Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
4 • PRVgSl NÉPE <g^l9«f>0gf*usrtu* IS. UGYANANNYI BNERGIÄVAL, NÉGYSZER NAGYOBB FÉNYERŐ Növeli tőkés exportját az EKÄ kalocsai gyára Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára kalocsai gyáregységének 405 millió forint az idei árbevételi terve. A gyár össztermelésének mintegy 65 százalékát adja a több mint ötszáz dolgozót foglalkoztató kalocsai gyáregység, ahol külső- és belsőtéri lámpatestek, fényszórók, ipari világítótestek készülnek. Ezévi exportjuk meghaladja a húszmillió' forintot. Az első félévi, időarányos tervünket 108 százalékra teljesítettük, vagyis csaknem 207 millió forint árbevételt könyvelhetünk el június végéig — mondja Mes- fcó Csaba gyáregységvezető. — Idei kapacitásunkat, a decembert kivéve, már lekötötték megrendelésekkel kül- és belföldi partnereink. Az utolsó hónapot illetően még folynak a tárgyalások. | várhatóan tőkés exportra dolgozunk majd az év végén. Ha sikerül megegyeznünk, akkor Olasz- ''rszáaba mintegy B millió forint értékben hagyományos típusú lámpatestet szállítunk, és tovább növelnénk kivitelünket az. NSZK-ba is. — Milyen megrendeléseket kaptak erre az évre, s melyik nyugati országtól? — Legnagyobb partnerünk az NSZK, hiszen több mint 16 millió forint értékű világítótestet és , fényszórót rendelt eddig. Szíriába, Irakba, Írországba és Angliába 3 millió forintos tételben ugyancsak fényszórókat és belsőtéri lámpákat szállítunk az idén. — Hogyan alakul a szocialista kivitelük? — Csaknem 60 millió forint az idei tervünk: az NOK-ból és a Szovjetunióból kaptunk megrendelést, s 36 millió forint értékű belsőtéri lámpatestet már elszállítottunk az első félév folyamán. Szocialista exportunk hasonlóan alakul, mint az elmúlt évben. Növekedés a tőkés kivitelünknél jelentős, hiszen körülbelül 100 ezerrel több terméket szállítunk a nyugati országokba, mint tavaly. — A beruházások csökkenésével, általánosan csökkentek a belföldi igények is termékeink iránt — mondja a gyáregységvezető. — Kevesebb üzemcsarnok és irodaház épül, kevesebb lámpa kell. Pedig a fénycsőlámpák használata a régi épületekben, helyiségekben is célszerű. Nagyon sok vállalatnál, intézménynél elavult a világítás, az iskolákról nem is beszélve. Tudvalevő, hogy az itt készülő. ' korszerű lámpák, azonos mennyiségű energia felhasználása mellett, négyszer annyi fényerőt képesek kibocsátani, mint a hagyományos izzók. Osztrák licenc alapján, jövőre megkezdjük egy új típusú fénycsöves lámpa gyártását is, amely a jelenlegi hatékonyságát is felülmúlja majd. A Iburok műanyagból készül, fröccsöntéssel, s a fénycsövek fémgőzölt, tükrös bórában helyezkednek el. A búrák több, állítható részből tevődnek össze, vagyis lényegében több fókuszuk van, de valamennyi egy fényforrásról táplálkozik. Ezeket a fókuszokat azután úgy kell beállítani, ahogy a legcélszerűbb, a különböző helyiségek tökéletes, megvilágítása érdekében. Nem állítom, hogy nagyon olcsók lesznek ezek a lámpák, de hosszabb távon jó befektetés, s a mai energiaaondok mellett, mindenképpen kifizetődő. • Félautomata gyártósor, amelyen a lámpatestek K. E. részei készülnek. (Méhesi Éva felvételei) I ./ „házai” és alkat • A gömb alakú higanygőzbúrák terek, parkok megvilágításához, belföldre készülnek. t A fémből készülő lámpatestek, a 315 tonnás, mélyhúzó présgép alatt kapják meg eredeti formájukat. Rugalmas termelés Szabályozási, szemléleti, tárgyi hiányoknak egyaránt része van abban, hogy a termelőágazatok árukibocsátása nem igazodik kellő rugalmassággal a piaci igényekhez, a felhasználói szükségletekhez. A változtatás e helyzeten éppen ezért nem puszta elhatározások függvénye, annál inkább lehet sokrétű cselekvés eredménye. MEG NAPJAINKBAN IS — érték alapján számítva — tíz százalékkal részesednek a gép- és berendezésipar termeléséből azok az áruk, amelyek készítését első ízben 1959-ben vagy korábban kezdték meg. S egészen másnak látszó, valójában azonos értelmű eset: a vegyipar egy év alatt 228' új termékkel lépett piacra, ami önmagában örvendetes, elismerésre érdemes. Ám ezzel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelésből az egy százalékot sem tette ki. További példa arra, hogy nem elszórt, hanem sajnálatosan jellemző akadályon törik meg gyakran a lendület: a szövőgépek állásideje az' üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon belül a gyapjúiparban már 28 százalék volt, s ugyanitt az automata szövőberendezések az üzemidő 41 százalékában álltak tétlenül. A rugalmas termelés sokféle részteendö eredménye, de termé-,. szetes, hogy a rugalmasságnak is korlátái vannak. Többnyire nem lehet elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fémtömegcikkeket, így bútorvasalásokat, mert azok igencsak kelendőek lennének. Az viszont jogos kívánalom, hogy a cég igyekezzék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá formálni. Rugalmassá, azaz képessé arra. hogy amikor a fölhasználok úgy igénylik, akkor alkatrészek nagy tömegét termeljék meg, amikor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be rendelések, akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártósorokról. JOGOS KÍVÁNALOMRÓL Írtunk az előbbi bekezdésben, s hogy tényleg jogos lehessen, hozzá kell tennünk a következőt: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifizetődőnek bizonyuljon, a bevételek tükrözzék tehát a teljesítményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy berendezés, csekély értékű, esetleg ellenkezőleg, nagy pénzbe kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek, a; korábbin szabályozás körülményei közepette 1 Js megpróbáltak rugalmasak ■ lenni. A szabályozás tökéletlensége — az érdekeltség és az ösztönzés hiánya — s a termelő kényelmessége összetalálkozott, ráadásul tovább fokozta ezt a hatást az objektív adottságok némely elemének gyengesége. , í AZ ELEMZÉSEK mutatják: a gépgyártásban általában nem gond a rugalmasan fölhasználható technikai eszköztár, hanem |— gyakran — az a baj, hogy a gyors váltásokat a termelési, folyamat egy-egy pontja akadályozza meg; a felületkezelés hiánya vagy szerény kapacitása, a festőműhely korszerűtlensége, egyetlen nagy teljesítményű sajtoló nélkülözése stb. Amiből arra következtethetünk: jó néhány termelőhelyen figyelmes vizsgálódás eredményeként csekély — viszonylag szerény — ráfordításokkal igenis kialakíthatók a rugalmas áruki- bócsátás feltételei. A tapasztalat' viszont arra figyelmeztet: a vállalatok vagy a meglevő technikai, technológiai alapokhoz szabják hozzá a gyártmánytervezést — konzerválva ezzel a nehézkességet, s vele az elmaradást a nemzetközi piaci követelményektől —, vagy teljes körű fejlesztést óhajtanának megvalósítani. Talán középút nincsen? Vitathatatlan: nem elég, ha úgy határoz a termelő, hogy megpróbál rugalmas lenni. Ehhez feltételek szükségesek; előgyártmá- riyok, könnyen — és a tömegtermelés következtében — olcsón beszerezhető kiegészítő gépfelszerelések, szerszámok stb. kellenének. A fejlesztési irányok napjainkban azt mutatják, hogy elsősorban a szakosított részegység- és alkatrészgyártás fejlesztésében rejlenek nagy lehetőségek a feldolgozó ágazatok rugalmasságának fokozásához. NINCS RUGALMAS termelés az igények ismerete nélkül. A lassúság a rugalmasságban: fából vaskarika. Olykor mégis sikerült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintázást háromszor annyi idő alatt valósítja meg, mint legerősebb külföldi versenytársai, s ezzel együtt még a rugalmas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami általánosítható esetenként .erőteljes figyelmjez|été5-'>arraksrí#. taptunje^e lehetőséget karn^íiktatásában, ahol lenetnenk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé elmarad attól, ahol kellene, hogy legyünk. L. G. Az üzemszervező kálváriája... HAZUNK TÁJA Kiállítás előtt a kecskeméti kiskertekben A 69. OMÉK-on a Bács-Kiskun megyei kistermelőket a kecskeméti és a kiskunhalasi kertbarátok képviselik. A kecskeméti kiskert-tulajdonosok száma jóval meghaladja a másfél ezret. Több millió forint értékű munkájuk eredményeként elhanyagolt, nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeken olyan növénykultúra virágzott fel, melyet központi keretből csak nagy áldozatok árán tudtak volna megvalósítani. A város körül mintegy homokfogóként kiskertek százai alkotnak zöld övezetet. usűBg Műt?1 • Vigh Lajos kertjében gyakran találkoznak a kertbarátok. A fagyc tavaszi napon ez a kis fóliasátor két petróleumlámpa segítségév védelmet nyújtott az uborkának és a paradicsomnak a hideg eilen. • Kertjének egyik büszkesége a hatalmasra A baj akkor kezdődött, amikor Tórkonyit elküldte főnöke a kéthónapos munka- és üzemszervezési tanfolyamra. Visszatérte után a friss oklevelesek vehemenciájával lázasan munkához látott. Elemezte, feltárta azokat az okokat, amelyek néha súlyos félórákat csíptek el a munkára szánt időből. Az értékeléseket a vállalat vezetői hasznosították. Sőt, úgy tartották, ők az elsők, ahol sikerült végre a tudományt termelőerővé átalakítani. Sőt, arról is álmodoztak, hogy különféle átszervezésekkel csökkenthetik a már meglehetősen felduzzasztott adminisztratív létszámot. Ekkor történt, hogy Tárkonyt egy különös jelentést tett az első számú vezetők asztalára. Pontos közgazdasági számításokkal bizonyította, hogy nevezetesebb névnapokon, úgy mint Sándor, József, István, János, vagy a másik nemhez tartozó Mária, Erzsébet, és Katalin1 napján munkaszüneti napot kell tartani. ’ Az időelemzések ugyanis egyértelműen bizonyították, hogy a lakodalmi hangulat már a névnapot megelőző délutánokon tetőpontra hágott. A du gesz borból, pálinkából, a. tűzhöz közelállók és kex>ésbé azok kaptak „indítóbrikett’’ gyanánt egy-egy pohárkával, hogy a többit már saját re-i zsiben gurítsák le a garaton... Közben az erre az alkalomra szerveződött pénzgyűjtő brigádok járták az irodákat, szedték a névnapra valót tíztől, száz forintig. Függően attól, hogy az ünnepelt takarítónő volt, vagy a főosztály- vezető titkárnője. Mert ugye Mariska néninek minden évben a 2—3 szál kötelezd szekfü mellé csak a fél liter őszibarack likőr dukált... Másnap a ;,munkaidő” fél nyolckor kezdődött So/ta ennyi pontos ember egy rakáson. Háromnegyed nyolckor már az Omnia kellemes illatába belevegyült a kisüsti kocsmai bűze. A reggeli snapsz után ropi és sóstangli következett, majd borozgattak,. beszélgettek. A bátrabbak, a kártyaszenvedélytől fertőzöttek egy-egy demizson társaságában behúzódtak'az irodába, az ajtót magukra zárták (már csak a látszat végett is) —, s ultiztak. Tárkonyi kiszámította, hogy a munkaidő befejezéséiig a bent levők tényleges munkát nem végeztek. Költségként felmerült viszont villany- és gázhasználat 900 forint. telefonköltség (mert ugye mikor hívjuk fel Irmus nénit Budapesten, ha nem két liter bor után) — 2100 forint, -összetört ezentúl a vállalat tulajdonát képező négy kávéscsésze, hat vizes pohár (vagy boros?), és ott szo- morkodott a szemétkosárban nyolc törött pálnikás pohár is. Tárkonyi összegezésként megállapította, hogy ha a névnapot nem a munkahelyen tartják meg, több mint 12 ezer forint költségtől mentesül a vállalat. Ez annyi mint hétszer tíz, az hetven... az összesen 84 ezer forint... A vállalat vezetői amikor a feljegyzést elolvasták, kapkodtak a telefonhoz, hívatták Tárkonyit. Többszörösen kikérték maguknak, hogy őkét ne nézze hülyének, s különben is ilyen javaslattal előállni!?... Az üzemszervező azonban csak hajtogatta a magáét, úgy tűnik, a névnapozást megszüntetni nem lehet, a költségek pedig „schwarz und weis" felmerültek. Tehát közgazdasági szempontból eredmény, ha nincs 84 ezer forint veszteség... Tárkonyi meglehetősen belelovalta magát ebbe a névnapi elemzésbe. Állapota egyre rosz- szabbodott. Munkatársai észrevették, hogy néha eszelősen mosolyog, máskor meg beszél — csak úgy magában. Nem egyszer a falnak bizonygatta, hogy az ő számításai pontosakVégül a városnak abba a mű- intézetébe került, ahol a napóleonok, a cézárok és a jóistenek élnek. Ha búskomorságából néha felengedett, azonnal a névnapozásról beszélt. Ilyenkor Nánási bácsi, a félszemü szakállas öregúr, aki szabad idejében istennek vallotta 1mapát, felemelt kézzel, mintha áldást adna rá, azt mondta: — Hadd el fiam! Ne bajlódj vele, ezt még én se tudom megakadályozni. Ha nem vigyázol magadra, a végén még megbolondulsz ... Szabó Pál Miklós Vasárnap kora reggel a piacon tucatjával látunk portékáikat áruló nyugdíjasokat. A beszélgetésekből kitűnik: sokan csak azért, jönnek, hogy a „fogyasztói minősítésből” meg tudják mennyit ér a munkájuk. Mostanában divatos a kertészkedés | — Mennyiért vettétek a barackot? — kérdem a vendégségben, amikor az asztalra kerül az illatos őszibarack. — Nem vettük. A hobbin termett — válaszolnak olyan természetességgel, mintha nem is tősgyökeres városi lakosok lennének. Kecskemét szívéből bármerre indulunk, a város szélén öntevékeny kertészek ásnak, kapálnak, permeteznek. Estefelé nagy zajjal kinlódják fel a vizet a szivaty- tyúk, a föld pedig szomjasan kortyolja a zöldségek, gyümölcsök életét jelentő nedvet. Amikor sétálgatok a kertek között, kritikus kertész szemmel gyakran gondolom, hogy másként kellene ezt, vagy azt csinálni. De maradjunk a mozgalomnál. A kecskeméti „amatőr” kertészek a Mathiász János kertbarát klubba tömörülnek. Szám szerint hetvenhetén. Mivel gyakori, hogy a férj és feleség is belép, így ez csak ötven (!) kertet jelent. Vigh Lajossal, a klub elnökével a Szolnokihegyen sétálunk. Egy-egy kertnél megálunk, mutatja, ez is tagé, az is tagé. A környezethez képest szemmel látható a különbség. Lóg' az eső lába a levegőben, amikor az elnök egy fakerítésnél babrál a lakattal. Ez már az ő tizenhétszer harminckilenc méteres ' birodalma. Tudni kell róla, hogy 1972-ig a Magyar Néphadsereg hivatlsos tisztje volt. Mondhatjuk azt is, hogy egy szívin- farkus következtében lett kertész. — Sokat legyen a szabadban — — javasolták az orvosok. Három év múlva vettük meg ezt a kertet — mondja. ' Szinte hihetetlen, hogy mi minden nő a kertjében. A harmatgombától — amiből tavasszal 46 kiló termett — a tölgyfáig, ami balatoni nyaralás emléke, csemeteként hozta — szinte minden növény Megtalálható. —>■ Gyakorlatilag a piacon nem veszünk zöldséget és gyümölcsöt, sőt még eladásra is jut. Bátran állíthatom, hogy havi átlagban elérhető az ezer forintos jövedelemkiegészítés — mutatja egyik büszkeségét, a hatalmasan megnövő tökfajtát, a cukkinit. Ahány növény van összezsúfolva a kis területen, ugyanannyi ötlet is. Megtalálható itt a petróleumlámpa fűtésű fóliasátor, a bergmann-csöves csöpögtető öntözőberendezés a szőlősorokban, ugyanitt a csillogó-villogó seregélyriasztó is.-i- Nagy megtiszteltetés ez ne-^ künk, hogy ország-világ előtt bemutathatjuk termékeinket. Tizenkilencedikétől huszonkettedikéig leszünk az OMÉK-on. Alig tudtuk kiválogatni a sok növény közül, hogy mit is vigyünk majd fel. Ezután a mozgalomra terelődik a szó. — Eljutottunk oda, hogy már tudjuk, mit mikor kell vetni, a betegségek ellen mivel és hogyan védekezzünk.. Hogy ezt hogy értük el, arról bizony sokat lehetne mesélni, mert megbecsülést, elismerést alig kapunk. A klubunk a művelődési központ egyik klubja csak. Nagyon fáj, hogy amikor egész éves munkánkat szeretnénk bemutatni, s ezért házi kiállítást szervezünk, alig kapunk valamilyen hírverést. Ellentétben a harmadosztályú együttesekkel, akiket már hónapokkal előtte kiplakátólnak. Talán ez az oka annak,, hogy az 1600 kiskertből mindössze hetvenhetén júrnak el a rendezvényeinkre, szakmai délutánokra, pedig azt hiszem, majd mindegyikünkre ráférne. A kistermelők, hobbikert-tulaj- donosok gondjaik ellenére nagyrészt saját erőből egymást kisegítve, tanácsokkal ellátva- sok olyan növénnyel vesznek részt a kedden nyíló országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon, ami a főfoglalkozású kertészeknek i? becsületére válnék. Czauner Péter
