Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
1989. augusztus IS. • PETŐFI NÉPE • 3 KEVESET TUDNAK RÓLUNK Magyarország a külföldi szemével Magyarország 35 éve lépett a népi demokratikus illetve a szocialista fejlődés útjára — ez számunkra a világ legtermészetesebb, legnyilvánvalóbb dolga. Olykor azt is föltételezzük, hogy ez a határon túlról érkezett számára is ténykérdés, hisz a huszadik század utolsó ötödének televíziós korszakában nem hinnénk, hogy bármi is titok maradhat, arpi bárhol ä világon történik. Eáért is lehet zavarba ejtő egy külföldiekkel való találkozás. Amikor felteszik kérdéseiket, kiderül, nekik cseppet sem természetes ami nekünk az; nem föltétlenül érthető, ami nekünk igen. Akaratlanul is bécsi, zürichi, amszterdami utazási irodákban látott magyar vonatkozású prospektusok jutnak az ember eszébe. Hortobágyi csikós, kalocsai hímzés, balatoni szállodasor színpompás fotói, amelyek azonban természetszerűleg a felszínt reprezentálják. Azt, ihogy mi más itt, ráadásul alapjaiban, mint Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, nem hirdetik a prospektusok, holott ez is része lehetne a tájékoztatásnak — része kellene hogy legyen! Hogy mennyire így van, azt külföldi egyetemisták kérdéseinek sokasága bizonyítja. Tájékozatlanok — de vajon lehetnek-e másmilyenek?. Áz eszmék folytonos harcában — Helsinki ide vagy oda — nevetséges lenne azt gondolni, hogy szocialista alapelveket népszerűsítő sorozatot tűz programjára a dán televízió, a magyar gazdaságpolitikáról cikkezik a holland Tijd. Ök a maguk 'iovát dicsérik, ami részükről természetes — mi viszont nem dicsérjük a sajátunkat, sajnos. S itt az ideje, hogy a lényegre térjünk: a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa minden évben önkéntes nyári építőtáborokat szervez. Százan Szekszárdon, százan Kecskeméten töltenek két hetet. A kecskeméti táborba az idén Portugália és Norvégia, illetve Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió kivételével az összes európai országból érkeztek egyetemisták, sőt, japán, panamai, salvadori és Amerikai Egyesült Államok-beli diák is vállalt kéthetes munkát. A tábort a Törekvés Termelőszövetkezet szervezi, barackot szednek, kukoricát címereznek a diákok. Tőlük kérdeztük: mit tudtak Magyarországról, mielőtt idejöttek volna, mi volt számukra a legmeglepőbb, mit mondanak el, ha hazamennek. □ □ □ Linda Sanderson voltaiképpen kolléga: a minnesotai egyetemen elvégezte az újságíró-fakultást, jelenleg a miohigeni kelet-európai I tanszék hallgatója. — Ha azt hallotta; Magyarország, mi jutott eszébe? — Hát... 1956. A legtöbb, amit tudtam, az 1956-tal kapcsolatos. Ez nem sok. Tekintve, hogy a későbbiekben szeretnék kelet-európai kérdésekkel foglalkozni, szívesen jöttem Magyarországra. Előzőleg Csehszlovákiában jártam, otf hallottam a szocialista gazdasági rendszerről, meg arról, hogy ez azért országonként más. — Mi tűnt fel először? 0 Pia Mörch. 9 Linda Sanderson. # Marja van Nieuwkerk. (Fotó: Straszer András) 9 Karsten Jacobsen. — Megmondom őszintén: a pesti zöldségboltok; az, hogy mi mindent árulnak. Aztán az emberek öltözködése: akárha nyugaton lennénk... Meglepődtem továbbá itt, Kecskeméten, a Petőfi Népe Szerkesztőségében, hogy milyen nyíltan, őszintén beszéltek az újságírók a gazdasági problémákról. Ha nem magam hallom őket, el sem hiszem ... — Mit tart a legfontosabbnak itteni tapasztalatai közül? — Egyelőre csupán benyomásaim vannak, de a legfontosabb talán mégis az, hogy most már érdekelnek a dolgok. Azt leszűrtem magamnak, ihogy a szocializmus az nem rossz, de úgy vélem, országonként más-más körülmények között létezik. Ettől függetlenül a világpolitika szempontjából borzasztóan fontosak a kelet- európai országok. Ha nem érdjük fejlődésüket, életüket, ha nem értjük meg egymást, abból nagy bajok származhatnának. Ismerjük meg egymást — ez a legfontosabb számomra. □ □ □ Pia Mörch, a dániai arhusi egyetem politikatudományi karának hallgatója, azt hallotta Magyarországról, hogy a „keleti blokkba” tartozik... Most szakosodik, a fejlődő országokat választja, mert szerinte a világ gondjai az ipari és a fejlődő országok konfliktusaiból származnak majd, példa erre az olajválság is. Legfőbb tapasztalatának azt tartja, hogy nem lehet „blokkként” számon tartani a szocialista országokat, mert mindegyikük más-más körülmények között létezik. Fájlalja, hogy kevés információt tud szerezni a kelet-európai államokról, változtatni kellene ezen a rendszeren, mondja • □ □ □ Ugyancsak dániai, ugyancsak az arhusi egyetem hallgatója Karsten Jacobsen. Fizika-matefnatika szakos, huszonhárom éves, ha ered- , ményei megengedik, szeretne az egyetemen maradni. A különféle fórumokon talán ő kérdezett a legtöbbet. — Miért? — Természetesen könyvtárba is beülhetnék, ha meg akarnám ismerni Magyarországot, de azt hiszem jobb módszer, ha beszélgetek. Emberibb. — Mi volt a legmeglepőbb információ, amit hallott? — Dániában is igen fejlett a társadalombiztosítási rendszer, de ott hírét se hallották annak, hogy három évig otthon maradhat gyerekével az anya. Ez nagy vívmány! Ugyanakkor úgy vélem, hogy bizonyos gondok itt is ugyanazok, mint Nyugaton — példa rá az olajválság. Következésképp bizonyos érdekeink is egybevágnak. ' — Mi lesz az első, amit elmesél otthon? — Ezen még nem gondolkoztam ... Azon viszont igen, hogy talán túl udvariatlannak tűnünk a túl sok kérdésünkkel. Nem azért firtatunk egy-egy kérdést, mert ellenségek vagyunk, hanem mert érdekelnek bizonyos dolgok... □ □ □ Némi mezőgazdasági, egy kevés irodalmi ismeret — ennyit tudott Magyarországról a 21 éves amszterdami pszichológushallgató, Marja van Nieuwkerk. — Érdekel a politika és a filozófia, tehát az itteni vitákban elhangzottakat hasznosítani' tudom. Megjegyzem egyébként: nem hittem volna, hogy ilyen parázs viták lehetségesek egy szocialista országban. — Mi volt a legfurcsább? — Hát, talán az, hogy itt sók minden ugyanúgy van, mint nálunk. A különbség csupán annyi, hogy más a nevük, és gyanítom, az alapok sém azonosak — gon- dolo-k^itt^a^azdasjgigra./ Ngtft tudtam peldaul^hogyjetezhet szocialista ország, ahol az év"végéh a munkások nyereségrészesedést kapnak. □ □ □ Ha nem is röviden, de csupán a „leg”-ekre szorítkozva ilyen a rólunk alkotott kép. Annyi mindenesetre feltűnik, hogy nálunk egy gimnazista is többét tud mondjuk az amerikai gazdasági és politikai rendszerről, mint a miénkről egy nyugati egyetemista. S ha csupán azt sikerül elérni egy-egy MIOT-táborban, hogy, a legalapvetőbb dolgokkal megismertetik őket, már nem végeztek kis munkát. A haszna pedig óriási: azok, akik néhány év múlva újságíróként, kormányhivatalnokként, tanárként emberek tucatjaira képesek hatni, nem állnak értetlenül, ha a szocialista országokról esik szó. S ez nekünk is jó. Ballai József „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat.. 9 Festői vidéken kanyarog a kis vonat. 9 Itt minden szolgálatot gyerekek látnak el: csak a legjobb tanulók ölthetik magukra az úttörővasutas egyenruhát. (MTI-Iotók — KS) 1950. augusztus 20-a óta jár a Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig az úttörővasút. Az első kapavágást 1948. április 11-én ejtették a hegy tetején, a Hegyhát és Rege út találkozásánál. Az úttörővasutat három szakaszban építették, teljes hosza 11,1 km. Harminc év alatt csaknem húszmillió utasa volt a budai hegyek legszebb tájain kanyargó kisvasúinak. Sokan az egykori úttörövasutasok közül egy életre eljegyezték magukat a vasúttal, ma már közülük sokan a MÁV vezető beosztású dolgozói. Méltán mondhatjuk: óriási népszerűségnek örvend az úttörő- vasút. Aligha akad olyan hazánkba látogató külföldi, aki programjába ne venne egy utazást „a kis varázsvonattal”. B. I. ^Települések -fg I sz^efcégbeiiM jjj Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely, szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállalatokkal, mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellátását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Az első pillanatban érdektelennek tűnő intézkedés évek óta húzódó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a falvak lakosai is igénylik a városi színvonalú ellátást, szolgáltatást. Csakhogy a kisebb településeken szűkebbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra, hogy önállóan létrehozzanak építő, vagy útjavító vállalatot, köztisztasági üzemet. Közösen azonban könnyebben, hamarabb elérhetőek a célok. Falvak társulása A kis településeken egyszerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, az viszont reális igény, hogy körzetenként, elérhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzáférhető legyen mindaz, ami a városban természetes: a szakorvosi rendelő, az óvoda, a művelődési ház. a háztartási gépeket javító műhely. A települések együttműködésének eddig is számos formája alakult ki. Évről évre újabb községek egyesültek, vagy alakítottak közösen tanácsot — kisebb-na- gyobb körzeteket, igyekeztek jobban élni szellemi és anyagi erőikkel. A falvak társulását leginkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákésztette, hogy belefogjanak egy-egy nagyobb vállalkozásba. Így persze csak nagvne- hezen jött össze a pénz új létesítményekre, aztán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szívesen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös tanács megszervezése hozott változást: abban a társközségben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz javát, ahol arra a leginkább szükség volt. Kölcsönösen mérlegelni... ■ Mind* gyakrabban szövetkeztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások, több települést összekötő regionális vízművek létesítésére, aztán közös érdekű építőbrigádokat szerveztek, s vannak ma már együttesen szervezett kommunális vállalatok, költség- vetési üzemek, amelyek utat javítanak, épületeket újítanak fel, és más karbantartást végeznek. A A magyarnándori közös vállalkozást például hat település hozta létre, a Velence központtal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülőterületet. Mezőkövesden négy falu létesített közös rendelőintézetet. Az új rendelkezés az ilyesféle törekvéseket seA társulásokra, az együttműködésre egyébként a városok és a környezetükben levő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilvánvalóbb hogy sem ‘a városok, sem a községek nem gondolhatnak csupán saját „falaikon” belül, amikor fejlesztési elképzeléseiket kialakítják. IJa mindenütt csak a saját igényekkel számolnának, könnyen előfordulhatnának ésszerűtlen költekezések. Egy- egy körzetben ajánlatos közösen mérlegelni: hol, mit, miből, menynyit? Ezért szorgalmazza — már a VI. ötéves tervre vonatkozóan a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a városok és szűkebb vonzás- körzetük közös, összehangolt fejlesztési terveinek kidolgozását. Negyvenkilenc városhoz már igazgatási szálakkal is kötődnek falvak, az úgynevezetett város környéki községek — ezekben a körzetekben egyenesen kötelező lesz az ilyen összehangolt tervezés é3 fejlesztés. Városias szolgáltatások Ügye ez a városnak is, hiszen ellátó szerepéből adódóan minél több információra van szüksége a környék igényéiről — még inkább persze a falvak gyarapodását szolgálja. Helyenként már ott tartanak ; — így például Tatán, Dombóvárott, Makón, Szolnokon és környékén —, hogy közös ér- 'dekű' beruházások alakulnak ki, és a.városias szolgáltatások (Patyolat, GELKA) ' kiterjesztése is folyamatban =van. A települések társulása, szövetkezése tehát mindenkinek jó, a legfontosabb azonban az, hogy meggyorsítja a falvak fejlődését. - P. S. JÖN A VILLANY-DACIA ? Dinamikus, fürge, kényelmes 9 Pitestiben egyelőre még csak a klasszikus Daciát szerelik. Az ipari fejlődés útján rohamo- . sah haladó román népet is elérte a „gépkocsi láz”. Igaz, egyelőre még inkább csak a gyártás hírei kelnek szárnyra, de a gyártás halad szaporán. Ezen a nyáron a pi- testi Dacia-gyárban már a 600 ezredik kocsi készül legördülni a szalagról, hogy útnak induljon húsz európai és afrikai piacra i— köztük Magyarországra. Milyen is ez a Dacia? Tudjuk, hogy az egyik legsikerültebb francia autó, a Renault-12 licence alapján készül. Pontosabban ez a Dacia 1300-as. Még pontosabban : részben már csak „volt”, mert néhány hónapja ;— újdonságként, de már sorozatban — 1310-esék is készülnek Pitestiben. Nagyjából olyan lesz ez, mint az eddigi Dacia — dinamikus, fürge, kényelmes, civilizált —, de ezeket a jó tulajdonságokat takarékossággal és komforttal tetézi. A henger űrtartalma ugyanannyi, amennyi volt: 1289 köbcenti, de a sűrítési arányt 8,5-ről 9-re emelték és saját konstrukciójú, benzinfogyasztás-szabályozóval szerelték fel. A hűtőrendszert elektromos ventillátorral kombinálták, s újrendszerű légszűrőt alkalmaztak. A Dacia 1310-es tehát takarékos kocsinak ígérkezik. Jövőre további előrelépést terveznek Pitestiben. Megkezdik az 1392 köbcentis motorral felszerelt 1310-esek gyártását, amelyek már a „TS” osztályba tartoznak majd. És azután hamarosan megjelenik a Dacia (1302) camionett, amely egyesíti magában a Dacia eddigi jó paramétereit és az ismert, nagyobb R—16 terjedelmének előnyeit. Ez azonban még nem minden. Temesvárott, az ottani Politechnikai Intézet elektrotechnikai fakultásának kutatói, megszerkesztették az első villany meghajtású Dacia 1300-ast. .Két mintapéldányt készítettek belőle. A motortérbe 12 -voltos akkumulátorokat helyeztek, saját elgondolásuk szerint szerkesztett elektronikus vezérléssel. Meghagyták a klasszikus sebességváltót, noha a kocsi akár a negyedik fokozatból is elindítható. Mindkét villany-Dacia 97 kilométeres óránkénti sebességre képes. Napi egyszeri feltöltéssel, 100 kilométeres útra elég az „erejük”. A 100 kilométerre szükséges villanyáram költsége azonban alig kerül többe egy (!) liter benzin áránál. A mérnökök kiszámították, hogy ha a villany-Dacia elterjedne, nemcsak a kocsi fenntartása lenne olcsóbb, hanem 20 százalékkal a gyártási költség és az ára is. (I. a.)
