Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

-■ -mr - —^ — IDŐJÁRÁS A várható időjárás ma estig: nyugat felől erősen megnövekvő felhőzet. Tőbbfelé zápor, zivatar. Időnként meg­élénkülő* helyenként megerősödő déli* délnyugati, majd elsősorban a Dunántúlon északnyugatira fordul a szél és több helyen viharossá fo­kozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 13, 18. legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: általában 21. 26 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 189. szám Ára: 1,20 Ft 1989. augusztus 13. szerda Jobban tisztelik egymást 3. oldal Barátaink életéből 3. oldal Nem érünk rá megöregedni 4. oldal Sajtóposta I. oldal Nyelvőr 5. oldal Hazánk, Közép-Kelet­Európa 5. oldal Sport 7. oldal * TISZTAVATÁS, VÍZI- ÉS LÉGIPARÁDÉ, TŰZIJÁTÉK LÉTESÍTMÉNYEKET ADNAK ÁT Készülődés az Alkotmány Az alkotmány napjának fő­városi ünnepségeiről tájékoztat­ták az újságírókat kedden a Ma­gyar Néphadsereg, a Magyar Honvédelmi Szövetség képviselői a Magyar Néphadsereg művelő­dési házában. A már esztendők óta kialakult programnak megfelelően 20-án délelőtt 10 órakor a Parlament előtti Kossuth téren ünnepélye­sen avatják a katonai főiskolákon idén végzett tiszteket. A tisztavatást követően kezdő­dik a vízi- és légiparádé, ámely- nek rendezője a Magyar Honvé­delmi Szövetség budapesti szer­vezete. A látványosnak ígérkező, nehéz mutatványokkal teli prog­ramban részt vesznek a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai, az MHSZ és a különböző sportr egyesületek sportolói, akik már javában készülnek a bemutatóra. A nézők megismerkedhetnek a Magyar Néphadsereg és az MHSZ technikai eszközeinek egy ré­szével, ízelítőt kapnak a fiatalok és a sportolók technikai ismere­teiből, s abból, hogy vízen és le­vegőben nagy felkészültséget, ügyességet kíván a korszerű teoh- nika kezelése. Az idén először je­lennek meg a Duna vize felett a sárkányrepülők, és repülómodell- bemutatót is tartanak. Alkotmányunk ünnepén — im­már 16. alkalommal — ez évben is tűzijátékban gyönyörködhetnek a budapestiek és a város vendégei. A látványos „tűzesést” vízikon­cert előzi meg: a Parlament előt­ti Duna-szakaszon az egyik SZOT-hajó fedélzetén a Magyar Néphadsereg összevont zenekara ad hangversenyt. Ezután este ki­lenc órakor kezdődik a mintegy háromnegyedórás tűzijáték: a pe­tárdákat, a röppentyűket, hagyo­mányos helyükről, a Citadelláról és a Gellért-rakpartról lövik fel. « Három évtizedes hagyomány, hogy országszerte, s így Bács-Kis- kun megyében is a munkás—pa­raszt szövetség jegyében ünnepel­jük augusztus 20-át, az Alkotmány törvénybe iktatásának évforduló­ját és az új kenyeret. A készülődés Bács-Kiskun me­gyében is már napokkal, sőt he­tekkel ezelőtt megkezdődött. Me- gyeszerte gyűlésekre, ünnepi ta­nácsülésekre, munkás—paraszt találkozókra kerül sor, s az ün­nep alkalmából több új létesít­ményt adnak át. Az augusztus- 20-i ünnepség központi megyei rendezvényét Kiskunfélegyházán tartják. Fél tízkor a Béke téren nagygyűlés kezdődik, melyen dr. Korom Mi­hály, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Kiskunfélegyháza or­szággyűlési képviselője mond ün­nepi beszédet. Több településen már az au­gusztus 20-át megelőző napokban megkezdődik az ünnepi esemény­ünnepére sorozat. Hétfőn Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban a népművelőknek kitüntetéseket adnak át. Ugyanezen a napon Baján, fel­avatják a FÉKON új üzemcsar­nokát. Kedden Kiskunhalason, az Al­kotmány törvénybe iktatásának évfordulója alkalmából ünnepi ta­nácsülést tartanak és megjutal­mazzák az eredményes munkát végző társadalmi aktivistákat. Ugyancsak az augusztus 20-át megelőző napon Kelebián, egész­ségügyi komplexumot, rendelőt, gyógyszertárat, szolgálati lakáso­kat adnak át. Mélykúton az Al­kotmány Termelőszövetkezetben üzemibe helyezik az új szárítót. A lakiteleki általános iskola négy tanteremmel gazdagodik. Harka- kötönyben új óvodát, Kunszent- miklóson sportpályát avatnak. Az Alkotmány évfordulójának napján, Kunfehértón hat új tan­termet adnak át. Kalocsán, az I. István Gimnáziumban ünnepi megemlékezést tartanak, majd ezt követően munkás—paraszt találkozóra kerül sor. Ugyancsak augusztus . 20-án Kecskeméten felavatják a go-kart pályát. Az említetteken túl a városok­ban, a nagy- és kisközségekben ünnepi megemlékezéseket, mun­kás—paraszt találkozókat tarta­nak, s ünnepélyes keretek között átadják az új kenyeret. CÉL AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KIBONTAKOZTATÁSA Az Alkotó Ifjúság pályázat nyertesei Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusára indított szocialista munka verseny új színfoltjaként a KISZ Központi Bizottsága, valamint s Mi­nisztertanács határozata nyomán a Mező­gazdásági- és Élelmezésügyi Minisztérium 1974-ben felhívást tett közzé az Alkotó Ifjú­ság pályázat megrendezésére. Ennek célja fő­ként az ifjúság alkotókészségének kibonta­koztatása, hasznos tapasztalatok átadása, a munkahelyi kollektívák alkotó együttműkö­désének kialakítása. Végsősoron az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak meg­valósítása. 1875-ben tizenkét pályázatból hait, egy , év múlva huszonkilenc pélyaiműből huszonegy került or­szágos bírálatra. 1978-ban hat pá­lyamunkát jutalmazott a megyei tanács. Az idén pedig tizenegy pályamű érkezett megyei bírálat­ra, ebiből hét ért el helyezést, kö­zülük,- hármat országos zsűrizésre is elfogadtak. Külön dicséret ille­ti a Lajos mi zsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat fiataljait, mert ezideig minden pályázaton résztvettek. # Nikii Károly, a Caiman szá­rító villamos vezérlőberen­dezést szerel. (Straszer András felvétele) Az Idén elért helyezettek részé­re a díjakat tegnap a megyei ta­nács székházéiban adták ált. Mol­nár Mihály, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetője köszöntötlte a. nyertese­ket és a meghívott vendégeket, majd ünnepélyesen átadták a dí­jakat. A mezőgazdasági témában első helyezést Németh Ferenc, a Bács­almási Állami Gazdaság agroké­miai főmérnöke ért el, a napra­forgó perenbszpórával kapcsola­tos kutatások eredményeit ismer­tető dolgozatával. Második he­lyezett Nikii Károly, elektrotech­nikus, a jánoshalmi Petőfi Terme­lőszövetkezet villanyszerelője, dol­gozatának címe: Pecsenyecsirke nevelőtelep villamoshálózatának terve. Az élelmiszeripari témában el­ső helyezett Molnár József, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat üzemvezetője, aki a ter­melékenységgel foglalkozott dol­gozatában. A másodig. Fehér György üzemmérnök, művezető szintén ennél a vállalatnál, aki az energiagazdálkodásról írt. Az újításokért is kaptak jutal­mat a fiatal pályázók. Ebben a témaköriben első helyezett Bodor Ferenc, az akasztói Béke Szakszö­vetkezet műszaki vezetője, máso­dik helyre Madi László, műsze­rész és Kocsis Tibor szerszámké­szítő került, a Lajos mi zsei Gép­javító és Vasipari Közös Vállalat alkalmazottai. A harmadik Mé­száros Istvánné, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat üzemveze­tő-helyettese. . K. S. Megoldódik az évszázados gond 8 A Halasi úti vasúti átjárónál folyik a vasbeton csőelemek fektetése. Sándor Géza vízügyi mérnök hall­gató szintező műszerrel állítja be a csövek pontos helyzetét. A cső mellett dolgozik Révész Ferenc arany­gyűrűs törzsgárdatag vezetőszerelő, mögötte a munkálatokat irányító Farkas András üzemmérnök, építés- vezető. (Pásztor Zoltán felvétele) A KECSKEMÉTI 'CSATORNAHÁLÓZAT ELSŐ ÜTEME Megszokott látvány Kecskeméten a felbontott útburkolat, a mély árok, s a hatalmas csövek felhamozott tömege. A vas­betonból előregyártott csövek 1650 milliméter, 1400 és 1000 milliméter átmérőjűek. Ezekből a jókora csőelemekből épül­nek a főgyűjtő szennyvíz, illetve csapadékvíz csatornák. Az V. ötéves terv időszakában eddig tizenegy kilométer hosszú­ságú főgyűjtő csatorna épült, csak­nem 240 millió forintos beruházás­sal. Amikor betemetik az árkokat és ismét - sima aszfalton járunk, vagy robog velünk az autó, eszünkbe sem jut már, milyen ha­talmas értékek rejlenek a föld alatt. Kevés város dicsekedhet majd olyan korszerű csatornahálózattal, amelyben más csövekben folyik a szennyvíz és másban a csapadék­víz. És ennek első üteme — a CS- jelű, valamint az SZ 5—00 jelű főgyűjtő, amely elvezeti a Szé- chenyiváros, a városközpont és az Árpádváros szenny- és csapadék­vizét — még az idén elkészül. Mindennek az ad rendkívüli jelentőseget, hogy immár évszá­zados probléma megoldására nyújt lehetőséget. Már a múlt század hetvenes éveiben sokat be­széltek a városatyák a csatorná­zás szükségességéről, mert vizes esztendőkben — különösen a Má- riavárosban — sok ház dőlt rom­ba a csapadék, illetve a magas ta­lajvíz miatt. Most a tervből való­ság lesz, ugyanis a főgyűjtő csa­tornák a Botond utcánál elérték a Máriaváros határát A követke­ző lépés természetesen az, hogy a mellékági csatornákat is megépít­sék, s becsatlakoztassák a főgyűj­tőkbe. » A CS illetve Sz 5—00 jelű gyűjtő csatornák építése a be|£fe jező szakaszhoz érkezett. JeleB^» leg a Halasi úti vasúti átjárótok' az Ipoly utcán haladnak a mun« kával, hogy összeépítsék a Szé- ohenyivárostól a Küküllő utcáig elkészült szakasszal. Ezáltal év végéig a szennyvízfőgyűjtő csa­torna a Széchenyivárostól a Mind­szenti úti szennyvíztisztító-telepig, a csapadékfőgyűjtő csatorna pe­dig ugyancsak, a Széchenyivárps- tól a Csukásérig épül meg. A vízmű dolgozói sok nafijR-' séget küzdöttek le, s jó műszaki problémát oldottak|^HL A két párhuzamosan épülő (gflk zeték közül az egyiket hét, stjnfP sikat négy méter mélységben fektették le. Négy nagy és két kis vasúti pálya alatt kellett átjutni úgy, hogy a forgalmat ne zavar­ják. Az első ütem építésénél a munka nehezén már túl vannak. Az MSZMP és a Japán KP küldöttségének tárgyalásai A Japán Kommunista Pártnak az MSZMP KB meghívására ha­zánkban tartózkodó küldöttségével kedden megkezdődtek a tárgyalá­sok a Központi Bizottság székhá­zában. A japán küldöttséget Ha­ma Takeshi, az elnökség állandó bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Yamanaka Ikuko, az Elnökség tagja, a nő­mozgalmi osztály vezetője, szená­tor;- Tsukadaira Horishi, az Aka- hata főszerkesztő-helyettese; Wa­tanabe Mitsugu, a Saitama-megyei pártbizottság elnökhelyettese, al­sóházi tag; Takukusagi Hiroshi, a Központi Bizottság külügyi osztá­lyának munkatársa. A magyar tárgyalócsoport veze­tője Néméth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Brutyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Varga István, a KB osztályvezető-helyettese. Az elvtársi légkörben és az in­ternacionalista szolidaritás szelle­mében lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP és a japán KP tevé­kenységéről, a nemzetközi í élet időszerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről. A talál­kozón áttekintették a két testvér­párt kapcsolatait is. I l'udni mar tudjuk, hogy ne­héz idők elé nézünk. Ebben- abban már érezzük is. Értjük is, hogy az eddigiekhez képest új, más gyakorlatra van szük­ség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen rakódtak már le tuda­tunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító ere­jű jelszó volt ez. A százszáza­lékos térvteljesítés pedig hova­tovább inkább számított szé­gyennek, mint dicséretesnek. Ma már mindenképp külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megte­remtése, s ebből következően az üzemek vidéki telephelyei­nek szaporítása állt a gazda­ságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt mun­kaerő, amennyi kellett, s a ter­meléshez könnyen szerezhet­tünk olcsó energiát, nyersanya­got. Az előbbiekhez tegyük még hozzá azt, hogy exporttermé­keink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hi­szen a tőkés világpiacon még szelét sem lehetett érezni a ké­sőbb robbanásszerűen kitörő válságnak. Ez az időszak az, amely az ország mezőgazdasági vidéke in is gyorsította az ipa­rosítást, megteremtette a nagy­üzemi mezőgazdaság korsze­rű, műszaki, technikai és tech­nológiai alapjait. említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik öt­éves terv utolsó, két esztende­jében következett be, $ bár gazdasági rendszerünk, még- inkább árrendszerünk sajá­tosságai falként fogták föl a világgazdasági korszakváltás káros következményeit, itthon is látnunk, éreznünk, tapasztal­nunk kellett, hogy váltanunk kell. A fejlesztésekben nem számíthatunk tovább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bőví­teni tudjuk a termelést. Alap­vetővé és döntővé váltak a ha­tékonyság, termelékenység, gazdaságosság kérdései. Az ötödik ötéves terv indítá­sakor tehát a korszakváltás nem a küszöbön állt, nem ko­pogtatott, hanem itt volt, át­itatva mindennapjainkat. Ezt tükrözték a párt központi bi­zottságának határozatai is, amelyek a termékszerkezet- váltást, a hatékonyságot, a ter­melékenység növelését, a mun­kaidőalap jobb kihasználását, s egyáltalán a tartalékok fel­tárását — köztük például a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítését — sürgették. A gyakorlat azonban — vall­juk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A kés­lekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb, ha egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Am, ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tu­datunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Különö­sen az, hogy ideig-óráig a ré­gi gyakorlat is fel tudott még mutatni sikereket, ’eredménye­ket. „Mezőgazdasági" megyé­inkben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlaghoz képest lépés- hátrányban. volt még az iparo­sítás, nem fejeződött be a me­zőgazdaságban a technikavál­tást követő mezőgazdasági munkaerő átáramlása az ipar­ba, vagyis az extenzív fejlő­désnek is maradtak még tarta­lékai. Gondoljunk csak vissza budapesti központi nagyüze­mek legújabbkori térnyerésé­re ezeken a vidékeken. Ez a korszak azonban már mindenütt lezárult. A korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskieséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nyúlik el. Mikorra érik meghatározóvá, természe­tessé tetteinkben, gondolkodá­sunkban mindaz, ami néha még most is — konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünk­ben: a minőségi munka, a min­den piacon haszonnal értéke­síthető termék, a teljesítmény és a bér szoros . összefüggése, anyag- és energiatakarékos ter­melés — vagyis, mindaz, ami az új korszakot jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket for­málja át, hflnem jövőnket is alapozza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents