Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-12 / 188. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. augusztus 12. Mint a gyakorlat is mutatja, az állami szektor biztosítja a legkedvezőbb feltételeket ahhoz, hogy a felszabadult országokban minden nemzeti erőt mozgósítsanak a legfontosabb gazdasági és társadalmi feladatok megoldására és a külföldi monopóliumok elleni aktív harcra. Különösen fontos szerepet játszik az állami szektor az olyan területeken, mint az ipari termelés, a beruházások, a közlekedés, a hírközlés, a külkereskedelem, a hitel- és bankrendszer. A KGST-tagországok nagy segítséget nyújtanak a fiatal államoknak az állami szektor fejlesztéséhez és megszilárdításához. A hetvenes években a szocialista országok által nyújtott eszközök mintegy 95 százalékát a fejlődő országok a nemzeti ipar a villamos- energetika, a közlekedés, a mező- gazdaság megteremtésére és a korszerűsítésre, valamint földtani kutatásokra fordították. Meg kell jegyezni, hogy a KGST- tagállamok által nyújtott segítséget elsősorban olyan iparágak fejlesztésére fordítják, melyek a nemzeti alapon folyó bővített újratermelés bázisául szolgálnak, ami jelentős mértékben gyengíti a felszabadult országoknak a tőkés világpiaci konjunktúrától való függését. 1979 elején például egyedül a Szovjetunió segítségével a fejlődő országok állami szektorában 19,6 millió tonna acél gyártásához, 65,3 millió tonna kőolaj és 21,5 millió tonna szén kitermeléséhez, 11,6 millió tonna kőolaj feldolgozásához, 3,3 millió tonna cement gyártásához stb. szükséges termelő kapacitást létesítettek. A szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés nemcsak ahhoz nyújt segítséget a fiatal államoknak, hogy növeljék termelő potenciájukat, hanem elősegíti nemzetgazdaságuk alapvető aránytalanságainak a felszámolását is. Ilyen aránytalanság egyebek között az ipar, mindenekelőtt a nehézipar fejletlensége, a nemzetgazdaság egyes ágazatai és az egyes vállalatok közötti laza kapcsolat, számos termékágazat alacsony termelési-műszaki színvonala. Éppen ezért a KGST-tagországok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokkal folytatott gazdasági együttműködésük keretében különösen nagy figyelmet fordítanak a nemzeti vagy ágazati jelentőségű termelési-műszaki komplexumok létrehozására. Ezek a komplexumok rendszerint ipari vagy energetikai objektumok közelében jönnek létre. Indiában például a KGST-tagországok segítségével jött létre az a komplexum, amely kiterjed a Rajara Pahar-i és dhalli vasérclelőhelyekre, a manikpuri és banki szénbányákra, a bhilai és bokarói vas- és acélöntödékre, a ranch i, durgapuri és hardvari gépgyárakra. Ez a komplexum képezi az indiai állami szektor gerincét, egyben megbízható alapul szolgál az egész indiai nehézipar fejlődése számára. . Az iraki állami kőoajipar fejlődése a szocialista országok segítségével épült Észak-Rumalia-i kőolajkomplexumon alapszik. Szíriában a KGST-tagországok támogatásával létrehozott termelő komplexum központja az Eufráteszen, a Szovjetunió segítségével épült vízierőmű. A termelő-technikai komplexumok szocialista országok részvételével történő létrehozásának értékes tapasztalatai halmozódtak, fel az Afganisztánnal, Iránnal, Algériával, Guineával, Angolával és más fejlődő országokkal folytatott együttműködés során is. A szóban forgó együttműködésnek a felszabadult országok társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt pozitív hatását fokozza, hogy a KGST-tagországok segítségével felépített ipari komplexumok tovább erősítik az állami szektor helyzetét. E szektor kiemelkedően magas fejlődési üteme teszi lehetővé a fiatal álamok kormányai számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a gazdasági építőmunka felett, eredményesebben szánjanak szembe a tőkés magánvállalkozói erőkkel és a multinacionális vállalatok terjeszkedésével. Az állami szektor helyzetének erősítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a független fiatal ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok elmaradott társadalmi-gazdasági struktúrája átalakuljon, és ezek az államok tényleges gazdasági önállóságot érjenek el. Mind ebben azonban még nem merül ki annak a gazdasági és műszaki segítségnek a jelentősége, melyet a szocialista országok nyújtanak a felszabadult államok állami szektorának fejlődéséhez. A kérdéshez hozzátartozik az is, hogy ez a támogatás megteremti a fejlődő országok politikai, gazdasági és társadalmi élete gyökeres átalakulásának anyagi feltételeit. Segítséget nyújt a lakosság életszínvonalának emeléséhez, megkönnyíti a jelentős munkaerő-tartalék aktív kereső munkába történő bekapcsolását, és ezzel eredményes segítséget nyújt a munkanélküliség kérdésének megoldásához, a nemzetközi munkamegosztás előnyei széles körű felhasználásának újabb lehetőségeit tárja fel. (APN—MTI) Szomjazik az ember. Szomjazik a löld is. A legtöbbet talán a kecskeméti. — Annyi vízzel gazdálkodhatunk, amennyit a légkörből kapunk. Ur. Szilágyi Tibor vezető, az Országos Meteorológiai Szolgálat kecskeméti megfigyelő állomásán nem szépít a száraz tényen. Júliusban, ha nyolcvan milliméter eső áztatta volna a kecskeméti homokot, az is kevés lett volna. Hát még a huszonhét-huszonnyolc milliméter, a valóságos, az milyen kevés volt! Közép-Európa időjárási zónájának a legszélsőségesebb területe éppen a mienk. A laza homok, amelyen gyorsan felmelegszik olyan gyorsan ki is hül. Ilyen hűvös július, mint amilyen az idei volt, egymás után harmadszor köszöntött ránk. A 304 órai átlagossal szemben a hetedik hónapban csupán . 251 órán át élvezhettük a napsütést, azaz napi másfél órát „spórolt” el a szeszélves természet. .Ennyivel volt fukarabb éltető energiaforrásunk, a Nap. Kibírtuk. Azt is, hogy augusztusban már jócskán törlesztett. 5-én, kedden, egy tized híján 33 fokot mértek! S míg nálunk a hőség, Békésben a víz tetőzik! „Annyi vízzel gazdálkodhatunk ..— kezdte az elején dr. Szilágyi Tibor. — De hát mennyi víz kell a növénynek, hogy a mai szántóvető, kertészkedő ember ne hasztalanul fáradjon? — fordulok újra az állomás vezetőjéhez. — Ezt figyeljük itt mi, hatan — feleli, s a kísérleti kertjükbe vezet. — Általában egy négyzet- méterre egy liter vizet számítunk naponként. A telekszerű parcellán a paradicsomnak igazi „paradicsomi” létfeltételt teremtettek a kutatók. Egy méterre süllyesztett, két négyzetméteres vasládákban buján zöldellnek és teremnek a kiváló konzervparadicsom-fajlák. Nem véletlenül, hiszen a növény annyit „ihat”, amennyi jól esik. — Olyan ez, mint az állatoknál az önitató — tudom meg Kádár Ferenc tudományos segédmunkatárstól, aki egyéb érdekes összehasonlítással is szolgál. — Mivel a paradicsom vízigényét egy föld alatti öntözőrendszerből maximálisan kielégítjük, felvevő képességének megfelelően jut csapadékhoz, ezáltal a termés is nagyobb. A legjobban talán a Gorella földieperfajtával tudnám érzékeltetni, mi a különbség az öntözött és a csak természetes körülmények között élő gyümölcs termése között. Egy tő Gorelláról, melyet öntöztünk, egy kiló húsz deka epret szedtünk, egyidejűleg a szélsőséges létfeltételek mellett növekedő csupán 31 dekát adott. Egy másik földieper, a Pocahontas is meghálálta a vizet. Öntözés állal kilencvenhét dekát gyűjtöttünk be egy tőről, ugyanakkor az összehasonlító száraz parcellán csak 54 dekagrammot tudtunk tövenként begyűjteni. Ez, és a többi megfigyelés korántsem kutatói kedvtelés. Az öntözési előrejelzéshez küldenek Budapestre adatokat. E megfigyelőhálózat mezőgazdasági haszna közismert. A jég megfigyelésével, előrejelzésével is szeretnénk hasznosan segíteni a nagy- és a kisüzemi termesztőket. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság nemesnádudvari kerületében a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium már megszervezett egy jégfigyelő ügyeletet. Mind az öntözési és a jég-előrejelzéssel, mind pedig a növények szárazságtűrő képességének a vizsgálatával milliárdos veszteségektől lehet megóvni a mező- gazdaságot, az országot. A kecskeméti megfigyelők munkájának haszna tehát nem ezeken a két négyzetméteres vizes parcellákon „érik” be igazán, hanem odakinn, a földeken. K—1 Tóni bácsi, a maximalista Nem titkolt szakmai szerelemmel mutatják be a legújabb, mellékvonalakon járó, kis piros vonat motorkocsiját. Ez, kérem, egy csoda! A vezető gyerek-erővel képes irányítani. Indításkor egyszerűen le kell nyomni ezt a gombot... Most egy régebbi, Ganz gyártmányú Diezel-mozdony hágcsóján kapaszkodunk föl Szénási Lászlóval, a MÁV Kecskeméti Körzeti Üzemfőnöksége vontatási részlegének vezetőjével és Túri Antal lakatos csoportvezetővel. Fiatal mozdonyvezető tesz-vesz odafönn. Reá hárul, hogy a gépről elmondja a legfontosabbakat. Éppoly lelkes, mint az idősebbek. S a frissen festett mozdony ablakából a tovairamló sínekre kitekintve engem is megérint a vasutas-élet romantikája. A fűtőházban sok fiatal arcot látni. A maga negyvenkilenc évével Túri Antal az öregek közé tartozik. — A MÁV Landler Jenő Járműjavítójában, Budapesten tanultam ki a szakmát, s ott dolgoztam 1358-ig — meséli. — Akkor Kecskemétre kértem át magam, mert ide nősültem. Vasutas volt az apám, sőt a nagyapám, s az lesz a fiam is. Ö most végzi a közlekedési műszaki főiskolát. A MÁV-nál a legmagasabb szakmai kitüntetés a Kiváló Vasutas cím, amit az idei vasutas nap alkalmából hárman kaptak meg a Szegedi Igazgatóság dolgozói közül. Az egyikük Túri Antal volt. Szénási László mondja el, mivel érdemelte ki a miniszteri elismérést: — Tóniban igazi vasutas-szív dobog. A munkáját mindig köte- lességludat, pontosság, s az hatja át, hogy a MÁV alkalmazottjaként nem egyszerűen csak dolgozik, hanem szolgálatot teljesít a zavartalan közlekedés, szállítás étdekében. Amennyit ő a vontatási részleg jó teljesítményéért megtesz, /azt pénzzel nem lehet megfizetni. Magára vállalja, hogy személyesen utánnajár minden fontos, sürgős anyagnak a mozdonyok javításához. Ha ezeket papíron kérjük, sokkal később kapjuk meg. Anyagbeszerző útjain a döntésre jogosult személyeket keresi föl, és mindenhez törvényes úton jut hozzá. Tónit mindenütt ismerik a MÁV-nál és a szakmai rátermettsége a korrektsége révén mindenfelé szivesen fogadják. Tizenhárom éve dolgozunk együtt. Sokat vitatkozunk, de mindig megtaláljuk a közös nevezőt. Az a feladata Antinak, hogy mint csoportvezető irányítsa, szervezze a javítómunkát. Pénzügyileg is ő számol el. A fiatalok néha panaszkodnak rá, hogy már megint maximalista. Ilyenkor az történik, hogy ameddig a lassan haladó határidős munkát be nem fejezik, nem engedi őket haza, ha vége is a munkaidőnek. Mondván, hogy a 'kötelesség az kötelesség. Ö is megfogja a szerszámot, olajos ruhában jár, pedig számára nem kötelező a fizikai munka. Népszerű ember Túri Antal a munkahelyén, annak „ellenére”, hogy a tisztességes teljesítményt mindenkitől megköveteli. Több hunt húsz éven át üzemi szak- szervezeti titkár volt, most pedig, á körzeti üzemfőnökség megszervezése után elnökké választották. Régóta ő az újítási ügyintéző. Szénási László büszkén mondja el, hogy a MÁV legnagyobb járműjavítója, az Északi most vásárolt meg tőlük egy újítást. Tavaly elsők lettek az újítási versenyben. Ebben nagy érdemei vannak Túri Antalnak, hiszen a dolgozók ötleteiből az ő segítségével lesznek újítások. — Nagyon jó a kapcsolatunk a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal — veti közbe a lakatos csoportvezető. — ,Az ő gépműhelyükben elkészíthetjük azokat az újításokat, amelyek kivitelezéséhez nálunk hiányoznak a technikai föltételek. Túri Antalt 1963-ban fölvették az MSZMP-be. Az idén pedig az a megtiszteltetés érte, hogy az üzemi pártbizottság tagjává választották. — Az üzemi pártszervezet hogyan segíti a MÁV nem könnyű feladatainak elvégzését? — kérdem a Kiváló Vasutastól. — A körzeti üzemfőnökség 480 kilométeres vonalszakaszra terjed ki. A két hónappal ezelőtti megalakulását alaposan elő kellett készíteni, hiszen az átszervezés sok embert érintett. Voltak például, akiket Félegyházáról Kecskemétre kellétt áthozni. Egyesek alacsonyabb beosztásba kerültek. Igen fontos pártfeladat volt ennek az előkészítése agitációval, meggyőzéssel, a szükségszerű helyzet elfogadtatásával., Ügy érzem, jól sikerült ezt a munkát elvégezni. A személyszállítás kulturáltabbá tétele ugyancsak lényeges feladat, a MÁV központi programja is. Mi a vasutasok körében megtesszük a tőlünk telhetőt, nem is hatástalanul. Sajnos, , az utazóközönség egy része nem méltányolja a törekvésünket, hanem töri-zúzza az új, modern kocsikat. — Az őszi forgalommal kapcsolatosan van-e külön tennivalójuk? — Minden árút el kell szállítanunk, ez a fő célkitűzés. Mivel az időjárás miatt az Idei rendhagyó éve a mezőgazdaságnak, az őszi csúcsforgalom kezdete eltolódik a szokásosnál későbbre. Mi most arra kérünk mindenkit, hogy vegye ki a szabadságát, mert a várható nagy őszi munka idején mindenkire szükség lesz a vasútnál. A meggyőzésben sok tennivalója van a párttagságnak és a szakszervezetnek is. Én, mint a két szervezet tisztségviselője, igyekszem megértetni a munkatársaimmal, ha szükséges érvelni, hogy nekünk olykor áldozatokat is kell vállalnunk a népgazdasági érdekek miatt. A. T. S. Szakszövetkezetek a mérlegen (2) A gyenge adottságok és a kisebb Üzemméretek nem tették lehetővé a közös termelésnek a termelőszövetkezetihez hasonló fejlesztését. A növénytermelés és állattenyésztés eredményei Is ezzel összefüggésben alacsonyabbak, mint a tsz-ekben. A termelést a tsz-eknél gyengébb színvonalú gépesítéssel és műszaki felszereltséggel valósítják meg. Alacsonyabb fokú a szakszövetkezetek javító és karbantartó felszereltsége is. A TOT elnöksége megállapítása szerint az üzem- és munkaszervezés területén nem mondható kielégítőnek a fejlődés. Nagyóbb előrelépésre lett volna szükség a' tagsági termelés jobb szervezése, a felvásárlás és az értékesítés szervezettségének növelése érdekében is. A hiányosságok összefüggenek azzal is, hogy a szakszövetkezetek szakember-ellátottsága lényegesen gyengébb, mint a termelőszövetkezeteké. A tagság >javuló életkörülményei A szakszövetkezetekről ugyanakkor elmondható, hogy a tagsági művelés alatt álló gazdaságok jelentősen fejlődtek, lényegesen növekedett az állatállomány, javultak a terméseredmények, növekedett az átlagtermés, nőtt a szőlő- és gyümölcsültetvények színvonala. Elmondható az is, hogy a tagok anyagi és szociális helyzete az utóbbi években lényegesen javult. A termelőszövetkezetekkel * azonossá vált a szociális juttatások és szolgáltatások rendszere, növekedett a közösből származó tagi és alkalmazotti jövedelem is. A tagok és alkalmazottak munkakörülményei közeledtek a termelőszövetkezeti tagokéhoz. A szakszövetkezetek tagsága ideje nagyobbik részét az úgynevezett tagi gazdaságban végzett munkával tölti, ezért a jövedelmük jelentős része is innen származik. A családtagokon kívül főleg csúcsmunkák idején szükségszerűen idegen munkaerőt is igénybe vesznek, ennek azonban az aránya nem jelentős. A tagok közös munkában való részvétele a gazdaságok közös területének növekedésével nem tartott lépést. A szakszövetkezeti tagság soraiban sok az idős ember, a közös munka elvégzésében egyre rtagyobb igénnyel merül fel az alkalmazottak foglalkoztatásának szükségessége. Fokozódó ellentmondások forrása az a tény, hogy a belső szabályok nem kötik eléggé a különböző tagi jogosultságot a közösben végzett munka mennyiségéhez. Tapasztalat az is, hogy a fiatalok egy része ma már az anyagi előnyök ellenére sem mindig marad szívesen ezen a területen, más, kisebb lekötöttséggel járó életformára vágyik. Megtartásuk nem csupán a gazdaságon múlik, hanem a külső körülmények, falusi szokások, lehetőségek — pihenés, szórakozás, stb. — is beleszólnak. Fontos politikai érdek Amint az eddigiekből is kiderült, megyénkben található az országban működő szakszövetkezetek jelentős- része. A megye mezőgazdaságának mindez látszólag csak töredékét képezi, de fontossága némely termelési ágban igen jelentős. Mindezeken túl, a szakszövetkezetek társadalmi és politikai szempontból is nagy figyelmet érdemelhek. Nem mindegy, hogy a továbbiakban milyen mértékű lesz a termelési kedv, a tagi gazdaságokat az eddigi szorgalommal megművelő és a közös területet anyagi áldozatok árán is fejlesztő szakszövetkezeti tagság bizakodása és a népgazdasági érdekeket is figyelembe vevő igyekezete. Abból kiindulva, hogy a szak- szövetkezetek megyénkben is a szövetkezeti mozgalom szerves részét képezik, továbbra is minden segítséget meg kell adni a tagság boldogulását is jelentő gazdálkodásuk előmozdításához. Amint a TOT elnöksége által megtárgyalt tájékoztató következtetései, javaslatai is tartalmazzák: a szakszövetkezeti ■ forma alkalmas arra, hogy adott környezetben kihasználja a rendelkezésre álló emberi, környezeti, műszaki erőforrásokat és lehetőségeket. Mintegy válaszul az időnként a tagság körében is felmerült kételyekre, azt is leszögezik: Nyilvánvaló, hogy a szakszövetkezetek kampányszerű átalakítása nem lehet célkitűzés a jövőben sem. Átszervezés vagy egyesülés akkor lehet indokolt, ha a létrejövő új szervezet a társadalom és a szövetkezeti tagok számára egyaránt kedvezőbb. A tervszerűség útján A szakszövetkezetek további munkájában szükség van a közös tevékenység gazdaságosságának és súlyának növelésére. Ehhez az is kell, hogy mindenütt rendelkezzenek a közös gazdaság*- fejlesztésére vonatkozó tervekké™ Ez a tevékenység járjon együtt a„ gazdálkodás eredményeinek javulásával. A belső szabályozás a tagok közös tevékenységére a tagi gazdaság részére biztosított szolgáltatásokkal és egyéb feltételekkel is ösztönözzön. Nagyobb figyelem fordítandó a kereskedelmi tevékenység kiszélesítésére, a tagok által termelt áruk felvásárlására, az értékesítés szervezettségére. A Bács megyei tapasztalatokat figyelembe véve arra hívja fel a figyelmet a TOT elnöksége, hogy a területi szövetségek támogassák a kedvezőtlen adottságú helyeken a kiegészítő tevékenység gyorsabb kibontakozását és kezdeményezzék az együttműködés létrehozását termelési, szolgáltatási és kereskedelmi feladatok megoldására. A vezetés a korábbinál nagyobb gondot, fordítson a közös alapok erősítésére, a termelés fejlesztésére és korszerűsítésére, a tagsági kapcsolatok erősítésére. A feladatokra vonatkozó ajánlások megszívlelendő tennivalókra hívják fel a figyelmet. Reméljük, mindenütt segítik majd a szakszövetkezeti munka népgazdasági hasznosságának további növekedését, a tagság életmódjának még színvonalasabbá tételét. T. P. KORSZERŰBB TECHNOLÓGIA • Egerben az AGRIA Bútorgyárban a termékek több mint hatvan százalékát a stíl- és a stilizált bútorok teszik ki. Rusztikus, faszobrász munkával díszített bútorok, bőrrel és szövettel kárpitozott ülő- garnitúrák, modern kárpitozott garnitúrák, gyermekbútorok készülnek itt. A gyárban rövidesen befejeződő technológiai fejlesztés után a termelés mintegy harminc százalékos emelkedése révén tovább növelhetik az exportot. Ha szondás a fold 0 A kísérleti parcellán dúsan terem a paradicsom. (Méhes! Éva felvétele)
