Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
4 ft PETŐFI NÉPE 9 1980. augusztus 8. A juhtenyésztés tapasztalatai a rémi Dózsa Tsz-ben CSIPKÉK, HÍMZETT GYERMEKRUHÁK, AZSŰROS TÉRÍTŐK HALASRÓL Növekvő • A Halasi Háziipari Szövetkezet muzeális értékű épülete. (Straszer András (elvételei.) Rém községiben még a század- forduló után is jelentős homoki legelőterületek voltak. Olyan legelők, amelyek a nyári szárazság idején kisültek, a szarvas- marhák számára még a létfenntartást sem fedezték. A viszonylag kis területű, jobb minőségű legelőkön szarvasmarhákat tartottak, de ezeket a jobb adottságú legelőket mind nagyobb mértékben vonták be a szántóföldi művelésbe és ennek megfelelően csökkent a szarvasmarha-tenyésztés. Azokon a legelőkön, ahol a szarvasmarha nem élt meg — s a legelők zöme ilyen volt — juhot tartottak. A természeti adottságok következtében alakultak ki a juhtenyésztés feltételei, s a juhászat hagyományossá vált Rémen. Amíg a hetvenes évek első felében országosan jelentős volt a juhállomány csökkenése, addig Rémen többszörösére nőtt az anyajuh-állomány és a juhhústermelés. A juhágazat fejlesztését a szükség váltotta ki, vagy inkább a szükségből fakadó felismerés. Egy tsz-tagra nem egészen két hektár szántóterület jut. A kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt, a szőlő területét 101 hektárral nagyobbra nem növelhették, a 640 hektár ötödosztályú erdő nyereséget nem adott, az 540 hektár legelő csak névlegesen volt az. A termőterület átlag aranykorona értéke 12,7. A termőterületek mennyisége és gyenge eltartóképessége olyan ágazat fejlesztését indokolta, amely a parlagterületek hasznosítását mérsékelt költséggel lehetővé teszi, beruházási igénye viszonylag kicsi, a jelentős meny- nyiségű növénytermesztésből és állattenyésztésből származó mellékterméket hasznosítja és ezáltal javítja a gazdaság önfinanszírozó képességét. Ezeket az igényeket a juhtenyésztés fejlesztése elégítette ki legjobban. Már a hatvanas évek elején is komoly próbálkozásokba kezdtek. 1982-ben a sűrített elletéssel kapcsolatos kezdeményezések eredményesek voltak, de a kora ősszel született bárányokat sem tejes-, sem pecsenyebáráhyként, az akkor érvényben levő 8 forintos áron' nem tudták értékesíteni. A hetvenes évek elején javult az ágazat közgazdasági feltétele. Nőtt a kereslet a jó minőségű tejes- és pecsenyebárányok iránt és kialakultak az értékesítés és a forgalmazás feltételei is. Ennek ellenére 1970-től 1975-ig az országban több minit 10 százalékkal csökkent a juhállomány. A Dózsa Tsz-ben ugyanakkor az anyajuhok számát 600 darabról 1800 darabra növelték. Abban az időben további, lényeges növeléssel nem számolhattak, mert a legelők eltartóképessége legfeljebb 3 ezér darab anyajuh és annak utánpótlását szolgáló ezer darab növendékjuh tudtta csak kielégíteni. A juhállomány fejlesztése érdekében a parlagterületek hasznosítására irányuló kezdeti próbálkozások kevés sikerrel jártak. A dombos, nehezen művelhető futóhomokos területeken a száraz nyári időszakban szinte minden növény kisült. Az utóhbi két évben ezeken a területeken végzett kísérletek alapján, néhány növény termesztése, amelyet legelőként, szénaként és szilázsként is hasznosítani tudnak, eredményesnek ígérkezik. E tapasztalatokra alapozva, az év végére növelik az anyajuhok számát és további növelést terveznek. Megkezdték a legelőn való juhhizlalást, s a kezdeti eredmények biztatóak. Anyajuhállományunk létszámbeli növekedése számottevő, hiszen az elmúlt tíz évben nyolcszorosára nőtt. A minőségi javulás jóval szerényebb ennél, de azért figyelemre érdemes. Nem végeztek különösebb tenyésztői munkát, csak több gondot fordítottak a takarmányozásra, s a sűrített elletéssel több év átlagában 1,5 darab .bárányt értek el anyajuhonként. A következetes tenyésztői munkával azonban a hazai fajta is többre lenne képes ennél. Két évtizede foglalkoznak bá- rányhizlalással. A hetvenes évek elejéig néhány százat hizlaltak évente. Ám ez a legnagyobb igyekezettel sem hozhatta a kívánt nyereséget, hiszen a többi nagy ágazat mellett mindig alárendelt szerepe volt, s a piacon sem jelenhettek meg olyan súllyal, hogy a nagyobb mennyiséget és jobb minőséget igénylő, többet fizető vevők érdeklődését felkeltsék. A hetvenes évek közepére azonban elérték az évi 20 ezer darabos hizlalást. Ahhoz azonban, hogy a juhhizlalás szervezett legyen, minden munkafolyamatához megfelelő személyi állományt lehessen alkalmazni, - az állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges berendezések, a hizlalóépületek, a hozzá kapcsolódó létesítmények és a kommunális létesítmények költségeit elviselje az ágazat, továbbá az év bármely időszakában a legnagyobb vevő igényét is ki lehessen elégíteni, hatni lehessen a piacra, ahhoz még nagyobb meny- nyiséget kell meghizlalni. Már harmadik éve 45—55 ezer bárányt szállítanak tőkés exportra. Ezeknek a bárányoknak nagyobb része exportból visszamaradt fejletlen, tejesbárány és a kisgazdaságokból felvásárolt gyenge minőségű legelős 'bárány. Mindkét csoport átállítása a hizlalásra sok veszteséggel és jelentős költséggel jár, s ennek ellenére az igényesebb és jobban fizető piacok számára megfelelő áru előállítására alkalmatlan. A tartási hibákra visszavezethető jelenség jelentős bevételtől és nyereségtől fosztja meg a mező- gazdasági üzemeket és a kistermelőket, versenyképességünket rontja a külpiacokon, csökkenti a népgazdaság tőkés devizabevételeit. A létrehozott társulásnak is az a feladata, hogy a meglévő állományok tenyészértékét javítsa, a báránynevelés és -hizlalás színvonalát növelje, s azokon a területeken, ahol a juhtenyésztés termesztési feltételei jók, ott az adott üzemi viszonyokat figyelembe véve elősegítse az ágazat fejlesztését. dr. Babitz Ferenc export A termelői árrendezést követően 25 millió forint árbevételben határozta meg ez évi tervét a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet. Az első hat hónapra eső időarányos tervüket 16 millió forintra teljesítették, ami 12 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakának eredménye. Három-öt éves gyermekek részére készülnek a szövetkezetben a parányi bársonynadrágok, napozók, játszóruhák, amelyeket kézzel hímzett virágok és állatfigurák díszítenek. Az idén négymillió forint értékű gyermekruházati divatcikket és tetszetős kézimunkákat szállítanak a belföldi piacokra. Termékek és megrendelők Megrendelőjük, a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat, illetve a Népművészeti és Háziipari Vállalat. Két éve foglalkozik kö- lélgyártással a halasi szövetkezet, amit bedolgozóival végeztet. Ebből a termékből, mintegy hatmillió forint árbevételi értékben kaptak megrendelést ebben az évben, a helyi AGROKER-től. Szovjetunió részére kizárólag gyermekruházati cikkeket szállít a szövetkezet, NDK, csehszlovák és lengyel partnereinek pedig hímzett térítőkét, étkezőgarnitúrákat készítenek. Szocialista kivitelük az idén meghaladja a három és fél millió forintot. — Mintegy 70 százalékkal nőtt ebben az évben a tőkés exportunk — mondja Oláh Györgyné, a halasi szövetkezet elnöke. — Csipkéket, herendi és meisseni motívumokkal hímzett, azsúros térítőkét és étkezőgarnitúrákat készítettünk francia és NSZK piacokra. De a hazai INTERTOURIST valutaboltok is jelentős mennyiségben rendelnek évente e termékeinkből. Bérmunka A Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet öt éve áll kapcsolatban a holland Hovor-Mode divatkereskedelmi céggel. Részükre bérmunkában dolgoznak a halasi asszonyok. — Az első években, mintegy 25 ezer darab férfi-, női és gyermek köntöst készítettünk holland partnerünknek — mondja Szabó Lászióné főkönyvelő. — Ma mór ennek több mint a dupláján vagyis 60 ezer darabot. — Mennyi hasznot jelent ez évente? — A bérmunkában készült termékek értéke négy és fél millió forint az idén, amelynek 30 százaléka tiszta nyereség, azaz csaknem másfél millió forint. Éppen ezért azt tervezzük, hogy a tóz- lári telepünkön jövőre beindítunk egy huszonöt fővel dolgozó, új szalagot, amely teljes mértékben tőkés bérmunkában termel majd. A szükséges anyagokat és a mo- dellterveket a hollandok szállíts ják, s szövetkezetünkben történik a köntösök szabása, varrása. A bértömeg-gazdálkodás gondjai Átlagosan ötszáz főt foglalkoztat a halasi szövetkezet, s ebből 350 a bedolgozó. Kiskunhalason kívül tizenegy Bács-Kiskun megyei községet ölel fel 'bedolgozói hálózatunk. — Házi'iparunk termelése szinte teljes mértékben a kétkezi munkára épül — mondja Oláh Györgyné elnök. — A halasi csipke és hímzett termékek egyre keresettebbek, bel- és külföldön egyaránt, amit alátámaszt az az adat is, hogy égy év alatt 70 százalékkal tudtuk növelni tőkés kivitelünket. Mindez azonban csak úgy vált lehetővé, hogy- lemondtunk egy 50 ezer darabos hazai és szovjet megrendelést, vagyis lényegesen kevesebb gyermekruhát készítünk, mint tavaly. Mert ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni a növekvő piaci igényeket, még több asszonykezet kellene foglalkoztatnunk. — No, nem ezzel van baj, bedolgozó akad bőven-, hiszen hagyomány Halas környékén a ké- zimunkázás, de ha több asszonynak adunk munkát, bért is többet kell fizetnünk. Ezt viszont nem teszi lehetőivé az idén- bevezetett és központilag meghatározott bértömeg-gazdálkodás, amely mindössze háromszázalékos bér- fejlesztést enged. Adtunk be kérvényt az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsához, kérve bértömegünk 'módosítását, de ezt elutasították, azzal- az indokkal, hogy tőkés kivitelünk nem éri el a félmillió dollárt. ^ Hát igen, így nehezen is fogja elérni, Ugyanis a háziipar termelésének növekedése, szinte teljes mértékben, a kétkezi munkák növelésének a feltétele, nem pedig a gépi kapacitások és a munkaidő jobb kihasználásának, mint általában a vállalatoknál. És ez igen sok háziipari szövetkezetei érint — kedvezőtlenül. A halasiak például nem tudnak elegendő munkát biztosítani a bedolgozó asszonyoknak, holott a piaci kereslet azt követelné, hogy az idén. mintegy 20 százalékkal növeljék a termelésüket. De csak annyival növelhetik, amennyit a bértömeg-gazdálkodás enged, vagyis három százalékkal, mivel a termelés náluk elválaszthatatlan a bérezéstől. A tőkés kivitel fokozása népgazdasági érdek, de csak úgy tudják megvalósítani ezt a Halasi Háziipari Szövetkezetben, ha csökkentik a gyermekruhák gyártását, amiből eddig is kevés választék volt a hazai piacokon. És az okok nem Halason keresendők. Koloh Elek rák meózását végzi Tarkó Péterné. 9 Varrodában a holland bérmunkában gyártott divatos köntösök. 9 A szállításra előkészített bárányok. HÁZUNK TÁJA Jövőre is kell gondolni A kertekben már jó néhány növény megtette a magáét. A gyümölcsök beértek, a zöldségek is meghozták termésüket, ezért sok helyen már a következő év ígéretes terméséért fáradoznak. A GYÜMÖLCSÖSBEN egyik legfontosabb teendő a nyári hajtásválogatás. A sűrítő — a korona belseje felé növő — hajtásokat, s az úgynevezett vízhajtásokat, de a fertőzötteket is távolítsuk el. A szedés után folyamatosan kezeljük a sebzett felületeket. Aki nem elégedett a fajtával, készülhet az alvószemzésre, melyet augusztus végétől szeptember elejéig végezhetünk el. Fontos meggyőződni a szemzés előtt, hogy egészséges helyre szemezzük a nemes részt. A szemző hajtásokat csak jó fajtájú nemesről szedjük. A felhasználásig veremben vagy kamrában tároljuk, lehetőleg nedves papír között. A szemzőhajtásról 3 centiméteres szempajzzsal vágjuk le a jól fejlett szemet, s ezt helyezzük az alanyon vágott T-alakú nyílásba. A kajszi után az őszibarack, majd a nyári alma érik. Jó termésre számíthatunk ringlóból és szilvából is. A gyümölcsök, hogy ne vesszenek kárba, készítsünk belőlük gyümölcslevest, kompótot, illetve lekvárt. Itt az idő a felkészülésre a szamócatelepítéshez. Basudin 5 G- vel fertőtlenítsük a talajt és gondoskodjunk arról, hogy a terület gyommentes és öntözött legyen a telepítés idején. A SZŐLŐBEN továbbra se hanyagoljuk el a zöldmunkákat. Nemsokára a vesszőknek a termés súlyát hordaniuk kell, ezért gondoskodjunk az elszakadt kötések pótlásáról. Lehetőleg olyan kötözőzsineget használjunk, amely védi a hajtást a huzal dörzsölésétől. Ezért a fásodott részeket sem szabad dróttal kötözni. Időszerű a madarak kártételétől óvni a fürtöket. A rovarkártétel ellen sűrű szövésű műanyag hálóval vagy kilyuggatott fólia — tejes — zacskóval védekezhetünk. A seregélyek ellen pedig (kecskeméti kiskertekben láttam) védekezhetünk például rádióval. A hangszórót a szőlősorok közé kell elrejteni, s olyan állomáshoz tekerni a rádió keresőjét, ahol sok a zene. A kerttulajdonos véleménye szerint hatékony. Egyszerűbb a kötözőzsinóros védekezés. Erre a célra két-három méteres műanyag kötözőzsinór-darabokat vágjunk le, ezt hajtogassuk szét és erősítsük valamilyen rúdra úgy, hogy a szél szabadon mozgathassa. Lehetőleg élénk színeket válasszunk. Aki szőlőt akar telepíteni, hozzákezdhet a terület forgatásához. A trágyázást lehetőleg talajvizsgálati eredmények alapján végezzük. Ha erre nincs mód, akkor 100 ft Az üzletekben is megjelent a nyári alma. Dunavecsén szedik a jó termést ígérő fákról az asztra- háni pirost. négyzetméterre 600 kilogramm szerves trágyát juttassunk ki,. A ZÖLDSÉGESKERTBEN már csak rövid tenyészidejű fejeská- poszta-palántákat ültethetünk. Azokat a bokorbabtöveket, melyek letermettek, már felszedhetjük. Rakjuk kazalba száradni, s ha felnyílnak a hüvelyek, csépeljük ki. Azonban a vetőmagnak szánt töveket ne csépeljük, kézzel fejtsük a magokat. A karfiol rózsáit továbbra is védjük a napsütéstől. Nem kimondottan zöldség a kamilla, de most szedhetjük ezt a sokoldalú növényt. A NÖVÉNYVÉDELMET továbbra sem hanyagolhatjuk el. A szőlőt, a gombabetegségek közül a peronoszpóra és a lisztharmat veszélyezteti, de a szőlőmolyok is rajzanak. Ellenük a szokásos növényvédő szerekkel permetezzünk. Szükség esetén a bagolylepkehernyók ellen is kell védekeznünk, Ditrifon 50 WP, 0,2 százalékos oldatával. A gyümölcsösben kísérjük figyelemmel az amerikai fehér szövőlepkehernyó fészkeit. Általában a hernyófészkek a hajtásvégeken összehúzott leveleken jelennek meg. A legegyszerűbb védekezés ellenük, ha levágjuk a hernyófészkeket és azonnal elégetjük vagy valami más módon elpusztítjuk. Amikor már szétszéledtek a hernyók, nagyon nehéz ellenük védeni a gyümölcsfákat. Az őszibarackfákat a keleti gyümölcsmoly veszélyezteti leginkább. A védekezéskor nehézséget jelent, hogy a korán érő fajták már ehetők, ezért a szedési, illetve érési időponthoz alkalmazkodjunk a szer kiválasztásakor. Az Unifosz 50 EC egyhetes várakozási idő után szedhető gyümölcsöt biztosít. Ha van több időnk, akkor használhatjuk a BI 58 EC-t, vagy az Unitron 40 EC-t 0,1 százalékos oldatban. Tegyünk a per- metlébe lisztharmat, illetve atka elleni szert is. Nagy hibát követ el az a kertész, aki a gyümölcsfák alatt otthagyja a lehullott, fertőzött gyümölcsöket. Teljesen semmisítsük meg, vagy valamilyen módon hasznosítsuk az ilyen termékeket. Cz. P.
