Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-07 / 184. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1980. augusztus 7. események sorokban szófia __________________ Todor-Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke Leonyid Brezsnyevnék, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására szerdán rövid látogatásra a Szovjetunióba utazott. (MTI) ___________ N EW YORK__________________ A z ENSZ arab csoportja kedden határozattervezetet hagyott jóvá, amelyben követeli ' a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a Jeruzsálem jogállását megváltoztató izraeli parlamenti döntés ügyében. A Biztonsági Tanács elé terjesztett dokumentum sürgeti, hogy a testület nyilvánítsa semmisnek a döntést, amely Jeruzsálemet Izrael -örökös fővárosává nyilvánítja. -Megállapítja, hogy Izrael jogsértő ' lépése ellentétes a Jeruzsálem státusának bármiféle módosítását tiltó június 30-i ENSZ-határozattal. . A Biztonsági Tanács várhatóan még ezen a héten összeül. (Reuter, AbN) ____________________ S AN SALVADOR_____________ K edden Salvadorban mintegy harminc embert meggyilkoltak a jobboldali junta parancsnoksága alá tartozó Nemzeti Gárda egységei és a különböző jobboldali fasiszta fegyveres csoportok. Az áldozatok többségükben fiatalok, né- hányan közülük 12 és 14 év közötti gyermekek. "Sok holttesten kínzások nyomai láthatók. A fővárosban megtalálták négy fiatalember lefejezett holttestét. A mellet- -tük levő felirattal a gyilkosok tudatták magukról, hogy a nemrég alakult Maxrmiliáno Martinez brigád nevű csoportnak (egy szélső- jobboldali terrorszervezetnek) a tagjai. Áldozataiknak azért kellett meghalniuk, mert a Juan Chácon vezette Népi Forradalmi Tömb nevű baloldali szervezethez tartoztak. Á politikai erőszakhullámnak ez évben eddig mintegy négyezer halálos áldozata volt Salvadorban. (ADN, AFP, UPI) PEKING ________________ K ína is hivatalosan elítélte szerdán Jeruzsálem bekebelezését, megállapítva, hogy az izraeli lépés súlyosan-sérti az ENSZ alapokmányát és az ügyben hozott ENSZ- határozatokát. Az Új Kína által közölt nyilatkozat hangsúlyozza; a jeruzsálémi kérdés á közel-keleti probléma része, Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt összes arab területről, helyre kell állítani a palesztinai nép nemzeti jogait, s átfogó és igazságos békére van szükség a Közel-Keleten. (AP)_________________________ SZ ÖUL______________________ H ivatalosan bejelentették kedden, hogy a nemzetbiztonsági különleges tanács vezetőjét, Oson Tu Hvant, négycsillagos, tábornokká léptették elő. A 49 éves katonatiszt Dél-Korea „erős embere” és az említett tanács élén gyakorlatilag az ország legfőbb hatalmát tartja a kezében. Az AP amerikai hír- ügynökség elemző írásában kiemeli, hogyjGson- a tavaly meggyilkolt Pák Csöng Hi diktátor nyomdokaiba lépett. A tábornok Pák politikai hívének is számít. Nem halványulhat Hirosima emléke Sztanyik B. László nyilatkozata 0 Hirosimában több tízezer ember vett részt azon az ünnepségen, amelyen az első atombomba áldozatairól emlékeztek meg. (Tclefotó fit Hirosima elleni atomtámadás 35. évfordulóján Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliéi Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet igazgatója, az Országos Béketanács elnökhelyettese nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A Föld népességének csaknem 60 százaléka 40 éven aluli, akiknek á második világháború borzalmairól semmiféle élményképük nincs. Éppen ezért a világégést átélők- nek, a nukleáris veszélyt ismerőknek el nem múló felelőssége, hogy figyelmeztessenek az atomfegyverek felhasználása nemcsak az egyént, hanem a társadalmat, az egész civilizációt elpusztulással fenyegeti. Elfogulatlan szakemberek állítják, hogy az esetleges túlélők ott kezdenék, ahol egykor maga az emberiség, kőbalták pattintgatá- sánál. Ezzel a reális veszéllyel szemben áll a dús kalászt érlelő nyár, születés, tanulás, utazás, s mögötte politika, társadalom megannyi erőfesztése, hogy az emberi életet, annak kiteljesedését a következő generációknak is megőrizze. — Hirosima figyelmeztetett 1977- ben is, amikor a szomorú memento emlékére megrendezett nemzetközi tanácskozáson a résztvevők azt mondták; az atombomba nem elsősorban azért pusztított, hogy az Egyesült Államok megnyerje a háborút, hanem azért, hogy világhatalmi fölényt demonstráljon, } s megrémítse a Szovjetuniót. £n nem azt mondom, hogy az amerikai nép fegyverkezik, sem azt, hogy más népek életére tör. A vezető körpknek az a szándéka viszont nyilvánvaló, hogy rakétát, közép-hatósugarú atomfegyvereket adnak Európának, ott pusztítson egy esetleges regionális nukleáris háború... Nyilvánvaló: a magyar békemozgalomnak, s a világ más részein élő minden felelősséget érző embernek szembe kell szállnia az erőegyensúly fel borításával fenyegető „eurorakéták" rendszerbe állításával. A Béke-világtanács budapesti elnökségi ülése, s a magyar fővárosban májusban közzétett „budapesti felhívás” is az erősödő fegyverkezési versennyel szembeni összefogára Szólít. Eredményes eszközt kell találni a meglévő bizalmatlanság ellen is, az államok közötti nézet- eltéréseket a béke nyelvén foly- tatott párbeszéddel, politikai eszközökkel tisztázva. A „budapesti felhívás" lényegében ezt, a bár-3 — AP — MTI — KS.) milyen ideológiát vallók számára elfogadható programot kínálja. A dekrétum ' alapján az elmúlt hetekben világszerte leszerelési akciók bontakoztak ki, amelyek eredményeit a népek szófiai béke-világparlamentje ösz- szegzi majd. Meggyőződésünk, hogy a magyar küldöttség Bulgáriában arról számolhat majd be; egész közvéleményünk felsorakozott az újabb leszerelési törekvések támogatására. Ezt fejezik ki az Országos Béketanácshoz sorra érkezett táviratok, levelek, kollektív állásfoglalások, amelyek üdvözlik a 22. európai kommunista és munkáspárt párizsi találkozóján elhangzott felhívást. A kibontakozást sejteti a nemzetközi életben az utóbbi hetekben egyre erőteljesebben megnyilvánuló megfontolt józanság. Ez türözödik a szovjet tárgyalási javaslatok kedvező fogadtatásában is. Mi azt valljuk, hogy el kell jutni a közép-hatósugarú nukleáris rakéták csökkentéséről megkezdendő eszmecseréig, a megállapodásokig. — Ez a gondolatsor, amit ma, 1980-ban a Hirosimára ledobott atombomba elindít. Erre, a jövőért érzett felelősségre apellál az a kiállítás is, amelyet a,yigus?Jtps, 18-án'Budapesten nyitunk meg: japán Békedelegációt látunk vendégül, amely az atomtámadás '35. évfordulójára magával hozott fotókiállítással hív fel: soha többé háborút! 0 HIROSIMA Hirosimában szerdán megemlékeztek a város ellen 1945-ben végrehajtott amerikai atombomba-támadás 35. évfordulójáról. Az atombomba-robbanás 140 ezer ember életét oltotta ki, a sugárzás következményeként később 100 ezren haltak meg. Szerdán reggel (közép-európai idő szerint' kedden, röviddel éjfél után), az emberi településre ledobott első atombomba áldozatainak két gyermeke nyitotta meg a megemlékezés gyászünnepét a Békepark emlékharangjának megszólaltatásával. Az emlékparkban összegyűlt mintegy 40 ezer ember előtt Takeshi Araki, a város polgármestere békenyilatkozatot olvasott fel, amelyben óvá intette az emberiséget az önpusztítástól. „Hirosima városa javasolja, hogy még az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakának megnyitása előtt rendezzenek csúcsszintű világértekezletet a békéről” — mondotta a polgármester. Szombaton az 19.45-ös amerikai atombomba-támadás második célpontján, Nagaszakiban is megemlékeznek a gyászos évfordulóról. (MTI, AFP) Körözik a terrorakció vélt tettesét BOLOGNA Simó~ Endre az MTI tudósítója jelenti: A bolognai terrorakció miátt az olasz hatóságok több száz házkutatást tartottak, elsősorban szélső- jobboldaliaknál. A kormány felhatalmazta a belügyminisztert: tanulmányozza annak lehetőségét, hogy vérdíjat tűzzenek ki az ismeretlen merénylőkre. Cossiga kormányfő elnökletével az olasz belbiztonsági tárcaközi bizottság rendkívüli ülésen foglalkozott a bolognai terrorakcióval, de — mint a közleményből kitűnik — semmilyen előremutató döntést sem hozott. Jelentések szerint az olasz rendőrség a bolognai merénylet kapcsán megkezdte a nyomozást egy neofasiszta kézrekerítésére, akit közvetlenül a robbanás előtt több szemtanú látott a merénylet színhelyén. A körözött terrorista, a 22 éves Marco Affatigato, tagja annak a neofasiszta terrorista csoportnak, amely 1976 augusztusban merényletet követett el az Italicus- express ellen. Akkor 12 ember halt meg. A hosszú terrorista múlttal rendelkező Affatigato ellen nemzetközi letartóztatási parancsot is kiadtak, mert lehetséges, hogy Francia- országba szökött. Az olasz szervek megkeresték kérésükkel az Inter- polt. THATCHER ASSZONY DÖNTÉSE Trident-kaland Thatcher asszony, Anglia konzervatív miniszterelnöke július derekán azzal döbbentette meg nemcsak Anglia' közvéleményét és az ellenzéket, hanem saját pártja jelentős részét is — hogy súlyos és költséges atomfegyverkezési program indítását határozta el. Józan szemlélők szerint a döntés, amely az angol adófizetőknek — szerény számítások szerint is — 10 milliárd dolláros többletkiadást jelent, az elképzelhető legrosszabb pillanatban következett be. Anglia úgyanis — annak ellenére, hogy olajban már csaknem önellátó — második világháború utáni történelmének legsúlyosabb gazdasági válságát éli át. i Az infláció üteme 21 százalék — a legmagasabb a fejlett tőkés országok között. A reálbér immár több mint három éve állandóan csökken. Az utóbbi évtizedben mindig lassúnak minősített gazdaságnövekedés az idén abszolút számokat tekintve is megszűnik. Sőt:' a termelés várhatóan több mint 2 százalékkal alacsonyabb lesz, mint tavaly. A vállalati csődök száma egy év alatt megkétszereződött. Mindennek leglátványosabb és legfájdalmasabb eredményé, 'hogy a munkanélküliek száma ' gyorsan halad la kétmilliós szint felé. Erre az 1929-es nagy világgazdasági válság óta nem volt példa Angliában. Ezt a gazdaságot akarja megterhelni a konzervatív koripány az új fegyverkezési programmal. A jelenlegi helyzet az, hogy Nagy- Britanniának hagyományos fegyverzettel ellátott hadseregén kívül van, önálló atom-ütőereje is. Ez hivatalos adatok szerint 4, amerikai gyártmányú Poláris rakétával felszerelt atom-tengeralattjáróból áll. Ezenkívül 48, atomfegyver szállítására alkalmas közép-hatósugarú bombázó repülőgépből. (Szerkezetét tekintve az angol ütőerő abban különbözik a franciától, hogy Párizs még 18, közép-hatósugarú ballisztikus rakétával is rendelkezik.) Az amerikaiak legkésőbb 1985- ben abbahagyják a Polaris rakéták pótalkatrészeinek gyártását, és teljesen átallnak a már most is gyártott, ugyancsak tengeralattjáróról kilőhető Trident rakétára. Ez lényegesen korszerűbb és hatósugara is nagyobb: több mint 7000 kilométer. Emellett ‘a Trident rakéták úgynevezett „fürtös robbanófejjel” (angol rövidítése: MIRV) vannak ellátva. Ez azt jelenti, hogy egy rakéta több (8) robbanófejet hordoz és ezek mindegyike külön is irányítható, egymástól távol levő célpontokra. A Thatcher asszony által ösztönzött angol döntés lényege az, hogy 5 új atom-tengeralattjárót építenek, egyenként 1 milliárd dolláros költséggel, a Polaris rakétákat lomtárba küldik és helyettük-az amerikaiaktól 64 Trident rakétát vásárolnak. Az amerikaiak számára ez a döntés rendkívüli kedvező, hiszen óriási üzletet jelent fegyverkezési iparuk számára. Hivatalos angol .becslések szerint az összesen legalább 10 milliárdos új fegyverkezési programból 3 miüiárdot az Egyesült Államokban költenének el. A konzervatív kormány azzal érvel, hogy a többi 7 milliárd az angol fegyverkezési ipart fogja gazdagítani és körülbelül 200 ezer munkahelyet biztosít. Ez persze sovány vigasz olyan időpontban, amikor Anglia súlyos gazdasági helyzetében a fegyverkezési kiadások csökkentésére, nem pedig az elképzelhető legdrágább atomprogram útba indítására lenne szükség. Jellemző, hogy a NATO iránt elkötelezett, konzervatív katonai körökben is igen sokan elhibázott- nak tartják a Trident-programot. A bírálók egyik csoportja emlékeztet arra, hogy Anglia a közelmúltban egyezett bele 120 amerikai cirkáló rakéta állomásoztatá- sába brit területen és a Trident- program költségeinek töredékéért egy hasonló nagyságú saját cirkálórakéta-rendszert is vásárolhatott volna. E bírálók szerint már csak azért is ez lett volna a helyes megoldás, mert a Trident-program óriási terhei miatt valószínűleg nem jut majd megfelelő pénzösz- szeg a hagyományos' fegyvernemek modernizálására és a Nyu- gat-Németországban állomásozó úgynevezett „rajnai brit hadsereg” felszerelésének megújítására. A bírálóknak egy másik csoportja még mélyebbre ható, lényegesebb kifogásokat hangoztat. Ezt a bíráló álláspontot képviseli Lord Carver, Nagy-Britannia egyik legnevesebb katonai szakértője, valamint a hírneves londoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének (ISS) vezetősége, ők azt hangoztatják, hogy Nagy-Britanniának voltaképpen nincs szüksége önálló atomütőerőre és a meglevő erőket integrálni kellene a NATO-ba. Ez a tekintélyes szakértői csoport úgy véli: az interkontinentális rakéták egyensúlyát a Szovjetunió és az Egyesült Államok erőinek viszonya határozza meg. Ezen a költséges angol Trident-program sem változtat, önálló, az amerikaiaktól független felhasználás egyébként is elképzelhetetlen. Stratégiailag a tervnek tehát nincs értelme. Felvetődik a kérdés, , hogy ha a rendkívül komoly, a NATO iránt elkötelezett konzervatív szakértők szerint a Trident-program katonailag helytelen, gazdaságilag pedig katasztrófális —, akkor az angol kormány miért hozta meg ezt a döntést. A válasz két részből áll. Először: a döntéssel a Thatcher-kor- mány újra demonstrálni akarta Washington iránti katonai elkötelezettségét. A döntés második oka: , Anglia (pontosabban az angol konzervatív kormány) úgy érzi: nem engedheti meg, hogy Nyugat-Euró- pában Franciaország legyen az egyetlen önálló atomhatalom. Ez angol konzervatív vélemények szerint előbb-utóbb arra vezetne, hogy katonai-politikai szempontból Franciaország Válnék Nyugat- Európa vezető hatalmává. A Trident-program céljaira az adófizetőkből kisajtolt 10 milliárd ennek a megakadályozását is szolgálja. —i—e. | NAPI KOMMENTÁR A bejrúti találkozó Hitte volna-e bárki néhány évvel ezelőtt, hogy az Európai Gazdasági Közösség soros elnöke Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével tárgyal? Aligha. Az utóbbi, években azonban fölgyorsult a Palesztinái Felszabadítási Szervezet körül a diplomáciai mozgás, s mint a közel-keleti térség egyik legfontosabb tényezőjét, ma már a józan erők nem hagyják számításon kívül. Így történt eZ most is: Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, az EGK Soros elnöke Bej rútban Három órán át tanácskozott Arafattal. A Közös Piac tagállamai — ellentétben az Egyesült Államokkal — úgy látják, hogy a közel-keleti kérdés rendezésébe be kell vonni a palesztin nép képviselőit. így foglaltak állást a „ki- fencek” nemrég Velencében. Igaz, a közösségen belül is akadnak bizonyos különbségek a PFSZ megítélésében. Míg például Brüsszelben és más nyugat-európai városokban működnek a szervezet különböző szintű irodái, addig Bonn csak akkor hajlandó elismerni a PFSZ-t. ha — Rajna-parti megfogalmazásban' — lemond az erőszakos cselekményekről. Meglehet, a palesztinok ezt nem tartják kielégítőnek, s — mint azt most Thorn hallhatta Arafattól — a Közös PiáC velencei állásfoglalását a PFSZ a Camp David-i formula megmentéseként fogja föl. A nézetek közvetlen tisztázása azonban mindenképpen hasznos, s a tárgyalás arra is fényt derített: a Közös Piac és az USA fölfogása mennyire tér el egymástól a palesztin kérdésben. A Közel-Keleten újabban aktivizálódott Nyugat-Európa sok tekintetben okult a Camp David-i kudarcból, s ha nem is „lépte át önmaga árnyékát”, szeretné biztonságosabb‘alapokra helyezni a térséghez fűződő kapcsolatait. Jelentős szerepet játszik ebben a törekvésben a Szocialista Interna- cionálé is. Ismeretes, hogy Bruno Kreisky osztrák kancellár — a szociáldemokrácia képviseletében — már korábban kezdeményezőleg lépett föl Izraelben és a PFSZ-nél, s más érdekelt államokban. Hogy missziója nem járt teljes sikerrel, elsősorban Tel Aviv makacs merevségén múlt. Az olajgondokkal küzdő nyugat-európai országok odáig már eljutottak, hogy felismerték: a PFSZ megkerülésével nem oldható fel a közel-keleti feszültséggóc. Thorn útja azt is példázza — az elnök Tel Avivból érkezett a libanoni fővárosba —, hogy az Izraellel ápolt szívélyes kapcsolatokat szeretnék a palesztinok álláspontja iránti megértés hangsúlyozásával egyensúlyban tartani. Mindenesetre a Közös Piac és a PFSZ között létrejött az első hivatalos érintkezés, s ha a vélemények ma még sok mindenben távol is állnak egymástól, az érdekek alighanem közeledtek. 1 Gy. D. Carter és Kennedy egyezsége WASHINGTON A demokrata párt elnökjelöltségéért vetélkedő Carter elnök és Edward Kennedy szenátor megegyezett abban, hogy a párt augusztus 11—14. között esedékes elnökjelölő konvencióján elkerüli a nyílt civakodást és közösen támogatja az ott megválasztandó elnökjelöltet. A megegyezést, amelyet a két rivális kortesei a színfalak mögött hetekig folytatott tárgyalásokon dolgoztak ki, kedden közös nyilatkozatban ismertették. „Bármilyen nézeteltérések legyenek is közöttünk, azok elhalványulnak a republikánusokkal, illetve jelöltjükkel, Ronald Reagannel fennálló ellentéteink mellett — hangsúlyozza a demokrata párton belüli viszály kiküszöbölését célzó nyilatkozat. — Bárki induljon is pártunk színeiben az elnökválasztáson, mi eltökéltük, hogy jelöltünk mögött egységesen felsorakozva fejezzük be konvenciónkat.” (Reuter, AFP) Sikerületlen szerecsenmosdatás Washingtoni, pplitikai körökben vegyes1 fogadtatásban részesült az Egyesült Államok- elnökének hétfő esti elkeseredett kísérlete, hogy lemossa magáról, családjáról és egész kormányzatáról a szégyenfoltot, amely az általa „színes egyéniségként” jellemzett testvér- öccse, Billy miatt keletkezett. A Washington Post az egész ügy kezelése során tapasztalt — és az elnök sajtóértekezletén is megerősített — tévedéseket Carter egész pályafutására jellemzőnek tartja, s az elnök polititikai ítélőképességét vonja kétségbe. A szenátus egyes tagjai kedden elismerték ugyan, hogy Carter hatásos erőfeszítést tett a Billy- botrány csillapítására, de a másik befolyásos washingtoni lap, a Washington Star értesülése szerint „a Capitoliumon a többség úgy véli, hogy Carternak további kérdéseket kell megválaszolnia”. Magának a nyilvánvalóan túlreklámozott Billy-ügynek a legkényesebb pontja: az a kérdés, hogy kitől és miért vett fel Billy Carter 220 000 dollárt, s hogy mire költötte ezt a pénzt, az elnök r.agy kitárulkozása után sem tisztázódott. Billy ugyanis, aki az állandóan sarkában j levő riporterek társaságában egy motelszobában nézte végig a sajtóértekezletet, elutasítóan reagált Carternak arra az óvatlan ígéretére, hogy magyarázatot ad pénzügyleteire. . Jóváhagyóan reagált Carter magyarázkodására a demokrata párti Birch Bayh .szenátor, aki a szenátusnak a Billy-ügyet vizsgáló ad hoc bizottsága* élé^áUi Ebj, bői Washingtonban * arra'^Következtetnek, hogy a •demoJcratiB párt, vezérkara, amely amúgy is megosztott, s amely mindmáig nem rendelkezik biztos befutó jelölttel a novemberi elnökválasztásokra, a maga részéről szívesen elnapolná az egész Billy-ügyet. Edward Kennedy szenátor kedden áz enyhülésellenes nézeteiről ismert Henry Jacksonnal, és Robert Byrddel, a demokrata szenátusi többség vezetőjével folytatott megbeszéléseket. A találkozó utón közölte: mindkét politikust azek közé porolja, akik jelölése 'esetén alelnökjelöltként kerülhetnek szóba. Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzó, aki az elmúlt napokban páholyból figyelte a demokrata táborban uralkodó zűrzavart, kedden New York fekete közösségének képviselni előtt beszélt. „A fekete magánvállalkozás fellendítését” helyezte kilátásba az amerikai négerek tömegeit -sújtó gazdasági és polgár- jogi problémák megoldása helyett. Később Reagan New York Bronx városrészének egyik hírhedt nyomornegyedébe látogatott el, ahol ugyanazok a régen lebontásra váró, mállott vakolatú bérkaszárnyák állnak, amelyek 'eltüntetésére három évvel ezelőtt Carter elnök tett ígéretet bronxi látogatásakor. Lakóik eleve nem voltak kíváncsiak Reagan újabb ígérgetéseire: „Takarodj haza!” kiáltásokkal fogadták, s szóhoz sem hagyták jutni a republikánusok jelöltjét. (MTI) Erősítik az alpári nyárigátat (Folytatás az 1. oldalról.) magasságban még nincs kész, de már megfelelő védelmet nyújt a településnek. Az igazgatóság területén a belvíz borította földek nagysága 1100 hektárral csökkent. Mindent. figyelembe véve, jelenleg 16 és fél ezer hektár áll víz alatt, ebből 10 és fél ezer hektárnyit az árvíz öntött el. A Tisza Tiszafüred térségében 738 centiméterrel tetőzik, alatta árad. Szegednél szerdán megkezdődött a folyón levonuló árhullám első tetőzése. A Felső-Tiszá- ról érkező újabB árhullámra felkészülve, megkezdték az alpári nyárigát megerősítését. Az Alpári Vízgazdálkodási Társulat emberei például 13 500 méter hosszú nyárigátat védenek a Tisza partján. Az érintett területen öt termelőszövetkezetnek mintegy 4000 ha földje fekszik, amelyből 1500 hektáron kukoricát, 190 hektáron silókukoricát, 160 hektáron szóját vetettek, ezenfelül 1000 hektárnyi a jól kaszálható rét. Volt itt gabona is, , do azt már sikerült betakarítani. Szántó Andor, a társulat ügyvezető igazgatója, a védelem irányítója elmondotta, hogy erőfeszítéseiket a tsz-ék minden tőlük telhető módon támogatják. Nem tudnak olyat kérni, amit ne teljesítenének a gazdaságok, például az aratás dandárjában is adtak embert s gépjét a szükséges mun- kákhöz. A tetőzést itt augusztus 10—12 között várják, s az előrejelzés szerint 760 centiméteres szintre. Amennyiben ennél nem lesz magasabb, minden remény megvan a sikeres védekezésre. Keddi mérés szerint 668 centiméteres vízállást mutatott a hídnál levő mérce.
