Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 184. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus 7. csütörtök pártküldöttség utazott Venezuelába BUDAPEST A Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívá­sára szerdán Caracasba utazott az MSZMP küldöttsége Győri Im­rének, a Központi Bizottság tag­jának, a KB osztályvezetőjének vezetésével, hogy részt vegyen a párt VI. kongresszusán. (MTI) 4 Magyar Elosztás helyett kereskedés 3. oldal Biztos helyen a búza 4. oldal Vallomások tűzzománcban 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal GYARAPODIK A KOMBINÁTORCSALÁD — JÓL VIZSGÁZOTT AZ ÁSÓBORONA Bemutatta újdonságait a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat A következő évek új talajmű­velő gépeit mutatta be szerdán a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat a Városföldi Állami Gazdaságban az iparszerű termelési rendszerek szakembereinek. Ezek az új mun­kaeszközök a legkorszerűbb agro­technikai eljárások megvalósítá­sát szolgálják, amelyeket hazánk­ban elsőnek éppen az iparszerű rendszerek alkalmaznak. A nyolcvanas évek újdonsága lesz többek között az ásóborona, amelynek első példányai már jól vizsgáztak a nagyüzemi kísérle­tekben. E talajművelő gép legigé­nyesebb elemeinek, a művelő ré­szeknek ldcencét az NSZK-beli Rabewerk-cégtől vásárolták meg. A gép egésze azonban a kecske­méti vállalat konstrukciója. Ter­vezésénél messzemenőkig figye­lembe vették a hazai adottságokat és lehetőségeket. Az ásóborona két változata készült el. Közülük a talajadottságuknak megfelelően választhatnak a gazdaságok. A sorozatgyártás még az idén meg­kezdődik, s tavasszal már száz ásóboronát adnak át megrendelő­iknek a kecskemétiek. Ezt köve­tően vállalják a teljes hazai igény kielégítését. Az ásóborona tervezésénél egyébként figyelembe vették trak­torgyártásunk fejlesztési terveit is, és a Rába 350-es, új, nagy telje­sítményű erőgéphez megfelelőt is gyártanak. A jövőben tovább bővítik a magágy-előkészítő kombinátorok családját is. A kecskeméti MEZŐ- GÉP-nél kifejlesztették az úgyne­vezett nehéz kombinátorokat, amelyek a legkötöttebb talajokon is az eddigieknél nagyobb mély­ségben művelik a földet. A tanácskozáson bejelentették a vállalat vezetői, hogy elkészült Kiskőrösön az az új üzem, amely­ben a korszerű gyártástechnoló­giával állítják elő a talajművelő gépek legfontosabb részeit, a mű­velőtesteket. Hangsúlyozták még a bemuta­tón, hogy a fejlesztés során mind­inkább figyelembe veszik szűkös energiahelyzetünkét. Ennek meg­felelően olyan gépeket terveznek, amelyek optimálisan Hasznosítják az erőgépek vonóerejét. B. E. EftSSÜ* aPadassa »körösökön Erősítik az alpári nyárigátat • Az árhullám fogadására minden előkészületet megtettek. Több ezer homokzsákot töltöttek meg, s helyeztek készenlétbe azokon a területeken, ahol feltehetően szükség lesz rájuk. • A gát különböző pontjain dolgozók állandó rádió-összeköt­tetésben vannak a védelem ve­zetőjével. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság tegnap kiadott, legfris­sebb jelentése szerint a 'Körösö­kön az ejmúlt 24 órában folyta­tódott a lassú apadás, így szer­dán délelőtt több védelmi szaka­szon csökkentették, a Fehér- és a Fékete-iKörös mentén pedig meg is szüntették a készültséget. Rend­kívüli készültségi fokozat maradt a Kettős-Körös jobb partja men­tén, harmadfokú érvényes a mályvádi és a mérgesi tározókat határoló töltésekre és a Horto- bágy-Berettyó mindkét oldalára. A mályvádi szükségtározó és a Fekete-Körös vízszintje kiegyen­lítődött és így megkezdődött a tározott víz gravitációs visszafo­gása a mederbe. A tározókban visszatartott víz mennyisége még tegnap is több mint 16 millió köb­méter volt. A mérgesi tározónál a Sebes-Körös felől az apadás miatt már teljesen megszűnt a vízki­áramlás, sőt a kettős-körösi nyí­láson keresztül már folyik is visz- szafelé a víz. ' A Kettős-Körös jobb parti sza­kadásának helyén tegnap elké­szült az elzárás második szádle­mezsora is, kivéve azt a két sza-. kaszt, ahol a víz visszavezetésé­hez kaput nyitnak majd 20, illet­ve 15 méter hosszúságban. A Hosszúfoki-főcsatorna védelmére újabb, 15 kilométer hosszú nyúl- gátat építettek és 14 kilométer hosszan bordás megtámasztást al­kalmaztak. A tarhosi körtöltés tovább rom­lott, ezért a község védelmére a legveszélyeztetettebb részen, nagy gépi erők felvonultatásával, új lokalizációs töltés építését kezd­ték meg. A töltés két ütemben ké­szül el, a községtől észak—déli irányban, 3 ezer méter hosszan 40 köbméter föld, keleti Irány­ban, 1500 méter hosszan, 15 ezer köbméter föld megmozgatásával. A dobozi körtöltés védelme to­vább tart. A Sarkad védelmére kijelölt lokalizációs vonal feke­teéri szakaszán újabb 5200 köb­méter földet, 2 ezér homokzsá­kot és egy tonna fóliát használ­tak fel az elmúlt napon: ezzel a' vonal készültségi foka 70 százalé­kos. Az újladányi körtöltés teljes (Folytatás a 2. oldalon.) • A vízkivétel! művek környékét is homokzsákokkal erősítik. (PásZ' tor Zoltán felvételei.) KÖZLEKEDÉSI BERUHÁZÁSOK A MEGYÉBEN Megkezdték Kecskeméten a Halasi úti felüljáró építését • A Halasi úti felüljáró építéséhez rakják össze a cölöpverő gépet. (Pásztor Zoltán felvétele.) / Bács-Kiskun megyében az V. ötéves terv időszakában a célul tűzöttnél több közlekedési beru­házás valósul meg. Ez jórészt an­nak köszönhető, hogy KGST- mcgállapodások keretében, a tran­zitforgalom meggyorsítására két — Bács-Kiskun megyét átszelő — vasútvonal villamosítását kezd­ték meg. Ezenkívül a közutak je­lentős mértékű korszerűsítésére, új létesítmények építésére került sor. Két és fél éve kezdték el a bu- dapest—kelebiai vasútvonal villa­mosítását 375 millió forintos költ­séggel. Az első villanyvonatok • 1979. december 8-án indultak el ezen a vonalszakaszon. Ezzel azonban nem fejeződtek be Buda­pest—Kelebia közt az összes mun­kálatok. A 296 millió forintos beruházást igénylő, korszerű távközlő háló­zat kiépítéséből mintegy 14 -mil­lió forint értékű munka még hát­ravan. A távközlési berendezé­sek szerelői jelenleg a megye’ térségében dolgoznak. Ugyancsak folyamatban van a Budapest—Fülöpszállás közötti vasútvonal biztosító berendezései­nek automatizálása, korszerűsíté­se. A 278 millió forintot igénylő munkából eddig 100 millió forint értékűt végeztek el. A megyét átszelő másik ág, a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kis­kunhalas közötti vasútvonal vil­lamosítása. A 354 millió forintos beruházással 1982 decemberére készülnek el. A felső vezetékek szerelése Nagykőrös—Katonate­lep—Kecskemét—Városföld vona­lon már megtörtént. Jelenleg Kis­kunfélegyháza felé haladnak az alapozási és oszlopállítási munká­val. Ugyancsak nagyszabású korsze­rűsítés indult meg a megye köz­útjain. Jellemző erre, hogy a kecskeméti KPM Közúti Építő Vállalat két aszfaltkeverő telepet helyezett üzembe évi 300 ezer tonna aszfaltkapacitással. Jelen­leg a beruházások mérséklése miatt, az idén ebből eddig csak 240 ezer tonnát kötöttek le meg­rendeléssel. A Közúti Építő Vállalat idei, módosított termelési terve 390 millió forint. Az útépítések és egyéb munkák végrehajtásában sehol sincs lemaradás, s * a IV. negyedévre szabad kapacitása is van á’ vállalatnak. Szeptember végére elkészülnek a Tiszakécskét Lászlófalvával összekötő, hét méter széles új út­tal, s a békéscsabai útról László- falvára leágazó út szélesítésével és korszerűsítésével. Ennek az út­nak az adja meg a jelentőségét, hogy lényegesen lerövidíti a Kecs­kemét—Tiszakécske^-Szolnok kö­zötti távolságot. Ugyancsak Tisza- kécskén rövidesen átadásra kerül a Nagykőrösről Tiszakécskére, valamint a Kiskunfélegyházáról Tiszakécskére vezető út találko­zásánál épülő csomópont. Augusztus végén adják át a forgalomnak az 51-es út bajai át­kelési szakaszát, s ugyancsak ezen a főközlekedési úton, új nyom­vonalon építik ki a dunavecsei átkelési szakaszt. Az 54-es úton folyamatban van Kecel—Császártöltés között egy újabb, hat kilométeres szakasz hét méterre való szélesítése és asz­faltszőnyeggel való ellátása. Kecskeméten újabb nagyobb szabású beruházások indulnak. Rövidesen elkezdik az úgyneve­zett „vízmű csomópont” kiépíté­sét. A nagy forgalom miatt az 52-es úton, a Hullám vendéglő előtt szélesítik az útfelületet, és jelzőlámpás forgalomirányító rendszert szerelnek fel. A másik jelentős megyeszékhe­lyi beruházás a Halasi úti vasúti felüljáró. Építését a KPM Köz­úti Építő Vállalat a napokban kezdte még. A létesítmény — amelyre 147 millió forintot költe­nek — 287 méter hosszú, s 17 méter széles lesz. Tizennégy mé­ter széles autóút, és két méter 75 centiméter széles gyalogjárda ve­zet át rajta. A híd 14 pilléren fekszik majd. Előre jgyártott ele­mekből készül. A vasbeton híd­gerendákat a Beton- és Vasbeton- ipari Művek, a hídoszlopokat a BÁCSÉP készíti el. A cölöpalapozás a vasúton túli oldalon még a héten elkezdődik, s hét pillért alapoznak le szep­tember végéig. A vasúton innen a Vízmű Vállalat jelenleg a szenny- és csapadékvíz-csatornát építi, s a Zománcipari Művek is építkezik. ígérték, hogy október­ben szabaddá teszik- a munkate­rületet a felüljáró építéséhez, hogy a vasút innenső oldalán is elkészíthessék a hét pillér alap­jait. A felüljáró-építését 1982 jú­nius végére fejezik be. N. O. A címbeli „piTOs” ezúttal nem közlekedési lámpa színe, ugyanakkor mégis eligazodást segít. A 69. Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és vásáron könnyí­ti majd a tájékozódást. No nemcsak ez az egy szín, ha­nem a fehér, kék, sárga, bar­na és fekete is. A MÉM-be- mutatók témák szerinti cso­portosítását jelzi az OMÉK színrendszere is, amelynek se­gítségével egyszerűbbé válhat a keresett téma megtalálása. Most azért foglalkozunk a „pi­rosasai, mert ez a növényter­mesztés, kertészet és a hozzá­juk kapcsolódó témák (nö­vényvédelem, melioráció), va­lamint a háztáji és kisegítő gazdaságok bemutatójának a színe. A piros szín „alatt" talál­hatják meg az érdeklődők augusztus 19-től 22-ig a Kecs­keméti és Kiskunhalasi Kert­barát Kör eredménybemutató­ját is. Fontos a dátum észben tartása, mert a megyék kert­barát körei 4 napos turnusok­ban váltják egymást. Az emlí­tett időben például — a mién­ken kívül — Baranya, Békés, Csongrád és Tolna megye 2— 2 kertbarát köre mutatja be termelvényeit. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a múlt év nyarán hir­dette meg a Hazafias Népfront azt a versenyt, ami­nek eredményeképpen kertba­rát■ körök jelentkezhettek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és vá­sár eredménybemutatóján va­ló részvételre. Bács-Kiskun megye több mint 30 helységé­ben működnek már kertbarát­körök. Közülük szép számmal neveztek be a részvételi jogo­sultságot eldöntő versenyre, amelynek feltételei közt ilyen fő szempontok szerepeltek: legalább 10 fős létszám, s egy esztendős „múlt", a kertműve- ■ lés színvonala, a hagyományos kertkultúra ápolása, a' nö­vényegészségügy nívója, a ter­melt növények választéka, a saját — elsősorban családi — felhasználáson túl a fölösleg értékesítése a közellátás szá­mára, s környezetvédelmi vo­natkozások. Ennek megfeleljen vizsgál­ta meg, szemlélte, bírálta el a Megyei Kertbarát Szövetség társadalmi zsűrije a beneve­zett körök tevékenykedését, s úgy ítélte meg, hogy a Kecs­keméti és Kiskunhalasi Kert­barát Kör reprezentálja legsa­játosabban a Bács-Kiskun me­gyei kistermelők által produ­kált — általában is elismerés­re méltó eredményeket. Nem volt sem könnyű, sem egysze­rű a kiválasztás, de ennek he­lyességét az is alátámasztja, hogy e két város kertbarát kö­rének — úgymond — hatósu­gara a helység határain túlra is kiterjed, s a nagyüzemek­kel szaktudományos intézetek­kel való kapcsolatuk előre­haladottabb. Egyébként jó úton van e tekintetben a többi kert­barát kör is, hiszen a Haza­fias Népfront, s' a megyei ta-> nács szoros együttműködésé­nek eredményeképpen ott érez­heti maga mögött, a kertbarát mozgalom a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsé­geinek, illetve háztáji agronó- musainak segítőkészségét, s a kistermelők számos szakmai tanácsot, ötletet kaptak már tőlük.' Az OMÉK eredménybemu­tatóján részt vevő két kertba-- rát kör elnökei július elsejéid számoltak be az előkészületek­ről a Kertbarátok megyei Tár­sadalmi Szövetsége előtt. Mind a kecskemétiek, mind a hala­siak igen nagy kedvvel, s fe­lelősségtudattal készülnek a bemutatóra. Élnek a lehetőség­gel, hogy a nekik jutó 16—20 négyzetméternyi területen a legjobbat, legszebbet mutassák meg abból a — 60-féle „maxi­mált" — terményből, külön­leges szőlőfajtáktól kezdve a márkás Duna—Tisza, közi gyü- . mölcsökön át a zöldségfélék gazdag választékáig, — amit egész Bács-Kiskun megye kistermelőinek képviseletében állítanak ki. Nem lesz könnyű dolguk, hi­szen a megyék kertbarát kö­reinek „rotációjában", mint láttuk, mindjárt az elsők közt került sor eredménybemutató­jukra. Az utánuk következők már hozzájuk igazodhatnak, lemérhetik, mit hogyan csinál­janak, dekoráljanak — esetleg még jobban. S ugye nem egy­szer tapasztaljuk, hogy pél­dául a ,/kirakattal” esetenként a termékek minőségi hátrá­nyait is ellensúlyozni lehet. A két kertbarát kör mellett ott lesz az OMÉK Háztáji és Ki­segítő Gazdaságok eredmény­bemutatóján — a megyei ta­nács véleményezése alapján, a hercegszántói id. Kocsis And­rás, Kocsis Ferenc, Solymosi Tivadar — mindhárman gyü­mölcsfélékkel. A kecskeméti Nyúl István a kiállítás újitó- és barkácsversenyére nevezett be. Valamennyien úgy készül­nek, hogy nemcsak személyes sikereket, hanem mindenek­előtt Bács-Kiskun megye ház­táji, kiskertes termelőinek hí- rét-nevét öregbítik. Amolyan vizsgatétel lesz ez egy másik jelentős esemény előtt. Szep­tember 3—6 között Magyaror­szágon kerül sor a szocialista országok kertbarát szövetségei vezetőinek IV. nemzetköri ta­nácskozására. Ez alkalomból szeptember 5-én Kecskemétre, illetve a megyébe látogatnak a résztvevők, s kiskerteken kívül téeszt, állami gazdaságot is meglátogatnak. Saját szemük­kel is meggyőződhetnek róla, hogy a nagyüzemi mezőgazda­ság virágzása, s a kistermelés színvonala mennyire össze­függ. T. I. V \ •í Ö

Next

/
Thumbnails
Contents