Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

8 O PETŐFI NÉPE • 1980. augusztus 6. KISEGÍTENEK, GYAKOROLNAK,, TUDÁSUKAT GYARAPÍTJÁK Szakmunkástanulók a BÁCSÉP-nél Az idei nyáron, immár harmadszor szer­veznek építőtábort a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Két kéthetes turnusban érkeznek Kecskemétre, a megye különböző szakmunkásképző intézeteinek első és másodéves növendékei. Az első tur­nus a Heten kezdte meg a munkát a BÁCS- £P építkezésein.A megyei KISZ-bizottság minden évben segítő kezet nyújt a válla­latnak a megszervezéshez. — Milyenek az eddigi tapaszta­latok? — .kérdeztük Kerényi Györgytől, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának munkatár­sától. — Az elmúlt két évben, becs­lésünk szerint, összesen mintegy ötmillió forint értékű mimikát vé­geztek az építőtáiborozók. A tá­bor jelentőségét természetesen nemcsak abban látjuk, hogy je­lentős segítséget nyújtanak a diákok a kiemelt nagyibemházá­' sok és a lakótelepek építkezésein, hanem ezáltal szélesedik szakmai látókörük, szaktudásuk. Ugyanis az építőtáborban részt vevők, va­lamennyien egy-egy építőipari szakma leendő mesterei, de egyi­kőjük sem a BÁCSÉP tanulója. Szakmai gyakorlataikat általában á megye valamelyik kisebb épí­tőipari vállalatánál, szövetkezeté­nél, vagy kisiparosnál töltik. Itt, az építőtáborozás során, lehetősé­gük nyílik arra, hogy megismer­kedjenek a legkorszerűbb építő­ipari technológiákkal, eljárások­kal is. — Jelenleg, az első - turnusban, 130 szakmunkástanuló dolgozik, s ugyanennyit várunk a második kéthetes turnusba is — tette hoz­zá Fehér József, a BÁCSÉP mun­# A kecskemé­ti posta forgalmi épületében jelenleg falazás! munkákat végeznek az építő­táborozó szakmunkás- tanulók. (Méhesi Éva felvétele.) kaügyi osztályának vezetője. — Mint általában az építőipari vál­lalatok, mi sem vagyunk mente­sek a munkaerőhiánytól, s alap­vetően ez tette szükségessé, hogy nyaranta építőtáborokat szervez­zünk, Az idei tábor szer­vezésében felhasználtuk az előző éveik tapasztalatait, s a most részt vevő, hat építőipari szakma tanulóit olyan feladatok elé állít­juk, amelyek arányban vannak szaktudásukkal, s emellett lehető­ség nyílik annak gyarapítására is. — Hol dolgoznak ezen a nyá­ron a diákok? SSES • llllSSfl — A kecskeméti posta szociális épületének kialakításán, illetve a széchenyivárosi és az árpádváro­si lakótelepi építkezéseken. Tízes létszámú brigádokban foglalkoz­tatjuk őket, jól képzett, felkészült szakemberek irányításával. A ta­nulóbrigádok között munkaver­senyt hirdettünk, s a legjobbak pénzjutalomban részesülnek, — Mely szakmák tanulói ezek a fiatalok? — Van közöttük kőműves, vil­lanyszerelő, víz- és gázvezeték­szerelő, épületasztalos, valamint szobafestő és mázoló. Valameny­AZ ÚJJÁVÁLASZTÁS UTÁN A szakszervezet sajátos feladatai az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben Az öt esz­tendeje szü­letett központi határozat alap­ján mezőgaz­dasági szövet­kezetek és tár­sulások alkal­mazottai is megalakíthat­ják a szakszer­vezeteket. A megyében az egyik legna­gyobb termelő­szövetkezeti szakszervezet az izsáki Sárfehér Termelőszö­vetkezetben működik, mintegy ötszázhatvan tagja van. Eh­hez magyarázatul hozzá kell tenni, hogy a közös gazdaság összes taglétszáma a nyugdíjasokkal együtt több mint két­ezer, ezenkívül nyolcszáz alkalmazottal dolgozik. A szövet­kezet ugyanis főként kertészettel foglalkozik, ezért szüret­kor és az egyéb csúcsmunkák idején több munkáskézre van szükség. Ilyenkor besegítenek az ipari melléküzemág­ban dolgozók. Ily módon mindenki jól jár, hiszen a szövet­kezet az ipari melléküzemágak létesítésével állandó foglal­koztatást nyújt, főként a nődolgozóknak, s munkaerő-tarta­lékkal rendelkezik a kertészet számára. Végül az sem kö­zömbös, hogy a melléktevékenységből származó jövedelem egy részét a mezőgazdasági termelés fejlesztésére tudják fordítani. A gazdaság szövetkezeti szakszervezeti bizottságának tisztújítása során, ismét Nagy József lett a titkár. Vele be­szélgetünk arról, hogy milyen sajátos feladata van a ME- DOSZ-nak a termelőszövetkezetben. — 1976. május 1-ével egyesült a nagyközség három termelőszövet­kezete. Ezt megelőzően mind a három közös gazdaságban mű­ködtek szakszervezeti csoportok. A megnagyobbodott közös gazda­ságban megválasztottuk a hétta­gú vezetőséget, s a háromtagú számvizsgáló bizottságot. Az alap- szer-vezet létszáma háromszáz­nyolcvan volt. A kezdeti időszak­ban létre kellett hozni újból az üzemi hálózatot. Taglétszámunk folyamatosan növekedett. Ezért a közelmúltban történt tisztújítás során már kilenctagú vezetőséget választottunk. Egyúttal meg is fiatalodott a vezetés, mert az át­lagéletkor 30 év. Hat főbizalmit és huszonhat bizalmit választot­tunk az új szervezeti szabályzat értelmében. Megjegyzem, a veze­tőségben a nők aránya magasabb mint a férfiaké. Mindenütt jelen vannak A szakszervezet vezetőségének tagjai mindenütt jelen vannak, és részt vesznek a gazdasági, politi­kai irányító testületek munkájá­ban, nőbizottságban, a szociális és kulturális bizottságban, a ver­senybizottságban. Ott vannak a munkahelyi közösségek tanács-, kórósain. A későbbiekben Nagy József elmondja, hogy munkaverseny­ben az elmúlt esztendőben tizen­nyolc brigád ért el helyezést, kö­zülük egy a szövetkezet kiváló brigádja címet nyerte el. A szak- szervezeti bizottság szervezte, irányította a nemes vetélkedést. A bizottság nagy gondot fordít a szociális körülmények javítá­sára. A dolgozókról való gondos­kodás az egyesülés óta állandóan napirenden van. Az üzemekben az előírt munkafeltételekről gon­doskodtak, szorgalmazták az új javítóműhely építését,, amelyet augusztus 10-e körül adnak át rendeltetésének. Az eddigi szét­szórt, korszerűtlen javító részle­gei: helyett egy modernebb, a szociális előírásoknak jobban megfelelő munkahelyet teremte­nek. Anyagi segítség A tisztújító értekezleten a fel­szólalók számos gondról adtak jelzést, többek között arról, hogy a Sárfehér majorban megoldatlan az étkeztetés, amely ötvenhárom embert érint. A szakszervezet ja­vaslatára a gazdaság vezetése még az idén megoldja ezt a gondot. — Munkaruháról, védőitalról mindenütt gondoskodik a gazda­ság vezetése, amelyet a szakszer­vezet ellenőriz. A bizalmiak és a munkavédelmi felelősök javasla­tokat is tesznek a munkakörül­mények állandó javítására, eze­ket a jelzéseket a párt- és a gaz­daságvezetésnek továbbítjuk. Az együttműködés jó közöttünk, en­nek köszönhetően minden észre­vételünk, kérésünk meghallgatás­ra talál. Szakszervezeti bizottságunk je­lentős összeggel támogatja a ME- DOSZ tagjait a visszamaradt tag­díjrészesedésből. A bizottság meg­választása óta az előző években szülési segélyre csaknem 56 ezer forintot fizetett ki. Szociális se­gélyre 85 ezer forintot. A gazda­ságvezetés is jelentős összeggel támogatja a dolgozókat, évenként átlag 50 ezer forinttal az új há­zasokat, amit a szakszervezeti bi­zottság hagy jóvá — sorolja Nagy József. Nehéz volna összefoglalni, tel­jes képet adni a szövetkezeti szakszervezeti bizottság munkájá­ról. Hiszen sok mindent lehetne felsorolni még. A kirándulásokat, a színházlátogatást, a szakmun­kásképzést, a felnőttoktatást és így tovább. Sajátos körülmények — Nem mondhatom azt, hogy az eddigi tevékenységünk téljesen zökkenőmentes volt. A szövetke­zeti szakszervezeti bizottság mun­kája eltér az állami vállalatétól. Az itteni tevékenységünknek megvan a maga sajátossága, hi­szen a közös gazdaságban más­ként történik a termelés, a veze­tés és az irányítás. A demokrá­cia egyre szélesebb körben ér­vényesül, és ezzel a lehetőséggel élnek a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak egyaránt. A követ­kező esztendőkben nem lesznek könnyebbek a feladatok, de meg­valósíthatóak, ehhez azonban ösz- szefogásra van szükség. nyien megfelelő' munkafeltételek mellett dolgozhatnak, s a vállala­tunk legmodemdblb munkásszál­lásán laknak, ahol ugyanúgy meg­illeti őket minden szórakozási és sportolási lehetőség, mint a fel­nőtt dolgozóinkat. A hét vé­gére példáiul közösen kirándultak a Csalánosi Parkerdőbe. Ingyenes strandibelépőket és mozijegyeket is kapnak, s a tábor minden tag­ja megtekinthette Kecskeméten a BÁCSÉP go-kartszakosztálya ál­tal rendezett országos bajnoksá­got, ami szintén e hét rvége prog­ramjai közé tartozott. K. E. „Messzenézés” látcsővel A messzelátó feltalálójaként Hans Ldppershey holland szem­üvegkészítőt tartják számon. Né­hány évvel ő utána, a XVII. szá­zad elején a nagy olasz fizikus és csillagász, Galilei is készített lát­csövet. Valamivel később a né­met Johannes Kepler, az. elméle­ti csillagászat nagy alakja is szer­kesztett egy fávcsőtípust. A Lip- pershey és Galilei, illetve Kepler által előállított távcsövek közt lényeges különbség van. A hol­landi és olasz messzelátóban egye­nes állású, képzetes kép jelenik meg, míg a német távcső fordí­tott képet mutat. A távcsőlencsé­ket az idők folyamán sokfélekép­pen tökéletesítették. Az erős na­gyítású messzelátókat hosszú, összetolható tokokban helyezték el. A csillagászati távcsövek mé­rete is mind nagyobb lett. Kato­nai, turista stb. célokra a hosszú távcső kényelmetlennek bizo­nyult, ezért feltalálták a jóval ki­sebb helyszükségletű prizmás lát­csövet. Az első sorozatgyártásra is alkalmas prizmás látcsövet a jénai Zeiss-gyár munkatársának, Abbénak sikerült kialakítania. A szemhez közeli, ún. szemlencsék tengelyvonalainak egymástól való távolsága kisebb, mint a tárgy­hoz közelebbi, ún. tárgylencséké, ami jobb térlátást tesz lehetővé. A tácsöveket számadatokkal jel- lemzik, a nagyobb számok jobb távcsövekre utalnak. Hä a mesz- szelátón például 6 x 30 feliratot látunk, ez azt jelenti, hogy a tárgylencse átmérője 30 millimé­ter, és hatszoros nagyítású. A látcső optikai rendszere tulajdon­képpen a látószög növelésével végzi a nagyítást. — Ügy érzem, hogy nálunk mindenki egyet akar, a párt, a gazdaságvezetés és a szakszervezet egyaránt, és így sike­rül megvalósítani azokat a nagyarányú ültetvénytelepítési terveinket, amelyeket a következő évekre irányoztunk elő. A közös gazdaság alkalmazottai igyekeznek a maguk szak­mai tudásával segíteni a mezőgazdaságban dolgozók mun­káját — mondotta végül a szakszervezeti bizottság titkára. K. S. • Lengyel gyártmányú prizmás látcsövek és tervezőjük. Az ilyen nagyságú niesszelátók már 7—8- szoros nagyításúnk. • . «sp *JB •** SW! W*mm KÉRDEZZEN — FELELÜNK Megváltozott a családi pótlék Szerkesztőségünkben jár­kiutalásának rendje va jó néhányan tették szóvá mostanában, hogy a szokásostól eltérően négy-öt, nemegyszer még ennél is több nap elteltével kapják kézhez a postán «küldött családi pótlékot. Egyesek arról hallottak: voltaképpen kézbesítési zökkenőről van szó, mely remélhetőleg mielőbb megszűnik. Mások tudni vélik, hogy ez a késlekedés állandósul, hiszen lényegében szer­vezeti intézkedés eredménye. Mi hát az igazság? — kérdezik olva­sóink. Érdeklődésünkre, elmondották a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezetői, hogy a családi pótlék postai feladásának módja nemrégen, valóban meg­változott. Pontosabban, a számí­tógéppel történő egységes pénzü­gyi elszámolási rendszerhez iga­zodott. Ez annyit jelent: Buda­pesten — a posta számítástechni­kai és szervezési intézetének köz­reműködésével — készítik el az utalványokat, majd az ottani, V. kerületi 4-es számú postahivatal­ba jutnak a rendeltetési helyük­re továbbítás céljából. E gyakor­lat legfőbb előnye, hogy a hiba, a tévedés lehetősége ki van. zár­va. Ez utóbbi persze csak akkor, ha az adatok úgynevezett betáp­lálása megfelelően történik, ser­re a képzett szakdolgozók jelen­tenek garanciát. A megyei igaz­gatóságnak ezentúl csupán az a dolga, hogy az új igénylést, vagy a már folyósított ellátással kap­csolatos változást tartalmazó adatlapokat elküldje a-'fővárosba, ahonnan, számos — például a ki­fizetett összegre vonatkozó — in­formációt is rövid időn belül meg­kaphat. Végezetül szükséges ar­ról szólnunk, hogy az új utalvá­nyozási rend következtében a csa­ládi pótlékot minden hónap 20-a és 24-e között kézbesíti a posta megyénkben. Körülbelül tízezer igénylőt érint mindez — a töb­biek üzemi kifizetőhelyen veszik fel az ugyanilyen jogcímű pénzt —, akikkel még azt közöljük: a felvett pótlékuk mindig az előző hónapra esedékes. Meddig működtethető a zavarkeltő Kecskeméten,, a Czollncr közi kaZtttrtttSl g@P emeletes épületben l^kik Bont­só László, aki egyszer nagyon korán, más alkalommal meg késő este hallja a szűkebb környezetéből kiszüremlő kellemetlen motorzúgást. Kiderítette, hogy automata mosógép zaja ez. Minthogy olvasónk pi­henését, nyugalmát roppant zavarja e hang — melynek megszűné­sére egyelőre nincs remény—, szeretné tudni: a társasházak lakóinak kötelességük-e betartani valamiféle előírást a háztartási gépek hasz­nálatakor? A kecskeméti Városi Tanács ta­valy szeptember 26-án hozta meg a 2/1979. számú határozatát a la­kóházak rendjéről és az együtt­élés szabályairól. A nem sokkal utána közzétett és azóta hatály­ban levő előírás szerint az eme­letes házak lakásaiban é&ymás , i rendeltetésű 'helyi$égekbeir<rafeka- rítást és hasonló munkát úgy kell végezni, hogy a gépiek (porszívó, mosógép, centrifuga stb.) zaja es­te 8 és reggel 6 óra közötti, idő­ben ne zavarja a többi lakót. Le­szögezi e házirend azt is, hogy "az elektromos háztartási, s egyéb kis­gépet a szabványnak megfelelő­en, valamint az előírt műszaki feltételek betartása mellett szabad felszerelni és üzemeltetni. Ilyen gépek zavarkeltő működtetése ti­los. Hogy a konkrét esetben mi­lyen állapiotú masináról van szó, arra vonatkozóan szakember vé­leménye lehet csak mérvadó. A panaszos ilyenkor azt teheti: ér­tesíti;- a lakóbjzottgág vezetőjét (közös képviselőt), akinek joga 1‘ván" ária, hogy iá 'tahátáréfíílétit megszegőjét szóban, vagy írásban figyelmeztesse. Ha ez nem jár eredménnyel, a vétkező állampol­gár ellen — feljelentés alapján — a tanácsi hatóság folytathat szabálysértési eljárást. Meddig válthatók be a tüzelőutalványok? A Jánoshalmáról érkezett, „Nyugdíjas anyák” aláírású levélből arról értesültünk, hogy a tüzelőutalvány-tulajdonosok egy része a mai napig nem vásárolhatott, mert a helyi TÜZÉP-telepre nagyon rit­kán és akkor is kevéske mennyiségben érkezik a tűzifa. Olvasóink keseregnek: eme értékpapír birtokában sem élveznek előnyt a ke­reskedelmi egységnél —- megrendeléseiket nem jegyzik elő —, de félnek attól is, mire hozzájuthatnának a keresett áruhoz, már lejár az utalványuk beváltási határideje. Mihez tartsuk magunkat? — tu­dakolják a lapunkhoz írott levelükben. Az illetékesektől kapott felvi­lágosítás alapján 'közöljük, hogy a megyei szükséglet kielégítésére megrendelt évi 170 ezer tonna tűzifa mennyiségének még a fe­le sem érkezett meg a kitermelő­től. . E kedvezőtlen helyzet egyik oka, hogy -baj van a szállítási ka­pacitással. A megyei TÜZÉP Vál­lalat ígérte, a következő napiok­ban, hetekben minden lehetséges módon elősegíti, hogy az ellátás zökkenői legalábbis mérséklődje­nek. Várható tehát, hogy a vá­rosi és 'községi telepekre kisebb- nagyóbb tételű faszállítmány ér­kezik. Való igaz, az utalvánnyal ren­delkezők semmiféle kivételezést nem élvezhetnek vásárlásaik so­rán, így hát ők is akkor juthat­nak áruhoz,"-ha az éppen talál­ható ott, ahol érdeklődnek. Kö­zöljük még, 'hogy a kiadott utal­ványok szeptember 30-ig lesznek érvényesek Bács-Kiskun megye egész területén. Környezetvédelem-e a rovarirtás? Egy évvel ezelőtt is írtunk már arról, hogy a helvéclai Petőfi Ter­melőszövetkezet matkópusztai tanyaközpontjában található legalább ezer férőhelyes tehénistálló és környéke a legyek kedvelt tartózko­dási helye. Akkor a kecskeméti közegészségügyi hatóság úgy tájé­koztatott bennünket, kellő intézkedés történt a rovarinvázió meg­szüntetése érdekében, egyidejűleg figyelmeztetést kapott a gazdaság vezetősége: tegyen meg mindent, hogy hasonló kellemetlenségre ne kerüljön sor. Nos, a napokban megint levelet kaptunk a matkópusz­tai emberektől, akik leírták: ugyanaz a helyzet, mint tavaly, a legyek sokasága hemzseg az istállóban, a mellette lévő lefödetlen trágyán és a környéki tanyákban, ahol sok a kisgyerek. Miért ismétlődhet meg minden évben ez a visszás állapot? — érdeklődik több érintett olyasónk. Szúnyoginvázióról pedig a kecskemétiek tettek nálunk panaszt. A .többi között a Rákóczi úti tanácsi bérlemények lakói számoltak be arról, hogy a házaik pincéi tele vannak e rovarokkal, melyek óha­tatlanul bejutnak a lakásokba, s zavarják az embereket. Hol ma­rad a szervezett irtás? — teszik fel kérdést az utcabeliek. Mindenekelőtt azt hangsúlyoz­zuk: a település környezetvédel­mi programjának igenis szerves része az emberre, állatra káros rovarok pusztítása. Az ebből adó­dó feladatok elvégzése p>edig kö­telező minden gazdálkodó szerv­re. A mindezzel összefüggő köz­egészségügyi szabályok például konkrétan írják elő az istálló hi­giéniájával, fertőtlenítésével kap­csolatos teendőket, a trágya táro­lásának módját, mint ahogy a há­zak kezelője a pincehelyiségek állapotáért tartozik felelősséggel. Hogy e közlésünk nyomán válto­zik-e a tarthatatlan helyzet, elő­re nem tudjuk, azt viszont máris tanácsoljuk olvasóinknak: .sürgő­sen tegyenek bejelentést a köz­egészségügyi és járványügyi szer-, veknek, melyek hatáskörébe tar­tozik a rovarügy kivizsgálása és a szükséges intézkedés megtéte­le. összeállította: Veikei Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents