Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-05 / 182. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. augusztus 5. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS HASZNOS TÖREKVÉS A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN • • Összefogás a műtrágyagyártásban A bácskai és Duna melléki terrtieioszovetke- zetek üzemi terveiben 7,6 milliárd forint nettó árbevétel szerepel, amely 3 százalékkal magasabb az előző évinél. Az előirányzott nyereség összege viszont 754 millió forint, amely több mint 3 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Bácskai és Duna melléd tapasztalatok • A Borotai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben úgy ütemezték az aratási munkát, hogy minél több tüzelőolajat takarítsanak meg. Hőkezelés helyett, hideg levegő betúvatásával szárították a terményt, majd gondosan tisztítva gyűjtötték magtárba. (Pásztor Zoltán (elvétele.) Fehér gyógyszertablettákra emlékeztet a Leningrad melletti Kingiszep városban működő Fosz- forit i kombinát által előállított univerzális foszforműtrágya. Hamarosan ez a kombinát az am- monfosafát-szállításokban érdekelt szocialista országok számára is termel. A mezőgazdaságnak nagy szüksége van erre a műtrágyára, amely a gyakorlat tanúsága szerint igen 'hatékony. Ismeretes, hogy a talajba juttatott foszfor 2—3 százalékkal .fokozza a cukorrépa cukortartalmát és a gabonafélékben' lévő fehérje mennyiségét. Ha viszont nincs elég fosz- ror, a hozamok csökkennek, romlik a mezőgazdasági termékek minősége — még a többi műtrágyaféleség alkalmazása is kevéssé hatékony. Annál is inkább értékes a foszfor-műtrágya, ment foszfortartalmú nyersanyaga a földkéregben meglehetősen egyenetlenül oszlik el. A legnagyobb lelőhelyek a Szovjetunióban, az DSA-ban, Észak-Afrika és Közel-Kelet országaiban koncentrálódnak. A világ más részein — Nyugat-Euró- pában, Latin-Amerikában, KeletA sivatagi területek meghódításával kapcsolatos szovjet tapasztalatok iránt nagy érdeklődés tapasztallható mindazon ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok tudósai és szakemberei részéről, melyek lakosságának nagy része sivatagii övezetben él. Az együttműködés két irányba bontakozik ki: 1. A Szovjetunió gyakorlati segítséget ny.újt a fejlődő országoknak a sivatag meghódításához. A türkmén tudósok például iraki kollégáiknak nyújtottak segítséget a bagdad—dasrai vasútvonal mentén a futóhomok megkötéséhez, de részt vettek az algériai magas fennsík keleti részén található legelők geobotanikai vizsgálatában, valamint a líbiai geológiai-ökológiai expedíció munkájában is. 2. A külföldi sivatagkutatók Ázsiában — vagy csak szerény mennyiségben található, vagy egyáltalán nem fordul elő foszfát nyersanyag. Az USA, Marokkó, Tunisz és Szenegál mellett a Szovjetunió is a legnagyobb foszfátexportőrök közé tartozik. Ismeretes, hogy a nyersanyagot kitermelő vállalatok létesítése nagy befektetést igényel. Ezért írt alá Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia és az NDK a Szovjetunióval egy megállapodást a kingiszepi „iFoszforil” kombinát második részének közös építéséről. Az egyezmény feltételei szerint az említett szocialista országok gépeket és berendezéseket szállít tottak a Szovjetunióba, aki viszont befejezte a kombinát bővítését. Az importált gépek és berendezések értékét a Szovjetunió a kombinát termékeivel törleszti. A „Foszforit” jelenleg évente 125 ezer tonna univerzális műtrágyát állít elő. Ugyanekkora teljesítményűre tervezték a kombinát második részét is. Jelenleg a közös létesítményhez tartozó foszforsav- és ammonfoszfátüzem építése folyik. ellátogatnak a Szovjetunióba, hogy tanulmányozzák a sivatagi területek művelésével kapcsolatos szovjet tapasztalatokat. 1978- ban a Szovjetunióban egyéves továbbképző tanfolyamokat szerveztek, a fejlődő országok szakemberei számára, a sivatagi területek meghódítása és racionális hasznosítása kérdéseiről. Az elméleti foglalkozásokat Moszkvában és Moszkva mellett tartják az Agrokémiai és Talajtani Intézet szervezésében' az előadások egy részét és a gyakorlati külső foglalkozásokat pedig Türk- méniában, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban. E tanfolyamokon a hallgatók nemcsak szakmailag képezik magukat tovább, hanem kicserélik azzal kapcsolatos tapasztalataikat is, hogyan harcolnak országukban a sivatag terjeszkedése ellen. Dr. Varga Antallal, a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával arról beszélgetünk, hogy a körzethez tartozó 59 közös gazdaság és négy szövetkezeti vállalat a rendkívüli változékony időjárás miatt milyen gondokkal küzd. — Az első fél év végén a küldöttgyűlésünk összegezte és értékelte a tapasztalatokat.. Az előterjesztés és a vita kitért a legfőbb tennivalókra és a gazdálkodást kísérő feszültségekre is. Általános megállapítás, hogy a közös gazdaságok vezetői a tagsággal összefogva azon igyekeznek, hogy megvalósítsák az .ötödik ötéves terv utolsó esztendejének mező- gazdasági feladatait. Erre vonatkozóan néhány példát említenék. A földhasznosítás időszerű feladatainak végrehajtása során eddig nem művelt 200 hektárnyi szántót és 650 hektárnyi parlagon lévő szőlőt és gyümölcsös, romos tanyahelyeket hasznosítottak. Meggyorsult a nagyüzemi táblák kialakítása, eredményes önkéntes földcserék történtek. A szövetséghez tartozó mezőgazdasági üzemekben jelenleg összefüggő műveletlen nagyüzemi szántóterület nincs. Nagyobb gondot fordítanak a gyep- hasznosításra is. Ezeknek csaknem felét intenzívebben művelik. Elismerést és támogatást érdemlő kezdeményezések történtek a takarmánygazdálkodás javításában, a melléktermékek hasznosításában. Egyre jobban alkalmazzák az energia- és költségtakarékos módszereket, megoldásokat. Ennek egyik legjobb példája a csávolyi, fóliával bélelt, gödrökben történő « takarmánytárolás. Tekintettel a raktározási gondokra és arra, hogy ezzel a módszerrel milliókat takaríthatunk meg, igen figyelemre méltó a kezdeményezés. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet ma már a gabonaiparnak is vállal bértárolást. Egyre több gazdaság alkalmazza a nagy értékű gépek, berendezések, több műszakos üzemeltetését, lépéseket tesz a különböző technológiák javítására, korszerűsítésére. Napirenden van a pontosabb, szervezettebb anyag- mozgatás, szállítás, az üzemek közötti együttműködés, eszköz, munkaerőcsere. — Milyen gondokkal, feszültségekkel találkoznak' a területi szövetség szakemberei? — Én most nem beszélek arról, hogy mennyi problémát okoz a változékony időjárás a betakarításban. Néhány gazdaságunk a szocialista együttműködési szerződés alapján a csehszlovákiai nagy kürtösi járás üzemeivel ösz- szetogva gyorsítja a munkát. Általános, a gazdálkodást befolyásoló néhány gondról szólnék inkább. Tagszövetkezeteinknek például a kukoricatermelésben — amely a szántóterület egyhar- madát foglalja el — nagy problémája a fenyércirok-fertőzöttség, amelynek megoldása meghaladja az üzemek hatáskörét és anyagi lehetőségeit is. Mind több termelőszövetkezet kényszerül a kukorica vetésterületének csökkentésére.’ Jelezték azt is, hogy az érdekeltségi rendszer fejlesztése érdekében intézkedéseket kellene tenni. A termelő, felvásárló, feldolgozó és értékesítési vállalatoknál furcsa különbségek jelentkeznek e tekintetben. Többször előfordul olyan értetlen helyzet, hogy egy-egy termék termelése a gazdaság számára veszteséges, ugyanakkor a feldolgozó, értékesítő vállalat jelentős nyereséghez jut, holott a legnagyobb kockázatot a termelő viseli. A munkadíjazásnak és bérezésnek üzemi gondjai is napirenden vannak. A differenciáltabb, bérezés, díjazás, gyakorlati megvalósítását vagy a több műszakos üzemeltetést, a jövedelemszabályozás nem Veszi kellően figyelembe. Ez utóbbi esetekben ugyanis bérpótlékokat kell fizetni, ami nehézséget okoz. — Mit tud tenni a szövetség, milyen segítséget nyújthat a közös gazdaságoknak? — A küldöttgyűlés kötelezte az elnökséget és az apparátusunkat, hogy az illetékes szervekkel még szorosabb együttműködéssel segítsék a termelési előirányzatok megvalósítását. Folyamatosan kezdeményezzük a termelőszövetkezetek tevékenységét nehezítő feszültségek feloldását. — Ai említettek ellenéré meg tudják-e oldani a körzetben feladataikat a közös gazdaságok? — A testületi fórum megállapítása szerint megvannak, illetve megteremthetők a feltételek ahhoz, hogy a közös gazdaságok eredményesen zárják az évet, eleget tegyenek a népgazdasági terv legfőbb követelményeinek. Ismeretes: a termelési érték 5—5,5 százalékos növelését kell elérni oly módon — tekintettel az üzemi sajátosságokra —, hogy a növénytermelésben nagyobb, az állattenyésztésben mérsékeltebb arányú növekedés valósuljon meg. Az összesített tervadatok szerint a mi termelőszövetkezeteink a termelési értéket mintegy 10 százalékkal szeretnék növelni. Még nem tudni, hogy ez sikerül-e, de mindenütt intézkedéseket tettek a változékony időjárás okozta károk pótlására, a minőség javítására, az exportlehetőségek kihasználására — mondta végezetül dr. Varga Antal. K. S. A sivatagok terjeszkedése ellen Wmm «•555 m1 Mmmmmmmmmmmm ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL Az aratás idején nagy a nyüzsgés a határban. Széles pásztát harapva zakatolnak a piros, kék és zöld kombájnok az aranyló kalászosban. Reggeltől estig vágják, cséplik a föld élő kincsét, a gabonát. Patika tisztaságú táblákon érlelődik a fémzárolt zsákokba való vetőmag. A következő év termését biztosító szem általában utolsónak kerül a vágóasztalra. A minőségre vigyázó körzeti felügyelők, az Országos Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyelőség munkatársai hajnaltól járják a kalászosokat. Dómján Gergelyt egy alkalommal elkísértem útjára, határszemlére. liwl #ilit A felhők közül elő-előbukkanó nap még nem szikkasztotta fel a harmatot, amikor lefékezett a J Volgával a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet központi irodája előtt. Karászi Mihállyal, a növény- termesztési főágazatvezetővel régi ismerősként üdvözölték egymást. Az elmúlt napok után mintegy kikapcsolódásként, ide, az embermagas, gyapjas gyűszűvirágot jött ellenőrizni. Fontos gyógyászati ______________ a lapanyag az értékes növény. ■ Drogjából életmentő, szívgyógyszer készül. Miközben átnézte a jegyzőkönyveket, megérkezett Pál Agnes is, | a Gyógynövény Kutató Intézet munkatársa. üde színfolt az óriás méhkasként zsongó digitálisa egy búzatábla szélén. Valóban zsongott, mert nektárnehéz, lllás virágai kiváló mézelők. A kutatót és a körzeti felügyelőt néhány lépés után elnyelte'a zöld-lila tábla. A növénytermesztési főágazat-vezetőtől közben megtudtam, hogy a vetőmagtermelés bruttó bevételként 240 ezer forintot is 'hozhat. Igaz, egy évben több mint 300 gyalogmunkanapot igényel a gondozása. Hetvenegy hetkáron termesztik a növényt, melyhez a vetőmagot is itt állítják elő. A magas jövedelmezőség ellenére — mivel a tagok részesként művelik — gondjuk, hogy a kézi munka dandárja egybeesik a paprikáéval: — A ibúzaállomány egyöntetű. A gyűszűvirágot 30 éve termesztjük. Az ipar, amely béltartalom szerint veszi át a termést, nem érzékel különbséget alaktani eltérés szerint — érvelt a kutató, miközben Dómján Gergely kezében tucatnyi „idegen” növény sorakozott. Az eltérést mutató növények megpecsételték a tábla sorsát: kizárás. Ügy tűnik, még pihenni kell a fajtának a Gyógynövény Kutató Intézet tenyész- kertjében. / A Déli Krónika szignálja már elhalkult, amikor a Bajai Mezőgazdasági Kombinát Vetőmagtermelő Üzemébeh beálltunk az árnyas fák alá. Jurás László, a vetőmagtermelés felelőse, már vart bennünket. A kombinát mohácsszigeti kerületében Aladzsity István igazgató az egyik MV—8-as táblánál bosz- szankodott Tóth Imre brigadvezetővel, amikor odaértünk. — A martonvásári fajtákkal, különösen a hyol• Nem vet jó (ényt a vetőmag-előállítóra, ha a búzában számo- latlanul gyűjthetik a zabot és rozsot. A felügyelő egy napja cassal, rengeteg a bajunk. Az elit magban nemhogy fajtaidegen, de zab és rozs is van. Pedig még csak a környéken sem termesztettünk ilyen növényt — mondta a brigádvezető. A látvány valóban lehangoló. Négyszeri átjárás ellenére sem tudták maradéktalanul megtisztítani a táblát Miközben lábaltunk a kötésig érő búzában,' a kívánatosnál hamarabb telt a marok idegen kalászokkal. Gyakran kereszteztük a táblában járt ide- genelők ösvényeit, taposását. Ez a munka sok kárt okoz, hiszen háromszori átjárás után a tábla egy- hatodát tapossák úgy a 'földibe, hogy még sarlóval sem lehetne összeszedni. Ez valóban megkérdőjelezi egyes fajtáknál a termelési kedvet, de a fajtatisztaságra vigyázni kell. Jócskán elmúlt már öt óra, amikor a területvezető irodájában nyakáltuk a hideg vizet. Bizony jólesett a sok gyaloglás után. — Szereti a munkáját? — kérdeztem Dómján Gergelytől, amikor reflektorfényben megláttuk a Kecskemét határát jelző táblát. — Kötetlen munkaidő — nézett az órájára. — Mágnesként vonzza ez a két szó a fiatalokat. Látja, így megy ez mindennap. Két kisgyermekem van, alig látom őket. Nem hiszem, hogy másképp lehet ezt csinálni, ezért csak olyan ember vállalkozzon erre a munkára, aki szerelmese a növényeknek és a családjával egyeztetni tudja idejét. Bizonyára meg lehet szokni a hajnali indulást, a gyaloglást, a búzában, kukoricában, napraforgóban, ezenkívül a napi 300—400 kilométer vezetést, de abban biztos vagyok, hogy a körzeti vetőmag- felügyelő házi gyógyszertárából hiányzik az altató. Czauner Péter Kommunisták a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséért A Volán 9-cs számú vállalatnál párttaggyűlésen vitatták meg az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok eddigi teljesítését. Miután ez az év egy tervciklus lezárásának utolsó éve, s most kell megalapozni az új tervidőszakot is, a kommunisták felelősségteljesen értékelték az eddigi munkát. Az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek kedvező időarányos teljesítésével adtak számot a XI. pártkongresszus határozataiból rájuk háruló feladatok teljesítéséről, s arról, hogy a pártszervezet gazdaságpolitikai irányító, szervező és ellenőrző tevékenységének eleget tett. A tervezés időszakában a fuvarpiaci helyzet lényegesen kedvezőbbnek látszott, mint ahogy az ténylegesen bekövetkezett. Ezért a követelmények növelése mellett az eszközök és a munkaerő jobb kihasználásában a célkitűzéseket nem tudták maradéktalanul megvalósítani. Ezzel ellentétben a termeléssel összefüggő, a költségarányok és -szintek, a nyereség, a vállalati gazdálkodás egyensúlyának megfelelően alakultak. A Volán vállalatok átlagát meghaladta a 9-es vállalat eredménye, dé ez még nem biztosíték arra, hogy az évek óta célkitűzésként szereplő Kiváló Vállalat címet elnyerjék. A gazdaságpolitikai tervek időarányos megvalósításáról akkor reális a kép, ha ismertek a vállalat gondjai. Az árufuvarozásban az év elején nagymértékű voltra visszaesés, amelyet bizonyít, hogy az áru-tonnakilométer az elmúlt évhez viszonyítva csak 84 százalékos volt, az év első hat hónapjában az időarányos tervtől 5 százalékkal maradtak el. Kedvezőtlen volt, hogy Baja térségében 1 millió áru-tonnakilométer esett ki, de fokozatosan érződik a már jó előre jelzett ipari és építőipari termelés minimális növekedése, amely a szállítási igényeket is visszaveti. Növekedett az energia- hordozók ára, amely inkább a MÁV felé orientálta a fuvaroz- tatókat. A pártvezetőség '.már a múlt év októberi állásfoglalásában sürgette a kereskedelempolitika felülvizsgálat, az apparátus megerősítését, illetve a megváltozott feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. Szemléletváltozásra' lenne szükség — mondták ki akkor, s ez be is következett. Űj fuvarfeladatokat sikerült szerezni, javították az eszközállományt, s az igényeknek megfelelően nyerges és speciális gépkocsikat szereztek be. A pártszervezet javaslatára megtett intézkedések eredményeként a második negyedévben a teljesítmények mintegy 2 százalékkal meghaladták az előző évi szintet. Nagy gondot fordítottak az árufuvarozás minőségi és termelékenységi mutatóinak további javítására. Az 1 tonnáira eső állásidő 77 százalékkal csökkent, a dinamikus teherbírás 4 százalékkal növekedett. Az árufuvarozás termelése értékben kifejezve megközelíti a 157. millió forintot, amely 3,5 millióval haladja meg a bázisidőszakot és a tervezett értéket. A személyszállítás teljesítményeinél visszaesés történt az utaskilométerben, ám növekedett az utaslétszám. Tovább csökkent a helyközi személyszállítás, ahol a teljesítmény 1,3 százalékkal maradt el a tervezettől. A helyi közlekedésben viszont nőtt a teljesítmény. Nagymértékű a lemaradás az autóbusz üzletágnál, de a különjárati tevékenység is 4 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A pártszervezet kommunistái már a tervezés időszakában tudták, hogy a létszám- és bérgazdálkodás döntő kérdéssé válik. Célkitűzés volt, hogy az előző évi átlaglétszámot megtartsák, emellett javítsák a dolgozók munka- feltételeit és körülményeit, a termelékenység és a minőség javításával biztosítsák a 4 százalékos átlagbér-növekedést. Sajnos, ez nem sikerült, ugyanis a termelési volumen nem emelkedett. A létszám 78 fővel kevesebb, de 40 fővel elmarad az időarányos tervtől is. A legnagyobb csökkenés a tehergépkocsi-vezetők, szállító- munkások és kalauzok létszámában következett be. A körűimé*- nyék megváltoztatásával azonban sikerült olyan összefüggő, elemzéseken alapuló intézkedések sorozatát végrehajtaniuk, amelynek eredményeképpen a vállalati egyensúly megvalósult. A termelési értékkel megfelelő arányban alakultak a költségek, amely azt eredményezte, 'hogy a legfontosabb mutató, a nyereség, kedvező. Folyamatossá vált a szigorú költséggazdálkodás, a készletek a normális szinten alakultak, és energiamegtakarítás is jelentkezik. A pártszervezet kommunistái pontosan elemezték a munka- és üzemszervezés, az Irányítás szervezeti formájának módosítását, a napi munkaszervezés hiányosságait. Kritikusan vetették fel a bizonylati fegyelem hiányosságait, a szolgálati fegyelem megsértését, a dolgozók észrevételeinek orvoslását1. Meghatározták külön a teher- és személyforgalmi, valamint a műszaki alapszervezetek feladatait, a minőségi munka további javítására. Elhatározásuk szerint a párt XII. kongresszusa határozatának helyi végrehajtásában megfontoltabb tervező és szervező .munkát végeznek, jobban alkalmazkodnak a gazdasági változásokhoz. Jobban támaszkodnak saját erejükre a dolgozók szellemi kapacitására, tenniakarásá- ra. A tervek kidolgozásánál már figyelembe veszik a jövő évi fuvarpiaci helyzetet, megváltoztatják a vállalat kereskedelmi politikáját, segítik a vállalat vezetésének munkáját. Mozgósítják a dolgozókat,, kihasználják a szocialista munklaverseny.ben rejlő lehetőségeket. Gémes Gábor