Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-05 / 182. szám
1980. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj szabályok a tartásdíj állami megelőlegezésénél Az igazságügy-miniszter nemrég módosította a gyermektartásdíjról szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtási szabályait. Az új paragrafusok kimunkálására éppen a bírói gyakorlat, a családjogászok tapasztalatai hívták fel a figyelmet. A cél változatlan: az állam gyors, hatékony segítséget nyújt azoknak a csonka családban felnövő gyermekeknek, akik a tartásdíjra kötelezett szülőtől még az alapvető gondoskodást is nélkülözik — mondotta Katonáné dr. Soltész Márta, legfelsőbb bí" rósági tanácselnök. — Ha a tartásdíj átmenetileg behajthatatlan, és a gondozó szülő szorult anyagi helyzetében nem tudja megfelelően ellátni gyermekét, kérheti a bíróságtól, hogy rendelje el a már megállapított összeg ideiglenes állami folyósítását. 'Hat esztendővel ezelőtt minisztertanácsi rendelet „alapítot- la” e fontos jogintézményt. Szociálpolitikai jelentőségét azóta az élet, a bírói gyakorlat igazolta. Tavaly 2000 gyermeknek folyósítottak ily módon az államkasszából tartásdíjat. Az elmúlt hat évben nem kevesebb, mint 56 millió forintot emésztett fel a költségvetésből a tartásdíjak „megelőlegezése”. S bár a törvényesen megállapított tartásdíj — amint a kötelezett előkerül, vagy fizetőképessé válik — az államnak később kamatostól visszafizetendő, e hatalmas összegnek eddig mindössze 12 százaléka térült meg; — Továbbra is a járási, illetve a kerületi bíróságtól kell kérni a már megállapított tartásdíj állami folyósítását. Például: ha az „ismeretlen helyen” tartózkodó szülő mindenáron ki akar bújni a kötelezettség alól, a rendelet szerint a jövőben nem elegendő csupán arra hivatkozni, hogy a kötelezett nem fizet. Azt is igazolni kell, hogy felszólítás ellenére sem teljesít. * — Ezentúl a bíróság csa'k meghatározott időtartamra, három évre rendelheti el az előlegezett összeg rendszeres fizetését. Ennek lejártával a tartásdíj folyósítása automatikusan megszűnik. A gyermek gondozójának — ha a jogszabályban előírt feltételek továbbra is fennállnak — ismét kérelmet kell benyújtania. A bíróságok így ellenőrizhetik, hogy az eltelt időszakban változott-e vagy sem a család, a gyermek anyagi helyzete. Az állam ugyanis akkor lép közbe, ha arra valóbqp nagy szükség van. Elvétve, de megtörtént az is, hogy miközben jbbb belátásra tért a tartásdíjra kötelezett szülő, a másik fél mindkét forrásból kapta, és „fel is vette” a pénzt. Az új jogszabály ezért megszigorította a bejelentési kötelezettséget. A tartásdíj folyósítását elrendelő bírósági 'végzés a jövőben felhívást is tartalmaz. Eszerint a jogosult köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tartásdíj ideiglenes folyósításának feltételei megszűntek. Így például nem szabad elhallgatni, há a kötelezett már fizeti a tartásdíjat. Az új jogszabály tehát abban segíti a joggyakorlatot, hogy többet juttassanak azoknak, akik rászorulnak. Abban is segít, hogy meggátolja a társadalom e sajátos támogatásával való visszaéléseket — hangsúlyozta befejezésül Katonáné dr. Soltész Márta. (MTI) Úttörők a szebb környezetért Kétszázötvennyolc gyerek részvételével, környezetvédelmi tábor nyílt a zánkai Üt- törővárosban. A kéthetes táborozás célja környezetbiológiai ismeretek átadása. Az úttörőket őrjárati gyakorlatokra is felkészítik. Az itt tanultakat a gyerekek lakóhelyük környékén mint őrjáratvezetők hasznosítják. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat az MTA tihanyi Biológiai Intézetének, az OVH-nak és a VITUKI-nak fiatal szakemberei, pedagógusokkal karöltve végzik. A sokszínű játékos program a tábori élmények mellett hozzásegíti az úttörőket a mindenkinek példamutató, környezetvédő magatartás kialakításához. Képeink a különböző helyszíneken folyó foglalkozásokat örökítik meg. ROLAND: Panaszláda Az áruház igazgatójának a dolgozószobája. Az asztal mögött az igazgató, előtte a vásárló. Az igazgató felpillant a papírról. — Mit óhajt, panasza van? —Nem, csak azt szeretném javasolni, hogy az üzletben ... — A, javaslat. Akkor kérem, írásban fejtse ki javaslatát, és dobja be azt az e célra rendszeresített ládába. Az az eladótérben van. — De úgy gondoltam, hogy---- közvetlenül', hogy úgy m ondjam... — Sajnos, nálunk az a szokás, hogy a vásárlók minden javaslatukat, vagy panaszukat leírják, és bedobják a panaszládába. — Értem én, de mivel már úgyis itt vagyok, gondolom, hogy egyszerűbb lenne, ha röviden elmondanám... — Egyszerűbb, azt mondja? De akkor mi szüksége van énrám? Formalitásból? — Hogyhogy formalitásból? Nem... — Pedig ez így van. Ott van az a láda a javaslatok részére, maga meg szóban akarja kifejteni javaslatát. Minek akkor a láda? Formalitásból? És aztán tudja maga, mennyi anyag van abban a ládában? Nem? Na tessék! És jnég maga beszél! Kell hozzá furnér lemez, legalább tíz deka szög, fekete és sárga festék ... — Értem én, de hiszen ha már úgyis itt vagyok. így mi a különbség? — Az a különbség, hogy minden üzletnek ki van adva az ukáz. Tudja maga, mi az az ukáz? No tessék! És maga azt mondja: szóban! — Na jól van, ha ma bedobom a ládába a javaslatot, mikor tudom meg az eredményt? — Az eredményt? Nem értem miiről beszél? — Hogyhogy miről? Mikor vizsgálják ki a javaslatom? — A, erről van szó. Sajnos, ezt egyelőre nem tudom megmondani. Tudja, még nincs olyan emberünk, aki a ládával foglalkozna... Fordította: Juhász László Így éltünk 35 éve — szemelvények egykorú újságokból MADISZ-jelvény a cséplőgépen Kecskemét-kertváros? ... Most készülnek a városházán a nagyvonalú tervek a „kertváros” létesítésére ... Szélső határai a Nyíri út, a Széchenyi körút. az Irinyi utca és a Mária-köz lennének. Kiépítését a ház helyosztás kapcsán képzelik el a város agilis vezetői. A terveket Rudnay főtanácsos és Mikus műszaki tisztviselő készítik. ... Az kétségtelen, hogy bármilyen formában is valósul meg és épül fel Kecskemét-kertváros, nem lekicsinylendő a város jövője szempontjából, sem gazdasági, sem kulturális téren. £s száz százalékig biztosra vehetjük, hogy felépül. (Kecskeméti Lapok, 1945. augusztus 2.) Rendőri hírek A kalocsai rendőrség politikai osztálya a városban és a környékén több volt SS-katonát fogott el. Ezek az országban csavarognak, és éppen úgy, mint a múltban, rablásokból tartják fenn magukat. A rendőrség kéri a város és a járás közönségét, hogy ha gyanús egyéneket lát, arról azonnal tegyen jelentést. (Kalocsa és járása, 1945. augusztus 4.) MADISZ Filmszínház megnyitója Jánoshalmán Szombaton este 8 órakor ünnepélyes hangulatban nyitott a MADISZ Filmszínház. A fellobogózott terem zsúfolásig megtelt, Jelen voltak a demokratikus párttok vezetői... Ez a filmszínház az ifjúság szolgálatában áll. (Bácskai Hírek, 1945. augusztus 7.) A miniszterelnök fogadta Tóth Lászlót Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök a napokban kihallgatáson fogadta Tóth László polgár- mestert, aki részletes jelentést tett azokról a kórokról, amelyeket Kecskemét a fegyveres kiürítés, a háború és az arcvonal megmerevedése miatt, valamint központi fekvése következtében szenvedett. Ismertette azokat a kötelezettségeket is, amelyek eddig a városra és a lakosságra hárultak a fegyverszüneti egyezmény alapján. A miniszterelnök, aki — mint ismeretes — sokáig teljesített Kecskeméten katonai 'szolgálatot, érdeklődéssel hallgatta a polgár- mester beszámolóját, és a felmerült- konkrét kérdésekben jóindulatáról és segítségéről biztosította. A kihallgatáson jelen volt Márkus Ferenc, Kecskemét város főispánja is. (Kecskeméti Lapok, 1945. augusztus 5.) Dolgoznak a MADISZ-ifjak Mint ismeretes, Rémen nemrégiben újjáalakult a MADISZ helyi szervezete. A régi gazdaifjúság egy része kivált az egyesületből. A kisebb számú, de egységessé kovácsolódott MADISZ-if- júság a legkomolyabban veszi az újjáépítési programot, és ha kell, a legnehezebb fizikai munkától sem riad vissza. A napokban például a cséplési munkálatokba kapcsolódott be a fiatalság. Leánytársaikkal látástól-vakulásig dolgoznak a nap hevében a MA- DlSZ-jelvénnyel ékesített cséplőgép mellett. (Bácskai Hírek, 1945. augusztus 3.) Érsekcsanád, Sükösd és Nádudvar Baja város hosszas küzdelme most teljesedett azzal, hogy Érsekcsanád, Sükösd és Nemesnád- udvar községeket közigazgatásilag Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták. A belügyminiszteri intézkedés úgy Baján, mint az érdekelt községekben osztatlan örömet keltett, A régi reakciós világ sok éven át folytatott küzdelme sikertelennek bizonyult Pest vármegye vezetőinek álnok gáncsvetésén, hogy a központi és járási közigazgatástól messze elvetett községek — melyek gazdasági és egyéb dolgok elintézése végett amúgy is Baját keresték fel — a bácskai falvak sorába kerüljenek. (Bácskái Hírek, 1945. augusztus 3.) Rohammunka-láz Kecskeméten A Szociáldemokrata Párt példája nyomán a város minden rétegében igen nagy felbuzdulás támadt. A pártok, egyesületek, a közületek szinte versengenek a kecskeméti szemét legyőzése telén . szerzett érdemekért. (Már akkor is ilyen csúnyán írtak?! H. N.) Legújabban a tanárok és tanítók szabadszervezetének mintegy száz tagja vonult ki lapáttal, seprűvel felszerelve a Városi Mozi melletti romház „csinossá tételére”. A szabadszervezet, amelynek soraiban apácáktól kezdve nyugalmazott tanítókig mindenkit megtalálhattunk, a kora reggeli óráktól délig buzgólkodott szorgalmasan a romok takarításán. (Kecskeméti Lapok, 1945. augusztus 5.) összeállította: Heltai Nándor Akikre tartozik Nem foglalkoznánk vele, ha nem ismétlődne szinte naponta hasonló eset. Középkorú asszony panaszolja a szerkesztőségben, . hogy bejárta a város valamennyi üzletét, amelyekben gyermekcipőket árusítanak, de a kisfia lábára sehol sem talált megfelelőt. A régieket mind kinőtte, mezítláb nem járhat a gyerek. Most mit csináljon? A használt cipőcskék orrát kivágja? Hogyan néz az ki? Aztán hirtelen jöttének lényegébe vág: foglalkozzunk az üggyel, mert ez így tarthatatlan, s ha a lap nem intézkedik, akkor a televízióhoz fordul. Felháborodását növeli megjegyzésünk, hogy mi sem, a televízió sem foglalkozik cipőgyártással és a lábbelik kereskedelmi forgalmazásával, tehát e témában nem vagyunk illetékesek. Az alkalmi humornak lehet, rossz íze van, de ha igazat is adunk, többet nem tehetünk annál, amit ebben az esetben a pórul járt asszony tehet: levélben vagy személyesen bejelenti kifogását — jogilag többet ér, mintha mi megírjuk, de erről majd később részletesen — azoknak, akikre ez az ügy tartozik, vagyis a kereskedelmi vállalatok vezetőinek. Ha bizonyos idő eltelte után válasz nélkül marad a bejelentése, akkor megsértették a törvényt, aminek jogi következménye van. A paragrafusok tengerében kicsit jártas ember a fentiekből tudja, hogy a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat szabályozó törvényről van szó, amit három évvel ezelőtt alkotott meg az országgyűlés. A legmagasabb rangú jogszabályt azzal a céllal léptették hatályba, hogy korszerűen szabályozza a társadalmi viszonyok egy igen fontos, valamennyiünket közvetlenül is érintő csoportját, s a jog megfelelő eszközeivel is hozzájáruljon a közös ügyeink érdemi intézéséhez. Mint.az a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak nemrég megtartott ülésén kiderült, a jog helyes gyakorlati alkalmazása jelentősen előbbre vitte az ügyet, vagyis a bejelentések, javaslatok, panaszok nem süket fülekre találnak, hanem ilyen vagy olyan, de érdemi intézkedés követi őket. Persze, mint azt a megyei NEB-vizsgálat is megállapítja, sajnos gyakran még nem ezt tapasztalni, hanem azt, hogy elég sok munkahelyen nem ismerik kellőképpen a törvény paragrafusait, ennek következtében előfordult már, hogy összekeverik a közérdekű bejelentést a panasszal, a javaslatot pedig jogos, vagy jogtalan, de egyéni igényként kezelik. Nagy hiba, gyorsan pótolni való hiányosság. De mint az a cikk elején említett és általánosnak mondható példából is kiderül, másfelől is azt tapasztalni, ihogy sokszor nem a céljának megfelelően élünk a törvény erejével. Ne keverjük össze: a közérdekű bejelentéssel olyan hibákra, hiányosságokra hívjuk fel a figyelmet, amelyeknek megszüntetésével a nagyobb, vagy kisebb közösség helyzete javul, a javaslatokkal is a közösség érdekeit képviseljük; a panasz pedig az egyéni jogaink érvényesítésére, vagy érdeksérelmeink megszüntetésére irányuljon. A három nem ugyanaz, s ezt nemcsak a címzetteknek, de a feladónak is jól kell tudniuk, márcsak a megfelelő ügyintézés meggyorsításáért is. S visszakanyarodva a cikk elején felvetett problémához, a törvény egyik sarkalatos tétele, hogy minden ügyet ott kell intézni, ahová az tartozik. Jogosnak tűnik a kérdés, hogy honnan és kitől lehet azt megtudni, hol jelentkezzen az, aki például a kenyér, vagy a tej minőségét kifogásolja? A kereskedőt, az üzletvezetőt, a vállalat központját keresse? Ebben az esetben nem, hiszen nem ők gyártják a kenyeret, vagy tejet, tehát a jó minőséget nem tudják garantálni, de a sütőipar, vagy a tejipar igen. Kiderül a példából,v hogy adott esetben milyen címen — közérdekű bejelentés, javaslat, panasz —, s hová kell fordulni. Jogilag ugyan nincs hátránya, ha máshová adják fel a levelet, de ezzel lassítjuk az ügy érdemi elintézését, a közérdekű bejelentést, javaslatot, vagy panaszt tartalmazó levél pedig egyik hivatalból utazik a másikba — feleslegesen. Az persze nem felesleges, ha a jogosnak vélt kifogásaikat, valamennyiünk javát szolgáló javaslataikat papírra vetve, olvasóink szerkesztőségünket is tájékoztatják, mert a lap hasábjain megjelenő bírálatokkal, figyelemfelkeltésekkel is szeretnénk segíteni. De nem ez az első és egyedüli út az ügyek elintézéséhez, hanem a törvény utasítása: az intézkedjen, akire tartozik. Tárnái László KÉPERNYŐ Még mindig az olimpia... Még mindig az olimpia töltötte ki a műsoridő nagy részét, kötötte le, majdnem teljes egészében a nézők figyelmét. Az első héten odafigyeltünk másra is, fejben tartottuk: mit nézzünk meg, „azon kívül”, maradt energiánk a kapcsoló átfordításához. A harmadik, negyedik arany után elkényelmesed- tünk, és járattuk egész délután, este a készüléket. Adódott úgy, hogy háromszor is végignézhettem ugyanazt a döntőt: mindig találtam benne újat, érdekeset. A „ki győz”, a „mieink mire viszik” izgalma első látásra szinte elfedi a sportban, a kimagasló képességű olimpikonok teljesítményében rejlő szépségeket. A góllal végződött akció újrajátszásakor, az eredmény tudatában jobban odafigyel az ember a körülményekre, a kezdeményező mozzanatokra, a sikert előidéző megoldásokra, a hogyanra. A futóverseny befutóját tudva, jobban beleélheti magát az ember a sorrendet így kialakító folyamatba. Jobban becsüljük a győzelemért, az előkelőbb helyezésért erejét megfeszítve, adottságairól, lehetőségeiről szinte megfeledkezve küzdő sportolót, ha láttuk: hasztalan próbálkozott. Kicsit furcsán hangzik, de azt hiszem, így igaz: ekként huma- nizálódik a sport. A sportközvetítés így lesz több tudósításnál, fgy érzik, érezhetik a nézők is maradéktalanul, hogy a játék, a nemes küzdelem az ember lényege. □ □ □ • A testi és a szellemi képességeken, az egyéniségen kívül a technikai és taktikai tudás döntötte el, hogy ki hogyan szerepelt. A kitűnő ötlettel a budapesti stúdióba hívott szakemberek közül azok tetszettek, akik e tényezők összefüggéseit tárták föl, előre felhívták a figyelmet a verseny alakulását várhatóan befolyásoló egyéni sajátosságokra, a szó jó értelmében mondott kulisszatitkokra. Bármilyen furcsán hangzik: szempontokat adtak a szemnek. Segítettek abban, hogy észrevegyük a villanásnyi mozdulatban a fifikát, átérezhessük a rendkívüli erőfeszítés gyötrelmes gyönyörűségét, újabb sportágakat tanuljunk becsülni. Köszönjük! Egyik-másik „külsőst” szívesen látnánk máskor is a képernyőn: televíziós egyéniségeknek bizonyultak. 1 □ 1 Új vagy új szerepkörben bemutatkozó műsorvezetők, riporterek szerencsés esetben újjáformálhatnak, felfrissíthetnek öreg sorozatokat. Csupán új, más stílus módosíthatja a műsor egészének a hatását. Eredményes húzásnak bizonyult, hogy a televízió kitűnő külpolitikai iskolájában nevpiö-, dött Baló Györgyöt kérték fel a műsorhalmaz összeformáíására, összekötésére. Talpraesettén, szellemesen, a lényeg felmutatására, kiderítésére törekedve, elegáns könnyedséggel állt helyt. Vagyis: érvényesítette az említett „iskola” erényeit. A másik — a Vitray-té- le — iskola feje személyesen is közreműködött. Hogyan? Láthattuk, hallhattuk. Csoda, hogy sokan próbálják utánozni? Csak annyit róla: mindig hibátlanul ráérez a szituáció hangulatára, tényekkel, érvekkel hat az érzelmekre. Valami csudadolognak kell lennie, ha Vitray lelkesedik! Most volt alkalma többször is. □ I 1 Az olimpiai műsor árnyékában sajnálatoséin kevés figyelmet élvezhetett némely — sejthetően — jobb sorsra érdemes program. Az elmúlj hetekben többször gyorsnak és rugalmasan alkalmazkodó- nak bizonyult tévé módot találhatna az ismétlésükre. „Vigaszágon” egyikük-másikuk bizonyára elnyerné a most érthetően hűt- lenkedő nézők tetszését. H. N.
