Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. Augusztus 5. V Szovjet űrhajós ezredes magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az első szovjet— magyar közös űrrepülésre való felkészülésben elért kiváló ered­ményei elismeréseként a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta Vlagyimir Alek- szandrovics Dzsanibekov űrhajós ezredesnek. A kitüntetést Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn adta át a Parlamentben. A kitüntetés átadásánál jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Czinege Lajos honvédel­mi miniszter, valamint V. L. Mu- szátov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. (MTI) események sorokban JERUZSÁLEM ________________ Beg in izraeli kormányfő a mi­nisztertanács vasárnapi ülése után közölte: nem szándékozik.benyúj­tani kabinetjének, lemondását a testület normális hivatali idejének lejárta előtt, hacsak el nem veszíti a parlament többségének támoga- előt egyetértett abban: hogy az általános választások jövő tavasz­ra — tehát idő előtt — történő ki­írásának lenne a híve Szimha Ehrlich miniszterelnök­helyettes korábban azt közölte, hogy ő és Begin néhány héttel ez­előtt egyet értett abban: hogy az 1981; novemberben esedékes vá­lasztásokat előrehozzák tavaszra. ÜTTAR-PRADESH Már több mint hétmillió embert tett hajléktalanná az indiai Uttar-, Pradesh államban az áradás. Az elemi csapás mintegy háromszáz­negyven ember életét követelte. SANJOSÉ _________,__________ Mexik ó és Venezuela, Latin- Amerika két legnagyobb olajter­melője, vasárnap San Jóséban megállapodott arról, hogy közösen biztosítják kilenc, nem olajterme­lő közép-amerikai ország nyers- olajellátását. A kilenc ország: Barbados, Costa Rica, Dominika, Guatemala, Honduras, Jamaica, Salvador, Nicaragua és Panama. KAIRO _______ Egyip tom elhalasztotta a palesz­tin önkormányzatról folyó egyip­tomi—izraeli—amerikai tárgyalá­sok vasárnapra Alexandriába ter­vezett fordulóját. A döntést az A1 Ahram vasárnapi száma — az iz­raeli parlamentnek Jeruzsálemről szóló döntésére célozva — azzal indokolja, hogy „Izrael akadá­lyozza az autonómia-tárgyalásokat és értelmetlenné teszi azokat”. BANGKOK___________________ Kurt Waldhelm ENSZ-főtitkár hétfőn kétnapos hivatalos látoga­tásra Bangkokba érkezett. A vi­lágszervezet közgyűlésének 1979. november 14-i határozata felkérte a főtitkárt, hogy tegyen lépéseket a kambodzsai—thaiföldi határöve­zetben kialakult veszélyes helyzet megoldására. Waldheim e célból, körútra indult Délkelet-Ázsiában. BEJRUT___________________ _ Az Izraellel szoros kapcsolatot fenntartó Szaad Haddad őrnagy szakadár alakulatai vasárnap ,Dél- Libanonban több falu ellen intéz­tek támadást. A szakadárok ne­héztüzérségi fegyverekkel lőtték a többi között Nakura és Szúr tele­püléseket. E két helységben az ideiglenesen Libanonban tartózko­dó ENSZ-csapatok egységei állo­másoznak. . LA PAZ ________✓____________ Tiz enegy szerzetest tartóztattak le a junta emberei Bolíviában, köztük két amerikai misszioná­riust és két apácát, valamint Julio Tumiri atyát, az emberi jogok bo­líviai állandó bizottságának elnö­két — kpzölte vasárnapi nyilatko­zatában Jorge Manrique, La Paz érseké­NYOLCVANHATRA EMELKEDETT A HALÁLOS ÁLDOZATOK SZÁMA Jobboldali terroristák robbantották fel a bolognai pályaudvart Árvízvédelmi munkák a Körösök mentén Hétfő hajnalra már nyolcvan- hatra emelkedett azoknak a szá­ma, akik áldozatul estek a bo­lognai pályaudvaron szombaton történt iszonyatos robbanásnak. Az ügyben folyó vizsgálaton ugyanis mind egyértelműbben az derül ki, hogy a detonáció me­rénylők műve volt. Ugo Sisti államügyész vasárnap kijelentette: „Most már kétség­telen, hogy terrortámadás történt", a bolognai rendőrfőnök pedig úgy vélekedett, hogy „95 százalékig biztos: terroristák helyeztek el pjkolgépet”. A vizsgálat eddigi eredményei arra vallanak, hogy a robbanóanyagot — amelyet egyes szemtanúk szerint két fiatalem­ber egy bőröndben hagyott hát­ra — közvetlenül az utasokkal zsúfolt váróterem bejáratánál he­lyezték el. Szakértők vizsgálják azokat a fémdarabokat, amelye­ket a bejáratnál a robbanás után keletkezett negyven centiméteres lyukban találtak. Szakértők fel­tételezése szerint mintegy tíz *ki- logrammnyi robbanóanyag röpí­tette levegőbe az épületet. Időközben több szélsőséges ter­rorszervezet „verseng” azért, hogy melyikük vállalja magára a merénylet elkövetését. Több is­meretlen bejelentő azt állítja, hogy a felelősség a „fegyveres forradalmi sejtek” nevű szélső­jobboldali terrorbandát terheli. Pontosan hat esztendővel ez­előtt, 1974. auguszus 4-én már hajtottak végre pokolgépes me­rényletet Bologna közelében, ak­kor agy gyorsvonat ellen. A rob­banás 12 embert megölt, és 48-at megsebesített. Az ügy fővádlott­ja ellen a múlt hét péntekén kezdődött meg a per. • Folyik a romok átvizsgálása. Az olasz szakszervezetek: a CGIL a CISL, és áz UIL felhívá­sára hétfőn országszerte munka- beszüntetések voltak Itáliában, tiltakozásul a bolognai pályaud­varon szombaton elkövetett rob­bantásos merénylet ellen. Két órára leállt a termelés az-' üze­mekben, bezártak a hivatalok és az áruházak, s egy óráig szüne­telt a vonatközlekedés. Hétfőn országszerte tiltakozó felvonuláso­kat tartanak a véres akció 86 ha­lottja és több mint 200 sebesült­je miatti gyász és felháborodás jeléül. Az olasz szenátusban hétfőn Francesco Cossiga miniszterelnök számolt be a bolognai ügy fejle­ményeiről. Az olasz ellenzéki pár­tok közleményben követelték, hogy a képviselőház szabadságon levő tagjait hívják vissza és tart­sanak rendkívüli ülést a szom­bati merénylet ügyében. A L’Unitá, az Olasz Kommu­nista Párt lapja hétfői számában rámutat, hogy „A bolognai me­rénylet újabb csapás az olasz de­mokráciára, miközben az ország híján van a szilárd politikai irányvonalnak és a gazdasági vál­ság egyre mélyül”. A TASZSZ római tudósítása olasz lapvéleményekre hivatkozva rámutat: a provokátorok nem vé­letlenül választották a merény­let célpontjául Bolognát, ahol a városi tanácsban már harminc éve a kommunisták vannak ab­szolút többségben és a városban igen erősek az antifasiszta hagyo­mányok. (MTI) A pápa üzenete Khomeininek Khomeini ajatollah, Irán leg­főbb vallási és politikai vezetője, fogadta Hilarion Capuccit, Jeru­zsálem görög katolikus érsekét, aki a pápa üzenetével érkezett Tehe­ránba. Az üzenetben a római ka­tolikus egyházfő arra kérte Kho- meinit: ne zárassa be az iráni ka­tolikus iskolákat, amelyekről be­jelentették, hogy idegen hatalmak javára végzett kémkedés központ­jai. Khomeini nem értett egyet ez­zel az üzenettel, s vasárnapi tele­víziós nyilatkozatában inkább azt idézte a római katolikus egyház­fő emlékezetébe, hogy az Egye­sült Államokban „embertelen bá­násmódban” részesítenek százhet­ven ott tanuló, vasárnap a . Fehér Ház közelében letartóztatott diá­kot, az iráni iszlám rendszer hí­veit. Az amerikai hatóságok megtet­ték az előkészületeiket a diákok ki­hallgatására. A letartóztatásra azután került sor, hogy a diákok Khomeini-ellenes iráni tüntetők­kel és amerikai rendőrökkel csap<- tak össze. A letartóztatottak nagy része jelenleg éhségsztrájkot foly­tat, és nem hajlandó közölni ne­vét a hatóságokkal. Ezeket a diá­kokat ki akarják toloncolni az Egyesült Államokból. A Newsweek című amerikai hírmagazin legutóbbi kiadása tud­ni véli, hogy az amerikai túszok szabadon bocsátása fejében az Egyesült Államok állítólag hajlan­dó lenne felszabadítani az ame­rikai bankokban befagyasztott iráni betéteket. Demokrata szenátor a SALT II-rőI WASHINGTON George McGovern, demokrata párti szenátor vasárnap felszólí­totta az Egyesült Államok sze­nátust, hogy a lehető leghama­rabb kezelje meg a vitát a straté­giai támadó fegyverrendszerek korlátozásáról aláírt szerződés (SALT—ÍH.j ratifikálásáról. A Hi- roshimára ledobott . amerikai atombomba 35. évfordulójára em­lékeztetve a szenátor kijelentette, hogy a SALT—II. szerződés fon­tos az Egyesült Államok bizton­sága és az emberiség túlélése szempontjából. Ha nem lehetsé­ges a vita megkezdése a novem­ber 5-i választások előtt, akkor a szenátusnak azt rögtön a válasz­tások után első ~ napirendi pont jává kell tennie. A Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság hétfői tájékoztatója szerint a Körösökön és a Berettyó felső sza­kaszán az elmúlt 24 órában jelen­tős apadás történt. Csapadék a romániai vízgyűjtőben sem hul­lott, ami kedvezően befolyásolja a folyók vízszintjét. Ennek ellené­re a Fekete-Körös mindkét olda­lán, valamint a Kettős-Körös jobb parti védvonalán rendkívüli, a Fehér-Körös mentén, a Kettős- Körös bal partján, a Sebes-Körös alsó szakaszán, a Hármas-Körös mindkét felén, a Berettyón, vala­mint a Hortobágy-Berettyón har­madfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Az időjárás és az. apadás ked­vezően befolyásolja a töltések ál­lapotát, a védekezési munkák azonban több lokalizációs vonalon most is igen nehéz körülmények között folynak A Kettős-Körös jobb parti gátszakadásánál má­sodpercenként 250 köbméter víz ömlik ki, $ a folyó szintje, még mindig 40 centiméterrel magasabb a kiöntés vjzszintjénél. Ez nagyon megnehezíti az elzárási munkát, az egysoros szádfalból még min­dig hiányzik 15 méternyi. Az erős és mély vízáramlás rendkívül megnehezíti a vas szádlemezek le­verését. Hat védelmi osztag végzi teljes érővel a szádfalazást és részben köz-, részben honvédségi erőkkel a homokzsákos megtá­masztást. A gátszakadásnál eddig 201 millió köbméter víz zúdult ki. A tarhosi körtöltésnél — mely több helyen átázott, s bordás meg­támasztására, valamint magasítá­sára van szükség — kritikus a helyzet. Doboz körül két és fél ki­lométer hosszan nyúlgátépítéssel védekeznek. Sarkad mellett ötki­lométeres szakaszon elkészült a lokalizációs töltés, melyet még to­vább magasítanak. A Hosszúfoki Főcsatornánál még sikerrel tartják a vizet, de több helyen tapasztalható a töltés átázása. Az elmúlt napon itt 370 méternyi új'nyúlgátat készítettek, 600 méteren pedig bordás megtá­masztást alkalmaztak Az újladá- nyi új körtöltés két nap múlva készen áll. A mérgesi tározótó feltöltése fo­lyamatos. A mályvádi víztározó beömlő nyílását a Fekete-Körösön kotrókkal 70 méterre szélesítették, s eddig 15 millió köbméter vizet helyeztek el. Az árvíz elleni védekezésben hétfőn mintegy kilencezer fő vett részt. Ami a belvízhelyzetet illeti; 16 szivattyútelep és 7 állás dolgozik éjjel-nappal, másodpercenként 40 köbméteres teljesítménnyel. A bel­vízcsatornák a magyar—román közös érdekű határ menti és az ár­víz által elöntött csatornák kivé­telével még befogadóképesek. Van remény az alpári nyári gát megtartására A Békés megyei töltésszakadás elvonta a figyelmet a Tiszáról. A Bács-Kiskun megyével 30 kilomé­ter hosszan határos folyó lassan ugyan, de tovább árad. Vasárnap­ra virradóra Tokajnál már tető­zött, ennek ellenére nehéz napok várnak elsősorban Szolnok és Bács-Kiskun megyében a védvo­nalon dolgozókra. Ha nem lesz a következő napok­ban számottevő esőzés, akkor van remény az alpári nyári gát meg­tartására. Erről tájékoztatott dr. Vágási István mérnök, az Alsó-ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság fő­munkatársa. A vízügyi szakemberek vélemé­nye szerint ma hajnalra várható Makónál a Maros tetőzése — kö­rülbelül 420 centiméteres érték-' kel. Ez azért lenne jó, mert előbb levonulhatna — a Maros árhullá­ma a Tiszán, és az közepesen telí­tett mederrel várná a Szolnok fe­lől érkező másodikat. Tehát a víz lefolyása lényegesen meggyorsul­na. Ezek a körülmények határozzák meg az alpári nyári gát sorsát is. A hétfő reggeli vízmérce Tiszaug- nái 652 centimétert mutatott. Egy nap alatt 13 centimétert áradt a folyó. Ennek a töltésnek a véd- magassága alig egy méterrel van fölötte, 750 centiméter. A követ­kező, napokban további lassú ára­dás várható. A tetőzés augusztus 10-e körül lesz A 13 kilométer hosszú nyári gát mentett területe több mint 5 ezer hektár. Az ott levő 1500 hektár gabonát már learatták a gazdaságok, csu­pán a szalma betakarítása van még hátra. Ezen a részen 1500 hektár kukoricát vetettek. A kö­vetkező két-három nap időjárása — hidrológiai helyzete — dönti majd el, hogy a takarmánynö­vényt nagy erőkkel begyűjtik és lésilózzák-e vagy pedig kockáza­tot vállalva, lábon hagyják. A természetes víztározó terüle­tén közel 30 millió forint értékű mezőgazdasági termék van Jó lenne, ha ez megmaradhatna és nem foglalná el az öblözetet a több mint 9 millió köbméter víz. K. F. — Sz. P. M. A világgazdasági fejlődés új Simái Mihály akadémikus nyilatkozata Első tapasztalatait összegzik a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézeté­ben azoknak az öt éve kezdett kutatásoknak, amelyek a világ- gazdasági fejlődés új szakaszában a szocialista országok helyzetét, feladatait igyekeznek feltárni. A kutatások eddigi főbb megállapí­tásairól, Simái Mihály akadémi­kus, a Világgazdasági Kutató In­tézet igazgatóhelyettese nyilatko­zott Kárpáti Miklósnak, az MTI munkatársának: — Az 1960-as évek végén az 197.0-es évek elején új szakasz kezdődött a világgazdaság fejlő­désében. Kutatásaink szerint ezt az új periódust egyebek között olyan fő tényezőle határozzák meg, mint hogy befejeződött a gyarmati rendszer politikai fel­számolása, és megindult a fejlődő országok küzdelme a gazdasági felemelkedésért, és a világgazda­ságban elfoglalt helyük megvál­toztatásáért. Erősödött az államok közötti kölcsönös gazdasági függőség. Megkezdődött a világgazdaság energetikai bázisának átalakulá­sa, s olyan a technika elterjedé­se bolygónkon, amely az ember és a természet viszonyában je­lentős változásokat idéz elő, sőt képes arra is, hogy a biológiai élet ma ismert feltételeit meg­semmisítse. Általában leszögez­hető, hogy a gazdasági növekedés belső és nemzetközi, feltételei kedvezőtlenebbé váltak, mint ko­rábban voltak. Olyan gazdasági gondok jelentek meg a világban, amelyek enyhítése csak átfogó együttműködés révén lehetséges. Az is megállapítható hogy a meglévő nemzetközi szervezetek a mindinkább szaporodó, nem­zetközi együttműködést és rende­zést igénylő gondokon nem tud­nak úrrá lenni. —- Vitathatatlan, hogy az 19t>0-as évek közepe, vége óta az európai szocialista országok is jelentős változásokon mennek ke­resztül. Az 1960-as évekre az európai szocialista országok vi­lágpolitikai súlya és szerepe szá­mottevően megnőtt. Ez azonban még nem tükröződik megfelelően a világkereskedelemben: miköz­ben a szocialista országok része­sedése a világtermelésben mint­egy 30 százalékos, közvetlen vi­lággazdasági befolyásuk kisebb — például a világkereskedelem for­galmából csak 9 százalékban' ré­szesülnek. — A jelentős és gyors fejlődés után a 70-es években lassúbb nö­vekedés tapasztalható. Vannak olyan vélemények, amelyek sze­rint a szocialista országok prob­lémáinak növekedése kizárólag annak következménye, hogy erő­södtek a kapcsolatok a tőkés vi­lággal, s ily módon a tőkés vi­lággazdaság válságjelenségei na­gyobb mértékben hatnak rájuk is. Megítélésem szerint azonban nemcsak erről van szó. Vitatha­tatlan ugyan, hogy a szocialista országok gazdasági gondjai össze­függnek a világgazdaság tőkés részében kibontakozott, és a gaz­dasági viszonyok széles területét érintő válsággal, de ezek megér­tése, elemzése mellett minden­képpen elemeznünk kell azokat a sajátos problémákat és feltéte­leket is, amelyek a szocialista országok belső fejlődésével kap­csolatosak. — Ma már általánosan elfoga­dott tény, hogy a legtöbb európai szocialista országban az 1960-as évek második felére kimerültek az úgynevezett extenzív jellegű gazdasági fejlődés főbb tartalé­kai. . Az iparba bevonható munka­erőforrások növelése mind de­mográfiai, mind strukturális okokból megnehezült, vagy lehe­tetlenné vált. Az átmenet az in­tenzív típusú, tehát a termelé­kenység, a hatékonyság foko'zódá­szakaszában sán alapuló gazdasági növekedés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ipari fejlődés hosszú szakasza — az úgynevezett klasszikus ipa­rosítási szakasz — lényegében le­zárult, és ezek az államok a kö­zepesen fejlett ipari országok so­rából fokozatosan a magasan fej­lett ipari országok sorába kerül­nek. — A szocialista országok fejlő­désében a mai szakaszban külö­nösen fontos szerepet játszanak, a korábbinál lényegesen jelentő­sebbé válnak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok. Az új feltételek között elképzelhetetlen, hogy az előttük álló feladatokat a nem­zetközi gazdasági együttműködés sokoldalú fejlesztése, hatékonysá­gának javítása nélkül meg tud­juk oldani,, Egyértelművé vált, hogy a mai nemzetközi politikai és világgazdasági feltételek mel­lett a szocialista országok gazda- sági közössége a leghatékonyabb reláció. Ezért alapvető fontosságú valamennyi ország számára a KGST-n belüli, különösen a Szov­jetunióval való együttműködés. A Szovjetunió szállítja a többi euró­pai KGST-ország felhasznált nyersanyagainak mintegy 30 szá­zalékát, és vásárolja meg a tér­ségben termelt készáruk 14—16 százalékát. A KGST országaiban a külföldi eredetű új technikának is mintegy 40 százaléka származik a Szovjetunióból. — A baráti országok közötti együttműködés új feladatokat je­lent a munkamegosztásban is. Egyebek között lényeges kérdéssé válik, miképpen tudják az egyes államok és az egész szocialista közösség érdekeit figyelembe vé­ve egyidejűleg erősíteni a KGST-n belüli és kívüli együtt­működés hatékonyságát, s a ter­vek nemzetközi koordinációjánál jobban figyelembe venni a glo­bális nemzetközi együttműködés szükségleteit és lehetőségeit. Kü­lönösen fontos feladat a fejlődő országokkal való együttműködés. A komplex program céljainak megfelelően erősíteni kell á kap­csolatokat a vállalati együttműr ködésben is. A' meglevők mellett ki kell alakítani Olyan vállalati formákat — esetenként a KGST- államok közös vállalataiként — amelyek elegendő szervezeti és anyagi lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy a részt vevő államok, belső és nemzetközi gazdasági érdekeit megfelelően integrálják, s az adott területen, esetleg, lehe­tőséget adnak nem szocialista vállalat bekapcsolódására is. A KGST-államok aktívabb részvé­tele a globális nemzetközi mun­kamegosztásban bizonyos feltéte­lek mellett növelheti a gazdasági biztonságukat, erősítheti stabili­tásukat. Hozzájárulhat a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mai normáinak átalakításához, a nem­zetközi együttműködés demokra­tizálódásához, előmozdíthatja a nemzetközi gazdasági együttmű­ködés egyes területeinek tervez­hetőségét hosszabb távra is. Ez nemcsak a szocialista országok­nak, hanem a fejlődő országok túlnyomó többségének is érdeke. A világgazdasági fejlődés új szakasza tehát a szocialista or­szágoktól rugalmas, körültekintő és változásokra gyorsan reagáló magatartást igényel! Ennek való­ra váltása nem könnyű, és elszi­getelten, csak egy szocialista or­szágban aligha megvalósítható feladat. Valamennyi európai szo­cialista ország érdeke, hogy' ér­zékelje, megértse, s figyelembe vegye egymás problémáit, hogy ezután az érdekközösség erejére építve, a szocialista tervezés nyújtotta lehetőségeket felhasz­nálva hatékonyabban működjenek együtt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents