Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-29 / 202. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. augusztus 29. LÁTOGATÁS EGY JÓHÍRÜ ÁLLATTENYÉSZTŐ KERÜLETBEN A cél: minél több hús előállítása A Duna—Tisza közi Homokhátságon gazdálkodó Kiskun- halasi Állami Gazdaságot többnyire szőlő-, gyümölcstermesztéséről, illetve borászatáról, valamint borkősav gyári termékeiről ismerik. Kevesen tudják viszont, hogy kedvezőtlen adottságai ellenére a takarmánytermcsztés, illetve az állattenyésztés is jelentős. A legeltetéses húsmarhatartás mellett eredményeket értek el a sertéshizlalásban is. A takarmánykeverő, tároló, illetve szárító üzem és a 450 darab kocával rendelkező sertéskombinát önálló kerületet alkot. A kerület vezetőjévefl, Koltai Zoltánnal 'beszélgetünk eredményeikről, terveikről. — Munkájuk elismeréseként a Szocialista Munka Kerülete első fokozatát kapták. Mivel lehet ezt kiérdemelni? — A kerületek közötti versenyt .több összetevő alapján értékelik. Mi sem csak egyetlen eredménynyel, ihanem az összességében és több év óta végzett munkával érdemeltük ki az elismerést Alapvető feladatunk fehérje- készleteink okos felhasználásával minél tölbb hús előállítása. A takarmányok szállítása, tárolása, felihasználása azonban nem is olyan egyszerű. Kerületünkben ezért anyaggazdálkodási ágazatot hoztunk létre. Híz tulajdonképpen egy összeszokott brigád. Fodor Benőnével az élen nemcsak anyagot kezelnek, raktároznak, számon- tartanak, hanem követik az igényeket, nézik az egyes lejárati időket. A szántóról beérkezett terményt átveszik, tárolják a szükséges .mennyiséget a keverőüzem részére, vagy egyéb helyre kiadják. Tulajdonképpen a munkafolyamatokhoz szükséges anyagokat előre kikészítik, összeállítják. A keverőüzemben a berendezések teljes kihasználása érdekében három műszakiban dolgozunk. Az igényeket jelenleg teljesen kielégítjük. Itt elsősorban a saját gazdaságiunk, valamint a gabonaipar, illetve a könnyező üzemek és a háztáji gazdaságok szükségleteit igyekszünk kielégíteni. A nagyüzemeknek elsősorban marhatápokat, a háztáji gazdaságoknak pedig sertés- és baromfi tápokat készítünk. Ezenkívül foglalkozunk lucemaszárítással és lu- cernaliszt-készítéssél. Szükséges megjegyezni, hogy itt minden dolgozó becsületesen és lelkiismeretesen végzi a munkáját. Faragó József vezetésével az Április 4. szocialista brigád a Szakma Kiváló Brigádja miniszteri kitüntetést kapta az idén. — Jó híre van ennek a telepnek, hiszen az Iparszerű Sertés- tenyésztő Közös Vállalat — az ISV — bemutató gazdasága. — Éppen az a célunk, hogy a jó módszereket, tapasztalatokat minél szélesebb körben terjesz- szük. Az egész országból jönnek hozzánk szakemberek. Mit néznek elsősorban? Azt, amit mi igyekszünk erőnkhöz, lehetőségeinkhez és tudásunkhoz képest legjobban végezni. Eredményeket értünk el a higiénikus éltetésben, malaonevelés- ben, a korszerű állatsizállításiban. Legutóbb például egy hidraulikus kocsit találtunk ki, amely sok gazdaság tetszését megnyerte, és meg is vásárolták. A vizsgálódások célpontja az érdekeltségi és bérezési rendszerünk is. Nálunk ugyanis minden munkaterületen a teljesítményhez kötjük a juttatásokat. Az anyagi jövedelem függ a .hizlalás! átlagtól, a súlygyarapodástól, az abrakféllhasználástói, az elhullás és a kényszervágás mennyiségétől és így .tovább. Igyekszünk az anyagi érdekeltséget kompletté, de egyúttal világossá és egyértelművé tenni, hogy ne adjon, félreértésre okot. — Hallottunk arról a fontos kezdeményezésről, amelynek célja elsősorban az energiatakarékosság. — Lényege ennek, hogy a régen használatos ólak elve alapján hizlalunk. Nincs fűtés, azaz a trágya és az állat melegít. Természetes a szellőzés, nem pedig ventillátorral történik. Egyik oldala nyitott, de télire le lehet zárni. Ezt az energiatakarékos — az építés szempontjából is az — 300 férőhelyes ólat saját kivitelezésben, elsőnek építettük az országban. Ennek mintájára két korábbi, 1200 férőhelyes istállót átalakítottunk, és nagyon kedvező eredményeket értünk el. Rendkívül olcsó, az építés 'beruházási összege nem sokkal haladja meg az állami támogatást, annak ellenére, hogy az egyébként nem sok. Aiz alacsony beruházási ösz- szeg elsősorban az építők és a tervezők érdeme. — A sikeres munkához jól képzett szakemberekre van szükség. Ennek érdekében tanfolyamokat szerveznek. — A gazdaságunk a keverő- és szárítóüzemi továbbképzések gesztora. Ezeket a tanfolyamokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Továbbképző Intézete szervezi. Gazdaságunk szakembereinek érdeme, hogy az itt használatos tankönyvet zömében ők állították össze. Eddig mintegy félezer embert képeztek ki az ország minden részéből. A tanfolyamokat rendszereesn 1975 augusztusától tartjuk. — Eredményes a háztáji kapcsolatuk is. — Ennek nagyon örülök, mert ez érinti legközelebbről az embereket. Olyan, rendszert igyekeztünk kidolgozni, hogy a gazdaság, az egyéni hizlaló és a fogyasztó is ■meg legyen elégedve. A három variációs bérhizlalási kapcsolatot nem akarom részletezni, de a növendékjószágok kihelyezésétől a tenyésztésig, a kocasüldő-á tudástól, az exportra történő szállítás támogatásáig minden variáció megtalálható benne. A közös ebben, hogy a háztáji agronómus szaktanácsolt ad minden tekintetben, a tápetetéstől, az állatszállítás módozatáig és így tovább — tájékoztat Koltai Zoltán Beszélgetésünkből kitűnt, hogy a kerület kiérdemelte a megtisztelő címet. Bognár István áruforgalmi osztályvezető- helyettes NAPKÖZBEN Hát a munkásbecsület...? Az egyk autószerviz gépkocsiszerelője júniusban egy hét szabadságra utazott rokonaihoz. „Ridiküljét” — így nevezi a szakmai szleng a szerszámos vasládikát — annak rendje-módja szerint lelakatolta, s letette a munkapadja mellé, mert a láda a szerszámszekrénybe nem fér be. Eltelt a hét, s amikor visz- szajött, a ládának hűlt helyét találta. Először azt hitte, ugratás az egész. Nem akarta elhinni, hogy meglopták. Hogy lába kelt a villáskulcsoknak és csavarhúzóknak, a kombinált- és csipöfagáknak, a dugókulcsoknak és kalapácsoknak, a maga csiná.lta láncfeszítőnek és T-kulcsoknak. Mindannak, amivel évtizedek óta a kenyerét keresi. Ki lophatta el? Kívülálló biztosan nem, hiszen egy idegent nem engedne ki a portás szerszámládával *a kezében. Műszaki vezető, irodai dolgozó sem jöhetett szóba, ugyanezért. Maradtak tehál a munkatársak, a gépkocsiszerelők. Az ő kezükben megszokott látvány a szerszámos láda, nem tűnik fel senkinek. Az ember elképed: hát a munkásbecsület ?! Tudom, hogy ma is azok vannak többségben, akik társadalmi munkában rokkant- kocsit csinálnak üzemi balesetet szenvedett munkatársuknak, akik szabad szombatjukon eljárnak egymásnak házat építeni, akik szabad idejükben rönkvárat és betoncsúszdát építenek lakóhelyük gyermekjátszóterén; akik munka közben újításon törik a fejüket, és a segélykérő felhívásra több század magukkal sietnek vért adni egy! szerencsétlenség sebesültjeinek. Ök vannak többségben, nem az üzemi szarkák, a lógósok, a fusizók. Am ezt a felelőtlen kisebbséget meg kell végre fékezni. A munkaidőben a söntéspultnak támaszkodókat; a munkahelyi kollektív fémgyűjtés egyéni haszonlévezőit; a műszak közben kártyázókat; a notórius elkésőket. Mindazokat, akik még nem tanulták meg, hogy mi a■ munkásbecsület. Ny. É. A félmillió éves ember A belgiumi Sprimont községben, Liége-től 30 kilométerre délre egy kőbányában olyan leletre bukkantak, amely 4—500 ezer év előtti emberi tevékenységre utal. A tudósok eddig egy medve lábszárcsontját és több állat szemfogait találták meg, de ami ennél is érdekesebb: silexből és kvarcból durván megmunkált kövekre is bukkantak, amelyek történelem előtti ember „ipari” tevékenységre utalnak. Remélik, 'hogy a további kutatások során emberi csontokat is találnak. Ebben az esetben, a magyarországi vértes- szőlősi lelet mellett ez lesz a második bizonyíték Európában arra, hogy félmillió évivel ezelőtt már ember élt és dolgozott a földön. HÁZUNK TÁJA Bővíti termelését a jugoszláv autóipar A jugoszláv autóipar ez évben jelentősen bővíti termelését. A hazai gyárak előreláthatólag 330 ezer gépkocsit gyártanak és mintegy 50 000 készül külföldi partnerekkel kooperációban. Ha a tervet teljesítik, az ipar termelése, 20 százallékkal haladja meg az Í979. évit. A legtöbb kocsit az ország legnagyobb autógyára, a kragujeváci (Szerbiai „Crvena Zastava” gyártja: itt 208 ezer gépjármű készül majd, de növekszenek a feladatok az iparág többi nagyüzemében, a Novo Mesto-i IMV-ben, a Szarajevó környéki TAS-ban, a kqperi GIMOS-bap és. más gyárakban is. A választékot külföldi járművek behozatalával bővítik: 1980- ban mintegy 35 ezer személygépkocsi importjára számítanak. Ebből 15 ezret a szocialista országok szállítanak. Az exportban is a „Crvena Za&- lava” jár az élen: innen 39 ezer autó kivitelét tervezik, ami kétszerese az előző évinek. Hasonló méretű túlteljesítést kíván elérni karaván-lakókocsik exportjánál az IMV. A legtöbb gépjárművet Görögországba, Spanyolországba, Belgiumba, Franciaországba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az USA-ba szállítják. ,,A jövő század kontinense“ Tailán sehol olyan példás összhang nem alakult ki az emberi kutató munkáiban a különböző országok között, mint a Föld leg- néptelenebb kontinensén, az An- tarkitiszon. Több mint húsz ország kutatói vesznek részt a szinte emberfeletti munkában, hogy megfejtsék a hatodik világrész titkait, megtalálják a természeti kincsek feltárásához vezető utat. A geológiai felmérések tanúsága szerint 1700 méter mélységig 14 millió négyzetkilométernyi jégtakaró súlya nehezedik e' másfél- európányi, elsüllyedt földrészre, melyen nem nő növény vagy fa. peremének széfén is csupán mo- szatfélék találhatók. Az ember csak századforduló után talált el e területre, melyeit ezer kilométer jeges óceánvíz választ el a legközelebbi llakott területtől. Elsőként 1911 decemberében a norvég Amundsen tette lábált a hatodik földrész jegére, aki aztán soha nem is térit vissza onnan. Egy angol sarkkutató csoport annak idején két és fél hónap alatt tette meg azt az 1350 kilométernyi utat az Antarktiszon a Déli-sarkig, amit ma egy repülőgép két órán belül elér. Ma már több mint 70 kutatóállomás működik az Antarktiszon, melynek területe a világ valamennyi országa előtt nyitiva áll a kutatómunkára. Az expedíciók többségét azonban ma még az Egyesült Államok és a Szovjetunió indítja a jeges kontinensre. Különösen megnőtt az érdeklődés az Antarktisz iránt, mióta kiderült, hogy jégpáncélja alatt 85 milliárd köbméternyi földgáz és 6 milliárd tonna kőolaj jelenlétét feltételezik a. .tudósok, akiik egyébként hatalmas szénmezőket is jeleznek. És egyelőre fel sem mérhető az ott rejtőző különböző ásványi anyagok mennyisége. Ügy vélik, hogy a hadikiadások akár csak 20 százalékos csökkentése árán is megoldhatók lennének legalább egy évszázadra a világ energia-, nyersanyag- és élelmezési -gondjai az Antarktisz kincseinek kiaknázása révén. Készülődés a szüretre • Kicsiben és nagyban — ahogy a dunavecsei Béke Termelőszövetkezetben — célszerű hozzákezdeni a szőlőfeldolgozó eszközök, kádak, hordók tisztításához és javításához. (Straszer András felvétele) Az eget kémlelő aggódó pillantások már az őszi érésű gyümölcsöket, szőlőt féltik az időjárás tréfáitól. A GYÜMÖLCSÖSBEN az őszi alma szüretéhez készülődhetünk. A tárolásra szánt alma szedési időpontjának megállapítása egyszerű feladat, ezért célszerű az ilyen utóérő gyümölcsöknél megvárni míg egy-két gyümölcs magától a földre esik, és csak ezután kell hozzákezdeni a szürethez. A téli alma utóérő gyümölcs és már a ládában alakul ki a megfelelő íze, zamata. Itt kapja meg a kellemes sav-, cukorarányt. A szedés előtt célszerű átvizsgálni a tárolásra szánt rekeszeket, ládákat, fertőtleníteni ezeket, de ajánlatos kijavítani a szedőállványok, létrák hibáit is. Nem várhatunk tovább a szamóca telepítésével sem. Augusztus vége a legmegfelelőbb időpont az ültetéshez. A telepítés előtt egyik legfontosabb teendőnk a talajt tápanyaggal feltölteni. Erre a legalkalmasabb az istállótrágya. Ha azonban nem áll rendelkezésünkre megfelélő mennyiségű szervesanyag, akkor érdemes a talaj legfelső szintjére műtrágyát kijuttatni. A humuszban szegény homoktalajon pétisóból mintegy másfél kilónyit, szuperfoszfátból kétkilónyit, kénsavas káliból viszont egy kilót kell kijuttatni száz négyzetméterre számítva. Az ültetésnél többféle módon járhatunk el. A hagyományos, a soros, ahol a sorok távolsága fél méter, a töveké pedig 20—25 centiméter. A bakhátas telepítési mód igen eredményes. Ilyenkor az ültetés előtt egy méter széles bakhátat kell kialakítani, s ezek felületét fekete fóliával takarhatjuk. A bakhátak legalább 20—25 centiméter magasak, domborúra kiképzettek legyenek, hogy a csapadék lecsurogjon. Ne feledkezzünk meg a gyümölcsös talajműveléséről sem, mert ezeken a csapadékszegény napokon a mélyen gyökerező gyomok ugyancsak felverték fejüket. A SZŐLŐBEN közeleg a nagy munka, a szüret. Javában szedik már a csemegeszőlőt, mivel ez a fajtacsoport nem utóérő, cgak az érett fürtöket szedjük. Ha eladásra szánjuk, akkor szép tiszta ládákba rakjuk, mert így a tetszetősebb áruért több pénzt kapunk. A szüreti előkészületekhez tartozik a présház, a pince gondos kitakarítása és a falak meszelése. A tisztán tartott helyiségekben megelőzhetjük a fertőzési gócok kialakulását. Érdemes kipróbálni a szőlő feldolgozáshoz használandó gépeket. A hibás alkatrészeket még van idő kicserélni, megjavítani. A hordók kezelése is igen fontos része a felkészülésnek. A ZÖLDSÉGES KERTBEN vethetjük az áttelelő fejes salátát, szabadföldi palántaágyba, de hidegágyba az áttelelő' kelkáposztát is. A sóska telepítésének az időpontja is nemsokára elkövetkezik, ezért készítsük elő az ágyást. Négyzetméterre számolva, juttassunk ki 5 kilónyi érett trágyát, 3 dekagramm szuperfoszfátot, valamint kevesebb pétisót és 2,5 dekányi kálisót. Az így elmunkált ágyásba 25 centiméteres sortávolságra, 2—3 centiméter mélyre vessük az apró magvakat. Virágzik a másodvetésű zöldborsó. A növény ebben az időszakban nagyon érzékeny a vízhiányra. A káposztafélék a bőséges csapadék hatására felrepedhetnek. Ezt megelőzhetjük azzal, ha a töveket fölfelé húzva megcsavarjuk, ilyenkor a gyökerek jórésze megszakad, így kevesebb vizet vesz fel a növény a talajból. A megkésett paradicsomérést elősegíthetjük azzal, ha pinciroz- zuk, azaz a hajtáscsúcsokat visszacsípve leállítjuk a növényzet vegetatív fejlődését. A DlSZKERTBEN szakítsunk időt a gyep hibáinak kijavítására. Az elterjedt gyomnövényeket gyakorlatilag csak egyedileg, kézzel távolíthatjuk el. Érdemes bíbelődni velük, mert ezek a fűfélék elől szívják el a tápanyagot és a vizet. A kertekben, erkélyeken vagy ablakokban elhelyezett virágládák növényeit kéthetente öntözzük tápoldattal. A nagy virágú növényeket kötözzük karóhoz, hogy a nehéz virágfejek ne menjenek tönkre, a földre dőlve. Folyamatosan szedjük az egynyári és évelő virágokat. A kertet védő sövényt, rendszeresen nyírjuk, mert csak így lesz telt és tetszetős. A NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁKAT érdemes folytatni, a már le- termett gyümölcsfákon is. Főleg azokon, melyek gazdanövényei a kaliforniai pajzstetűnek. Eredményesen védekezhetünk Ditrifon 50 WF, Unitron 40 EC 0,2 százalékos oldatával. A lisztharmat fertőzéstől függően érdemes Karat- hane FN—57-et, illetve Karathane LC-t 0,1, illetve 0,05 százalékos oldatban a permetléhez keverni. A málnatöveket az idén a vesszőfoltosságok és a vesszőszúnyog fokozott mértékben károsították, ezért ellenük BI—58, illetve Cup- rosan Super D 0,1, illetve 0,2 százalékos oldatával védekezhetünk. A közeljövőben várható a téli almásban a sodrómolyok és az al- mailonca kártétele. A szőlőtőkék között meg kell kezdeni a bagolypillék második hernyónemzedékének irtását, de károsítanak a harmadik hernyó- nemzedékű tarka szőlőmolyok is. A védekezéskor célunk a fürtvédelem legyen. Ajánlható az Unitron 40 EC 0,2 százalékos oldata, de peronoszpóra elleni szert is keverjünk á tartályba. A veteményes kertben augusztus végén a lisztharmat elterjedésével számolhatunk. A fertőzött kertekben Thiovittal 0,3 százalékos töménységben, illetve Karathane FN—57 szerrel védekezhetünk ellene. # Angol kutatóállomás az Antarktisz Stoningen-szigetén. Cz. P.
