Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

% 1980. augusztus 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Béke, leszerelés, szolidaritás Több száz millió gyermek kapcsolódott be a CÍME A akcióiba Az idei munka, értékelésére, s a jövő észténdő nemzetközi ifjúsági feladatainak meghatározására készül a gyermek- és ifjúsági mozgalmak nemzetközi bizottsága (CIMEA). A szep­tember 16—17-én Moszkvában tanácskozó elnökségi ülés elő­készületeiről, az ötvenhat nemzeti úttörő- és haladó gyer­mekszervezetei tömörítő bizottság terveiről Horváth Éva fő­titkár tájékoztatta az MTI munkatársát: — Túllépve társadalmakon és határokon, ebben az évben több száz millió kisdiák alkot közössé­get a CIMEA békéért és leszere­lésért folytatott nemzetközi kam­pányában — mondotta. — A nem­zetközi gyermeknapon például ezernyi formáiban fejezték, ki a gyermekszervezetek a legifjabb generáció békevágyát különböző országokban. Amikór tavaly, a nemzetiközi gyermekév -eseményein a felnőtt társadalom sorra vette, mi min­dennel adósa a gyermekeknek, a legifjabb nemzedék látóköre is bővült A sajtó .és a tömegtájé­koztatás nemcsak az odahaza, ha­nem a tőlük nagy messzeségben élő társak politikai, társadalmi környezetéről, életéről is tudósí­tott. A gyermekek megtudták, hogy bolygónkon több mint 200 millió társuk éhezik, s 255 millió számára csak vágyálom az iskola. 50 milliónál is több gyermek kénytelen nehéz, embertelen kö­rülmények között dolgozni. Az ott élők élményei nem hasonlít­hatók össze a szocialista orszá­gokban felnövekvőkével, hiszen ez utóbbiak számára szinte min­den esztendő „gyermekév”. A leg­ifjabb generáció természetes igaz­ságérzetére építettünk szolidaritá­si felhívásainkban.' A kambodzsai társak támogatására indított ak­ció ezekben a hetekben is sok-sok bizonyságát adja annak, hogy a Pol Pot-rendszer idején megsem­misített iskolák híján rendkívül rossz körülmények között tanuló kicsinyek nincsenek egyedül. A szovjet,' a francia úttörők, az NDK-ibeli és a portugál gyerekek füzetekből, toliakból, iskolatáská­ból és más tanszerekből összeállí­tott küldeményei szünet nélkül érkeznek a távoli országba. A finn iskolások papírgyűjtési bevételei­ket fordítják a namíbiai és a dél­afrikai gyerekek játékainak, sport­szereinek gyarapítására. — A CIMEA, valamint tag- és baráti szervezetei rendkívül sokat tesznek azért, hogy a felnövekvő nemzedéket a népek közötti -ba­rátságra, egymás megismerésére, megbecsülésére neveljék. A nyá­ron sok ezer gyereknek nyílt al­kalma utazni, barátkozni más földrészeken élő társaival. Csille­bércen 30, Kubában 32 ország ál­talános iskolás korú diákjai ta­lálkoztak nemzetközi úttörőtábor­ban. Közeli feladataink sorából ki­emelkedik a 'helsinki ifjúsági vi­lágfórum előkészítése. Az elkövetkező esztendőben a CIMEA először hirdet nemzet­közi rajzversenyt. Témája a pa­lesztin, a kambodzsai, a nicara- guai, a namíbiai és a dél-afrikai gyermekekkel vállalt szolidaritás. A világ minden sarkából várjuk a rajzokat: a legjobb öt alkotást készítő gyerek a lenini úttörő­szövetség vendégeként az artyeki úttörőtáborban tölthet néhány he­tet — mondotta befejezésül Hor­váth Éva. (MTIj A csillag-csillárok alatt • Pódiumon as Állami Népi Együttes tánccsoportja. • A Piros karaván utasai közül Vorza cigányasz­szony és Káló bandavezér, a fia. (Galambos Erzsi és 9 Farkas Pál szobrai a művelődési ház udvarában. Farkas Bálint.) (Fotó: Nagy László) Szegedi gyorsmérleg az ünnepi hetek végén A szegedi ünnepi hetek prog­ramjában voltak olyan kiállítá­sok, amelyek csak másfél hét múlva zártak ahhoz képest, ami­kor a fesztivál intéző bizottsága gyorsmérleget készített az idei eredményekről. A szabadtéri szín­padon még egy előadás maradt hátra: a Piros karaván pályafutá­sából ki- léhetett számítani, hogy telt ház lesz. Az is volt, s a szí­nészeik helyét azóta a díszletbon­tók és-szállítók foglalták el. A számok tükrében összesen — a' Kálmán király, a Falstaff, a Carmen, a Piros kara­ván és a Magyar Állami Népi Együttes produkciójára — nyolc­vanezret valamivel meghaladó nézőre számított az igazgatóság. A végeredmény: nyolcezerrel töb­ben jöttek el az előadásokra, mint tavaly. Következésképpen, a statisztikai szemlélődést foly­tatva, jobb — 81 százalékos — volt a nézőtér „helykihasználtsá­ga” is. Mindezt tetézi, hogy a főpróbáikat több mint tizenötezren tekintették meg. A Dóm téri játékoknál is több érdeklődőt vonzott az ipari vásár: 126 429-et. Ennyien ismerkedtek meg a több mint négyszáz magyar és külföldi kiállító vállalat ter­mékeivel, az öltözködési kultúra ipari kínálatával. A látogatók di­vatbemutatókon vehettek részt, szóval: nézelődtök és szórakoztak. Kiállítástakarékosság De hol van az egész éven át hirdetett takarékosság? A közmű­velődési programoknál! Hói is lehetne másutt? Ezekből a leg­könnyebb elvenni úgy, hogy az ünnepi hetek alapvető jellege ne változzék lényegesen. Kétségtelen, hogy a százezreket nem föltétlenül a kiállítások és hangversenyek vonzzák a Tisza- par-ti városba. Ha néhány kevés­bé izgalmas tárlattal kevesebb nyílik,'attól még Szegeden sem dől össze a világ — gondolhatták a szervezők. Ezzel viszont meg­nőtt a felelősségük, ami a kivá­lasztást és a színvonalat illeti. Laptársunk, a Délmagyarország képzőművészeti kritikusa min­denesetre joggal állapította meg: „A mennyiségi csökkenés azért feltűnő, mert a' tárlatok változa­tosságától, színességétől fosztotta meg a programot”. Látnivaló, természetesen akadt így is. A XXI. Szegedi Nyári Tár­lat országos áttekintést igyekezett adni a festészet, grafika és a kis­plasztika fejlettségi szintjéről — három épületszintre összponto­sítva és tagolva a legkülönbözőbb eredményeket, kísérleteket a ha- I gyományosabb természetábrázo­lástól az űrszínekig és a rajz gro­teszk vonásáig, amelyekből Szu- nyoghy András nyújtott át ízelí­tőt tavaly, a kecskeméti kiállítá­sán. Az összképből viszont teljes egészében hiányoztak a képzőmű­vészet Bács-Kiskiun megyei mű­I I velői. Vagy nem. vállalták az egy-két alkotással való megmé­rettetés veszélyét a hazai sereg­szemlén, vagy el sem jutottak a nyilvánosságig. Ezenkívül már csak tudatos távolmaradásról le­het szó, ami mellé mindig oda­értendő az is, hogy „savanyú a szőlő”. Szívesen említeném meg név szerint, hogy a nyolcvannégy fes­tő, harminckilenc grafikus és negyvennyolc szobrász közé be­fért valaki azok közül, akik Bács- Kiskun ösztöndíjait, kiállítási le­hetőségeit és a helyi műpártolás egyéb módozatait élvezik. így viszont csak a kiskunhalasi szü­letésű Berki Viola díjazott balla- daillusztrációicg vagy a kecske­méti művésztelep visszatérő alko­tóira, Révész Napsugár, Stefániái Edit és mások műveire tekinthet­tünk a beváltott remények érzé­sével,. A fődíjasnak különterem Országos áttekintésre vállalko­zik a hét végén záruló fbtószalon is. A rögzítő dokumentálás igé­nyén mindenképp túlléptek a be­mutatkozók, változatosak a tech­nikai megoldások is. Bajáról hat szerző tizenhárom felvétele érke­zett be — Novák József: Szeplők és Szundy György: Temető című képe látható is. A Kecskeméti Fptóklub tíz pályázóját egyedül Kanyó Ferenc képviseli — tíz művével, elnyerve a Komplett Ruházati Vállalat díját Kár, hogy a kiállítási katalógus pél­dányszámút erősen a kereslet alá becsülték a rendezők: már félidő­ben nem volt belőle egy szál sem. A tavalyi ‘egyéni; nagydíjas fo­tós', a szíriai származású Bahget Iszkdnder — Bács-Kiskun me­gye művészeti díjasa, a Kecske­méti Fotóklub tagja — önálló ki­állításra kapott jogot a Bartók Béla Művelődési Központ kisgalé- riájában. A harmincöt alkotás ál­talános elismerést váltott ki. Napi nyolcvan-százötven látogató tá­vozik az Egy marék világ, a Be­tonkálvária, vagy a Maszkok el­gondolkodtató élményével. Az egyéni látásmód és emberköz­pontú megközelítés értő vissz­hangra talált a szegedi nyomdá­szoktól a Kassáról vagy Ham­burgból érkező közönségig bezá­róan. Szobrász — Farkas Pál — mu­tatkozott be a művelődési ház udvarán. Elképzelni is bizsergető, hogy mennyivel hangulatosabb terepet tudna nyújtani egy-egy hasonló vállalkozásnak a Kodály- intézet meghitt hangulatú udvara ennél a bérhází folyosóktól kere­tezett környezetnél. Farkas Pál szegedi születésű, a kaposvári tanítóképző szekszárdi tagozatáról tért haza, hogy felsorakoztassa érlelődő figurális eredményeit. Ezrek a Dóm téren Hangulata volt és van a Tisza- partnak, a nagyobb rendezvé­nyek megannyi színhelyének. Az időjárás — egyetlen premiervég kivételével — kegyes maradt, s a közbiztonság is jól vizsgázott. Esténként érezni lehetett, hogy városban jár az ember: a forga­lom nem zsugorodott le az üdülő­telkek és lakások közti közleke­désre. A szabadtéri játékok utolsó est­jén is ezrek igyekeztek a Dóm térre, az elvonuló Piros karaván búcsúztatására. Bár az előadás­rendezés jobban átmelegíthette, netán fűzbe hozhatta volna a kö­zönséget, a szabadtéri színháztól összességében elvitathatatlan, hogy tömegeket, minden másnál több embert szórakoztat kulturá­lisan. Hogy ez elegendő-e. annak eldöntése az igazgatóság és az intéző bizottság lelkiismeretére bí­zatott. Mindenesetre, ha színvo­nalasan és közmegelégedésre va­lósul meg: nem kis fegyvertény­ről van szó. Miért utazik valaki az ünnepi hetekre? Sok mindenért. Látni, hallani, élményeket szerezni. A Bács-Kiskun megyeiek közül töb­ben azért is, hogy újra találkoz­zanak művészismerőseikkel, pél­dául a Katona József Színház társulatának egykori tagjaival. Az idén Páskándi Géza: Kálmán ki­rályának Színre állítójaként érté­kelhettük Ruszt József rendezé­sét, .Szakács Eszter és Trokán Pé­ter játékát. Vorza cigányasszony megformálójaként Galambos. Er­zsinek tapsolhattunk. Jövőre egy Schillsr-drámának, Glinka: Ivan Szuszanyin című négyifelvonásos operájának, a nép­táncfesztivál gálaestjének, és a Jókai-regény nyomán készült J. Strauss-daljátéknak, A cigánybá­rónak ad otthont a Dóm téri szín­ház — a csillag-csillárok alatt. Halász Ferenc mó politikai-társadalmi ■égkörééi^^^^^^^^a Szerencsére túl vagyunk azon, hogy a községpolitika alatt a köz­ségi pártbizottságok, pártvezetősé­gek és alapszervezetek a telepü­lésfejlesztést, a beruházást, az építkezést értik. Ez korábban ugyanis együtt járt azzal a- téves felfogással, hogy ha van pénz, van községpolitika, ha nincs, ak­kor az erre való hivatkozással magyarázni lehetett a tömegpoll- tikai munka hiányát. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy lebecsülnénk a köz- scgpolitika elemei között az anya­giakat. Szükség volna rájuk min­den településen, minél nagyobb összegben. A mindennapi élet azonban azt bizonyítja, hogy se­hol nincsenek bőviben a beruhá­zásokra fordítható pénznek, az utóbbi években pedig majd min­denütt kevesebb van belőle, mint a korábbi esztendőkben. Az is bi­zonyos, hogy a hatodik ötéves terv időszakában sem várható na­gyobb összeg a kommunális be­ruházásokra. Ezek után jogosan tehető fel az a kérdés: a hiány­zó pénzt hogyan helyettesítsük? Talán agitációval? Messze van már az az idő ami­kor a pártszervezetek erre a meg­oldásra kényszerültek, s azt is meg kell mondani, akkor sem si­kerrel. Napjainkban nem próbál­ják szépíteni, vagy éppen „helyet­tesíteni” a világot, őszintén be­szélnek a gondokról, nyíltan megmondják, ha jogos igény tel­jesítéséhez jelenleg nem áll ren­delkezésre a pénz, hogy későbbre kell halasztani a terv megvaló­sítását. Am a lakosság jó közér­zete nem csupán a fejlesztésen múlik. Mindenekelőtt olyan tár­sadalmi-politikai légkör kell, amelyben a települések lakói ma­guk is formálják a közéletet, te­vékeny részesei annak. Az ilyen közélet biztosításának letétemé­nyesei pedig a községpolitikát irányító községi pártszervek és az ott működő pártszervezetek. A községpolitika fóruma Túllépve a községfejlesztés problémakörén, s a községpoliti­kához közeledve: a községek több­ségében létezik jó értelemben vett községpolitika. Mindenütt rendel­kezésre állnak azok a fórumok, amelyeken a lakosság közvetlenül, vagy közvetve részese lehet köz­sége közélete alakításának. A falugyűlés,' amelynek megtar­tására törvény kötelezi a tanácso­kat, a legtöbb községben nagy fejlődésen ment keresztül. A pártszervezetek javaslatára mind több községben változtattak mind a szervezés módján, mind a gyűlések tartalmán. A nagygyű­lések helyett rész-falugyűléseket tartanak, ahol kevesebb ugyan az ember, de kötetlenebb, közvetle­nebb a légkör és az előadó—hall­gató közölíTkapcsolat. A megtár­gyalásra kerülő napirendek tar­talma is változatosabb. Ki állítja, hogy a közvélemény széles körét nem érdekli az például, hogyan fejlődik a település egészségügyi helyzete, hogyan javul az áruellá­tottság, hogyan biztosított a ház­táji és kisegítő gazdaságok ter­melésének fejlesztése? Rétegpolitika Egy-egy településen mind a ne­meket, az életkort, mind a fog­lalkozást és a munkahelyet te­kintve számtalan rétegre osztha­tó a lakosság. Egy-egy termelő­szövetkezeten belül a fizikai dol­gozókon kívül értelmiségiek és al­kalmazottak is vannak. A fizikai dolgozók is rétegekre oszthatók, állattenyésztők, növénytermesz­tők, ipari munkások stb. Egy-egy község értelmiségén belül jelentős a humán, és egyre növekszik az agrár és műszaki értelmiségiek száma. A párt XII. kongresszusa hatá­rozatában felhívta a pártszervek és pártszervezetek figyelmét az osztályokon belüli rétegeződés .fi­gyelembevételének fontosságára a tömegpolitikai munkában. A haté­kony rétegpolitikai munka felké­szültséget kíván a pártszervezetek vezetőségeitől, hiszen ismerni ük kell a különböző rétegekhez tar­tozó lakosság problémáit, az őket leginkább foglalkoztató politikai­társadalmi kérdéseket, s ezekre választ is kell adniuk. A teljesség igénye nélkül sorol­tuk fel azokat a tennivalókat, amelyek a községpolitika körébe tartoznak, s amelyet a pártszer­vezetek többsége napjainkban is nagy hozzáértéssel és eredmény­nyel végez. Különösen nagy ér­deklődés tapasztalható a párt- szerveknél a területi munka fej­lesztése iránt a kongresszus óta, ahol ez a politikai tevékenység reflektorfénybe került. Jelentősé­gét nem lehet tagadni: bárhol le­gyen is a munkahelye a települé­sek lakosságának, lakóhelye mindnek a saját községe. Élete java részét itt éli le, itt pihen, szórakozik, esetleg kiegészítő te­vékenységet végez; gyermekei itt járnak iskolába. Ezer szál köti őket szükebb pátriájukhoz, s a pari szervezeteknek azon kell munkálkodniuk, hogy ez a szál minél erősebb legyen. A pártszervek feladata az erők összefogása Nem könnyű ezt a feladatot teljesíteni a pártszervezeteknek. Nem mindenütt gazdálkodnak a rendelkezésre álló erővel megfe­lelően. Egy-egy községben általá­ban nem egy pártszervezet mű­ködik csupán, vannak termelő jel­legű, értelmiségi, intézményi párt- szervezetek. Bár ezek elsőrendű feladata munkaterületük pártirá- nvílása. tagjai nem vonhatják ki magukat a községpolitikai mun­kából sem. A tömegpolitikai mun­kát tekintve nagy a szerepük, a minden községben működő tömeg- szervezeteknek és mozgalmaknak. Az erők összefogása, célirányos működtetése a községi pártszervek feladata, amelyek mindinkább birtokában vannak a politikai ve­zetés, irányítás ismereteinek. Ahol pedig ez még hiányos, ott a fel­sőbb pártszervek kötelessége erre képessé tenni őket. M. S. Egy hónap múlva nyitja kapuit az őszi BNV A kőbányai vásárközpontban még javában tart az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, de a HUNG- EXPO már szorgalmasan készül a következő nagy feladatra, az egy hónap múlva, szeptember 26-án megnyíló őszi Budapesti Nemzet­közi Vásárra. A fogyasztási cik­keknek ezen a nagy nemzetközi seregszemléjén — az eddigi je­lentkezések alapján — a hazai és külföldi kiállítóik száma az idén is meghaladja az ezret, akárcsak tavaly. Kereken 30 országitól és Hongkongból, Szingapúriból hoz­zák el áruikat Budapestre. A szocialista országok közül is­mét részt vesznek a vásáron Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió kiállítói. Szocialista partnereink mindegyike hivata­los, illetve kollektív kiállításon mutatja be kínálatát, s ugyancsak hasonló bemutatóra készül Algé­ria, Banglades, Brazília, Irak, Lí­bia, Libanon, Olaszország, Portu­gália, Svájc és Törökország is. Két év után vesz ismét részt a budapesti seregszemlén Algéria, a Fülöp-szigetek, Irak, Líbia és Portugália. Sok. egyéni kiállító hozza el korszerű termékét Auszt­riából, az NSZK-iból, Belgiumból, Hollandiából, , Ciprusból, Inliából és Svédországból. Az idén a jól bevált szakmai csoportosításban kínálják termé­keiket a hazai és a külföldi kiál­lítók. Egyedül az élelmiszeripari és élvezeti cikkek árucsoportja marad ki az ősei BNV szekciói közül, mert e termékek gazdag választékát az OMÉK tárja a lá­togatók elé. A szakvásár árucso­portjai közül növekedett a kíná­lat textil- és ruházati termékek­ből, lakásfelszerelésekből és be­rendezésekből, vegyipari cikkek­ből, kultúrcikkekiből, s különösen gazdag választékot mutatnak be a tavalyinál több mint kétszer akkora területen népművészeti és ajándéktárgyakból, hétvégi há­zaikból és kiskertfelszerelések­ből. Szocialista partnereink közül elsősorban Csehszlovákia és a Szovjetunió növelte kiállítási te­rületeit. A nem szocialista orszá­gok közül csaknem kétszer annyi cég hozza el termékét Budapestre, mint (tavaly. A szakvásár területének mint­egy háromnegyed részén a ma­gyar kiállítók mutatják be ex­portajánlataikat és a hazai ellá­tást javító új termékeiket. Az őszi BNV-vei egy időben ren­dezik meg a HOVENTA '80 nem­zetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari szakkiállítást is. (MTI) v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents