Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1980. augusztus 26 SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KORSZERŰBB KISÁRUTERMELÉSÉRT összehangolt tervezés Látogatás a 69. OMÉK-on Ebben az évben fejeződik be a KGST-tagállamok 1981 — 1985. évi népgazdasági terveinek egyeztetése. Ez immár sorrendben a hatodik tervkoordináció, amelynek során a szocialista közösség államai összehangolják nemzeti ötéves terveiket. A tervkoordináció, amely úgy keletkezett, mint a gazdasági, a tudományos és a műszaki együttműködés egyes kérdéseinek egyeztetési módszere, ma egyfajta egységes nemzetközi forma a közösséghez tartozó országok ötéves állami terveinek az összehangolására. hosszú távú célprogramokkal. Az 1981—1985 közötti időszakra szóló tervek koordinációja során a következő ötéves tervet a KGST- programok végrehajtását „beindító” időszaknak tekintik a tüzelőanyag, a ' nyersanyag, a gépgyártásban, a közfogyasztási cikkek gyártásában és a közlekedés terén. Hatékony fejlesztés Együttes tervezés Az eddigi öt ötéves időszak (1956- tól 1980-ig) tapasztalatában kipróbált koordináció ma az együttes tervezési tevékenység fő formája, amelynek segítségével biztosíthatók a legfontosabb külgazdasági előfeltételek a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági fejlesztési terveinek kidolgozásához és végrehajtásához. A koordináció — hangsúlyozza a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja —, az együttműködés tervszerű fejlődését, a KGST-tagállamok közötti tartós, kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok alakulását szolgálja. A nemzeti ötéves tervek koordinálása lehetővé teszi a testvéri országok számára, hogy sarkalatos jelentőségű népgazdasági problémákat oldjanak meg. Elsősorban szó van itt az államok szükségleteinek fedezéséről tüzelőanyagból, energiából és nyersanyagból, a gépek és berendezések kölcsönös szállí- • tásáról, az élelmiszerek és az iparcikkek széles körű cseréjéről. A Komplex Program elfogadása óta jelentősen erősödött a gazdasági fejlesztés során jelentkező nagyszabású, ágazatközi problémák megoldásának sokoldalú megközelítése. Ez lehetővé tette, hogy az együttműködésben a súlypont áthelyeződjék a külkereskedelem szférájából elsősorban az anyagi termelés és a beruházás szférájába. Az 1981—1985. évi tervek összeegyeztetése — amelyet a KGST- tagállamok szervei a minisztériumok és főhatóságok széles körű bevonásával végeznek — egész sor új vonzást tartalmaz. Először is a nemzeti ötéves tervek koordinálására nem akkor kerül sor, amikor az állami tervek már elkészültek, hanem korábban. Ebből a célból már 1977-ben, magas szinten —á KGST XXXI. ülésszakán — jóváhagyták a kétoldalú és a sokoldalú tervkoordinációs munkák programját. Sokoldalú egyeztetés A KGST-tagállamok tervező, gazdasági, külkereskedelmi és egyéb szervei kétoldalú alapon meghatározták az együttműködés fő irányait a népgazdaság külön- ' böző területein. Külön figyelmet fordítottak a következő kérdésekre: az országok szükségleteinek kielégítése a legfontosabb tüzelőanyagokból, energiából és nyersanyagokból; a hosszú termelési ciklusú gépek, berendezések és készülékek szállítására vonatkozó szerződések megkötése, a' gépipari termékek kölcsönös szállításának növelése, a meglevő kapacitások mai adéktalan kihasználása érdekében. A gazdasági, a tudományos és a műszaki együttműködés 60 problémáját dolgozták ki az illetékes állandó bizottságok. Ezenkívül foglalkoztak a sokoldalú együttműködés távlataival a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezetei is. A másik megkülönböztető momentum az. hogy az ötéves terveket első ízben hangolják össze a Végül rámutatunk a következő tényre is: A KGST-tagállamok nemzeti terveiket koordinálva figyelembe vették azokat a hosszú távú, 1990-ig érvényes kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs programokat, amelyekben a Szovjetunió állapodott meg más KGST-tagállamokkal. Eddig a Szovjetunió már Bulgáriával, Magyarországgal, az NDK-val, Lengyelországgal, Romániával és Csehszlovákiával írt alá ilyen megállapodást. Ezek fő célja: az anyagi termelés korszerű ágazatainak hatékony fejlesztése, a népgazdaságok további közelítése egymáshoz. Az 1981—1985. évi tervek koordinációjának előzetes eredményei azt mutatják, hogy sikerült meghatározni a gazdasági, a tudományos és a műszaki együttműködés fő problémáinak megoldásához vezető utakat, kiemelni a- KGST-tagállamok közötti termelési együttműködés fő irányait. Egyúttal sikerült egyeztetni a megvalósítást szolgáló konkrét intézkedéseket, kijelölni a legfontosabb cikkek kölcsönös szállításának a megközelítő volumeneit. Mindez tükröződik a tervkoordinációs jegyzőkönyvekben, és az azt követően kötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményekben. A koordinált népgazdasági tervek teljesítése lehetővé teszi a világ legdinamikusabb gazdasági erejét képviselő KGST-tagálla- moknak, hogy erősítsék vezető pozícióikat a 80-as években is. (ÁPN—MTI) A. Ny. • Öt lóerős az a Briggs and Stratton Amerikából vásárolt robbanómotor, amely a kisgazdaságokban szinte nélkülözhetetlen szivattyút hajtja. HRl|iÍÍl ■ § Aki régóta foglalkozik ház körüli, hobbikerti — jövedelemkiegészítő — növénytermesztéssel, állattartással, az már ismeri a saját lehetőségeit, erejét és ennek megfelelően vásárol a tevékenységét segítő kisebb-nagyobb eszközt, gépet, berendezést. Hazánkban a háztáji és kisgazdaságok közel másfél millió hektáron termesztenek szántóföldi, kertészeti növényt, vagy tartanak állatot. Jelentős részt vállalnak magukra az ország zöldség-, gyümölcs- és szőlőellátásból. emellett a tej-, tojás- és vágóállat-értékesítésük is segíti a lakosság ellátását. A 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás rendezői gondoltak a kisárutermelőkre is. Jó néhány hazai és külföldi gépgyártó vállalat mutatja be az évről évre korszerűsödő kertészeti kisgépeit. lÉI Ü I ssBfe mm w?mMa * t 0 A háztáji kistermelők között nagy sikert aratott az FK—02 benzinmotoros kapálógép, amelyet a kép előterében látható pázsitnyíró adapterrel is felszereltek (Tóth Sándor felvételei) A kiállításra látogatók szellemes állattenyésztési gépeket is tanulmányozhatnak. A mezőgazdaságban egyre inkább elterjedő műanyagok felhasználásának széles skáláját mutatják be a gyártók és a forgalmazók. Cz. P. Osztályon felüli főkönyv NÖVÉNYVÉDELEM — KÖRNYEZETVÉDELEM Á károkat kétszer fizetjük meg Irodista. Tintanyaló. Aktakukac. Az értetlenek, válogatás nélkül, a számok emberének de sokszor a fejéhez vágják — nyíltan, vagy burkoltan — ezeket a becsmérlő jelzőket! Czuczor Lászlónéra azonban — ha volnának is — még a rosszakarói se mondhatnának ilyeneket. Félixszel és Ascotával tán: van nekünk, helyben, egy FÉKON-varrodánk. Kétszázötven nődolgozónk köziül sokan ott keresik meg a havi 2000—4000 forintjukat — aszerint, ki mennyit teljesít. Ügy állapodtunk meg velük, hogy a kukorica címerezésé- ben, a gyümölcsszedésben, meg a szőlőszüretben minden évben néhány hónapon át segítenek. így jól jár a közös, de jól járnak ők is: egész éviben dolgozhatnak. lődtünk — büszke a közös gyarapodásukra a főkönyvelőasszony. Presszókávé csordogál Szal'kszentmártonban. a szocialista mezőgazdaság létrejöttével egyidőben kezdett el könyvelőként dolgozni az egyik helyi termelőszövetkezetiben. A falubeliek hitét a közös gazdálkodásban még inkább erősítette akkoriban, 1961- ben, hogy a könyvelőnő is közülük való. A bizalom -iránta nem ingott meg később, csaknem 'két évtizedes -pályája éveiben sem. A hajdan 230 tagú szalkszentmártoni tsz-ben kezdetben elég volt, hogy a „számadónő” kéthónapos tanfolyamon kapott eligazítást teendőire nézve. Ahogy aztán tovább erősödtek, különösen pedig, mióta 1975-től egyetlen nagy termelőszövetkezetté lett a korábbi négy, kisebb társulás, Czuczorné' a gyorstalpalóval indigót se nagyon szelhetne a mai Petőfi irodájában. No meg a hypótöltő üzem Czuczor Lászlónéék szövetkezetében, az is a főkönyvi oldalt erősíti áml S megint csak a nőké az érdem. A töltőnők kezéből való évi 2 millió 400 ezer flakon féhérítő- szerrel az ide 65 kilométerre lévő Budapesten mosnak. A szövetkezet „terít” két teherautójával a fővárosban. — Pénzügyileg rengeteget fejHogyne lenne boldog, amikor ilyen eredményeket könyvelhet el: egyetlen lófogatukhoz 1962- ben csupán egy traktort bírtak venni; ma 50 traktorral indulnak a gépkezelők a határba. Nyolc éve nem szorulnak hitelre. Saját erőből gazdálkodnak. S amit egy számszaki ember nem hallgathat el: .míg búzából és kukoricából húsz esztendeje holdanként 10— 12, illetve 15—20 mázsát takarítottak be, ma egy hektárról 59 mázsa búza és 60—70 mázsa kukorica együttes fáradozásuk haszna. Ami a főkönyvben aztán azt a szorzatot adja ki, hogy a szalkszentmártoni Petőfiben 1800, de 5000 forintot is meg lehet egy hónapban keresni. Ki, mit és menynyit tud adni munkájával a könyvelők aszerint zárják a hónapot és az évet. Jól élnek, jól dolgoznak ebben a termelőszövetkezetben. A határba minden délben autó viszi ki a meleg ebédet a gyümölcs-' szedőknek. A központi konyha éttermében valamelyik vendéglátó vállalat már rég kitette volna a táblát: osztályon felüli. Ebéd után pressszógépből csordogál a fekete ac házi büfében az erre szomjazóknak. Jólét. Jogosan vethetem papírra ezt a megállapítást. De, vajon, Szalkszentmártonban ezt úgy értelmezik .hogy most már mindent szabad? Mindent lehet? Elbírja a közös a pazarlást is? Nem. Czuczor Lászlónénak erről más a véleménye. ROSSZ GÉPPEL nem lehet dolgozni! Helyesebben: rossz géppel, nem lehet pontos munkát végezni. Mindegyik mezőgazdasági gépre érvényes ez a tétel, de különösen a növényvédelmi gépekre mondható. Ugyanis a kiszórt vegyszermennyiségtől függ jórészt az egész növénytermesztés sikere, , a betakarított termés mennyisége. Sőt, miután a növényvédő szerek árai alaposan megemelkedtek, a jó vagy rossz növényvédelem meghatározza a termelés gazdaságosságát is. A növényvédelem csak akkor lehet gazdaságos, ha az alkalmazott szerek termésnövelő hatása meghaladja a költségeket. A költségek szempontjából lényeges, hogy a vegyszer a megfelelő ösz- szetételben jusson a védendő felületre. en, a szűrőket, a szórófejeket nem tisztítják ki és nem szabályozzák be a kívánt értékre. A szórófejek érzékeny, pici „műszerek?. A szerelők, a traktorosok mégis gyakorta avatatlan kézzel, kombinált fogóval és bicskával nyúlnak hozzájuk. így megnövelik a szórófejek réseit, ezáltal pedig megnő a cseppek mérete, s a gép többet szór a szükségesnél. Érdemes kiszámítani, hogy milyen mértékben szennyezzük környezetünket (mégpedig: drágán!) ha — mondjuk — a hektáronkénti szükséges 300 liter helyett 500.—600 liter vegyszert használunk. jft < II JL MÉk Hároméves mérlegképes könyvelői tanfolyamot végzett. Egyéves politikai oktatásiban is részt vett. Mint kinevezett főkönyvelő, másfél évig továbbképzésre járt. S most, hogy már az elektronika itt lüktet az információ áradatában, Félixszel és az Ascotával, az új könyvelőgépekkel is „szót kell értenie”. A gépek viszont úgy hasznosak igazán, ha kezelőjük (kezelői) számára részleteiben jól ismertek az 1980-as gazdasági szabályozórendszer változásai. Ezért az adminisztijativ vezető most ismét továbbképzésre, jár, Kecskemétre. Ha gyűrött, ha áthúzott is Varrónők és töltőnők Szükségét érzi a tanulásnak ma is, hiszen Szalkszentmártonban a Petőfi Tsz főkönyvi oldalát — képletesen szólva — igencsak szaporán lapozgatják. S a számok mögött, elégedetten újságolja ezt Czuczor Lászlóné, ma már a nők eredményei is ott sorakoznak. — A szakosított sertéstelepünkön minden tizedik dolgozóból nyolc asszony és leány. A kertészet ugyancsak nem lehetne meg nélkül ülk. Barackot szednek. Az— Az 1 millió 200 ezer forintot a három Félix és a két Ascota könyvelőgépért nem sajnáltuk kiadni. Megérte. Mióta megvannak, hússzor gyorsabban számoljuk a munkabért, hamarabb értékeljük a végzett munkát, s jobban halad a tervkészítés — mondja majd így folytatja: — Arra viszont ügyelünk — a Számviteli Főiskolát végzett helyettesem, Essösy Béláné is segítségemre van ebben —, hogyra magunk módján mi, harmincon is tegyünk érte, hogy a könyvelést pazarlás miatt ne érje szemrehányás. Kállai Éva szocialista brigádunknál a fűtési idényben nem szokás a határtalan ablak- nyitogatás. Ha gyűrött egy nyomtatvány, nálunk nem a szemétkosárban van a helye. Felhasználjuk. Ha pedig elrontunk valamit, nem intézzük el egy sztornóval. Áthúzzuk a hibás adatot, és fölé, vagy alá írjuk a jót. így 15 százalékkal tudjuk csökkenteni az irodaszer- és nyomtatványfelhasználást. A főkönyvelőnő a tagság kulturális jólétéért is tesz. A köz- művelődési bizottság elnöke. A néptánc-, a népdalkör és a citera-, együttes sikereiben, s abban, hogy a szalkszentmártoniak, eleinte az IBUSZ-szal és most már a tsz saját autóbuszával, bejárták az' egész országot, Czuczor Lászí ónénak is megvan a szerepe, mint a Szocialista Kultúráért Érdeméremmel kitüntetett női vezetőnek. Ez viszont már a főkönyv másik oldala. Kohl Antal A környezetvédelem és a gazdaságosságra való törekvés meg-' követeli, hogy a vegyszereket Csák a szükséges dózisban juttassuk ki. Környezetszennyezőnek lehet tekinteni mindazt a vegyszermennyiséget, amely nem az adott célfelületre jut, vagy nem megfelelően hasznosul. A svájci CIBA-GEIGY cég szakemberei mérésekkel bizonyították, hogy ha a' megfelelően porlasztóit vegyszerből csupán az eredeti mennyiség égytizedét juttatják a védendő növényre, a védekezés hatásfoka az eredeti száz százalékról mindössze 99-re csökken. A kísérletek 'kimutatták: a kisebb vegyszercseppek gyorsabban jutnak be a növényi szövetekbe mint a nagyobbak, és az eső iá nehezebben mossa le őket. A MEGFELELŐ cseppméret kialakítása a növényvédő gépek feladata. Ehhez megfelelő nyomást előállító szivattyúkra, és jól porlasztó szórófejekre van szükség. Noha ma még nincsenek a növényvédőgép-gyártásban nemzetközi előírások, mégis kimondható: a nálunk jelenleg forgalomban levő növényvédő gépek alkalmasak a növényvédelmi technológia végrehajtására. A MÉM gödöllői Műszaki Intézetének elmúlt évi vizsgálata azonban meglepetéssel is szolgál. Tizenkét Pest megyei gyümölcstermelő gazdaságban összesen 75 permetezőgépet vizsgáltak meg. A gépek 25 százaléka növényvédelmi munkára al-. kai mat lan volt; ezeknek a munkára való felkészítése nem történt meg. Így a gépekkel a szükségesnél több vegyszer került a védendő felületre, ez pedig környezet- szennyezésnek tekinthető.' Gyanítható, hogy az országban máshol sem jobb a helyzet, különösen nem a szántóföldi növényvédelemben. A gépek karbantartását nem végzik el az előírásoknak megfelelőA NÖVÉNYTERMELÉSI rend- j szerek tanácsadó szolgálatai már ma is sokat tesznek a helyesen végzett növényvédelem érdekében. Mozgó vizsgáló állomást létesítettek, hordozható-mérőberendezések- I kel felszerelt gépkocsik járják a gazdaságokat és a földeken, munka közben ellenőrzik a növényvédő gépeket. A mérés után elvégzik a beszabályozást, s ha kell javítanak is. Űgynevezett növényvé- dőgép-bemérőtáskát konstruáltak, amelyet nemsokára sorozatban is gyártanak majd. Ez már az üzemi szakemberek mindennapos mun- I kaeszköze lesz. Segítségével percek I alatt elvégezhetők a szükséges mé- I rések, akár a reggeli induláskor, a gépudvaron, akár menet közben I a szántóföldön. A mérőeszközök persze csak annyit érnek, amennyit használják őket. Mert ma is előfordul, hogy a mérőkocsi távoztával az üzemben többé nem nyúlnak a gépekhez, és meglehet, hogy ötezer forintért megvásárolt mérőtáska is valahol a műhelysarokban porosodik majd. Az emberi értelem a legfőbb érzékelő műszer — mondjuk. Ezért szükséges gondoskodni a növényvédő gépekkel dolgozók megfelelő ösztönzéséről. De nem úgy, mint. ahogyan ma történik: a traktor- vezetőt területteljesítményre vagy a kiszórt lémennyiségre fizetik, holott a vegyszerezés ‘ minőségi munkát követel. Következésképpen, a traktorost nem érdekli a minőség, a szórásegyenletesség, csak a kiszórt mennyiség. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a tábla szélén valahol az árok mélyére jut a vegyszer egy része. Vagy ami még énnél is rosszabb: egyik hektárra túl sokat permetez ki, míg a másikra keveset. Mind a két „módszer” nagy károkat okoz. A KAROKAT PEDIG kétszer fizetjük meg. Először a vegyszerekért fizetett összeggel, másodszor a kevesebb termeléssel. Mindamellett környezetünket is szennyezzük a saját pénzünkön. Z. S.
