Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-23 / 197. szám
V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ m ß j TpTJl Jufi SBBfflHaawB« •i / T .... . A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 197. szám Árai 1,20 Ft 1980. augusztus 23. szombat Lakásgazdálkodás 3* oldal Demokrácia a mezőn 4. oldal A rádió és tv jövő heti műsora 5. oldal Űj nagykövetek Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Aczél .György, a Minisztertanács elnök- helyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Budai Gyulát, a Magyar Népköztársaság Kanadában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Dr. Trautmann Rezső, Lázár György, a Minisztertanács elnöké és Apró Antal ugyancsak tegnap fogadta dr. Szita Jánost, a Magyar Népköztársaság újonnan kinevezett római nagykövetét, aki a közeljövőiben utazik állomáshelyére. (MTI) TUDOMÁNYOS TANÁCSÜLÉS LA KITELE KEN Számottevő eredmények a szőlőművelés! és borászati kutatásban Befejezés előtt a bajai Skála-COOP Áruház építése L C Bár a határidőkön már túl vannak, de az utóbbi napokban meggyorsították a Baján épülő Skála- COOP ÁFÉSZ Áruház befejezési munkálatait. Reméljük, rövidesen hírt adhatunk az impozáns épület átadásáról. — A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, amelynek székhelye Kecskemét, tudományos tanácsülést tartott tegnap a lakiteleki kutatóállomáson. Az összejövetelen megvitatták az ötödik ötéves tervidőszakban eddig elért eredményeket és a következő öt esztendőre vonatkozó elképzeléseket. Az ülést dr. Szegedi Sándor, tudományos igazgató- helyettes nyitotta meg és vezette le, majd az illetékes főosztály- és osztályvezetők számoltak be az eddigi munkáról. A referátumékból kitűnt, hogy olyan új csemege- és borszőlőket állítottak elő az utóbbi években, amelyek fokozottabb mértékben felelnek meg a korszerű .termesztés igényeinek. Az elmúlt évek során 9 új intézeti szőlőfajta kapott különböző fokozatú állami elismerést Az új fajták elterjesztése, a szaporítóanyag-ellátás fejlesztése érdekében eddig 175 hektárnyi területen létesült központi törzssző- lő-ültetvény. A fajtáferantartó tevékenység eredményeképpen az V. ötéves terv időszakában a törzskönyvezett fajták száma 37- ről 64^re, a- törzsköny vi előjegy- zettekké pedig 31-ről 43-ra emelkedett. A hosszú évtizedek során kialakított fajtagyűjtemény a hazai szőlőnemesítés és -termesztés génibankjának tekinthető. Az élettani kutatómunka keretében klíimakamrás vizsgálatokkal mintegy száz szőlőfajta fagy tűrését tisztázták. Ennek alapján az eddiginél fokozottabb termésbiztonságot jelentő fajtaválasztékot lehet javasolni az egyes termőtájakra. Jelentősek azok a kutatási eredmények is, amelyek a szőlő tápanyag- és vízigértysaükséglefcé- nek meghatározására irányultak. Sikerült összefüggést találni a talaj tápanyag- és a szőlőlevél tápelem-tartalma között. Ilyen jellegű vizsgálatokat először a világon az intézetben vezettek be. Hosszabb idő óta kutatják a szerves anyagok 'hasznosulását a szőlőtermesztésben, az erre irányuló munka ebben a tervidőszakban lezárul. Sikerült ugyanis minden ezzeljkapcsolatos témát tisztázni. 1970 óta foglalkoznak a szőlőfajták vízigényének meghatározásával. A vizsgálatok a tápanyagellátás és a -vízhasznosulás összefüggéseit tárják fel. , Eredményes az az intézeti kutatómunka, amely a különböző szőlőműveíési módok összehasonlító vizsgálatára, értékelésépe, a fajta, a termésmennyiség és a minőség közötti összefüggések törvényszerűségének feltárására irányul. Biztatók azok az agrotechnikai kísérletek, amelyek az energiatakarékos talajművelési és talajvédelmi rendszer kidolgozására irányulnak. Eredményeket értek, el a borászati kutatásokban is, többek között a nyolc hagyományos pezs- gőalapbor-termelő táj, összesen húsz szőlőfajtájának vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a hagyományoknál jóval több fajta alkalmas pezsgő készítésére. Az elmúlt évek során sikereket értek el azok a szőlőtermelő nagyüzemi gazdaságok, amelyek igényelték az intézet szaktanács- adási szolgáltatását. Példaként említhető, hogy mintegy 20 ezer hektárnyi nagyüzemi termőszőlő- tenületen a tápanyagellátást az intézet laboratóriumi vizsgálataira-alapozott javaslatok-szerint végeztek el. Az új szőlőültetvények létesítése során is hasznosultak az intézet kutatási eredményei. Figyelembe vették a termőtáj adottságainak megfelelő fajtákat. Alkalmazták az ajánlott művelési és metszési módokat és így tovább. Az intézet borászati kutatómunkája elősegítette, hogy a nagyüzemekben mindinkább elterjednek az iparszerű fehér- és vörösbor- készítés, a pezsgőgyártás különböző eljárásai. Részt vettek például a Kiskunhalasi Állami Gazdaság .pezsgőprogramjának -kidolgozásában, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát borászati üzemében mintegy 20 ezer hektoliter bor kezelése során alkalmazták az intézet által kidolgozott stabilizálási eljárást. A nagyüzemi gazdaságok, termelési rendszerek igénye szerint az intézet kutatói fejlesztési ■terveket, telepítési okmányokat ■készítettek. Az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó eredmények értékelését GódoT József, ügyvezető igazgató foglalta össze a tanácskozáson. •Délután a VI. ötéves tervidőszak kutatási tervjavaslatát vitatták meg. K. S. A FELE VALÓSULT MEG A TERVEZETT BERUHÁZÁSOKNAK Fejlesztés és közétkeztetés a megyei vendéglátó vállalatnál A terv szerint, 1976-tól 1980-ig a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalatnak 110 millió forint értékű beruházást kellett volna megvalósítania Ezzel 5921 ' négyzetméterrel nagyobbodott volna az üzletihálózata. Valójában, részint a néhezebb gazdálkodási feltételek közepette, részint pedig, mert a vállalóit munkája sem volt mindenben, hatékony, alig több, mint 62 millió forintot tudott beruházni, azaz 2950 négyzetméterrel sikerült csak növelnie az üzlethálózatát. A viszonylag szerényebb fejlesztés mégis az ellátás javulását eredményezte az eltelt négy és -fél évben. Baján, oukrászüzemet építettek és átadták az Éva eszpresszót. Tovább' építik az Alvégi vendéglőt Folytatják — csaknem 2 millió forint beruházással — annak az oktatási kabinetnek az építését, amely ugyan jövő szeptemberben készül él, de utána fontos’ szerepet tölt be a vállalathoz kerülő fiatalok képzésében. Kalocsán a. bajaihoz hasonló, korszerű tanműhelyt viszont már átadták, augusztus 20-tól használhatják a fiatolok. Korszerűsítették, ugyancsak e tervciklusban, a Kalocsai csárdát és Foci büfé néven új, ellátó egységet hoztok létre, amelyben vasárnaponként tejet, kehyeret árulnak. Az év végén már 80 vendéget fogadhatnak egyszerre a most épülő Széchenyi- telepi halászcsárdában. Jó hír a kalocsaiaknak, hogy 198Q végén átadnak a déli, ellátatlan városrészben egy büfé-pavilont A város cukrászüzemének az építése azonban „még tart. Az V. ötéves terv eredménye, hogy Kiskunhalason a vendéglátó vállalat felújította a szállodáját és a belvárosi eszpresszót, s hozzákezdett ahhoz a munkához, amellyel 1981-re 'befejezi a kiskunhalasi cukrászüzem teljés kialakítását. Javított a vállalat néhány kisebb — de forgalmas — település ellátásán is. Tompán büfét, Kunfehértón eszpresszót nyitott. Kiskunfélegyházán az V. terv- időszakiban építették meg az első osztályú Virág eszpresszót és a Petőfi lakótelepi — tejet és kenyeret is árusító — pavilont. A Kiskunság éttermet és a Halász- csárdát ugyancsak korszerűsítik, de a munkával -csak a következő tervidőszak elején készülnek el. A fejlesztés kecskeméti eredménye a piaci ételbár és tejpresz- szó, a Széchenyi városi Arany- szarvas étterem és bisztró, ugyanitt egy ellátatlan területen, egy élelmiszer büfé-pavilon kialakítása és a vállalati telephelyi garázsok, raktárak korszerűsítése. Az elmaradt beruházások megvalósításáról a vállalat nem mond le. A tanácsok közreműködésével, amelyek egyébként az eltelt időszakiban sokat segítettek a fejlesztési tervek megvalósításában, további új létesítményekkel bővíti hálózatát. Így Kalocsán, a 80- as évek elején elkészül az I. István úti vendéglő, a kiskunfélegyházi Kossuth téren egy étterem és egy presszó, Baján az újvárosi ételbár, s Kecskeméten, az Árpádvárosban egy új eszpresszó. Az időszerű fejlesztések során a vállalat számol az ételforgalom növelésével is. A kecskeméti Aranyszarvas étteremben és bisztróban, a Toronyház étteremben és a Kalocsai csárdában és bisztróban is főznek előfizetésre ebédet. A legkedveltebb az előfizetők körében a kecskeméti Eszp- ressz étterem, a bajai Duna étterem, Kalocsán a Kalocsai csárda, a kiskunfélegyházi Petőfi étterem és a kiskunhalasi Alföld étterem. Mivel 1980 első felében a szabadon választható ételek árai drágultok, sokan átpártoltok az előfizetéssel étkezőkhöz. Ezzel — és a fejlesztéseknek az ételforgalom- iban megmutatkozó hatásával is magyarázható, hogy az esztendő első felében, előfizetésre, 192 ezer adag étellel többet vásároltak (összesen 934 ezer adagot) a vendéglátó vállalat konyháin, mint 1979. első fél évében. Az alkoholos italok iránti kereslet viszont a tavalyinál csekélyebb mértékben, 1,4 százalékkal nőtt, s az alkoholmentes termékeikre 9 százalékkal volt nagyobb az igény az idén, mint tavaly, az első félévben. K—1 Ünnepélyesen megnyitották a birkózó Ifjúsági Barátság Versenyt Bár kora délután az erős szél ugyancsak tépte, Cibálta Kecskemét főterén a birkózó Ifjiúsági Barátság Versenyen részt vevő tíz ország zászlaját, s felhők ijesztgették a gyülekező sportolókat, végül semmi sem zavarta meg a tegnapi ünnepélyes megnyitót, s az esemény az előre 'tervezett program szerint zajlott le. Már jóval' előbb, a Szabadság téren sorakoztak fel a részt vevő országok csapatai, a városi tanácsháza előtti díszemelvényen pedig a párt-, állami és társadalmi vezetők foglaltak 'helyet. Ott volt az ünnepélyes megnyitó résztvevői közt dr. Posváncz Lász- 'ló, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, az OTSH képviseletében ’pedig Váradi Géza osztályvezető. Az ünnepség kedves vendégeként foglalt helyet az emelvényen dr. Hegedűs Csaba, a magyar birkózó válogatott kapitánya, Növényi Norbert olimpiai bajnok és Réczi László birkózó-világbajnok. Pontosan 18 órakor hangzott él a városi tanácáháza erkélyéről Kecskemét szignálja, majd a munkásőr-zenekar indulójára megkezdődött a sportolók felvonulása. Bulgária vezette a sort, majd Csehszlovákia,. a Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió népes csapató következett, s végül a magyar A és B válogatott A felvonulást a versenybírák csoportja zárta. A felsorakozott csapatok előtt először Bodor Pál, a BÁCSÉP fiatalja szavalta el Pierre de Cou- berten: Óda a sporthoz című---versét, majd a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót és az IBV zászlaját. Borszéki Lajos, a megyei tanács testnevelési és sporthivatalának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese a rendező • Kecskemét város nevében üdvözölte a sportolókat. Az IBV ünnepélyes megnyitó beszédét Bíró Mihály, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke mondta. Megemlékezett arról, hogy a korábbi Ifjiúsági Barátság Versenyek résztvevői közül sokan később világhírű nagy birkózók, sőt olimpiai bajnokok lették. Befejezésül a zenekar aDIVSZ- indulót játszotta, s megkezdődött a sportolók elvonulása Szombaton, vasárnap és hétfőn a városi sportcsarnok szőnyegén találkoznak egymással a fiatal birkózók. Két éven belül harmadszor vizsgálták a népi ellenőrök az általános iskolák és az azokban tanuló gyermekek helyzetét — s két év alat ugyancsak harmadszor tárgyalta meg tapasztalataikat a kormány. Ezúttal a szociális ellátás helyzetét vették vizsgálódás alá, s a Minisztertanács a kérdés fontosságának megfelelően összegezte a feladatokat. Régi igazság, talán közhelyszámba is megy, akkor sem lehet elégszer ismételni: a jövőről vap szó, hiszen aki ma általános iskolás, az ezredforduló táján a legaktívabb felnőtt nemzedék tagja lesz. Amilyenné növekszik ez a generáció, olyan lesz az ország 2000 körül. Az pedig, hogy milyenné válnak á mai gyerekek, nem utolsósorban azon múlik, hogy most, iskolás korban mennyire gondoskodnak róluk a családok, az iskolák, az állami és társadalmi intézmények. Köztudomású, hogy az utóbbi évtizedekben mind több nő, családanya állt munkába, s ezzel a gyermekek szociális ellátásának gondjaiból .egyre nagyobb rész hárul a társadalomra. Áll ez a bölcsődékre és óvodákra éppúgy, mint az általános iskolai napközi otthonokra és étkeztetésre. Mégis: az 1979/80-as tanévben az általános iskolai tanulóknak csak 37 százaléka lehetett napközis. S még egy adat: az első osztályosoknak mindössze 60 ; százalékát tudták felvenni a napközi otthonba és a — nagyon kis számú — iskolaotthonos osztályokba. Kétségtelen, hogy a napközi otthonok létesítéséhez sok minden kell: tanterem, felszerelés' s — elsősorban •— megfelelő pedagógus. A napközi otthonnak olyannak kell lennie, hogy ne csupán „gyermekmegőrző” feladatát töltse be, hanem foglalkozzék ott a tanár a hátrányos helyzetből jövőkkel, karolja fel a tehetségeket, segítsen a tanulásban. A jelenlegi napközi otthonok nagy része — mint a jelentés összegezi —, nem, vagy csak kevéssé alkalmas minderre. Aláhúzza ezt az a megállapítás is, hogy az általános iskolai napközi otthonok színvonala elmarad az óvodákétól és a középiskolai tanulószobákétól. Még az általános iskolai diákotthonok többségére is vonatkozik ez: emeletes vaságyak állnak á hálótermekben, egy tanulószobára 40 tanuló, egy tanulóra 1,2 négyzetméter alapterület jut. Kevesen vesznek részt az iskolai étkeztetésben is, mindössze a tanulók 46 százaléka, noha 60—70 százalékuk igényelné ezt, Az ok: az iskolai konyhák túlterheltsége, a szűk ebédlők. Am néhány megyében megvizsgálták a népi ellenőrök azt is, hogy mennyi a helyi vendéglátóipar szabad kapacitása. Kiderült, hogy a szükséges feltételek megteremtésével az általános iskolások étkeztetését csaknem teljesen el tudnák látni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy nagy anyagi erőfeszítések árán teremtenek új iskolai konyhákat ott, ahol a helybeli vendéglátóhelyek konganak az ürességtől. Vannak gondok — többek között — a tantermek világításával is. Még mindig csak- ' nem'országos gond a két, sőt három műszakos tanítás, ahhoz pedig jó világítás kell. Ehelyett — legalábbis néhol — azzal kezdték az energiatakarékosá- kezdték az energiatakarékos- kodást, hogy a tantermekben kisebbre cserélték a villanyizzókat. Előírás, hogy hagyományos égőknél 200 fénycsőnél 400 lux szükséges — s a tantermek mai világítása 30 és 180 lux között van. Sokrétű volt a vizsgálat, a fentieket szinte csak példaként ragadtuk ki, mint jellemzőket. Jellemzőek azért, mert — gondosabb odafigyeléssel úgy is kijavíthatok, hogy nem kell hozzá nagyobb pénzösszeg. A tanulók szociális ellátásában nagyok a különbségek egyes megyék között s még nagyobb a „szóródás” egy- egy megyén belül. Ez pedig elsősorban azt mutatjar hogy a rendelkezésre álló összegeket olykor nem elég átgondoltan osztják el. Sok helyen mindössze a tanács művelődési és kereskedelmi szerveinek munkáját kellene jobban összehangolni. S a szakigazgatás pénzügyi osztálya vagy csoportja sem szabad, hogy szűkmarkú legyen, amikor az egészségügy jelez: sok a szemüveges gyerek, több fény kell, nem fejlődnek életkoruknak megfelelően az általános iskolások; sürgősen meg kell épülnie a tornateremnek vagy legalább rendbe kell hozni az iskolaudvart. Ez utóbbi téren már jelentkeznek a társadalmi szervek. Szolnok, Tolna és Zala megyében a Hazafias Népfront, a KISZ és az Úttörő Szövetség vállalta szabadtéri sportlétesítmények kialakítását és a meglevők karbantartását. Mindenütt jobban építsenek a szülők, az iskolán kívül állók segítőkészségére: elsősorban az egy üzem — egy iskola mozgalom kiszélesítésében, tartalmasabbá tételében, vegyenek részt napközi otthonok tatarozásában, konyhák bővítésében stb. társadalmi munka keretében. Érdemes, hiszen a jövő nemzedékről van szó. V. E.
