Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

1980, augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3

Haladék az ey végéig

Megkezdték a hústísztüzem szagtalanítójának építését

Ismételten visszatérő téma lapunk hasábjain a kecskeméti hús- lisztüzem által kibocsátott bűz. A kellemetlen szagok megszüntetésén állandóan fáradoznak a szakemberek, ám mindaddig panaszkodni fognak a körzetben lakók, ameddig csak érezni fogják. Egy évvel ezelőtt adtuk először' hírül: sorozatos tárgyalások után döntöttek róla, hogy megszüntetik a húslisztüzem működését, ha a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 1979. december 31-ig. nem vet véget a megyeszékhely .levegője szennyezésének. Sajnos, hónapok óta ismét panaszok sokasága jelzi, hogy a lakások szellőztetését lehetetlenné tevő, bűz forrása azóta sem szűnt meg.

□ □ □

Ziegler Nándor lakóbi^ottsági elnök (Liszt Ferenc u. 35.) például egyebek között azt írja: „1980. július 21-én, hétfőn reggel hat órától ismét érezni lehetett az elviselhetetlen szagot.” Felteszi a kérdést: „Meddig tart még ez? A lakókollektíva 1977-berí költözött erre a területre, s a húslisztüzem később épült fel. Tehát a vállalatnak kell intézkednie, vagy a hatóságnak erélyesebben fellépnie, mivel nekünk nincs választási lehetőségünk.”

Gömöri Jánosné és társai ugyancsak elkeseredettek, hiszen a múlt évihez képest annyi a változás, hogy az üzemből még inkább árad a bűz.

Az üggyel kapcsolatban elmondjuk: a kecskeméti Városi Tanács az idén beérkezett első panaszok nyomán májusban az üzem működésének megszüntetéséről rendelkezett. A baromfifeldolgozó vállalat azonban fellebbezett- a másodfokú hatósághoz, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztályához.

A megyei szakigazgatási szerv nyilván gondosan mórlegelte a körülményeket amikor ,az év végéig újabb haladékot adott a baromfifeldolgozó vállalatnak a bűzte- lenítés megoldására. A vállalat ugyanis — amely számtalan kísérletet végeztetett neves szakemberekkel a berendezés hibátlan üzemeltetése érdekében — április közepén szerződést kötött az NSZK-beli Kunstofftechnik KG- céggel egy 550 ezer dollárba kerülő bűzelvonó berendezés felszerelésére. A Petőfi Népe 1980. április 16-i számában erről szóló interjút közölt György József műszaki főmérnökkel. A német cég egyébként csak akkor' kéri a vételár kiegyenlítését, ha a berendezés öt hónapon át végzett próbaüzemelés alatt beválik.

□ □ □'

Az ügy egy hónappal később a megyei tanács vb környezet- és természetvédelmi bizottsága elé került. Ez a testület’ — arra való tekintettel, hogy a fehérjefeldolgozó üzem termelési értéke 12 millió forint, amely 550 ezer dollár devizakiadástól mentesíti az országot, valamint, hogy az NSZK-beli cég megkezdte a bűzelvonó berendezések szállítását — év végéig haladékot javasolt adni az üzem működéséhez. Ezt a javaslatot vette figyelembe a megyei tanács vb építési és közlekedési osztálya.

□ □ □ |

Jelenleg a húslisztüzem mellett már folynak a bűzelvonó berendezés alapozási munkái. A Petőfi Népe április 16-í számában közölt elkészülési határidő azonban eddig két hónapot csúszott. A technológiái leírások késve érkeztek, s emiatt a tervező iroda sem tudta a dokumentációkat szolgáltatni. Ez idő szerint a tervszolgáltatás folyamatos, és szeptember 10-ig elkészül a teljes tervdokumentáció. Az NSZK-ból 'a berendezések nagy része a helyszínre érkezett. Néhány héten belül jönnek a német szerelők is, akik személyesen hozzák magukkal a finomabb bánásmódot igénylő műszereket is. yárhatóan szeptember végére elkészül tehát a szagtalanító, amely a négyezres értékű „bűzparamé- tert” százötvenre — csaknem huszonhétszer kisebb értékűre — tudja csökkenteni. Ezáltal elviselhetővé válik az üzem működése - közben keletkező szag. Ellenkező esetben nincs további haladék.

Hét szabadalom az olajpala hasznosítására

A magyarországi olajpala hasznosításával kapcsolatos kísérletek eredményeképpen már hét eljárást, illetve, terméket fogadott el szabadalomnak az Országos ■ Találmányi Hivatal. Ezek közül három teljes egészében a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakembereinek munkája, további négyet pedig közösen dolgoztak ki az említett-kutatóintézet, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Nehézvegyipari Kutató Intézet és a nyugat-dunántúli állami gazdaságok szakszolgálati állomásának munkatársai. Ezek a szabadalmak megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy megkezdődjön a hazai gazdag olajpaiakészletek feldolgozása.

A magyar olajpala-előfordulások földtani kutatásai 1972-ben kezdődtek a Központi Földtani Intézet' irányításával. Először Gércen és Pulán mérték fel a készleteket, legújabban pedig a várpalotai medencében. A hazai olajpalák egymástól eltérő tulajdonságúak, s így felhasználhatóságuk is eltérő. A legnagyobb készletek — mennyiségük milliárd tonnákban mérhető — a várpalotai medencében találhatók. A hasznosításra vonatkozó kísérleteket 1975-ben kezdték meg. A széles körű tudományos munkát a Magyar Ásváriyolaj- és Földgázkísérleti Intézet irányítja. A kutatás során eddig' előállítottak már az olajpalából derítő anyagot, nagy szervesahyag-tartalmú koncentrá- tumot, portlandcementet, hő- és hangszigetelő anyagot és növényi növekedést serkentő anyagot. A tudományos eredményeket már szabadalom védi. (MTI)

AZ IGAZSÁGÜGYI

MINISZTÉRIUM

TAPASZTALATAI

Csoportos utazás az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra

A jogászok

pályázati

elhelyezkedéséről

Július végéig 350 pályázat kiírását kérték a minisztériumok és főhatóságok a jövőre végző jogászok számára. Az ELTE jogi karáról, a szegedi József Attila Tudomány- egyetemről és a Pécsi Tudomány- egyetemről kikerülő fiataloknak a pályázati rendszer -bevezetése óta most hirdették meg a legkevesebb állást. Az Igazságügyi Minisztériumban á pályázatok alakulásával kapcsolatos tapasztalatokról dr. Szigeti Agnes, a minisztérium oktatási osztályának vezetője elmondotta :

— 1977 óta több mint a felére csökkent az évente fölkínált állások száma, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy telítettség lenne a pályán. Igaz, a korábbi jogászhiány megszűnt, ; sőt elmondhatjuk, -hogy az igazságszolgáltatás káderutánpótlása megoldódott. A bírói területen például egészséges összhang alakult ki a nyugdíjba távozók és az érkező friss diplomások között. Az elmúlt években sikerült a megyék közötti feszültségeken is enyhíteni: -korábban Borsod, illetve Sza- bolcs-Szatmár megye jogászhiánnyal küszködött, a tavalyi adatok szerint viszont már ezeken a vidékeken is kevés az üres státusz.

— Ahogy az utóbbi időben csökken a pályázati kiírások száma, úgy nőtt a társadalmi ösztöndíjasoké. A bíróságoknál — nem állítjuk, hogy vállalati vagy egyéb munkakörökben is hasonlóan történik — így is igyekszünk jó előre biztosítani az utánpótlást. A' társadalmi ösztöndíj intézményének népszerűsége éppen a kevésbé „felkapott” területeken járult hozzá a pályakezdők megnyeréséhez, a fiatalok pedig már tanulmányaik idején megbarátkoznak munkahelyükkel.

— Az 1976—1977-es tanévben — a pályázati rendszer indulásakor

— a végzősök mindössze 25 százaléka, az elmúlt tanévben pedig 37 százaléka' volt társadalmi ösztöndíjas. A többiek, a legutóbb végzett 500 hallgató közül 312 friss diplomás volt pályázatra jogosult-és kötelezett. Ok 536 állás között választhattak volna, mivel eredetileg ennyi kérés futott be a minisztériumba. Később a munkáltatók e jóváhagyott keretszámból különböző okok miatt 260-at nem hirdettek meg, vagy pedig nem szabályosan tették. Ebben elsősorban a vállalatok és a tér-, melőszövetkezetek hibáztathatók. Előfordult, hogy több munkahely

— az .előírásokkal ellentétben — a három egyetem közül csak az egyiken tette közzé az állás kiírását. így azután — mivel nem ismerték a teljes kínálati lehetőséget — sokan kértek, és kaptak mentesítést a pályázati úton való elhelyezkedés alól. Köztük olyanok, akiket túljelentkezés miatt mindkét pályázati szakaszban elutasítottak. Ok tehát tetszésük szerint kereshettek, és bizonyára találtg-k is megfelelő, munkahelyet.

Megkezdődött a csoportos utazások szervezése az Országos' Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra, amely augusztus 19-én nyitja kapuit. A kiállításra több mint egymillió vendéget várnak, a rendező szerv', 'a HUNGEX- PO, már hetekkel korábban meghívólevelet küldött a mezőgazda- sági nagyüzemekbe, és az élelmi- szeripari vállalatokhoz a csoportos utazás biztosítására. A jelentkező brigádok, szakmai csoportok száma máris több ezer- — jegyeiket már megküldték. Ugyanakkor a hazai utazási irodák is szervezik a csoportokat;. a vidéki városokból,

nagyközségekből autóbuszokkal, illetve vaiúton, idegenvezető kíséretében utaznak majd fel Budapestre a látogatók, akik egész napos program keretében ismerkednek meg a nagyszabású kiállítás látnivalóival, és egyes esetekben a főváros’ nevezetességeivel.

A bemutatóra 30 ezer szakembert is várnak, ők a különböző rendezvények előadásait és bemutatóit keresik majd fel. A programot úgy állították össze, hogy a szakmai rendezvények nem zavarják a vásári látogatókat. A kiállítás reggel 9-től délután 7 óráig

mindennap nyitva lesz majd, a délelőtti órákban is megtekinthető a vásárváros valamennyi pavilonja és a szabadtéri bemutatók.

Az OMÉK-ra 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak fel az érdeklődők. A jegyek máris megvásárolhatók a kiállítás főpénztáránál, a BNV 2^3 számú kapujánál. Augusztus 4-töl a metrópénztárak, valamint az utazási irodák, is árusítják a belépőket, amelyek egységesen 15 forintba kerülnek. A belépőjegyeken térkép is . - van, ez alapján tájékozódhat-- nak a látogatók. (MTI)

A*A*«VA*AWA*J

Vállalja, elvtársnő?

Előbb csak prüszkölt, aztán recsegett valami a motorban, végül az autó egy nagy zökkenéssel megállt. A rozogának is csak jóindulattal nevezhető államosított Opel Olimpiát Solt előtt érte utol a végzet. Jobb hátsó kereke lassan gurulva előzte meg a kocsit. Utasa fölkacagott. Az ország ak; köri legfiatalabb, első női igazgatójának legelső vidéki útja nem is kezdődhetett mulatságosabban ... Vaskó Tódorné, a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ igazgatója, aki 27 évi szolgálat után a napokban ment nyugdíjba, még most is mosolyra fakad az 1953-as történeten.'

— Nem féltem én akkor semmitől ... — emlékezik. -•

t— A felelősségtől se?

— Az lendített előre!

Már a polgáriban azon gondolkozott, tanítónő lesz, de ehhez pénz is kellett volna ... Maradt a nagykőrösi városháza, ott dolgozott 1943-tól 1946-ig. 1948 februárjában belépett a kommunista pártba, aztán Kaposvárra költözött, férjét oda szólította hivatása. Nem az az időszak volt ez, amikor bárki is nyugodan otthon tudott volna ülni. Egy fiatal párttag meg különösen nem. Jelentkezett a pártbizottságon, mondván, talán lesz valami, amit rábíznak. Volt: egyike lett azoknak, akik megszervezték a pártoktatást. Feletteseinek rokonszenves volt ügybuzgalma. Kiszemelték. Ma már kissé talán mulatságosnak hat a sematikus regényekből Ismert (ilyesfajta) párbeszéd: „Vállalja, elvtársnő? — Nem értek én ahhoz... — Ez pártmegbízatás! — Akkor igen.” Nos, hasonló módon bízták meg azzal, legyen a Somogy megyei Gyógyszertár Vállalat személyzetise Akkoriban kulcspozíció volt ez.

— Három hónap alatt rendbehoztam a kartonokat. Ne gondoljon csodára... — mondja Vaskó- r.é. — Szókimondást, józanságot örököltem szüleimtől, ennek volt a legnagyobb haszna ^ személyzeti munkában is.

A három hónap letelte után igazgatónak nevezték ki, majd 1953. augusztus 14-én Kecskemétre helyezték.

— örömmel jött?

— Hát, nagyon lámpalázas vol- ■ tam. Tudja, -ez nem sokkal az államosítás után történt, a patikák, is közösségi tulajdonba kerültek. De ismertem már a gyógyszeré- . székét, s úgy gondoltam, hivatás- tudatuk felülemeli őket azon, .• hogy ezentúl ném saját patikáikban, hanem az államéban dolgoznak. Nem is csalódtam bennük, dolgoztak, mint azelőtt, és nagy szeretettel fogadtak. Igaz, ebben is szerepet játszott, hogy sem akkor sem később nem utasítottam . őket. Mindig csak kértem, persze ■ jól felvértezve érvekkel. Egymás elleni acsarkodást nem tűrtem. Hagytam őket dolgozni, ki is ala- • kiílt egy kiváló szakgárda.

(Zárójelbe kívánkozó, idevágó megjegyzés: nemrég-az Egészség- ügyi Minisztérium végzett cél- vizsgálatot, fölmérést a megyénkben. Megállapították, hogy Bács- Kiskunban a legfelkészültebbek a. gyógyszertári központ dolgozói ...)

A huszonhét év alatt felnőtt egy új generáció. Gyógyszerészek, asszisztensek. Legtöbbjük saját nevelés. Volt, ' aki takarítóként kezdte, munka közben érettségizett, és aztán vágott neki az egyetemnek. — a bugaci gyógy-, szertár vezetője 32 évesen, havi ötszáz forintos ösztöndíjjal képezte magát gyógyszerésszé. Hogy mindezt meg-' kellett szervezni,' segíteni ? Vaskóné számára akkor is, ma i$ a világ legtermészetesebb dolga, elvégre azzal mindenki csak jól jár, há többet tud. ö maga is tanult, letette az asszisz-' tensi szakvizsgát, elvégezte a képesített könyvelői iskolát, min- . den évben ott volt a továbbképzéseken. A korral haladni kell.

— Sokan kérték a segítségét?

— Egyszer bejött hozzám az egyik gyógyszerész. Azt mondta: másnap kórházba megy. Apja,

1

bátyja rákban halt még, s ö maga sem hitegeti magát mássaL Kérte törődjek a fiaival, az egyik már szakmai gyakorlaton volt, a másik másodéves egyetemista. A gyógyszerész egy év múlva meghalt. Ma már mindkét fia vezető... Tudja, nekünk annak idején azt mondták: a munkaidőt be kell tartani. De ez képtelenség. Mindig nyitva volt. az ajtóm, jöttek a munkatársaim. Ha öröm; ha bánat érte őket, elmondták, sokszor kényes családi ügyekben is én voltam a) tanácsadó. Nem tettem soha különbséget.a kartársaim között aszerint, hogy kinek milyen végzettsége van. Ha jól dolgozott, nemcsak jó szóra, segítségre, támogatásra is számíthatott.

— Milyen tervekkel megy nyugdíjba?

— Nem nagyon szoktam meg a pihenést, mint ahogy az a korosztály sem, amelyikhez tartozom: mindig nagy lángon kellett égnünk. Volt égy kis noteszom, mindig beleírtam egy-egy jelmondatot, ami valamiképp irányt is mutatott nekem. Arany János versrészlete is sokáig volt kedvencem: Legnagyobb cél a földi léten: ember lenni minden körülményben. Ehhez próbáltam tartani magamat mindig, szeretném azt hinni; sikerrel, i

Ballai József

BARÁTAINK ÉLETÉBŐL

Főszezon Abkáziában

• A Skála szanatórium Gagrában.

fi,; ív

t.%

Megkezdődött a főszezon a Fe- kété-tenger melletti Abházia üdülőiben. Évente százezrek érkeznek ide a Szovjetunió különböző területeiről és külföldről. A szub- trópikus éghajlatú üdülőhelyek — Szuhumi,, Gagra, Picunda. Guda- uta — egyedülállóak az országban. Az évi átlagos középhőmérséklet 14,9 Celsius-fok, a nyári hónapokban rendkívül kedvező az időjárás, a tenger kellemesen meleg.

A XI. ötéves tervben (1981—85) a Szovjetunióban tovább fejlesztik a szanatóriumhálózatot, új *üdü- lők, türistábázisok, kempingek,

® Készül az abház nemzeti étel — a saslik —(Fotók: TASZSZ —APN—KS.)

motelek épülnek, jelentős mértékben javul a szolgáltatás. A turizmus kedvelőinek több útvonalat javasolnak, amelyek a csodálatos fekvésű Abházién át a tengerig vezétnek. APN—KS

KIS SZIVAR, NAGY SZIVAR

Az ezüstpikkelyes sárkány

A nyár. dereka a karneválé Kubában. Áz idei tavaszi hónapok zavaros eseményei ugyan árnyékot vetnek a mulatságra — rossz a dohány- és kávétermés, incidensek voltak néhány, latin-amerikai Ország nagykövetségén, hallottunk a kivándorlásokról — lassan-lassan azonban rendeződik a helyzet a szigetországban.

Három forró hétvége után az egyik karnevál a legnagyobb nemzeti ünnepen, augusztus 6-án éri el csúcspontját. Ezen a napon Fidel, Castro, a tervek szerint beszédet mond az ország'keleti részén fekvő Ciego de Avila városában.

Páratlan látvány a karnevál külföldinek és helybelinek egyaránt. Az idegenek körében általában a legnépszerüb az ezüstpikkelyes óriás sárkány, bár a férfiak — mint hírlik — inkább a lenge öltözetben

táncoló lányokat szállító hagyományos díszkocsikat bámulják szívesen.

Az brszág legtöbb vidékén azon-’ ban ezekben a napokban is szorgos munka folyik. Különösen a dohányföldeken kísérlik meg a lehetetlent; minél többet megmenteni a' kékpenész által megtizedelt ültetvényből. Függetlenül attól, hogy ez sikerül-e, rossz évük van idén a kubai dohányosoknak. A közkedvelt kis és hagy szivar — utóbbi csak jegyre kapható — alighanem hiánycikk lesz. de legalábbis drágábban juthatnak majd hozzá, mint korábban.

Cigaretta persze most is bőséges mennyiségben áll rendelkezésre, bár a külföldi dohány felhasználása miatt minőségük valamelyest romlott — állítják a kubai dohányosok. ■ (—es)

Ananász a „makrancos földeken”

„Dath Nioch” — a vietnami nyelvben azt jelenti „ország”, .de „földet” és „vizet” is jelent. Manapság inkábh az első jelentése használatos, bár a nyelvészek szerint valamikor csa!k „földet” és „vizet” jelölt ez a szó, mint a létező világ két őselemét. Így vagy úgy — a fenti szóval lépten-nyo- mon találkozik a mai utazó.

„Dath Nioch”! — makrancos föld a rriienk — mondják a parasztok mosolyogva, mintha máris megbocsájtottaik volna. — Csak három-négy napra hagyd békében, s már dzsungelként látod viszont. A saját házad sem találod meg benne. Így aztán nem csoda, ha a vietnami ember szorgalmáról, vitalitásáról ismert.

Amikor Délen, a volt Saigon környékén az amerikaiak kiűzése után előbb . földet osztottak, majd szövetkezeteket szervezték, villámgyorsan meg kellett szervezni a lakosság létfenntartását, egyszersmind munkát adni a hadseregnyi munkanélkülinek. De vajon hajlandó-e a földet túrni az, aki hónapokkal korábban még teát és wiskyt szolgált fel az amerikai katonáknak? A ‘kérdésre hamar válasz érkezett. Kezdtek újra benépesedni* a Saigon körüli fairvak. Visszajöttek, a parasztok, a kézművesek, de földet kértek azok a városiak is, akik életükben nem ültettek rizst. Igaz, ezek a földek ' nem aranyira rizstermelésre valók. A legtöbb helyen ananászt termelnek, amiből az utóbbi években már bőven jut exportra.

Ma már mosolyognak a helybe-- liek, amikor a múltat idézik: — Sok mindent átéltünk, s be kell vallani, kevesen voltak köztünk, akik el'hitték, .hogy a mi földünkön valaha ananászültetvények lesznek. A helyzet' azért még ma sem rózsás. A legtöbb szövetke-, zet egyelőre nem rentábilis., De úgy gondoljuk, hárotn-négy éy múlva elkezdhetjük az állami adósság törlesztését. (s. a.)

• Dúc Phu tartományban az idén 360 hektáron termesztenek ananászt, „60 hektáron pedig teát. Képünkön: ananászszüret Dúc Phu- ban.