Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
4 • PETŐFI NÉPE«-1980. augusztusé. TÜL A SZÁZEZER TONNÁN GabonaáiyéteU tapasztalatok • A bajai tárházban is zökkenőmentes a gabonaátvétcl. változémmm n ___ w4 • A sikértartalom mennyiségi és minőségi meghatározásának előkészítése a kecskeméti körzeti üzem laboratóriumában. (Straszer András felvitelei.) kony időjárás miatt lassúbb ütemű az aratás az idén, mint más esztendőkben. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat átvevőhelyein is kisebb a forgalom. A hét közepéig több mint százezer tonna kalászost vásároltak fel. Az idén. mint már hírt adtunk róla, minőség szerint történik az átvétel. Az úgynevezett javító búzákért, amelyeknek jobb a sütőipari értéke, 15 forinttal többet fizet a vállalat. Dr. Molnár István igazgatótól a gabona- felvásárlás jelenlegi helyzetéről, tapasztalatairól kértünk tájékoztatást. — A minőségi átvétel kicsit növelte gondjainkat, hiszen közismert, hogy a raktárépítés nem tartott lépést a terméseredmények növekedésével. Az igaz, hogy az idén már a 22 ezer 300 tonna befogadó képességű kecskeméti vasbeton tároló is fogadni tudja a termést, de, a kalászos gabona elhelyezésénél még mindig rá vagyunk szorulva az üzemek segítségére. Mintegy 80 ezer tonna termés tárolására kötöttünk szerződést a termelőkkél. A megyében összesen 48 helységben; , 75 átvevőhelyen történik a felvásárlás. Gondoskodtunk arról, hogy a három kategóriába tartozó búza — vagyis a javító, a malmi- és a takarmánygabona — külön legyen tárolva. Elegendő műszerünk van ahhoz, hogy megállapítsuk a minőséget. A későbbiekben elmondta, hogy nyolc helyen ellenőrzik a termést, a rendeletben előírt szempontok alapján. A termelő üzemnek a malmi búza. árát fizetik ki, és amennyiben a minőségi előírásoknak megfelel, vagyis magasabb a sütőipari értéke, akkor a gazdaság utólag ^megkapja a 15 forint különböze tét. A gabonafélék minősítési módszereiről égy kis füzet jelent meg, - eszerint a javító búzák kategóriájába tartozik a következő öt fajta: a GK—Tiszatáj, a Martonvásári— 4 és 5-ös, a Jubilejnaja—50 és a Partizánka. és a termelő kéri, akkor éjszaka is átveszik a gabonát. A vállalat igazgatójával ellátogattunk a kecskeméti körzeti üzembe, ahol L. Tóth János, az üzem vezetője elmondja, hogy 3200 tonna kalászos átvételére kötöttek megállapodást, és ebből 1600 tonna már megérkezett, tehát éppen a fele. Az idén elkészült betontároló-! ba két garaton töténik a töltés! Az egyikbe a malmi, a másikba a javító búzát öntik. A körzeti üzem laboratóriumában dől el, hogy a felvásárolt árunak milyen a sütőipari értéke. Sulyok Márta, laboratóriumvezető elmondja, hogy a vizsgálathoz először is egy apró malomban az áruból vett mintából 600 gramm lisztet őrölnek. Ezt követően a Valo- rigráffal mérik a sütőipari értéket. A következő lépés a sikértartalom arányának megállapítása. Itt a mennyiséget és a minőséget egyaránt mérik. A javító búzának a sikértartalma meg kell, hogy haladja a 35 százalékot. A minőségi mutató pedig a terülés mértéke, amely szintén paraméterekhez van kötve. Vizsgálják még a poloskaszúrt szemek számát, amelyeknek 3 százalék alatt kell lenni a javító búzánál. Arra a kérdésre, hogy van-e vita az átvételnél, elmondják: itt a' műszerek eldöntik a minőséget, tehát nem kifogásolhatnak az eladók, hiszen maguk is ellenőrizhetik’a laboratóriumi munkát. A vállalat ■ naponta 18—19 ezer tonna gabonát tud átvenni a jelenlegi felkészültsége mellett. Szombaton és vasárnap ügyeletet tartanak, sőt, ha a szükség úgy kívánja Az étkezési búzá aratásának jelentős része még hátra van, tehát bőven lesz még tennivalójuk a gabonaátvevőknek. K. S. A RAKFA-nak is köszönhetjük Hogy mit? —■ Mielőtt erre rátérnénk, segítsük a nem szakmabelinek megérteni, mi is az a RAKFA? Annyit nyilván elsőre megsejt, hogy valaminek a rövidítése. Mert hát betűszókkal elárasztott korunkban hozzászokhatott a »rejtvényekhez”. Mint a hasonló betűszók — MÁV, KÖFA stb. — a RAKFA is egy több elemű elnevezés csonkított részeiből alkotott és szóként használt rövidítés. Mögötte ez van: rakodásfejlesztési alap. Legutóbb — Tohai László megyei tanácsi általános elnökhelyettes, megyei szállítási bizottsági elnök nyári egyetemi előadása alapján — írtunk arról, 'hogy a rakodás a termelési, elosztási és fogyasztási szférákat összekötő szállítási folyamatnak egyik fontos — és sajnos, leggyengébb — láncszeme. Adatokkal is érzékeltettük, hogy a hosszú ideig kirakatlanul várakozó vasúti ikocsi'k mennyire hátráltatják az összmunkát, hiszen a problémák és késések olyan láncolatát indíthatják el, aminek tényleges károkozását szinte lehetetlen 'követni és felmérni. Az alap alapja E 'helyzetet felismerve határoztak úgji az illetékes központi szervek már 1970-ben, hogy az érdekelt vállalatoknál meg kell teremteni a rakodások műszaki fejlesztésének anyagi alpjait, amelyet egy központilag kezelt pénzalappal, a rakodásfejlesztési alappal is támogatni kell. Kézenfekvő, és hatékony megoldás született ennek az alapnak a létrehozására. A gazdasági bizottság határozata alapján a pénzügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter hozzájárult abhoz, hogy az 1970-ben felemelt kocsiálláspénzből befolyt összeg 50 százaléka a rakodási ej les ztés i alap létesítéséhez legyen felhasználható. Az alap célja: olyan műszaki-' fejlesztés elősegítése, amellyel a fuvaroztatóknál, vagy a fuvarozóknál — viszonylag rövid idő alatt’ a rakodási kapacitás jelentősen növelhető, a rakodási idő számottevően csökkenthető, s ezzel a vasúti kocsiforduló időtartamának, a fuvarozási kapacitás kihasználásának kedvező alakulása biztosítható. A rakodásfejlesztési alap működésének közel egy évtizedes tapasztalatai egyértelműen amellett szólnak, hogy az hasznos mind a vállalatok, mind a népgazdaság számára. Az állalmi támogatás alkalmas arra, hogy az egyébként háttérbe szoruló rakodásgépesítés, a korszerű technológiák bevezetése érdekében vállalati saját fejlesztés» alapokat mobilizáljon. Igazolásul néhány országos adat álljon itt. 1971—1979 között 1 milliárd 884 millió forint állami támogatást használtak fel rakodásfejlesztési alapból, amely 2 milliárd 565 ezer forintot kitevő vállalati fejlesztési alap odafordításával összesen 4 milliárd 449 millió . forint állóeszköz-beruházást tett lehetővé a vasúti kocsifordulóidő csökkentésére. Éltek a lehetőséggel Az 1971-ben létrehozott rako- dásfejlesztési alap Bács-Kiskun megye fuvarozóinak és fuvározta- tóinak széles körében — már a kezdeti időben — nemcsak ismertté vált, hanem éltek is a lehetőséggé!. A támogatás igénylésére benyújtott pályázatok jelentős részét a vállalatok maguk kezdeményezték. így részesedett megyénk az országos alap felhasználásából 8,8 százalékkal, s mint már megírtuk — Szabolcs-Szat- már megyével — 1—2. helyen a rangsorban. Ez a tény egyben azt is mutatja, hogy a fejlesztési lehetőségek területi elosztása, a kezdeményezőkészség, a saját ’ erő felajánlása mellett, figyelembe vették a megyék rakodási feladatait és- a rakodási feltételek tényleges helyzetét. Az infrastruktúra szempontjából leginkább elmaradott megyék igényeit igyekeztek a lehetőségekhez kénest kielégíteni a pályázatok elbírálásakor. A RAKFA-ról 1975-ben hozott újabb határozat a felihasználás elsődleges céljaként olvan fejlesztések támogatását jelölte meg, melyek átfogó jelleggel, hosszú távon. az eszközök széttagolása nélküli oldanak meg rakodási problémákat. Az utóbbi évek során megyénkben is azok a korszerű -c vállalati közös fejlesztéseken alapuló és a teljes szállítási, rakodási folyamat gépesítését szolgáló — feladatok kerültek előtérbe, melyek országosan is a továbbfejlesztés irányát jelenthetik. Közülük példaként említsük meg: A VOLÁN 9. sz. Vállalat a vasútállomás fel- és elfuvarozási tevékenységében a MÁV Szegedi Igazgatóságával közösen 1975-től kezdődően valósít m»» rakodásgépesítést a RAKFA felhasználásával. A VOLÁN Vállalat az elmúlt időben 52,3 millió forint értékben 55 rakodógépet szerzett be. A gépi berendezések üzemel- * tetősének vasútállomási feltételeit a MÁV Szegedi Igazgatóság 8900 négyzetméter térburkolat megépítésével és a térvilágítás korszerűsítésével teremtette meg. A közös beruházások révén tíz vasútállomáson 'korszerűen gépe- ' sített vasúti rakodás valósult meg, aminek eredményeként éves szinten közel 120 ezer kocsiállásóra vált megtakaríthatóvá. Egyik legnagyobb vállalkozás — 1980. december 31—i befejezési határidővel folyik a Kiskunhalas vasútállomáshoz csatlakozó ún. északkeleti iparvágány és kapcso- • lódó beruházásainak építése. Ismereteink szerint a RAKFA eddigi működése óta ez a beruházás mind a fejlesztés volumenét, mind a koordinációban, együttműködésben részt vevő vállalatok számát tekintve az egyik legnagyobb vállalkozás. A jelentős összehangolást igénylő fejlesztés tanácsi, MÁV-igazga tósági és Központi Szállítási Tanácsi kezdeményezésre valósul meg öt termelő vállalat és a vasút részvételével. A beruházás teljes ^költségelőirányzata 72,2 millió forint, s ennek 43,2 százaléka állami támogatás. A fejlesztés során 5843 vágányfolyóméter vontató, elegyrendező- és rakodóvágány épül, 10 700 négyzetméter szilárd burkolatú rakodóterületet alakítanak ki és 11 anyagmozgató-rakodógép beszerzésére kerül sor. A beruházás révén a koordinációban részt vevő vállalatok korszerű vasúti rakodása hosszú, távon biztosított lesz. A kiskunhalasi MÁV-állomás, mely a jelenlegi forgalom lebonyolítására is szűkösnek bizonyul, az iparvágány-rendszer elkészülése után éves szinten 200 000 tonna árunak megfelelő, mintegy 9300 vasúti kocsi forgalma alól mentesül. Napi átlagban több mint 500 tonna áru •közúti forgalmazása, szűpik . meg, . amely mind tarifális, mind forgalmi szempontból kedvező-. ■ A vasútikocsiállás-idő 48 000 órával, az élőmunka-felhasználás 83 000 órával csökken a tervek szerint. Vállalati érdeken túlmenő — A RAKFA felhasználásával — jelentős fejlesztés megy végbe ebben az évben a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat kecskeméti 'házgyáránál is. A korszerű építési-szerelési technológiák bevezetésének következtében , az alapanyaguk és félkész termékek forgalma nem az építési területre irányul, hanem a központi — kecskeméti — telepre koncentrálódik, összpontosul, s így a telep áruforgalma éves szinten meghaladja a 700 000 tonnát, a vasútiko- csi-forgalom pedig a 32 000 vagont. A házgyár folyamatos üzeméhez naponta 4 — egyenként 27—28 vasúti kocsiból álló — irányvonatot kell fogadni és kirakodni. A beruházás teljes költsége 90 millió forint, amiből 33 millió forint az állami támogatás. Az eredmény: a vállalat iparvágány-hálózata 1415 vágányfolyóméterrel bővül, az áruk fogadására pedig 33 000 négyzetméter térburkolatot készítenek. Nyolc — egyedi nagy teljesítményű anyag- mozgató gép és egy folyamatos működésű szállítási rendszer üzembe állítására használják fel a beruházás költségeinek 40,6 százalékát. A fejlesztéssel több mint 100 000 vagonóra kapacitástöbblet érhető el. Az érkező vasúti kocsik kirakását teljes egészében gépekkel végzik, és biztosítják a konténerfogadás feltételeit is. A beruházás szükségessége £s jelentősége ez esetben is jóval több, mint vállalati érdek. A vállalati szállítási forgalom növekedése ugyanis Kecskemét város vasútállomásainak amúgy is rendkívül nagy leterheltségét olyan mértékben emelte tovább, ami tarthatatlan helyzetet teremtett ‘ mind tt vasút, mind más fuvaroztató vállalatok számára. A gyártáshoz szükséges kavicsnak a vasúton lehetséges fogadása pedig a rendkívül zsúfolt E 5-ös főforgalmi út jelentős tehermentesítését eredményezi. A RAKFA megyei felhasználásának bemutatását számos adat ismertetésével tettük. Azzal a meggyőződéssel, hogy ez esetben nem „untató” ezek elolvasása, hiszen — úgymond — élő, gyakorlati háttér teszi azokat szemléletessé. Ennek folytán a nem szakmabeliek számára is plasztikusan •elképzelhetővé yáUk.'hogy mekkora „méretekkel” üzemel napi, éves 'skinten egy akkora termelő szervezet, mint például a kecskeméti házgyár. T. I. Mibe szólhatok bele? KÉTMILLIÓ KILOMÉTER EURÓPA ÚTJAIN Binderek a világban A szárítás az élelmiszer tartósításának egyik legősibb formája. Tudósok bizonyítják, hogy Perzsiában időszámításunk előtt néhány évezreddel szárítottak napon halat, aszaltak gyümölcsöt. A technológia lényegeset azóta sem változott. A vízelvonást -viszont ma már nem a napsugárra bízzák, hanem korszerű berendezéseken, automatikával vezérelt szárítókon óránként 4—5, egyes zöldségféléknél 8—10 tonna friss árut tartósítanak. Hazánkban az első nagy teljesítményű berendezéseket még a 60-as évek Végén építették Baján, a Herbária helyi telepén. Akkor Adolf Zielmaier, a Hans Binder Maschinenfabrik vezető szerelője felelt a próbaüzemért. A közelmúltban Kiskunmajsán a Jonathán Termelőszövetkezetben kezdte meg a termelést egy ötszalagos Binder zőldségszárító. A gépeket — Magyarországon immár a harmincharmadikat — szintén Adolf Zielmaier indította el. Beszélgetésünkkor kiderült: 23 éve szereli, kelti életre ezeket a masinákat. Dolgozott Amerikában, Északon és Délen, Izlandon, a Szovjetunióban és természetesen Európa számos országában is. Münchentől néhány kilométerre lakik, nyolctagú családjától évente 10 hónapot van távol. Ügy mondja, cigány életet él A macedóniai Dzsevdzselija VI- NOJUG nevű^agrár-ipari kombinátjában újfajta módszét-rel termesztik a paradicsomot. Másfél hektár kiterjedésű melegházaikban az úgynevezett csepp-öntözési eljárást alkalmazzák. A paradicsomot tőzeggel töltött műanyag zacskókban növesztik. Az így nevelt palánták fejlettebbek, kiültetésük több mint húsz éve. Nem tudja mikor, hol hajtja álomra a fejét. Most boldog, mert kéthavi csavargás után Majsáról majd haza indul. Érdekességként elmondja, hogy Izlandon, Ausztráliában és Angliában például már Bindereken szárítják az algát. A tartósított élelmiszert granulálják. íze meglehetősen jellegtelen, viszont hallatlan magas beltartalmi értéke miatt egyre gyakrabban szerepel az expedíciósok, a nomád körülmények között dolgozók étrendjén. A Szovjetunióban üzemelő gépek például gombát és értékes drogokat szárítanak. Az egyiptomiak hagymát dolgoznak fel elsősorban. gzraelberv pedig a sárgarépakocka a sláger. Járja á világot, nézni mégis alig jut ideje. A fővárosok közül a legszebbnek Lisszabont tartja. Széles sugárútjaira, gyönyörű épületeire szívesen gondol vissza mQst is. Eddig több mint kétmillió kilométert utazott Európában. Néhány napi pihenés után déli szomszédainkhoz, Jugoszláviába, Csókára megy. Majd ismét Magyarország következik. Fájsz és VecSés. Itt is építenek Bindere- ket. Lehet, hogy Majsára is átugrik majd, mert úgy nyugodt, ha a szárítók kifogástalanul működnek. sz. p. m. sokkal gyorsabb, egyszerűbb, mint korábban. A kísérlet kiváló eredménye arra buzdítja Macedónia zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságait — a VINOJUG mellett a Strumica, Valandovo vidékén gazdálkodókat —, hogy egyelőre kísérleti parcellákon más terményeknél is alkalmazzák az új módszert. (BUDA- PRESS — TANJUG) T J raságod azt kérdi, van-e nálunk üzemi demokrácia? Már hogyne volna!-Meg hogy én mibe szólhatok bele itt a munkahelyemen? Hát sok mindenbe. Nem akarok dicsekedni, de ha végighallgatna egy-egy parázs vitát. tátva maradna a szája! Uram, nálunk mindenki őszintén fogalmazhat, bírálhat, a haja szála se görbül, sőt a főnökeink egyenesen kedvelik azt, aki bátran, keményen kiáll .az igazáért, nem fojtják belé a szót. Példát is mondjak? . *. Kis türelmet... Itt volt, kérem, tavasszal a Nyilasiügy!... Emlékszik, ugye? Mikor olyan nagy csinnadrattával a Fradi sztárja visszatért a zöld gyepre! Uram, én őszintén véleményt mondtam erről az ügyről, fogalmazhatok úgy is, hogy bet olvastam a főnöknek, aki civilben nagy Fradi-szurkoló, és .nem lett semmi bajom! Ha jól emlékszem, egy osztályértekezleten akasztottuk össze a bajuszt a Nyilasi miatt. Ja, igen! A munkahelyi gondok kapcsán azt is szóvá tettem, hogy a ' férfimosdóban hetek óta nem működik a zuhanyozó, lavórban mosdunk, de a főnök letorkolt, ne üssem bele mindenbe az orrom, azért van a gondnokság, majd intézkednek. Ifs tudja, hogy a fömérnök- & kel min kaptam össze? ■ Egy szombat esti televíziómüso- rbn. A főmérnök az egekig magasztalta, nekem nem tetszett, parázs szóváltás kerekedett köztünk. Látja, itt vagyok, semmi bajom, pedig a vita végén már ordítottunk is. Igaz, a főmérnök azért pöccent be, .mert neki is szóltam a zuhanyozók miatt, és pulykavörös lett, amikor szóba hoztam, hogy lavórban kell mosakodni, de hát istenem, megszoktuk, tudjuk, a főmérnök eléggé vehemens természet. Uraságod el sem hiszi, hogy ezek után meghívtak egy fontos tanácskozásra. Ha nem volna nálunk üzemi demokrácia, hogy szólhatnék én bélé a vállalat dolgaiba, nem igaz? Méghozzá olyan jelentős kérdések kerültek terítékre, mint az idei bérfejlesztés, a termékszerkezet-átalakítás, a gazdaságtalan termékek visszaszorítása, meg még egy sereg tennivaló. Micsoda szenvedélyes vita volt ott-, uram! Még én is szót kaptam! Igái, másnap a szak- szervezeti titkár elcsípett a folyosón, hogy kár volt a férfimosdóban elromlott zuhanyozók kérdését kiélezni, de hát én előre nem tudhattam, hogy a felügyeleti szerv képviselői is ott ülnek a tanácskozáson. r tudja, hogy ki az állandó & vitapartnerem?'Uraságod- nak elárulom: Lancsaiics kartárs, a főosztályvezetőnk. Gondolta volna? Hát ilyen magás szintű nálunk a vállalati demokrácia! A jómúltkor például arról vitatkoztunk, hogy Petőfi Sándornak miért kellett elmennie a segesvári csatába. De az élesebb, politikai témákban, is szót értünk. Hogy példát is mondjak, az iráni túszügyben, azonos volt az álláspontunk, ellenben az 1905-ös orosz polgári forradalom megítélésében már 'eltérő véleményt hangoztattunk. Emlékszem, egy ilyen vita hevében atyai jóbarátként tanácsolta, hogy ne emlegessem annyit azokat az elromlott zuhanyozókat, napjában egyszer én is kibírom, ha lavórban kell mosakodni, különbért- is van otthon fürdőszobám, fölösleges ilyen piti dolog miatt a főnökök előtt hőbörögni. EgyéBIcéht az igazgatónak is az volt a véleménye, amikor két héttel ezelőtt inagához kéretett, hogy nagyon egészséges lavórban mosakodni, annál is inkább, mert a vállalat előtt álló népgazdasági feladatok megoldása nem ezen az egy-két lavóron múlik. li/fit kérdezett uraságod? Hogy most mi a helyzet az elromlott zuhanyozókkal? örömmel újságolhatom, hogy az igazgató karfás intézkedett. Tegnap új lavórokat hoztak a férfimosdóba!!! Kiss György Mihály Paradicsomtermesztés műanyag zacskókban
