Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként kissé megnövekvő felhőzet legfeljebb néhány helyen, inkább csak északon záporesővel. Mérséklődő nyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet: 10—15 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 25 fok körül. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap Siófoknál 21 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 161. szám Ára: 1,20 Ft 1980. július 11. pénték Megyei vezetők a hajósi níüvésztáborban Tíz nappal ezelőtt nyílt meg Hajóson az évenként ismétlődő nyári képzőművészeti tábor. A? alkotótábort tegnap meglátogat­ták a megye vezetői: dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára és dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnö­ke. A vendégeket a nagyközség művelődési házában dr. Boza Jó­zsef, a kalocsai járási pártbizott­ság első titkára, valamint a helyi párt- és tanácsvezetők fogadták, majd Alföldi Albert művelődési- ház-igazgató kíséretében isnr\er- kedtek a Hajóson munkálkodó képzőművészek tevékenységével. A megyei vezetők megtekintet­ték a fafaragók, a keramikusok, a festők, a szövők készülő és'már elkészült alkotásait, beszélgettek a művészekkel, elismeréssel nyi­latkoztak a látottakról, és .további hasznos munkát kívántak a tábor résztvevőinek. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a ma­gyar—szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési bi­zottság XXV. ülésszakáról. A kor­mány á jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette és meghatározta az ülésszakon született megállapodá­sokból adódó feladatokat. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság feladatkörét és ha­táskörét érintetlenül hagyva a népgazdasági terVek végrehajtásá­val összefüggő kormányzati fel­adatok koordinálása, .valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányítása céljából gazdasági bi­zottságot hozott létre, ezzel egy­idejűleg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, valamint a tárcaközi és termékforgalmazási bizottságot megszüntette. A kormány határozott a műve­lődési miniszter feladatköréről. Eszerint a művelődési miniszter feladata a£ óvodák, a közoktatás, a szakmunkásképzés, a felsőokta­tás, az iskolarendszerű felnőtt- oktatás, a szakmai továbbképzés, a vezetőképzés, a közművelődés, s a művészetek fejlesztésével össze­függő állami feladatok; a kulturá­lis és az oktatási intézmények­ben folyó, illetőleg a kulturális és az oktatási tevékenységre vonat­kozó tudományos kutatás irányí­tása, valamint részvétel a nemzet­közi kulturális és oktatási kapcso­latok irányításában. A kormány jóváhagyta a fővá­rosi és a megyei tanácselnökök és tanácselnök-helyettesek megvá­lasztását. A kormány — az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökének je­lentése alapján — áttekintette az újítórriozgalom helyzetét. Megálla­pította, hogy az újitómozgalom ál­lami irányításának fejlesztésében' az elmúlt időszakban számos te­rületen történt előrelépés. Az irá­nyítás színvonalának javításával egyidejűleg szükségesnek tartja a dolgozók újító aktivitásának fo­kozott erkölcsi és anyagi ösztön­zését. Kötelezte az illetékeseket, hogy gondoskodjanak az eredmé­nyes újítások hasznosításának és elterjesztésének meggyorsításáról. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, 1980. II. fél­évre szóló munkatervét, s jóvá­hagyta a kormánybizottságok, va­lamint , a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság munkatervét. (MTI) ÚJ TERMÉK, KORSZERŰ GÉPEK, ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENÉS. Tartja a félévi ütemet a VSZM kiskunfélegyházi gyára 9 Egy műszak alatt 2300 vezetck-csatlakozófej fröccsöntését végzi az egyik új osztrák géppel Nyéki Istvánná. Mint az ország számos üzemé­ben, a Villamosszigételő és Mű­anyaggyár * kiskunfélegyházi 2. számú gyárában is zökkenőkkel tarkított volt az év első fele. Az új gazdasági szabályozó rendszer a korábbi évektől eltérő gyakor­latot kívánt s ezek megvalósítása esetenként sok fejtörést okozott az illetékes szakembereknek, a ter­melést irányítóknak. Bálint Lász­ló, a gyár főmérnöke így em­lékszik az év első felének tevé­kenységéről : — Az egyre korszerűbb gép­parkkal rendelkező, mintegy ezer dolgozót foglalkoztató gyárunk­nak az idén 590 millió forintos termelési értéket kellett volna előállítani, az előzetes tervek alap­ján. Az év elején ért bennünket a kellemetlen meglepetések soro­zata. Igen kevés volt a megren­delésünk, de néhány partnerünk még azt is bejelentette, hogy nem tart igényt. a már leszerződött termékeinkre. A VBKM EK A gyára például mintegy 10 millió forint értékű megrendelést vont vissza. A tervezettnél jóval keve­sebb boros és üdítő italos rekesz­re kaptunk megbízást a koráb­ban bejelentett-igénnyel szemben. Szóval, igen nehéz volt össze­állítaná az tú^i tervet. A vállalat jóváhagyásával tervmódosítást hajtottunk végre s így lett az idei célkitűzésünk 550 millió fo­rint értékű termelés teljesítése. Sajnos, az első negyedévünk ennek ellenére sem sikerült. Idő­arányosan —' az előbb .említett okok 'miatt — 6 millió forint volt a lemaradásunk. Gondjainkat súlyosbította, hogy nagyon ingadozó volt az alap­anyag-ellátásunk. Ügy a tőkés im­portból származó anyagok, mint a hazaiak, a Tiszai Vegyikombi- - nát, valamint a Borsodi Vegyi­kombinát termékei rendszeresen késve érkeztek gyárunkba. Saj­nos,, jelenleg sem vagyunk elége­dettek az ellátással. Mindenesetre a nehéz első ne­gyedév után már jobban bíztunk a másodikban. Megrendelőink új­ra jelentkeztek és június végéig már sikerült „lefaragni” 1 millió forintot a lemaradásból. A mos­tani helyzetünket vizsgálva már joggal bízhatunk abban, hogy szeptember végéig időarányosan teljesíteni fogjuk az idei tervet. Az első félév eseményei közé tartozik, hogy a 'házgyárak részé­re korábban kooperációban gyár­tott elágazódobozok teljes gyártá­sát átvettük és ezek most már tő­lünk kerülnek késztermékként a megrendelőkhöz. A többi között ez is segíti a lemaradás pótlását. Termékszerkezet-váltással is igyekszünk termelésünket növel­ni. Korábban az ÉVIG részére hő­re keményedő anyagból készítet­tük a tokozott szekrényeket. Az elavult technológiájú gyártást ab­bahagytuk és a célnak megfelelő új terméket alakítottunk ki s ezt. hőre lágyuló anyagból gyártjuk. Az új termék gyártásában négy svájci szerszám vesz részt, hármat a vállalat központi szerszámüze- mében, négyet pedig gyárunkban készítettek. Az előzetes tervek szerint ebből a cikkből évente 100 millió forint értékűt gyártunk. Az év első felében vettük hasz­nálatba azt a két új, 9,5 millió forint értékű, osztrák gyártmányú gépet, amelyekkel az újra nem vezetékezhető elektromos csatla­kozókábelek gyártásánál évente mintegy 3—3,5 millió forintos ön­költségcsökkentést értünk el. Ugyancsak jelentős, hogy e gépek üzemeltetésével 10 dolgozóval ke­vesebbre van szükség a kábelek gyártásánál. Tavaly kezdtük gyár­tani a füles kuktafazekak mű­anyag alkatrészeit. Ez a termék tavaly vásári nagydíjas volt, s az idén 1,2 millió darab alkatrészt gyártunk az Alumíniumárugyár részére. Idei tevékenységünket jól segí­ti az 1200 négyzetméteres új csar­nok végleges használatba vétele. Itt kapott megfelelő helyet a 140 dolgozót foglalkoztató tmk, másik részében pedig már 45 'műanyag­feldolgozó gépünk termel. Ha a megrendelők „tartják a második negyedévi ütemet” — mondta befejezésül Bálint László főmérnök — bízunk abban, hogy teljesíteni tudjuk idei tervünket. O. L. REKORDHOZAMOK ŐSZI ÁRPÁBÓL Befejezéshez közeledik a zöldborsó betakarítása A régi kaszás világban Péter- Pálkor, június végén már levágták az első rendet a búzában. A sze­szélyes időjárás az idén megtré­fálta a gazdaságokban dolgozókat. Lassan július közepét írunk és még csak arrqj számolhatunk be, hogy az őszi árpa javát már le­aratták. Á dunavecsei Béke Termelőszö­vetkezetben például rekordhozam­mal fizetett a takarmánynövény. A tervezett 4,2 tonnás hektáron­kénti átlaggal szemben 20 száza­lékkal több szemet gyűjtöttek be. Száznégy hektáron befejezték már a szalmalehúzást is, sőt az első 50 hektáron a tarlóhántás is meg­történt. A miskei Március 15.-e Terme­lőszövetkezetben 280 hektáron ter­meltek zöldborsót az idén. Ebből 240 hektár termése már biztonsá­gos helyen van. Elégedettek a ho­zamokkal is, hisz 3,7 tonna sze­met takarítottak be hektáronként. A közös gazdaságban elkészült a másodvetés tervezete is, silókuko­ricából 50, fejes káposztából 12, ka­ralábéból 8 hektár lesz a kvantum. Sajnos, gondot jelent a terme­lőszövetkezetnek, hogy a K—453-as típusú bálázóhoz, minden igyeke­zetük ellenére nem sikerül kö­tözőszerkézetet vásárolni. A sükösdi Május I. Termelőszö­vetkezetben is az utolsó táblákon vágják az őszi árpát. A tervezett­nél fél tonnával többet arattak a kombájnok hektáronként. Az aratási munkákkal egyidő- ben még egy fontos feladatuk volt a sükösdieknek. Közel 180 hektá­ron elvégezték a fűszerpaprika gombaölő szerrel történő permete­zését, s megfelelően védekeztek a rovarkártevők ellen is. A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezetben 474 hektár őszi árpát takarítanak be. Négy E 512- es kombájn feladata, hogy nyolc nap alatt learassa a takarmányt. A szövetkezet vezetői hektáron­ként közel 4 tonna termést vártak. A kedvező időjárásnak és a körül­tekintő agrotechnikának köszön­hetik, hogy ennél lényegesen töb­bet takaríthatnak majd be. Nap­jában 24 vagon őszi árpát horda­nak be a szérűbe, a pótkocsis IFA teherautók. A szocialista országok újabb javaslata a haderőcsökkentési tárgyalásokon BÉCS Csütörtökön megtartották Bécs- ben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalássorozat 243. plenáris ülését. A brit nagy­követ elnökletével folyó tanácsko­záson Ny. K. TarasZov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője szó­lalt fel és ismertette a bécsi tár­gyalásokon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország, a Szovjet­unió, Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia közös, újabb komp­romisszumokat tartalmazó javasla­tát. Taraszov nagykövet a szocialis­ta országok újabb javaslatának lé­nyegét abban jelölte meg, hogy a fő erőfeszítéseket az első szakasz­ban megvalósítandó csökkentésre, illetve az arról rendelkező meg­állapodás kidolgozására kell össz­pontosítani. Ebben a szakaszban kulcsfontosságú a Közép-Európá- ban állomásozó szovjet és ameri­kai haderők csökkentése. A szocia­lista országok ezért azt javasol­ják, hogy a ténylegesen meglevő haderők létszámát., alapul véve — az első szakaszban — a Szovjet­unió 20, az Egyesült Államok pedig 13 ezer fővel csökkentse csapatai­nak létszámát. Megjegyezte azon­ban, hogy a szovjet kötelezettség nem foglalja magában azokat a kontingenseket, amelyeket a Szov­jetunió egyoldalúan kivon az NDK-ból, illetve amelyek kivoná­sát a közeljövőben be is fejezi. A szovjet küldött bejelentette to­vábbá, .hogy a szocialista orszá­gok kompromisszumos megoldást javasolnak a Varsói Szerződés, va­lamint a NATO Közép-Európában állomásozandó haderői közös leg­felső szintjének megállapítására. Az úgynevezett kollektív plafont az első és a második csökkentési fázis eredményeként alakítanák ki. A szovjet nagykövet aláhúzta azt Is, hogy a bécsi tárgyalások mene­tének meggyorsítását szolgálja a Varsói Szerződés tagországaináfötf^ közelmúltban, a létszámadatok új-^*1 bóli kicserélésére vonatkozó ja­vaslata. Az érintett térségben ál­lomásozó haderők tényleges lét­számának az év elejétől számított újbóli megállapítása és kicserélé­se ismét bebizonyította, hogy a két katonai szövetségi rendszer megközelítőleg hasonló nagyságú katonái erőt állomásoztat Közép- Európában, és ez kedvező alapot teremt az első szakaszban szán­dékolt megállapodás kidolgozásá­hoz. (MTI) Némi többletráfordítás árán, a tervezettnél korábban kezd­ték meg a vasút egyik vonalá­nak villamosítását. Az így meg­nyert idő értéke tízezer tonna gázolajéval egyenlő, s ez több­szöröse annak, amit a hónapok megkurtítása az eredeti össze­gen felül követelt. Benjámin Franklin két és fél évszázada leirt véleménye — az idő pénz — szállóige lett, ám mint álta­lában az ilyen bölcsességekkel történni szokott, sokan vannak, akik emlegetik, s kevesen, akik betartják. S miért tennék ezt, ha környezetük nem tudatja velük újra meg újra: az idő jelentős értékké formálódik a termelésben. A környezet: áz érdekeltség és az ösztönzés bo­nyolult hálózata. Ügy véltük, s a tapasztala­tok is azt látszottak igazolni, hogy bővében vagyunk az idő-« nek. Olyannyira gazdagon buz­gó forrásnak tekintettük, hogy különösebb töprengés nélkül toldottuk meg az eredetileg is hosszú határidőket újabb hó­napokkal, esztendőkkel. Ha a gyártmánynak csak a kísérleti példánya készült el addigra, amikor a tömegtermelést kel­lett volna megkezdenünk, azt mondtuk, annyi baj legyen. Közben azonban a világ nem méltányolta ezt a ráérősségün- ket; ment előre a maga sebes­ségével. A mozgási ritmusok e különbözősége végül szembe­szökővé lett. Olyan tényekkel, adatokkal kényszerültünk pél­dául szembenézni, hogy az iparban a tört napi hiányzások tizenegyezer dolgozó munka­idejét teszik ki; a gépek, be­rendezések kihasználtsága most már évek óta 1,2 műszak, né­mi javulás csupán a nagy ér­tékű, nagy teljesítményű esz­közöknél van, mert ott a ko­rábbi 1,5—1,6 helyett eléri az 1,8—1,9 műszakot; az építés szakipari munkáinak időigé­nye már a tervezéskor kétsze­rese, ténylegesen pedig a há­romszorosa az osztrák építő­iparban tapasztaltnak. Mindössze maroknyit emel­tünk ki a tények közül, ám az esetek különböző jellege fi­gyelmeztet arra, szinte nincs olyan területe af termelő tevé­kenységnek, ahol szorosan el­számoltatnának az időve:l. Il­letver a gyárak, a vállalatok egy része formálisan ügyel ar­ra, hogy a munkaidő letöltött legyen, ám arra már kevés fi­gyelem jut, mivel telt az a munkaidő. S az sem általános, hogy mélyrehatóan elemezzék a termelőhelyek a veszteség­időket, azaz föltárják az oko­kat, s ismeretükben lépésekét tegyenek megszüntetésükre. Veszteség a törtnapi hiány­zás, az igazolatlan mulasztás, a szervezetlenségből következő állásidő, de mennyivel nagyobb teher mindannyiunk vállán a fejlesztések rossz előkészítése, lassú megvalósítása miatt be­következő kár, jobb esetben a haszon elmaradása. Mennyivel értékesebb idő vész el akkor, amikor terméketlen vitákba fullad hónapokon át a. koope­rációs partnerek kapcsolata, mint amikor a fél műhely iga­zolásért áll sorba a vasútállo­máson, mert késett a vonat, s erről a húsz percről papír kell... Ez utóbbi sem mellé­kes, azaz nem kizárásos alapon teremthető meg az idő becsü­lete, hanem a fontossági sor­rendek • tiszteletben tartásá­val. Hiba lenne ugyanis elfeled­kezni a következőkről: számí­tások és vizsgálatok azt mu­tatják, hogy a munkaidőnek veszteségként kezelt része a vállalatok többségénél a felü­leti jelenségek megragadása és összegezése! Nem tartalmazza tehát a nagy veszteségforráso­kat, az érintettek még utólag sem elemzik a gyártás- és gyártmányfejlesztésnél bekö­vetkezett időbeli késedelmek okait, s azok hatását az érté­kesítésre. Ugyancsak kívül kerül a fi­gyelem sugarán a döntési me­chanizmus időigénye, holott az itt elillant heteket, hónapokat már semmiféle bűvészmutat­vánnyal nem sikerül visszacsa­logatni. S mindez nemcsak a közvetlen termelésre, hanem az irányításrd is igaz, pedig ott megkétszereződhet, háromszo- rozódhat az idő értéke. Nem egyforma tehát ilyen értelem­ben egy hónap és egy hónap, s ez ró nagy felelősséget az idővel gazdálkodókra. S fele­lősségük akkor sem kisebb, ha azt állítják, azt tanúsítják: nem gazdálkodók ők, hiszen telik az idő magától, sem siettetni, sem visszafogni nem lehet. Ami igaz. Telik az idő magától, ám az, hogyan, miveí telik, rajtunk fordul meg, s igy alakulhat át ugyanaz az óra, ugyanaz az idömennyiség nyereséggé vagy veszteséggé.­L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents