Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

2 » PETŐI I NÉPE • 1980. július 11. események sorokban BUDAPEST ________________ Az drszággyűlés. meghívására Cse Hi Dzong hnunkaügyi minisz­ter, képviselő vezetésével csütör­tökön Budapestre érkezett a Kore­ai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlésének kül­döttsége. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter Já­nos,' az országgyűlés alelnöke, va­lamint Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) BELGRAD _______' __________ Ve azelin Gyuranovics, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) elnöke szerdán fo­gadta Halász Józsefet, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykö­vetét. A találkozón a magyar—ju­goszláv baráti kapcsolatok ' és együttműködés továbbfejlesztésé­nek kérdéseit vitatták meg. AMMAN _________________________ A Camp David-i különalku el­ítélésével fejeződött be csütörtökön Ammanban az Arab Liga külügy- és gazdasági minisztereinek érte­kezlete. A részt vevő országok ki­fejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy továbbra is támogatják a Pa­lesztinái arab nép igazságos har­cát. Elutasították az úgynevezett palesztin autonómiáról szóló izra- éli—egyiptomi—amerikai tárgya­lásokat és megbélyegezték az egyiptomi rendszer behódoló poli­tikáját. BILBAO _________________________ A baszkföldi baloldali pártok és szakszervezetek felhívására több mint 15 ezer ember tüntetett szer­dán Bilbaóban az ETA ‘ baszk sze­paratista szervezet terrorcselek­ményei ellen. Az ETA néhány hí­ve benzines palackokat dobott a békés tüntetőkre, de a merénylet nem okozott kárt sem emberélet­ben, sem anyagiakban. TEHERAN _________________ Cs ütörtökön virradóra újabb összecsapások voltak az iráni—ira­ki határtérségben. Az iráni Pars hírügynökség szerint több iraki vadászbombázó behatolt Irán lég­terébe és a kurdisztáni Sardasht elővárosait támadta. A jelentés nem Időzöl adatokat áldozatokról, vagy anyagi károkról. Ugyanakkor Jft, az iraki INA hírügynökség a tf j ‘ bagdadi belügyminisztérium koz- lésére hivatkozva arról számolt be, hogy Mandali határmenti ira­ki város közelében voltak össze­tűzések, amelyek során az irániak nehéztüzérséget vetettek be. TEL AVIV _________________ Jo szef Burg izraeli belügymi­niszter, a korlátozott palesztin ön- kormányzatról szóló egyiptomi— izraeli—amerikai tárgyalásokon részt vevő izraeli fődelegátus szerdán újságírók előtt kijelentet­te: országa nem tesz újabb kez­deményező lépéseket az elakadt tárgyalások előmozditására, mert ez most „Egyiptom feladata”. Ezt Burg azzal indokolta, hogy Kairó szakította meg a tárgyalásokat. Killanin: „Az olimpia élni fog!” 9 Lord Killanin megérkezése után Ignatyij Novikovval. a moszkvai olimpiai játékok szervező bizottságának elnökével. Moszkvából jelenti a TASZSZ: Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke Moszk­vába érkezése után sajtóértekez­letet tartott a Seremetyevo II. lé­gikikötőben. — Nagy figyelemmel kísértem az elmúlt években a moszkvai nyári olimpiai játékok előkészü­leteit. Kijelenthetem, hogy a szer­vezők mindent teljes sikerrel el­végeztek — mondotta Lord Kil­lanin. — Moszkva afc olimpiai rendezés jogát azért a hozzájáru­lásért kapta, amellyel jelentősen segítette a nemzetközi sportmoz­galom fejlődését, tehát nem poli­tikai okok miatt' esett Moszkvára a választás. Lord Killanin kijelentette, hogy a különböző hivatalos személyisé­gekkel folytatott megbeszéléséből azt a következtetést vonhatja le, hogy az utóbbi időben keletke­zett bizonyos problémákat sikere­sen megoldották. Arra a kérdésre, hogy joggal nevezhetőek-e a moszkvai játé­kok százszázalékos olimpiának, a NOB elnöke energikusait és na­gyon határozottan így felelt: — Igen! Bizonyos, hogy hatal­mas sportmegmozdulás lesz a moszkvai olimpia! A genfi leszerelési bizottság csütörtöki plenáris ülésén felszó­lalt dr. Kőmives Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Az új típusú tömegpusztító fegyverek betiltásával kapcsolat­ban a nagykövet hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a leszere­lési bizottság hatékonyad foglal­kozzék e kérdéssel, amely szere­pel munkaprogramjában. Kőmives Imre emlékeztetett a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testü­letének május 15-i nyilatkozatá­ra, amely sürgető feladatnak ne­vezte a tömegpusztító fegyverek Lord Killanin a továbbiakban felkérte az újságírókat, hogy ob­jektiven számoljanak be a moszk­vai olimpiáról. A nemzetközi saj­tó képviselőihez azért fordult- ez­zel a felhívással, mert véleménye szerint néhány országban olyan közlések jeléritek meg, amelyek elferdítve, megmásítva ábrázolják az 1980. évi, nyári olimpiai játé­kok előkészületeit. Különböző kérdésekre válaszol­va a -NOB elnöke foglalkozott a NOB soron következő ülésszaká­val, kijelentette, hogy a,július 16-i problémájának megoldását, és konkrét tárgyalások megindítását javasolta az ügyben. A magyar küldött ezzel kapcso­latban támogatásáról biztosította azt a szovjet indítványt, hogy hozzanak létre kormányszakértői murikaicsoportot a kérdés kidolgo­zására. Kőmives Imre elégedett­ségének adott kifejezést azzal a tájékoztatással kapcsolatban, amelyet a vegyi fegyverek betil­tásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokról a kél; tárgyaló fél adott. (MTI) szavazás után ismert lesz a Nem­zetközi' Olimpiai Bizottság új el­nökének a neve. Megválasztják a NOB új tagjait. Meghallgatják a Los Angeles-i, a Lake Piacid-i és a szarajevói olimpiai szervező bizottságok jelentéseit, valamint a Baden Badenben tartandó NOB- konferencia előkészületeiről szóló jelentést. Végezetül kijelentette: — A jövőben elkerülhetetlenek a nemzetközi sportmozgalomban különböző változások, de az olim­pia továbbra is élni fog! (MTI) Kína zsarolja Indiát Kína ismét zsarolni akarja In­diát, az északkeleti, nyugati és északi határainál fenyegetve az országot — így vélekedik a Blitz című indiai hetilap Pekingnek a kétoldalú kapcsolatok „rendezésé­re” tett legújabb kezdeményezé­séről. Ennek értelmében Indiának bele kellene nyugodnia 43 ezer négyzetkilométernyi indiai terület kínai megszállásába. A határ menti feszültség kiéle­zésével Peking rá akarja kénysze­ríteni Indiát a kínai feltételek alapján megvalósítandó ■ „rende­zésre”, amelynek elfogadása kor­látozná az ország szuverenitását, s végül újabb fegyveres összeüt­közésekhez vezetne — állapítja meg végezetül az indiai hetilap. (MTI) Thaiföldig provokációk A Peking és Washington által bátorított thaiföldi Vezetők min­den eszközzel megpróbálnak Kam­bodzsa területére, felforgató ak­ciók végrehajtására, Pol Pot-ista fegyveres' bandákat átdobni — je­lentette'ki Pen So van, a Kambod­zsa nemzetvédelmi minisztere. Thaiföld súlyosan megsérti Kam­bodzsa szuverenitását és területi épségét, szüntelenül fegyveres provokációkat hajt végre a határ menti térségekben. — E feltéte­lek közepette — hangoztatta a miniszter — forradalmi fegyveres erőink érvényesítik önvédelmi jo­gukat, készek Kambodzsa védel­mére. TÜNTETÉS A TERRORIZMUS ELLEN • A spanyol szocialisták és a kommunisták felhívására Bilbaóban 15 ezren tüntettek a terrorizmus ellen. Magyar felszólalás Genf ben CARTER-HU A TALÁLKOZÓ A megbontott háromszög Nyolcvan percig, az előirányzottnál jóval tovább tartott Tokióban az első csúcstalálkozó, Carter amerikai elnök és Hua Kuo-feng kínai miniszterelnök között. A szűkszavú kommünikéből is kitűnik, hogy a két ország belső viszonyain kívül jóformán mindenről — Kambod­zsáról, Afganisztánról, az ázsiai és távol-keleti helyzetről stb. — szó esett, mégpedig mindenről szovjetellenes szándékoktól indíttatottan. A tárgyalások háttere Ha Carter tokiói látogatását az előzményektől függetlenül és a nemzetközi összefüggésekből ki­ragadva vizsgáljuk — részvétele az elhunyt japán kormányfő, Ohi- ra Maszajosi gyászszertartásán ön­magában érthető. Hiszen az 1945 óta konzervatív kormányok által irányított Japán az Egyesült Ál­lamok legfontosabb ázsiai szövet­ségese. (És mellékesen: egyik leg­nagyobb gazdasági partnere és versenytársa.). Csakhogy nem ez volt a látogatás első számú indíté­ka. Az amerikai elnök tokiói utazá­sának van néhány olyan összete­vője, amely ártalmas szándékokra utal és negatívan befolyásolhatja az egész nemzetközi helyzetet. A jóval Carter előtt Tokióba érke­zett Hua Kuo-feng kínai párt- és miniszterelnök már beható tárgya­lásokat folytatott Japán vezetőivel, köztük Ohira várható utódjával, továbbá az ausztrál miniszterel­nökkel. Japán—Kína—Ausztrália kibontakozó együttműködése (pél­dául a kambodzsai válság ügyé­ben) veszélyes tényező. Ez a há­rom ország a szélesebb értelem­ben vett csendes-óceáni körzet sor­sát erőteljesen befolyásolhatja. A Carter—Hua találkozó azon* ban túlmutat a mégoly hatalmas csendes-óceáni térség keretein. Mindenekelőtt arra kell emlékez­tetni, hogy a szovjetellenes kurzus erősítésével párhuzamosan Carter és csapata gyors ütemben fűzte egyre szorosabbra az Egyesült Ál­lamok kapcsolatait a Mao utáni Kínával. Alapvető stratégiai dön­tésről volt szó, amelyet nem is le­het egyedül Carter számlájára ír­ni. A Moszkva által teljes joggal ' „kínai kártyának” nevezett takti­ka kibontakoztatását már két re­publikánus elnök, Nixon, majd an­nak bukása után Ford is lényeges­nek tartotta. Stratégiai fordulat Nagyjából 1979 tavaszáig mind­amellett az amerikai diplomácia óvakodott a kínai kapcsolat olyan mértékű hangsúlyozásától és szo­rosra fűzésétől, hogy az a szó stra* tégiai értelmében is befolyásolja' az Egyesült Államok és a Szov­jetunió viszonyát. A fordulat lé­nyegét úgy lehet megfogalmazni, hogy a Carter—Brzezinski páros felszámolta a szovjet—amerikai— kínai kapcsolatok háromszögének korábban figyelembe vett egyen­súlyi tényezőit. Közvetlenül Carter—Hua ta­lálkozó előtt Pekingben járt Byrd szenátor, az amerikai szenátus de­mokrata párti többségének veze­tője, valamint Holbrooke államtit­kár, aki a washingtoni külügymi­nisztériumban a kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyek felelőse. (Szimbolikusnak is tekinthető, hogy mindketten meglátogattak egy kínai rakétakilövő támaszpon­tot a mongol határ közelében.) A két politikus látogatását kísérő nyilatkozatok már megadták a Hua—Carter találkozó alaphang­ját. Byrd például azt hangsúlyoz­ta, hogy „egyetlen amerikai elnök sem vizsgálhatná felül a Kínához fűződő kapcsolatok kérdését”. Ez­zel jelezte, hogy olyan mélyebb stratégiai átértékelés zajlott le az amerikai politikában, amely füg­getlen a választási, vagy más rö­vid lejáratú tényezőktől. Ez a nyi­latkozat mintegy visszatükröződése Holbrooke korábbi értékelésének. Eszerint „a kínai—amerikai kap­csolatokat már nem lehet kielégí­tően beilleszteni a 70-es évek ele­jén létrehozott háromszög-diplo­mácia kereteibe”. Jogos aggodalmak Maga Carter, még mielőtt ta­lálkozott volna Huával, a japán televízióban elhangzott beszédé­ben, azt mondotta, hogy az Egye­sült Államok és Kína „hosszú tá­vú politikai elgondolásai lényegé­ben azonosak”. Inkább csak a forma kedvéért hozzáfűzte ehhez, hogy a két ország együttműködé­se „nem irányul közvetlenül” a Szovjetunió ellen. Megfigyelők a japán fővárosban mégis jogos aggodalommal állapí­tották meg, hogy az amerikai- kínai kapcsolatok további erősíté­se a feszültség fokozásához vezet­het, a csúcstalálkozó a Vietnamra és a Szovjetunióra való nyomás eszközeként fogható fel. A japán Aszahi Simbun című lap szerkesz­tőségi cikkben figyelmeztette az Egyesült Államokat és Kínát, hogy Thaifölddel együtt hagyjanak fel az indokinai beavatkozással, s fő­képp Kína ne próbálkozzék újabb Vietnam-ellenes „büntetőhadjá­rattal”. Az ugyanis aligha kétsé­ges, hogy Carter és Hua az indokí­nai helyzetről is tárgyalt, s amit elhatároztak, az aligha lesz üdvös a térség békéje szempontjából. A Carter—Hua-megbeszélés nyolcvan perce megerősítette az amerikai politika szovjetellenes jellegét és tovább csorbítja a szov­jet—kínai—amerikai kapcsolatok­ban kialakított egyensúlyt. Nem csoda hát, hogy még a Newsweek című amerikai hírmagazin kom­mentáló cikke is ezt a címfelira­tot viselte: „Nem billentünk-e át túlságosan?” (-1 -e) Távirat Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratot küldött Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság nagy népi kúrálja elnöksége elnökének, és Zsambin Batmönhnek, a JMon- gol Népköztársáság Miniszterta­nácsa elnökének Mongólia nem­zeti ünnepén, a népi forradalom győzelmének 59. évfordulója al­kalmából,. Táviratukban hangsúlyozzák: a magyar nép nagy figyelemmel kí­séri a mongol dolgozó nép ország- építő munkáját, ’és örömmel te­kint nagyszerű eredményeire, amelyeket marxista—leninista él­csapata, a Mongol Népi Forradal­mi Párt vezetésével elért a szo­cializmus építésében. A Mongol ■Népköztársaság békepolitikája ak­tív részét képezi annak a harc­nak, amelyet a szocialista közös­ség országai és a világ haladó erői folytatnak a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért, az enyhülési folyamat elmélyítéséért és az egyetemes emberi haladásért. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság diplo­máciai kapcsolatai felvételének 30. évfordulójáról történt megem­lékezés évében örömmel állapít­hatjuk meg, hogy azok az ered­mények, amelyeket kétoldalú kap­csolatainkban elértünk, nagysze­rűen példázzák szocializmust épí­tő országaink testvéri barátságát, szüntelenül fejlődő és egyre tar­talmasabb együttműködésünket. Ez egyaránt szolgálja népeink és közös ügyünk, a szocializmus ja­vát. Magyar-jugoszláv kapcsolatok A MAGYAR Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi kapcsola­tai évek óta kiegyensúlyozottak, s egyenletesen fejlődnek. A folya-- matos politikai kapcsolatok, a két ország vezetőinek rendszeres esz­mecseréi ösztönzően hatnak az együttműködés valamennyi terüle­tére. Kádár János és JoSzip Broz Tito 1977-es találkozója, a két ország miniszterelnökének 1976-os esz­mecseréje, a szövetséges köztársa­ságok képviselőivel lezajlott kor­mányszintű találkozók meghatá­rozták, gazdagították az együttmű­ködés területét. Rendszeresek a pártközi kapcsolatok, s mind szé­lesebb körű az együttműködés a társadalmi és tömegszervezetek között is. MINDEN TERÜLETEN és di­namikusan fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Az 1976— 80-as évekre szóló árucsere-forgal­mi egyezmény másfél milliárd dol­láros előirányzatát döntően már az elmúlt esztendő végére telje­sítették. A szolgáltatásokkal együtt 1980-ra több mint 600 millió dol­láros árucsere-forgalommal szá­molnak.' Nőtt -a határ1 menti' 'for­galom értéke is: tavaly 'összesen meghaladta már a' 24 millió dol­lárt. Az érvényes államközi meg­állapodásokban biztosított lehető­ségek további előrelépést is kí­nálnak, egyebek között, újabb megállapodások köthetők a ter­melési együttműködés területén. A | magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság idei, Belgrádban megtartott ülésszakán részletesen megvizsgálták a hosszú távú együttműködési megállapo­dások végrehajtását, és a — köl­csönös érdekeltség alapján — újabb egyezmények kötésének, il­letve a meglevők bővítésének le­hetőségeit. E körbe tartozik a Rá­ba és a Dinara vállalat közötti járműkooperáció fejlesztése, a vasúti járműipari együttműködés fellendítése, a Zasztava gépjármű- II kooperáció megteremtése, a köny- II nyű-, és vegyipari kooperáció bő- I vítése. SZÉLES KÖRŰEK és gazdagok a kulturális kapcsolatok is. A kul- II turális vegyes bizottság fórumán rendszeresen megvitathatják az I időszerű kérdéseket. Az idén írták II alá a három évre szóló új mun- I ka tér vet, amely lehetőséget bizto­sít a kulturális együttműködés tar- I talmas fejlesztésére. Sokoldalúak az oktatási kapcs'ola- tok, az idén írták alá például az I iskolai bizonyítványok egyenérté- [ kűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt,: Fejlődik a rá- fj dió, a televízió, az Újságíró-Szövet- k ség, á hírügynökségek rkökvetlen együttműködése. A közelmúltban módosították az 1963-ban megkötött konzuli egyez- I ményt, még teljesebb körű védet- I met biztosítva a két ország ál- | lampolgárainak. (MTI) ­Befejeződött a nemzetközi kereskedelmi szakszervezeti konferencia séhez, a nemzetközi és a szakmai 1 szakszervezeti mozgalom egységé­nek megteremtéséhez szükséges ji tennivalókat, a társadalmi hala- J dásért, a békéért, a biztonságért, a j nemzetközi enyhülésért, a leszere- I lésért folyó harc feladatait. A. kereskedelmi szakszervezeti szakmai‘‘konferencia a szocialista, a kapitalista és a fejlődő országok különböző hovatartozású szakszer- I vezetei képviselőinek véleménye, javaslatai, ajánlásai alapján szé- I les körű programot fogadott el, amelyben megfogalmazta a szak- 11 szervezetek és a nemzetközi sző— i I vétség tennivalóit. Meghatározták J a következő négy esztendőre . a nemzetközi szövetség programját j is. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Havasi Ferenc hazaérkezett Prágából Csütörtökön hazaérkezett Prágából Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, aki Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 8—10 kö­zött látogatást tett a csehszlovák fővárosban. Havasi Ferenc megbeszéléseket folytatott Josef Kempnyvel a CSKP KB elnökségének tagjával, a KB titkárával. A látogatás során vélemény- és tapasztalatcseréket folytattak a népgazdasági tervezés és irányítás időszerű kérdéseiről, a szocialista építőmunka feladatairól, különös tekintettel az MSZMP XII. kong­resszusa és a CSKP XV. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ra. Áttekintették a két testvérpárt és ország kapcsolatait, s kifejezték készségüket a bárátság és a sokoldalú együttműködés továbbfejlesz­tésére. (MTI) • Giscard—Schmidt konzultációk Bonnban csütörtökön délután megkezdődtek a hivatalos francia— nyugatnémet kormánykonzultációk. Ebben az évben immár másod­szor kerül sor hasonló csúcstalálkozóra, az előző fordulót február elején Párizsban tartották. A konzultációk Giscard1 d’Estaing, francia köztársasági elnök és Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár négyszemközti találkozójá­val kezdődtek. A megbeszélés napirendjét illetően Bonnban annyit közöltek, hogy Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt mindenekelőtt tájékoztatta egymást azokról a tárgyalásokról, amelyeket Varsóban, illetve Moszkvában Leonyid. Brezsnyevvel folytatott. Ezenkívül Af­ganisztán, Irán valamint a Közel-Kelet került szóba. Egyidejűleg tárgyalóasztalhoz ült a két külügyminiszter, tlans- Dietrich Genscher és Jean Francois-Poncet is. Ezt megelőzően a külügyminiszterek, három megállapodást írtak alá az NSZK és Fran-j ciaország közötti kulturális és oktatási együttműködés előmozdítá­sáról. A Kereskedelmi Dolgozók Szak- szervezetei Nemzetközi Szövetsé­gének yi. szakmai konferenciája csütörtökön befejeződött a SZOT rózsadombi üdülőjében. A záró­napon jóváhagyták hat új keres­kedelmi szaksz.ervezet felvételét a nemzetközi szövetségbe, amelyek tisztségviselőit is megválasztották. A szövetség elnöke ismét Olga Rewimska, a lengyel kereskedelmi szakszervezet főtitkára, s újabb négy évig Adam Ghertinisan látja el a főtitkári teendőket. Az ellen­őrző bizottság elnöke Vas János, a KPVDSZ főtitkára lett. A konferencián különböző or­szágok példái alapján megvizsgál­ták a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeit, megvitat­ták a szakszervezetek megerősíté-

Next

/
Thumbnails
Contents