Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

I • PETŐFI NÉPE • 1980. július 15. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A nyolcvanas évek integrációja A SZOCIALISTA gazdasági in­tegráció fogalma viszonylag nem­rég, tíz évvel ezelőtt került be lexi­konunkba. E kifejezéssel össze­függ a KGST-tagországokban a komplex program 1971-es elfoga­dását követően kezdődött gazdasá­gi együttműködés új szakasza. A fejlődés korábbi időszakában az együttműködés elsősorban egyes gazdasági ágazatokban alakult ki, amelyek között nem volt szoros kapcsolat. Ez bizonyos mértékig a fejlődés gátja lett Ennek megér­tése vezetett a szocialista orszá­gok konkrét együttműködési prog­ramjának kidolgozásához a nép­gazdaság minden területén. Az új itt az integrációs folyamatok komplex megközelítése, a sokolda­lú együttműködés megerősítése. A KGST-országok számára le­letévé vált, hogy az eszközök szét- toigácsolása nélkül, erejüket bizo­nyos szektorokra koncentrálva be­indítsák bizonyos termékek világ­színvonalú gyártását, elérjék a ter­mékek önköltségének csökkentését. Így a papíripari gépek gyártása főképp Lengyelországban és a Szovjetunióban összpontosul. A kohóberendezések nagy részét Ro­mánia és a Szovjetunió, a villa­mos targoncák egy részét pedig a Szovjetunió és a bolgár üzemek gyártják. Lengyelország és a Szov­jetunió adja a KGST keretében előállított exkavátorok kb. 95 szá­zalékát. A KGST-ORSZAGOKNAK sok­oldalúan sikerül megvalósítaniuk közösségi szintű feladatokat, pél­dául optimális kapacitású vállala­tok szervezését, a kőolaj-, föld­gáz- és kőszénszükséglet kielégí­tését. Ennek eredményeképpen a szocialista országok tartani tud­ták az energiahordozók termelésé­nek és az energiaforrások fogyasz­tásának magas szintjét. Ez a siker elsősorban az új in­tegrációs formák széles körű alkal­mazásának köszönhető. Éppen a hetvenes években kezdődött a ter­mészeti erőforrások együttes kiak­názása, nagy ipari komplexumok közös építése. Sok népgazdasági ágazatban kezdődtek KGST-épít- kezések, amelyek a szocialista gaz­dasági integráció sajátos szimbó­lumai. Közöttük keli megemlíteni a kelet-szibériai cellulózüzemet és a Szövetség , gázvezetéket, Kubá­ban a Las Camariocas-programot, amelynek megvalósítása lehetővé teszi, hogy minden KGST-tagor- szág több nikkel- és kobalttartal­mú termékhez jusson, valamint ide tartozik a Vinnyica—Albert- irsa nagyfeszültségű villamos táv­vezeték. A NEMZETKÖZI ÉPÍTKEZÉ­SEKET a nyolcvanas években is folytatják. Sok integrációs létesít­mény helyét a hosszú távú együtt­működési célprogramok kidolgozá­sa során jelölték ki. A KGST célprogramjai megha­tározzák erre az évtizedre az együttműködési stratégiát. A cél­program azt jelenti, hogy két- és sokoldalú megállapodások alapján kell megoldani a szükséges anya­gi és munkaerőforrások finanszí­rozását, rendelkezésre bocsátásá­val, az új termelési ágak szerve­zésével vagy a meglevők korsze­rűsítésével, a tudományos-kutató és fejlesztő munkákkal, az együtt­működés gazdasági feltételeivel, a hitellel és az árakkal összefüggő minden kérdést. Tehát e problé­mák nem részleges, hanem komp­lex megoldásáról van szó a követ­kező évtized folyamán. A célprogramok a minisztériu­mok, főhatóságok, intézetek, vál­lalatok együttműködésének fő irá­nyát képezik. Sikeres megvalósí­tásukhoz az integráció leghatéko­nyabb eszközeinek bevezetésére van szükség. UKRAJNÁBAN folyik az első együttes atomenergia-ipari épít­kezés. A négymillió kilowatt ka­pacitású hmelnyicki atomerőmű­vet Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia építi. A hmelnyicki atomerőmű mel­lett a nyolcvanas évek egy újabb integrációs létesítményének építése veszi kezdetét. A Szovjetuniót és Lengyelországot összekötő 750 ki­lovoltos vezeték villamos energiát fog szállítani a Szovjetunióból a többi KGST-országba. Lengnl- országon és a Szovjetunión %vül az új távvezeték építésében részt vesz Magyarország, az NDK és Csehszlovákia is. A hmelnyioki atomerőmű és az új nagyfeszült­ségű villamos távvezeték a hosszú távú energiaipari programnak megfelelően épül. A nyolcvanas évek integráció­jának legfontosabb területe az atomenergia-ipari együttműködés. Ma a világ atomenergia-ipari klubjába a Szovjetunió, Csehszlo­vákia,. az NDK és Bulgária tar­tozik. Ebben az évtizedben az atomenergia-termelők közé beáll Magyarország, Kuba, Lengyelor­szág és Románia is. 1990-re az európai KGST-országok (a Szov­jetunió kivételévelj és Kuba atom­erőműveinek összkapacitása 57 kilowatt lesz. E nagy feladat megoldása érde­kében a szocialista államok több összehangolt lépést tettek elsősor­ban az atomerőműberendezés­gyártás terén. Tavaly nyáron sok­oldalú megállapodást írtak alá, amelynek értelmében kooperálják az atomerőmű-berendezések gyár­tását és szállítását. Az atomerő- műberendezés-gyártás fejleszté­séből minden szocialista ország kiveszi a részét. Nagy figyelmet fordítanak a KGST keretében jóváhagyott más célprogramok megvalósítására is. A KGST Végrehajtó Bizottságá­nak moszkvai ülésén részletesen áttekintették a hosszú távú élel­miszeripari célprogram megvalósí­tásával összefüggő intézkedéséket is. Megvitatták a mongóliai szűz­földek feltörésével s a kubai cu­kor- és citrustermelés fejlesztésé­vel összefüggő kérdéseket. A különböző éghajlati övezetben fekvő KGST-országoknak minden lehetőségük megvan, hangsúlyoz­ta a végrehajtó bizottság ülése, hogy kölcsönösen kiegészítsék egy­mást a szocialista nemzetközi pia­con. A NYOLCVANAS EVEKBEN az eddig felhalmozott tapasztalatok alapján tovább fejlődnek a nem­zetközi munkamegosztás különbö­ző formái,' például a termelési spe- cializáció és a kooperáció. Ezt a célt szolgálják a Szovjetunió és KGST-partnerei között 1990-ig ki­dolgozott hosszú távú termelési specializációs és kooperációs prog­ramok. Ilyen programokat a Szov­jetunió eddig Bulgáriával, Ma­gyarországgal, az NDK-val és Csehszlovákiával írt alá. (APN—MTI) Egy termelőszövetkezet - két kép Megyénk egyik legnagyobb, a kiváló efmet ötszór elnyert kiskun­félegyházi Lenin Termelőszövetkezetben tettünk a napokban rövid fotósétát, s a teljesség Igénye nélkül adunk képeinkkel ízelítőt a kö­zős gazdaság egyik hétköznapjából. 0 Evek óta egyre jobb eredménnyel járulnak hozzá az ország burgo- r.yaellátásához. Az idén 180 hektáron termelik ezt a fontos élelmicik­ket s mindent elkövetnek, hogy minél jobb termést érjenek el. Napja­ink legfontosabb tennivalója a növényvédelem, harc a burgonyavész és a burgonyabogár ellen. Az idén immár hatodszor járják végig a permetezőgépek a hatalmas táblákat, s szórják ki a növényt megvédő vegyszereket. Felvételünkön Kovács Ferenc és Szabó Béla növény­védő gépészek az egyik igen jó termést ígérő táblában. 0 A szövetkezet 120 dolgozót foglalkoztató autójavító üzemének fő profilja az Ikarusz autóbuszok javítása. Evek óta hozzák ide a kisebb- nagyobb buszokat az ország minden tájáról, s rövid átfutási idő után nagyon gondosan kijavítva vehetik át tulajdonosaik a járműveket. Az idén a gyárral szerződést kötve vállalkoztak a 200-as család külön­böző típusainak garanciális javítására is. A múlt év végén harminc autószerelő és öt villanyszerelő részére a gyár szakemberei három­hetes speciális tanfolyamot rendeztek, s az ezen részt vevők még ala­posabb szaktudásra tettek szert. Az első félévben 40 nagyjavitott és 30 garanciálisán átvizsgált autóbusz hagyta el a műhelyeket. Felvéte­lünkön Balogh János szerelő-csoportvezető és Török Ferenc a MALÉV egyik nagyjavított csuklós autóbuszát készíti elő átadásra. (Opaúszky László felvételei) Energia - energia A Ha energiajövőnkről esik Esetleg valami más...? **• szó, tudósok körében rög­tön Sieves vita robban ki arról, hogy az „egyéb” energiaforrások közül melyik lesz a legjelentő­sebb. Vannak, akik a nepenergiá-. ra esküdnek, mások a szél erejé­re, megint mások a hullámerő- művekre. Vagyis ha az ' „egyéb” energiaforrásokról kívánnánk pontos képet adni, szinte a lehe­tetlenre vállalkoznánk. Annál is inkább, mert például kan mindjárt felemlegetik a kis teljesítménysűrűséget, a hatalmas beruházási költségeket. Minden­esetre már folynak kísérletek a napelemekkel történő áramter­melésre, az Egyesült Államokban az ezredfordulóra azonban még így is a teljes szükséglet egyetlen százalékát fogják fedezni ily mó­don. Ahhoz ugyanis, hogy a szükséges erőmű-kapacitást meg­két milliárd dollárnyi beruházás­ra volna szükség. Ennek ellenére a vállalkozó kedv nem hagyott alább. Kísérleti jelleggel Ausztrá­liában már üzemel egy napener­giával működő villanypásztor, Amerikában autó, a Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 30 ország közreműködésével hozzákezdett egy központi műszaki napenergia­bázis kialakításához, az amerikai Boeing cég pedig előállt a nap­erőművek terveivel. Hasonló kí­sérletek folynak a szélenergiával, s a Föld melegével is. A szakem­berek becslése szerint bolygónk belsejében egymilliószor több energia van felhalmozva, . mint amennyit ismert szén-, kőolaj- és földgáztartalékunk tartalmaz. a napenergiával kapcsolatbán S'ó1>J teremtsék,'tíz éven keresztül egy- >ff íoe .ísöQgs'tóíföoni/i Jtsnz 0 Íme, egy állítólagos napfényautó, A Solartech- nik ’80 kiállításon mutatták be Hamburgban, 132 wattos motor hajtja, óránként 12 kilométer megté­telére képes. 0 És még egy napcsoda! A képen látható kis re­pülőgépet Amerikában készítették, a működéshez szükséges üzemanyagot napcellák biztosítják. A Föld melegét napjainkban ott tudják hasznosítani, ahol a vul­káni jelenségeken kívül a mély­ségben elegendő víz is található, és a forró kőzet vízáteresztő. Az így nyert gőzt jelenleg néjgy na­gyobb erőmű alkalmazza elekt­romos energia előállítására: Észak. Karolinában egy 412 megawattos, az olaszországi Toszkánában egy 390 megawattos, Űj-Zélandon egy 290 megawattos és Észak- Mexikóban egy 75 megawattos. Ukrán tudósok szerint a növé­nyekből nyerhető hidrogén nem­sokára a benzin vetélytársa lehet. Különleges üvegházakban her­metikusan elzárt térségben mosza- tokat termesztenek. Ezek a pará­nyi élőlények a napsugár hatásá­ra hidrogént választanak ki. Ezt fémmel egyesítik, s az így nyert egy köbcentiméternyi hibrid égy gépkocsihoz 400—500 kilométeres útra elegendő üzemanyag. A tan­kolás az elképzelések szerint úgy történik majd, hogy az autósok egy kis méretű fémlamellát kap­nak az üzemanyagtöltő állomá­son, amit azután elhelyeznek a motor speciális részében. Felme­legedéskor kiszabadul a hidrogén: indulhat az autó. Szakemberek azt is kiszámítot­ták, hogy a repülőgép új hajtó­anyagának bevezetését 2010-re, az atommeghajtású gépkocsik korszakának kezdetét pedig 2050-re várhatjuk. A hidrogénnek mint hajtóanyagnak az elterjedését 2030-ra jósolják, míg a nagyobb épületek napenergiával történő klimatizálását az ezredfordulótól valószínűsítik. m&mm A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Pártunk XII. kongresszusa határozatai­nak eredményes végrehajtása igényli a párt vezető szerepének, a pártirányításnak és — ellenőrzés­nek következetes, az eddigieknél színvonalasabb érvényesíté­sét. Vonatkozik ez a párt, a társadalmi élet minden egyes te­rületére, igy a kádermunkára is. Hatáskör és felelősség Decentralizálás és demokratizálás A pártbizottságok és pártveze­tőségek káderhatásköre, a párt- alapszervezetek véleményezési jog­köre a pártirányítás és ellenőrzés fontos eleme. A pártszervek a hatáskör gyakorlásával tulajdon­képpen azt segítik elő, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális élet különböző posztjain a káder­politikai elveknek, a munka köve­telményeinek megfelelő személyek dolgozzanak, olyanok, akik képe­sek területükön következetesen érvényre juttatni a párt politiká­ját. A szocialista demokrácia fej­lesztésével párhuzamosan az el­múlt esztendőkben decentralizálási folyamat indult meg a káderha­táskörök tekintetében. A közpon­ti pártszervektől jelentős számú káderhatáskör került a területi pártszervekhez. Nagyobb rangot kapott a pártalapszervezetek vé­leményezési jogköre is. A párt- bizottságok és pártvezetőségek általában jól élnek a hatáskörük­kel. Az alapszervezetek is egyre jobban ellátják a véleményezési jogkörből adódó feladataikat. Túl­zás nélkül elmondhatjuk, hogy a hatáskör gyakorlása során erősö­dik a választott testületek szere­pe a személyi kérdések eldöntésé­ben. Tapasztalható az is, hogy szélesebb körből igénylik a dön­téshez szükséges véleményeket. Ezzel általában gondosabbá, meg­alapozottabbá válnak a testületek elé kerülő javaslatok. A problémák típusai Átgondoltabb lesz a személyze­ti munka, az állami, gazdasági és kulturális területeken dolgozó káderállomány összetételének ala­kulása, az értékelés, az utánpót­lás nevelése. A káderek kiválasztásában, cse­rélődésében, utánpótlásában ta­pasztalható egyes problémák a hatáskör gyakorlásának hiányos­ságaival is összefüggnek. Például a vezetői állomány körében az el­múlt években bekövetkezett cse­rélődés helyes és szükséges volt. A cserék többsége azonban nyug­díj, vagy egészségromlás — és csak részben alkalmatlanság — miatt történt. Még nem mindig érvé­nyesül kellően az az elv, hogy a vezetők addig dolgozzanak be­osztásukban, ameddig maradék­talanul el tudják látni a feladatai­kat. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az alkalmatlanság megálla­pítása és a cserélődés között sok esetben nagy az időbeni különb­ség. Az ilyen esetekben tapasztal­ható rosszul értelmezett 'humaniz­mus árt az érintett vezetőnek és az ügynek is. Az sem vitatható, hogy példá­ul az állami, gazdasági, szövet­kezeti vezetők politikai-szakmai felkészültsége az utóbbi eszten­dőkben javult. Ugyanakkor terü­letenként és szintenként jelentős eltérések is vannak. Javulás ta­pasztalható a vezetői állomány korösszetételének alakulásában is, ugyanakkor még mindig előfor­dul bátortalanság; a fiatalok ve­zető funkcióba állításában és las­sú az előrehaladás.,a nők politikai, gazdasági vezető tisztségekbe tör­ténő helyezésénél is. Esetenként pedig bizonytalanság mutatkozik az arra alkalmas pártonkívüliek vezető tisztségekre jelölésénél. Vannak hiányosságok a vezető munka 'közbeni segítése, nevelése, vezetőkészségük fejlesztése tekin­tetében is. A fejlődő minősítő munka ellenére is előfordul még a valóságot megszépítő formális jel­lemzés. Esetenként előfordul, hogy a felsőbb szervek kikerülik és ez­zel megsértik az alsóbb szervek hatáskörét. Más oldalról viszont tapasztalható az is, hogy a hatás­kör helyes decentralizálása során leadott jogkör a személyi kérdé­sek eldöntésében nem mindig párosul kellő felelősséggel.. A továbblépés útja Az említett néhány probléma, és' az előttünk álló feladatok azt igénylik, hogy tegyük tartalma­sabbá a párthatáskör gyakorlását és ennek során következetesebbé káderpolitikai elveink érvényesí­tését. Pártunk XII. kongresszusa útmutatásainak megfelelően a hatáskörileg illetékes szerveknek jobban figyelembe kell venniük, hogy a szocializmus építésének megnövekedett feladatai nagyohb követelményeket támasztanak a káder- és személyzeti munkával, a káderekkel szemben. Ezt csak, úgy lehet teljesíteni, ha a hatás­körrel együttjáró jogkörök min­denütt nagyobb felelősséggel páro­sulnak, ha a káder- és személy­zeti munka mindenütt a vezetői tevékenység elválaszthatatlan ré­szévé válik. A hatáskör gyakorlása során ar­ra kell törekedni, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ennek kell alárendelni a vezetők kiválasztását, nevelését, képzését, továbbképzését, anyagi-erkölcsi megbecsülését egyaránt. Az indo­kolt kádercseréket is — a munka igényeivel, a társadalmi szükség­letekkel összhangban — idejében és tervszerűen kell megoldani. A személyi döntésekben növel­ni kell a választott testületek sze­repét és felelősségét. A hatáskör testületi, kollektív jellegű, tehát választott szervek — pártbizott­ságok, végrehajtó bizottságok, pártvezetőségek — gyakorolják. A pártszervek tisztségviselői, mun­katársai is csak a testület felha­talmazása alapján járhatnak el a személyi ügy jó előkészítése, a testület körültekintő, tárgyilagos informálása érdekében. Minden^ hol arra kell törekedni, hogy á testületek megismerjék a döntési­hez szükséges információkat, fe­lelősséggel mérlegeljék azokat, hogy érdemi' és nem. formális módon dönthessenek. A káderhatáskör gyakorlásának fontos alapelve, hogy az he sért­se, hanem erősítse a kinevezési, minősítési stb. jogkört gyakorló állami, gazdasági vezetők önálló­ságát, jogszabályi felelősségét. Ez azonban nem kisebbítheti a> párt­szervek felelősségét. A káderhatáskör helyes gyakor­lásának fontos feltétele, hogy a pártszervek és a velük kapcsolat­ban levő állami, gazdasági, Intéz­ményi vezetők között elvi alapo­kon nyugvó, elvtársias együttmű­ködés alakuljon ki. Az együttmű­ködés elvi alapját az képezi, hogy a vezetőknek — bárhol dolgozza­nak is — káder- és személyzeti munkájukban, a személyi kérdé­sek eldöntésekor a párt káderpo­litikájának elvei szerint kell el­járniuk. Dr. Pivarnyik János az MSZMP KB munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents