Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
I • PETŐFI NÉPE • 1980. július 15. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A nyolcvanas évek integrációja A SZOCIALISTA gazdasági integráció fogalma viszonylag nemrég, tíz évvel ezelőtt került be lexikonunkba. E kifejezéssel összefügg a KGST-tagországokban a komplex program 1971-es elfogadását követően kezdődött gazdasági együttműködés új szakasza. A fejlődés korábbi időszakában az együttműködés elsősorban egyes gazdasági ágazatokban alakult ki, amelyek között nem volt szoros kapcsolat. Ez bizonyos mértékig a fejlődés gátja lett Ennek megértése vezetett a szocialista országok konkrét együttműködési programjának kidolgozásához a népgazdaság minden területén. Az új itt az integrációs folyamatok komplex megközelítése, a sokoldalú együttműködés megerősítése. A KGST-országok számára leletévé vált, hogy az eszközök szét- toigácsolása nélkül, erejüket bizonyos szektorokra koncentrálva beindítsák bizonyos termékek világszínvonalú gyártását, elérjék a termékek önköltségének csökkentését. Így a papíripari gépek gyártása főképp Lengyelországban és a Szovjetunióban összpontosul. A kohóberendezések nagy részét Románia és a Szovjetunió, a villamos targoncák egy részét pedig a Szovjetunió és a bolgár üzemek gyártják. Lengyelország és a Szovjetunió adja a KGST keretében előállított exkavátorok kb. 95 százalékát. A KGST-ORSZAGOKNAK sokoldalúan sikerül megvalósítaniuk közösségi szintű feladatokat, például optimális kapacitású vállalatok szervezését, a kőolaj-, földgáz- és kőszénszükséglet kielégítését. Ennek eredményeképpen a szocialista országok tartani tudták az energiahordozók termelésének és az energiaforrások fogyasztásának magas szintjét. Ez a siker elsősorban az új integrációs formák széles körű alkalmazásának köszönhető. Éppen a hetvenes években kezdődött a természeti erőforrások együttes kiaknázása, nagy ipari komplexumok közös építése. Sok népgazdasági ágazatban kezdődtek KGST-épít- kezések, amelyek a szocialista gazdasági integráció sajátos szimbólumai. Közöttük keli megemlíteni a kelet-szibériai cellulózüzemet és a Szövetség , gázvezetéket, Kubában a Las Camariocas-programot, amelynek megvalósítása lehetővé teszi, hogy minden KGST-tagor- szág több nikkel- és kobalttartalmú termékhez jusson, valamint ide tartozik a Vinnyica—Albert- irsa nagyfeszültségű villamos távvezeték. A NEMZETKÖZI ÉPÍTKEZÉSEKET a nyolcvanas években is folytatják. Sok integrációs létesítmény helyét a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása során jelölték ki. A KGST célprogramjai meghatározzák erre az évtizedre az együttműködési stratégiát. A célprogram azt jelenti, hogy két- és sokoldalú megállapodások alapján kell megoldani a szükséges anyagi és munkaerőforrások finanszírozását, rendelkezésre bocsátásával, az új termelési ágak szervezésével vagy a meglevők korszerűsítésével, a tudományos-kutató és fejlesztő munkákkal, az együttműködés gazdasági feltételeivel, a hitellel és az árakkal összefüggő minden kérdést. Tehát e problémák nem részleges, hanem komplex megoldásáról van szó a következő évtized folyamán. A célprogramok a minisztériumok, főhatóságok, intézetek, vállalatok együttműködésének fő irányát képezik. Sikeres megvalósításukhoz az integráció leghatékonyabb eszközeinek bevezetésére van szükség. UKRAJNÁBAN folyik az első együttes atomenergia-ipari építkezés. A négymillió kilowatt kapacitású hmelnyicki atomerőművet Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia építi. A hmelnyicki atomerőmű mellett a nyolcvanas évek egy újabb integrációs létesítményének építése veszi kezdetét. A Szovjetuniót és Lengyelországot összekötő 750 kilovoltos vezeték villamos energiát fog szállítani a Szovjetunióból a többi KGST-országba. Lengnl- országon és a Szovjetunión %vül az új távvezeték építésében részt vesz Magyarország, az NDK és Csehszlovákia is. A hmelnyioki atomerőmű és az új nagyfeszültségű villamos távvezeték a hosszú távú energiaipari programnak megfelelően épül. A nyolcvanas évek integrációjának legfontosabb területe az atomenergia-ipari együttműködés. Ma a világ atomenergia-ipari klubjába a Szovjetunió, Csehszlovákia,. az NDK és Bulgária tartozik. Ebben az évtizedben az atomenergia-termelők közé beáll Magyarország, Kuba, Lengyelország és Románia is. 1990-re az európai KGST-országok (a Szovjetunió kivételévelj és Kuba atomerőműveinek összkapacitása 57 kilowatt lesz. E nagy feladat megoldása érdekében a szocialista államok több összehangolt lépést tettek elsősorban az atomerőműberendezésgyártás terén. Tavaly nyáron sokoldalú megállapodást írtak alá, amelynek értelmében kooperálják az atomerőmű-berendezések gyártását és szállítását. Az atomerő- műberendezés-gyártás fejlesztéséből minden szocialista ország kiveszi a részét. Nagy figyelmet fordítanak a KGST keretében jóváhagyott más célprogramok megvalósítására is. A KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részletesen áttekintették a hosszú távú élelmiszeripari célprogram megvalósításával összefüggő intézkedéséket is. Megvitatták a mongóliai szűzföldek feltörésével s a kubai cukor- és citrustermelés fejlesztésével összefüggő kérdéseket. A különböző éghajlati övezetben fekvő KGST-országoknak minden lehetőségük megvan, hangsúlyozta a végrehajtó bizottság ülése, hogy kölcsönösen kiegészítsék egymást a szocialista nemzetközi piacon. A NYOLCVANAS EVEKBEN az eddig felhalmozott tapasztalatok alapján tovább fejlődnek a nemzetközi munkamegosztás különböző formái,' például a termelési spe- cializáció és a kooperáció. Ezt a célt szolgálják a Szovjetunió és KGST-partnerei között 1990-ig kidolgozott hosszú távú termelési specializációs és kooperációs programok. Ilyen programokat a Szovjetunió eddig Bulgáriával, Magyarországgal, az NDK-val és Csehszlovákiával írt alá. (APN—MTI) Egy termelőszövetkezet - két kép Megyénk egyik legnagyobb, a kiváló efmet ötszór elnyert kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben tettünk a napokban rövid fotósétát, s a teljesség Igénye nélkül adunk képeinkkel ízelítőt a közős gazdaság egyik hétköznapjából. 0 Evek óta egyre jobb eredménnyel járulnak hozzá az ország burgo- r.yaellátásához. Az idén 180 hektáron termelik ezt a fontos élelmicikket s mindent elkövetnek, hogy minél jobb termést érjenek el. Napjaink legfontosabb tennivalója a növényvédelem, harc a burgonyavész és a burgonyabogár ellen. Az idén immár hatodszor járják végig a permetezőgépek a hatalmas táblákat, s szórják ki a növényt megvédő vegyszereket. Felvételünkön Kovács Ferenc és Szabó Béla növényvédő gépészek az egyik igen jó termést ígérő táblában. 0 A szövetkezet 120 dolgozót foglalkoztató autójavító üzemének fő profilja az Ikarusz autóbuszok javítása. Evek óta hozzák ide a kisebb- nagyobb buszokat az ország minden tájáról, s rövid átfutási idő után nagyon gondosan kijavítva vehetik át tulajdonosaik a járműveket. Az idén a gyárral szerződést kötve vállalkoztak a 200-as család különböző típusainak garanciális javítására is. A múlt év végén harminc autószerelő és öt villanyszerelő részére a gyár szakemberei háromhetes speciális tanfolyamot rendeztek, s az ezen részt vevők még alaposabb szaktudásra tettek szert. Az első félévben 40 nagyjavitott és 30 garanciálisán átvizsgált autóbusz hagyta el a műhelyeket. Felvételünkön Balogh János szerelő-csoportvezető és Török Ferenc a MALÉV egyik nagyjavított csuklós autóbuszát készíti elő átadásra. (Opaúszky László felvételei) Energia - energia A Ha energiajövőnkről esik Esetleg valami más...? **• szó, tudósok körében rögtön Sieves vita robban ki arról, hogy az „egyéb” energiaforrások közül melyik lesz a legjelentősebb. Vannak, akik a nepenergiá-. ra esküdnek, mások a szél erejére, megint mások a hullámerő- művekre. Vagyis ha az ' „egyéb” energiaforrásokról kívánnánk pontos képet adni, szinte a lehetetlenre vállalkoznánk. Annál is inkább, mert például kan mindjárt felemlegetik a kis teljesítménysűrűséget, a hatalmas beruházási költségeket. Mindenesetre már folynak kísérletek a napelemekkel történő áramtermelésre, az Egyesült Államokban az ezredfordulóra azonban még így is a teljes szükséglet egyetlen százalékát fogják fedezni ily módon. Ahhoz ugyanis, hogy a szükséges erőmű-kapacitást megkét milliárd dollárnyi beruházásra volna szükség. Ennek ellenére a vállalkozó kedv nem hagyott alább. Kísérleti jelleggel Ausztráliában már üzemel egy napenergiával működő villanypásztor, Amerikában autó, a Nemzetközi Szabványügyi Hivatal 30 ország közreműködésével hozzákezdett egy központi műszaki napenergiabázis kialakításához, az amerikai Boeing cég pedig előállt a naperőművek terveivel. Hasonló kísérletek folynak a szélenergiával, s a Föld melegével is. A szakemberek becslése szerint bolygónk belsejében egymilliószor több energia van felhalmozva, . mint amennyit ismert szén-, kőolaj- és földgáztartalékunk tartalmaz. a napenergiával kapcsolatbán S'ó1>J teremtsék,'tíz éven keresztül egy- >ff íoe .ísöQgs'tóíföoni/i Jtsnz 0 Íme, egy állítólagos napfényautó, A Solartech- nik ’80 kiállításon mutatták be Hamburgban, 132 wattos motor hajtja, óránként 12 kilométer megtételére képes. 0 És még egy napcsoda! A képen látható kis repülőgépet Amerikában készítették, a működéshez szükséges üzemanyagot napcellák biztosítják. A Föld melegét napjainkban ott tudják hasznosítani, ahol a vulkáni jelenségeken kívül a mélységben elegendő víz is található, és a forró kőzet vízáteresztő. Az így nyert gőzt jelenleg néjgy nagyobb erőmű alkalmazza elektromos energia előállítására: Észak. Karolinában egy 412 megawattos, az olaszországi Toszkánában egy 390 megawattos, Űj-Zélandon egy 290 megawattos és Észak- Mexikóban egy 75 megawattos. Ukrán tudósok szerint a növényekből nyerhető hidrogén nemsokára a benzin vetélytársa lehet. Különleges üvegházakban hermetikusan elzárt térségben mosza- tokat termesztenek. Ezek a parányi élőlények a napsugár hatására hidrogént választanak ki. Ezt fémmel egyesítik, s az így nyert egy köbcentiméternyi hibrid égy gépkocsihoz 400—500 kilométeres útra elegendő üzemanyag. A tankolás az elképzelések szerint úgy történik majd, hogy az autósok egy kis méretű fémlamellát kapnak az üzemanyagtöltő állomáson, amit azután elhelyeznek a motor speciális részében. Felmelegedéskor kiszabadul a hidrogén: indulhat az autó. Szakemberek azt is kiszámították, hogy a repülőgép új hajtóanyagának bevezetését 2010-re, az atommeghajtású gépkocsik korszakának kezdetét pedig 2050-re várhatjuk. A hidrogénnek mint hajtóanyagnak az elterjedését 2030-ra jósolják, míg a nagyobb épületek napenergiával történő klimatizálását az ezredfordulótól valószínűsítik. m&mm A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Pártunk XII. kongresszusa határozatainak eredményes végrehajtása igényli a párt vezető szerepének, a pártirányításnak és — ellenőrzésnek következetes, az eddigieknél színvonalasabb érvényesítését. Vonatkozik ez a párt, a társadalmi élet minden egyes területére, igy a kádermunkára is. Hatáskör és felelősség Decentralizálás és demokratizálás A pártbizottságok és pártvezetőségek káderhatásköre, a párt- alapszervezetek véleményezési jogköre a pártirányítás és ellenőrzés fontos eleme. A pártszervek a hatáskör gyakorlásával tulajdonképpen azt segítik elő, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális élet különböző posztjain a káderpolitikai elveknek, a munka követelményeinek megfelelő személyek dolgozzanak, olyanok, akik képesek területükön következetesen érvényre juttatni a párt politikáját. A szocialista demokrácia fejlesztésével párhuzamosan az elmúlt esztendőkben decentralizálási folyamat indult meg a káderhatáskörök tekintetében. A központi pártszervektől jelentős számú káderhatáskör került a területi pártszervekhez. Nagyobb rangot kapott a pártalapszervezetek véleményezési jogköre is. A párt- bizottságok és pártvezetőségek általában jól élnek a hatáskörükkel. Az alapszervezetek is egyre jobban ellátják a véleményezési jogkörből adódó feladataikat. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a hatáskör gyakorlása során erősödik a választott testületek szerepe a személyi kérdések eldöntésében. Tapasztalható az is, hogy szélesebb körből igénylik a döntéshez szükséges véleményeket. Ezzel általában gondosabbá, megalapozottabbá válnak a testületek elé kerülő javaslatok. A problémák típusai Átgondoltabb lesz a személyzeti munka, az állami, gazdasági és kulturális területeken dolgozó káderállomány összetételének alakulása, az értékelés, az utánpótlás nevelése. A káderek kiválasztásában, cserélődésében, utánpótlásában tapasztalható egyes problémák a hatáskör gyakorlásának hiányosságaival is összefüggnek. Például a vezetői állomány körében az elmúlt években bekövetkezett cserélődés helyes és szükséges volt. A cserék többsége azonban nyugdíj, vagy egészségromlás — és csak részben alkalmatlanság — miatt történt. Még nem mindig érvényesül kellően az az elv, hogy a vezetők addig dolgozzanak beosztásukban, ameddig maradéktalanul el tudják látni a feladataikat. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az alkalmatlanság megállapítása és a cserélődés között sok esetben nagy az időbeni különbség. Az ilyen esetekben tapasztalható rosszul értelmezett 'humanizmus árt az érintett vezetőnek és az ügynek is. Az sem vitatható, hogy például az állami, gazdasági, szövetkezeti vezetők politikai-szakmai felkészültsége az utóbbi esztendőkben javult. Ugyanakkor területenként és szintenként jelentős eltérések is vannak. Javulás tapasztalható a vezetői állomány korösszetételének alakulásában is, ugyanakkor még mindig előfordul bátortalanság; a fiatalok vezető funkcióba állításában és lassú az előrehaladás.,a nők politikai, gazdasági vezető tisztségekbe történő helyezésénél is. Esetenként pedig bizonytalanság mutatkozik az arra alkalmas pártonkívüliek vezető tisztségekre jelölésénél. Vannak hiányosságok a vezető munka 'közbeni segítése, nevelése, vezetőkészségük fejlesztése tekintetében is. A fejlődő minősítő munka ellenére is előfordul még a valóságot megszépítő formális jellemzés. Esetenként előfordul, hogy a felsőbb szervek kikerülik és ezzel megsértik az alsóbb szervek hatáskörét. Más oldalról viszont tapasztalható az is, hogy a hatáskör helyes decentralizálása során leadott jogkör a személyi kérdések eldöntésében nem mindig párosul kellő felelősséggel.. A továbblépés útja Az említett néhány probléma, és' az előttünk álló feladatok azt igénylik, hogy tegyük tartalmasabbá a párthatáskör gyakorlását és ennek során következetesebbé káderpolitikai elveink érvényesítését. Pártunk XII. kongresszusa útmutatásainak megfelelően a hatáskörileg illetékes szerveknek jobban figyelembe kell venniük, hogy a szocializmus építésének megnövekedett feladatai nagyohb követelményeket támasztanak a káder- és személyzeti munkával, a káderekkel szemben. Ezt csak, úgy lehet teljesíteni, ha a hatáskörrel együttjáró jogkörök mindenütt nagyobb felelősséggel párosulnak, ha a káder- és személyzeti munka mindenütt a vezetői tevékenység elválaszthatatlan részévé válik. A hatáskör gyakorlása során arra kell törekedni, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ennek kell alárendelni a vezetők kiválasztását, nevelését, képzését, továbbképzését, anyagi-erkölcsi megbecsülését egyaránt. Az indokolt kádercseréket is — a munka igényeivel, a társadalmi szükségletekkel összhangban — idejében és tervszerűen kell megoldani. A személyi döntésekben növelni kell a választott testületek szerepét és felelősségét. A hatáskör testületi, kollektív jellegű, tehát választott szervek — pártbizottságok, végrehajtó bizottságok, pártvezetőségek — gyakorolják. A pártszervek tisztségviselői, munkatársai is csak a testület felhatalmazása alapján járhatnak el a személyi ügy jó előkészítése, a testület körültekintő, tárgyilagos informálása érdekében. Minden^ hol arra kell törekedni, hogy á testületek megismerjék a döntésihez szükséges információkat, felelősséggel mérlegeljék azokat, hogy érdemi' és nem. formális módon dönthessenek. A káderhatáskör gyakorlásának fontos alapelve, hogy az he sértse, hanem erősítse a kinevezési, minősítési stb. jogkört gyakorló állami, gazdasági vezetők önállóságát, jogszabályi felelősségét. Ez azonban nem kisebbítheti a> pártszervek felelősségét. A káderhatáskör helyes gyakorlásának fontos feltétele, hogy a pártszervek és a velük kapcsolatban levő állami, gazdasági, Intézményi vezetők között elvi alapokon nyugvó, elvtársias együttműködés alakuljon ki. Az együttműködés elvi alapját az képezi, hogy a vezetőknek — bárhol dolgozzanak is — káder- és személyzeti munkájukban, a személyi kérdések eldöntésekor a párt káderpolitikájának elvei szerint kell eljárniuk. Dr. Pivarnyik János az MSZMP KB munkatársa