Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. Július 13. . VASUTASNAP, 1980 — Én soha nem tudtam elképzelni a világot sínek, mozdonyok nélkUl — mondja magáról. — Nem csoda, hiszen vasutas volt a nagyapám, az apám, a nagybátyám... A sínek mellett nőttem fel. Még nyolcéves sem voltam, amikor megtaníttatta velem a morzét nagyapám, aki akkoriban Szikács község álolmásfőnöke volt. 1940- Cicii, a csabacsüdi állomáson álltam munkába először, forgalmi napidijnokként. A napidíjnok annyit jelentett, hogy bármikor és minden indok nélkül elbocsáthattak. Hat hónapra rá letettem a középfokú vasutas szakvizsgákat, majd két év múlva elvégeztem a vasúti tisztképzőt is. 1949- ben kerültem Bács-Kiskun megyébe, amikor kineveztek Csengőd állomásfönökének. Egy évvel később Kiskunfélegyháza, 1955-ben pedig Kecskemét állomásfőnöke lettem, s maradtam egészen mostanáig. Mert most, negyvenéves szolgálattal a hátam mögött, nyugdíjba vonulok. Röviden ennyi a múlt... Dióhéjban valóban ennyi. Néhány jellegzetes „váltóját" azonban érdemes megemlíteni annak az útnak, amely a lajtos ivóvíztől a pályák villamosításáig vezetett. Van mire visszatekintenie, büszkének lennie a nyugalomba vonuló állomásfőnöknek: 1955-ben Érdemes Vasutas lett, majd 1962- ben a Szocialista Munkáért Érdemérem kormánykitüntetésben, legutóbb pedig Kiváló Vasutas elismerésben részesült. Az elmúlt huszonöt évben, tizenöt alkalommal nyerte el a vezetése alá tartozó kecskeméti körzet az élüzem címet. A MÁV rohamos fejlődése szükségszerűen azt követelte, hogy a vasutas is lépést tartson vele. Már nem éppen gyerekfejjel, 1972- ben szerzett mérnöki diplomát, a Közlekedési Műszaki Főiskola levelező tagozatán, hogy minél jobban meg tudjon felelni, a növekvő követelményeknek. De amire a legbüszkébb lehet; olyan emberek vették át az új, kecskeméti Uzemfőnökség vezetői tisztségeit, akik mellette sajátították el e szakmát, s akiket úgy látogathat meg ezután is, mint a legjobb barátait. — Elengedhetetlen, hogy jó kapcsolatokat építsen ki egy pályaudvar, a szállíttató vállalatokkal — mondja a vezetés feladatairól. — Ma már a kecskeméti üzemfőnökség, csaknem egymillió tonna áru szállítását bonyolítja le évente, többségüket exportra. Számos nagyobb Bács-Kiskun megyei vállalat igényli segítségünket. A kecskemétiek közül például partnereink közé tartozik hosszú évek óta a ZIM. a Baromfifeldolgozó Vállalat, a kárpitosipari szövetkezet. a ZÖLDÉRT, a konzervgyár és lehetne sorolni hosszasan. A fejlődéshez állandóan alkalmazkodni kellett, s ez vonatkozik a vezetési módszerekre is. Az egyre növekvő forgalommal s a műszaki változásokkal párhuzamosan, igyekeztünk javítani a vagyon- és személybiztonságot, ami fegyelmezett magatartást követelt mindannyiunktól. Persze, ilyen összetartó kollektívában, ilyen jó kollégák között, mint Kecskeméten, mindez nem okozott különösebb nehézséget. Negyven év után is az a véleményem, hogy aki eleget tesz kötelezettségeinek és becsülettel megállja a helyét, az mindenféle értelemben megtalálja a számításait a MÁV-nál. — Nem szalasztottunk össze vonatokat egyszer sem, az itt töltött huszonöt év alatt — mondja, miután erről kérdezem. — Persze voltak kisebb-nagyobb balesetek a körzetben, de szerencsére ezek is csak elvétve. Ezekre nem szívesen emlékezem ... — Egészen ez év januárjáig laktunk az állomás épületében levő szolgálati lakásban. Ha valami baj volt, helyben, vagyis azonnal kéznél voltam. Most aztán kiköltöztünk a Széchenyivárosba. így legalább közelebb leszünk a gyerekekhez is, akik ugyancsak azon a részen laknak. Érdekes, any- nyira megszoktam a vonatok zaját a hosszú évek alatt, hogy még most is felriadok éjszakánként a csendre... Miközben a vasútról, kollégáiról, önmagáról beszél, még véletlenül se emlékeztet a megfáradt idős emberekre. Megelégedettnek, vidámnak tűnik, tele ambíciókkal, a nyugdíjas éveket illetően is. Arról mesél, hogy mostmár több időt tud szentelni régi szenvedélyének, a sportnak. Ugyanis tíz éve, hogy a MÁV sportkörének elnöke, s a KSC vízilabda-szakosztályának vezetőségi tagja jelenleg is. Emellett a városi párt- bizottság instruktori hálózatában, ugyancsak eleget kíván tenni társadalmi megbízatásainak. A fel- szabadulás óta tagja a kommunista pártnak, s éveken át tevékenykedett az MSZMP kecskeméti városi bizottságának és végrehajtó bizottságának tagjaként. — Nem fogok unatkozni — mondja mosolyogva. — Az én feladatom lesz majd, hogy a kis- unokáimat megtanítsam úszni. Azután van egy hobbi telkem is. Építek rá egy, bungallót, kertész- kedek, veteményezek. No és néha elmegyek majd az állomásra is, megnézni, hogy vannak a régi kollégáim, barátaim. Igen, bizonyos, hogy visszacsalogat majd olykor a vonatok kattogása, a szemafor hangja... Meg az elmúlt negyven év emlékei, amit közöttük töltöttem. Koloh Elek • Az érlelőben rakódik a nemes penész a rudakra. • Gondos kezek látják el címkével, védjegyükkel a szalámirudakat. Egy torony árnyékában ülünk ■ a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát igazgatójának szobájában. Az asztalon jéghideg alpakka tálon a lemezesen fénylő mélypiros, a világ minden táján tisztelt nemes húsvalutánk: a téliszalámi. A torony — már nem a Tisza-parti, az volt az első — klímatorony, a szalámi „pincéje". Itt érik a hófehér-nemespenésszel borított szalámirúd kilencven napon át húsvalutává. A torony messziről látszik, a város egyik jellegzetessége. Négy betűből álló nevet, világmárkát hirdet: Pick. Az ötödik ötéves terv egyik alkotása: a húskombinát érlelője. A szalámi karrierje... ' A múlt században főleg csak élő állatot exportált . Magyarország. Itthoni húsfeldolgozásra nem volt lehetőség, az ipar fej- U ilensége miatt. A sertéshús-feldolgozás elmaradottságának egyik oka: a rövid vágási idény. A kon- zervgyártás sem alakult még ki. s ezért olyan tartósítási módra volt szükség, amivel biztos, jó árut tudtak előállítani. A megoldást, a múlt század derekán olasz mesterek hozták Magyarországra, a Pazzoni, a Faddini, a Dozzi és a Vidoni családok. De jobb szalámit készítettek nálunk, mint odahaza: az „alapanyag”, a magyar sertés jobb minőségű volt. A század végén még kisipari módon készült a szalámi, a századfordulón vált a termelés fokozatosan ipari jellegűvé. A múlt század utolsó évtizedében még huszonhét szalámigyárban készült a magyar téliszalámi. 1899-ben a termelés 13 775 mázsa volt, amelyből 10 295 mázsát exportáltak. Szegeden Pick Márk, cseh'származású kereskedőcsalád nevéhez fűződik a téliszalámi-gyártás meghonosítása. Persze kezdetben ők is olasz vendégmunkásokat alkalmaztak. A szegedi szalámi titka: a kitűnő alapanyag mellett a hűvös, tiszai levegő. Páratlan klimatikus • Szeged városképéhez tartozik: Ilovszky Béla felvételei — KS.) viszonyok kedveznek itt a Tisza- partján az érlelés folyamatának. A húsellátás hátterét a gazdag bácskai, bánáti országrészek biztosították, de Szeged városában is jelentős volt a sertéstenyésztés és hizlalás. Miért „téli” szalámi?, Az érlelés azelőtt idényhez, a téli, hideg hónapokhoz volt kötve. Akárcsak a disznóölés, a kola „szalámitorony”. (MTI-fotóbásztöltés. A téli szalámi nem sózott, nem főzött húsáru, hanem: nyers, száraz áru. Titkokat őrző, öreg mesterei voltak a szakmának. Figyelték a széljárást, a levegő nedvességtartalmát, éjszaka is felkeltek, ha kellett, ablakot nyitni-csukni a padláson, hogy nyugati, vagy északi szél érje, ahogyan kellett, mert ettől érlelődött a/szalámi. Pick hajdan egy évben ötven vagonnál többet nem gyártott. Ősszel kezdték a munkát, s tavasszal hazaengedték a szezonra szerződtetett tápéi kubikosokat. ötven vagon! Ma már eáerva- gonos tételekben számol a szegedi gyár. De ma már a tudományé, a klímatornyoké a szó: épp úgy érlelődik a sok-sok rúd szalámi a meleg hónapokban is —• mesterséges telet varázsolva a klíma- kamrákba —, mint a hideg, széllel szikkasztó januárokban... Több mint másfél évtizedes kísérletezés után váltak valósággá azok a számítások, amelyek a legforróbb nyárban is „szeles, fagyos időjárást” teremtenek, amelyek nélkül az ezervagonos termelés azonos minőségét nem lehetne garantálni. A százéves régi üzemekből új gyár született, a vállalatból pedig korszerű1 húskombinát lett. * Cél: a világszínvonal Az újjászületés több szakaszban történt. Az első ütemben a hazai ellátást javító üzemet építették fel. Második ütemben az óránként kétszáz sertés és óránként tizenöt szarvasmarha feldolgozására alkalmas vágóüzem készült el. A harmadik ütemben pedig: az új Szegedi Szalámigyár, amely a jelenleg ismert legmagasabb műszaki világszínvonalat képviseli. Az új szalámigyár — az új torony — kapacitása 5100 tonna szalámi évenként, ami több, mint a fele a fejlesztés előtti országos szalámigyártásnak. A húskombinát méreteire jellemző: évente 560 ezer darab sertést és 30 ezer marhát vág és dolgoz fel. Az új gyárban a nyersanyag érkezésétől a készáru elszállításáig szinte nem érinti emberkéz a húst. A kombinátban tizenkilenc kocsiemelő berendezés, tíz felvonó, tizenkét rozsdamentes szállítószalag, 320 hússzállító tartály, több mint hat kilométer hosszúságú magaspályán, két, egyenként 140 méter hosszúságú függőkonvejor dolgozik, szállít... K. Gy. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Halálos ütközés Nem két jármű összeütközéséről lesz szó az alábbi írásban, hanem arról az esetről, amely még a múlt év június 7-én az éjszakai órákban történt Tiszakécskén, a Strand utca és a Fürdő utca kereszteződésében. Ekkor ugyanis egy huszonkét éves lány, segédmotorral negyven kilométeres sebességgel rohant néki a lámpaoszlop betongyámjának. A lány ittas volt, jogosítvánnyal, gyakorlattal nem rendelkezett. A járművet Sáfrány Dezső, Tiszakécske, Hunyadi utca 20. szám alatti lakostól kérte el, s az, noha tudta- a lányról, hogy ittas-— együtt ittak —, azt is tudta, hogy vezetni nem tud, jogosítványa sincs — készségesen átadta neki a motort, ő pedig a lány kerékpárjával haladt. A tragédiának azonban előzményei is vannak. Az említett napon a tiszakécskei Strand vendéglőben együtt szórakozott Sáfrány Dezső és a lány: Tóth Ágnes. Mielőtt azonban erre a szórakozásra sor került volna, megbeszélték a részleteket, mert a lány még-munkahelyén dolgozott. Előzetesen azonban már megittak néhány fröccsöt. A lány például kettőt. Háromnegyed kilenc körül Sáfrány a lányért ment motorral, de amikor az étterem felé indultak, a lány elkérte a motort, s azzal ment az étteremhez. Ott ketten megittak két üveg bort. Az este folyamán még néhány fiatal ismerősük ült asztalukhoz és „szórakoztak”, ami ebben az esetben italozást és táncolást jelentett. A vendéglőben 11-kor volt záróra. Ekkor távoztak a fiatalok is, közöttük Tóth Ágnes és Sáfrány Dezső. A lány azonban ismét ragaszkodott ahhoz, hogy a motorral megy, a fiú pedig vegye igénybe az ő kempingkerékpárját. Sáfránynak a javaslat ellen nem volt kifogása, átvette a lány táskáját is, majd nézte, hogy az elindul a motorral. Az út, amelyen a lány haladt több száz méter. Sáfrány látta a motor haladását, bizonyára észlelte az egyre gyorsuló iramot is, majd azt vette észre, hogy a jármű a lánnyal együtt a kanyarnál eltűnik. Később már kiderült — amint említettük is —, hogy Tóth Ágnes negyven kilométeres sebességgel húzott el gyalogosan haladó társai mellett és vérében 1,94 ezrelék alkohol volt. “'Sáfrány''' é§, 'a'tfl^Jpiék,' áiríilfflr látták', hogy á lány eltűnt” a kár nyárban, természetesen arra gondoltak, hogy követve az út vonal- vezetését, elkanyarodott a motorral. A valóság azonban az volt — amipt a nyomozás később megállapította —, hogy Tóth Ágnes a nagy sebesség, a gyakorlatlanság, az ittasság miatt képtelen volt követni az utat, s a jobbra ívelő kanyarban kisodródott, s nekiütközött a már említett lámpaoszlop betongyámjának. Halálát koponyaalapi törés és egyéb súlyos fejsérülések okozták. Életét még az azonnali orvosi segítség sem tudta volna megmenteni. Megállapította a műszaki szakértő, hogy a kanyar biztonságos követéséhez huszonöt kilométeres sebesség lett volna szükséges — józan állapotban is. Műszaki hiba nem hatott közre abban, hogy baleset történt. Áz üggyel kapcsolatban el kell mondani azt is, hogy az esetet nem ismerő, a körülményekkel tisztában nem levő néhány ember levelekkel és bejelentésekkel ostromolta a hatóságokat, azt állítva, hogy nem baleset történt, hanem szándékosan tört valaki a lány életére. Ezeket a bejelentéseket, feltételezéseket, gyanúsításokat mind a rendőrség, mind pedig az ügyészség, a bíróság alaposan és minden apró tényezőre érvényesen megvizsgálta (ezért is született meg ilyen soká az ítélet). Egyértelműen és kétséget kizáróan kellett megállapítani azt, amint fentebb ismertettünk: baleset történt. Ez a baleset azonban nemcsak azért szomorú, nemcsak azért tanulságos és elgondolkoztató, mert egy fiatal lány az áldozat, s egy fiatalember (Sáfrány Dezső huszonhat éves), az első számú vétkes. Azért is tanulságos ez, mert ki tudja hányszor hangsúlyozzák az újságok, a rádió, a televízió — sajnos legtöbbször hasonló tragédiákkal összefüggésben —, hogy komolyan kell venni a közlekedési szabályokat, még akkor is, ha egy „ártalmatlan” Babettáról van szó. Még akkor is, ha olyan úton akar valaki — jogosítvány és gyakorlat nélkül, ital hatása alatt közlekedni — ahol egyébként semmi más jármű nincs. Mert a tragédia akkor is bekövetkezhet. Ezt sejtette, legalábbis sejtenie kellett Sáfrány Dezsőnek is, amikor már másodszor engedte motorra ülni a lányt. Nagyfokú gondatlanság ez, és most is él az újságíróban az a remény, hogy talán nemcsak Sáfránynak szolgál ez örök életre tartó tanulságul, hanem mindazoknak, akik tudnak erről az esetről, vagy hallottak hasonlóról. Mert sajnos, hallani olyanokat — éppen most az Iskolások nyári szünidejében. —, hogy az apa autózni tanítja tizenhárom éves fiát, s valamely olyan helyre viszi, ahol úgymond „nincs forgalom”. Kifelejti az ilyen apa, az ilyen szülő azt a tényt, hogy a gépkocsi, a motorkerékpár akkor is veszélyes, ha a közelben semmi nincs, ha csak egy kopár legelőn akarja tanítani a gyereket. Mert önmagában a jármű lehet veszélyes annak, akinek nincs tapasztalata, Szakértélme és elegendő testi ereje ahhoz, hogy uralni tudja agé- pet. Á könnyelmű olvasó bizonyára legyint az efféle intelmekre, s talán legyintésében van némi igazság: túlságosan sokat, már-már az unalomig hallotta az ilyen „hegyi beszédet”. Csakhogy az embereket azelőtt kell a veszélyre figyelmeztetni, mielőtt az megtörténne, mielőtt bekövetkezik... A bíróság Sáfrány Dezsőt szeszes italtól befolyásolt állapotban, halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt egyévi szabadságvesztésre ítélte és további egy évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását azonban kétévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. G. S. A győri Richards Finomposztógyár C Csaknem ezerötszáz színben, nyolcmillió-háromszázezer négyzet- méter fésűs- és kártolt szövetet készít az idén Győrben a Richards Finomposztógyár. Jó minőségű termékei külföldön is ismertek és keresettek. A hazai piacok igényel mellett jelentős mennyiséget szállítanak a külföldi megrendelőknek is. (MTI-fotó: — felv. —KS.) Negyven év a MÁV szolgálatában Még kézzel állítgatták a váltókat, és lajttal hordták az ivóvizet a kecskeméti MÁV állomásra, amikor megkapta állomásfőnöki kinevezését. Azóta sok minden megváltozott A nehéz, manuális munkák jelentős részéi már korszerű gépek, automata berendezések végzik, megsokszorozódott a kecskeméti körzet forgalmi, illetve kereskedelmi tevékenysége, s maholnap befejeződik e pályaszakasz villamosítása. Az elmúlt huszonöt év gyors fejlődését, változásait jól ismeri Lőrincz Antal, hiszen e negyedszázad alatt,' az ő irányításával, „főnökségével” üzemelt a kecskeméti körzet. Világszínvonalon a Szegedi Szalámigyár
