Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. július 11. Űtjaink emlékei 0 Üt hengerek, kátrány főző. marógépek. Egy útmester gyűjtéséből A szülőház előtt a tér oldalán a tábla azonban más kiskőrösi látványosságra is felhívja a figyelmet. Egy sajátos, mondhatni egyedülálló múzeumra. A neve: Közúti Múzeum. Nincs messze a városközponttól. A Solt felé vezető út bal oldalán a kerítés mögül kilátszanak a régi közúti gépek. Főleg úthengerek. Ott a múzeum, amely ez év őszén már ötéves fennállását ünnepelheti. 1975 novemberében nyílt meg. Egy felvidéki származású útmes- ternek, az azóta elhunyt Lévárdy Petőfi szülőföldjekéht ismeri az ország Kiskőröst. A csinosodó, városiasodó, s már városrangú nagy település impozáns főterén, modern épületek szomszédságában húzódik meg a tér sarkán a gondosan karbantártott szülőház, mindig vendégvárón. Előtte élére állított papírtekercsre emlékeztető térplasztika emelkedik, nem mesz- sze pedig a hadvezér szobra, akit fiúként tisztelt, szeretett, akiért — mondhatni — rajongott a költő: Bem tábornoké, vagy meghittebben, Bem apóé. Imrének a magángyűjteménye képezte az alapját, amelyet az ágazat széles körűvé gyarapitott, s azóta is gazdagít, meg-megújít- A múlt őszön is új kiállítást ren- * deztek be. Nyugalmazó tt munkagépek Ahogy belépünk a kapun, elsőnek mindjárt egy-két régi jelre vetődik a tekintetünk. Régi mérföldkő áll a kerítés közelében, hirdetve, hogy Pozsony 14, Varasd pedig 35 és egyhatod mérföld. A szomszédságában egy útelágazási tábla, mintha azt mutatná: hon- nét hová „robog” a mögötte levő nyugalmazott -úthenger... Nemcsak az útépítés múltjának, hanem egyúttal a MÁVAG gépgyártási történetének az emlékműve. Körültekintve, különböző évekből való útmunkagépeket — hengereket, aszfaltfőzőket, hóekéket és marókat stb. — láthatunk, s egy épülő útszakasz szerkezetét, rétegeit is bemutatja a szabadtéri kiállítás. De nemcsak az udvar kínál látnivalókat! A múzeum belső kiállító helyiségeiben van a régebbi és a több magyarázatot nyújtó • Régi mérföldkő. emlékáhyag. Térképek és tárlók mutatják be úthálózatunk fejlődésének egy-egy fontos szakaszát. ' • Honnan — hová... ? Az első kövesúttól Láthatjuk Széchenyi István közlekedési terveit, az al-dunai Szé- chenyi-utat. az első alföldi kövesút 300 km-es pályájának vonalát s építését 1895 és 1900 között, a két világháború közötti időből pedig a budapest—balatoni, illetve a tó körüli betonút építését. Láthatjuk a XIX. századi főbb földutaink — postaútjaink — s az 1936. évi úthálózatunk rajzát. Megtekinthetjük a közlekedésrendészet 1863 és 1952 közötti fejlődését tükröző dokumentumokat. S mindemellett a munkák szerszámait, az utak és települések jelzőtábláit, egy makadámút metszetét s munkaeszközeit, a munkások öltözeteit és holmijait is. Egészében látványos, érdekes, a múltat emberközelbe hozó, s az útépítés és -fenntartás fejlődését meggyőzően bemutató látványt nyújt ez a kiállítás, érdemes felkeresnünk! N. F. HÁZUNK TÁJA A kajszi minőség szerinti átvétele Hosszú évek után Bács-Kiskun megyében újra jelentős sárgabaracktermésre számíthatunk. Egy, másfél héten belül nekiállhatunk az édes, keresett gyümölcs szedésének. A megyéből a HUNGÄRO- FRUCT 4300 tonna sárgabarackot szállít az országokba, 3700 tonnát a tőkés országokba, valamint 500 tonnát repülővel a moszkvai olimpiai játékokra. A magyar — alföldi — sárgabarack íze egyedülálló, de csak akkor lesz megfelelő az áru, ha mindez tetszetős küllemmel 'és jó minőséggel párosul. Melyek azok a követelmények, amiket teljesítve jó árat kaphatunk a felvásárlóktól? A szedésről néhány szót. Exportra és belföldi szállításra a 75—80 százalékos érettségi fokon szedett gyümölcs a legalkalmasabb. Az ilyen gyümölcsök már majdnem teljesen beszíneződtek, de barázdáik mentén, esetleges árnyékos oldalukon még halványzöldek. Húsuk az egyik oldalon még teljesen kemény, az érett — napfényes — oldalon viszont erősebb nyomásra besüpped. Ilyenkor a magyar kajszi közönséges vagonban 3—4 napos, hűtővagonban ■ akár egyhetes szállítást károsodás .nélkül elvisel. Az exportminőség követelményei: a fajtaazonos, friss, kézzel, szár nélkül szedett, száraz, egészséges, tiszta, egységes színű gyümölcs, azonos alakú és 75 százalékos érettségi fokú legyen; mentes a nyomódástól, a mechanikai sérüléstől, a monília, a pajzstetű, a barackmoly és az amerikai szövőlepke kártételétől, valamint vegyszer- és permetlémaradványtól. Harminchat milliméteres átmérő feletti gyümölcsök demokratikus piacokra kerülnek, 6, illetve 10 kilogrammos rekeszekben, átvételi áruk 7 forint 30 fillértől 8 forint 50 fillérig kilogrammonként.' Az igényes, különleges minőséget kívánó tőkés országokba pedig a 41—50 milliméteres átmérőjű gyümölcsöket,; illetve g$r51 milliméter felettieket külön rekeszekbe ömlesztjük, kilónként 10 forint 50 fillért kapunk érte. A belföldi piacra étkezési kajszit célszerű közvetlenül a ládába, illetve a rekeszbe szedni. Ä gyümölcs legyen ép, friss, száraz, tiszta, egészséges és mentes minden rovar- és gombakártételtől. A hibátlan minőségű gyümölcs, fajtájára jellemző színű és alakú legyen, 8—9,50 forintot kaphatunk kilójáért. A szabálytalan alakú kisebb színeződésű és fejlettségi hibájú gyümölcsöket konzervgyári befőttnek vásárolják. A 35 milliméter feletti 70 százalékosan érett sárgabarackot 7—8,20 forintért veszik kilónként. A szeszipari sárgabarack földet, idegen anyagot nem tartalmazó, teljesen beérett gyümölcs. Kilója 4,50 forint. A gyümölcstermesztés egész éves kitartó munkát igényel, fáradozásunk azonban a rossz szedés, a hibás csomagolás miatt anyagilag nem térül meg. Gy. I. Energia - energia A gazdagság jelképe az olaj « 9 Ha az energiahordozókról • kérdeznek bennünket, szinte biztos, hogy legelőször az íjról kezdünk el beszélni. Ennek , hogy az elmúlt hét esztendő olajfélelmek jegyében telt el. Nemcsak használjuk, de féltjük is sztár energiahordozónkat: mi lesz, ha holnap nem lesz belőle elég, ha a kutak egyszer s mindenkorra kiapadnak? Az igazság az, hogy az olaj hirtelen vált kedvenc energiaforrásunkká. A századfordulón mindössze tíz ország termelt olajat, ma már nincs olyan állam, ahol — akár van, akár nincs — ne kutatnának utána. Az olaj, akárcsak az arany, idővel a gazdagság jelképeként vonult be tudatunkba, nem véletlenül alakult ki másik neve: a fekete arany. Ez a képzet azonban csak az 1973—74-es árrobbanás után alakult ki bennünk, addig azt hittük, mindig bőségesen és olcsón lesz olaj. Az árrobbanás után aztán megszaporodtak a figyelmeztetések: pazarlóan bánunk értékes energia- hordozónkkal. A becslések szerint a gazdaságosan felszínre hozható készletek mintegy 100 milliárd tonnára tehetők, bolygónk elvileg lehetséges olajkincsét pedig 272 milliárd tonnára teszik a szakértők. Tavaly a világ kőolajtermelése megközelítette a 3,3 milliárd tonnát, s ha a fogyasztás akárcsak 5 százalékkal nő, a fekete arany búcsúéve még az ezredforduló előtt — 1999-ben — beköszönt. Érdemes megvizsgálni, hogy miként oszlik el a világ jelenleg kiaknázható olajkincse (milliárd tonna): Közel- és Közép-Kelet 52,0 Szocialista országok 14,7 Észak és Dél-Amerika 11,7 Afrika 9,2 Nyugat-Európa 3,6 Távol-Kelet és Ausztrália , 3,0 Ebből a megoszlásból már látszik, hogy az olajlelőhelyek földrajzi elhelyezkedése ugyanolyan egyenlőtlen, mint a széné. Lényegében nem változtatnak ezen azok a geológusvélemények, amelyek még megbújó szénhidrogén-lelőhelyeket sejtenek Földünkön: a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, L%tin-Amerikában és a Közép-Keleten. Az olajláz, amely az elmúlt évtizedekben hatalmába kerítette az emberiséget, nem fog egykönnyen elmúlni, sőt tartani lehet attól, hogy minden eddigieknél nagyobb veszélyekkel fenyeget. Arról van szó ugyanis, hogy a hirtelen meggyorsult gazdasági fejlődés nyomán a 70-es évek' elejétől ugrásszerűen megnőtt az olajfogyasztás. Egész iparágak mellőzték egyszerre a „piszkos” szenet, álltak át az olcsó, bőségesen csordogáló fekete aranyra. S történt még valami, amire húsz évvel ezelőtt csak igen kevesen figyeltek fel: megalakult a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC. Ma lényegében a kialakult felhasználási struktúra, s az olajmonopóliumokkal sok tekintetben együttműködő OPEC szorítja a fogyasztókat, immár nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is. Az Egyesült Államok kormánya „jogot” formált magának a közelés közép-keleti olajlelőhelyekre, amelyek a leggazdagabbak a világon — ezekért akár fegyveres konfliktus kirobbantására is késznek mutatkozik. Nyugat-Európa és Japán döntően olajbehozatalra szorul, aggódva szemléli a felelőtlen amerikai lépéseket, mert attól tart, hogy azokkal magukra hara-' gítják az olajtermelő országokat. A fejlődő világ zöme alig vagy egyáltalán nem jut olajhoz, márpedig gazdasági felemelkedéséhez energiára, mind' több energiára lenne szüksége. Ezeknek az államoknak a haragja, ha nem tesz az emberiség lépéseket az igazságos elosztás érdekében, előbb- utóbb a nagy fogyasztók ellen fordul. S végül, fokozza a bizonytalanságot a világon, hogy az olajtermelő országok többsége politikailag kiforratlan. Egy-egy társadalmi változás, vagy annak csak leghalványabb jele is szítja a nemzetközi feszültséget. Ez hát az olajhelyzet. Szerencsére, ma már sokan vannak a világon, akik felismerték a belőle fakadó nehézségeket, s e fontos szénhidrogén helyettesítésére törekednek. (Következik: Szén és atom) ÖSSZKOMFORT, ALPESI LEVEGŐVEL Gyógyüdülő-szövetkezet Bükfürdőn • A SZOT gyógyüdülő. Bükfürdőn, a SZOT Gyógyüdülő, a Hotel Bük, a Kastély- szálló, a COOP- TOURIST Szövetkezeti Uta- • zási Iroda alpesi házában levő fizetővendégszobái maximálisan kihasználtak. Nem csoda: a nyugat-dunántúli gyógyfürdő híre- elterjedt egész Európában, mivel a- mozgásszervi betegségek gyógyítására, vérkeringési zavarokra, ivókúrákra, nőgyógyászati célokra egyaránt hatásos, alkalmas a vize. Évente több mint félmillióan keresik fel Bükfürdőt, mely ma már' a korszerű \ gyógyhelyek közé tartozik: különböző hőfokú fedett és szabadtéri medencék, kádfürdők, hidegvizes úszó- és strandmedence, terápiás szakrendelő, és még sok más szolgáltatás áll a gyógyulni, pihenni, felfrissülni vágyók rendelkezésére. Vannak akik már törzsvendégek, sőt nem egy közülük hamarosan lakója lesz a fürdő közelében épülő szövetkezeti üdülőnek. Ugyanis a Büki Termál Üdülőszövetkezet és a COOPTOURIST szervezésében az országban elsőként Bükfürdőn létesül közös szövetkezeti tulajdonú üdülő. A program szerint egyelőre három (A, B, C,) kétemeletes üdülőt építenek. Áz első 1980 decemberében, a második 1981-ben, míg a harmadik 1982-ben készül el. Valamennyi 78 lakásos (72 egyszobás, 6 másfél szobás garzon). Áz érdeklődés olyan nagy, hogy minden bizonnyal az ábécé D és E betűjére is szükség lesz a nyolcvanas évek közepén — a büki községi tanáccsal most tárgyalnak újabb területek használatba adásáért: Jelenleg 1500 tagja van az üdülőszövetkezetnek, már csak a C épülethez fogadnak el jelentkezést, 1980 végéig. Jagodich Bélával, a termálüdü- lő-szövetkezet elnökével nemrég „helyszíni szemlét” tartottunk, s míg a téglablokkelemkből épülő házat körbejártuk, képzeletben be is' költöztettük az első lakókat. ezer, illetve 30 ezer forint előleget, aszerint, hogy mekkora lakást akar -(1 szobás, 28 négyzetméter, — 40—50 ezer forint: 1,5 szobás 38 négyzetméter 70 ezen forint). Az ország minden részéből töltik majd itt szabadságukat egy fedél alatt: -nyíregyháziak, egriek, budapestiek ... jönnek az Alföldről', Kecskemét, Szeged környékéről. A szomszéd megyékben kevés az érdeklődés, érthető, nagyon jó az au-, tóbusz- és vonatközlekedés. — A hetvennyolc összkomfortos, beépített-bútoros lakást csak az üdülőszövetkezet tagjai, s hozzátartozói használhatják? — Tizenkilenc kivételével, házanként. Ennyit adunk bérbe a COOPTOURIST-nak, az összegből fedezzük a ház fenntartási, felújítási és üzemeltetési költségeit. Tehát a COOPTOURIST-on keresztül bárki itt töltheti a hétvégeit, a szabadságát. — És az ellátás? — Aki nem akar főzni,- étkezhet az áfész hagyományos és önki- szolgáló éttermében. A fürdő területén két étterem van, továbbá ételbár, büfé, gyümölcsös, lángos- és hússütő pavilonok. A községben kisvendéglő, a „Muskátli” étterem, az étlapon a vasi konyha ételkü- lönlegességei... — Szórakozás? — 646 tag belépésére volt szükség, csak azután kezdhettünk hozzá tavaly az építkezéshez. A miénk egy új típusú szövetkezeti forma, itt a tagok nem tulajdonjogot,' hanem használati jogot szereznek — mondja az elnök. — Ez annyit jelent, hogy egy család illetve személy naptári évenként 28 napig jogosult egy lakásra, melyet évről évre a hónapok forgásszerű ütemezésével vehet igénybe. A használat joga örökölhető, eladható a szövetkezeti alapszabály szerint, s nem korlátoz más tulajdonszerzést. Bárki beléphet, a nyilatkozat kitöltésével egyidőben befizeti az 500 forint belépési díjat és a 20 — Mindenki talál kedvére valót: .. kertmozi, cigányzenés vendéglő, . klub, könyvtár. A kirándulók 60 ‘ kilométeres körzetben elérhetik Sopront, Kőszeget, Velemet, Szom- c bathelyt, Jákot, Sárvárt, Sághe- gyet. Valamiről majdnem megfeledkeztünk: a büki víz gyógyhatásá- ban közrejátszik a vidék érdekes I klímája, a sok napsütés, az átla- I gosnál magasabb középhőmérsék- | let és kevesebb csapadék, továbbá az Alpok felől érkező légáramlat. | S ezért a friss, tiszta hegyi leve- L gőért — még fizetni sem kell! L H. AT 0 Decemberre elkészül az „A” épület. (Fotó — KS.)
