Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
4 m PETÖI-'I NÉPE • 1980. július 10. TUDOMÁNY-TECHNIKA Edzés a lakásban Világszerte egyre inkább elismerik, hogy a rendszeres testedzésnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, sőt számos betegség kezelésében és utókezelésében is. Többen azzal hárítják el a rendszeres testmozgás végzését, hogy munkahelyükön vagy a háztartásban éppen eleget mozognak. amitől meglehetősen kifáradnak. és örülnek, ha pihenhetnek. De vajon mindenféle mozgásformának van erősítő hatása? Az az igazság, hogy a mai munkakörül- méhyek között alig van olyan munkakör, ahol a fizikai megterhelés ritmusos, helyváltoztatással járó. és olyan erőteljes lenne, hogy a szívműködést tartósan, lényegeden magasabb számú ütésre kény- /.ürítené. Az állómunka — bármennyire fárasztó • is — éppen nem tartozik ide. A testmozgás hatásosságának nem a kifáradás a mértéke, bármilyen fokú legyen is az. Még erős fizikai munkát követő egy-két órás pihenés után is igen jóleső, serkentő, erősítő, edző hatású a 20—30 percig tartó mozgás. Az emberek többségének nincs módja arra, hogy sportpályákra, sportcsarnokokba járjon rendszeres testmozgás végzésére (nem is szólva arról, hogy e helyeken nem is látják igazán szívesen a műkedvelőket). Sokan tehát a lakásban igyekeznek megőrizni erőnlétüket, vagy a ház körül a kertben, illetve a közeli utcákon, tereken. Az egyik leghaSznbsabb izom- és szívterhelési mód a kerékpározás, amely a lakóhelyhez közeli közterületen is végezhető, de akár a lakásban. szobai állókerékpáron — A régészeti leletek vallatásakultúrák emlékeit. E feladat óriási felelősséget ró e tudomány művelőire. Amit ugyanis egyszer feltártak és jól-rosszul, írásban, képben rögzítettek, az már eredeti helyzetébe soha nem kerülhet, és nem is kerül vissza. Európában a régészeti kutatások a XVIII. században indultak (pl.: Pompejiben), s a múlt században érték el első virágkorukat. A technika, a természettudományos kutatások terén lejátszódó ugrásszerű fejlődés a régészetre is hatott. Meggyorsította és új lehetőségekkel gazdagította a feltár rás és a feldolgozás munkáját. Így ma már könnyűszerrel meg tudják állapítani például egy régi agyagedény korát (amit régebben csupán becsülni lehetett). Egyszerűen azon az alapon, hogy az agyagban levő minimális, meny- nyiségű radioaktív fémek sugárzásának hatására bizonyos fokú roncsolódás! folyamat indul meg a kerámiagyártásban, s az anyag kristályszerkezete károsodást szenved, és annak állapotától — azaz korától — függően változik a lumineszcenciája. Itt azután már az érzékeny műszereken a sor, hogy segítségükkel elvégezzék a pontos kormeghatározást. A régészet fiatal tudoihány. A '-égmúltra vonatkozóan az emberi társadalom mindenféle megnyilvánulásával foglalkozik, vagyis annak anyagi és szellemi oldalával egyaránt. A régi élet' lehető teljes megismerése vagy rekonstrukciója sokoldalú munkát követel. Forrásfeltáró tevékenysége elsősorban az, hogy ak ásatások révén felszínre hozza régi népek. • A régmúlt időkből származó agyagedények törmelékekből való összeállításán fáradozó szovjet régészeket láthatunk, akik munkájuk során ugyancsak élnek a modern technika adta lehetőségekkel. # Egy nyugatnémet gyártmányú szobabicikli. Külsőleg nem igyekszik hasonlítani országúti társához. A pedáljai változtatható terheléssel taposhatok, miközben a kis műszerekről leolvasható, hogy a kerékpározó elméletileg menynyi utat tett meg, mennyi erőt fejtett ki. minden évszakban, az időjárás szeszélyeitől függetlenül — is. Ám mindez csak akkor eredményes, ha kerékpározás közben — persze csak fokozatosan — legalább a 140-es pulzusszámot elérjük. A napi edzésadag — kilométerekben kifejezeve — kétszerese-három- szorosa lehet futásénak. Mocsári dió az ártéren ŰJ ERDŐTELEPÍTÉSI módszerek Az ötödik ötéves terv fatelepítési programját sikerrel fejezték be a megyében. Jóllehet a ciklusból majd fél év még hátra van, az erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek már a hatodik ötéves terv feladatain dolgoznak. Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna— Tisza közi állomása osztályvezetőjének, dr. Szodfridt Istvánnak véleménye szerint lényeges, hogy az elmúlt néhány esztendő kutatási eredményeit minél előbb hasznosítsák a gyakorlatban. A külhoni fajták, honosítása mellett fokozottan előtérbe kerül a mező- gazdasági művelésre alkalmatlan területek telepítése is. A gyümölcsfák nemesítése hazánkban lassan 50 éve megoldott. Kivétel ez alól csak a dió volt. Kísérleteztek már régen a szakemberek, de hiába volt minden igyekezet, a vadalanyra oltott rügyet — mint idegen testet — kivetette a fa rostszövete. Már a harmadik évben terem Á - közelmúltig az évszázados technológiával szaporították a diófákat. Ha jó talajra lelt a héjas termes, áktcor 1«—20 ev múltával mar megmutatta, hogy milyen fajta is valójában es csaK az azt követő 2—3 evben tordult igazan termőre. A francia tudósok laboratóriumi körülmények között mar 40 évvel ezelőtt előállítottak nemes kiónokat, de tovább nem jutottak. Így az egy növényből szaporított egyedek széles köroen nem terjedhettek el. Kanadában és Amerikában viszont már 30 éve meglehetősen magas eredési aránnyal a szabad ég alatt is nagyüzemi módon termeltek a diófaiskolák. Olyan csemetéket neveltek ott, amelyek már a harmadik évtől adtak termést és az ötödik, hatodik évben beálltak. Az országban először a rákóczi- falvi Rákóczi Termelőszövetkezetben határozták el még a 70-es évek elején, hogy a tengeren túlról átmentik a diófanemesítés új technológiáját. Ma már több mint 80 százalékos az eredési arány, amely ismerve a dió érzékenységét, világviszonylatban is kiváló eredménynek számít. A vadalanyra nyolcfajta nemes szemet raknak. A legkeresettebbek: a csécsei, a szigetcsépi, a milotái és az eszter- házi. Ma már évente 50 ezer oltványt állítanak elő biztonságosan. Megállapították, hogy a Tisza árterén például jól megél a mocsári dió. A rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező csemete a faiskolában áprilistól 4—5 hónap alatt 4 méteresre is megnő. Mérések bizonyítják, hogy némelyik alany napjában 22 centimétert is fejlődött. Ez a tény maga meghatározhatja a dió hasznosítási módját. Lehet majd termelni úgy, hogy a te- nyészcsúcsot 10—20- centiméter magasságban elcsípik, így a 4—5 oldalágon termett dió géppel is szedhető. Természetesen megmarad a kisgazdaságokban optimális, kettős hasznosítású koronakiképzés is, amikor a dió mellett értéket jelent a fa törzse is. Es a har- tetnek mocsári diót. Ismerve a Du0 Gombát termelnek majd a farönkön. madik termelési mód lehet, amely hazánkban még újszerű, de Kanadában már sok ezer hektárt ültetnek úgy, hogy 2 méteres sorközzel méterenként vannak a fák._ Az ilyen dióerdőt a nyárerdő mintájára Telepítették. A 12—15 év alatt vágásra érett kultúra, amely a nyárnál sokkal értékesebb és tömegében legalább annyi fát ad. S ami fontos még, hogy törzse a bútorgyártás nélkülözhetetlen furnér-alapanyaga is. Az első telepítési tervek már elkészültek a Tisza árterén, Nagyrév környékén 300 hektáron ül- na és Tisza ártér kihasználatlanságát, könnyen lehet, hogy néhány éven belül magas termelési értéket adó dióligeteket találhatunk majd a két folyó Bács megyei partja mentén is. Az akác is lehet energiahordozó A hatodik ötéves terv programjában szerepel az akác úgynevezett minirotációs kitermelésének . kísérleti vizsgálata. Az elv lényege, hogy 5—6 év után, amikor már 10 centiméteres átmérőt meghaladja a fa törzse, akkor géppel vágják úgy, hogy a tuskó a földben marad. A következő évbén a tő sar- jadozik és így telepítés nélkül 6— 7 év múlva vágható a kultúra. A rotáció 7—8-szor ismételhető, te• A vízpart! erdők tisztítják a levegőt. hát csak 60 évenként kell újratelepíteni az erdőt. Számolnak a kutatók a fával úgy is, mint energiahordozóval. Olaj- és földgázszegény világunkban könnyen előfordulhat, hogy nincs messze az az idő, amikor az akác faszesz, fagáz vagy egyéb szerves tagyi anyagok forrása lehet. A lombozat mint takarmány A Szovjetunióban, Litvániában már megoldották a fakitermeléskor eddig kárba veszett zöld lomb hasznosítását is. Különleges aprító berendezésekkel 1,5—2 milliméteres csíkokra szabdalják a törzset, a gallyat és a levelet, majd a fajsúlykülönbségen alapuló szelektorokban szétválasztják. A zöld lomb kiváló állati takarmány. Jó eredményt mutatnak a La- josmizse melletti trágyázási kísérletek. A feljegyzések bizonysága szerint az évenkénti növedék 6—8 köbméterrel több hektáronként, mint a kontrollparcellákon. Tehát a trágyázás nyomán a termelt hasznos fatömeg közel egyharmad- dal megnő. A megyében különösen sok szür- kenyárerdő található, amely a fehérnyár és a rezgőnyár hibridjeiből áll. Ezek a spontán hibridek a természet törvénye szerint változnak. Céljuk most a kutatóknak, hogy a legjobb tulajdonságokkal rendelkező mutációkat irányítottan szaporítsák el. Hazánk erdeinek fele tölgy. Ezek rendszertani feldolgozása is a hatodik ötéves terv egyik kutatási féladata. Fajon belüli egységeket vizsgálnák, így meghatározhatják a gazdálkodás céljainak legjobban megfelelő rendszertani . egységeket. Eredményt várnak a nyárlőrinci erdőben végzett rönkhasznosítási kísérlettől is. Ennek lényege, hogy a földben hagyott tuskóra nemes gombamicéliumokat telepítenek, így meggyorsul a rönk korhadása és ugyanakkor ízletes, nagy beltar- talmú értékű élelmiszert is előállíthatnak. Szabó Pál Óriás dömperek- energia Világjelenség, hogy ' elsősorban gazdasági meggondolások miatt egyre nagyobb teherautókat, illet ve dömpereket gyárt a y ipar. A méretek növeke- ó sét azonban 'c 'sokirányú szaki fej- toztés tette lehetővé. ■ Az óriási kocsites- tekihez pl. óriási gumiabroncsokat is kell gyártani, melynek szintén roha- . mosan fejlődik a technológiája. Újdonságot jelentett a cordszövet nylonnal és más műszálakkal való helyettesítése, a célszerű futómintázatok kialakítása, valamint legújabban a futófelületnek 'finom, kopásgátló acélszálakkal való telítése. Az abroncsok méretei még rohamosabban növekedtek, mint a gépkocsik; a fejlesztés célja az volt, hogy ugyanakkora terhelés esetén csökkentsék az a’broncsok- í nak a talajra ható fajlagos nyomóerejét. így jobb a terepjáró képessége, kevésbé teherbíró talajon is biztos a közlekedés. A mai óriás abroncsok szélessége eléri a 70 cm-t, átmérője a 3 métert. Állandóan nő a kocsi összsúlyának égy tonnájára eső motorteljesítmény is. Az erős motor nagyobb üzembiztonságot, kevesebb motorhiba miatti állásveszteséget jelent, és jobban gyorsít. Ma már az óriás gépkocsik 10— 12%-os emelkedőn 10—12 km sebességgel jutnak fel. A hatalmas teljesítmény elérését különféle konstrukciós megoldások segítik. A nagyobb egységeket turbókompresszorral látják el. Az égéstérbe juttatott nagy nyomású levegő révén adott hengerűrtartalom mellett 10—15%-kal növelhető a motorteljesítmény. Az üzembiztonságot hatalmas olajhű- tők, újszerű csapágymegoldások, nagy nyomású kenés biztosítja. Ezekkel a konstrukciós megoldásokkal ma már sorozatiban gyártják a 60 tonnás .gépkocsikat, sőt a 8—10 000 tonna napi teljesítményű külfejtési bányákban megjelentek a 90—100 tonnás egységek is. Képünkön: a Szovjetunió „Kj- rov” teherautógyárában nemrég kezdték el egy négykerék-meghaj- tású -nagy teljesítményű dömper sorozatgyártását. A gyár termékeit 15 országba exportálják. Energia Energia — manapság úgy ejtjük ki ezt a szót, mint A Föld minden országát ^ * felrázó energiariadó az 1973 —74-es árrobbanással — a 'kőolaj árának megnégyszereződésével — kezdődött. Ez volt az egyik közvetlen forrás a második világháborút követő legnagyobb tőkés termelési és pénzügyi válságnak, amely új világgazdasági korszakot indított el. De volt az árrobbanásnak egy félelmetes pszichológiai hatása is, főleg a fejlett tőkés országokban: egyszerű polgárok, gazdasági vezetők, politikusok, sőt tudósok is félték az olajválságot, szították a pánikot, amely sokat ártott, s árt ma is a józan energiatörekvéseknek. ' Miért kellene energiaválságról beszélni, amikor tudjuk, hogy a folyóvizek energiája teljes ki-, használás esetén az emberiség fogyasztásának háromnegyedét fedezné, hogy a szelek és légmozgások ereje csaknem a felét? De hivatkozhatunk kevésbé fantáziadús véleményekre is. Geológusok kiszámították, hogy az eddig felMúlt, jelen és...? tárt szénvagyon a jelenlegi l fogyasztás szintjén mintegy 250 évig elegendő, a szénhidrogénkincs (kőolaj és földgáz) körülbelül 45 évig, az urán- és tóriumércek 40, illetve 120 esztendeig fedezik a szükségleteket. Egy angol tudóstól való a következő nagyon találó megállapítás: „Amióta az emberiség az izmai helyett az eszét használja, rohamosan növekszik energiaszükséglete”. Magyarul: amikor az energiahelyzetről próbálunk reális képet alkotni, a világpolitikai és -gazdasági, valamint a geológiai tényezők mellett saját kényelemszeretetünket (lustaságunkat!) is számításba kell venni. A világ energiagondjai egyébként valóban komolyak. A kialakult helyzet főleg az igények gyors növekedésével, a készletek egyenlőtlen földrajzi eloszlásával, valamint a környezeti ártalmakkal magyarázható. A gyorsan növekvő fogyasztást jelzi, hogy az! utóbbi másfél évszázad alatt az emberiség tízszer annyi energiát használt fel, .mint együttesen korábban. A világ énergiafogyasz- tása az utolsó mintegy száz éviben 20 évenként kétszereződött' meg, a második világiháború óta 14 esztendő szükséges ehhez. Az előrejelzések szerint^a fogyasztás az ezredfordulón a jelenlegi 2,5—3- szorosa lesz. Külön érdemes megemlíteni a. fogyasztás egyenlőtlenségét: az USA egy főre jutó energiafogyasztása kétszerese az NS2K- énak, három és félszerese Olaszországénak. A fejlődő országokban él a Föld népességének 70 százaléka — 3 milliárd fő, mégis csupán 22 százalékkal részesednek a világ energiafogyasztásából. Vannak államok (Banglades, Csád, Szudán stb.), amelyeket valóságos energia-éhhalál fenyeget. A másik tényező, ami energia,- gondjainkat fokozza, hogy a készleteknek igen egyenlőtlen a földrajzi megoszlása. Például a felkutatott szénkészletek 89 százaléka a' Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína, 7 százaléka az NSZK, Anglia és Ausztrália, 3 százaléka Kanada, India, Lengyel- ország, a Dél-afrikai Köztársaság, az NDK, Csehszlovákia és Mexikó területén van — az összes többi országnak 1 százalék marad. Hasonló a helyzet az olajjal: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhek (OPEC) tagállamaiban található a készlet 80 százaléka. S végül meg kell említeni a környezetvédelmet, amelynek nem ked- j vez a széntüzelésű erőművek 1 füstje, a nukleáris erőművek hulladéka. Ez az energiajelen, de mit hoz > a jövő? Fura dolog, hogy arról nem találni adatot, hány ember foglalkozik az elkövetkező évtizedek energiaforrásainak felkutatásával, biztosításával, azt vi-r szont tudjuk, hogy több mint 400 ezer tudós — a világ tudósainak legalább fele — tevékenykedik fegyverek fejlesztésén. Sokan azt jósolják: ha sikerül leszámolnunk ■ elmaradott energiatudatunkkal, i elkerül bennünket az energiaválság ' az ezredfordulón. Ehhez azonban ' a jelenlegi kétszeresére kell nö- > vélni a világ széntermelését, 30 • százalékkal az atomenergia része- ' sedését energiamérlegünkben. Op- - timis'ta megfigyelők azt jövendő- 1 ük, hogy 2Ó00-re megszűnik a fejlett tőkés országok mostani 1 olajfalánksága, akkoriban majd ' a fejlődő országok hasznosítják az ' összes energia mintegy felét. A ’ következő két évtizedben világ-1 szerte megnő a szén szerepe: he-,, lyét, úgy mint a kőolaj és föld- Ij gáz, nerrf képes elfoglalni az i atom, környezeti ártalmait viszont J néhány év múlva már képes lesz i kiküszöbölni az emberiség.' Üj energiaforrások is elterjednek: a, nap- és szélenergia, a Föld me- * lege, esetleg valami más ... (Következik: A gazdagság jelképe I — az olaj) varázsigét, csak épp hatásában nem vagyunk biztosak. A XX. század minden vívmánya, de már a xXl. század minden bizonytalansága is ott motoszkál bennünk, amikor az energiáról, a letűnt és a magasra szárnyaló energiacsillagokijpl, a szénről, az olajról és az atomról, a takarékosságot parancsoló energiajelenről és -jövőről hallunk, olvasunk.
