Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

4 1980. július 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Talán mert egyszerű... EGÉSZSÉGÜGYIEK MOZGALMA Elnyerték a szocialista címet... A szocialista brigádok munkája, léte tuda­tunkban főként ipari üzemekhez, gyárakhoz, ritkábban termelőszövetkezetekhez kapcsoló­dik. Ezért is örvendetes, amikor egészség- ügyi dolgozók munkájuk folyamatos jobbá té­teléért brigádba tömörülnek. Így tették ezt évekkel ezelőtt a megyei kórház Tüdőbeteg­gondozó Intézetének dolgozói a munkameg­javító mozgalom keretében. • Együtt a Koch Róbert brigád. 1974: a megalakulás éve Hivatalos közlönyében az Egészségügyi Minisztérium ponto­san körvonalazta a feladatokat: mit tehet egy adott kollektíva a szakmai, a gyógyító-megelőző, a közegészségügyi, a járványügyi, és a szociális gondozói munka meg­javításáért. A megyei tüdőbeteg-gondozó intézet kollektívája úgy döntött, hogy ők is csatlakoznak a mun­kamegjavító mozgalomhoz! Bri­gáddá szerveződtek, s felvették Koch Róbert nevét. Nyomban egyéni felajánlások is születtek, az utókezelésre szoruló betegek­kel, a szakmai és politikai tovább­képzéssel, a kórház tüdőosztályá­nak dolgozóival való szorosabb együttműködéssel, a közös szín­ház-, mozi-, és tárlatlátogatások­kal, valamint a társadalmimun- ka-fela jánlások'kal kapcsolatban! Választottak szervező-vezetőt: dr. Bőd Sárát és naplóvezetőt is, Ha­lász Jánosné személyében. A főnővér, Kristó Istvánná pe­dig napokon belül elindult, hogy eleget tegyen első vállalásának: felkereste a tüdőosztályon fekvő betegeket, hogy különféle problé­máikat — táppénzes és családi- pótlék-ügyeket, szociális otthonba való elhelyezést, vagy lakásigé­nyüket— a lehetőségük szerint in- te^ae./.me&fogalmazza. Munkához láttákká többiek is. A vidékről ér­kező betegeket elkísérték a külön­féle szakrendelésekre, majd vál­lalták a kapott levelek postázá­sát — Hiszen ilyenformán a be­tegek a vizsgálat után nyomban indulhattak haza. A hát esztendővel ezelőtt nap­lóba írt tömör mondatokból kide­rül, mennyire összefogtak, meny­nyire akartak jó közösséggé len­ni! Együttérzéssel írnak beteg munkatársukról, akinek ellátják háztartását, visznek gyógyszert, ebédet, és rendszeresen látogatják. Jogos büszkeséggel számolnak be arról, hogy dr. Kuczka Kálmánná szakasszisztens pályamunkájával díjat nyert! Öröm csendül ki a so­rokból ahol arról számolnak be, hogy megbeszélésre hívták a tü­dőosztály néhány munkatársát, hi­szen tevékenységük, közös igyek- vésük középpontjában mindenkor szakmai munkájuk jobbá tételét tekintették fő feladatuknak. Példamutató kollektíva Álig egy esztendővel megalaku­lásuk után dr. Fiilöp Zoltán inté­zetvezető főorvos jó hírt közölhe­tett munkatársaival: a Koch Ró­bert brigád is elnyente a Példa-' mutató kollektíva — címet, és mint az első helyezettek egyike, az ezzel járó pénzjutalmat! Nagy volt az öröm. A pénzből közös ki­rándulást szerveztek, sikeres ösz- szefogásuk pedig arra késztette őket, hogy további felajánlásokat tegyenek valamennyien, a követ­kező évre. Az új esztendő sok új feladatot hozott. Immár a tüdőgondozó in­tézetek feladatává lett a tüdő va­lamennyi — tehát, nem csupán Ibc-s —' megbetegedésének gyó­gyítása. Az újabb feladatkörrel a betegek száma megnövekedett, az intézet alapterülete viszont nem ... Szükségük volt minden apró, munkamenetet és szervezést jobban megoldó ötletre, hogy az új tennivalókkal is megbirkózza­nak. Az intézetvezető főorvos ebben az időben már tudatosan töreke­dett arra, hogy munkatársai ne csupán egyetlen feladat elvégzé­sére legyenek képesek, hanem egymás munkaterületén is szak­szerűen tudjanak helytállni, ha szükséges. Egyetértve ezzel a ve­zetői elképzeléssel, a középkáde­rek sorban végezték el a külön­féle speciális tanfolyamokat. Egy idő után nem volt többé gond a helyettesítés, bármelyikük képes volt társa helyébe lépni. Társadalmi kapcsolótok A sok kedves élményt jelentő országjáró kirándulás után a szomszédos Csehszlovákiába is szerveztek túrát. Felkeresték a Tátrában a tbc-s gyermekszana­tóriumot. Találkoztak kollégáik­kal, kicserélték szakmai tapaszta­lataikat. Csakhamar kiderült, hogy a szanatórium dolgozói szin­tén egy szocialista kollektíva tag­jai. Rendszeresen és szívesen jártak a megyei kórház bölcsődéjébe, óvodájába a gyerekekhez. Játé­kot, édességet vittek nekik. Vala­melyiküknek az az ötlete tá­madt, hogy szedjenek almát tár­sadalmi munkában, a munkáju­kért kapott néhány láda gyümöl­csöt pedig vigyék el a gyerekek­nek . t A televízióban bemutatott Nap­lementét látva döntötték el, hogy magukra maradt idős embereket is patronálnak! A hetényegyházi szociális otthon vezetője, Keresz­tes Benedek örömmel fogadta őket, az ottélők nemkülönben. Rendszeresen járnak ki most is hozzájuk. Dr. Sárkány Imre főor­vos a betegeket ellátja, a töb­biek beszélgetnek az otthon lakói­val, apró ajándékokat visznek ne­kik. És velük együtt is gyomlál­nak, kapálnak a házikertben. Legutóbb az elmúlt esztendő őszén ismét pontokban rögzítették felajánlásaikat a brigád tagjai. Azt, hogy továbbra is részt vesz­nek a takarékossági mozgalomban, a szakmai és politikai képzéseken és továbbképzéseken, közös tár­sadalmi és kulturális programo­kon, egynapi bérükkel támogatják a kórházban dolgozó nagycsaládos munkatársuk lakásbővítését. A hosszú lista utolsó mondata így hangzik: „Az új megyei kórház átadása előtt bármilyen jellegű fi­zikai munkavégzést — takarítást, műszerek kicsomagolását stb. — valamennyien vállalunk.” Az elmúlt napokban a megyei kórházban értékelték a munka­megjavító mozgalomban részt ve­vő brigádok tevékenységét. Fi­gyelmük kiterjedt a szakmai, a közösségi, a kulturális és egyéb tevékenységekre, különös tekin­tettel a betegek gyógyítása érde­kében történt újításokra. A gon­dozóintézet Koch Róbert brigád­jának tevékenységét ' kiváló­nak minősítették, s miután a Pél­damutató kollektíva címet harma­dik alkalommal nyerték el, a to­vábbiakban a megtisztelő szocia­lista ,brigád címet használhatják. A kitüntetést oklevél, zászló igazolja. A helyezéshez ötezer fo­rint pénzjutalmat is kaptak. Ter­mészetesen most is .közös kirán­dulást rendeznek belőle, szakmai tapasztalatcserével egybekötve. Az elért eredmények kapcsán pedig további terveket akarnak megva­lósítani, egészségügyi dolgozók­hoz, szocialista brigád tagjaihoz méltón! Selmeci Katalin HOSSZŰ EVEK tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy egy- egy esztendő baleseti statiszti­kája bizonyos jellegzetességeket mutat. Tehát — hogy például egyik évben az áramütés miatt bekövetkezett tragédiák száma volt feltűnően nagy, a másikban meg az ittasság következményei szedtek jóval több áldozatot, mint a „szokott átlag”. E jelen­ségek okát nyilván nagyobb idő­szakok adatainak elemzése so­rán lesznek majd képesek fel­tárni a különböző tudományágak — mint az orvostudomány, pszichológia, orvosmeteorológia, stb. —, általánosítható törvény- szerűségekbe ötvözve következ­tetéseiket. Persze — már csak utólag, mert a megtörtént ese­ményeket visszafordítani már soha többé nem tudják. Munkájukra mégis szükség van, hiszen megállapításaikból levonva a tanulságokat, köny- nyebben lehet megelőzni ha­sonló szerencsétlenségek bekö­vetkezését. Csak az a baj, hogy ezeket a tanácsokat nem olyan könnyű, egyszerű az emberek magatartásának, szemléletének alkotóelemeivé tenni. Pedig eze­ket óvórendszabályok formájá­ban rendszerezték s időről idő­re következetesen belesulykolják az érdekeltekbe. S mégis — mennyien feled­keznek meg fontosságukról, amikor nem tartják magukat a munkavédelmi óvórendszabá­lyokhoz! TALÁN MERT a helyzeteket elképzelve, majd adott esetben gyakorlatban is a szituációkba kerülve — olyan egyszerűnek látszanak azok a figyelmezteté­sek. Például az, hogy gépjármű­vel tolatni csak hozzáértő em­ber irányításával' szabad. Ez világos, érthető. Ha ezt betart­ja az Izsáki ÁG gépkocsivezető­je, a rakodó vigyázatlansága el­lenére is elkerülhető lett volna a haláleset. Míg ő az egyik ol­dalon kifigyelve tolatott, a tár­sa a másik oldalra kerülve pró­bálta kiemelni a platóról a szeszes italt. O került a kerék alá... Pofonegyszerű az a szabály is, hogy ha a vezető eltávozik, le kell zárni a járművet. Ne hagy­janak nyitva se gépkocsiajtót, se kombájnt, se traktort, se út­hengert — s minek sorolni —, hiszen egy közönséges fűnyíró is veszélyessé válhat hozzá nem értő kezében. Es mégis... A kecskeméti Törekvés Tsz-ben vé­geztek már a sertések áthajtásával epyik pótkocsiról a másik te­herautóra, és a véggel összeállt járműveket is eltávolították egymástól, amikor... A nyitva hagyott ZIL-be beugrott a ve­zetői engedéllyel, nem rendel­kező munkatárs, indított, de előre helyett hátramenetbe kap­csolt, s a végfalat felhajtó kol­légáját a másik kocsihoz nyom­ta. Halál... Csak kifogástalan műszáki ál­lapotban levő járművel szabad munkába menni. Ehhez sem kell magyarázat. Amikor a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz „eltűnt” traktorát egy csatorná­ba fordulva megtalálták, halott vezetőjével együtt, kiderült, hogy a gép műszaki hibás volt, a szerencsétlenül járt pedig ivott __ Ahol és amin elektromos ve­zeték van, a legnagyobb körül- ■ tekintéssel kqlí tevékenykednie Tudjuk, tudjuk — jelentenék ki sokan, és máris hárítanák el a további „iskolás” szájbarágást. A katymári Egyetértés Tsz siló- rakodó-marógépének elektromos vezetéke nemcsak szabálytalanul volt alkalmazva, hanem a szige­telés megkopására se figyeltek fel. A gép feszültség alá került, s amikor vezetője kiszállt be­lőle, akkor érté halálos áram­ütés. S a nyárról nyárra ismételt figyelmeztetések ellenére • hány­szor feledkeznek meg arról, hogy magas gépekkel — amelyek­ből egyre több dolgozik a me­zőgazdaságban — ne mozogja­nak vezetékek, különösen ma- gasfeszültségűek alatt. S íme az idén is előfordult kettős halálos baleset emiatt. Ha nem is me­gyénkben (Szegeden), de intő jelként a továbbiakra. A két ember darus gépkocsivál ügy­ködött vezeték alatt. Egyikük kiszállt, fémhez ért, áram alá került. Ugyanúgy a másik is, aki társán segíteni akart. SZAPORODNAK a magasból esés miatt történt balesetek, mondták legutóbb az SZMT munkavédelmi osztályán, s is­mertették az eseteket. A ME­ZŐGÉP munkása 1,6 méter ma­gasból zuhant a műhely beton­padozatára; életveszélyes fejsé­rülésébe pár nap múlva bele­halt. A Finomposztó V. bácsal­mási üzemében „csak" a pótko­csiról esett le a munkás; ve­szélyesen megsérült. — A Kis­kunhalasi ÁG kunfehértói te­lepén az állványról, az Április 4. G. M. kiskunfélegyházi gyárá­ban egy tartály tetejéről, 3 mé­ter magasból zuhant le ember. Mindkettő kórházba került. S milyen egyszerűen megelőz­hették volna a szerencsétlensé­geket! Ha létráról, s nem az emelővillás, targoncán levő kon­ténerben állva próbálja kicse­rélni a fénycsöveket; ha^ nem ugrásokkal akarja növelni ma­gasságát a ponyvaigazítás köz­ben; ha az állvány szabályos, és feljáró vezet az állásra; ha van a derékon heveder... Egy sereg HA. s valamennyi roppant egyszerű előírás betartását kí­vánta volna __Az esetben sem­mi baj sincs. NEM „IJESZTÉSÜL” mond­tuk el ezeket az idei eseteket. Csak mint mementót a hátra­levő időkre.. Hiszen a nagy be­takarítási munkák során meg­sokszorozódva adódnak hasonló veszélyhelyzetek... T. I. A THÉNTŐL MOSZKVÁIG 1932. JÚLIUS 30-ÁN ragyogó napsütésben százezer néző köszön­tötte az újonnan épült, csodás Coliseumban a 34 országból ér­kezett másfél ezer sportoló ünne­pélyes megnyitóját. A lelkes Los Angeles-i szervezők tulajdonkép­pen a résztvevőknek igyekeztek kedvezményeket biztosítani, és napi két dollárért (!!) szállást, teljes ellátást és helyi közlekedést ígértek. Így jött létre az első olim­piai falu. A férfiakat mexikói ran- chokra emlékeztető földszintes épületekben, a női indulókat pe- dig külön szálláson,' egy közeli hotelben helyezték el. Csak az éttermek voltak közösek. Akadt más újdonság is. A versenyek eredményeit már telexgépek, röpí­tették világgá, s bár az atlétikai versenyeken még a kézi mérést tekintették hivatalosnak, a gépi időmérést — mintegy ellenőrzés­ként — először alkalmazták. A férfi atlétikai versenyek egyetlen kétszeres győztese, a vágtázó Ed­die Tolan ennek révén jutott to­vább színes bőrű társa, Metcalfe ellenében, az egyik előfutamból. PAAVO NURMI, az előző há­rom olimpia egyik kiemelkedő egyénisége azonban csak a lelátó­ról nézhette a versenyeket. A já­tékok előestéjén állítólagos túlzott költségmegtérítések miatt profivá nyilvánították. Az akkor 35 éves, huszonkétszeres világicsúcstartó, kilencszeres olimpiai, bajnok azon­ban még életében elégtételt ka­pott, hiszen két évtizeddel ké­sőbb, a helsinki olimpiai stadion előtt felállították szobrát, s az 1952-es olimpián a lángot vivő váltó utolsó embereként futott be a küzdőtérre. A VERSENYEKEN szurkoló egy és negyed millió néző tizenhat világcsúcsnak, két világcsúcs­piai csúcsnak lehetett szemtanú­ja. Az egyik legváratlanabb győ­zelmet az Egyesült Államokban diákoskodó, kanadai Duncan Mc- Daughton aratta, az amerikai ma­gasugrók sikersorozatát megsza­kítva. Akkor 197 cm-es teljesít­ményét ma már a nők is túl­szárnyalják. A X. olimpia női ma- gasugróversenye egyébként kínos döntéssel végződött. Babe Didrik- son, a csaknem teljesen ismeret­len tizennyolc éves diáklány az első ízben megrendezett 89 m-es gátfutás, valamint gerelyhajítás újdonsült aranyérmese a magas­ugrásban először holtversenybe került, de megismételt kísérletét érvénytelennek minősítették... Úszásban a japánok taroltak, a férfiak hat számhót ötöt nyertek, köztük a NOB vezérkarának egyik jelenlegi tagja, a hátúszó Masaji Kiijokawa is aranyat vitt haza. S az egyes .további sportágakban újaibb nemzetek képviselői törtek előre, az olaszok tornában, a fin­nek birkózásban, a franciák súly­emelésben, a dél-afrikaiak és ar­gentinok ökölvívásban, a magya­rok vízilabdában, és az összetett tornaversenyben ezüstérmet nyert Pelle István révén a mű&zabad­• A négyszeres győztes Jesse Owens, aki bőrének színe miatt nem részesülhetett a „führeri kéz­fogásban". gyakorlatban és lóugrásban végez­tek az élen, no és a később tragi­kus körülmények között elhunyt Énekes István Is folytatta a szo- rítóban Kocsis Antal Amszter­damban kezdett sorozatát. NÉGY ESZTENDŐ MŰLVA az Európára mind sötétebb ár­nyat vető horogkeresztes lobogók, a Deutschland über alles szelle­me, no és riadóként hangzó „•Heil”-kiáltások várták, nyomasz­tották az indulókat. Már, akik részt vehettek, a szervezők pél­dául mereven elzárkóztak a Szov­jetunió versenyzőinek meghívá­sától. Az Egyesült Államok Olim­piai Bizottsága csak az utolsó időszakban, Avery Brundage köz­belépésére döntött a részvétel mellett. A NOB későbbi elnökét a sportszerűség, az olimpiai moz­galom egysége vezette a részvétel szorgalmazásában. Ám ekkor spa­nyol földön már német fegyve­rekkel robbantották ki a polgár- háborút, a spanyol versenyzők az olimpiai faluból utaztak haza. • Berlin: Csák Ibolya a léc felett. Németországban érvényben voltak a niegkülönböztető rendelkezések, s Hitler még Baillet-Latournak, a NOB akkori belga elnökének felszólítására sem engedett, hogy vagy az összes olimpiai bajnokot köszöntsé, vagy egyiket se üdvö­zölje. Jesse Owens, minden idők egyik legkiválóbb atlétája az olim­pia kiemelkedő hőse például sö­tétebb ‘bőre, színes mivolta miatt nem részesülhetett a „führeri kéz­fogásban”. A 100 és a 200 m-es síkfutás után győzelemre segítette a 4x100 m-es váltót, majd izgal­mas versenyben utolsó, nagyszerű kísérletével (806!!) távolugrásban is a legjobbnak bizonyult. A MŰSOR új sportágakkal (ko­sárlabda, kézilabda, de még nagy pályán, kajak-kenu) bővült*, s az egyébként nagyszerűen felkészült német sportolók szerepeltek leg­jobban. ötven ország öt és fél ezer versenyzője közül a németek 89 (ebből 33 arany), az ameri­kaiak pedig 56 (24 arany) érmet nyertek. A magyar sport kiváló verseny­zői révén nagyszerűen vizsgázott (10 arany, 1 ezüst, 5 bronz), s vív­ta ki a sportvilág elismerését. A korábban, is eredményes sport­ágak (vívás, vízilabda, ökölvívás) mellett a 'birkózók rögtön három arannyal (a két légsúlyú Zombori és Lőrincz, valamint a Los Ange­lesben „csak” ezüstöt nyert Kár­páti révén) járultak a sikeres sze­repléshez. S a két rokonszenves sportember, a magasugró Csák Ibolya és a gyorsúszó Csík Ferenc is feledhetetlen diadalt aratott. Az olimpiai játékok talán első al­kalommal a hazai körökben is óriási visszhangra találtak a tíz aranyérem igazi olimpiai hangula­tot teremtett. A Magyar Rádió első alkalommal adott helyszíni közvetítést a versenyekről. Plu- hár István jó néhány későbbi lab­darúgó-mérkőzés sikeres kom­mentálása mellett emlékezetes berlini közvetítéseivel a sport nép­szerűségét is növelte. A hetes pá­lyán úszó 23 éves Csík a nagy esélyes japánok előtt az olimpia egyik legszenzációsahb győzelmét aratta, a kiváló sportember a ró- ddóközvetítés révén egy ország számára „Ferkó” lett. S dr. Csík Ferenc nyolc évvel később, a há­ború utolsó napjaiban, légitáma­dás során életét vesztette. Az olimpia városában ugyan békéit hirdettek szavakban, a nácizmus már javában készült a második világháború klrobban.tására. A sport legjobbjainak tizenkét hosz- szú évet kellett várni arra, hogy 1948-ban Londonban újra talál­kozhassanak. Vad Dezső (Következik: London, a magyar sport diadalmeneté) 5. A horogkereszt árnyékában • Felle István, a Los Angeles-i játékok legeredményesebb magyar férfi tornásza. beállításnak, és harminckét olim-

Next

/
Thumbnails
Contents