Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

2 • PETŐFI NfiPE • 1980. Julias 4. események sorokban hanoi ______________________ . Kína tovább fokozza a feszült­séget a vietnami—kínai határvi­déken — jelentette a VNA vietna­mi hírügynökség. Kína azon túl­menően, hogy a Vietnammal ha­táros tartományokban növeli ka­tonáinak számát és harci eszközei mennyiségét, a határ egész hosz- szában ismétlődő fegyveres provo­kációkat hajt végre, veszélyeztet­ve az észak-vietnami tartományok lakosainak életét és javait. WASHINGTON ~ Carter elnök szerdán személye­sen is a porondra lépett, hogy a palesztin „önkormányzatról” foly­tatott tárgyalások újrafelvételére bírja az amerikai fővárosban tar­tózkodó egyiptomi és izraeli meg­bízottakat. Az amerikai elnök, mi­után a Fehér Házban rövid meg­beszélésre fogadta mindhárom tárgyalópartnert, külön-külön is találkozott az egyiptomi, illetve az izraeli küldöttségvezetőkkel. Ká­rnál Hasszán Ali egyiptomi kül­ügyminiszter, Joszef Burg izraeli belügyminiszter és Sol Linowitz, Carter közel-keleti különmégbí- zottja ezt megelőzően összesen' mintegy három órán át tárgyalt egymással. TEL AVIV ~ Mose Dajan volt izraeli külügy­miniszter szerdai televíziós nyilat­kozatában azt javasolta, hogy „vessenek véget egyoldalúan a megszállt területek katonai kor­mányzásának és hagyják, hogy az ottani lakosság maga oldja meg problémáit”. Mindazonáltal az iz­raeli politikus szerint a palesztin polgármestereknek kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy e területek „nem szolgálnak Izrael elleni terrorcselekmények kiindu­lópontjául, és hogy az izraeli ka­tonai közigazgatás helyét nem a PFSZ foglalja el”. (MTI) AMMAN Csütörtökre virradó éjszaka szívroham következeiében elhunyt Sarai Abdel Hamid Sarai jordá- niai miniszterelnök. A hírt Husz- szein jordániai király személyesen jelentette be az ammani rádióban. A 41 éves kormányfő a múlt év decembere óta töltötte be tisztsé­gét. ÜJ-PELHI ~~ Nyolc bangladesi betelepült, -> köztük egy nő halt meg .és ,35, má- sik személy megsebesült az indiai Tripura államban szerdán, amikor a helybeli lakosok feltartóztattak egy autóbuszt. A nyugat-tripurai Ratanpur városban egy személy halt meg a helybeli és bevándo­rolt lakosok közötti összecsapá­sokban, egy másik helységben 25 házat gyújtottak fel a zavargók. Változatlan hevességgel folytatód­nak az erőszakos cselekmények a szomszédos Assam államban is. (MTI) NEW YORK ~ A New York és környékének légterét ellenőrző tájékoztató rendszer szerdán este két ízben is meghibásodott és ezzel balesetve­szélyes helyzet állt elő — közöl-, ték a helyi repülésirányítás szak­emberei. A tájékoztató rendszer üzemzavara olyan ismert és nagy forgalmú légi kikötőket érintett mint a New York-i Kennedy és La Gardia repülőtér, valamint több más környékbeli leszállóhe­lyet. (MTI) MADRID ~ Raymond Barre francia kor­mányfő csütörtökön tízórás vil­lámlátogatásra a spanyol főváros­ba érkezett, hogy Adolfo Suarez spanyol miniszterelnökkel meg­próbálja elsimítani az utóbbi hó­napokban támadt ellentéteket A Moncloa palotában folyó, hosszú­ra tervezett megbeszéléseken a központi kérdés Spanyolország kö­zös piaci csatlakozása volt. Az El Pais című tekintélyes madridi lap szerint Barre „csalódást keltőén” rövid időt töltött a spanyol fővá­rosban és villámlátogatása „elég­telen” a francia—spanyol ellenté­tek megoldására. (MTI) Angliába utazott Lékai László bíboros Csütörtökön kéthetes angliai látogatásra Londonba 'utazott Lé­kai László bíboros, esztergomi ér­sek, Magyarország prímása, hogy viszonozza Donald Coggan canter- bury-i anglikán érsek tavalyi, esztergomi látogatáséit. Időközben Coggan érsek nyugalomba vo­nult. Utóda Robert Runcie érsek lett, akinél a program szerint a magyar (bíboros tisztelgő látoga­táson jelenik meg, majd részt vesz a Beoket Szent Tamás emlé­kére rendezendő ünnepségen. A londoni Heathrow repülőté­ren az anglikán egyház képviselőd fogadták Lékai bíborost. Köszön­tésére a repülőtéren megjelent Lőrincz Nagy János, a Magyar Népköztársaság londoni nagykö­vete. (MTI) A délkelet-ázsiai országoknak érdeke a békés légkör kialakítása BARÁTI TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Csütörtökön a moszkvai Kremlben baráti találkozót tartott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, Konsztantyin Ruszekov, az SZKP KB titkára és Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottsá­gának elnöke Le Duannal, a Vietnami KP Központi Bizott­ságának főtitkárával, Pham Van Donggal, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tagjával, a' kormány elnökével és Nguyen Lammal, a Vietnami KP KB titkárával, a kormány elnökhelyettesével, a Vietnami Állami Tervbizottság elnöké­vel. A tárgyalófelek tájékoztatták egymást a két ország belső fejlő­déséről és azokról a fontos fel­adatokról, amelyek megoldásán az SZKP és a Vietnami KP, a szov­jet és a vietnami nép fáradozik, és jelentős figyelmet szenteltek a kétoldalú együttműködés folyó és távlati kérdéseinek. Hangsúlyoz­ták, hogy nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak a moszkvai meg­állapodásnak, amelynek értelmé­ben a két ország együttműködik a geológiai feltárásokban, vala­mint Vietnam déli kontinentális talapzata kőolaj- és földgázkész­letének kiaknázásában. A nemzetközi helyzetet érintve Leonyid Brezsnyev a többi között aláhúzta': a kulcskérdés jelenleg az enyhülés megóvása. Hozzáfűz­te: a Szovjetunió a testvéri szo­cialista országokkal együtt aktí­van tevékenykedik ebben az irányban. A vietnami vezetők teljes miértékben támogatták an­nak a deklarációnak a megálla­pításait és tételeit, amelyet ez év májusában fogadtak el a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület értekezletén. A vietnami tárgyalófél aláhúzta, hogy a Vietnami Szocialista Köz­társaság szilárdan támogatja a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország békekezdemé­nyezéseit. A megbeszélés résztvevői véle­ményt cseréltek a délkelet-ázsiai helyzetről. Megállapították, hogy Peking — az Egyesült Államok támogatásával — igyekszik inga­taggá* tenni a helyzetet Indokíná­ban, s ebből a célból katonai de­monstrációkat szervez a kínai- vietnami határon, provokációs tá­madásokra bújtogatja a Pol Pot- ista bandák maradványait Kam­bodzsa ellen, nyílt nyomást gya­korol az ASEAN-országokra. A thaiföldi—kambodzsai határon ta­pasztalt legutóbbi bonyodalom ugyancsak közvetlenül összefügg Peking hegemonista politikájával. Megállapították: a délkelet­ázsiai országok érdekeinek a bé­kés légkör megerősítése, a stabi­litás felelne meg ebben a térség-, ben. A Szovjetunió — jelentette ki a szovjet tárgyalófél — meg­érti és támogatja a Vietnami Szo­cialista Köztársaság, Laosz, Kam­bodzsa és a többi délkelet-ázsiai ország e cél elérésére ■ irányuló minden lépését és kezdeményezé­sűét. A találkozó befejeztével a Kremlben a szovjet és a vietna­mi kormány együttműködési meg­állapodást írt alá geológiai feltá­rásokról, és a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság déli kontinentális talapzata kőolaj- és földgázkész­leteinek kiaknázásáról. Az ok­mányt szovjet részről Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács el­nökhelyettese, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnöke, vietnami részről pedig Nguyen Lam, a Vietnami KP KB titkára, a Vietnami Állami Tervbizottság elnöke írta alá. (MTI) I NAPI KOMMENTÁR La Paz-i patt Tiltakozás a dél-afrikai agresszió ellen Bolívia alighanem a „zöld kon­tinens” legnyugtalanabb országa. Nincs is pontos statisztika, hogy rövid, alig több, mint 150 eszten­dős históriája alatt hány véres vagy csöndes puccsot jegyeztek föl, szakértők azonban csaknem kétszázra becsülik a hatalomát­vételek számát. r Most ismét■ r forrongó - hangulat uralja Bolíviát. Vasárnap elnök­választásokat rendeztek, s az ur­nák csatájából — o nem hivatalos végleges adatok szerint — Hernan Siles Zuazo, a Demokratikus és Népi Egység (UDP) nevű balol­dali tömörülés jelöltje került ki relatív győztesként. Hugo Banzer tábornok, az ország rossz emlékű hajdani diktátora, a jobbközép jelöltje, Siles Zuazo 34 százaléká­val szemben csak 16, Vidor Paz Estenssoro, a Nemzeti Forradalmi Mozgalom. jelöltje pedig 14 szá­zalékot szerzett. Bonyolítja a patt­helyzetet, hogy az UDP a tör­vényhozásban is többséget élvez, miután az ország kilenc tartomá­nya közül ötben győzött. Csak­hogy az ügy mégsem dőlt el: Bo­lívia alkotmánya ugyanis előírja, hogy ha egyik jelölt sem kapott abszolút többséget, akkor a tör­vényhozás (kongresszus) mondja ki a végső szót, azaz itt választ­ják meg kétharmados többséggel az elnököt az első három helyezett közül. Ahogy már ilyenkor lenni szo­kott Latin-Amerika több országá­ban, Bolíviában is elszabadult a pokol. A főváros, La Paz egyik negyedében pokolgép robbant, másutt lövöldözést provokált a szélsőjobboldal, néhány városban véres verekedésbe torkollott a kortesek vitája. Mindez a jobb­oldal malmára hajtja a vizet. A katonák, ugyanis elsősorban Ban­zer tábornok mögött állnak, s láb­hoz léVtfegyvetreL várják, :‘Högy beavatkozhassanak „a közrend helyreállításába”: Bolíviában ugyanis az esetek túlnyomó több­ségében a megszokott forgató- könyv szerint bonyolítják le a hatalomátvételt: zavargások, nyug­talanság, a baloldalt provokálják, majd amikor a terrorizmus már- már az egész országot elborítja, kivonul kaszárnyáiból a hadsereg, s elnökké teszi saját jelöltjét. Most legföljebb annyiban mó­dosul a bevált recept, hogy az or­szágban jelentős demokratikus erők. állnak a relatív többséget élvező Siles Zuazo mögött. Ban­zer, aki 1971-től 1979-ig állt az ország élén, ezúttal a törvényho­zásban sem képes akaratát egy­könnyen érvényesíteni, ami egy­szersmind azt is jelenti, hog)/ a jobboldal és a polgári erők kö­zött könnyen kenyértörésre ke­rülhet sor. A terrorizmus föllob- banásából arra következtethetünk, hogy ez már meg is kezdődött. Gy. D. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság és az Országos Béketanács csütöntökön nyilatkozatot tett közzé. Ebben fejezi ki tiltakozását és határozottan elítéli a Dél-af­rikai Köztársaság Angola ellen indított újabb katonai agresszió­ját, melynek számos halálos ál­dozata és sebesültje van.-».■ Az- imperialista -hatalmak és a-■NATO - által ' támogatott pretoriai r-korrnány Arigdla függetlenségének kivívása óta rendszeresen meg­sérti az ország területi integritá­sát, és óriási károkat okoz a gyar­mati múlt maradványainak fel­számolásáért küzdő angolai nép­nek — hangoztatja a nyilatkozat. A világ haladó és békeszerető erőivel együtt követeljük a dél- afrikai csapatok angolai terület­ről való azonnali kivonásét, mert veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát, követeljük az ENSZ BT-határozatának végrehajtását, az angolai nép kártalanítását. Szolidaritásunkról és támogatá­sunkról biztosítjuk az angolai né­pet és a földrész nemzeti felsza­badító mozgalmait a fajüldöző rendszerek ellen, a gyarmati füg­gőség maradványainak felszámo­lásáért, az igazságosabb nemzet­közi gazdasági viszonyok megte­remtéséért vívott harcukban — hangsúlyozza a nyilatkozat. (MTI) NDK: GAZDASÁGI PROBLÉMÁK Mit jelent egy százalék megtakarítás? AZ NDK, a Föld tíz iparilag leg­fejlettebb országa közé tartozik, bár nyersanyagban — csakúgy, mint hazánk — meglehetősen sze­gény. Ásványi kincsei: a barna­szén, a kő- és kálisó, némi kőolaja és földgáz, kevés nem fémes ás­vány, és kis értékű vasérc. Éppen ezért nyersanyag-szükségletének mintegy 60 százalékát importálni kénytelen. Az elmúlt évek világ­piaci árrobbanása következtében, 1973 óta, 14 milliárd valutamárká­val nőttek a nyersanyag-behoza­tallal kapcsolatos kiadásai. Az ország külkereskedelmi mér­legét sújtja, hogy az általa expor­tált készáruk ára lényegesen ki­sebb mértékben emelkedett, mint a nyersanyagoké. Emiatt sokkal többet kell kivinnie, hogy a nyers­anyagimportot fedezhesse. 1978- ban például, 1970-hez viszonyítva, azonos mennyiségű nyersolajért háromszor annyi gépet, a kávéért kétszer, annyi teherautót, a bőrö­kért és prémekért ugyancsak két­szer annyi elektromotort kellett exportálnia, miht korábban. Ez arra kényszeríti, hogy maximáli­san takarékoskodjék az anyaggal és a kivitel biztosítására minősé­gileg a legmagasabb értékű áru­kat állítsa elő. Az árváltozások és Éi a növekvő nemzetközi verseny ar­ra is kényszerítik, hogy lehetőség szerint csak gazdaságosan eladha­tó árukat dobjon piacra. Ehhez járul még, hogy a hazai nyers­anyag-kitermelési viszonyok — például a barnaszén esetében — rosszabbodtak. Mindez szükséges­sé teszi a szigorú takarékosságot az energiahordozókkal, nyers­anyagokkal és hulladékokkal. A HULLADÉKOK és másodter­mékek felhasználása fokozott je­lentőségre tett szert, nemcsak an­nak gazdasági kihatásai, hanem a hatékony környezetvédelem érde­kében is. A cél, hogy 1980 végére a nyersanyag-felhasználásban 25 százalékról 30 százalékra emeljék a hulladékok és másodtermékek felhasználását. Az NDK népgazdaságában az anyagköltségek az összes termelési költség 60 százalékát teszik ki, sőt egyes iparágakban, ez az arány a 80 százalékot is eléri. 1960-ban ez áz arány még csak kb. 47 százalé­kos volt. 1976-ban az anyagfel­használás első ízben lépte túl a 200 milliárd márkás határt: s ez az összeg tízszerese az NDK alapítá­si évében, lü-ÍO-'nen felhasznált anyag értékének. Az ország ipara jelenleg napon­ta kereken 1 milliárd márka nyersanyagot használ fel. Így min­den megtakarított százaléknak évről évre nő a jelentősége • EGY SZÁZALÉK anyagmegta­karítás 1970-ben 1,6, 1977-ben 2,2, 1978-ban 2,6 milliárd márka nye­reséget jelent a népgazdaságnak. Egy százalék hengereltacél-meg- takarítás 50 ezer hűtőszekrényhez, 20 ezer mosógéphez, 20 ezer mo­torkerékpárhoz, 10 ezer teherautó­hoz szükséges acélmennyiséget tesz ki. Egy százalék cellulóz meg­takarítása kereken 25 ezer tonna újságpapír, egy százalék fatakaré­kosság 22 millió márka értékű bú­torlemez előállítását teszi lehető­vé. Egy százalék cement 6300 la­káshoz szükséges cement megta­karítását jelenti. Az ipar energia­felhasználásának egy százalékos megtakarítása 420—430 ezer ház­tartás áramszükségletét fedezné. A megtakarított 2,6 milliárd márka nyereség több mint 3 mil­liárd értékű áru előállítását tenné lehetővé — a tengerjáró hajóktól a mosógépekig. Mindez arra mutat, hogy a ta­karékosság kifizetődik. Gáti látván KORMÁNYNYILATKOZAT Bonn folytatni kívánja az együttműködés politikáját Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: „Látogatásunk elérte célját. A szovjet vezetőkkel folytatott tár­gyalások a béke ügyét szolgálták". — hangsúlyozta a Bundestag előtt, cssütörtökön felolvasott kormánynyilatkozatban Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Az NSZK kormányfője rámu­tatott; bebizonyosodott, hogy fe­szült nemzetközi helyzetben a közvetlen párbeszéd nemcsak szükséges, hanem hasznos is. — A tárgyalásokon nem arra töre­kedtünk — mondotta —, hogy döntéseket hozzunk, hanem, hogy kölcsönösen megismerjük egy­más álláspontját a nemzetközi problémákban. A kancellár kiemelte, hogy a megbeszéléseken a nemzetközi kérdéseken kívül részletesen át­tekintették a kétoldalú kapcsola­tok fejlődését, különös tekintettel a két ország közötti gazdasági együttműködésre, ami — hagoz- tatta — elválaszthatatlan a poli­tikai együttműködéstől. Schmidt nyomatékosan rámu­tatott: a felek egyetértettek ab­ban» hogy a két ország között ko­rábban kötött szerződések to­vábbra is a kétoldalú kapcsolatok alapját jelentik, s egyöntetűen sík- raszálltak e szerződések, valamint a Nyugat-Berlinről szóló négyol­dalú megállapodás szigorú betar­tása mellett. Schmidt hangoztat­ta, hogy az NSZK érdekelt az NDK-val fenntartott kapcsolatok további javulásában. Hangsúlyozta, hogy a szovjet— nyugatnémet gazdasági együttmű­ködés — amint azt a Moszkvában aláírt megállapodás is tanúsítja — egyaránt megfelel mindkét or­szág érdekeinek. Az NSZK ellen­zi a Szovjetunió elleni gazdasági megtorló rendszabályokat, ame­lyeket az amerikaiak szorgalmaz­nak — fűzte hozzá. Afganisztánt illetően beszédé­ben a kancellár hangoztatta, hogy változatlanul eltérnek ugyan az álláspontok, de a felek egyetér­tettek a helyzet politikai rendezé­sének szükségességében. A tárgyalásokon — mint el­mondotta — részletesen megvitat­ták a Kelet és a Nyugat közötti biztonság és együttműködés kér­déseit. Hangsúlyozta, hogy az NSZK síkraszáll a fegyverkezési versenyi(_ megfékezése, a leszere­lés, sez3®l;.' összefüggésben a SALT—2. megállapodás amerikai részről történő mielőbbi ratifiká­lása mellett. Kitűnt azonban, hogy a kelet-nyugati együttműkö­dés előfeltételének tekintett erő- egyensúlyt illetően az NSZK vál­tozatlanul az NATO tavaly de­cemberi fegyverkezési határoza­tának alapján áli. Miközben # Schmidt beszámolt a parla­ment ülésén moszkvai tárgyalás sálról. (Telefoto — AP) szorgalmazta a tárgyalásokat álta­lában a fegyverzetek, mindenek­előtt a közép-hatótávolságú ra­kéták korlátozására, abból az is­mert nyugati nézetből indult ki, hogy a NATO tavalyi rakétadön­tésére az állítólagos szovjet fö­lény kiegyensúlyozása miatt volt szükség. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a szovjet vezetők nem zár­kóztak el a tárgyalásoktól. Schmidt megítélése szerint Moszkvában egyetértenek e fegy­verek szerződéses korlátozásá­nak szükségességével és készek tárgyalásokat folytatni erről a kérdésről. Azt azonban leszö­gezték — mondotta Schmidt —, ‘hogy mindaddig nem léphet ér­vénybe az esetleges SALT—3. megállapodás, amíg nem világos a SALT—2.; sorsa, továbbá azt is, hogy a Szovjetunió nem haj­landó semmifajta egyoldalú fegyverkorlátozásra. Helmut Schmidt elmondotta; a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon egyetértettek ab­ban, hogy a Helsinkiben meg­kezdett folyamatot tovább kell vinni, s ezzel összefüggésben síkraszálltak a madridi értekez­let sikeres megrendezése mellett. Ugyancsak megegyeztek az ál­láspontok, hogy a bécsi haderő- csökkentési tárgyalásoknak , mi­előbb konkrét ‘eredfhéftyekhéz kell' vezetniük. znlnodslzol ­Az atlanti szövetséghez tarto­zás változatlanul az NSZK külpolitikájának legfőbb eleme. Ugyanakkor Bonn folytatni kí­vánja a keleti szomszédok irá­nyában az enyhülés és az együttműködés politikáját — mondotta Schmidt. (MTI) • Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a moszkvai tárgyalásokról tájékoztatta Washingtonban Carter amerikai elnököt, Muskie külügyminisztert és Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadót. (Telefoto — AP — MTI — KS) Megalázó kitüntetések Natalja Zinovjeva a TASZSZ kommentátora írja: Az amerikai képviselőház bőkezűen 50 ezer dollárt utalt ki 650 amerikai sportoló számára készült kitüntetésére, akik ugyan kihar­colták maguk számára a moszkvai olimpián való részvétel jogát, de a Fehér Ház döntése következtében azon nem vehetnek részt. A szenátus várhatóan szintén a Carter elnök által támogatott tör­vénytervezet mellett foglal állást. Az előterjesztő Bruce Vento demok­rata párti képviselő a sportolók által hozott áldozat elismeréseként jellemezte a kitüntetés megadását. Felmerül a kérdés, vajon a kongresszus meg akarja édesíteni a sportolóival lenyeletett keserű pirulát? Megfosztották őket a nehéz felkészítés után remélt győzelem lehetőségétől, minek akkor kitüntet­ni őket... Talán azért, hogy nem vesznek részt? Vajon az aranyérmek, amelyekkel Carter elnök fényűző ceremónia keretében, személyesen szándékozik felékesiteni a sportolókat vagy az olimpia bojkottját támogatók örömujjongása ellensúlyozhatja-e az amerikai sportolók többségének, a moszkvai olimpia megnyitásának küszöbén érzett kiábrándultságát és keserűségét. A Pest megyei Tanács alakuló ülése A Pest megyei Tanács csütörtö­kön tartotta alakuló ülését Buda­pesten. Az ülésen részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. A Í20 tagú testület megválasztotta a tisztségviselőket, és a 15 tagú végrehajtó 'bizottságot. A Pest megyei Tanács elnöke ismét Mon­dok Pál lett, elnök-helyettese: Vág­völgyi József, Csicsay Iván és Csonka Tibor. (MTI) 1

Next

/
Thumbnails
Contents