Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: változóan felhős idő. Elszórtan átfutó zápor, egy­két helyen zivatar. Több helyen meg­élénkülő, helyenként átmenetileg megerősödő északnyugati, északi szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 8, 13, legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 18, 24 fok között, A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 19 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 155. szám Ára: 1,20 Ft 1980. július 4. péntek Katusev Debrecenbe látogatott Kansztantyin Katusev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság XXV. ülésszakán hazánk­ban tartózkodó szovjet delegáció vezetője Marjai József miniszter­elnök-helyettes kíséretében csü­törtökön délelőtt ellátogatott a Magyar ■ Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárába. A gyár központjában Fiák Lász­ló vezérigazgató fogadta és tájé­koztatta a vendégeket. Többek kö­zött elmondta, hogy 28 esztendő­vel ezelőtt szovjet segítséggel kez­dődött meg hazánkban a csapágy­gyártás, s szovjet tervek alapján és műszaki segítséggel fejeződött be nemrégiben a rekonstrukció. Ennek eredményeként a korábbi­nál jóval nagyobb mennyiségben jobb minőségű termékeket tudnak előállítani. A tájékoztató után a vendégek megtekintették az elő­készítő és a szerelő üzemrészeket. A városban tett látogatás a deb­receni kollégium megtekintésével fejeződött be. Ezt követően Konsztantyin Ka­tusev és Marjai József Záhony­ba utazott. Georges Marchais Budapesten • Kádár János fogadta a Francia KP főtitkárát. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi .Bizottsága első titkárának meg­hívására csütörtökön Budapestre érkezett Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára és kísérete. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Gyenes András, a’ Köz­ponti Bizottság titkára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osz­tály vezetője fogadta. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára csütörtökön délután a KB székházálban fogad­ta Georges Marchais-t, a Francia Kommunista Párt főtitkárát és a kíséretében érkezett Jeon-Fran- cois Gau-t, a KB tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egy­mást országuk helyzetéről, párt­juk tevékenységéről. Áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb eseményeit, különös tekintettel, az Európában. kialakult helyzetre. Véleményt cserélték a nemzetközi kommunista mozgalom időszérű kérdéseiről, és a két párt kapcso­latainak erősítéséről is. A találkozón részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság tit­kára és Berecz János, a KB tag­ja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) Ülést tartott A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vettek: Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. . A végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva az alábbi napi­rend megtárgyalására került sor: 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1980. június 24-i ülé­sén elhangzott nemzetközi kérdésekről. Előadó: Katanics Sán­dor megyei titkár. 2. Tájékoztató az 1980. évi gazdasági tervek megyei végre­hajtásáról. Előadó: Erdélyi Ignác megyei titkár. 3. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának megyei tapasztalatairól szóló tájékoztató. Előadó: Terhe Dezső megyei titkár. 4. Különfélék. Az 1980. évi terv végrehajtásá­nak tapasztalatait és a további feladatokat megtárgyalva a me­gyei pártbizottság megállapította a következőket: Az eltelt öt hónapban megyénk gazdasága alapvetően a népgazda­sági terv követelményeinek meg­felelően fejlődött. Az ipari termelés növekedése kis mértékben ugyan elmarad a tervezettől, de "mintegy 4 száza­lékkal meghaladja az elmúlt év hasonló időszakát. Az ágazatok között és ágazaton belül is válto­zóak az eredmények. Az iparvál­lalatok nyeresége kisebb, mig az építőipari vállalatok nyeresége nagyobb mértékben csökkent. Az élelmiszeriparon belül több vál­lalat jövedelmezősége javult. Kedvező, hogy az export növelé­sére képes vállalatok termelése az átlagot meghaladóan növekedett. A megye kivitelező építőipará­nak teljesítményértéke 5 százalék­kal csökkent. Összességében azon­ban a beruházási igény mérséklé­séből eredően enyhült az építő­ipari kapacitás és az építési igény közötti feszültség. A mezőgazdaság terméskilátásai a szervezett, fegyelmezett, jól végzett munka eredményeként biztatóak. Az őszi kalászosok te­rülete 6 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az állattenyésztés differenciáltan fejlődött, takar- mányel'látása kielégítő volt. A vállalatok a korábbinál meg­fontoltabb beruházási tevékenysé­get folytatnak. A gazdálkodási fel­tételek szigorodása fokozottan mozgósította gazdasági egységein­ket belső tartalékaik feltárására. A beruházási célú felhasználás 11 százalékkal mérséklődött, ezen be­lül az állami beruházások 7, a vállalati beruházások 18, a szövet­kezeti beruházások 5 százalékkal csökkentek. A keresetszabályozási rendszer erőteljesebben ösztönöz a munka­erő takarékosabb felhasználására. A .termelő ágazatokban tovább csökkent a foglalkoztatottak szá­ma, ugyanakkor az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal nőtt. A lakossági jövedelmek és a fo­gyasztás alakulása terveinknek megfelelő. A bér- és bérjellegű jö­vedelmek több mint 6, a személyi jövedelmek 8,2 százalékkal növe­kedtek. Az áruellátás kielégítő volt. A megyei pártbizottság a gaz­dasági építőmunka eredményeit értékelve és a hátralevő időszak fontosabb feladatait meghatároz­va felhívta a figyelmet az új ár- és szabályozó rendszer hatékony működtetésére, orientáló hatásá­nak kibontakoztatására. A fej­lesztési források mérséklése kö­vetkeztében fokozott erőfeszítése­ket kell tenni a korszerű gépek és technológiák több műszakos ki­használására. A nemzetközi ver­senyképesség növelése érdekében javítani kell a műszaki előkészí­tési munkát, a minőségellenőrzést. A már tendenciájában érzékel­hető kedvező gazdasági folyama­tok végigvitele a megye előtit álló feladatok megvalósítása minden­kitől jobb, fegyelmezettebb mun­kát és összefogást követel. Csak ez jelenthet biztosítékot gazdasági építőmunkánk sikeréhez. • A megyei pártbizottság tudo­másul vette az országgyűlési és tanácstagi választásokról szóló tá­jékoztató jelentést. Az 1980. évi országgyűlési és tanácstagi vá­lasztások során megyénk lakossá­ga igenlően válaszolt a párt poli­tikájára és a Hazafias Népfront programjára. A választás jó politikai légkör­ben, a lakosság aktív -részvételé­vel folyt le. Bebizonyosodott, hogy választási rendszerünk demokra­tizmusának fejlesztésére megértek a társadalmi és politikai feltéte­lek, erősödött szocialista demokrá­ciánk. A megyei pártbizottság köszö­netét fejezi ki a megye lakosságá­nak a megnyilvánuló bizalomért. Ez záloga annak, hogy a párt XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozataiban megjelölt feladatokat a képvise­lők, tanácstagok, a lakosság ösz- szefcgásával eredményesen vég­rehajtsuk. A megyei pártbizottság • nagyra értékeli a szavazás lebonyolításá­ban részt vevő párt-, népfront-, tanácsi és tömegszervezetek mun­káját. Köszönetét mond.az előké­szítésben és a különböző válasz­tási szervekben részt vevő több ezer társadalmi munkásnak, akik megalapozták a választások sike­rét. Biztosak vagyunk abban, hogy a választók bizalmát elnyert kép­viselők és tanácstagok minden tu­dásukkal megyénk fejlődését, szo­cialista céljaink elérését szolgál­ják. * A megyei pártbizottság a to­vábbiakban személyi kérdésben döntött. Érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségéből Horváth Istvánt, a megyei pártbi­zottság első titkárát, akit az or­szággyűlés június 27-i ülésén bel­ügyminiszterré választott meg. A megyei pártbizottság dr. Ro­many Pált, a Központi Bizottság tagját megválasztotta első titká­rának. (Dr. Romány Pál életraj­zát a lap 3. oldalán közöljük.) Megalakult az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja • Dr. Dobos Lássló köszönti a résztvevőket. A Hazafias Nép­front megyei . bi­zottsága nevében dr. Dobos László elnök köszöntötte tegnap délután Kecskeméten Bács-Kiskun me­gye országgyűlé­si képviselőit, akik az országgyűlés ' ügyrendjének megfelelően, a me­gyei csoport meg­alakítása céljából jöttek össze. Kü­lön is üdvözölte a megyei népfront­elnök dr. Korom Mihályt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, és dr. Ro­mány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Ezután Polgár István, a megyei népfronttitkár-helyettes ismertet­te az országgyűlési képviselők me­gyei csoportja rendeltetését, he­lyét és szerepét a képviselők vá­lasztókerületi és parlamenti mun­kájában. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége nevében előter­jesztett javaslatára a jelenlevők egyhangúan kimondták az ország­gyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csportjának megalakulá­sát, a csoport elnökévé ismét dr. Boza Józsefet választották meg. Megköszönve a bizalmat, dr. Boza József vette át a csoport ülé­sének levezető tisztéi A megye képviselői ugyanis ezután szót ér­tettek soron következő feladataik­ról. Az ülés befejező részében fel­szólalt dr. Romány Pál, aki meg­köszönte a jókívánságokat és gyü­mölcsöző együttműködést, sikeres munkát kívánt a megye ország- gyűlési képviselőinek felelősség- teljes megbízatásuk ellátásához. Majd Korom Mihály szavaival élve: újonc képviselőként mon­dott köszönetét a bizalomért Képviselőtársai nevében is hang­súlyozta: a megbízatás öt évében a megye párt-, állami.és társadal­mi szerveivel, szervezeteivel szo­ros együttműködésben, képessége­ik legjavával törekszenek szolgál­ni a haza, s benne megbízóik ér­dekeit. F. I. • A képviselők egy csoportja. (Tóth Sándor (elvételei) EZERÖTSZÁZ HEKTÁRON LÉTESÍTENEK TÓGAZDASÁGOKAT Fejlesztés előtt a megye halászata A halhús iránt egyre fo­termelés fokozása érdekében. A nagybaracskai Haladás, a rémi Dózsa Termelőszövetkezet és a ba­jai Oj Élet Halászati Szövetkezet közösen a következő években mintegy 230 hektáron épít halas­tavat. A későbbiekben ezt tovább bővítik. A hartai Lenin és Erdei Ferenc Termelőszövetkezetek 620 hektáron terveznek haltenyész­tést. Az első lépcsőben 330 hek­táros tavat létesítenek. A kivite­lezési terv ez év második félév­ben elkészül. Tovább lehetne sorolni a ter­melőszövetkezetek elképzeléseit, de említést érdemel, hogy a Ka­locsai Állami Gazdaság szintén igényt jelentett be 200 hektárnyi tó létesítésére. A racionális földhasználat szempontjából is hasznosak ezek a kezdeményezések, hiszen ezek a területek általában más mezőgaz­dasági művelésre gazdaságosan nem használhatók. Az ötödik ötéves terv időszaká­ra a megyében ezer hektárnyi új halastó létesítését tervezték. Ebből 600 hektárnyi valósult meg. A be­ruházások elmaradásának részbe­ni oka, hogy csökkent az állami támogatás. A tanácskozáson ígé­ret hangzott el arra, hogy a 40 százalékos állami hozzájárulást mindenképpen megkapják az üze­mek, ha megfelelnek az előirt feltételeknek. K. S. kozódó belföldi és külföldi igény jobb kielégítése szük­ségessé teszi a megye tógaz­daság-fejlesztési terveinek mielőbbi megvalósítását. A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya az érintett üzemekkel együtt­működve számba vette az 1980 és 1985 közötti időszak­ra szóló elképzeléseket, ame­lyek célja a mesterséges ha­lastavak létrehozása. Bács- Kiskunban elegendő vízfelü­let áll rendelkezésre ahhoz, hogy fejlesszék a haltenyész­tést. A hatodik ötéves terv időszaka alatt mintegy 1500 hektárnyi új halastavat szán­dékoznak építeni a mezőgazdasági nagyüzemek, amely igen jelentős beruházás. Tekintettel a téma fontosságá­ra, a megyei tanács kezdeménye­zésére tanácskozást tartottak a megye halászatának jelenlegi fej­lesztési lehetőségeiről, a szakmán Petőfi Termelőszövetkezet köz­pontjában, amelyre .meghívták a haltenyésztéssel, -forgalmazássál és az exporttal kapcsolatban álló összes intézményeket. Részt vet­tek a megbeszélésen természete­sen azok a gazdaságok is, amelyek mesterséges tavakat szándékoznak létesíteni a következő években. A megye halhústermelésének részesedése az országos termelés­ből mintegy 5 százalék, amely megközelítőleg 1400 tonnának fe­lel meg. E mennyiség termelőalap­ja a több mint 6200 hektárnyi vízterület, amelyből mintegy 5300 hektárnyi a természetes vizek fe­lülete, a többi a tógazdaságoké. A termelés kétharmad részét ez utóbbiak adják. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy az egyre fokozódó bel­földi és exportigényeket nem tud- ' juk kielégíteni. Az egy személyre jutó éves fogyasztás mértéke messze alulmarad a szomszédos országok lakosságáétól. Ezenkí­vül az ellátás eléggé ciklikus, sze­zonális jellegű. Nem véletlen. hogy az utóbbi években az export iránti igény is megnőtt, hiszen emelkednek a fogyasztási igények a fehérjedús táplálékok iránt, ugyanakkor a világon a halmeny- nyiség egyre csökken. A megyében nagyobb arányú fejlesztés új tógazdaságok létesí­tésével érhető el. A vendéglátó szak mari Petőfi Termelőszövetke­zet vezetői elmondták, hogy érde­mes ezzel az ágazattal foglalkoz­ni, mert olyan területeket lehet hasznosítani, amelyek másra nem alkalmasak. Gazdaságuk a megle­vő 40 hektárnyi tógazdaság mel­lett létesített saját kivitelezésben 200 hektáron halastavat. Ezt még további 140 hektárral kívánják bővíteni. A víz utánpótlása a sár­közi hármas csatornából korlátla­nul megoldott. A feltöltés gravi­tációs úton történik, a kivitelezést önállóan Végzik saját gépi eszkö­zökkel és 1983-ig megvalósítják. Évenként 280 tonna halat kíván­nak kihalászni, ennék jelentős ré­szét exportra szánják. Ha a mezőgazdasági nagyüze­mek terveiben szereplő halastavak megépülnek, a jelenlegi termelést többszörösére lehet növelni. A megyében több mezőgazdasági nagyüzem összefogott. a halhús-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents