Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-03 / 154. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981). július 3. TUDOMÁNY - TECHNIKA Arccal az atomenergia felé Néhány anyag atommagját, ha nagy sebességű részecskékkel — például neutronokkal — bombázzák, két csaknem azonos tömegű részre hasad szét. A folyamat során óriási energia szabadul fel, s minden atommag hasadásából két-három neutron is keletkezik, amelyek újabb magokat hasítanak szét. Végül is egy lavinaszerű, önfenntartó hasadási folyamat alakul ki. A hasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron energiájától (sebességétől), de valójában csak akkor-indul meg a láncreakció, ha az ún. hasznos — hasadást előidéző neutronok száma nagyobb, mint a kezdetben jelenlévőké. A hasadás folyamatának kézben tartását az tszi lehetővé, hogy a reaktortérbe neutronelnyelő anyagból készült szabályozó rudakat süly- lyesztve vagy belőle kiemelve csökkenthetik, illetve növelhetik a hasznos neutronok számát. Említettük, hogy a maghasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron sebességétől; e • A termikus reaktorok családjához tartozó ugyancsak természetes vízzel hűtött, de grafittal moderált reaktortípus szerelési munkáit láthatjuk. tekintetben kedvező, ha a neutron sebessége körülbelül akkora, mint a hőmozgást végző -molekuláé, vagyis néhány ezer méter másodpercenként. Igen am. de a maghasadáskor keletkező neutronok sebessége , másodpercenként százezer kilométer nagyságrendű. A neutronokat tehát lassítani kell, olyan anyaggal ütköztetni, amely viszonylag kevés neutront nyel el. tehát amelynek felületéről többségük visszapattan. Lassító anyagként, más néven moderátorként a viszonylag kis atom- súlyú vizet, a nehézvizet és a grafitot használják. A lassított neutronokkal működő reaktorokat termikus reaktoroknak nevezik. A Paksi Atomerőmű re-, aktorai vízzel hűtött és moderált típusú (úgynevezett köny- nyüvizes) reaktorok lesznek. Folytatódik a kutatás „A déli-sarki komplex nemzetközi kutatótevékenység kitűnő példája a különböző országok hatékony tudományos együttműködésének" — jelentette ki A. Tresnyikov profesz- szor. az Arktikai és Antarktika! Kutatóintézet igazgatója, közismert sarkkutató egy ünnepi ülésen. Beszédében hangsúlyozta. hogy a Szovjetunió a „fehér kontinensen” végzett tudományos tevékenysége folyamatos bővítésével nem követ sem politikai, sem gazdasági célokat. A Szovjetunió szigorúan betartja az Antarktiszra vonatkozó nemzetközi egyezmény valamennyi pontját, publikálja a tudományos expedíciók eredményeit, széles körű lehetőségeket biztosít állomásain a külföldi szakemberek munkájához, illetve átteleléséhéz. Az elmúlt két évtized folyamán a szovjet tudósok igen sok területen végeztek vizsgálatokat az Antarktiszon — a jég alatt fekvő rétegektől a magas légköri rétegekig és a kozmikus sugárzásig. Hét _ állandó t szovjet állt más és obszervatórium működik ma a kontinensén.' A tudósok a legmodernebb műszerekkel és berendezésekkel dolgoznák: alkalmazzák a rakétás légköri szondázást, a jégsapka alsó rétegeit is elérő fúrógépeket. lokációs berendezéseket és számítógépeket. Gyökeresen megváltoztak e húsz év alatt a sarkköri kutatók életkörülményei is. A faházikókat kétemeletes, összkomfortos, hőszigetelt épületek váltották fel. Szokatlan méretű szerelvények A kőolaj- és gáztávvezeték útját meghatározott távolságokban állomások szakítják meg. Ezekben találhatók a nyomásfokozó kompresszorok, de itt vonják össze a különféle szerelvényeket és műszereket is. Ez utóbbiak közül legfontosabbak a távvezeték üzemvitelének elengedhetetlen kellékei, az elzáró berendezések. A velük szemben támasztott legfőbb követelmény az, hogy a' távvezeték keresztmetszetét — ha nyitva vannak —, ne szűkítsék le, zárt állapotban pedig az igen nagy nyomású olajnak, vagy gáznak is biztosan útját állják. .E berendezések, az úgynevezett tolózárak: gömbcsapok. Elképzelhető, hogy például 1420 mm-es csőátmérő esetén — amikor a gömbcsapok nyílásának is ugyanennyinek kell lennie — milyen óriási méretű és súlyú egy-egy ilyen szerelvény. Ennek megfelelően a gyártásuk sem kis gondot jelent: a gömbfelületeket pontosan kell elkészíteni, és olyan simára köszörülni, hogy a gömb több tízezer zárás-nyitás után is biztosan zárjon. A távvezetékek csőátmérőjének növelésével — ami egymagában is komoly szilárdsági problémákat vet fel — tehát arra is gondolni kell, hogy el lehet-e készíteni a hozzájuk tartozó szerelvényeket. Többek közt ez is akadályozza a 2500 mm átmérőjű gázvezetékek nagyobb mértékű elterjedését, ami pedig — az 1420 mm-es vezetékátmérőt alapul véve — 4,2- szeresére növelné a távvezeték átbocsátó képességét. • A csehszlovákiai Sigma Gépgyár egyik dolgozója éppen egy ilyen csőtávvezetéki szerelvény elkészítésének lát neki, daruval emelvén rá a horizontál- esztergára a nyers fém- tömböt. E szerelvény egy 800 mm átmérőjű távvezeték számára készül; ebből is következtethetünk arra, hogy milyen tömeggel kell számolni egy 1420 vagy 2500 mm átmérőjű csővezeték szerelvényeinek a legyártásakor. j m A növényvédelem eredményei Köztudott, hogy az előállításukkor energiaigényes ipari és mezőgazdasági termelési eszközök, kémiai és más alapanyagok ára az elmúlt időszakban emelkedett, így a növényvédő szereké is. Az év elején ez bizonyos tanácstalanságot okozott a termesztőknél, de mindenképpen szemléletváltozást kívánt a tervező szakemberektől is. A növénytermesztéskor felhasznált anyagok között a költség mintegy felét a gyomirtó és növényvédő szerek adják. Nem vitás, hogy ésszerű takarékossággal csökkenthető a végtermék önköltsége, ugyanakkor az értelmetlen takarékoskodás könnyen a termés csökkenését okozhatja. A megyében a hatóanyag-felhasználás évek óta a tízezer tonna körül van. Ez tavaly 528 millió forintot tett ki, az idén — amennyiben nem lesz további ármozgás — 600 millió forintba kerül a termelőknek. A Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatójával, Balogh Bélával beszélgettünk a tassi központjukban a növényvédelem első félévi eredményeiről. és gondjai — A növényvédőszer-kínálat csökkenése ellenére elegendő fajta és mennyiségű kemikália áll a kis- és nagygazdaságok rendelkezésére — mondta az igazgató. — Nézzük először a megyei nagyüzemek gépparkját, hány növényvédő gépük van? — Április végi felméréseink szerint az 1474 földi gépen túl. hét helikopter és öt merevszár- n.vú repülőgép segíti a termesztők munkáját. Tavaly körülbelül ugyanezzel a gépparkkal csaknem 1 millió 200 ezer hektáron védekeztek. Nem is a gépek számával van a baj, hanem az állapotukkal — szerencsére nem mindenütt —, csurogva, csöpögve, hol szórnak, hol nem. — A növényvédelem szigorú szabályokhoz kötött ' veszélyes tevékenység. Milyen az üzemekben a technológiai fegyelem? — A munkaszervezés, a végrehajtás és az ellenőrzés egységét jellemzi, hogy a nagyobb üzemekben a növényvédelem főágazat. vagy ágazat. Sajnos olyan gazdaság is akad. ahol a szomszédból átjön a növényvé-- öős és kiszórja a gyomirtót. Ennek ellenére javult a fegyelem, mert évek óta nem volt halálos nagyüzemi baleset. Viszont az egyre bátrabb egyéni felhasználók közül minden évben szed két- három áldozatot a — nem győzzük hangsúlyozni — veszélyes növényvédő szer. — Az elmondottakból úgy tűnik, hogy kevés a szakember. — Statisztikailag nem állunk rosszul. A megye 149 nagyüzemére százötvenöt irányító nö- vényvédős jut. A gyakorlat azonban mást mutat. Néhol tízen is vannak, máshol senki. A szak- szövetkezetek 3 százalékában van jelenleg főállású szakember. Mindenütt találnak azonban megoldást, mert különben nem kapnának vegyszert az AGRO- KER-től. Hiányzik azonban a szakemberképzésből egy fok. Technikusi vagy üzemmérnöki képzettségű ember kellene. A növényvédő mérnökök képzési ideje igen hosszú: érettségi után három év az üzemmérnöki diploma megszerzéséig, ezt kö9 Balogh Béla. vetően négy, illetve négy és fél év az egyetemen, majd a szaküzemmérnöki vizsgáig újabb három év. összesen tíz évig tanulnak. Ezt a jelenlegi képzési formát gyakorlatilag el is vethetjük. Marad a technikus. A közelmúltban hat iskolában kezdték meg képzésüket. Számomra érthetetlen. hogy miért maradt ki Bács-Kiskun, az ország egyilk legnagyobb mezőgazdasági tevékenységet folytató megyéje e szak beindításából. Tudom, hogy jelentős anyagi áldozattal jár az iskolák felszerelése, de >azt is tudom, hogy a középkáderek hiánya milyen kárt jelent a népgazdaságnak, és a kettő messze- 'menően nincs arányban. Szakmunkás van bőven, több is mint kellene: a megyébe öt- ezer-kilencvennégy dolgozónak van papírja, ami feljogosítja erre a munkára. Ebben a szakmában igen nagy a mozgás. Sok helyen nem becsülik meg anyagilag a veszélyes munkát végzőket. ezért odébbállnak, vagy mást csinálnak. — Ismerve a gazdaságok pénzügyi és vegyszerbeszerzési lehetőségeit), a növényvédelemnél hogyan tudjqk a költségeket visszaszorítani az ésszerűség határain belül? — Meg kell oldani a teljes szakember-ellátottságot. Célszerű úgy' kialakítani az üzemi nö- vényvédős gárdát,. hogy legyen szakmunkás, technikus és szakmérnök. Erre a termesztési rendszerek mutatják a jó példát. A hatékony vegyszerfelhasználásról egy példát: a kukorica kiváló gyomirtó szere az Eradi- eane, de csak akkor eredményes, ha az előírásoknak megfelelően használják és a megfelelő időben és módon a talajba tárcsázzák. Ez pedig már nem a nö- vényvédős feladata. Számtalanszor hangoztattuk már, hogy az agrotechnikai melléfogások kijavításának igen költséges módja az agrokémiai — fejezte be a beszélgetést Balogh Béla. A Kecskemét-szikrai Állami Cazdaságban végeztek kísérleteket az előrejelzésen alapuló módszer nagyüzemi alkalmazási lehetőségeiről. Az adatok birtokában leszögezhető, hogy a növényvédelmi részmunkák ösz- liangjának megteremtésével és a termesztési ágazatok összefogásával egyes kultúráknál mintegy harmadával csökkenthető a vt gy szerki juttatás. A megye 22 ezer 700 hektáros szőlőterületén ha ezt a módszert bevezetnék, évente csaknem 14,4 millió forint értékű ~ vegyszert takaríthatnának meg. Czauner Péter A z a több mint háromszázezer, fogyasztó, aki á megye jókora — széliében Bócsa-Soltvad- kerttől a Duna vonaláig, hosszában. Érsek-, csanádtól Tass-Szalkszentmártonig terjedő — részén naponta megtalálja az üzletben a friss tejet, tejterméket, nemigen gondol az üzemre, amely az árut útjára bocsátotta. Aki viszont a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kalocsai üzeme mellett elhalad, aligha feltételezi, hogy az öreg, ütött-kopott falak között dolgozók, pár százezer ember mindennani tejellátásáról gondoskodnak. Méghozzá — és ez dicséretükre legyen mondva — nem is akárhogyan. Ne vágjunk azonban a lényeg elébe. Az üzem udvarába betérve, a zsúfoltság láttán, a gombostűhasonlat jut eszembe. Merthogy a szinte egymást súroló teher- és tartályautók, áruszállításra szolgáló műanyag rekeszek, kannák, miegymás között az a bizonyos elejtett gombostű is nehezen találna a földre. Egyébként minden a munka ritmusát közvetíti. Az öreg, sebzett üzemépületből kiszűrődő zaj, a zsúfoltságból itt-ott előbukkanó, térülő-forduló, a dolgukat ellátó emberek. Az udvar egyik szögletében az ugyancsak nagy időt megért kis üzemviteli épületből fehér köpenyes nő és egy munkaruhás férfi lép elő. Tőlük tudakolom, merre találom az üzemvezetőt. A fiatal nő határozott mozdulattal kézfogásra nyújtja a kezét: — Én vagyok az, kérem, Gon- da Ágnes... — s máris az irodájába tessékel. Ámi odabent rögtön feltűnik; a falon a munkaverseny múlt évi győztes üzemének kijáró zászló, s az ablak' mélyedésében díszelgő serleg. Az üzem lehangoló látványára utalva, nem is állhatom elismerő-megjegyzés nélkül: — A „trófeák” tanúsága szerint, nehéz körülmények között is lehet sikeres a munka. Vajon mekkora mezőnyben vívták ki az elsőséget? — A Közép-magyarországi Tejipari .Vállalat tizenkét üzeme közül tavaly a miénket találták rá méltónak. Az értékelés szerint a gazdálkodás elég jól mént, minőségi kifogás alig-alig érte a tőlünk kikerülő tejet, túrót. Az árbevételi tervét túlteljesítette az üzem; a túrónál ez egyben termelési felfutást is jelentett. Ügyeltünk rá, hogy a kocsi, ha indul, ne menjen félig rakottan, legyen jól kihasználva. Az sem volt mellékes szempont, hogy balesetmentesen dolgoztunk. Tejüzemben értékelési alap a tej minősége. Mert a jó osztályzat eléréséhez különböző feltételeknek kel-1 megfelelni. Ilyen az érzékszervi követel- mény. a szabványelőírás betartása, tehát a kellő zsír- és zsírmentes szárazanyag béltartalom. Ugyanilyen lényeges a pontos és Öreg falak között, versenyképesen • Az emelel megerősítése van soron. hibátlan csomagolás, hogy a ta- sakból ne szivárogjon a tej, a szavatosságiidő-jelölés legyen jól látható. Mindezekért elértük vállalati szinten a legmagasabb pontszámot. — Csaknem fél évi munka tapasztalatainak birtokában milyennek ítéli vezetője a kalocsai üzem esélyeit az idei munka értékelésekor? — Esélyeink? Az első félévi felvásárlás máris nagyobb a tervezettnél. Ez nem mindig jó. A napi 83 ezer liter fogyasztói tej feldolgozásán, • csomagolásán felüli mennyiséget a pécsi, vagy más társüzemnek szállítjuk, ahol tejporrá dolgozzák fel. A minőségi mutatók jók, a kereskedelem nem kifogásol. Az értékesítés pedig? Ha a múlt év májusát veszem alapul, az akkori tejmennyiségnek 90—98 százaléka fogyott el az idén. Kellene a meleg, olyankor megnövekszik a tejfogyasztás... — taglalja Gonda Ágnes, majd hozzáteszi : — A legfontosabb szerintem mégiscsak, mivel ez a dolgunk, hogy a ránk háruló feladatokat a mostoha körülmények között is becsületesen ellássuk. És ezt tesz- szük, ahányan csak vagyunk. Az összlétszámúnk egyébként száztizenkettő. Rokonszenves nekem az alig harmincéves üzemvezetőnő, aki négy évvel ezelőtt a kecskeméti üzem neveltjeként került a kalocsai üzem élére. Tetszik a .komolysága, a határozottsága. Bár nem lelkendezik, minden szava mögött a szakma ismeretét és szeretet érzem. Aztán megkérdezem: nem 9 Naponta 26 mázsa túró hagyja el a kalocsai üzemet. Minősége felveszi a versenyt a legkorszerűbb üzemben előállítottal. Pedig Nagy Zoltánná, vagy éppen Horváth Gyuláné a megmondói: hagyományos technológiával, kézi gyártással készül. (Straszer A. felvételei) volt nehéz elfogadtatnia magát az üzem dolgozóival? — Olyan körülmények között csöppentem ide 1976-ban, hogy önmagam elfogadtatásáról nemigen volt idő gondolkodni. Az új tejüzemet Kalocsán már a negyedik, ötéves terv előirányozta, de nem volt pénz. Ma sincs. Maradt hát a toldozás-foldozás. Amikor ide kerültem, az üzem földszintjének statikai megerősítése kezdődött. Így folytatódik apródonként az öreg üzem javítása, és ameny- , nyíre lehet, a termelés korszerűsítése. A lépcsőházat például hetenként meszeljük; majdhogynem szélmalomharc a salétrommal... A házat 1908-ban az érsek építtette, rokkantak foglalkoztatására kefeüzemként szolgált, mígnem 1938-ban a Magyarországi Tejgazdák Szövetségének tulajdonába került. Bizony, elnyűttén öröklődött ránk... Mivel Gonda Ágnes elkanyarodott az eredeti kérdéstől, ismét az üzemvezetői közérzetéről vallatom. Ö pedig: — Annak idején nemcsak nekem, az itt dolgozóknak is rendhagyó volt: fiatal lány az üzem élén. Különösebb gondot, fennakadást azért nem jelentett. Szóvá tenni való akad? Természetes, hogy megmondom, hiszen, hogy rendnek lenni kell, azt mindenki tudja, megérti. Mint ahogyan nekem is okulásomra szolgál az őszinte vélemény. És szerencsémre, ebben sincs hiány. Perny Irén
