Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

1980. július 3. • PETŐFI NÉPE • 5

1981: A FOGYATÉKOSOK NEMZETKÖZI ÉVE

Dolgozni akarnak

i

Elszorul az ember szíve, ha végigfuttatja tekintetét a BÁCSÉP új munkásszállásának a nagytermében. Mi vitte el az öreg bácsi lábait? Szép kislány tolókocsin. Értelmes arcú fiatalember műlábbal, nagyothalló-készülékkel. Paralízises középkorúak, gyerekek voltak a nagy járványkor. Elszorulna az ember szíve, ha nem tudná, hogy többre van szükségük a részvétnél: cselekvő együttérzésre. Bármilyen nehéz, azt lehet, azt kell vizsgálni, hogy miként segítheti őket a társadalom ä teljes emberi élethez. Nincs szükségük megkülönböztető előnyökre, csak a hátrányoktól szeretnének szabadulni. Ha kérnek valamit, csak azért teszik, hogy adhassanak.

Miért szervezkednek a mozgássérültek?

Helyzetüket reálisán lá'tják a mozgássérültek. Sokan vannak, sajnos. A fővárosban mintegy százezerre becsülik számukat. Bács-Kiskunban? Pontos számbavételük folyamatban. Ennek gyorsítására is jól jött az a terv, hogy itt is megalakítják megyei szervezetüket. Győrök Margit és Lőrincz Éva, az előkészítő bizottság két fáradhatatlan irányítója rengeteg kérdőívet küldött szét az adott, a szerzett címekre. A megyei tanács egészségügyi osztálya sokat segített az adminisztrációbán, közreműködésük tekintélyt adott az ügynek.

Négyszázhetven választ kaptak. Közülük háromszázhúszan munkaképes korúak, százhúszan elérték az általános nyugdíjkorhatárt. Jelenleg száznegyvenen dolgoznak főállásban. Megfelelő elhelyezésüket Kevés iskolájuk is nehezíti. Tizenkilencen szereztek felsőfokú diplomát. Egyéni teljesítményként kiváló minősítés jár; de ez nem feledteti; rossz az arány. Középfokú végzettségűt hatvanat tartanak nyilván. Jelenleg harmincnyolcán tanulnak, kilencvenhatoknak van gépjárműve.

■Nincsenek 'túlfizetve. Négyezer forint felett mindössze tizenheten keresnek, háromezernél többet negyvenketten visznek haza, nyolcvanhárom mozgássérült havi jövedelme ezernégyszáz forintnál kevesebb.

Ki lehet egyesületi tag?

A jelenlevők megbocsátják, ha a jól olajozottan gördülő gyűlés formalitását, a tartalmas bé^ám'o-' lókat mellőzöm: az olykor elemi erejű felszólalásokból szeretnék néhányat idézni.

Miskéről szinte rimánkodik valaki munkáért. „Kézzel semmit se végezhetek, lábbal mindennel megbirkózom. Munkát kérek, szeretném, ha hasznos tagja lehetnék a társadalomnak”.

Tiszta beszédű, tiszta tekintetű liajosmizsei rokkant szégyenkezve kér tanácsot. Éjjeliőri álláshoz jutott, örül az ezervalamennyi forint rokkantsági nyugdíjt kiegészítő keresetnek. Most szigorú levélben oktatták ki, hogy túllépte az ilyen meg ilyen, az olyan és olyan rendeletekben meghatározott kereteket ezért több ezer forintot vissza kell térítenie. Még valami büntetést is kiolvasni vélt a papirosból. Kérelme csupán annyi: tájékoztassák a kívánalmakról, mivel törvénytisztelő ember. Bevallom, járatlan vagyok ezen ügyekben. Mégis biztosra veszem: a mozgássérültnek van igaza. Ha valakinek háromezer-né- hányszáz forintnyi összes havi jövedelméből valamennyit vissza kell adni. akkor rossz a rendelet! Majd utánanéznek, hogy mit lehetne csinálni.

Egy tiszakécskeí asszony a félárú utazási kedvezmény ‘ kiszélesítését kezdeményezi. Rossz lábú emberek képtelenek a magas lépcsők miatt felszállni a vonatra. Buszra kényszerülnek, de az nagyon drága. Méltányosnak látszó javaslat, többen csatlakoznak.

Mit akarnak?

Minden második jelentkező a közlekedés miatt kér szót. A tervezők a legritkább esetben gondolnak a mozgássérültekre, olykor megoldhatatlan helyzetbe kerülnek. Hosszúnak tartják a rokkantkocsi „kihordási idejét”, problematikusnak az alkatrész- ellátást, pedig ezek az emberek csak így juthatnak a távolság gyönyöréhez. Hónapokig hiánycikk az úgynevezett csonkharisnya, ők pedig igazán nem nézhetnek be naponta az üzletbe ... Budapesten már belső utasítást kaptak — az egyik felszólaló szerint — a közlekedésrendészetben dolgozók, hogy nézzék el, ha néhány mozgássérült nem tartja be

a velük nem számolva kialakított parkolási szabályokat. Természetesen vannak helyek, ahol a várakozó rokkantautó a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, ahol nem engedhető meg semmilyen jármű parkolása. Jó néhány középülethez azonban oda lehetne, kellene engedni a mozgássérültek járműveit, hogy csak egyet- let példára hivatkozzunk.

Aggódó-reménykedő hangon kérdezik: lehet-e az alakuló új szervezet tagja, aki nem vesz részt az összejöveteleken. Szeretne valahová tartozni, bízik sajátos érdekeinek a védelmében, képesnek tartja erre az alakuló megyei szervezetet, de mozgásképtelen, mindenféle helyváltoztatás nehezére esik, most is drága pénzen úgy hozatta el magát.

Újra meg újra, meg újra: részt akarunk venni az életben. Minket is vár, ránk is számít a Munka, a Társadalom.

Mondják, mondják, pedig régen elharangozták a delet. Mondják, mert itt meghallgatják őket, mert él bennük a kicsit jobb lesz reménye. A Bácsépnél, a Barne- válnál, az Épszernél támogatásukról biztosították képviselőiket. A KISZ megyei bizottságán felajánlották, hogy az ifjúsági tömegszervezet helyiségeit esetenként szívesen átengedik.

Újabb tagcsoportok?

Az elnökségi asztalnál helyet foglalók és az ideiglenes vezetőségbe kiszemeltek sűrűn jegyez- getnek, különösen a már említett Győrök Margit és Lőrincz Éva. Jó munkatársuk lesz a félegyházi Purgis Ferenc és Palásti Jánosné, a kecskeméti Csernák Ferenc, Kemény György, Almási Jolán és dr. Baltás Géza. A megyei egészség- ügyi osztály vezetője, dr. Gubacsi László vezetőségi tagként is segíti a csaknem háromszáz tagú szervezetet.

Elképzeléseik szerint hamarosan külön bajai csoportot is létrehoznak, szó van más tagcsoportok kialakításáról is.

A vezetőség nehéz feladatra vállalkozott. Támogatásuk közérdek, társadalmi önérdek. A dolgozó, a munkával is beilleszkedő' mozgássérültek hozzájárulnak“—a nemzeti jövedelemhez, ami 'nőve-' li önbecsülésüket, csökkenti a korán lerokkantosítottak számát, a számukra folyósított nyugdíjat. Ebben a szellemben készíti elő az ENSZ is a fogyatékosok — 1981- ben esedékes — nemzetközi évét.

Heltai Nándor

MEGFIATALÍTJÁK A PANNONHALMI VÁRAT

Kormányhitel a felújításra

Nagyszabású felújítási, tataro- zási munkák kezdődtek a pannonhalmi várban. Magyarország és Európa e páratlan műemléki együttese a következő években megújul, megszépül. A tengerszinttől 300 méter magasra kiemelkedő dombon épült várat az idő vasfoga alaposan megtépázta. A gondokait először a barokk ebédlő falának megrepedése jelezte néhány évvel ezelőtt. Hosz- szas vizsgálatok alapján derült ki hogy elavult a csatornahálózat, víz szivárgott a falakba, ez okozta a repedést. A csatorna- hálózat legsürgősebb javítási munkái megtörténtek. De már akkor világossá vált, hogy egész sor halaszthatatlan munkát kell még elvégezni. Gondos tervezéssel itöbb éves program készült, amelynek alapján 1984-ig 40 millió forintot fordítanak kormányhiteiből a felújításra, tatarozásra. A jelentős összeg nagyobb részét a tetőszerkezet javítására, a csatornahálózat, a

vízelvezetők további korszerűsítésére. s a vár külső tatarozására fordítják.

A vár építése az előző évezred végén kezdődött meg. A vár, illetve a kolostor együttesének mai formája 950 év alatt alakult ki. A 'török időkben Pannonhalmát végvárrá alakították át, s a harcok során az épületek jelentős károsodást szenvedtek. A ma is álló barokk épületeket az újjáépítés során emelték. A külső várövezet tornyai a millennium évében a Vajdahu- nyad váráéhoz hasonló új sisakot kaptak. A vár külső tornyait közvetlenül a második világháború előtt lebontották, ezzel teljesen megszűnt Pannonhalma katonai várjellege.

A műemlékegyüttes igen becses része a bazilika, amelynek története a tizenharmadik századig vezethető vissza. Az ekkor épült templomot a későbbi századokban többször átalakították. Legjelentősebben Mátyás király uralkodása idején, 1472 és 1490 között változtatták meg építészetileg. Ekkor alakították át késő-gótikus stílusra. Lényegében napjainkban is ebben a formában láthatják a Pannonhalmára látogatók. Tíz év óta itt rendezik a nagysikerű orgonakoncerteket. A díszkivilágítás már elkészült, ez szintén különleges látványossága a műemléknek.

A vár környékének rendezése, az arborétum bővítése is tovább tart. Egyebek között a műemléki környezetbe illő kerítés és támfal épül a vár és az arborétum körül.

A Pannonhalmára látogató turistasereg évről évre növekszik. A látogatók száma tavaly már megközelítette a 200 ezret, s az idén ennél is több vendégre számítanak. A most megkezdett felújításokkal újabb évszázadokra őrzik meg ezt a páratlan műemléki együttest.

—k — n '

Az egyetemi építészképzés új korszakot nyitott Mongóliában

Húsz évvel ezelőtt szervezték meg a Mongol Állami Egyetemen az építészeti kart. Ez az elmúlt két évtized a modern városépítészet kialakulását, egy egészen új korszak nyitányát jelentette mind az ország, mind az itt tanuló ifjú építészek számára.

A fejlődés az ötvenes évek elején indult meg. Akkor az országnak még csak egy építészmérnöke és két építésze volt. Közülük került ki az építészeti kar mai vezetője, Dambijnyam dékán.

Az építészeti karra a másodéves matematikusokból és fizikusokból választották ki az első 23 jelentkezőt, akik 1961-ben kaptak diplomát. Akkor még csak férfiak jöhettek számba a felvételnél. Ma 400 hallgatója van az intézménynek, 40 százalékuk nő, és évente 60 szakember végez az egyetemen;

építészmérnökök, mezőgazdasági szerkezetépítők, tervezők.

Jelenleg az építészeti karnak négy tanszéke működik. A 42 oktató a baráti országok egyetemein végzett, jó felkészültségű előadó. A tanárok számát évente a legjobb végzős hallgatók közül kiválasztott egy-két fiatal tanársegéddel növelik. Így amíg eleinte főleg vendégtanárok oktattak, ma már egyre inkább kialakul a saját nevelői kar.

Jelentősen emelkedett az oktatás színvonala is az elmúlt években. Ez megmutatkozik a mai mongol építészeti törekvésekben. Kezdetben csak a mennyiségi szemlélet uralkodott az építkezéseknél. Ma már a mongol építészek nagy figyelmet fordítanak az esztétikai hatásra is. Olyan épületeket, lakótelepeket terveznek, amelyek

harmonikus egységet alkotnak a környezettel. A fiatal építészek diplomamunkái bizonyítják, hogy ők mindezt nemcsak megértik, de hozzá is akarnak járulni tudásukkal az elképzelések valóra váltásához. A diplomamunkák között új lakótelepek tervei és 10 000 diák számára készülő modern egyetemi városrészek elképzelései szerepelnek.

Talán nincs is messze az az idő, amikor a mongol építészeket egyenlő partnereknek tekintik majd a fejlett országok városépítői. Az igény erre a fiatalokban is megvan. Ahogy a dékán megjegyezte: „Nem is becsülöm a leendő építészt, aki nem kíván legalábbis jövendő Le Corbusier lenni".

(BUDAPRESS — MONCAMEJ

• Kiskőrösön a Petőfi-ház közvetlen szomszédságában van a művelődési központ. Itt kapott helyet a járási-városi könyvtár is.

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR

Közművelődés Kiskőrösön és környékén

Az elmúlt napokban értékelte a kiskőrösi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága két intézmény — a helyi művelődési központ és a könyvtár — munkáját. A városi tanács művelődésügyi osztályvezetője által készített beszámoló részletesen elemzi a területi módszertani feladatokat is ellátó intézmények tevékenységét, az elmúlt néhány év munkáját, a legfontosabb feladatokat, a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseket. A közeljövő legsürgetőbb tennivalóit határozati javaslatban rögzítették.

Személyi, tárgyi feltételek

Sokrétű és sokféle közművelődési feladatot ellátó intézmény a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központ. A város kulturális életének szervezése, irányítása mellett módszertani feladatokat is ellát a kiskőrösi járás tizenhárom községében. E területen hét művelődési ház és hat klubkönyvtár működik. Feladatai közé 'tartozik a klubmozgalom segítése is. A területi módszertani tevékenységhez

azonban nem éppen optimálisak a személyi és tárgyi feltételek. A munkatársak többsége szak- kepzétíen, és az utóbbi években nagy a, fluktuáció is. Ennek el- leiiere 1979 novembere óta a módszertani és a szervezési munkában fejlődés tapasztalható. A járás területén az intézménylátogatások gyakoribbakká váltak. A községi művelődési otthonok dolgozói is egyre gyakrabban keresik fel a városi-járási intézményt, technikai eszközökért, műsorajánlatokért, módszertani segítségért.

A Petőfi Sándor Járási-Városi Könyvtár 1954. óta látja el feladatait. A tizenhárom községi könyvtár mellett fiókkönyvtárak is szolgálják a lakosságot. Szakmai véleményezéssel-, tervezőszervező munkával segítik őket. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1973- as határozata értelmében a helyi tanácsok segítségével kívánták megvalósítani a könyvbeszerzési keretek növelését. A hálózathoz tartozó községi intézményeknek azonban ez csak kis részben sikerült. Gondot jelent — főleg a kisközségi könyvtárakban — a dolgozók gyakori váltakozása, valamint a nem megfelelő szakmai képzettség. Áz utóbbi időben ezen kívánnak segíteni módszertani foglalkozások tartásával, valamint a környező járásokban rendezett fél- évenkénti tapasztalatcsere-látogatással.

Városi és területi közművelődés

A Petőfi Sándor Művelődési Központban a területi munkát a kiskőrösi járási hivatal művelődésügyi osztályával egyeztetett tervek alapján végzik. A beszámoló szerint ezt a munkát a közeljövőben rendszeresebbé és folyamatosabbá kell tenni. A munkatervekbe foglalt elképzelésekből ugyanis csak viszonylag kevés valósul meg a gyakorlatban. A területi tevékenység

többnyire a községi intézmények vezetőinek, dolgozóinak pillanatnyi igényeire épül. A módszertani, szakmai és egyéb segítség- nyújtást az alkalomszerűség jellemzi. A beszámoló határozati javaslatában éppen ezért külön pontként szerepel a területi munka színvonalának emelése megfelelő, szakképzett népművelő segítségével.

A területi munka hiányosságait kiegyenlítve ugyanakkor szép eredményeket értek el a kiskőrösi városi közművelődésben. Jónak mondható a lakóhelyi kulturális életetet segítő-irányító tevékenység. Kielégítő az intézménynek az iskolákkal, a munkahelyi KISZ-szervezetekkel és a szocialista brigádokkal való kapcsolata. A munkahelyi közönségszervezők útján tájékoztatást nyújtanak a dolgozóknak az intézmény rendezvényeiről, vagy éppen a kiscsoportos 'tevékenység; különböző lehetőségeiről. 197S-ben több sikeres kiállítást szerveztek a kiskőrösi vállalatoknál és az üzemekben, így például a Mezőgépnél, a konzervgyárban, az állami gazdaságban.

.A könyvtárnak a munkahelyekkel, iskolákkal is jó a kapcsolata. -Az üzemek szocialista brigádjainak könyvtárlátogatási napokat szerveznek, és segédkeznek a brigádvetélkedők anyagának összeállításában.

„Add tovább” címmel nemrég könyvstafétát indítottak el a kiskőrösi ipari üzemekben. A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából a Petőfi Sándor Könyvtár munkatársai mintegy száz városi-járási rendezvény szervezői, segítői voltak.

P. E.

KECSKEMÉTI NÉVADÓK

A Magyar Nyelvőr új száma

A kecskeméti Mathiász János száznyolcvan szőlőfajtát nemesített ki, és a munkáját folytató Kocsis Pál majdnem ugyanennyit. — A Magyar Nyelvőr legújabb száma közli ezeket az adatokat, továbbá azt is, hogy az új fajták kialakításán fáradozó szakembereknek a szakmai gondok mellett van még egy nehéz feladatuk: „szülötteiknek” nevet is kell adniuk. És nem mindegy, hogy milyet. „A jó név egyszerre több követelménynek tesz eleget: tájékoztat a vele jelölt dolog (ez esetben a szőlő) valamely jellemző, esetleg legjellemzőbb tulajdonságáról. felhívja a figyelmet, nyelvileg helyes, rövid, könnyen használható. Tehát tudományos- szakmai (pontosság, egyértelműség, informatív jelleg), reklám-, valamint nyelvi szempontokat kell figyelembe »enni." — írja a Szőlőnevek című cikkében Kiss Imre.

A szerző a magyar szőlőneveket két csoportra osztja. . A konkrét nevek a velük jelölt szőlőfajtáról valamely szempontból hiteles, jellemző adatot közölnek: például azt, hogy milyen ízű (Mézes), milyen színű (Piros szlanka), hol terjedt el először (Zala gyöngye).

Az elvont nevek — az úgynevezett fantázianevek — viszont ezzel szemben nem sok érdemit árulnak el. Ide tartoznak a történelmi személyiségekről, családtagokról, ismerősökről dlnevezett szőlőfajták (Kocsis Irma, Kodály Zoltán, Julius Caesar), a köznévi elemekből álló tő- és összetett szavak (Barátság, Kurjantó, Szedtevette), továbbá az

idegen nyelvű, s a. nálunk is eredeti helyesírással használt szőlőnevek, mint például a Médoc noir (médoci fekete).

A cikk írója természetesen az első ciklusba tartozó, „beszédes” nevek mellett tör lándzsát, s mint az informatív, a nyelvileg is egyszerű és. a hagyományos szőlőnevekhez is jól illeszkedő névadás nagyszerű példáira, úgy hivatkozik Kocsis Pál leleményeire (Hofnok gyöngye, Kecskeméti ízes, Korai gyöngy, Kövér szőlő, ötfürtű, Vérbélű).

Szepesy Gyulának a A „tötö" nyelv járványa című — vitacikknek szánt — írását elolvasva, bizonyára a Bács-Kiskun megyei olvasók közül is sokan megírják majd véleményüket a folyóiratnak arról a nyelvi vadhajtásról, amely manapság a sajtóban, a rádióban és a televízióban egyarán burjánzik.

Arról van «zó, hogy a -va, -ve igenév használatát egyre többen igyekeznek elkerülni. „Lehetséges volna, hogy Szegeden a költészet ennyire a hímnemhez kötött?” — teszi fel a kérdést, az egyik országos napilap cikkírója, amelyet olvasván bárki visszakérdezhet: „Vajon mit kötött a költészet a hímnemhez?” Holott a cikk írója bizonyára azt akarta kifejezni, hogy a költészet a hímnemhez van kötve. Aztán: „Magyarországon ez a kérdés megoldott...” — írja az, aki azt akarja tudomásunkra hozni, hogy a kérdés meg van oldva.

Vajon miért?

A szerző — Simonyi Zsigmon- mondot idézve — így felel: „Annyit emlegették az írva lett és az el van utazva hibás voltát, ... hogy néhány év óta az iskolában elterjedt az a valósággal balga hiedelem, hogy az ,írva van’ is hibás. Hogy ez milyen nagy tévedés, azt nem kell bizonyítani, hiszen minden magyar ember így beszél és minden magyar író így ír: - meg van írva, el van tépve, el volt végezve, el vannak maradva stb.”

Ennek a nyelvi járványnak a terjedése napjainkban aggasztó méreteket öltött, ami nem csupán azért veszélyes, mert sablonossá teszi, szürkíti és szegényei a nyelvet, hanem azért is, mert rontja íróink, költőink müveinek a hitelét. Tény ugyanis, hogy íróink, költőink — egészen a legutóbbi időkig — sohasem használták a „tötö” nyelvet — hangsúlyozza Szepesy. — Helyette túlnyomórészt a lenni igének különböző alakjaival (van, volt, lesz. . lett) kapcsolt -va, -ve igenevet használták. Például: „Német zászló lesz oda felütve” (Arany); „ketté lett vágva múltja és jelenje” (Petőfi); „Ezzel el volt intézve” (Móricz).

„Petőfinél, Aranynál, Madárnál, Mikszáthnál, Jókainál, Móricz Zsigmondnál lépten-nyomon megtaláljuk a lenni + -va, -ve igeneves szerkezetet. Ha a „tötö” nyelv járványa nem ér véget, és a -va, -ve igeneves szerkezet nem szabadul meg ettől a nyelvi parazitától, akkor a legnagyobb íróink, költőink művei néhány évtized múlva olvashatatlanná válnak a -va, -ve igeneves szerkezetek gyakorisága miatt...” — figyelmeztet bennünket Szepesy Gyula, a Magyar Nyelvőr legújabb számában. K. J.