Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

1980. Július 26. • PETŐFI NÉPE • 3

DRÁGÁK A TELKEK

Leendő lakók gondj ai ,'jj| a kecskeméti Műkertvárosban

Huszonötezer. Jó ideig emlékezetes lesz ez a szám Bács-' Kiskun megyében, öt év alatt ugyanis ennyi lakás épült fel a községekben, városokban. Csúcsteljesítmény, mert például a III. középtávú tervidőszakban „csak” 13 és fél ezer új otthonba költöztek be a családok, s a IV. ötéves terv alatt se adtak át annyi lakást, mint 1975—80 között. Az viszont sajnálatos, ami az előirányzatokból máris világosan kiderül: a VI. középtávú tervidőszakban a megye településein megközelítően sem épül annyi új lakás, mint a mostani ciklusban.

Kevesebb célcsoportos

Számítani kell arra is, hogy a lakásépítési keretszámon belüli arányok is 'módosulnak. Kevesebb célcsoportos lakás épül, tehát az eddigieknél nagyobb szükség lesz arra, hogy a lakásigénylők közül mind többen magánerőből teremtsenek új otthont.

A kisebb .településeken ez köny- nyebben megoldható, mint a városokban. Miért? Vegyünk egy összehasonlító példát, ami megadja a választ: Ballószögön, vagy Hetényegyházán 20—24 ezer forintért már jó telket adnak csa- ládiház-építésre. Kecskeméten, például a Mátyás király körúton, 21^ ezer forint az egy lakásra jutó telek ára. Talán végletes a példa, de ha ennek az összegnek csak a felét vesszük, az is sok. Bizony, nagyon sok.

Ez a gondjuk most azoknak is, akik a kecskeméti Műkertváros- ban alkarnak új otthonba költözni a Népfront Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet szervezésében. Problémájuknak előzménye is van. Erről beszélgettünk Fehér Bélával, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjével.

Kárba veszett tervek

—í A 70-es évek közepén a lakásszövetkezet 770 ezer forintért elkészítette a Műkertváros beépítési tervét. Eszerint az V. ötéves tervidőszakban félkész formában 260 blokkos lakás épült volna fel e területen. Ebből 36 lakásba már beköltöztek a családok, aztán megkezdődött a kálvária.

— A többi lakás átadása azért maradt abba, mert a BÁCSÉP nem vállalta a blokkok összeszerelését. Aztán egy megállapodás alapján a BÁCSÉP mégis elvállalta a műkertvárosi lakásépítést úgy, hogy a saját dolgozói kapják meg azokat. Ebből sem lett semmi, inert a telekárban a városi tanáccsal nem tudtak megállapodni. Ekkor a tanács ismét felajánlotta a szövetkezetnek a műkertvárosi terület beépítését azzal, hogy házgyári technológiával készüljenek a lakások. így viszont a korábban készült terveket nem tudták használni, a 770 ezer forint, tehát az eredeti terv ára, jelenleg a SZÖVOSZ-t terheli, s érthetően szeretné már megkapni a pénzét. De ki fizesse ki? Persze, ez csak a kisebbik baj...

120 ezerre épül

Beszélgetésünk további részében ismét visszapörgettük az időt a 70-es évek közepére. 1976-ban a lakásszövetkezet és a városi tanács megállapodott a telekárakban. A tanács akkor lakásonként 34 ezer forint telekhasználatbavételi díjat kért, és ez az összeg a közművesítést is magában foglalta.

Régen volt, való igaz, azóta nőttek az árak, tehát jogosnak tűnt, amikor a terület ismételt felajánlásakor a városi tanács az egy lakásra jutó telekárat tavaly 65 ezer forintban állapította meg. Hideg zuhanyként hatott a leendő lakókra, illetve a lakásszövetkezetre, amikor megtudták; hogy ez az összeg viszont nem tartalmazza az .út, járda, parkoló, park építésének a költségeit.

A baj nem jár egyedül — mondják, s közölték is a tervezők a lakásszövetkezettel a másik gondot, vagyis azt, hogy a Műkertváros kijelölt területén házgyári technológiával nem lehet kétszáz- valahány lakást felépíteni, csak 160—180 új otthont. Az adott területet, s a technológiát eszerint időben és pontosan kell összehangolni. Lényegbevágó kérdés ez azért, mert a kétszázvalahány lakásra jutó 65—65 ezer forintos telekár a 160—>180 lakásnál már minimum 90 ezer ^forintra nő. Ha ehhez hozzáadjuk áz út, a járda, a parkoló, a park építését, illetve kialakításának költségeit, ami lakásonként 30 ezer forint, akkor kijön a végleges összeg: 120 ezer forint lakásonként a telekár.

Ki bírja pénzzel ?

— A tárgyalások, viták közben folyamatosan szerveztük a leendő lakókat — folytatta Fehér Béla. — Jelenleg több mint száz jelentkezőnk van, több dolgozót anyagilag támogatna a SZIM, a BRG és más kecskeméti vállalatok. Azért beszéltem feltételes módban, mert a jelentkezők közül többen a kétszobás lakás helyett másfél szobásat kérnek, de voltak már olyanok is, akik ilyen magas telekár esetén ki akarnak lépni az akcióból. Az új jelentkezők pedig, ha meghallják az összeget, elköszönnek tőlünk. Nincs ennyi pénzük.

— Mennyi?

— Csak 65 ezer forintos telekárral számolva a kétszobás, 55 négyzetméteres lakás ára 550 ezer forint. Számolja ki, hogy dupla telekár mellett a kétszobás lakás mennyibe kerül, ha a telekárban nincs benne az út, járda, parkoló építésének a költsége. .

— Mi a kérésük?

— Az, hogy a 65 ezer forintos telekárban, legyen benne az út, járda, parkoló építésének költsége is. Nézze, a jelentkezők többségének két és fél—háromezer forint a fizetése, tehát szinte minden fillér számít. Azt kérjük, hogy a tanács reálisan állapítsa meg a telkek árát.

Egyelőre nincs megoldás

— Higgye el, reálisan állapítjuk meg a telkek árát, s az is tériy, hogy laíkásonként 100 ezer forinton alul Kecskeméten nem lehet telket kapni — mondta dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke, amikor a műkertvárosi lakásépítési gonddal felkerestük. — Tudni kell, hogy a tanácsi és az QTP-lakásokhoz az állam támogatást ad, a lakásszövetkezetiekhez pedig nem. A Műkertváros nem a telepszerű többszintes lakások építésére kijelölt terület, tehát a lakásépítés költségei mellett a telekárak és a közművek kialakításának költségeit saját maguknak, a leendő lakóknak kell viselniük. Ennek a mértéke mindig a tanács pénzügyi eszközeitől függ. A tanács nem tud segíteni, helyesebben nem tud miből segíteni a lakásszövetkezetnek. Ez persze nem zárja ki, hogy ne próbáljuk rendezni a dolgokat. Tehát még egyszer egyeztetjük az álláspontjainkat.

Mint azt a cikk bevezetőjében említettük, a következő ötéves tervidőszakban különösen nagy szükség lesz arra, hogy mind többen magánerőből teremtsenek új otthont. A jelzett probléma nemcsak a műkertvárosi építkezők gondja, a magas telekár a megye más városaiban is igen nagy probléma. Érdemi intézkedésre lenne szükség.

Tárnál László

ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL

Segített a miniszter

Előadás a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében

Pénteken délután jól sikerült nőgyűlést tartott a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. A gyűlés keretében Safrankó Ernáiméi nemzetgyűlési képviselő, kerületi párttitkár ,,A magyar demokratikus nők szerepe a nemzeti politikában” címen, közel egy. órás előadásban hangoztatta annak szükségességét, hogy menynyire fontos, hogy a magyar nők is kapcsolódjanak be a demokratikus Magyarország újjáépítésébe. A nagy tetszéssel fogadott beszédet dr, Simon Balázsné köszönte meg az előadónak.

(Kecskeméti Lapok, 1945. július 15.)

A kereskedelemügyi miniszter Kecskemétért

Perceken belül továbbítják Pestre a táviratokat. A kecskeméti gyümölcstermelők régóta nehezményezték, hogy a Budapesttel való összeköttetés nem elég gyors és ez üzletileg hátráltatja őket. Érintkezésbe léptek a helyi postahivatallal, s a postaműszaki igazgatóság útján kérték a kereskedelemügyi minisztert, hogy segítsen ezen a 'bajon.

Amikor Gerő miniszter tudomására jutott, hogy megfelelő támogatással elősegíti és gyorsítja a kecskeméti gyümölcs útját a fővárosba, azonnal intézkedett, hogy a posta-vezérigazgatóság azonnal utaljon ki a helybeli posta részére egy gyorstávírógé- pet.

A gép már működésben van és perceken belül továbbítják Pestre a táviratokat.

(Kecskeméti Lapok, 1945. július 19.)

Megnyílt a bácsalmási Tüdőbeteggondozó Intézet

... Ezért örülünk, amikor ilyen fontos szociális intézmény, mint a tüdőgondozó intézet megindította működését éppen itt a Bácskában, ahol a legpusztítóbb népbetegség, a gümőkór oly bőségesen szedi áldozatait. Az intézet szociális jellegű és a népet szolgálja, mert mindenkit díjmentesen megröntgeneznek és tanácsokkal látnak el, akik hozzájuk fordulnak. A szegénysorsú betegeket, pedig ingyenes kezelésben részesítik.

(Bajai Hírlap, 1945. július 17.)

Mérsékelt áron

... Az elmúlt hetekben kezdte meg működését a Szabad Szak- szervezetek keretében megalakult Első Bajai Bőrmunkások Társas Üzeme, amely az Uránia filmszínház melletti, Preisz Béla volt bőrüzletében kapott helyet. Az üzemben Dióslaki György városszerte ismert szakember vezetésével és irányításával mintegy 30 bajai ipari dolgozó dolgozik.

Külön felsőrészkészítő-üzem, raktárhelyiség, anyagelosztó és anyagelőkészítő osztály található. Ez utóbbi polcain már szép számmal sorakoznak kész cipők, s a mai viszonyokhoz mérten mérsékelt áron várják a vevőket.

A társas üzemben minden iparos saját szerszámával dolgozik, a szükséges bőrt a Szabad Szak- szervezetek közbenjárására Szie- berth Károly bőrgyára adja.

(Bajai Hírlap, 1945. július 19.)

Kórházat Jánoshalmának

Régi kívánság szolgálatába állnak a Bácskai Hírek betűkatonái, akkor amikor Jánoshalma részére kórházat követelnek. Tudjuk, hogy a már meglévő kórházakat is irtózatos erőfeszítéssel igyekszik a kormányzat a többé-ke- vésbé elszenvedett háborús veszteségek után újból üzembe helyezni ..., de az újjászülető Magyarország szociálpolitikájának egyik legégetőbb pontja kell, hogy legyen a közegészségügy egészséges rendezése.

(Bácskai Hírek, 1945. július 17.)

A Kommunista Párt népgyűlése

... A jánoshalmi népgyűlés utolsó szónoka Böjtös Antal. Követeli, hogy magántulajdon ne legyen a jövőben olyan, mint amilyen a múltban volt. Az ipari munkásság érdekében a bányák és mammutvállalatok nem maradhatnak magántulajdonban.

A szabadkereskedelem hívei vagyunk és követeljük a népi szövetkezetek - kiépítését... Nem a profit lesz a cél, hanem hogy a fogyasztók és a termelők között az árakat szabályozza.

(Bácskai Hírek, 1945. július 5.)

Összeállította: Heltal Nándor

Megyénk élelmiszer-gazdasága a Szegedi Ipari Vásáron

• Az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának tájjellegű italbemutatója a Szegedi Ipari Vásár egyik sikere. (Straszer András felv.)

VÁLASZOL AZ ILLETÉKES

Kevés az élő hal, de mélyhűtött mindig kapható

Az idén is, több mint százéves hagyományaikhoz méltón rendezték meg Szegeden az ipari vásárt. Megyénk élelmiszer-gazdasága színvonalasan képviseltette magát ezen a bemutatón. A Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Szak- szolgálati Állomása például a vásár nagydíját kapta a tájjellegű italok magas színvonalú bemutatásáért.

Vásári díjas lett az Univer ÁFÉSZ díszdobozos fűszerkeve- rék-összeállítása. Már az üzletekben is kapható a fogyasztási szövetkezet hetényegyházi konzervüzemében gyártott, négydarabos fűszersor,. amely ízléses polccal 'falra is szerelhető. Ígérik, hogy a fűszerkeverékek utántöltését is megoldják. Alumínium tasakok- ban vásárolhatjuk majd a flekken- hez, a töltelékhez, a sültekhez és a grillhez szükséges fűszer-kompozíciókat.

OLIMPIAI

HŐLÉGBALLON

• A Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Repülő Klubja és a MÉM Repülőgépes Szolgálat szakemberei a moszkvai olimpia tiszteletére új hőlégballont készítettek. A „Moszkva ’80” felirattal és az olimpiai játékok szimbólumával, a „Misa” mackóval díszített hőlégballonnal az olimpia ideje alatt járják az országot és bemutató repüléseket tartanak. (MTI-fotó)

Tesztfüzetek és gépesítés

A gépek kereskedelmét lebonyolító Agrotröszt szoros kapcsolatot alakított ki a MÉM Műszaki Intézetével. Az új technológiák minél szélesebb körben való megismertetésére közös munkával tesztfüzeteket adnak ki, ezzel segítik elő a gazdaságok felkészülését és a gépesítés színvonalának növelését. A külföldről behozott gépeket minden esetben a MÉM Műszaki Intézete vizsgálja meg. A szigorú ellenőrzések során állapítják meg, hogy a berendezések be- illeszthetők-e a már kialakult termesztéstechnológiai gépláncokba. Választ kapnak arra is, hogy a kiszemelt típusok alkalmasak-e a hazai viszonyok között megfelelő minőségű munka elvégzésére.

Az Agrotröszt és a Műszaki Intézet állandó mezőgazdasági gép- kiállítást szervezett Gödöllőn, itt mutatják be a legújabb típusokat. (MTI)

Lapunk június 19-i számában Halszaküzlet hal nélkül cím alatt a kecskeméti szaküzletben szerzett tapasztalatainkat, értesüléseinket adtuk közre. A többi között megemlítettük, hogy az év csaknem hat hónapja alatt 13 alkalommal kapott az üzlet élőhalszállítmányt. Cikkünkre válaszolt dr. Harcsár István, a Halértékesítő Vállalat igazgatója. Levelét az alábbiakban közöljük.

„A cikk lényegével — amelyben kifogásolja, hogy a hazai halellátásban időbeli kiesések vannak — teljes mértékben egyetértünk. Az NSZK-ban például azok a kereskedők, akik — tőlünk eltérő- leg — kizárólag élő halat értékesítenek, a nyári hónapokban ki sem nyitják üzletüket. Az idényszerűség nálunk a korábbi években is jellemző volt az élő hal forgalomba hozatalára, a holtidény azonban nem volt ilyen hosszú, és ha nem csurrant, de cseppent valamelyes élő hal a boltokba, legalábbis április—május—júniusig: a nyári hónapokban viszont elenyésző mennyiségben. A nyár vége felé rendszerint javult az ellátás, ősszel pedig, a lehalászások idején, folyamatos lett.

A mostani problémák fő oka, hogy nincs elég hal. Vállalatunkat is érzékenyen érinti az árualapok elégtelen volta. Az őszi lehalászásokból származó halból csak igen alacsony hányadot tudunk átvenni a következő év első felére (mert már újév előtt nagy része elfogy!)

A hazai élőhal-ellátás tehát megközelítően sem olyan, folyamatos, mint azt a fogyasztók az élelmiszerszakma más cikkeinél megszokták. Sokat segít — és még többet segíthetne —, ha a kitűnő minőségű tengeri sütőhalakat sikerülne gyorsabb ütemben megkedvelteim a lakosság széles rétegeivel.

A szálkamentes, alacsony zsír- tartalmú Halak folyamatosan kaphatók, méghozzá az egyéb halvagy húsárakhoz mérten igen olcsón. Kétségtelen, hogy a kereskedelmi meghonosításuk Bács- Kiskun megyében, ahol a vállalatunk által forgalomba hozott

hazai hal egy személyre eső mennyisége az országos átlag kétszeresét teszi ki, nem könnyű feladat; fogyasztási szokásokban meglehetősen konzervatívak vagyunk.

Mégis, hosszabb távlatban tekintve, a halellátás folyamatosságán a mélyhűtötten forgalomba kerülő import (és későbbiekben hazai) halak sokat segíthetnek. Ezeknek az aránya jelenleg vállalatunk értékesítéséből Bács- Kiskun ban ' az élő halnak csak mintegy 15 százaléka, tehát lényegesen kevesebb, mint más megyékben.

Minden lehetőt elkövetünk, hogy a halat kedvelő megye lakóit kielégítsük; említésre méltó, hogy az egy személyre eső fogyasztás az országban Baja körzetében a legmagasabb. Nem vállalati tevékenységünk fogyatékosságaiból fakad — bár akadnak ilyenek is —, hogy hiányos az ellátás; elsősorban a felvásárolható mennyiséget kell növelni.

Erre már történtek állami intézkedések is_, emellett növekszik a termelők anyagi érdekeltsége a nyári ellátás megjavítására, továbbá a kutatóintézetek új technológiák kidolgozásán munkálkodnak. Nincs szó tehát arról, hogy tevékenységünket fel akarnánk számolni, sőt a termelés fejlődésével párhuzamosan fejleszteni is törekszünk az eddigi sokoldalú munkánkat. A halon kívül, halkonzervek, halételekhez szükséges fűszerek és ízesítők, értékesítésével is foglalkozunk.

A cikkben említett jutalékáta- lányt a bérügyi szabályok keretei között, azok betartásával- fizetjük ki. Figyelembe vesszük dolgozóink egyenlőtlen leterhelését az egyes időszakok között, és ily módon próbáljuk áthidalni a szerényebb kereseti lehetőséget nyújtó hónapokat.

Megjegyezzük még, hogy a meglátogatott üzlet a megyében végzett tevékenységünknek csupán a látható része, hiszen fiókunk szervezi a vállalati tevékenység kilenctized részét kitevő viszonteladók (állami és szövetkezeti kereskedelem, vendéglátás, egyéb közületek) ellátásátús.”

Barangolás Bács-Kiskunban

• Kisközség a bajai járásban. Lakosainak száma 1547, területe 7754 hektár. Régen Latinovits-birtok műemlék kastélya, védett temploma érdekes látnivaló.