Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. Július SS. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Számítógép — gyorsabb fejlődés Ma már nem lepődünk meg azon, ha az elektromos számítógépek félelmetes sebességgel, másodpercenként több millió műveletet végezve oldják meg a bonyolultabbnál bonyolultabb matematikai feladatokat. Természetesnek tartjuk, 'hogy a legkülönbözőbb népgazdasági ágakban széles körben használják fel őket. Mégis kevesen tudják, hogy a számítógépek általános elterjedését nagyban elősegítette a magfizika fejlődésében betöltött szerepük. A többi között a Dubnái Egyesített Atommagkutató Intézet tudósaié az érdem néhány első nemzedékbeli szovjet számítógép kialakításában. A számítógépek, és különösen a legutóbbi nemzedékhez tartozók sorozatgyártásának beprogramozása nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. A ('vádból kikerült gépet meg kell ugyanis „tanítani” bizonyos kérdéskör megoldására. A dubnai in- ■.i^ítben korábban vásárolt BESZM—6 nagy teljesítményű számítógépiét nem tudták volna az összes lehetőségeit kihasználva működtetni, úgynevezett software, illetve matematikai adatbázis (az intézet kísérleteit érintő sokféle jelenséggel kapcsolatos adatok kódolása és a memóriákban tárolása) nélkül. Az intézet programozói univerzális adatbázist hoztak létre, amelynek segítségével igen változatos tudományos és műszaki feladatokat lehet megoldani. A software fontos részét képezik a fordító rendszer, a fordító programok. Ennek kidolgozása lehetővé tette, hogy a gép a fizikusok által általánosan elfogadott nyelven működjön, ami azért jelentett előnyt, mert ezen a nyelven már nagyszámú és sokféle program állt rendelkezésre. A dubnai matematikusok a Kurcsatov' Atomenergiai Intézet és más szovjet tudományos központok kutatóival együtt a BESZM—6-os számára létrehozták a „Dubna” elnevezésű operátorrendszert. Minden olyan szovjet intézmény, amelynek ilyen típusú számítógépié van, ma már ezt; a rendszert használja. A nemzetközi intézet tudósai ily módon lényegesen kitágították a BESZM—6 lehetőségeit. APN—KS , A Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet mérési központjának egyik terme. *i NAGYOBB SEBESSÉGRE KAPCSOL A MÁV Vasúti pályarekonstrukciók Július második vasárnapján 30. alkalommal ünnepelte az ország a vasutasnapot. A MÁV legnagyobb műszaki feladatáról, a vasúthálózat korszerűsítéséről ad cikkünk áttekintést. A hetvenes évek elején egyensúlyzavarba került a vasút: a járműpark — részint a villamosítás és a dízelesítés hatására — érdemben 'korszerűsödött, ám e megújulás a vágányhálózat rovására ment végbe. A kiszolgált sínek, és más, úgynevezett helyhez kötött berendezések cseréjére a negyedik ötéves terv időszakában meglehetősen kevés forint jutott: akkor mindössze 1185 kilométer piályát újítottak fel, és 2090 kitérőt cseréltek ki. Ez lépéshátrányba juttatta a MÁV-ot, 1976-ban, a most végéhez közeledő ötödik ötéves terv elején már 4150 kilométeres pályafelújítással voltak lemaradásban. Megahnyi hátránnyal járt ez: a nemzetközi fővonalakon — a szomszédos országokéhoz képest — igen alacsony vólt az utazási sebesség, a forgalmat lépten-nyo- mon lassújelek fékezték, s az óvatosság ellenére is megnőtt a balesetek száma. 'Hiába érkeztek nagy raksúlyú kocsik, megfelelő kihasználásuknak gátat vetett, hogy a fővonalak egy részén és a mellékvonalakon alacsony volt a tengelynyomás. Nem túlzás: az ötvenes évtized eleje, vagyis a háborús károk helyreállítása óta ez volt a mélypont. A múlt idejű fogalmazás indokolt: az ötödik ötéves terv — mar előírásaiban is — kedvező "áitozást 'hozott. A mostani az « ■ olyan, középtávú tervidő- jiu.., amikor nem csak a felhasz.álható forintokat határozták meg, hanem a feladatokat írták elő pxmtosan. Eszerint 1976 és 1980 között 1700 kilométer hosz- szú piályát kellett felújítani, s 2700 kitérő cseréje vált lehetővé. Vagyis a teljes vágányhálózatnak több mint' tíz százalékát lehetett a ma~közlékedésének követelményeihez Igazítani. Am, hogy ez megvalósulhasson, a személyi feltételeket is meg kellett teremteni. Korábban a pályamunkákat is nagy mértékben hátráltatta a létszámhiány: a sínek, betonaljak cseréje igen nehéz fizikai munkát követéit, s a kereset sem volt megfelelő. A változások első lépcsőiéként — már a negyedik ötéves terv kezdetétől, nagyarányú gépiesítés indult meg — kényelmes, jól felszerelt munkásszállók épültek. Megoldották az étkeztetést is, ami piedig a jövedelmeket illeti: az építő pályamunkások — éves átlagban — az 1975-ös 34 ezer forinttal szemben, 1979-ben már 43 ezer forintot kaptak kézhez. De feltehetőleg az a leglényegesebb, hogy az esztendő végéig, öt év alatt újabb egy milliárd forintot költve a fejlesztésre, tovább gépesítették a pályaépítést és a fenntartási munkálatokat. A törzshálózat vonalait ma már kizárólag géppel tartják karban, s így nehéz testi munkára csak kismértékben van szükség. Az ötéves terv előírása eddig részarányosán teljesült. A tavalyi év végéig 1390 kilométer hosszú pályát újítottak föl, a kitérők közül piedig 2240 darabot cseréltek ki, s az idei számok is arra utalnak, hogy a célok megvalósulnak. Négy év alatt több mint 9,1 milliárd forintot fordítottak kitérő- és pályaépítésre, s több fővonalon végeztek-folytat- tak nagy munkát. Így a budapest— hegyeshalmi vonalon, Budaörs és Tatabánya-felső között (ötven kilométernyi hosszon, a korábbinál előnyösebb nyomvonalon, az eddigieknél gyorsabban közlekedhetnek a vonatok), a Budapiest— Szolnok—Záhony, a Szolnok—Bi- harkeresztes, a Budapest—Miskolc, és a Szerencs—Nyíregyháza közötti vonalon. E felújítások egy része a hatodik ötéves terv időszakában is folytatódik (például Hegyeshalom felé). Bár a terv, mint említettük, forintkeretet nem szabott meg, a gazdaságosság szempiontjait nem hagyták figyelmen kívül. A pályát oly módon újították fel, hogy az 1700 kilométernyi . vá- gányhálózatnak csupán kétharmadához használtak új anyagot, egyihanmadának sínanyagát piedig a fővonalról helyezték át a mellékvonalakra. Ott, a kisebb forgalomnak még évtizedekig megfelelhetnek. A rekonstrukció hatására a tengelynyomás' 11—17 tonnáról 21 tonnára emelkedik, s a 21 tonnás tengelynyomás ú vonalak részaránya 56 százalékról 61,5 százalékra emelkedik.. (Hetvenhét ipiarvágányon, hozzávetőleg 70 kilométer hosszon is kicserélték a felépítményt.) A forgalom már eddig biztonságosabbá, gyorsabbá vált — ám igazi előrelépiéssel a nyolcvanas évek derekán számolhatunk. A felújított piá'lyákon óránként 140 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek a vonatok, s elképzelhető, hogy — külföldi piéldára — Budapiest és a kiemelt megyeközpontok között „intercity” vonatpárok indulnak, amelyek megállás nélkül, a mainál lényegesen hamarabb érnek célba. A „hogyan tová'bb?”-ot véglegesen még nem fogalmazták meg, a hatodik ötéves terv számai egyelőre nem ismeretesek, j De ha 1981 és 1985 között mód lenne kétezer kilométer hosszá pálya rekonstrukciójára, a MÁV utolérhetné önmagát, s helyreállna' a korábban felbillent egyensúly. • • • x F. T. TEKNŐVÁJÁS t # A teknövájás a népi eszközkészítés egyik legrégibb módja. Ezt a mesterséget elsősorban a hazánkban élő cigányok végezték. Többféle — sózó, forrázó, dagasztó — teknőket készítettek. Fejér megyében Ercsi községben él Orsós Pál, aki hatvan esztendeje készíti a különböző teknőket. A megyei múzeum néprajzkutatói filmre vették az idős cigánymester munkáját. A fekete rózsa kertje A Halle megyei Sángerhausen ritka látványossággal szolgál az idelátogatóknakj Hat és fél ezer fajta rózsa, köztük 500 vadrózsa- faj díszlik az egyedülállóan szép rózsakertben. A nagyszerű gyűjteményt virágbarátok, hobby rózsa- nemesítők mellett szakemberek is felkeresik a világ minden tájáról, hogy tanulmányozzák azokat a többségük bei} igen régi rózsafajokat, amelyek Sangerhausenen kívül sehol másutt nem találhatók meg. A rosariumoti1903-ban alapította a Német Rózsabarátok Egyesülete. A rózsatövek, bokrok mellett ritka fák, főt egy „alpinum" is található, amely , mesterséges domb kis hegyi' flórával és soksok vadrózsával A legrégebbi itt található rózsafajta, a fehér-vörös York és Lanchester, 1551-ből való, ekkor sikerült kinemesítenie egy Mo- nard nevű szerzetesnek. A „virágok királynőjének” ritka gyűjteményében is l&jritkábbak és a legszebbek közül való a fekete rózsa. Ez a rózsafajta, amikor bimbózik, csaknemJ fekete, és amikor kinyílik, egészén sötétvörös árnyalatot vesz fel: Kevés a zöldterület a városokban „Lakó-, üdülő- és intézményterületeken, illetőleg azok közelében a lakosság pihenését, testedzését szolgáló parkokat, 'játszótereket, és közelében sportléte- sítményeet is kell kialakítani, fenntartani.” (Az 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről.) Az elmúlt évtizedekben országszerte felgyorsult vá- rosiasodási folyamat Bács-Kiskun megyére is jellemző. Az ipartelepítés környezetkárosító hatása és a motorizáció következtében egyre jobban szennyeződik a városok levegője. Tisztításában pótolhatatlan szerepe van a zöldterületnek. A park, a játszótér a lakosság pihenését szolgálja, egyben mozgási lehetőséget teremt a gyermekeknek, felnőtteknek. A zöldterület, a többoldalú funkciója ellátásával egyidejűleg, természeti kincsnek tekinthető. Bács- Kiskun megye városaiban az utóbbi évtizedben emelkedett a közhasználatú parkterület. Tavaly 218 hektár nagyságú parkot mértek a megye városaiban, ami 21 százalékkal nagyobb az 1972-es évinél. A gyarapodás ellenére a zöldterület csupán 3 százaléka a belterületnek. • A Kamarás-Duna, ismertebb nevén a Sugovica várost átszelő ága enyhíti Baja keskeny és zöldfelület nélküli utcáinak mindennapos sivárságát. Bács-Kiskun városai közül Kalocsán tavaly több mint háromszor annyi zöldterület jutott egy lakosra, mint Baján és Kecskeméten. A kalocsai zöldfelület ötszöröse, hatszorosa a kiskunfélegyházinak, kiskőrösinek, de még a kiskunhalasinak is több mint a kétszerese. A kalocsai zöldterület az ősi város öröklött természeti kincse. A Városkert, a valamikori érsekkert és a régen Csajdának nevezett Május 1. kert évszázados növényállományú őspark, ami nagy értéket képvisel. A Duna és a város közvetlen közelében húzódó csatorna, a Vajas niég inkább előnyös helyzetet teremt. A halasi példa 9 Sajnos, ilyen zöldfelület is akad egyes települések szélén, a megyében. A megye városai közül Baja előnyös természetföldrajzi helyzete, a nagy folyó közelsége, valamint a városközpontban a Ka- marás-Duna-ág, a Sugovica, bizonyos tekintetben kiegyenlíti Baja szerényebb zöldterületi ellátottságát. A Homokhátságon, Kecskémét.'íP^KiskünféregyFfáza, Kiskőrös kedvezőtlen helyzetét a városokon kívüli erdők, kertek és szórvány szőlők, gyümölcsösök mérsékelik. Ezzel szemben Kiskunhalas zöldfelületének aránya kedvező. A város belterületén igen sok a lombos fa, és védelmükért anyagi áldozatokra is kepesek a halasiak. Jellemző, hogy a Kiskunhalast átszelő' új főút vonalát úgy alakították, hogy az értékes fákat ne kelljen kivágni. Ezzel nemcsak a városképet őrizték meg, hanem a nagy forgalmú főútvonal mentén lakók egészségének megóvása érdekében is jelentős lépést tettek. Sajnos, a megye egyik-másik városában erre éppen ellenkező példa akad. Az V. ötéves tervidőszakban, a parkok számának gyarapodásán kívül, 9 százalékkal emelkedett a rendszeresen gondozott parkterület. Ezzel sikerült elérni, hogy 1979-ben a városok közhasználatú zöldfelületeinek 95 százalékát már kezelték. Ennek formái közül a belterjés a költségesebb, munkaigényesebb megoldás. A belterjesen gondozott parkok aránya Baján, Kecskeméten, Kiskőrösön 70 százalékot tett ki, Kiskunhalason 94 százalékot, Kiskunfélegyházán, sajnos, alig több mint a felét az összes parknak. - Érdekes, hogy Kalocsa, amely a zöldterületi ellátottság szempontjából a megye városai között az első helyen van, mégis a belterjesen kezelt park aránya itt a legalacsonyabb, alig több mint 40 százalékos. Az összefüggő terület ősparkjellege miatt viszonylag kevés gondozást igényel, ezért Kalocsa parkjai mégsem hatnak úgy, hogy el len-'- nének hanyagolva. Általános jelenség, hogy a megye városainak központjában levő parkokat általában kiemelten kezelik. A füvesített területet rendszeresen nyírják, gondozzák, az egynyári virágok kiültetésével, váltásával egész éven át törődnek. A növényzetet szükség szerint öntözik, és tisztán tartják a közterület berendezéseit. Az ilyen módon gondozott városközponti parkterület négyzetméterenkénti fenntartási költsége tavaly Kecskeméten 25 forint 70 fillér, Baján - 18,50, Kiskunfélegyházán 14,10, Kiskunhalason pedig 11 forint 40 fillér volt. Bizonyos összeget időnként a gondozatlan parkokra is fordítanak a várQsok, de itt csupán a faápolást végzik el a fenntartók. Tavaly főként Baján és Kiskunfélegyházán .volt ilyen állapot. A Duna-parti városban a korlátozott anyagi erőforrás, valamint a közmű és úthálózat építése miatt nem gondozták a város egyes parkjait, sőt az Április 4. téren Jelky András, a város nagy fiának szobra körül mind kivágták, a szép látványt - nyújtó, dús lombozatú fákat az útépítés miatt. Kiskunfélegyházán főleg pénzhiány miatt nem volt lehetőség a peremkerületek parkjainak ápolására az elmúlt esztendőben. Játszótér A zöldterületnek része a játszótér. Sajnos, alig több, mint 3 zázaléka a közhasználatú parknak. Főleg az új városrészekben van nagyobb szerepe, ahol a népesség gyors növekedése folytán a legtöbb a kisgyermek, s az emeletes házaknak nincsen saját udvaruk. 1976 óta a városi játszóterek száma összesen tizennéggyel emelkedett, az átlagos alapterületük azonban csőkként. A nagyobb mozgási teret igénylő 10— 14 éves gyermekek számára a megye városaiban labdázóhelyeket alig teremtettek: Sdt, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán. 1979-ig a játszóterek ■^2Sfrta‘* 'éS-/ alapterülete sem gyarapodott. A megyeszékhelyen számszerűen talán elegendő játszótér lenne, de területük csekély, jóval elmarad a szükséglet mögött. Kecskeméten van ugyan jól felszerelt játszótér a széchenyivárosi sétányon, amely 4000 négyzetméternél nagyobb, a többi játszótér felszereltsége azonban nem kielégítő. Kiskunfélegyházán elég kevés a játszótér, viszont azok kiterjedése a megye városai közül a legkedvezőbb. Remélhető, hogy az új lakótelep építésével egyidejűleg a kiskun város játszótereinek száma is emelkedik. Kiskőrösön, a járási székhely új építkezéseivel párhuzamosan, most kezdik kialakítani a játszótereket a Luther téren. A többi város, Kiskunhalas ' és Kalocsa, játszótérrel jól ellátott városok, felszereltségük is kedvező. Megakadályozni a parkrongálást A városi parkok gondozottsaga, a jelentős költség ellenére, nem kielégítő. Különösen a városközponttól távoli zöldfelületek gondozatlanok. Ezt a kevés munkaerővel, a korlátozott anyagi erőforrással és a lakosság esetenként nem megfelelő magatartásával léhet magyarázni. Sajnos, minden városra jellemző a parkrongálás. Ezért a gondozásra félretett összegnek mintegy 10 százalékát évente a helyreállításra kell fordítani. Ezt részben el lehetne kerülni, ha több parkőrt alkalmaznának a fenntartók, s a zöldfelületek tervezésénél a célszerűséget előtérbe helyeznék. Tervezési hibára vezethető visz- sza az a,jelenség, hogy a járókelők a füvesített helyeken átlósan taposnak utat, jóvátehetetlen károkat okoznak. A szemetelés is általános, sajnos, eltávolításukról senki sem gondoskodik. A közterületi park fenntartását, gondozását vállalatok végzik, de minden lakónak egyetemes érdeke a zöldfelületek védelme. A mérsékelt anyagi lehetőség mellett is várható eredmény, ha kialakul a helyes szemlélet. Ennek formálásában jelentős szerepet , vállalhatnak a társadalmi szervek, Dr. Nagy Lajosné, • Kiskunhalason a városkörnyéki majorokat is fásították. Képünkön a a KSH közgazdasági Vörös Október Tsz egyik állattenyésztő telepe. csoportvezetője
