Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

1980. július 22. • PETŐFI NÉPE • i EGY PANASZ NYOMÁN SZAKMÁRÓL ____________ Ne héz maradéktalanul eleget tenni... Csaknem fél évvel ezelőtt a kalocsai járási pártértekezleten Vén Ferencné, a Szakmár községi pártvezetőség nőfelelőse a köz­ség jobb áruellátása, főleg azon­ban a boltoknak a vásárlók igé­nye szerinti nyitvatartása érde­kében emelt szólt. Az észrevé­telt annak idején, a nőfelelős be­mutatásakor lapunkban is közöl­tük. A pártfórumokon csakúgy, mint a falugyűléseken és egyéb ösz- szejöveteleken elhangzó közér­dekű javaslatokra, jobbító szán­dékú észrevételekre,' az azokban érdekeltek a_ dolgok rendje sze­rint nemcsak odafigyelni, de a szükség és a lehetőségek szerint cselekedni, intézkedni is kötele­sek. Annál meglepőbb volt, fíógy a közelmúltban szerkesztőségünk­höz'küldött levelében Vén Ferenc­né megismételve a pártértekez­leten hangoztatott panaszt, „a tulajdonképpen kicsinek tűnő, de annál bosszantóbb probléma megoldásához” kérte segítségün­ket. Lehetséges, hogy a környező községekével együtt Szakmár ke­reskedelmi ellátásáért is felelős kalocsai áfész vezetői ennyire közömbösek, érzéketlenek lenné­nek a lakosság gondja iránt, hogy február óta nemhogy orvoslást nem találtak, de még csak vá­laszra sem méltatták a közösségi gond szóvivőjét? Még ha netán nehézségekbe ütközik is a megfe­lelőbb nyitvatartás megoldása. Vajon miként jelentkezik a gya­korlatban, mi húzódik meg a járási székhelytől tíz kilométerre levő ezerhatszáz lakosú 'község dolgozóinak panasza mögött? E kérdéstől sarkallva kértük fel Hrebik Ferencet, a MÉSZÖV el­nökhelyettesét, legyen szövetsé­gesünk a panasz helyszíni kivizs­gálásában. Az üzletet s a boltosokat pártolók Hétköznap délelőtt, kevéssel kilenc óra után. Napsütés, de­rűs mondhatni végtelen nyugal­mat árasztó falusi hangulat. Já­rókelőt csak elvétve látni. Szem­közt íme» egy középkorú nő ér­kezik, megtömött táskájából né­hány vekni kandikál ki. — Megvolt a bevásárlás ? — Meg. Egy kis cukor, kell a befőzéshez, tej és kenyér. Jól sütnek Kalocsán, nagyon szeret­jük, persze, ha friss,.. Röviddel később a túloldali járdán egy idős néni mellé sze­gődünk. — A boltba tetszik igyekezni? — Oda én, csak kapjak kenye­ret, mert a kisboltba’ már nem volt... Az előbb látott veknikre utaló­an, tápláljuk a reményt az idős asszonyban, akitől — elkísérve őt az üzletbe — az áruellátás, s a bolti nyitvatartás felől egyaránt megkérdezünk.. Véleménye szerint nincs itt hi­ba. Reggel héttől délután háro­mig nyitva tartanak, jóit a bolto­sok. Csakhogy ma a háziboltban gyorsan elkelt a kenyér, s öreg lábainak kicsit messze van a vegyesbolt. Megérkeztünk. A félig önki- szolgáló rendszerű üzletben két- három gyerek és néhány felnőtt vásárol. Gyűlik a kiválasztott por­téka a műanyag kosarakban, amelyekből nemigen hiányzik a tej és a kenyér. Miközben Hrebik Ferenc az üzlet kínálatát tanul­Háromezer fiú és lány érkezik az Expressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda különvonatain és autó­buszain július 25-én a XIV. sze­gedi ifjúsági napokra. Az ünne­pi megnyitót az újszegedi sza­badtéri színpadon nézhetik végig a fiatalok, s képviselőik három napra átveszik jelképesen a vá­ros kulcsát. Este megtekintikVer- di Falstaff című operáját. ‘Az ifjúsági napok eseményei másnap a Tisza-parton folytatód­nak. Megtekintik a Szegedi Ipari Vásárt, majd a folyóparton vásári komédiák, valamint népi együt­tesek műsora szórakoztatja a vendégeket. Este a szabadtéri színpadon Páskándi Géza Kál­mán király című drámáját lát­hatják, majd utcabálon vesznek részt. A KISZ utazási irodája az ifjú­sági szövetséggel karöltve útjára Indította új tömegsportakcióját, aranyjelvényesek ötpróbája elne­vezéssel. A vállalkozó kedvű fia­talok négy feladat sikeres telje­sítésével indulhatnak az értékes nyereményekért. Nemrég a Ve­lencei-tó körülfutásával 368-an teljesítették az első próbát. Az Expressz kirendeltségein jelent­kezhetnek nzpk, akik augusztus mányozza, jómagam a folyama­tosan cserélődő vevőknél tu­dakozódom. A válaszok készsé­gesek, s egyértelműen a boltot és a boltosokat pártolók. Ami a ház­tartásban naponta kell, az élel­miszertől a seprőig, cérnáig s a gombig, vagy éppen az iskolai füzetig és ceruzáig szinte mindent megtalálnak. Még bádog etető­vályút a háztáji jószág számára és zöldségvetőmagot is. S, hogy a nyitvatartás megfelelő-e? ^Hogyne. így szoktuk meg” — felelik egybehangzóan. Nem len- ríe-e jobb, ha délelőtt négy órát, majd délután hét óráig ismét nyitva tartana az üzlet? „És mi lenne akikor a bolto­sokkal, akiknek ügy is épp elég, mert kevesen vannak? Még majd bezárna az üzlet” — vetették el­len a megkérdezett vásárlók. Az eladók elégedetlenek Kedvére akartak járni talán a pult mögött, illetve a pénztárnál ügyködő bolti dolgozóknak? Az utóbbiak ugyanis kevésbé elé­gedettek. Rossznak mondják az ellátást például a vegyi árukból. Kellemetlen számukra, hogy a polcokon sorakozó, jelenleg ép­pen hatféle mosópor között nem minden vevő találja meg a ked­vére valót. „Befőttet egyáltalán nem kapunk, többször előfordult, hogy búzadarát és réteslisztet el­felejtettel szállítani Kalocsáról, vagy éppen Kiskunhalasról. Ami külön is 'bosszantó, itt a nyár, faluhelyen nagyon kéne, de nincs légyirtó. És képtelenség besze­rezni ...” Egyébként a 650 ezer forint ér­tékű készletet forgató, havi 400— 500 ezer forint forgalmú üzlet ve­vőszolgálatát — nehezen nélkü­lözve a gyermekgondozási segé­lyen levő három munkatársukat — négyen látják el. A déli órák­ban megszakított, s késő délutá­nig való nyitvatartást emiatt, s a két bejáró dolgozó miatt is megoldhatatlannak tartják. Nem tudják vállalni. És állítják, igény sincs rá. Pár éve, amikor teljes eladói létszámmal megpróbálkoz­tak vele, a napi bevásárlás 14 óráig igencsak lebonyolódott. A délutáni nyitvatartás ideje alatt nagy eredménynek számított, ha a forgalom megközelítette az ezer forintot. Mint említették, legfel­jebb a tsz tésztaüzemében dolgo­zó asszonyoknak, akik 14 óra­kor fejezik be a műszakot, ki- porciózott a bevásárlási ideje. Kö­zülük is azoknak, akiknél nincs nagymama. Arra azonban külön is gondosan ügyelnek, hogy a na­pi tejhez, kenyhérhez hozzájussa­nak. Félreteszik a számukra. Pa­naszra okot, tudomásunk szerint nem adtak. A tanácsnál így látják A helyi tanácsnál jöttünk cél­ját megismerve, Szabadi Gusz­táváé vb-titkár mondja. — A vb éppen a múlt héten tárgyalt a község kereskedelmi ellátásáról. Az áruellátást kielé­gítőnek ítélte meg. Legfeljebb a kenyérrel kapcsolatban vetődik fel probléma. Szombatonként ki­számíthatatlan a bolti rendelés. Közel van Kalocsa, a hét .végi napon sokan ott veszik meg a ke­nyeret, emiatt előfordul, hogy ami mennyiség éppen, hogy elég az egyik szombaton, a következőn ott marad az üzletben. A bolt 9—10-én vállalkoznak a' Balaton átúszására, Tihany és Füred kö­zölt: 2 óra alatt kell megtenniük a 4 km-es távot. Szeptemberben az evezősök állnak rajthoz: a Szentendrei sziget megkerülésére vállalkoznak tíz óra alatt 70 km-es szakaszon a fiúk. hétórás' versenyben 40 km-es távon pedig a lányok. Ezt követi az ötórás kerékpá­ros túra ugyancsak szeptember­ben: Győrött,- a Velencei-tónál. Debrecenben és Szegeden egyidő- ben tartják a sportrendezvénye­ket. A Kilián-telepi Expressz tábor­ban ezekben a hetekben a vitor- lásdeszka-tanfolyamokat irányíta­nak szakképzett oktatók e ke­vésbé ismert sportág népszerűsí­tésére. A pilisi parkerdőgazda­ság „jurtatáborában” hetenként váltják egymást az általános és középiskolások csoportjai. Az Ál­lami Ifjúsági Bizottság anyagi hozzájárulásával augusztus vé­géig kedvezményes áron üdülhet­nek a diákok. A vakáció idején 24 ezer kö­zépiskolás nyaralhat az Expressz ifjúsági táboraiban az Állami If­júsági Bizottság anyagi támoga­tásával. (MTI) nyilvatartását azonban egy szó nem sok, annyi kifogás sem érte. Pedig a vb tagjai igencsak jól ismerik a lakosság véleményét. A témát különben ismerem, a tsz központjában dolgozó nőknek je­lent nehézséget a bevásárlás. Ezt áthidalandó, a közös gazdaság egy nyugdíjas asszonyt foglalkoz­tat. A néni kézbesítés mellett, az irodában dolgozóknak is segítsé­gére van a bevásárlásban. A tsz-ben tartják a véleményt Utunk a Petőfi Tsz központjá­ba vezet. A szakemberként itt dolgozó Vén Ferencné megismét­li a panaszt. Azt, hogy milyen bosszúság, ha délután ötkor elő­áll a gyerek; betelt az iskolai fü­zete. ha munkaidő után derül ki, hogy hiányzik a főzéshez vala­milyen kellék, például a só. fű­szer. A szomszédasszonyban ma­radna a reménye, ha ... Csakhogy nála is elfogyott, az üzlet pedig zárva. Vén Ferencné csodálkozik, miután elmondjuk a boltban, s a községben szerzett tapasztalatain­kat és közli: bárkit kérdezzünk meg a tsz-központban dolgozók közül, megerősítik véleményét. A ’té.sztaUzemben hasonlóan. S ez már mintegy száz nődolgozó. Bár a tsz vezetősége belátó, ahogyan tud, segít a gondon, de a dél­utáni nyitvatartás mégiscsak a kalocsai áfész dolga lenne... A tsz, s egyben a községi párt- vezetőség titkárának, Dán Péter­nek vélekedése megegyezik Vén Ferencnéével. Nyomatékként egy levélmásolatot is mutat. Az üz­let osztott nyitvatartásának tár­gyában még április 29-én küldte el dr. Látó Sándornak, a kalocsai áfész ügyvezető elnökének. S mint mondja, azóta sem intézkedés, sem válasz... A kör bezárul Vajon erre milyen magyarázat­tal szolgál, mit hoz fel mentsé­gére az áfész elnöke? Dr. Látó Sándor előbb meg- hükkenten néz, majd megjegyzi: — Nem értem. Igaz, hogy le­vélben nem válaszoltunk, mert nem tartottuk szükségesnek, hi­szen nem múlik el hét, hogy szót ne értenénk a szakmán vezetők­kel, így Dán Péter elvtárssal is. Ismerik a nem egy vonatkozás­ban közös problémáinkat. Az osz­tott nyitvatartás azonban koránt­sem olyan égető gond, mint ami­lyennek feltüntetik. Egyszer a ta­nács kérésére tettünk kísérletet rá, hogy a két üzlet egymást vált­va délelőtt, illetve délután tarta­na nyitva. A 14. számú házibolt vezetője azonban közölte, inkább felmond, mintsem a délutáni for­galom esetlegességét vállalja. Ab­ból nem élne meg. A miskei Március 15. Tsz kis házibolt üze­meltetésével segített a hasonló problémán. A szakmán Petőfi Tsz nyugdíjas asszony foglalkoztatá­sával hidalja át a gazdaság köz­pontjában dolgozók csoportjának gondját. Mindenesetre megtesz- szük az osztott nyitvatartást szor­galmazók viszonylag kis körének megnyugtátására, hogy a közeli napokban tételes igényfelmérést végzünk. S ha ez meggyőződé­sünkkel ellentétes tapasztalatra vezetne, munkaerő híján a tsz-szel- közösen kell majd keresnünk a megoldás módját. Perny Irén Költözik a Kéziszerszámgyár A Kéziszerszámgyár ipari lánc­gyára, amely elsősorban ipari és mezőgazdasági görgős láncokat készít, 19fil. december 31-ig Bu­dapest híres mun'káskerületéből, Angyalföldről áttelepült Püs­pökladányiba. A gyár négy má­sik (izemmel 1959-ben kapcsoló­dott össze és azóta a kéziszer­számgyár egyik egységeként dol­gozik. A Püspökladányban most épü­lő műhelycsarnokba már csak azoknak az ipari és mezőgazda- sági görgős láncoknak a gyártá­sát helyezik át, amelyekből év­ről évre egyre nagyobb mennyi­ségben rendelnek a gyárak és üzemek. Itteni gyártásuk műsza­ki színvonalát új gépsorok mun­kába állításával emelik. A köl­tözködés befejezéséhez közeled­ve, hagyományos termékükből, az ipari szemesláncokból az utolsó méterek kerülnek le a gyártóso­rokról, az új telephelyre ennek a berendezéseit már nem szál­lítják át Azért döntöttek így, mert en­nek a terméküknek, amelynek skálája a kézilánctól kezdve ki­terjed egészen a hajóláncig, az áttelepítése már gazdaságtalan lenne. (MTI) Az Expressz nyári programjai látogatás a munkásőrségnél Rajparancsnoki tanfolyam Kiskunhalason Az országban elsőként kezdték el azt a kéthetes tanfolyamot a munkásőrség megyei parancsnok­ságán, amelynek célja a rajpa­rancsnokok alapos kiképzése. Ezt a továbbképzést látogatta meg Tér be Dezső, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Cserháti László, a munkásőrség' megyei parancs­noka. Budai József, a munkásőr­ség megyei parancsnokhelyettese, tájékoztatójában elmondta, hogy másfél év alatt kicserélődött a megyében a rajparancsnokok 45 százaléka. Egy nagyon is erőtel­jes fiatalítás' kezdődött, ám az új rajparancsnokoknak olyan alapo­zó képzést kell kapniuk, amely­nek birtokában sikeresen oldhat­ják meg feladataikat. Az első és talán a legnehezebb feladat volt a megjelenés bizto­sítása, hiszen a rajparancsnokok általában a gazdasági életben is kulcshelyzetet töltenek be. Sze­rén cséré, a pártalapszervezetek segítséget nyújtottak ehhez, s csupán azok a rajparancsnokok nem jöttek el, akik helyettesíté­sét képtelenek voltak megoldani. (Az ő továbbképzésük is bizto­sított lesz, ugyanis későbbiekben más megyékben szerzik meg az ismereteket.) A rajparancsnokok alapozó tanfolyama jelentőségét az adja meg, hogy ők azok, akik közvetlenül foglalkoznak a mun­kásőrökkel. Ezért az országos pa­rancsnokság határozta meg a te­matikát, hogy egységes legyen va­lamennyi munkásőregységnél. Az alapos felkészülésre jellem­ző, hogy ,a megyei parancsnok­ság hivatásosokból 27 előadót biz­tosított, akik osztályfőnökök és témafelelősök is. A rajparancs­nokok rendkívül jó elhelyezési körülmények között — a kiskun- halasi Szakmunkásképző Inté­zet kollégiumában laknak és ta­nulnak — szerzik meg az ismere­teket. A tanulnivalók háromne­gyed részét kint a terepen, egy­negyed részét pedig tanteremben sajátítják el, s módszertant is kapnak az ismeretek továbbadá­sához. A munkásőrségben egyre inkább növekszik a rajparancs­nokok szerepe, hiszen ők tartják a részfoglalkozásokat a lőkikép- zésben a szolgálati csoportoknál. Ezen a továbbképzésen külön dolgoztak ki szemléltető eszközö­ket, hogy az anyag minél inkább megmaradjon a számukra. A szabad időt is kulturáltan töl­tik el. Sportvetélkedők,' kulturá­lis rendezvények, múzeumlátoga­tások teszik könnyebbé a napi nyolcórás foglalkozást. A szolgálati kiképzésben első­ként a rajparancsnokok alapvető feladatait ismerik meg, majd módszertant kapnak arra vonat­kozóan, hogyan kell tartaniuk a kapcsolatokat a pártalapszerve- zetekkel. Alkalmunk volt egy elméleti foglalkozásra is betekin­teni, ahol az előadó a már meg­tartott előadás alapján részlete­sen visszakérdezte a rajparancs­nokot. Érdekes volt hallani, hogy az egyik rajparancsnok milyen megalapozottan határozta meg helyét és szerepét a gazdasági- életben és természetesen a mun­kásőrségben. A terepfoglalkozás során sikerült megismerkednünk Luckmann Péter foglalkozás ve­zetővel, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz .vezetőjével, aki mint munkás­őr kiválóan megállja a helyét. 0 gyakoroltatta a rajparancsnokok­kal a tűzparancs kiadását. Őszin­tén szólva egy jól képzett hon­védtiszt alaposságával, szakmai tudásával végezte a munkát. A tereptan-foglalkozáson Pe­tek Olivér a vázlatkészítésre ta­nította a rajparancsnokokat. Jó volt hallani, hogy nem csak a táblán kívánta meg a pontos raj­zot, de visszakérdezéssel, a te­repre történő átültetéssel is „vizs­gáztatta” a rajparancsnokokat A látogatás végén Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára — aki a foglalkozások szüneteiben barátságosan elbeszélgetett a munkásőrökkel — a -következő­képpen summázta tapasztalatait: „Nem kis dolog az, amire a mun­kásőrök, a rajparancsnokok vál­lalkoztak. Ezen a tanfolyamon komoly és fontos munka folyik. Véleményem szerint nagy jelen­tősége van annak, hogy a mun­kásőr raj-parancsnokok megsze­rezzék a kellő elméleti és gyakor­lati tudást megalapozzák a kö­vetkező kiképzési és, tennivalóit. A előadók jól felkészültek, a tárgyi feltételeket biztosították. A hátralévő munkához sok sikert kívánok”. Gémes Gábor MENNYI AZ ANNYI? Nyári fagylaltlesen Besenyei Zoltánnal, a kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi csoportjának főelőadó­jával az élen, együtt van a csoport, most már el lehet mondani, mit csinálunk. Gyors sza- vak peregnek, olyan, mintha egy krimi utol­só negyede kezdődne, pedig csupán fagylalt­ellenőrzésre indulunk. Az előzmények meg­érdemelnek egy rövid visszapillantást. Szemmérték ? Múlt héten szerkesztőségünk belpolitikai rovatához panasz ér­kezett: „Kevés krémfagyit ka­punk három forintért. Ha a gye­rekkel együtt megyek, talán még meg is van az adag, de ha egye­dül küldöm, alig van valami a tölcsér-alján __” Mócza Imre, a vá rosi tanács csoportvezetője haj­landó volt megszervezni a próba- vásárlást A választás a széche- nyivárosi Szarvas étterem büfé­részlegére esett, nem egészen vé­letlenül. Részint mert itt él a legtöbb lakótelepi gyerek, részint azért, mert a panasztevők a Szarvas egyik fagyiárusára pa- - naszkodtak. Közben megtudtuk, amit szük­séges volt feljegyeznünk: egy ki­ló krémfagylalt :30 forint, a szo­kásos három forintért tehát 10 deka jár. A gép azonban nem automata, ezért teljes egészében a kezelő gyakorlatán és szem­mértékén múlik, 'hogy tíz deká-e a három forintos adag ... Bár úgy tűnik,. kis jelentőségű az ügy, hiszen pár deka hiány csu­pán filléreket jelent, de ez nem igaz, hiszen, ha például a hentes téved egy dekát a vevő kárára, ezer forintos büntetésnél nem kap kevesebbet. Márpedig a fagylalt is árucikk, ha ném is olyan fontos, mint a -marhahús... Mi is mérünk Mindenki megkapja a beosztá­sát. A főszereplő két kislány: Mar­ton Emese és Csapó Ildikó. Tíz­évesek, imádják a fagylaltot, no meg persze a „kalandot” — csep­pet sem izgulnak. Egyikük 4,50- ért, tölcsérbe, másikuk 15 forin­tért, üvegbe vesz fagylaltot. Mi feltűnés nélkül követjük őket, s a végén lemérjük az adagokat, van-e hiány. Mikor elindulunk, a kereskedel­mi csoport társadalmi ellenőre, Stefán Lajos felsóhajt: — Azért én annak örülnék legjobban, ha minden rendben lenne... Egymásra nézünk, bólintunk. A bejárat előtt állunk meg, fél szemmel a lányokat lessük, most szolgálják ki őket. Ráérősen kö­zelednek, de nem nyúlnak a fa­gyihoz, megbeszéltük. — A vezetőt küldje ide, legyen arról beszélgetünk, mennyi a for- Igálom. Estére teli a persely apró­pénzzel, 1800 forintot is kiszed­tek már belőle. Ez jó pár vödör fagylaltot jelent. Néhány kérdés azonban megoldatlan. És ha több? Ahhoz ugyanis, hogy a tízforin­tos kivételével minden érme be­lief érjen, el kellett távolítani azt a pöcköt, ami megakadályozza, hogy gombnyomás előtt a tartály­ba ürüljön a pénz, így, -ha valaki átveszi a szolgálatot, de* a vevő a váltótársnak fizetett, már nem látja, mennyi fagyit mérjen. Kö­rülményes a -kérdezés is, mert a kiadó ablak lent van, külön le kell hajolni, ha beszélni akar az eladó és a vevő. Az utcán is, itt bent, az üzletben is nagy a zaj, az elhallás veszélye fönnáll. Figyelem közben az árusítást. A szemmérték és a gyakorlat a fontos: csak nagyjából minden tizedik fagylalt -kerül a mérlegre, de inkább a vevő javára van el­térés. Fölmerül persze a kérdés, hogy szabályos-e ez, hiszen így meg az étterem károsodik, de mit lehet tenni? Ahogy figyelem, 2—3 dekánál kisebbet nem nyom a gép. Ha kevesebb, persze tesznek hozzá, de a többől hogyan vegye­nek, le? Kiskanállal? Nem lenne ízléses -látvány... (Mellesleg: in- káíbb -több legyen, mint keve­sebb az adag, ezért senki sem panaszkodik...) Elköszönünk, aztán kint meg­állunk egy percre. — Hát én csak azt mondom — fújja ki magát a főelőadó —, hogy soha rosszabb eredményt ne kap­junk. Én pedig azt gondolom, itt az ideje, hogy elhozzam kislányo­mat az óvodából. Hazafelé menet kezébe nyomok -három forintot, vegyen érte fagyit. Csillogó szemmel, büszkén tán­col vissza. — Nézd, apu! Nézem. Lefogadnám, hogv leg­alább 15 dekás az adag... Így le­gyen mindig, mindenkinek. Ballal József • Félautomata megoldás. Kulcsa: szemmérték és gyakorlat... • Bőven megvan az adag. szives — intézkedik Besenyei Zol­tán. Eltelik vagy két perc, mire Kovács József kisiet az irodájá­ból, a pénzszámlálást nem hagy­hatta aibba. Mérlegre tesszük a fagylaltot. Az üvegbe 50 helyett 53 dekát eresztettek, bőven mértek. A töl­csérben 15 helyett csak 12 deka van. Ki adta? Elkövettünk egy hibát: egyi­künknek be kellett volna menni, hogy figyelemmel kísérje az árust. Kiderül, éppen váltás volt, s egy percen belül hárman is adta-k fa­gyit. Komonyi Ottilia vállalja, hogy talán ő volt, de — erre hár­man vagyunk tanúk — mégsem lehetett, mert akkor vette át a posztját, amikor beléptünk. A kislányok is -bizonytalanok, így, tekintettel arra, hogy együtt vá­sároltak, s hogy a többlet, illet­ve a hiány kiegészíti egymást, Be­senyei -hajlandó elnézni az ügyet egy figyelmeztetéssel. Stefán La­jos is egyetért. (Csak zárójelben: külön tiszteletem Komonyi Otti- liáé, aki hang nélkül vállalt olyas­mit, ami meggyőződésem szerint nem is az ő hibája volt.) Felenged a nyomott hangulat,

Next

/
Thumbnails
Contents