Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

1980. július 19. • PETŐFI NÉPE • 1 A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉNEK VÉDELMÉBEN Széles körű ellenőrzés A napokban a rendőrség, a ke­reskedelmi felügyelőség szakem­berei és társadalmi ellenőrök vizs­gálták az állami vendéglátó, az áfészek büféit, italboltjait azzal a céllal, hogy mennyire tartják be a rendelkezéseket, megkárosít­ják-e a vásárlókat, kiszolgálnak-e ittas egyéneket? A széles körű ellenőrzés során mintegy félszáz kereskedelmi egységet látogattak meg a megbí­zott szakemberek, ahol nemcsak hogy feltárták a hiányosságokat, szabálytalanságokat, de figyel­meztető, nevelő szándékú hely­színi bírságolást is alkalmaztak. A megállapítások, a tapasztalatok bizonyítják: van bőven tennivaló a belső ellenőrzésben, a szabályok betartásában. Sajnos, a vásárlók maguk sem képviselik saját érde­küket, nem számolnak utána, nem nézik a mérleget, vagy a kiöntött italt, s amit a pénztáros számol, azt megjegyzés nélkül kifizetik. Néhány jellemző esetet szeret­nénk kiragadni a sok 'közül s bi­zonyítani, mennyire szükségesek ezek az időnkénti, meglepetés­szerű ellenőrzések, mennyi visz- szaélés történik. Az egyik vizsgá­latot végző brigád a kiskunhalasi 546-os számú eszpresszóba tért be (a megyei vendéglátó vállalat egyik üzemegysége). Feltűnt, hogy egy férfi az asztalra ráborulva aludt, előtte egy félig telt sörös­üveg volt. Nem volt könnyű föl­ébreszteni az illetőt, aki olyan ré­szeg volt, hogy még a nevét sem tudta megmondani. Nyilvánvaló, hogy nem attól a fél üveg sörtől rúgott be ennyire, már ittasan tért be az eszpresszóba s mégis ki­szolgálták. A kereskedelmi fel­ügyelő ezer forint helyszíni bír­sággal sújtotta Veréb Erzsébet Kecel, III. kerület 41. szám alat­ti lakost, üzletvezető-helyettest. Kalocsa, Piros Arany eszpresszó. A lágyfagylaltgép mellett sor­ban álltak az emberek, a nagy melegben jólesett mindenkinek a hideg fagylalt. Az adagolást Ber­ta Jolán felszolgáló végezte, ám nem mindig találta el pontosan az adagok mennyiségét. Így tör­tént, hogy 20 deka fagylalt he­lyett 15 dekát mért, tehát a vá­sárlót megkárosította. 500 forint helyszínbírságot fizetett. Az ellenőrzést végzők vala­mennyi bevált módszert alkal­mazták, így a próbavásárlást is. Tiszakécskén az áfész 220-as szá­mú büféjében sült kolbászt, ke­nyeret, sört, mustárt rendeltek. A számolásba azonban hiba csúszott, nem a vásárló javára. Jóljárt Já- nosné üzletvezető-helyettes a ki­szolgált sertéskolbász 22.40 forin­tos ára helyett 32 forintot szá­molt, azaz 9.60 forinttal többet. Igaz, hogy az 1.20 forintos mus­tárt nem számolta fel, de így is a 37.80 helyett 46.20 forintot fizet­tek. A helyszíni bírságolás ez esetben már nem volt célraveze­tő, ezért jegyzőkönyvet vettek fel, s később állapítják meg a bírság összegét. Kiskunfélegyháza, áfész 27-es számú italbolt. A próbavásárlás során 2.28 forinttal számoltak töb­bet s ez esetben is helyszíni bír­ságot szabtak ki. A Kiskun Ét­teremben Ézsiás Józsefné, Kis­kunfélegyháza. Vöröshadsereg út­ja 13. szám alatt lakó csapos mér­te az italt. Utánamértek s a ki­mért szeszmennyiség kevesebb­nek bizonyult. Kiszámították: a szűkmérés összege 6.65 forint. Itt sem maradt el a bírság. Az ellenőrzés — természetesen — más jellegű szabálysértések felderítésére is kiterjedt. Vizsgál­ták a fiatalkorúak itallal történő kiszolgálását, de nem felejtkez­tek meg a bögrecsárdák meglá­togatásáról sem. Apostagon a Te­mető utca 17/a. számú házba reg­gel 8 órakor toppantak be a rend­őrök, s Ráczki Pálné szó nélkül kiszolgálta őket. A kétszer fél de­ci pálinka 16 forintba került. Nem tagadhatott, hiszen a két vendé­gen kívül még más is tartózkodott a helyiségben, aki előtt ott állt a féldeci az asztalon. Ráczki Pálnét feljelentették. Lehetne sorolni tovább a kü­lönböző példákat, s egyre-másra ismételni a már ismert kifejezése­ket : szűkmérés, többletszámolás, ittas személy, vagy fiatalkorú ki­szolgálása. A vendéglátó egységek felettes szervei rövidesen meg­kapják azokat a konkrét jegyző­könyveket, leveleket, amelyek pontosan vázolják a feltárt hiá­nyosságokat, megjelölik azokat a személyeket, akik vétettek a sza­bályok ellen. A felettes szervek­nek, a belső ellenőrzésnek a fel­adata, hogy ezeket a hiányossá­gokat, visszaéléseket megszüntes­sék, s a jövőben elejét vegyék. Ezt kívánja a vásárlók érdekeinek vé­delme, a kereskedelmi és vendég­látói etika. Gémes Gábor A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENYEK HASZNA Bács-Kiskun az élen! Nálunk már tervezhető a társadalmi aktivitás! Fő helyen őrzik a településfejlesztési ver­senyeken kiérdemelt díjakat, okleveleket a községgyarapításban legaktívabb falvak ta­nácsai. Évtizedek alatt izmosodott tekintélye van e nemes vetélkedésnek! Egyre ösztön­zőbbé, egyre tartalmasabbá, fejlődésünk mind dinamikusabb tényezőjévé vált a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács és a Ha­zafias Népfront megyei Bizottságának felhí­vására kibontakozott versenymozgalom. A csoportosítással, ügyeskedéssel „manipu­lálható” tényszámoknál szívesebben hivatko­zom a tényekre. Nézzenek körül mifelénk a jól szervezett településfejlesztési versenyek használatára, hozadékára kíváncsiak. Jönnek is a lakóhelygyarapító szellemi és anyagi energiák aktivizálási módszereinek az átvéte­lére. Mint mondják: a falu- és városgazdagi- tási tapasztalatok dús kaptára Bács-Kiskun. A látottak alapján igazat ad­nak a megyei tanács legutóbbi összefoglaló értékeléseinek. „Az áhlami fejlesztési eszközöket im­már hagyományosan kiegészíti a dolgozók társadalmi munkája, je­lentős forrásbövítő tevékenysége, aminek kihasználása nélkül nem tudnánk megvalósítani sem a helyi településpolitika céljait, sem a központi területfejlesztési elgondolások Bács-Kiskun me­gyére vonatkozó részét.” Mi történt tehát’ Ha nincs aranybánya A kommunális elmaradottsá­gukra húsz-huszonöt esztendeje rádöbbenő falvakban egyszerre kellett volna víz, járda, nagyobb csoportok befogadására alkal­mas épület, Észak-Bácskát és né­hány város környéki községet ki­véve, villany, ravatalozó és tan­terem. Saját aranybányák nélkül keveset segíthettek a járások. Mit tehettek? Azt mondták, hogy pénzfiaztató helyekre adják ami­jük van, amit a megyétől kap­nak. Díjakkal, többlettámogatás­sal buzdítják az önmagukon se­gítő falvakat. A helyi tanácsok a lakosságra bízták a választást. Mit építsünk először, másodszor? ... Maguk is meglepődtek, hogy már a többségi akaratot kifejező vállalkozás meghatározása meny­nyire élénkítette a közéletet. A településfejlesztési verseny az új szocialista nagyüzemeknek is módot adott a sok áldozattal járó forradalmi átalakulás szükséges­ségének, előnyeinek újabb bizo­nyítására. A termelőszövetkeze­tek, szakszövetkezetek álltak a mozgalom élére; számíthattak rá­juk a tanácsok. Adhattak gépe­ket, adhattak szakembereket, ad­hattak építési anyagokat, mert volt miből, mert „a mi téeszünk adta” büszkeség növelte a tagság önérzetét. (Mindez a falusi ipari üzemekre is érvényes.) Tucatnyi vízmű, számos mű­velődési otthon, több száz kilo-, méter szilárd burkolatú járda, sok tornaterem épült a második, harmadik ötéves terv időszaká­ban. Változtak a lehetőségek, változtak a célok. Űj gyermek- intézmények sora felelt az igé­nyek kihívására. Jutott energia strandfürdőre is, egyre több fá­sításra, parkosításra. Orvosi ren­delő, sportcsarnok, csatornázás is mind gyakrabban található a vál­lalások között. Nemcsak falun Bács-Kiskun történetének kró­nikása gazdag, lelkesítő forrás­ként használhatja a versenyekről készített értékelést. Először Ma­daras, Alpár, Bácsbokod, Drág- szél, Kaskantyú, Solt, Tiszakécs- ke szerepelt a legjobban. 1960. és 1970 között Császártöltés, János­halma, Soltvadkert, valamint Hajós, Felsőszentiván is „dobogó­ra” került. Az ezerkilencszáz- hatvanas évek első felében Ti- szakécske, Kunpeszér, Kunfehér- tó felelt meg leginkább az érté­kelési követelményeknek. (A ver­senyt több kategóriában rendez­ték: nehezen vethető össze egy kis lélekszámú falu teljesítménye egy nagyközségével.) A mindig le­leményesen szorgos Tiszakécské- hez fölzárkózott Harta, Dunave- cse, Szánk. Az elmúlt két évti­zedben Gara, Csátalja, Fülöphá- za, Kelebia, Kunadacs, Nagyba- racska is ügyesen kihasználta a verseny ösztönzését Kezdetben azt hitték, hogy a falvak profitálhatnak többet a településfejlesztésből. Innen a mozgalom elnevezése. (A község­fejlesztés a német der Gemeinde = község, közösség, gyülekezet kifejezéssel is rokonítható.) A leglátványosabb, a legvisszhango- sab'b sikerrel azonban mindmáig Kiskunhalas, a város kategória első győztese büszkélkedhet. Rei- le Géza tanácselnök vezetésével évtizedes, évszázados álmokat váltották valóra. Lecsapolt nádas helyére uszodát varázsoltak. Or­szágos szenzációnak számítót vá­sárcsarnokuk. Kecskemét, Kalocsa is jó néhány nagy teljesítmény­nyel büszkélkedhet, Bajának sincs háza .is a „díjasok” közé tarto­zik. 1 Többet a környezetért i A városok is más problémák­kal küszködnek, mint egy-két évtizede. Baját csatornázni kel­lett, Kecskeméten új munkahe­lyeket követeltek az állásnélkü­liek, Kiskunfélegyházát a hirte­len növekedés szorongatta. Nap­jainkra a felduzzadt lakosság el­látása másutt is nyomasztó gond­dá vált. Különösen a megyeszék­hely él át nehéz éveket. Sok ezer ideköltöző most tanulja (megta­nulja?) a városi létet. A na­gyobb térhez, több mozgáshoz, a természet közelségéhez szokott falusiak feszengenék a panelren­getegben, az elvesztett régi érté­kekért legfeljebb új otthonuk ci­vilizációs kényelmével kárpóto- lódnak. Az elszemélytelenedő la­kótelepeken az is közönyösen nézi a gaztengert, a tönkretett pado­kat, játékokat, aki odahaza egyet­len gyomot se tűrt meg háza kö­zelében. Alkalom, szándék, biz­tatás, emberi kapcsolatok, dir- rekt érdekeltség hiányában a lakótelepi társadalmi munka ér­téke messze elmarad a megyei átlagtól. A családi-, vagy társas- ház-övezetiek könnyebben nyúl­nak a fűnyírógép után, szíveseb­ben áldoznak közügyekre. Az állagmegóvás előtérbe kerülése is nehezíti- a szervezést. Szíveseb­ben teszünk valamit az újért, mint egy már — úgyis — meg­lévőért. Elsősorban a város környéki és a már fejlett falvak összkomfor- tosításána'k a gyorsítására buzdí­tanak majd az új versenykiírá­sok. (Vonzó, a modern civilizá­ció és a falusi életforma előnyeit egyesítő települések jobban meg­fogják a lakosságot, csökken a városokba áramlás üteme.) Reálisan számolhatunk a jövő­ben is a lakosság és a kollektívák társadalmi munkájával. A me­gyei tanács illetékeseinek a véle­ménye szerint ez az aktivitás ná­lunk már tervezhető tényező. „Arra számítunk, hogy ez a for­rás a következő években sem fog elapadni." □ □ □ A reményt a településfejlesz­tési versenyek még szunnyadó lehetőségei táplálják. Kapjanak továbbra is zöld utat az új kez­deményezések, legyen még ver­senyszerűbb a verseny. Heltai Nándor Négy évtized a munkásmozgalomban ,,Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága nevében tisztelettel, elvtársi megbecsüléssel köszöntelek párttagságod 40. évfordulója al­kalmából. A négy évtizedes mozgalmi tevékenységed szorosan kötődik Bács- Kiskun megyéhez, Kecskemét városához. Mint megyei vezető felelős­séggel irányítod, segíted a gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvaló­sítását. Közéleti tevékenységedet elvi elkötelezettséggel teljesíted. Köszönetét mondunk eddig végzett áldozatkész munkádért, amelyet a megye szocialista fejlődéséért kifejtettél. Az évforduló alkalmából erőt. egészséget, a további tevékenységed­hez sok sikert kívánunk.” Ezeket a sorokat a megyei pártbizottság köszöntő levele tartalmazza, amelyet Fekete László elvtársnak, a forradalmi mozgalom már a felszaoadulás előtti harcosának címezlek, a megyei pártértekezlet napjaiban. Fél évvel a második világhábo­rú kitörése után kapcsolódott az illegális mozgalomba. Fekete László, a KISZÖV elnöke. A fa­siszták halált kiáltottak akkori­ban mindenkire, aki baloldali volt. Nem túlzás, hogy aki azok­ban a nehéz időkben a kommu­nisták közé állt, az életét tette kockára. — Ezerkilencszázhúsz július tizedéken születtem Kecskeméten. Apám kőműves segéd, anyám pedig mőiszabó-segéd volt — mondja magáról a veterán. — Kis kölyökként kezdtem dolgoz­ni, akárcsak öt testvérem. Két bátyám után kőműves segédmun­kás lettem én is. Később cipész szakmát tanultam, és 1937-ben fölszabadul tam. Tizenhét esztendős koromban kerültem szervezett munkások közé. Olyan nagyszerű, bátor emberekkel hozott össze a sor­som, mint például Molnár Erik és Sándor György, aki Ságvári Endrével állt kapcsolatban. Sán­dor György tagja volt a párt Oszágos Ifjúsági Bizottságának, ő különösen nagy hatást gyakorolt rám. Fekete László gyűlésekre, fel- világosító munkára, a Szovjet­unió melletti propagandára, til­tott olvasmányok terjesztésére és fasisztaellenes jelszavak éjszakai falrafestésére emlékezik többek közt az illegalitás időszakából. □ □ □ A felszabadulás után a szövet­kezeti mozgalomban kapott fel­adatot a párttól, s az idén har­minc esztendeje, hogy az ipari szövetkezetek megyei szövetségé­nek élén áll. — Kezdetben az OKISZ Szol­nok, Csongrád és Bács megyei közös, kecskeméti kirendeltségé­nek voltam a vezetője, s később változott a beosztásom megyei KISZÖV elnökséggé — tájékoztat Fekete László. — Mi volt a kezdeti időben a fő feladatuk? — Kisipari termelőszövetkeze­tek szervezése a három megyé­ben. A negyvenes évek végén Bács-Kiskunban még csak mind­össze hét-nyolc ipari szövetkezet működött. Ötvenkettő-ötvenhá­romban fjedig már száznál is többre rúgott a számuk. A szo­cialista iparosításnak, különösen a mi ipar nélküli megyénkben rendkívül fontos részét képezte a mi akkori munkánk. — Nem lehetett könnyű meg­győzni a kisiparosságot a szö­vetkezés előnyeiről... — Az emberek zöme félt a kö- zösködéstől, s ez természetes, hi­szen akkor még csak elméletben tudtuk bizonyítani a szövetkeze­tek életképességét, az országépítő munkában való fontosságukat, s azt a biztonságot, amelyet a tag­ságuknak nyújtanak. 'Gondoljunk bele, hogy mennyire új volt ak­kor nálunk a szövetkezés gon­dolata. De a történelem igazolta, hogy helyes gondolat volt. Sok régi szövetkezeti tag mondta már el, hogy nem bánta meg, amiért belépett a közösbe és kitartott ott. Az ő szavuk jelenti számom­ra a mozgalom emberi oldaláról nézve a legfőbb igazolást a szer­vezés nehéz éveire. — Mikor ért meg rá a szövet­kezeti ipar, hogy a hatékonyabb gazdálkodás érdekében _ átszer­vezzék, egyesítéseket hajtsanak végre? — A hatvanas években hajtot­tuk végre az ésszerű egyesítések zömét, a szakosodás, a profiltisz­títás érdekében. Az idén ér vé­get a tízéves rekonstrukciós prog­ramunk, amelynek a szövetkeze­tek korszerű kis- és középüzem­mé való fejlesztése volt a fő cél­ja. Megállapítható, hogy a szö­vetkezeti ipar egészét tekintve sikerrel járt, bár néhány egysé­günk még elmarad a követelmé­nyektől. Bács-Kiskun szövetkezeti ipara kitűnő eredményeket ért el az utóbbi évtizedben. A termelési értéke tavaly már 3,3 milliárd forint volt, s ezzel a szocialista szektor produktumának 15 szá­zalékát adta. Az V. ötéves terv egyik kiemelkedő sikere, hogy a tervet túlszárnyalva, már 1979-re megkétszerezték a tőkés exportot, 1980 helyett. Tíz év alatt 4 ezer lakást építettek a szövetkezetek. A lakossági és egyéb szolgálta­tások értéke 300 millió forintra nőtt. — Tömérdek tapasztalattal a háta mögött hogyan látja a szö­vetkezeti ipar jövőjét? — kérde­zem a KISZÖV elnökétől. — Tevékenységünknek min­denkor a párt határozatai adják meg az irányt. A XII. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozatából következik, hogy az életkörülmények további javí­tása érdekében még nagyobb fi­gyelmet kell- fordítani a szolgál­tatások fejlesztésére. A szolgál­tatások körének bővítésére és a minőség javítása érdekében ru­galmasabb szervezeti formákat kell kialakítani. — Ez utóbbi alatt mit ért? — Néhány évvel ezelőtt me­gyénkben kezdeményeztük a szol­gáltatások nagy vonzáskörzetekre kiterjedő szervezeti egységeinek létrehozását, például gépjármű­javításban, textiltisztításban sa­többi. Ez a szervezeti forma nem hozta meg a várt eredményeket. Általa nőtt a nem termelő lét­szám, s nem mindenben szolgálta a lakosság igényeinek gyorsabb és jobb minőségű kielégítését. E tapasztalatok alapján most az a feladatunk, hogy ezeket az egy­ségeket megbontsuk, növeljük a helyi egységek hatáskörét, önálló­ságát. Az életihez kell igazítani a szervezeti formát, így is fogal­mazhatunk. Növelni kell az öni elszámoló egységek számát, és egyetértek a kis, akár csak tíz emberből álló szövetkezetek lét­rehozásának gondolatával. A cél a szolgáltató tevékenység hatás­fokának növelése, a sok felesle­ges adminisztrációs munka ki­küszöbölése. Ami az árutermelést illeti, to­vább tudjuk növelni a minden piacon értékesíthető termékek előállítását, az állami vállalatok­kal, a mezőgazdasági és a fo­gyasztási szövetkezetekkel való kooperációt, csak ehhez műszaki fejlesztésre és a tartalékok foko­zottabb kihasználására van szük­ség. Fiatalabb a koránál — állapí­tom meg magamban, miközben itt, a szövetkezeti székházban Fe­kete Lászlót hallgatom, akit szá­mos kormány- és miniszteri elis­merés után a 60. születésnapja alkalmából Szocialista Magyaror­szágért Érdemrenddel tüntetett ki az Elnöki Tanács. A. Tóth Sándor NÁDAZOK sok szó esik a népi iparos- hagyományok­ról. Kirakodó vásárokon, mü- helytárlatokon vagy repre­zentatív kiál­lításokon gyak­ran találkoz­hatunk a már kihalt vagy még élő, de kevesek által müveit mes­terségek em­lékeivel, esz­közeivel és ter­mékeivel. A népi iparos­kultúra egyik érdekes és sa­játos ága a ná­dazás. A dunakömlődi Balogh- testvérek azon kevesek közé tar­toznak, akik családi hagyomány­ként folytatják a nádazást. Legutóbb Izsák matyói határ­részén, Pásztor Jolán tanyáján dolgoztak a fiatal mesterembe­rek. Számtalan megrendelő várja őket: juhhodályokat, kiállítási pavilonokat, nyaralókat tetőznek, nádaznak. A nádasok — falujuk­ban így nevezik őket — bizton­ságosan mozognak a furfangos ügyességet, bátorságot kívánó munka közben a tetőkön. Új lehetőségek a sebészet előtt Utolsó teljes munkanapjához érkezett a budapesti élettani vi­lágkongresszus. A pénteki előadá­sok közül óriási érdeklődés kísér­te John Vane angol professzor beszámolóját, aki a nemrégiben felfedezett Prosztaciklin nevű vegyületről beszélt. Ez a tüdőben képződő anyag a véralvadást be­folyásolja, ezért- forradalmasítja a vese- és szívműtéteket. Erről már sok szó esett a kongresszuson, de pénteken azt is bejelentették, hogy a Prosztaciklihnel tüdőembólia és az asztmás betegségek is gyógyít­hatók. Noha az új vegyülettel még csak alapkutatások folynak, már megoldották üzemi előállítását is. Igaz, erre csak két gyógyszergyár képes a világon, ám az egyik ép­pen a magyar Chinoin, amely szá­mos európai intézetnek szállítja már az értékes anyagot. (MTI) Magyar számítógépek Líbiába Első ízben exportál a magyar ipar komplett számítógépet hazai fejlesztésű speciális rendszer- programmal együtt Korábban a magyar számítógé­peket csak önállóan szállították külföldre, elsősorban a KGST-or- szágokba, valamint néhány nyu­gat-európai országba. Most a Chemimas vállalat fővállalkozá­sában exportálják Líbiába a Vi­deoton R—10 típusú berendezé­sét a Központi Fizikai Kutató In­tézet programjával. Ott egy, szov­jet cégek által létesítendő kuta­tó-oktató nukleáris reaktor ellen­őrző munkáit végzik majd a ma­gyar programmal és komputerrel. A szerződéskötésre versenytár­gyalás után került sor. amelyen neves amerikai, francia és japán cégeket előzött meg a magyar ajánlat (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents