Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. július 19. A SZOMSZÉDBAN LÁTTUK Krémfehérsajt dollárért Élelmiszer-gazdaságunk felépítéséből következik, hogy különösen nagy jelentősége van a devizát hozó termékek forgalmazásának. Meglehetősen régi hagyományokkal rendelkezünk e té­ren, hiszen hazánk már évszázadokkal ezelőtt is élelmi­szer-exportáló ország volt. Ügy tartják: Mária Terézia ko­rában, ha a bugaci, vagy a hortobágyi gulyás rácsapott a szarvasmarhára, az meg sem állt Milánóig. Később világ­i-nevet szerzett a szalámi, a kalocsai fűszerpaprika. A közelmúltban pedig már a megyében gyártott zöldségszá- rítmányok és gyümölcsaszalványok is sikert aratnak a nyugatnémet, az angol, az amerikai, valamint a japán piacon. Ez idáig a tejipari termékeket zömében a hazai kereskedelem értékesítette. E hagyomány meg­szakításában jö példát mutat a Csongrád megyei Tejipari Válla­lat. ahonnan elsőként exportál­nak az arab országokba, külön­leges keleti igényeknek megfelelő technológiával készült krémfe- hérsajtot. Az elmúlt két év alatt ez a termék slágercikk lett a Kö­zel-Keleten. A fokozódó kereskedelmi igény eredménye, hogy a kisteleki sajt­üzemet korszerűsítették. A vál­lalat a beruházáshoz szükséges pénzt exportfejlesztési hitelből kapta. Rekordidő alatt készült el a rekonstrukció i is, hisz az építé­si, szerelési munkákat nem egé­szen egy év alatt befejezték úgy, hogy 1978. második felében már megkezdték a termelést a vado­natúj gépsoron. Olcsóbban, kevesebb tejből Egyetem kísérletsorozatot folytat. A tejsavót állati takarmányozás­ra használják fel. A sűrített, ma­gas tápértékű folyadékot más ta­karmánnyal keverve hasznosítják a szegedi Felszabadulás Termelő- szövetkezetben. Ha a kísérlet si­kerrel zárul, kettős eredményt érnek el. A tejsavót, amelyet ed­dig a csatornába öntöttek, víz­szennyeződést okozva, ezentúl magas beltartalmú takarmány­ként értékesíthetik. Csongrád megye és Bács-Kis- kun megye bácsbokodi vonzás- körzete tavaly is 10 százalékkal több tejet termelt, mint az azt megelőző évben. Az előrejelzések szerint az idén is hasonló növe­kedésre lehet számítani. Ezért is hasznos különösen az új üzem tevékenysége. Hiszen a lakossági tej és a tejtermék előállításához szükséges mennyiségek alapanya­ga csupán a napi felvásárlás 70 százalékát teszi ki. A fennmara­dó 30 százalékból pedig kénytele­nek kevésbé értékes takarmány- tejport előállítani. A tejiparosok nem vásároltak licencet a krémfehérsajt gyártá­sához, hanem a Tejipari Kutató Intézet mosonmagyaróvári kísér­leti telepén dolgozták ki az új technológiát. Az eljárást jelentő­sen lerövidíti a termék előállítási idejét is. Minőségcentrikus világunkban lényeges változás a régi techno­lógiához képest, hogy a készter­mék beltartalmi értéke növeke­dett. A hagyományosan készített krémsajtokból a vitaminok egy része, valamint a különféle lej­fehérjék — az összfehérjék kö­zel 20 százaléka — a gyártás so­rán a savóval együtt kivált. A most előállított termékeknél a szervezet számára nélkülözhetet­len anyagok a laktalbuminok — a tejfehérjék — csoportja is a sajtban marad. Olcsóbban, kevesebb tej fel­használásával készül az új ter­mék. A jelenlegi technológiával 1 kilogramm sajt előállításához 5 liter tejet használnak fel. Más eljárással ehhez 8,7 liter szüksé- kes. Elérték, hogy a legkorszerűbb tejipari berendezések — noha kü­lönböző országok gépgyárai. állí­tották elő — optimálisan üzemel­nek. A krémfehérsajt-feldolgozó gépsor ultraszűrője dán, sűrítője angol, a szivattyúk, a tárolótar­tályok pedig osztrák és nyugat­német gyárak ■ termékei. Tejsavó állati takarmányozásra A szűréskor keletkezett savó­ban 4 százalék cukor marad. Ez a gyártási melléktermék a tej- cl.i ,»r mellett még tartalmaz ér- i ekés növényi eredetű sókat is. . rí tejipari vállalat megbízásából ti Keszthelyi Agrártudományi Érdeklődés a tengeren túlról A kisteleki sajtüzem dollárért értékesíthető magas biológiai tar­talmú, a világpiacon is verseny- képes terméket gyárt. Külön örömükre szolgál az ott dolgo­zóknak, hogy az új technológiá­val egyeduralkodóvá váltak az arab országokban. A laborató­riumi és érzékszervi vizsgálatok egyértelműen bizonyították a kisteleki sajt elsőségét, a Hollan­diában és Csehszlovákiában gyár­tott hasonló termékekkel szem­ben. A sajt sikerére jellemző, hogy nemrégiben érdeklődtek már a tengerentúlról is; néhány ke­reskedő mintaszállítmányt ren­delt a TERIMPEX Külkereske­delmi Vállalaton keresztül. Végső soron két éve csak, hogy a rekonstrukció befejeződött, de a vállalat vezetői már az újabb bővítéssel foglalkoznak. A kiváló minőség eredménye, hogy na­gyobb mennyiséget rendelnek a vevők mint ahogy azt korábban, kereskedelmi szerződéseikben je­lezték. Húszmillió forintos beru­házással 500 tonna befogadóké­pességű hűtőtárolót építenek. Ez évente 4 millió, forinttal csökken­ti a vállalat költségterhét; ennyit fizettek ki ugyanis a bérhűtésért. Cj, nagy teljesítményű ultraszű­rőt is vásárolnak majd, így éven­te 30 millió liter tej feldolgozása történik az üzemben. A korszerű technológia teljes birtokában megvan a kereskedel­mi és pénzügyi feltétele annak, hogy ilyen mértékben is növel­jék kapacitásukat. A tejipari vállalatok üzemei közül a kisteleki az egyedüli, ahol kizárólag exportra termel­nek. Naponta érkeznek és indul­nak a kamionok értékes, az or­szágnak dollárt hozó tejtermé­kekkel. Sz. P. • A tálcákban érlelt sajtot praktikus szerkezettel egy kilogrammos darabokra szeletelik, hogy aztán az asszonyok húszasával fémdobozba rakhassák. (II.) Brigádjával való ta­lálkozásunk csak tovább nö­velte Kurucz Béla iránti ér­deklődésünket. Hiszen mint azt Görbics Mihály, a Kecs­keméti Közúti Építő Vállalat kiskunhalasi építésvezetősé­gének főnöke is hangsúlyoz­ta: a közösség jó szelleme, szervezettsége és munkasike­rei főleg a brigádvezető sze­mélyével függenek össze. A Szabó Ádámtól kapott lak­cím birtokában a jánoshalmi fut- ballpálya környékén a Vadász utca felől tudakozódunk. Az ut­canevet nem ismerik a megkér­dezettek. Azt ellenben tudják, hol lakik Kurucz Béla. — Látják ott azt a piros ke­rítést? Az övé — hangzott egy fiatalember útbaigazítása. S a községszéli utcában csakugyan célihoz érünk. A rozsdátlanítóval pirosra fes­tett vaskerítés mögött salaktéglá­ból formált, jókora családi ház falai, amelyeket immár padlás­gerendák hidalnak át. Az udva­ron szakavatott kezek a tetőszer- kezet kellékeit faragják, ácsolják. A házigazda odaföntről, a ge­rendákról ereszkedik le nagy für­gén. Mint aki hozzászokott a vá­ratlan látogatókhoz, barátságo­san máris az új falak között megbúvó, régi házikójának szo­bájába tessékel bennünket. Ro­konszenves asszonyának jóvoltá­ból hamarosan friss feketekávé gőzölög előttünk az asztalon. Ku­rucz Béla pedig jólesőn fogadja az érdeklődést, és a kitárulko­zásra kész, nyíltszívű ember őszinteségével vallomásba kezd. Önmagáról, társairól, a brigád történetéről. — Tizenihat éven át a jános­halmi ládagyárban dolgoztam. Az ellenforradalom után, 1956-ban lettem a párt tagja. Kötelessé­gemnek tartottam, hogy a tag­gyűléseken véleményt mondjak, szóvátegyem a hibákat, fegyel­mezetlenségéket, így. az italozást is. -Ezt nem nagyon vették jó né­ven. A jutalomból sorozatban ki­hagytak. Elment a kedvem. Sógo­rom, Szabó Ádám javasolta: gye­re hozzánk, az útépítéshez. Ennek öt éve. Ez idő alatt a Hosszúihegyi Állami Gazdaságban többször is dolgoztunk. Mindig minket kérnek. Van becsületünk. Voltak ott előttünk más brigá­dok is, de... Ott ugye, szabadon van a bor, a pezsgő. Büszke va­gyok rá, hogy a mi brigádunk­ból egyetlen palackhoz soha sen­ki hozzá" nem"'‘nyúlt. 'És milyen jólesett, amikor munkaidő után maga az igazgató hívott meg min­ket a pincébe. Olyant még soha nem láttunk! Hat fehér köpenyes lány szolgált ki bennünket... Amikor otthagytam a ládagyá­rat és az útépítőkhöz kerültem, bizony nem szerettem, ami itt volt. Az egyik ember jobbra, a másik balra ivott, őgyelgett. Egyszer kijött a főnök és beszél­gettünk. Mondtam, én átveszem ezt a csapatot, feltéve, ha sza­bad kezet kapok. Megadták. Har- mineketten voltunk cigány dol­gozók. Az aranykoszorús útépítők I Szakavatott kezek a tetőszerkezet kellékeit faragják. A brigádvezető két fia társaságában. (Méhesi Éva felvétele) Kezdtem az embereknek ma­gyarázni, hogy jobb munkáért több pénzt kapsz. Lehet szép la­kásod, ruhád, jó ennivalód, meg minden. Ne kelljen a tanácshoz menni segélyért. Szégyenletes az. No és meddig tart az a kétszáz forint? Közlbevetőleg: nem emlí­tettem, hogy tanácstag is vagyok és tagja a koordinációs bizott­ságnak. Sok türelem kellett ahhoz, bor­zasztó idegmunka volt. Akinek nem használt a jó szó, gondolt egyet, és nem jött dolgozni, az megkapta az első írásos figyel­meztetést. Így ment. Lassan fo­gyatkozott a csapat. Hogy úgy mondjam: kiszóródott a selejt. Maradtunk tizennyolcán. Akkori­ban mondtam a fiúknak: alakít­sunk szocialista brigádot. Jó, mondták. Ez 1976-ban volt. És dolgoztunk, ahogyan illik. Egyre jobban értettünk az útépítéshez úgy lestük el a szakmai fogáso- •■kafr.— ....-­Egyi k alkalommal, hogyszol­gálatban voltam — mert tizenha­todik éve munkásőr vagyok —, Ádám István tanár munkásőr társamnak mondom: megalakult a brigád. Nekem kevés osztályom van, de ők még ennél is keveseb­bet tanultak. Elvállalnád? Búto­ra Károly igazgató és Gödöllei István szb-titkár vállalták tanu­lásunk költségét, tehát a tanárok fizetését. Nekünk, amit csak le­hetett, olyan kedvezményeket ad­tak. És végig éreztük, hogy lel­kesednek, szurkolnak nekünk. Kitűnő vezetők. A kecskeméti központból a vizsgánkra is eljöt­tek. Még most is csak azt tudom mondani, hogy igen nagy dolog volt. Egész napi kemény munka után előfordult, hogy este tízig az iskolában voltunk. Nagyon jó tanárokkal, akik nemeseik taní­tottak, de a tanulásihoz igen hasz­nos tanácsokat is adtak. A tanítás kedden és pénteken volt. Ilyen­kor mindig mondtam: gyerekek, mosakodni, átöltözni szépen, és gyerünk az iskolába! Ez két évig így ment. A legnehezebb a vége felé volt, mert a hetedik-nyolca­dik osztályra maradt hat hónap. Tizenhármán vágtunk neki és kilencen elvégeztük a nyolc osz­tályt. Személyenként ötszáz fo­rint jutalmat, és egy forint óra- béremelést is kaptunk. Ezt nem sok vállalat teszi meg. De mi is, ami rajtunk áll, megtesszük. Leg­utóbb is, hogy a vállalat félévi tervéből pár héttel előtte több mint négymilliós munka hátra " tudtunk .segíteni. Hosz- szúlhegyen hárommillió, Kelebián- több mint egymillió hiányzott a tervteljesítéshez. És be tudtuk a munkát fejezni! Kelebián annyit dolgoztunk, hogy a dohányosok még csak rá se gyújtottak. Hat­hétezer négyzetmétert naponta megépítettünk. Úgy, hogy másnap reggel maga a művezető se akart hinni a szemének. Zenészekkel ennyit elérni!... Meg lehet nézni, hogyan öltöz­nek, milyenek a gyerekeik, az egész csalódjuk. Azt is, milyen a lakásuk. A ’két-három hízót le­vágják minden évben. Van mi­ből. Megdolgozunk érte, jól ke­resünk. A szavamra hallgat a brigád. Pedig előfordul, hogy" goromba vagyok hozzájuk. Csakhogy tud­ják, a javukat, a javunkat aka­rom. Amikor az igazgató kérésére a galaimbosi úton dolgoztunk, úgy tessék elhinni, szidtak bennünket a többiek. Mert szorítottuk a munkát, nem volt megállás. Míg a brigád egyik fele evett, a má­sik fele dolgozott. Aztán hallot­tuk ám a megjegyzéseket, hogy ezek a cigányok még csak nem is esznek... Mindenesetre jó ér­zés volt, amikor elkészült az út, jött hozzánk az igazgató, kezet fogott velünk. Kilencezret vit­tünk akkor háza! A galambosi út után Szabó Ádám kiváló dolgozó lett. Jóma­gam is, kétszer. Tessék elhinni, nincs év, hogy a mi brigádunk­ból valaki ne kapna elismerést, pénzjutalmat. Az útépítő válla­lat ilyen! De Jánoshalmán tud- j .jákrfi i a vezetők, s ’ hogy á j nagy- : snftözséjjben él egy .il^en _brSÍátf^..., Vallomását befejezve, Kurucz" Béla fölhörpintette az időköz­ben kihűlt feketét. Az építkezés éllenére, példás rendben tartott kis szoba falára irányítva tekin­tetünket megjegyezte: az lesz még a csúnya munka, amikor ezt lebontjuk. Majd, ha fent lesz a tető. Amikor búcsúzóul kikísért ben- ■ nünket, a kapuból az épülő ház­ra nézett. Most is előttem van a "tiszta életörömöt sugárzó arca. Perny Irén Klinikai inkubátorok Soltvadkertről A MEDICOR Művek soltvadkerti üzemének létrehozása nem tartozott a vidéki ipartelepítés „látványosságai” közé. Kezdetben a Szőlőskert Szakszövetkezet öreg malomban ki­alakított műhelyében, kis létszámmal, kooperációban ter­meltek a müveknek. Csak 1976-ban vette át a nagyvállalat a kis szövetkezeti üzemet, s csak ezután léptek ki a szerény keretek közül a korszerűsödés és a növekedés útjára. Mintegy 60 millió forintos építészeti és technológiai beruházással új üzemet is építettek, amelyet a múlt esztendő végén adtak át rendeltetésének. Az elektromedikai gyár új, soltvadkerti telepe a megye leg­korszerűbb, kisebb üzemeinek egyike. Az 1980. évi feladatok el­végzését már ott kezdte meg a kollektíva, s mint Keresztes Lász­ló telepvető elmondta, a régi mű­helyből való átköltözködés nem okozott termeléskiesést. Már ja­nuártól terv szerint dolgoztak, s eleget tettek a tőkés és a szocia­lista export, valamint a hazai megrendeléseknek is az év első felében. Az idei 110 millió forin­tos tervük időarányos részét tel­jesítették. Volt egy kis félév vé­gi „hajrá”, de arra nem az elő­irányzatok elérése végett volt szükség, hanem a második fél­évet kellett jól megalapozni al­katrészkészlettel. A megyei MEDICOR üzemben inkubátorokat készítenek, ebben az évben már több mint 3 ezer darabot. Az új üzem műszaki­technikai felszereltsége jó, de nemcsak eszközök tekintetében áll jól a kollektíva, hanem a szak­mai fölkészültsége is megfelelő ahhoz, hogy magas színvonalú termékeket állítson elő. Ezért kapták feladatul a vállalattól a legújabban kifejlesztett IKS 21 és IKS 22 típusú klinikai inkubá­tor! gyártását. A soltvadkertiek ké­szítették el az új gyártmány pro­totípusát, s most, a második fél­év elején állítják elő a harminc- darabos nullszériát. A klinikai inkubátor nem „vált­ja le” az eddig gyártott kórházi típust, hanem általa a választé­kot bővítik. Többféle szolgáltatás­ra konstruálták, mint az előző tí­pust, s a legkomplikáltabb, klini­kai esetekben van szükség rá. A jelenlegi kereslet alapján főként a fejlett tőkés országokban szá­míthatnak jelentősebb piacra e termékek forgalmazásánál. A solt­vadkerti üzemben készítik — mondta el a telepvezető — a men­tőautókban alkalmazott inkubá­tort is. A kevésbé fejlett újszülöttek orvosi ellátásánál nélkülözhetet­len inkubátorokra meglehetősen nagy a kereslet külföldön. Ideha­za már fölszerelték e fontos esz­közzel az egészségügyi intézmé­nyeket, s ez az oka, hogy a ter­melésnek csupán kis hányadát végzik 'belföldi megrendelésre. A jörvőben a gyártás fölfutására le­het számítani, s ezzel összefüg­gésben a MEDICOR Művek terv­be vette az elektromedikai gyárá­hoz tartozó soltvadkerti telep bő­vítését, s a jelenlegi, kétszáz kö­rüli létszám növelését. A nagyközségi üzemben szak­munkástanuló-képzéssel is foglal­• Stark Antal csoportvezető IKS 22 típusú klinikai inkubátort mu­tat be. (Pásztor Zoltán (elvétele) koznak, hogy olyan utánpótlás nevelkedjen föl, amely képes ele­get tenni az egyre magasabb mi­nőségi követelményeknek. A me­chanikai és az elektronikai mű­szerész a két alapszakma. A kép­zésihez korszerű műhelyt rendez­tek be. A tavaszi BNV-n nagy sikerrel bemutatott klinikai inkubátorból az utolsó negyedévben 200 dara­bot állítanak .majd elő. Fontos törekvés, hogy a termékek tőkés importból származó részeit igye­keznek hazaiakkal helyettesíteni. Á. T. S. / í

Next

/
Thumbnails
Contents