Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

2 ® PET Oil NÉPE #. 1980. július 11. KÉTNAPOS HATARZAR Újabb puccskísérlet Iránban események sorokban LUANDA ____________________ A dél-afrikai csapatok július 12-én újabb támadást indítottak Namíbia felől Angola ellen — kö­zölték kedden hivatalos forrásból Luandában. A támadás elsősor­ban a Cuando Cubango tarto­mánybeli Calai város ellen irá­nyult Pretoria egységei megpró­báltak átkelni a Cubangó folyón, de ellenállásba ütköztek és öt ka­tonát vesztettek. A közlemény sze­rint Angola számít a támadás folytatására, mert a, dél-afrikai egységek jelenleg pontonhidat ké­szülnek építeni a folyón. (MTI) JERUZSÁLEM ________________ Me nahem Begin izraeli kor­mányfő kedden élesen visszauta­sította azt az egyiptomi fölszólí- tást, hogy Izrael tanúsítson na­gyobb rugalmasságot a paleszti­nok korlátozott önkormányzatáról folyó tárgyalásokon. Szadat egyip­tomi elnök egy korábbi interjújá­ra válaszolva Begin tagadta, hogy Izrael felelős a tárgyalások siker­telenségéért. „Ha Szadat megegye­zést akar az önkormányzatról, ak­kor utasítsa küldöttségét, hogy az tartózkodjék a Camp David-i egyezménnyel ellentétes, a Jeru­zsálem újramegosztását célzó, az Izrael biztonságát és jövőjét ve­szélyeztető javaslatoktól” — han­goztatta Begin. BEJRUT 1______________ Kedden folytatódtak a lövöldö­zések Dél-Libanonbán azt köve­tően is, hogy kora délután az UNIFIL-erők közvetítésével tűz­szünet jött létre Szaad Haddad őr­nagy szeparatista milíciái, vala­mint a nemzeti hazafias és a pa­lesztin közös erők között. ISTANBUL_________________ Le lőtték kedden Istanbulban a Török Köztársasági Néppárt egyik parlamenti képviselőjét. Abdur­rahman Koksaglu éppen hivatalá­ból távozott, amikor a föltehető-* leg szélsőjobboldali merénylő rá­lőtt. A politikus a kórházban be­lehalt sebeibe. Ö az első parla­menti képviselő, aki a törökorszá­gi politikai terrorhullám áldozata lett. STOCKHOLM_________________ A Kambodzsai Népköztársaság kormánya rövidesen információs irodát nyit Stockholmban — kö­zölték kedden a svéd fővárosban. Az iroda vezetője Prom leng, ked­den már meg; is érkezett Stock­holmba. Irán határait — ellentétben a kedd éjszakai bejelentéssel — nem egy hétre, hanem csupán 48 órára zárták le. Némi zavar volt a hír körül, mivel a rádió már közölte az egyhetes zárlatról szó­ló m'rt, amikor a Forradalmi Ta­nács még éppen csak hozzálátott a kérdés megvitatásához. A tanács ülésének befejeztével Baniszadr államfő hivatalosan be­jelentette: az ország szárazföldi és tengeri határait, valamint légi­terét a bejelentéstől kezdve 48 óráp át tartják zárva, mivel a hatóságok tudomására jutott, hogy a múlt héten leleplezett ösz- szeesküvés tagjai külföldre pró­bálnak menekülni. Az érkező repülőgépeket fo­gadják a repülőterek, de a gépek 48 órán át nem hagyhatják el Irán légiterét. Iránban újabb, puccskísérletet lepleztek le, amely valójában a múlt csütörtöki összeesküvési kí­INDIA Polgárháború veszélye fenye­get az északkelet-indiai Assam államban. Az assami diákok szö­vetsége (AASU) nevű szervezet kedden illegálisan terjesztett do­kumentumában „totális forrada­lomra” szólított föl a külföldről bevándoroltak ellen. A harminchat pontos okmány „titkos társaság” alakítását irá­nyozza elő „különböző szinten, illegális helyiségekkel, egyetlen fennhatósággal, szigorú fegye­lemmel”. A társaság tagjainak fel­adata az lenne, hogy' azonosítsa Kínai támadások HANOI Mint a vietnami hírügynökség, a VNA jelenti, július 8. és 10. között kínai részről több alka­lommal tüzérségi és akna.tűz alá vették Hoang Lien Son, Ha Tuyen és Lao Cay vietnami határ menti tartományokat. A barbár támadá­soknak sok polgári áldozata és sebesültje volt, köztük idős em­berek, nők és gyermekek. A kí­nai lövedékek vietnami lakóháza­kat romboltak le, több helyen megsemmisültek a vetések. sérlet folytatása lett volna. Mint utólag kiderült, a Khomeini meg­döntését célul kitűző összeeskü­vést eredetileg két szakaszban akarták végrehajtani. Behesti ajatollaih, a legfelsőbb bíróság el­nöke, az Iszlám Köztársasági Párt egyik vezetője szerdán kijelentet­te: a második puccskísérlet ko­rántsem volt olyan veszélyes, mint az előző. A befolyásos iszlám vezető el­mondotta: nagy számban tartóz­tattak le olyan személyeket, több­ségükben katonákat, akikről fel­tételezik, hogy a puccskísérlethez valamilyen formában közük volt. Behesti ugyan nem közölte, hogy összesen hány személyt tartóztat­tak le, de hivatalos forrásokból származó értesülések szerint szá­muk 300 fölött van. Baniszadr iráni elnök szerdán, Khomeini ajatollahihal folytatott rövid tanácskozása után újság­íróknak kijelentette, hogy az ösz­a külföldi (többnyire bangladesi és nepáli származású) politikuso­kat, tisztviselőket, kereskedőket és munkásokat, s „helyi bíróságok” elé állítsa őket. Zail Szingh belügyminiszter — nyilvánvalóan a külföldiek kito­loncolását követelő titkos irat is­meretében — kedden az új-delhi parlamentben kijelentette, hogy a kormánynak megvannak az eszközei az ország integritását és szuverenitását veszélyeztető hely­zetek megszüntetésére. Vietnam határán A fegyveres provokációkkal párhuzamosan a kínaiak a határ­körzetekben folytatják a katonai technika összevonását, kémek és diverzánsok vietnami területre történő átdobását — közli a VNA, majd hangsúlyozza, hogy a kínai vezetésnek be kell szüntetnie Vietnam szuverenitását sértő pro­vokációit, és hogy az összes kö­vetkezményekért a kínai felet terheli a felelősség. (MTI) szeesküvési kísérletben való rész­vétel vádjával letartóztatottak ügyében még szerdán, de legké­sőbb csütörtökön összeül a rend­kívüli bíróság. Kihomeinival foly­tatott megbeszéléséről mindössze annyit közölt, hogy azon „a'fegy- veres, erők helyzetéről és irányí­tásáról volt szó”. * Törökország visszaadja Iránnak azt a helikoptert, amelyen a múlt hét végén két iráni tiszt Török­országba szökött, de a tisztek ki­adatására vonatkozó iráni kére­lem ügyében még nem született döntés — jelentette szerdán az iráni rádió Törökország teheráni ügyvivőjének szavait idézve. A tisztek, akiket a csütörtöki állam­csínykísérletben való részvétellel vádolnak, politikai menedékjogot kértek az Egyesült Államoktól. Ismeretes, hogy a két katonai sze­mély külföldre menekülése- nyo­mán rendelték el Iránban a hatá­rok lezárását. Schmidt aggodalmai rakétaügyben Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár kedden ag­godalmait fejezte ki a belga és a holland kormánynak az úgyneve­zett eurostratégiai rakéták tele­pítésével kapcsolatos habozó ál­láspontja miatt. A bonni kor­mányfő Pierre Werner luxem­burgi miniszterelnökkel osztja ezeket az aggályokat. Schmidt és Werner kedden ta­lálkozott Bonnban. A tárgyalás után a nyugatnémet kancellár közölte, hogy mindkettőjüket ag­godalommal tölti el „bizonyos” nyugat-európai országoknak a kö­zép-hatótávolságú amerikai raké­ták telepítésére vonatkozó tavaly decemberi NATO-döntéssel kap­csolatos habozása. A terv értel­mében — mint ismeretes — 572 amerikai rakétát állítanának rendszerbe 1983-tól a nyugat-eu­rópai országok területén. Az is’ köztudott, hogy a belga és a hol­land kormány eddig még nem mondott egyértelmű igent a tele­pítési programra. A nyugatnémet kancellár, aki két héttel ezelőtt éppen a közép- hatótávolságú rakétákkal kap­csolatos, tárgyalásokra tett szov­jet javaslattal tért vissza Moszk­vából, | most azt fejtegette, hogy a NATO-nak egyrészt tartania kell magát decemberi döntéséhez, másrészt azonban tanulmányoznia kell a szovjet ajánlatot. Polgárháborúval fenyeget a szeparatisták lázadása NAPI KOMMENTÁR £\V\ViV..V^\Y’.Vv'V:VA\Yr\:^ A jóbarátság jegében Jugoszlávia az átlagmagyar számára ■— s évről évre több hon­fitársunk szerez erről önálló ta­pasztalatokat — az Adria kék tük­rét, az utánozhatatlan szépségű kisvárosok történelmi látnivalóit, a meredek bércek fenségét, vagy­is a nyár örömeit idézi. Valójában sokkal többről van szó. Kapcsola­taink . a jóbarátság jegyében ör­vendetesen fejlődnek, s ma már — mint Veszelin Gyuranovics eluta­zása előtt elégedetten állapította meg — felölelik az élet minden területét. A magyar—jugoszláv kormány­fői tárgyalás ' újabb fontos sza­kaszt nyit a két ország együtt­működésében. Annál is inkább, mert déli szomszédainknál — akárcsak nálunk — most készül a következő ötéves terv. A köl­csönös tájékozódás lehetőséget te­remt arra, hogy 1981—1985. kö­zött az egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolat az- eddiginél is dinamikusabban'-fejlődjék. Jó alap ehhez a közelmúlt: mint a tárgyalásról kiadott közös közle­mény megállapítja, az 1976—1980. évi árucsere-forgalom előirányza­tát kölcsönösen túlszárnyaltuk. Közös teendő pedig bőségesen adódik a jövőre nézve. Mindenek­előtt a termelési és ipari koope­rációban, amely még számtalan tartalékot tartogat. A vas- és a színesfémkohászatban, a jármű­iparban éppúgy kínálkozik erre lehetőség, mint a mezőgazdaság­ban vagy az élelmiszeriparban. Nem kevésbé fontos megtalálni egymás kezét ' a szakosodásban vagy a harmadik piacon történő közös fellépésben. Ami ugyancsak hangsúlyt ka­pott a kormányfők .eszmecseréin: a közlekedés, a szállítás együttes tennivalóinak fokozottabb föltá­rása. S bizonyára sokakban ta­lált az is kedvező visszhangra, hogy a két miniszterelnök hang­súlyozta: hatékonyabban kell ki­használni az idegenforgalomban kínálkozó együttműködés lehető­ségeit.. Természetesen a nemzetközi helyzet is szóba került a kor­mányfők tárgyalásán. Budapest és Belgrád azonos módon, aggo­dalommal figyeli a világpolitiká­ban fújó ihűvösebb szeleket, és síkraszáll a nemzetközi biztonság, a világbéke megszilárdításáért, az enyhülés és a békés egymás mel­lett élés politikájának következe­tes folytatásáért. Ugyancsak egyetértésről tesz tanúbizonyságot a közös közlemény a fegyverke­zési hajsza megfékezésében, a le­szerelésre és a fegyverzetek kor­látozására irányuló konkrét in­tézkedések helyesemében. Megál­lapították a többi között, hogy a helsinki záróokmány valóra vál­tásáért és a madridi találkozó előkészítéséért és sikeréért továb­bi erőfeszítéseket kell tenni. Egy­szersmind hangsúlyozták az el nem kötelezett országok havannai csúcstalálkozójának fontosságát. Bizonyos, hogy Veszelin Gyura­novics budapesti látogatása jó al­kalmat kínált a két ország együtt­működésének elmélyítésére épp­úgy, mint az álláspontok kölcsö­nös tisztázására. Meggyőződésünk, hogy a jóbarátság jegyében or­szágaink és népeink újabb lehe­tőséget merítenek belőle a mind­két fél számára hasznos együtt­működés, elmélyítéséhez. Gy. D. Űjabb összetűzések Miamiban Üjabb faji jellegű zavargások robbantak ki kedden a Florida állambeli Miami feketék lakta gettójában. Hírjigynökségi jelen­tések szerint az incidensekben öt rendpr lőtt sebet- kapott és raj­tuk kívül is több mint húsz sze­mély megsérült. A megmozdulások ugyanabban a Liberty City nevű negyedben történtek, ahol májusban a faji zavargások sok halálos áldoza­tot szedtek, és súlyos anyagi ká­rokat' okoztak! A -'mostani fesemé- inyeketiM¥Rhbant4iS.?jikrai ßg. ,.yfllt, hogy rendőrök kedden délután, brutálisan rátámadtak három né­ger fiatalra, akik meg akarták akadályozni, hogy egy fehér «em­ber személygépkocsijával áthajt­son a feketék lakta Liberty Cityn. ‘ Ekkor kő- és palackdobá- ló fekete fiatalok csoportjai tűn­tek fel a városnegyed utcáin, lö­vések dördültek el. Két réndőr megsebesült. A hatóságok három­száz védősisakos rendőrt vezé­nyeltek Liberty Cit'ybe, és két helikopter cirkált a gettó fölött. A városnegyedet lezárták a for­galom elől. További lövöldözé­sekben három-másik-rendőr se­besült meg! Sok fekete vezető v.^epßgijye szerint a gettók állapota a hat­vanas évek, hatalmas polgárjogi megmozdulásaihoz hasonlóan is­mét a forrponthoz közeledik. Nicaragua egy éve Masaya, „a forradalom bölcsője”. • Boldog sandinisták • Újjáépítik az utakat Managuában. Egy esztendeje új korszak kez­dődött Nicaragua népének életé­ben. Anastasio Somoza diktátor lemondott minden tisztségéről és elmenekült a kis, hazánknál nem sokkal nagyobb, 2,4 millió lakosú „ibanánköztársaságból”. Történt ugyan még egy kísérlett arra, hogy a kegyetlen diktatúrát Somoza nélkül életiben tartsák, az „utód­elnök”, Urouyo azonban mindösz- sze 36 óráig volt képes ellenállni a hazafias erők rohamának. A Sandinista Nemzeti Felszabadítá- si Front 1979. július 17-én kivív­ta a végső győzelmeit. A kubai forradalom győzelme, két évtized óta először diadalmaskodott a nyugati féltekén fegyveres dikta­túra-ellenes küzdelem, azóta első ízben sikerült felkeléssel megdön- teni egy elnyomó rendszert. Évtizedekig „családi vállalkozás” Nicaragua az Észak- és Dél- Amerikát összekötő „szárazföldi híd” szívében fekszik, s 128 340 négyzetkilométernyi (területével a legnagyobb kiterjedésű Közép- Amerika államai közül, amelye­ket banánköztársaságoknak is ne­veznek. A forradalom győzelméig, több mint négy évtizeden át, a Somoza-(família valóságos családi vállalkozásként kezelte Nicara­guát. Tulajdonában volt az or­szág öntözhető . földterületének mintegy harmadrésze, a 350 na­gyobb ipari vállalkozás 33 száza­iéin. Nicaragua gazdaságában oly döntő szerepet játszó bányászat nyolcvan százalékát az Egyesült Államok cégei ellenőrizték, s a mezőgazdaságban igen komoly érdekeltségei voltak az észak­amerikai gyümölcsmonopóliu­moknak is. A nép hihetetlen nyo­morban élt. Az egy főre eső nem­zeti jövedelem csupán 158 dol­lár volt, a parasztcsaládok évi jövedelme a diktatúra esztendei­ben alig haladta meg a 120 dol­lárt. A lakosság mintegy hetven százaléka volt. írástudatlan. Somo­za kegyetlenül torolta meg, ha a dolgozó tömegek elkeseredésük­ben sztrájkokkal próbáltak tilta­kozni e rettenetes állapotok el­len, azonban azt már nem akadá­lyozhatta meg, hogy fegyveres szabadságharc bontakozzon ki az országban. E. harcból a lakosság minden rétege kivette a részét. Csatla­koztak a küzdelemhez mindazok a polgári erők, amelyeket más szempontból ugyan, de szintén sújtott az észak-amerikai nagy- vállalatokkal szövetkező Somoza- család elnyomása. Maga a sandi­nista mozgalom is, amely nevét a harmincas évek mártírhalált halt szabadságharcosától kölcsö­nözte, s vezetője volt a fegyveres küzdelemnek, a legkülönbözőbb színárnyalatú diktatúraellenes erőket egyesítette soraiban. A kö­vetkezetesen forradalmár erők mellett ott találhattuk közöttük a városi polgárság radikális elemeit, s azokat is, akiknek anarchista nézeteik voltak a jövő Nicara­guájáról. A győzelem másnapján megalakult Öttagú kormányzó ta­nács és az új kormány összetétele híven tükrözte azt, hogy milyen széles volt a Somoza-el lenes front Nicaraguában. Sebek és eredmények Az új, demokratikus kormány­zat legfontosabb feladata az első időkben a sebek minél gyorsabb begyógyítása volt. A polgárhábo­rú és a diktatúra mintegy negy­venezer áldozatot követelt. A bu­kott rezsim barbár légitámadásai és tüzérségi össztüze a felszaba­dított területekre legalább ötmil- liárd dolláros kárt okoztak. Az iparvállalatok, az üzletek és áru­házak kilencven százaléka sem­misült meg, vagy szenvedett sú­lyos kárt. A kormányzat párhuza­mosan az újjáépítéssel, kisajátí­totta és a nincstelen parasztok birtokába adta a Somoza-család latifundiumait. Több mint egy­millió hektár öntözött föld ke­rült így új birtokosok kezébe, s további négymillió hektár, amely a csendes-óceáni partvidék kör­nyékén fekszik, szintén az agrár­reform hatálya alá került. Álla­mosították a bankokat, biztosító intézeteket, és a Somoza-család tulajdonában volt iparvállalato­kat. Átfogó program végrehajtá­sába kezdtek az analfabétizmus felszámolására. Küzdelmet foly­tatnak a munkanélküliség ellen: egy esztendő alatt kilencvenezer új munkahelyet létesítettek. A harc nem ért véget Eközben \ erőteljes polarizálódás i indult meg Nicaraguában. A bur­zsoáziának az a része, amely csak a Somoza-család uralmának meg­szüntetése miatt csatlakozott a diktatúraellenes harchoz, szem­bekerült a népi érdekeket kép­viselő sandinistákkal. Megélén­kült a Hondurasból beszivárgott Somozisták ellenforradalmi tevé­kenysége is. E bandák terrorak­ciókat hajtottak végre az analfa­bétizmus megszüntetéséért küzdő aktivisták ellen, s a gyilkossá­goktól sem riadtak vissza. Lát­ványos politikai válságot is pró­báltak szítani: Chamorro asszony és Robelo gyáros kivált a kor­mányzó tanácsból. A sandinista vezetés azonban rugalmas maga­tartásit tanúsított. Sikerült e kél polgári vezetőt olyan gyárossal és polgári politikussal helyettesíte­ni, akik hajlandók arra, hogy profitszerzési . törekvéseiket a ,,tisztesség határain belül” tart­sák, és részt vegyenek az újjá­építésben. A sandinista mozga­lom vezetői ugyanis hangsúlyoz-] zák hógy változatlanul széles te-] rét biztosítanak a magánkezde-] ményszésnek, feltéve, ha az kész az ország felvirágoztatásán műn-] kálkodni. Washington, amely csak igen nehezen törődött bele a nicara- guai változásokba — ha egyálta­lán beletörődött? —, végül is hosszas huzavona után megszava-j zott egy 75 millió dolláros se­gélyt az országnak. Annak elle­nére történt ez, hogy Nicaragua új vezetői az el nem kötelezettek táborához csatlakoztak, barát: kapcsolatokat létesítettek a- Szov­jetunióval és a szocialista közös­ség más országaival. Az eltelt egy esztendő Nicara­gua történetében a gyors, demok­ratikus fejlődés időszaka volt. S bár kívülről továbbra is tervekét szőnek a diktatúra visszaállításá­ra,, az egy esztendő alatt elért eredmények olyan népi támoga­tást biztosítanak a managuai kor­mányzatnak, hogy magabiztosar szállhat szemben minden kalan­dortervvel a győzelem első évfor­dulóján. . Arkus István Mi

Next

/
Thumbnails
Contents