Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. július 17. • PETŐFI NÉPÉ • ... | , M . NÉPI ELLENŐRI VIZSGÁLAT Alkatresz-gazdalkodasi timsig Mérlegen a kisfilmstúdiók HARMINCÖT ÉVE _________________________ Az új törvényhatóság Bajai járás 2 „A vármegyei Nemzeti Bi­■“* zottság határozata alapján a bajai járás nemzeti bizottsága a következőképp határozta meg az 1945, évi június 7-én tartott ülé­sén az egyes községek arányszá­mát. Bácsbokod község 2 rendes ta­got küld, 1 a szociáldemokrata párt és 1 a szabad szakszerveze­tek részéről. Hercegszántó község 2 rendes tagot küld a független kisgazda párt, 1 á kommunista párt ré­széről. Dávod község 2 rendes és 1 pót­tagot küld, 1 rendes tagot a kom­munista párt, 1 rendes tagot a független kisgazda párt, és 1 pót­tagot a kommunista párt részé­ről. Nagybaracska község 2 rendes és 1 póttagot küld, 1 rendes ta­got a kommunista párt, és 1 ren­des tagot a szabad szakszerveze­tek részéről és 1 póttagot a füg­getlen kisgazda párt részéről. Szeremle község 1 rendes, és 1 póttagot küld a polgári demokra­ta párt részéről. Bátmonostor község 1 rendes tagot küld a kommunista párt ré­széről, és 1 póttagot a szakszerve­zetek részéről. Felsőszentiván község 1 rendes tagot küld a szociáldemokrata párt részéről. Csátalja község 1 rendes tagot küld a nemzeti parasztpárt részé­ről. Csávoly község 1 rendes tagot küld a szociáldemokrata párt ré­széről. Gara község 1 rendes tagot küld a szabad szakszervezetek részéről és Bácsborsód község 1 rendes ta­got küld a nemzeti paraszt párt részéről. Bácsalmási járás A bácsalmási járási nemzeti bi­zottság 1945. évi június 18. napján tartott ülésén a következőképp határozta meg a községek arány­számát : A Magyar Kommunista Párt Madarasról 1 rendes és 1 pótta­got, Tompáról 1 rendes, és Bács­almásról 2 rendes tagot, A Szabad Szakszervezetek Bács­almásról 2 rendes és 1 pót-, és Madarasról 1 rendes tagot, A Szociáldemokrata Párt Bács­almásról 1 rendes és Kelebiáról 1 rendes tagot, Tataházáról 1 pótta­got, A Független Kisgazda Párt Bácsalmásról 1 rendes. Kunbajá­ról 1 rendes, és Mátételkéről 1 rendes tagot, A Nemzeti Parasztpárt Csiké- riáról 1 rendes, Katymárról 1 ren­des, Tompáról 1 rendes, Tatahá­záról 1 rendes, és Bácsalmásról 1 póttagot küld a törvényhatósági bizottságba. Jánoshalmi járás A jánoshalmi járási nemzeti bi­zottság 1945. évi június hó 1. nap­ján tartott ülésének határozata szerint A Magyar Kommunista Párt Jánoshalmáról 1 rendes és 1 pót­tagot, Mélykútról 1 rendes tagot, Borotáról 1 rendes tagot, Rémről 1 rendes tagot, A Szociáldemokrata Párt János­halmáról 2 rendes és 1 póttagot, Mélykútról 1 rendes tagot, Boro­táról 1 rendes tagot, A Nemzeti Parasztpárt János­halmáról 1 rendes és 1 póttagot, A Független Kisgazda Párt Já­noshalmáról 2 rendes és 1 pótta­got, Mélykútról 1 rendes tagot, A szakszervezetek Jánoshalmá­ról 3 rendes tagot és Kisszállásról 1 rendes tagot küldenek a tör­vényhatósági bizottságba. A vármegye és a járási nemzeti bizottságok itt ismertetett hatá­rozatai alapján az érdekelt helyi Nemzeti Bizottságok útján folyó évi június 12. napján 878'alisp. 1945. szám alatti járási, illetve községi főjegyzőkhöz intézett ren­delkezésemmel (alispán) felhív­tam az egyes pártokat, hogy a tör­vényhatósági bizottságba bekül­dendő tag nevét, korát, foglalko­zását és pontos lakcímét hozzám azonnal jelentsék be és a törvény- hatósági bizottságba beküldött ta­got egyidejűleg lássák el a bekül­dését igazoló megbízó levéllel. E rendelkezésem folytán az ér­dekelt pártok részben írásban közvetlenül, részben a Nemzeti Bizottság, részben a község elöljá­rósága útján bejelentették hozzám az általuk kiküldött képviselők nevét. E bejelentések alapján fo­lyó évi június 18. napján kelt és a község elöljárósága útján kiadott meghívóval hívtam össze a tör­vényhatósági bizottságba kijelölt tagokat a mai alakuló gyűlésünk­re. A pártok és a szakszervezetek névszerint a következő tagjaikat jelölték a vármegyei törvényha­tósági bizottságba: 1. Abaffi Mihály Bácsalmás, ta­nár, MKP, 2. Faddi Béla János­halma, kisgazda, FKP, 3. Bara­nyai József Csátalja, tanító, NPP, 4. Bolvári József Bácsbokod, bog­nár, SZDP, 5. Bóka Imre Bács­almás, FKP. 6. Csőké György Má- tételke, földműves, FKP, 7. Czim- ber János, Jánoshalma, földmun­kás, szakszervezet, 8. Deutsch Bé­la, Mélykút, fényképész, MKP, 9. Doszpod Adám Mélykút, géplaka­tos, SZDP, 10. Dosztán Lajos, Já­noshalma, géplakatos, SZDP, 11. Dózsa Ferenc Tompa, cipész, MKP, 12. Dudás József Bácsbo­kod, földműves, szakszervezet, 13. Elek Dezső, Szeremle, földműves, PDP, 14. Ercsi Pál Csávoly, pék­mester, SZDP, 15. Evinger István, Jánoshalma, földműves, NPP, 16. Fábián János, Tataháza, községi jegyző, NPP, 17. Glied Károly, Jánoshalma, szabósegéd, MKP, 18. Herold János, Borota, földműves, MKP, 19. Herceg István Jánoshal­ma, szabósegéd, szakszervezet, 20. Horváth Antal, Katymár, gépla­katos, NPP, 21. Horváth. A. Béla, Tompa, földbirtokos, NPP, 22. Horváth Gergely, Bácsalmás, sza­bó, MKP. 23. Horváth Mátyás. Nagybaracska, földműves, MKP, 24. Jannschek József Madaras, ká­dármester, MKP, 25. Krausz De­zső Kelebia, SZDP, 26. Krecsma- rik József, Bácsalmás, asztalosse­géd, szakszervezet, 27. Lakó Gusz­táv Jánoshalma, ny. tanító, szak- szervezet, 28. Mikó Gábor Mély­kút, kisgazda. FKP. 29. Mojzes György Hercegszántó, földműves, FKP, 30. Molnár József Jánoshal­ma, kisgazda, FKP, 31. Nagy Já­nos Bácsbokod. kisbirtokos NPP. 32. Nagy József Madaras, föld­műves, szakszervezet, 33. Dr. Pencz Gusztáv Jánoshalma, köz­ségi orvos, SZDP, 34. Piukovics Titusz, Bácsalmás. földműves, szakszervezet. 35. Ripp Miksa. Kunbaja, FKP. 36. Sági Gábor Borota, intéző, SZDP, 37. Sárossy József Bátmonostor, hentes, MKP. 38. Sibalin Ferenc, Gara, kőmű­ves, szakszervezet, 39. Slezák Im­re, Dávod, földműves, MKP, 40. Sóti Vilmos Csikéria. földműves, NPP, 41. Szabó József Felsőszent­iván, kőműves, SZDP, -42. Száméi János Hercegszántó, földmunkás, MKP, 43. Dr. Szendrődi János Nagybaracska, községi jegyző, szakszervezet, 44. Dr. Szlavikovics Márton községi orvos, NPP, 45. Szloboda Imre, Dávod, földműves, FKP, 46. Tokodi János Kisszállás, géplakatos, szakszervezet, 47. Tóth László Bácsalmás, kereske­dő, SZDP, 48. Vancsura József Rém, szabómester, MKP. Ezek előrebocsátása után tisz­telettel kérem a törvényhatósági bizottságot, hogy a megalakulását állapítsa meg és egyúttal hívja fel a törvényhatósági bizottságba kiküldött tagokat, hogy a pártjuk megbízását a vármegye főispán­jánál, mint az igazoló választ­mány elnökénél benyújtott sza­bályszerű párthatározattal iga­zolják.” Közli: Weither Dániel Az alkatrészellátás megjavítá­sára alkatrész-gazdálkodási tár­saságot hoztak létre a dél-ma­gyarországi mezőgazdasági üze­mek Mohácson; ilyen módon is növelni akarják gépeik és jármű­veik üzembiztonságát. Baranya, Bács-<Kiskun, Somogy és Tolna megye harminchárom termelőszö­vetkezete, illetve állami gazdasá­ga társult egymással erre a célra; valamennyien a babarci-bólyí nö­vénytermelési rendszer taggaz­daságai. HORDÓK • A bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezet kádárrészlege külön­féle hordókat, kádakat, virágedé­nyeket gyárt. Az igényeknek meg­felelően negyvennégytől négyszáz literig készülnek a hordók. (MTI- fotó) A műszaki magánkereskedők többsége a működésükre előírt szabályokat betartva tevékenyke­dik. Elsősorban a járműalkatrész­értékesítésben bővíti a választé­kot. Munkájukban azonban válto­zatlanul adódnak olyan hiányos­ságok, szabálytalanságok, amelye­ket már öt évvel ezelőtt is feltár­tak. Ezekben foglalhatók össze az Országos*Kereskedelmi Főfelügye­lőség országos vizsgálatának ta­pasztalatai. A főfelügyelőség, hat megyében és a fővárosban ismét megvizsgálta a műszaki magán­kereskedelem tevékenységét. Az érintett megyékben valamennyi, Budapesten a 47-ből 39 műszaki kereskedő munkáját ellenőrizték. Jóllehet a műszaki kereskede­lem szakmai üzletköri lehetősége rendkívül bőséges — felöleli pél­dául a lakásfölszerelés, a híradás- technika, a mezőgazdasági kisgép, a szerszám árucsoportot —, még­is a működő kereskedők töbhsége elsősorban járműalkatrészekkel foglalkozik. Tevékenységük ösz- szességében bővíti a választékot: Még nem megnyugtató a hely­zet a kisfilmkészítés műhelyeiben — ezt állapították meg ismétel­ten a népi ellenőrök, midőn egy­két esztendővel ezelőtti vizsgálat nyomdokain a helyzetkép változár sát értékelték. Annak idején ja­vasolták, hogy — 15 kisfilmstú- dió tevékenységének mérlegelését követően — a felügyeletet gya­korló tárcák vizsgálják meg egyes stúdiók további működésének in­dokoltságát, a filmgyártás koor­dinálásában mutatkozó lehetősé­geket, a szakemberek foglalkoz­tatottságát, az idevágó jogszabá­lyok érvényesítését. Az irányító-felügyelő főhatósá­gok annak rendje-módja szerint az idén tájékoztatták is a KNEB- et, ám a testület szociális és kul­turális főosztálya korántsem ta­lálta jónak a helyzetet. Figyel­met érdemlő megállapításaik kö­zül az egyik: az általában tíz­húsz éve működő, többségükben a különböző minisztériumok meg­rendelésére dolgozó stúdiók fel­adataikat túlnyomórészt a film­szakra -T- magyarán a MAFILM—, továbbá a televízió szakemberei­nek közreműködésével, mi több, a két cég eszközeivel oldják meg. A népi ellenőrök újólag kény­szerültek megállapítani, hogy a stúdiók többségében nem dolgo­zik szakképzett főállású filmszak­ember, s évente — valamennyi filmstúdió megbízásait összegezve — két, és fél, háromezer alka­lommal külső munkavállalókat szerződtetnek: rendezőket, opera­Zsiguli,- Wartburg, Trabant sze­mélygépkocsi-alkatrészekből jó, közepes a Moszkvics és a Skoda, gyenge a Zaporozsec és a Polski Fiathoz szükséges alkatrészkíná­latuk. Kedvezőnek ítélte az ellen­őrzés, hogy a műszaki járműke­reskedők magánkisiparosokkal gyártatnak, illetve újíttatnak fel egyes alkatrészeket. A magánkereskedők az érvé­nyes rendelkezések alapján az ország egész területén beszerezhet­nek árut. Az AUTOKER és a MOGÜRT például 8 százalékot visszatérít nekik a vásárolt cikkek árából. A nagykereskedelmi vál­lalatok megkülönböztetés nélkül — nagykereskedelmi áron — szol­gálják ki a magánkereskedőket, akiknek beszerzési helyzete ked­vezően változott. A korábbi vizs­gálat óta örvendetesen növekedett beszerzésük a magánkisiparosok­tól. Magánszemélyektől is többet, többféle cikket vesznek mégpedig — enyhén szólva — kétes forrás­ból származó cikkeket. A jogsza­bály tilalma ellenére a magánke­tőröket, vágókat, szakértőket. A MAFILM-től és a televíziótól mintegy 200 szakember — főállá­sú munkatársaik mintegy negye­de, harmada — dolgozik rendsze­resen vagy időszakonként a kis- filmstúdí óknál. Mindez nem len­ne baj, ha a stúdióknak nem len­ne. lehetőségük arra — márpedig van — hogy mindezen munká­kat intézményesen megrendeljék a filmgyártól. Ezzel azonban rit­kán élnek. A népi ellenőrök arra is rávi­lágítottak, hogy a stúdiók közül jó néhányban a gazdaságosság elemi követelményeit sem érvé­nyesítik. A devizaigényes nyers­anyagokból például az elfogadott három-négyszeres „túlforgatás" helyett öt-tízszeres mennyiséget használnak el. A KNEB vélemé­nye szerint továbbra is megol­datlan a hatékony ágazati, szak­mai felügyelet és irányítás, mi­előbb sort kell keríteni a kisfilm­stúdiók működésének egységes szabályozására, javítani kell bi­zonylati fegyelmüket, a filmek készítésébe be kell vonni a szín­ház- és filmművészeti főiskola hallgatóit. S ami leginkább meg­fontolásra késztetheti az illetéke­seket: számos kisfilmstúdió — amely több évtizeddel ezelőtt még valóban reális igényeknek megfelelően alakult — a kihasz­nálatlan technikai, kapacitást gya­rapítja csupán, működésére a filmgyártás technikai és szellemi fölkészültségének megerősödése folytán aligha van szükség. (MTI) reskedők változatlanul gyakran vásárolnak a bolti kiskereskede­lemben és más magánkereskedők­től is. így érthető, de el nem fo­gadható, hogy változatlanul'sok a probléma a bizonylati fegyelem­mel. A magánkereskedők több esetben semmivel sem tudták iga­zolni az általuk árusított cikkek eredetét. A felügyelőségek elsősorban a jogellenes kiskereskedelmi beszer­zések miatt 13 kereskedőt több mint 40 ezer forint pénzbírsággal büntettek, 7 kereskedőt figyel­meztettek, s különféle hiányossá­gok megszüntetése — például az alkalmazottak bejelentésére — jegyzőkönyvben kötelezték az érintett kereskedőket. Az ellenőr­zés tapasztalatairól külön tájé­koztatták a KISOSZ szerveit, s felhívták a tanácsok figyelmét is arra, hogy ellenőrzéseik során fo­kozottabban kísérjék figyelemmel különösen a kereskedők beszerzé­seit és bizonylatait. (MTI) A műszaki magánkereskedelem ellenőrzésének tapasztalatai A THÉNTÖL MOSZKVÁIG 13. Negyvenhárom világcsúcs Montrealban A HÍRÜGYNÖKSÉGEK csak­nem pontosan tíz esztendővel ezelőtt röpítették világgá a nagy jelentőségű határozatot: a NOB 1970. május 12-én Amszterdamban Montreal városának ítélte az 1976-ban esedékes XXI. nyári já­tékok rendezési jogát. Jean Dra- peau, a francia—kanadai város polgármestere az 1967-ben lebo­nyolított világkiállítás után, ezzel másodszor került az érdeklődés középpontjába. Afelől ugyanis senkinek sem lehetett kétsége, hogy az ötkarikás randevú meg­rendezésének ötlete a kopasz pol­gármester agyában született. Az akkor ünnepelt politikus azonban végül csaknem belebukott az olimpiába. A 300 millió dolláros költségvetés kezdeti végösszege részben a növekvő infláció, rész­ben a francia nagyvonalúsággal készített tervek méregdrága ki­vitelezése miatt ötszörösére emel­kedett, és az eladósodott város a megemelt adók ellenére a mai napig nyögi az olimpia terheit. A MEGNYITÓ megtartása is veszélyben forgott. A Kínai Nép- köztársasággal már akkor gyü­mölcsöző gazdasági kapcsolatokat fenntartó Trudeau-kormány az utolsó pillanatban megtagadta a beutazási engedélyt a Kínai Köz­társaság néven szereplő Tajvan sportolóitól. Az Egyesült Államok küldöttsége erre visszalépéssel fe­nyegetőzött. A NOB áthidaló meg­oldásként név- és zászlóváltozta­tást javasolt, amit viszont a kis sziget kormánya nem fogadott el, hanem távolmaradásával tünte­tett. Az igazi bonyodalmak rá­adásul csak ezután kezdődtek. . A legfelsőbb afrikai sporttanács Üj-Zéland versenyzőinek kizárá­sát követelte, mondván, hogy kapcsolatokat tartanak fenn dél­afrikai sportolókkal, engedélyezik egy rögbicsapat szereplését. A rögbi ugyan nem olimpiai sport, de mégis másfél tucat afrikai or­szág a' már megkezdett verse­nyekről vonta vissza, utaztatta haza sportolóit. A sport azután szerencsésen feledtette a nehéz­ségeket. A közhiedelem szerint egyedül a jégkorongot igazán kedvelő kanadai közönség min­den eddigit felülmúló olimpiai hangulatot teremtett, és csodála­tos teljesítményeknek lehettünk szemtanúi. A mérhető sportágak­ban 120 olimpiai és 43 világcsú­csot jegyeztek fel. Atlétikában az ügyességi számok képviselői kö­zül ugyan csak Németh Miklós tett ki magáért gerelyhajító vi­lágcsúcsával, a futók azonban hétszer javítottak világrekordot. Az öreg kontinens versenyzőinek dicséreteként a később profinak nyilvánított francia Drut szemé­lyében első alkalommal avattak európai győztest a 110 méteres gátfutásban, s 20 év után nyerte újra európai a maratoni futást Cierpinski (NDK-beli) sikere ré­vén. A tartán igazi két nagy klasszisa a finn Lasse Viren, az újra duplázó hosszútávfutó és Alberto Juantorena a középtáv­futás királya volt. S amíg Wszo- la a lengyelek 19 éves magasug­rója óriási meglepetésként meg­adásra késztette az amerikai Sto- nest, Montreal egyik legnagyobb aranyesélyesét, addig Szanyejev a szovjet hármasugró már trip- lázott. Evelyn Schlaak (NDK) ugyancsak holtbiztos favorit a női íJiszkoszvetés világcsúcstartója. .Faina Melnyik elől kaparintotta meg az aranyat, a negyedik olim­piáján szereplő csodálatos Irena, Kiiszenstein-Szewinska viszont újabb arannyal gazdagította pá­ratlan éremgyűjteményét. A 70 MILLIÓ dolláros költség­gel épült, valósággal kacsalábon forgó uszodában az amerikai fér- fiúszők arattak sikert. John Na­ber a világon elsőként teljesítette két percen belül a 200 méteres hátúszás távját. Világcsúcsát a mai napig sem tudták megjaví­tani. Az amerikai férfiúszók csak egyetlen aranyat engedtek át: a tengerentúlon diákoskodó Wilkie­nek, a britek kiváló mellúszójá­nak. A nőknél ezzel szemben a mellúszó Kosevaja és a 4x100-as amerikai gyorsváltó kivételével minden számban NDK-beli győz­test ünnepeltek. Kornélia Ender a vegyesváltó mellett három egyéni számban győzött a 100 pillangóban és a 200 gyorson, rá­adásul világcsúccsal, s alig fél órán belül. A 16 ezer nézőt be­fogadó fórumban a nagy jégko­rongcsaták színhelyén Nadia Comaneci a románok 15 éves tor­nászlánya ejtette ámulatba a kö­zönséget és a televízió nézőit. Károlyi Béla, az erdélyi egykori kézilabdás edző hihetetlen tehet­ségű tanítványa az öt nap alatt hét alkalommal kapott maximális 10-es értékelést a szigorú ponto­zóktól. A SZOCIALISTA országok ver­senyzői kiválóan szerepeltek. Az érmek és a pontok több mint 50 százalékát elnyerték. A szovjet küldöttség 47 arany, 43 ezüst és 35 bronzéremével 790 pontos tel­jesítményével hatalmas fölény­nyel győzött, s az ugyancsak ki­válóan szerepelt NDK (40 arany, 25 ezüst, 25 bronz) is megelőzte az Egyesült Államokat. Mi ma­gyarok sajnos, hagyományainkkal ellentétben szerényebb eredmé­nyekkel járultunk e sikerekhez. A 21 magyar érem közül mind­össze négyet (a gerelyhajító Né­meth Miklós, a tőrvívó Tordasi Ildikó, a tornász Magyar Zoltán és a vízilabdacsapat végzett az el­ső helyen) ötvöztek arannyal, s a megszerzett 155 pont csak a 9. helyezéshez volt elegendő a nem­zetek pontversenyében. A kint járt magyar sportolók, króniká­sok számára mégis felejthetetlen élménnyel zárult ez a messze tá­volban rendezett olimpia. A kint élő magyarok ugyanis nagy fo­gadást rendeztek az előkelő Cha­teau Champlain szálloda óriási különtermében. Sellye János, a Montrealban élő magyar szár­mazású világhírű tudós köszön­tőjében a meghatottságtól elcsuk - ló hangon mondta a többi kö­zött: „Szeretnék magamhoz ölel­ni minden magyart”... Vad Dezső (Vége.) • Magyar Zoltán, a lólengés koronázatlan királya. 0 Németh Miklós: világcsúcs és olimpiai bajnokság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents