Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

<# 4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. Június 19. Kezdeményezésiek Bácsbokodon Boros Istvánnal, a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövet­kezet pártalapszervezetének titkárával arról beszélgetünk, hogy milyen sokat jelent egy közösségben, ha jó a munka­helyi'közérzet. Elősegíti, hogy az emberek jobb kedVvel dol­gozzanak, kibontakozik alkotókedvük! Egy példát is megem­lít. — Három szocialista brigádunk építi az 1250 fé­rőhelyes új sertéshizlaldánkat. Érdemes név sze­rint is megemlíteni őket, a Táncsics Mihály, a Kossuth Lajos és a Ságvári Endre nevű kollektívák elhatározták, hogy a tervezett határidő előtt három hónappal előbb befejezik a munkát, ezzel lehetővé válik, hogy július 1-től már üzembe lépjen ez az új létesítmény. Áldozatkészségüknek köszönhetően az idén 12 ezer 650 hízott sertés értékesítését tud­tuk betervezni. Az ágazat árbevétele az előirány­zat szerint 44,5 millió forint lesz. Az előző évhez képest több mint 20 százalékos emelkedést érhe­tünk tehát el. A közös gazdaságban egyébként húsz szocialista brigád tevékenykedik és munkájuk, kezdeménye­zéseik elősegítik, hogy a változó, gazdasági körül­mények között évről évre javuló eredményeket ér­jenek el. — Ez év második felében megkezdjük a tehené­szeti telep rekonstrukcióját is. Az ágazatban dolgozó pártcsoport és az Agrárgazdasági Kutató Intézet javaslatára szabadtartásos, fejőházas rendszerre kí­vánjuk a telepet átalakítani. A tervek elkészítésével a kaposvári tejtermelési rendszert bíztuk meg, amelynek tagjai sorába beléptünk. A pártszerve­zet a gazdaságvezetéssel összefogva arra törekszik, hogy gazdaságosabbá tegyük a termelést, egyik fon­tos feladatnak tartjuk a takarmányozásnál és a legeltetésnél alkalmazható költségcsökkentő módsze­reket. Az idén már el szeretnénk érni a fajtaát­alakító kersztezés eredményeképpen a 4400 liter tejhozamot tehenenként. A bácsbokodi termelőszövetkezet több mint 4300 hektárnyi területen gazdálkodik, tagjaik száma meghaladja az ezret, amelynek mintegy fele nyug­díjas, járadékos. Számos kezdeményezés született ebben az üzemben az utóbbi esztendőkben, egyik ilyen a sertéstelep szennyvizének hígítása és öntö­zéssel történő felhasználása, amely egyúttal a ta­lajerőpótlásban is sokat segít, és a gazdságos ter­melésre is kihat. — Az idei terveink egyébként merészek — han­goztatja a párttitkár. — Étkezési és takarmánybú­zát több mint 1500 hektáron termesztjük, és 5,5-tonna termést irányoztunk elő hektáronként. Ez 2500 kilo­grammal több az éddigi legmagasabb átlagnál. Az idén megoldjuk a szalmabetakarítást is, tervünk­ben egy nagy teljesítményű bálázógép vásárlása sze­repel, ehhez már megvan a pénzügyi fedezetünk. Másik fontos növényünk a tengeri, több mint 1200 hektárnyi területen vetettük. Bízunk abban, hogy a hektáronkénti 8 tonna termést elérjük. Ebben az évben először a háztájiban • "is termesztünk vető­magkukoricát, kétvonalas fajtát. A Bajai Mezőgaz­dasági Kombináttal 70 hektár termésére kötöttünk* szerződést. Egyébként a pártszervezet is szorgalmaz­za a kongresszusi irányelveknek megfelelően a ház­táji gazdálkodás támogatását. Az idén csaknem 370 vagon keveréktakarmányt szállítunk a kisgazdasá­gok számára. Ez, valamint a felvásárolt és a ház­tájiban megtermelt kukorica biztosítja a kisüze­mekben szerződött több mint 8500 hízósertés meg­felelő takarmányozását. A párt- és a gazdaságvezetés javasolta a háztáji bizottságnak, hogy dolgozza ki a támogatás további lehtőségeit. Táptakarmány-áru­9 A szocialista brigádok három hónappal előbb adják át az új sertéshizlaldát. sítássaL foglalkozó boltunkban a jövőben' árusítanak koncentrátumot, lucernalisztet és egyéb takarmány­kiegészítőket. Ha ezt meg tudnánk valósítani, a kisgazdaságok otthon, megfelelő receptúrák alap­ján állíthatnák elő a tápot, a maguk termelte ten­geri felhasználásával. A pártszervezet a szocialista brigádokat arra ösz­tönzi, hogy vállalásaikat teljesítsék, ezért a ver­senybizottság rendszeresen ellenőrzi az eredménye­ket. * A szövetkezetben ipari tevékenységet is végeznek, a kőművesrészlegnek feladata többek között, a már említett sertéshizlalda elpbbi befejezése és a csak­nem 700 férőhelyes battériás malacnevelő építése. Vasipari részlegük hozzájárul az országos jár­műprogram megvalósításához, a Csepel Autógyár részére lengőkarokat gyárt. — Mindenféle kezdeményezést, amely a' terme­lés gazdaságosabbá tételét segíti, támogatja a párt­szervezetünk. Bízunk benne, hogy a gazdaságve­zetéssel és á tagsággal összefogva teljesítjük idei terveinket, csaknem 250 millió forint árbevételt irá­nyoztunk elő és 18 millió forint a tervezett nye­reségünk. Az újjáválasztott pártvezetőség igyekszik a gaz­daságpolitikai feladatok megvalósításában minden segítséget megadni az egész közösségnek és büsz­kén mondhatom, hogy a kommunisták példát mu­tatnak. Ezekben a napokban is azon törik ,a fe­jüket, hogy a homokverés által okozott karókat miként tudjuk ellensúlyozni — hangoztatja vége­zetül a pártalapszervezét titkára. K. S. • A közös gazdaság felújított javítóműhelye. 9 A sertéstelep szennyvizét meg­felelő hígítással öntözik és ezzel egyúttal a talajerőpótlást is se­gítik. Képünkön: á tárolómeden­ce látható. (Straszer András felvételei.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rablás a tónál A múlt év augusztus 21-én az esti órákban többek között három fiatalember szórakozott a Szelidi* tó melletti vendéglőben. Vala­mennyien a vendéglátó vállalat dolgozói voltak. Vágvölgyi István (Kalocsa, Orgona utca 3.) szerző­dött munkásként. Vámos Jánojs (Hajós, Petőfi utca 64.) betanított felszolgálóként, Nagy István (Ka­locsa, I. István utca 82.) pedig ko­csikísérőként állt a vállalat al­kalmazásában. Gépkocsival érkez­tek a Tóvendéglőhoz, Vámos Wart­burgjával. Igaz, Vámost 1979. már­cius végén két évre eltiltották a járművezetéstől, de ez őt nem zavarta. Közlekedett. A három fiatalemberen kívül ott volt még a vendéglőben -Bé- reczi György budapesti kisiparos is, aki egy asztalnál ülve boroz- gatott, noha ezt — maga is tisz­tában volt vele — orvosai nem tanácsolták, mivel cukorbeteg. Béreczi ide, a Tóvendéglőbe járt vacsorázni, s a közeli horgász­tanyán lakott. Most azonban rosz- szul lett. A vendéglő helyettes vezetője, látva Béreczi állapotát, megkérte Vámos Jánost, hogy kí­sérje, illetve vigye haza az ille­tőt, mivel ő kocsival vart, s tud­ja azt is, hol lakik Béreczi. Vá­mos erre vállalkozott is, de míg készülődött, Vágvölgyi István a teraszra kísérte Béreczit, ott le­ültette a friss levegőn. Ezután visszament a többiekhez, s kis idő múlva indítványozta: nézzék meg. mit csinál kint a beteg ember. Ki is mentek és a tó partján vezették Béreczit, közben érdek­lődtek tőle, hol lakik, van-e pén­ze. Ajánlották neki, hogy a hor­gásztanya helyett szobát vesznek ki. Meg is próbálták, de szobát, nem kaptak. A férfi elmondta, hogy van pénze, beszélt arról is, hogy festő kisiparos. Amíg így beszélgettek, visszakanyarodtak a vendéglőhöz, s annak közelében egy padra leültek. Kihasználva az alkalmat Vágvölgyi István meg­szerezte a kisiparos kézitáskáját, azzal elment a pádtól és átvizs­gálta. Százharminc forintot, egy személyi igazolványt, egy bevá­sárlószatyrot' és egy kést talált benne. Mindezt jelezte a többiek-1- f nek, kifejezve azt a kétségét: nem hiszi, hogy egy maszek kisiparos­nál csak ennyi pénz legyen. Aztán közösen elhatározták, hogy Béreczit autóba ültetik és tőle pénzt szereznek. Be is ültet­ték a kisiparost a kocsiba, s el­indultak. Útközben érdeklődtek, hol lakik Budapesten, s felaján­lotta Vámos, hogy ötszáz forin­tért fölviszi a fővárosba. Béreczi azonban azt mindta, hogy pénz nincs nála, de a fuvarköltséget majd a lakásán kifizeti. A vád- lotttak azonban még most' is ké­telkedtek abban, hogy nincs több pénz Béreczinél. Vámos hirtelen egy paprikaföldre kanyarodott és megállt. Kiszálltak, és Vámos im­már határozott hangon ötszáz fo­rintot követelt a szerencsétlen embertől, aki újra csak azt tud­ta mondani, hogy nincs nála pénz. Erre Vámos kétszer pofon vágta a sértettet, aki elesett. Látva a földre esett áldozatot, Vámos kijelentette: ennek való­ban nincs pénze. Nagy István er­re mérgében szájon rúgta a sze­rencsétlen embert, majd leszakí­totta a karjáról az órát, de az ki­esett a kezéből. Keresték, keres­ték, de az órát nem találták. A három támadó gépkocsiba ült és elszáguldott, vissza a vendéglőbe, magukkal vitték a kézitáskát. Mi­után elmentek, Béreczi megtalál­ta az órát, de alighogy elmentek a támadók, újra visszajött Vág­völgyi és Vámos. Béreczinek azt állították, hogy ők rendőrtisztek. A kisiparos — aki nem ismerte fel őket — panaszkodni kezdett, hogy megtámadták, bántalmaz­ták, karóráját pedig átadta Vág- völgyinek megőrzésre. Végül gép­kocsiba ültették a sértettet, elvit­ték a közeli labdarúgópályáig, ott kitették és magára hagyták. Éj­szaka volt már. Béreczi teljesen kiszolgáltatva a körülményeknek magára maradt, elveszett hatdi- optriás szemüvege is. Itt találták meg és azonnal orvoshoz vitték. A tetteseket nem volt nehéz el­fogni, hiszen a vendéglőben tud­ták, hogy Béreczi kikkel távozott. Másnap a három támadó már őri­zetben volt, majd letartóztatták őket. Az ügyben a közelmúltban született ítélet. A Kecskeméti Já­rásbíróság Vágvölgyi Istvánt cso­portosan elkövetett rablás miatt egy év háromhónapi, a fiatalko­rúak fogházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte, egy évre eltil­totta a közügyektől és ezer forint pénz mellékbüntetést szabott ki rá. Vámos Jánost a járásbíróság két év hathónapi fegyházra ítél­te két évré eltiltotta a közügyek­től és kétezer forint mellékbün­tetést mondott ki. Nagy István büntetése két év fegyház, két év közügyéktől eltiltás és kétezer forint pénz mellékbüntetés. Az ítélet fellebbezés folytán a me­gyei bíróság elé került, ahol Vámos János szabadságvesztését öt évre felemelték s a közügyek­től négy évre tiltották el. Ugyan­csak ötévi fegyházra emelte fel a másodfokú bíróság Nagy István Szabadságvesztés büntetésének időtartamát és szintén négy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. Zúzott kőből emelt NO:FINES ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA Elmúlt évi eredményei alapján a kiskunfélegyházi Építő­ipari Szövetkezet elnyerte a kiváló címet. Csaknem 130 la­kást adtak át tavaly, amelyből kilencven — a hazánkban még kevésbé ismert és alkalmazott — no-fines technológiá­val épült. Három évvel ezelőtt kezdte, el alkalmazni ezt az építési eljárást a szövetkezet, s ez idő alatt 41 százalákkal növelte termelési értékét és több mint kétszeresére a nyere­ségét. A számok a no-fines technológia sikeréről beszélnek. — Eddigi tapasztalataink sze- lint jelentős anyagmegtakaritást és hatékojiyságnövelést tesz le­hetővé ez az eljárás — mondja Németh János, a szövetkezet mű­szaki vezetője, miközben a Móra- város kész és félkész lakótömb­jeit. lakásait nézzük. — A no-fines technológiát ' az angolok dolgozták ki, s a máso­dik világháborút követően kezd­ték el alkalmazni. Ma már fel­hőkarcolók is készülnek Nagy- Éri tanniában ezzel az eljárással. Előnye, hogy nem kell hozzá más építőanyag, csak kő és cement. Hazánkban 1974-ben, Keszthelyen épült fel az első kísérleti lakó­épület, angol szakemberek köz­reműködésével. Azóta az ország­ban 19 építőipari szövetkezet al­kalmazza ezt a technológiát. A bevezetés rengeteg gondot oko­zott számunkra, hiszen évekbe telt, míg a megfelelő gépeket és gyártóeszközöket beszereztük — mondja a műszaki vezető. — Hogyan fogadták az építte­tők, az új megoldást? — Idegenkedve, vagyis legelő­ször meg kellett győznünk őket az előny éjről. Itt elsősorban a műszaki színvonalra, az igénye­sebb kivitelezésre, és nem az álakra gondolok, hiszen ez utóbbi hasonló a hagyományos módon épülő lakásokéhoz. — Pontosabban mennyi? — Az 1980-as árak szerint 8200 forint négyzetmétere, az általá­ban négy-öt szintes, no-fines technológiával készített lakások­nak. A zúzott kőből emelt — pon­tosabban: öntött ' — lyukacsos szerkezetű falak előtt kicsit, hi­tetlenkedve áll meg a laikus szemlélő. — Ezek a légrések nagyon jó hőszigetelést biztosítanák — ma­gyarázza Németh János. — Kí­vülről kétrétegű, vízzáró ce­mentvakolattal borítjuk, s a má­sodik réteget beszórjuk színes, ap­ró kőzúzalékkal, ami esztétikailag teszi tetszetőssé. Belülről előre­gyártott gipszkartonlapokkal, vagyis száraz vakolással vonjuk bu a falakat, ami lényegesen gyorsabb a hagyományos vakolá­si módnál, és nem igényel annyi szaktudást sem. A nyílászárókat — ajtókat, ablakokat — a zsalu­zatra szereljük, és lényegében kö­rül öntjük a fallal. Közelről úgy tűnik, mintha kü- lön-külön ragasztgatták volna egymáshoz a megannyi formájú kődarabkákat, < mígnem egymás éleibe, csücskeibe kapaszkodva- vastag, hatalmas falakká változ­tak. Megpróbálok egy diónyi nagyságút kiragadni millió kőtár­sa közül, hasztalanul. falak A no-fines technológia nagyon pontos receptúrát követel, vagyis nem történhet meg, hogy akár egy deciliterrel is több, vagy ke­vesebb víz, illetve cement kerül­jön a keverékbe. Ennek érdeké­ben laboratóriumot állítunk fel munkahelyeinken — ami igen ritka a szövetkezeti építőiparban — és minden öntésnél próbakoc­kákat készítünk, amelyeket kü­lönböző méréseknek és vizsgála­toknak vetünk alá, megállapít­va ' a beépítésre kerülő anyag iszap- és agyagtartalmát, sűrű­ségét, szemszerkezetét, nedvesség- tartalmát, és egyéb építészetileg, - technológiailag fontos' tulajdon­ságait. Keverés előtt azonban a zúzott- követ mosni és rostálni kell. — Csak 12 és 20 milliméter kö­zötti átmérőjű kődarabkákat le­het bekeverni. Mi ilyen nagysá- gúakat igényelünk a bányából, de mire ideér, porlad, törik, vagyis újra kell rostálnunk, mert az ap­ró szemcsék bomlasztanák a fa­lak szemszerkezetét. Ezenkívül porosán, agyagosán érkezik a kő­zúzalék, s azért kell megmos­nunk, mert a szennyeződés ron­taná- a cement' kötőhatását. Lát­ható tehát, hogy ez az építési eljárás,-csak szigorú technológiai fegyelem mellett alkalmazható. Viszont ki tudtunk építeni egy szalagrendszert, ami jelentős ha­tékonyságnövelést tesz lehetővé. A munkafázisok egymásba kap­csolódnak, vagyis nem lehet lóg­ni, lazítani senkinek, mert ha egy „láncszem” kiesik, az egész rend­szer leáll. Mindez gondos, alapos szervezést igényel, s éppen ezért gyorsabbá, hatékonyabbá válik a munka, jobb a munkaerő és a gépi kapacitásunk kihasználtsága. — Hány embert foglalkoztat jelenleg a szövetkezet? — Kétszázharminc dolgozónk van. '— Az itt épülő lakótömböket mikor adják át? — E hónap végén és júliusban összesen huszonnégy, december végéig pedig további 52 lakásba költözhetnek be tulajdonosaik. Valamennyi egy szobából, plusz két félszobából áll, és 56 négy­zetméteres alapterületű. Ebben az évben már csak no-fines techno­lógiával építünk lakásokat. A ha­gyományos építési eljárásokát, csupán a közületeknek végzendő bővítési, felújítási, átalakítási munkáink során alkalmazzuk. — Mivel magyarázható, hogy szövetkezetük eddig még csak Kiskunfélegyházán emeltek zú­zott kőből lakótömböket? — Mindenek előtt itt a város­ban akarjuk meghonosítani ezt az eljárást, s úgy érzem, nem ered­ménytelenül, hiszen az eddig fel­épített lakásokkal elégedettek tu­lajdonosaik. Ma már egyre na­gyobb áz érdeklődés a no-fines technológia iránt. Nemcsak a kör­nyéken, országos viszonylatban is. Nemrég felkerestek bennünket a • Keverőtelep. halasi városi vezetők, s a tervek szerint a jövőben Kiskunhálason kétszintes kis társasházakat — építünk majd ezzel az eljárással. Egyébként az a véleményem, hogy idővel más városokban, köz­9 A no-fines technológiával ’ emelt fal felülete és keresztmet­szete közelről. ségekben is meghonosodik a no- fines építési mód, amit számtalan előnye garantál-, és egyre szapo­rodnak majd a zúzott kőből emelt falak. Koloh Elek 9 Kész épületek. (Méhesi Éva felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents