Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-24 / 146. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 24. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Egységes Számítógép Rendszer fejlődése A szocialista országok elektronikus számítógépeinek palettája a másodpercenként 200 000, illetve 500 000 műveletet elvégezni képes kis számítógépektől a nagy teljesítményű elektronikus adatfeldolgozó berendezésekig terjed, amelyek kapacitása másodpercenként 1,5—12 millió művelet. Mindössze 10 év leforgása alatt az Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) a berendezések folytonosan továbbfejlesztett komplexumává vált. Segítségével létrehozhatók az adatgyűjtés és adatfeldolgozás különböző rendszerei — a vállalatoknál alkalmazott automata irányítási rendszerektől az országos méretekben alkalmazott automata irányítási központokig.------ - - -----A második generáció A második ESZR-generáció, •amelynek gyártása 1977—1978- ban kezdődött meg, a KGST-országok szakemberei közös munkájának eredménye. Ezeknek a berendezéseknek a fejlesztésével és gyártásával mintegy 40 ezer kutató és konstruktőr, illetve 300 ezer munkás foglalkozik. Nagy jelentőségű, hogy a KGST-orszá- gokban kifejlesztett valamennyi új berendezést — számítógépeket és perifériákat — egymáshoz igazítanak, és azok egymáshoz csatolhatok. Most csak az NDK-ban kifejlesztett ESZ—7602-es típusú adatkiadó berendezést említjük meg, amelyet mindenekelőtt automatizált műszaki dokumentációs archívumok számára készítettek. Programok és üzembe helyezési munkák ellenőrzésére alkalmas az új, úgyszintén az NDK-ból származó ESZ—70—69-es típusú vezérlőpult, amely az adatszolgáltatáshoz képernyővel és nyomtatóval rendelkezik. Az ESZ—8371 és az ESZ—8372 típusú, Lengyelországban készült távadatfeldolgozó processzorok lehetővé teszik, hogy távvezetéken keresztül 64-en, illetve 352-ent csatlakozzanak a központi számítógéphez, létrehozza ezáltal a számítógép kollektív használatának szerteágazó hálózatát. Másodpercenként 4,5 millió művelet A sorozatgyártás alatt álló második generációs számítógépeknél, például a magyar ESZ—1015-nél, a csehszlovák ESZ—1025-nél, az NDK-ban készített] 'ESZ—1055- nél, valamint a szovjet ESZ— 1000-nál és az ESZ—1065-nél a számítási kapacitás számottevően megnövekedett; az utóbbinál másodpercenként 4,5 millió műveletet tesz ki. Minden új berendezéshez több . mint 160 különböző tartozékot állítanak elő. Ezek a számítógépek eleget tesznek azoknak a követelményeknek, amelyeket ma a harmadik generációs elektronikus adatfeldolgozó berendezések iránt támasztanak. Az elektronikus számítógépek eme továbbfejlesztett generációjában az újdonság mindenekelőtt a tároló kapacitás megnövelése, és a munka sebességének fokozása az építőelemek további miniatürizálása révén. E komputerek — ki- fejlesztésük teljes erővel folyik — sorozatgyártásának megkezdését 1982—83-ban tervezik. Az előző kőt generációhoz képest a költségek és a kapacitás aránya há- remszor-hétszer jobb lesz, üzem- biztonságuk pedig az ötszörösére növekszik. Az ESZR-sorozaton belüli viszonylag nagy teljesítményű számítógépek mellett azonban mini számítógépeket is kifejlesztenek, és gyártanak. Ezeket — elsősorban az automata irányítási rendszereknél — a termelési folyamatok, a gépek, az aggregátorok vezérlésére, raktárgazdasági alkalmazásra szánják. Ezen túlmenően alkalmazást nyernek a tudományos kísérleti és kutatómunkák automatizálásánál is. Végezetül szó van arról is, hogy ezeket a mini számítógépeket a nagy szá- mítókomplexumok és irányítási rendszerek külső állomásaiként használják. A Robotron mini számítógépre, a K n>20-as révén a munkahely kis számítóközponttá építhető ki. Egy ilyen kis méretű számítóközpontnak körülbelül ugyanakkor a teljesítménye, mint a ma még részben' használatos „veteránnak", az R 300-asnak. Az eredeti kis számítógépekhez, például a Robotron 4201-es készülékéhez képest, a ÉT 1620-as mini számítógép mérete és energiafelhasználása a harmadára csökkent. Az integráció előnyei A szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó összes előny kihasználása érdekében a KGST-országok különleges hangsúlyt helyeznek a,komputerek, az építőcsoportok és az építőelemek gyártásában való szakosodásra és kooperációra. A KGST-országok közös munkájának célja; rentábilis darabszámok elérése. Ez lehetővé teszi optimális kapacitású üzemek építését, a meglevő üzemek gyors újrafelszerelését, és újak építését, a legkorszerűbb gépek és technológiai folyamatok alkalmazását. Bulgáriában például 12 új üzemet hoztak létre. A számítástechnikai termelés volumene Magyarországon 1971 és 1977 között. a 16-szorosára növekedett. Az NDK a KGST-országok részére 1971-től 1976-ig több mint 15 ezer mágnesszalagos tárolót szállított. Emellett az NDK gyártja az ESZ 1040-es és az ESZ 1055-ös típusú folyamatszámítógépet. továbbá egy sor perifériát, amelyek kiszélesítik e számítógépek felhasználási területét. A lengyel ipar ESZR-berendezéseket és. komplett számítógépeket gyárt. Az elmúlt években az is bebizonyosodott, hogy lehetőség van az alkatrész-szakosításra is. Az NDK-ban ez a dugaszoló csatlakozás, Bulgáriában és Lengyel- országban a mágneses fejek. Csehszlovákiában a billentyűzetek területén valósult meg. ■ Az ESZR keretében megvalósuló együttműködésben egyre nagyobb teret kap a számítástechnikai alkalmazási problémák megoldására irányuló közös munka. A berendezések zavarmentes üzemelésének biztosítása végeit a KGST-országok létrehozták az elektronikus adatfeldolgozó berendezések komplex szervizelésének nemzeti rendszereit. Ezek a vállalatok számítóközpontokat terveznek.. szerelő és beállító munkákat és karbantartást végeznek. Ezeket a tervékenységeket is a KGST-tagországok ESZR-bS- zottsága koordinálja és szabályozza az általa kidolgozott műszaki normatíváknak megfelelően. Az integráció további előnye: az e berendezéseken végzett kiszolgálási munkák egységesítése. A számítóközponti személyzet kiképzése és továbbképzése az együttműködő országok illetékes testületéi által közösen kidolgozott dokumentumok alapján történik. Most valósul meg a második nemzetközi együttműködési program a számítástechnikai eszközök kifejlesztésében, gyártásában és alkalmazásában való szakosodás és kooperáció terén, amely az első programban kitűzött feladatok eredményes megoldására épül, és 1990-ig van érvényben. Az új, a most készülő és a még kifejlesztésre váró számítógépek és perifé- riák még üzembiztosabbak és hatékonyabbak kell legyenek. Ki- fejlesztésüknél felhasználják a számítástechnika legújabb, tendenciáit. Ez vonatkozik például az opToelektronika és a holográfia terén szerzett új ismeretekre is. (APN—ADN—MTI) Az ivajlovgrádi selyemmúzeum A keleti Rodope-hegység vidékén régi hagyomány a selyemhernyó-tenyésztés A selyemipar központja ma Ivajlovgrad. Dél- Bulgária e városkája környékén, a kurdzsali járásban az ipari-agrár egyesülés kertgazdaságában külön üzemág a selyemhernyó-tenyésztés. A múltról és a jelentről érdekes áttekintést nyújt a maga nemében egyedülálló ivajlovgrádi „selyemmúzeum’’. Az állandó 'kiállításnak a múlt század elején épült műemlékház ad otthont. A domboldalon álló parasztházat úgy építették meg, hogy a napsütés reggeltől napnyugtáig éri, belsejét pedig úgy alakították ki, hogy az a selyemhernyó-tenyésztés céljainak jól megfeleljen. A kiállítás a selyemhernyó-tenyésztés eszközeit éppúgy bemutatja, mint az első nyomtatott kézikönyvet, amelyben Dimiter Sztambolev a mesterség titkaiba avatja be az olvasót. A régi házi selyemszövés és a modern gyári szövés eszközei is láthatók a kiállításon. A selyemmúzeum 4—5 évszázad történetet mutatja be. ÓLOMKRISTÁLY ARCKÉPEK Az üvegipari Művek Ajkai Üveggyárának termékei a világ minden táján ismertek- A százéves gyár kollektívája megszakítás nélkül már hetedik alkalommal* nyerte el a „Kiváló Gyár” címet. Eredményeinek elérésében — melyek közül kiemelkédik, hogy húsz százalékkal túlteljesítették exportjukat:— nagy szerepe van a kialakult törzsgárdának és a szakmunkásképzésnek. 0 Képünkön: Első Kcrcsztély nyugdíjas szakoktató még ma is tanítja a fiatalokat. Egy szép vázára Gagarin űrhajós arcmását csiszolta. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Cukorexport Az utóbbi években jelentősen megnövekedett Jugoszlávia élelmiszerkivitele. Az exportlistán szerepel például a tej, a főzőolaj. a bor. a húskonzervek. a zöldség- és gyümölcsfélék, a dohány és .újabban a cukor is, amit korábban importálni kényszerült az ország. A jugoszláv cukorgyárak az elmúlt gyártási időszakban 15 ezer tonnával több cukrot termeltek, mint korábban, ösz- szességében mintegy 730 ezer tonnát. A jelenleg működő cukorgyárak közül 3 teljesen új, 13 pedig nemrégiben korszerűsített üzem. A gyártáskapacitás növekedése lehetővé tette, hogy a korábbi. 150 napos, gyáutásidőt »90-t- 100 napra rövidítsék; Az idei gyártás», .időszakban , várhatóan 750 ezer tonna cukrot termelnek. Ebből 680 ezer tonnát hazai fogyasztásra, a többit kivitelre szánják. Mai és holnapi tanyák IDÉZTÉK többször a megyei tanács elnökének az 1973-as kecskeméti országos tanyakonferencián elhangzott szavait — azért kell a tanyákkal foglalkozni mert megmaradnak, azért, mert megszűnnek —, de csak az utóbbi években érvényesült következetesen e megállapítás dialektikája. Részérdekek parancsai, szép emlékek indulatai, a pillanatnyi és a távlati lehetőségek ütközései, az elvekkel olykor feleselő gyakorlati intézkedések, a realitásoktól elrugaszkodott képzetek nehezítették „a jól megművelt holnapok”-ba vezető út okos megtervezését, megmunkálását. Keveredtek a szempontok. általánosítottak egyedi szükségszerűségeket. A valóság jelzései .olykor késve kapták meg a kellő figyelmet. A tanyapártiak minden külterületi lakóhelyre villanyt, utat követeltek, életképesnek álmodták vagy manipuláltak elöregedett szőlőkkel övezett, rég elhagyott világvége viskókat. Hiába persze, mert az élet dolgaiban a gazdasági lehetőségek parancsolnak, azaz a pénz beszél, az pedig másra sincs elég. Kártékonyabbak: akik a korszerűségre, a nagyüzemekre, a fejlődés kérlelhetetlen törvényeire hivatkozva legszívesebben egy tollvonással megszüntetnék a „fájdalmas, a terhes örökséget”, minden fejlesztést eltiltanának, mert az idő előtt kierőszakolt változtatások fontosabbtól vonják el a pénzt, az energiát, oktalanul háborgatnak családokat. Ezért hangsúlyozta az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács 1971-ben: „.Helyileg kell meghatározni azokat a legfontosabb politikai, gazdasági feladatokat, amelyek végrehajtása a legsürgősebb, illetve megfelelő szervezéssel, gazdasági intézkedésekkel már jelenleg is megvalósíthatók... Elejét kell venni ugyanekkor a feladatok merev, sematikus felfogásának, a termelési kedv és a mező- gazdasági árutermelés csökkenésének, mindenféle túlzásnak.” AZ ÁLLÁSFOGLALÁS megjelenése óta a helyi tanácsok, az érdekelt vállalatok, gazdaságok általában igyekeztek figyelembe venni, 'hogy a tanya lakóhely is, életforma is, mezőgazdasági üzem is. A- keserű tapasztalatok, a panaszok, a bizonyító példák rég 'lomtárba szórták — például — a villamosítást ellenzők leglátványosabb és legfélrevezetőbb érvét: a néhány tízezer forintra becsült lakóépület nem éri meg a villamosítás néhány tízezres költségeit. . Az nem, de mindjárt más a képlet, ha tudjuk, hogy Kecskemétnek mintegy egymillió forintjába kerül minden beköltöző család, még akkor is, ha saját maguk építkeznek vagy valamelyik vállalat hozzájárulásával jutnak új otthonhoz. Óvodáról, iskoláról, napköziről, boltról, orvosi rendelőről stb. ugyanis a tanácsnak kell — kellene — gondoskodnia. Más a képlet, ha kiszámoljuk; mit adhat a népgazdaságnak egy villamosított tanyai háztáji, ha mérlegeljük az elparlagosodott külterületi tanyás parcellákból elburjánzó gaz, dudva 'kártevéseit, az elszaporodott rovarok pusztításait. Nem olyan egyszerű az elhagyott tanyák hasznosítása mint sokan hiszik. Nincs ember, nincs gép a romok„elhordásához., a kutak betöméséhez. Általában húsz-harmihcézer forintba kerül’ égy-ely’ ébéU: harmincadjára. került tanya területének ismételt hasznosítása. Mivel többnyire gyenge minőségű szántóról, szőlő-, gyümölcstelepítésre alkalmas homokról van szó, évekbe telik, amíg megtérül a befektetés. Nincs különösebb gond, ahol elszórtan találhatók életképtelen, omladozó, kiürült tanyák. Bugacon azonban kétszáz ilyet tartanak nyilván, egyik-másik nagyüzem területén száznál több csúfítja a határt, nehezíti a gépek értelmes kihasználását. (A táblá- sítást a járatlan dűlők is akadályozzák!) NOHA AZ' ELMÚLT négy esztendőben hozzávetőlegesen kétezer, romos tanya területét vonták ismét a termelésbe még mindig nyolcszázhetven viskó várja mielőbbi lebontását. (Jónéhányat megszálltak különféle 'kétes egzisztenciák!) Legalább ezeröt- száz-kétezer rossz állapotú, de lakott külterületi épület eltávolítását sürgetik emberi, gazdasági érdekek. Felszámolásukat, áz átállás megkönnyítését különféle alapokból támogatják. Sajnos a dicséretes lehetőségek megteremtői, a rendelkezések kimunkálói nem mindig veszik figyelembe a megyei párt- bizottság és a megyei tanács határozatának a helyi viszonyokra, a 'tanyai — többnyire idős — emberek sajátos körülményeire figyelmeztető utalásokat. Csak egy példa: az állami gazdaságok hozzá-, vetőlegesen százezer forinttal támogathatják a komfort nélküli tanyájukat feladókat. Egyetértek a hel- véciai igazgatóval: jobban járna az egyén, a közösség, ha a gazdaság ennek az összegnek a felhasználásával maga építene, ‘építgetne kertes családi otthonokat a házépítés bonyodalmaitól érthetően húzódozó idősek számára. Egy bokorban könnyebben szemmel tarthatná őket az orvos, a szociális gondozó, hasonló sorsúak kerülnének szomszédságba, mások teremtik meg számukra az ilyen korban bajos életformaváltás feltételeit. Sok mindent tettek a megmaradó tanyákért. A negyedik ötéves terv végén a külterületi lakott helyek 17—20 százalékában volt villany, ma kétszer- háromszor jobb az arány. Tázláron az idén minden házhoz elbaktattak a villanypóznák. Lassacskán, huszonhárom év kellett amíg a faluközpontból kiértek a legtávolabbihoz. Orgoványon az 1972-es tanyai konferencia óta kétszázhetvenben gyulladt ki a fény, de maradt még tennivaló. Jászszentlászlö központját fél évszázada villamosították, de néhány fehér falú házban még mindig petróleumnál olvasnak, ha olvasnak, fiatalok és idősek. A tanácsok elsősorban a szervezésben jeleskednek: a lakosok maguk is szívesen áldoznak a civilizált létezéshez szükséges energiáért. Tudják a legelmaradottabbak is, hogy így házuk kényelmesebbé, életük kellemesebbé, gazdálkodásuk eredményesebbé válik. A KINTMARADÓKÉRT talán Tiszakécskén tették a legtöbbet. Jól működik a házi szociális gondozói hálózat, rövidesen megnyitják a tanyai öregek hétközi otthonát. Külterületi gondozó központot szerveztek Kiskunhalason. Császártöltésen szakképzett egészségügyi dolgozó keresi föl rendszeresen a külterületen élő időseket. Javult a kereskedelmi ellátás, a posta, a valamivel jobb közlekedés révén közelebb kerültek „a világhoz”. A felsorolt példák és a szűkös hely miatt emlí- tetlen kezdeményezések azt bizonyítják, hogy Bács- Kiskuniban egyre inkább általánosan elfogadják a nyolc esztendeje tartott országos tanácskozáson felszólaló ''dr; "Gájdócáí Is'tVán javaSlatáír°,SA1á>,li1kWlf6 műnk# és a' felelősség azt követeli, hogyané csők felülről kérjünk, várjunk támogatást, hanem 'tegyünk meg mi is mindent a magunk helyén és társadalmi összefogással is.” H. N. GYEPGAZDALKODÁS, ÁLLATTENYÉSZTÉS, KERTÉSZET Termelőszövetkezeti támogatással építkeznek Nemesnádudvaron Harmincegy éve ^ alakult |tv a Kossuth Tsz . JO Ki I :I PCS 0 Géppel palántáznak a nemesn Adud vari Kossuth Tsz kertészeti brigádjának tagjai. (Szabó - Ferenc felvétele) A nemesnádudvari Kossuth Tsz augusztus 20-án ünnepli fennállásának 31. évfordulóját. A megalakulás óta eltelt három évtized alatt a bajai járás legjobb gazdaságai sorába emelkedett a szövetkezet, a magas ' színvonalú szántóföldi növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés eredményével. Jövedelmező bevételi forrása a szőlő. A korábbi, 155 hektár üzemi ültetvényt újabb 100 hektáros telepítéssel egészítette ki az elmúlt évben a szövetkezet tagsága. Ötszáz hektár kenyérnekvaló ígéretes termést mutat, s jól fejlődik a 600 hektáron a szakszerűen előkészített talajba vetett kukorica. ' Ugyanez vonatkozik a napraforgóra is. A nemesnádudvari szövetkezet öt termelési rendszernek a tagja. Az átvett korszerű technológia, valamint a rendszergazdák egyéb segítsége, jó hatással van a különböző termelési ágazatok teljesítményére. A nemesnádudvari Kossuth Tsz jónéhány esztendővel ezelőtt megkezdte a korszerű gyepgazdálkodást, az erre alapozott tö- megtakarmány-termesztést. A közös gazdaság 700 szarvasmarhájának van megfelelő elesége. Az előző évben 3900 liter volt az átlagos tejtermelés a szövetkezet tehenészetében. Az idén a szigorúbb technológiai fegyelemre, a jobb takarmányösszetételre alapozva, a tehenenként 4200 literes fejési átlagot tűzte ki célul a közös gazdaság. > A bácskai ' hagyományokhoz igazodva sertést is tenyészt a nemesnádudvari szövetkezet. Kétszázharminc kocát tart a nagyüzemi telepen, s az idén 3600 vágósertést értékesít. A nemesnádudvari szövetkezet földjén évente elég sok kárt okoz a belvíz.- A tsz ‘gazdái nagyarányú csatornázási munkát végeznek a vízszabályozás érdekében, és hogy a hasznost a kellemessel összekössék, a csatornarendszer megteremtése után halasítanak. A természetes és mesterséges vizek célszerű kihasználására a később megalakítandó horgászegyesület vállalkozik. A vízrendezés az öntözéses termesztést is előmozdítja. Az idén először termeszt diny- nyét 25 hektáron a közös gazdaság, túlnyomórészt helyi ellátásra. A kertészek azonban reménykednek abban, hogy a nádudvari határban termesztett dinnye határon túlra is eljut, és gyarapítja a közös gazdaság jövedelmét. A nemesnádudvari Kossuth Tsz-nek évente 120 tagja üdül Harkányfürdőn, s az idén először utazik csereüdültetéssel Lengyelországba a szövetkezet negyven dolgozója. A fiatal szakemberek letelepítése Nemesnádudvaron sem könnyű. A Kossuth Tsz a lakást építő tagjainak 30 ezer forint kamatmentes hitelt nyújt és kedvezményes fuvarra is támogatja őket. Ezt a segítséget eddig ötve- nen vették igénybe, az idén pedig tíz család épít otthont a szövetkezet támogatásával. Sz. F.
