Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

1980. június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Hogy érdemes legyen megöregedni.. • A fővárosi Pesti úti szociális otthon olyan mint egy szálloda. # Ízletes, könnyű ebéd. (Fotó: Hauer Lajos) Űj ciklus — űj stílus A nyugdíjasok és Járadékosok száma 1979 végén meghaladta a kétmilliót... A szociális ott­honok férőhelyeinek száma az 1975 évi 31 ezerről 32 ezerre* az öregek napközi otthonaiban a férőhelyek száma 18 ezerről 23 ezerre nőtt. (Az MSZMP XII. kongresszusa anyagából.) Hazánkban a lakosság átlagélet- kora meghosszabbodott. Alapve­tően 'megváltoztak az élet- és munkakörülmények, az egészség* ügyi és szociális gondoskodás tár­sadalmi feladattá vált. Az idősko­rúak szociális ellátásának szer­vezése, az intézményék fenntar­tása az Egészségügyi Minisztéri­um felügyeleti irányítása mellett alapvetően a tanácsok feladata. Az öregség nem betegség Az időskorúak többször fordul­nak testi-lelki panaszaikkal orvos­hoz, mint a fiatal és középkorosz­tályok. A kórházak sebészeti, uro­lógiai osztályain fekvő betegek leg­alább 25—30 százaléka idős em­ber. Közülük sokan gyógyultak, hazabocsáthatók volnának, de nincsenek hozzátartozóik, gondvi­selőik. Az öregedés természetes élet­jelenség — s nem betegség. Fizio­lógiai, biológiai folyamatát tudo­mányos módszerekkel kutatják a Gerontológiai Kutató Központban, de a fiatalságot konzerváló élet- elixírt még nem találták fel, ilyen csak a mesében létezik... Az or­vosok továbbképzésük során is­merkednek meg közelebbről a ge­riátriai (az öregkor speciális egész­ségügyi) problémákkal, egyre jobban megőrizhető az öregek tes­ti kondíciója, de még megoldatla­nok a pszichés vagy lelki bajok... Szociális gondoskodás — Mi lesz velem, ha megöreg­szem? —• halljuk ■ gyakran , a félő, bizonytalankodó kérdést még azok szájából is, akiknek van .család­juk, vannak gyermekeik. Hát még azoktól, akik magányosan, egye­dül élték le életüket! Sájnos, sok, ilyen körülmények között megöregedett ember szorul a tanácsok szociális segélyeire. Pedig ezt sem könnyű megkapni! Környezetvizsgálat előzi meg a segélyek kiutalását. Ez kiterjed az idős kérelmező jövedelmi helyze­tére, azt is megvizsgálják, van-e tartására kötelezhető hozzátarto- . zója. Orvosi véleményt kérnek ar- ' ról, hogy valóban munkaképte­len-e. Ha még munkaképes, akkor szociális foglalkoztatóba utalják, Tapasztalt szervezők Ukrajna fővárosát, Kijevet nem véletlenül jelölték ki az olimpiai versengés egyik színhelyéül. Ez a választás elismerése azoknak az eredményeknek, sikereknek, me­lyekkel az ukrán sportolók öreg­bítették a szovjet sport hírnevét. A montreali olimpián például a szovjet csapatból minden ötödik versenyző Ukrajnát képviselte, 21 sportágban, s ebből tizennyolcban dobogóra is jutottak: huszonhat arany-, huszonkét ezüst- és 21 bronzérmet nyertek el. Ezt köve­tően is százával vettek részt és arattak győzelmeket a különböző világ- és Európa-bajnokságokon, össz-szövetségi versenyeken. Szám­talan rekordot állítottak fel, eb­ből 5 európai, 12 világrekord. Kijev gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a magas színvonalú versengések megszervezésében és lebonyolításában. Emellett a leg­népszerűbb sportág, a labdarúgás rajongói nem minden alap nél­kül állítják, hogy a város kiváló futballcsapatának is köszönheti, hogy itt rendezik .meg az olim­piai mérkőzéseket. A Dinamó ugyanis nyolc alkalommal nyerte meg a Szovjetunió bajnokságát, ahol egyszerű, könnyen betanít­ható munkát adnak neki, rövidí­tett munkaidőben dolgozhat és munkájáért bért kap. Jelenleg 21 szociális foglalkoztatóban mint­egy 6 ezer, főként fogyatékos em­ber dolgozik — 40—50 százalékuk időskorú. Aki nem munkaképes, és rendszeres szociális segélyt kap, annak segélyéhez évente ugyan­úgy hozzáadják a 2 százalékos emelést, mint a nyugdíjasoknak, és megkapják az árintézkedések ellensúlyozását szolgáló pótlékokat is. Jelenleg kétféle szociális se­gély van: teljes összegű — ez a jelenlegi özvegyi-nyugdíj alsó ha­tára és részsegély. Ez utóbbit azok kapják, akiknek nyugdíja, vagy járadéka nem éri el az özvegyi nyugdíj alsó határát. Jelentős se­gítség az időskorúak számára a szociális étkeztetés. Naponta egy­szer főétkezést, általában ebédet biztosítanak a tanácsok számuk­ra — kedvezményes térítés mel­lett Napközi otthonok Azok számára, akik magányo­sak és képtelenek ellátni magu­kat megromlott egészségi állapo­tuk miatt, a tanácsok létrehozták az öregek napközi otthonát. Az idős emberek itt eltölthetik az egész napot, étkezhetnek; gondos­kodnak számukra célszerű fogla­latosságról, kirándulásokról, klub­programokról. Olyanok találkoz­nak itt- naponta, akik még nem mozgásképtelenek és szívesen vesz­nek részt a napközi otthonok sa­játos társadalmi életében. Kísérletképpen most új ellátási formát vetettek be Szentmárton- kátán: az öregek hetes napközi otthonát. A messze lakóknak nem kell reggelenként kilométereket gyalogolniok és este hazamenni- ök, hanem kényelmes. hálószobák­ban alhatnak egész héten és csak a hét végén járnak haza. Télen a szociális gondozó előre befűti a lakásukat és kétnapi élelemmel is ellátja őket. A mozgásképtelen és magányo­1975-ben elnyerte a kupagyőzte­sek kupáját és az UEFA szuper­kupáját. Még a szél sem fúj Igen alkalmasak a tárgyi feltéte­lek is az olimpia lebonyolítására. Kijevben húsz stadion, huszonegy uszoda, háromszáznyolcvan csar­nok és különböző pályák százai találhatók. Készen áll a központi stadion is az olimpiára. Itt a fut- ballpályán kívül könnyűatlétikai pályák és szektorok kaptak he­lyet, a lelátókon pedig százezer néző fér el. A komplexumhoz tartozik az úgynevezett Sportpa­lota is, fedett teniszpályával, és sok más játéktérrel. Az olimpián részt vevő futball­csapatok számára új öltözőket építettek, zuhanyozóval, masszí­rozórészleggel és uszodával ellát­va. Elkészült a két edzőpálya, fel­szerelték az indító- és célberen­dezéseket, valamint az elektroni­kus jelzőtáblákat, melyekről gyor­san leolvashatók az alapvető in-’ formációk. Nem kell túlságosan tartaniuk a sportolóknak az időjárás sze­szélyeitől sem: a stadion egy ter­mészetes mélyedésben fekszik, itt san élőkhöz kimegy a gondozónő, aki segít az idős ember háztartá­sában, bevásárol, kitakarít. A gondozónők zöme fizetség nélkül, társadalmi munkában vállalja ezt a szép feladatot... Jelenleg 15 ezer társadalmi gondozó 34 ezer időskorút látogat. Kifejlődőben van a szociális ellátásnak egy új formája: anyug- díjasház; itt szép garzonlakások­ban élnek az időskorúak. Az új nyugdíjasházakba már eleve be­építik a napközi otthont is. A be­költözés feltétele: komfortos la­kást kell átadni a tanácsnak, legalább 2 ezer forintos nyugdíjjal kell rendelkezni, hogy a közös költségeket a nyugdíjas fedezni tudja. Az új házakba most már az • A központi stadion Kijevben. úgyszólván sqsem fúj a szél, a pályákat és a lelátókat pedig szükség esetén szintetikus tetővel lehet ellátni — vagyis a stadion a kedvező feltételek mellett való­ságos „rekordgyárnak” bizonyül- hat. Maga a futballpálya Európá­ban a legjobbak közé tartozik. Szálloda* festői környezetben Nemcsak a sportolók számíthat­nak optimális feltételekre, hanem azok is, akik velünk, az érdeklődő közönséggel tudatják a legfrissebb híreket. A sajtóközpontban össze­futhat valamennyi közvetítővonal — telefon, telex, televíziós moni­tor — és a tudósítók külön fülké­ben dolgozhatnak. Ebben az épületben található a idős ember a bútorát is magával viheti, ugyanis a régiek bútorozott lakások. Korszerű városi szociális otthont, nyugdíjasházat és szakorvosi ren­delőt építettek egy tömbbe Győr­ben, azt rövidesen átadják rendel­tetésének. Tatabányán, Szegeden is működik ilyen intézmény. A VI. ötéves tervben létesül hasonló Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Veszprémben és Baján. Az öregségtől mindenki fél, de meg akarjuk érni. Szeretnénk, ha a munkában elfáradt emberekre, hosszú, derűs öregség várna. Hogy érdemes legyen megöregedni... —nn —n konferenciaterem, mely a spor­tolóknak, edzőknek nyújt lehető­séget a sajtóval való 'találkozóra. A regeneráló-diagnosztizáló orvo­si központ egyidőben száz sporto­lót képes ellátni, s ugyanitt vég­zik a szükséges fizikoterápiái ke­zelést is. A sportolók teljesítménye'azon­ban nemcsak attól függ, hogy az edzésre megfelelőek-e a feltételek: igen fontos az is, hogy a szabad idejüket miképpen tölthetik el. A kijeviek a futballistáknak például rendelkezésükre bocsátottak egy festői környezetet, a Koncse-Zasz- pe elnevezésű üdülőkörzetben. Háromemeletes szálló áll a tópar­ton, a víz halban gazdag. A kör­nyéket sztráda kapcsolja össze a központi stadionnal, mely autóval mintegy húsz perc alatt elérhető. ELEMZŐ cikkek, tanulmányok, tudományos munkák egyaránt sokat foglalkoznak mostanában a demokratikus formák és tartal­mak egysége körüli problémák­kal. A formákkal — vegyük most példának a közigazgatás területét — nincsen baj, hiszen' választott testületek hozzák a döntéseket a helyi tanácsoktól kezdve az or­szággyűlésig. A tartalmat azon­ban nemegyszer gyöngítik for­malitások, amikor például elha­nyagolhatónak tekintik a nem szakértői vélemények érvényesí­tését a döntési folyamatokban. Választott testület és apparátus viszonylatában úgy állítják „élé­re” a kérdést némely szakember- demokraták, hogy végül is ők a beavatottak, felvértezettek szak­területük szerteágazó információi­val, velük szemben a választott testület e tekintetben laikusok közössége. Ha a valóságban nem ilyen éles is az ellentmondás megnyil­vánulása, nyomai észlelhetők gyakorlati jelenségekben. De egyáltalán: van-e létjogo­sultsága nálunk ilyen szembeállí­tásnak? Ha ezt a vélekedést szent­írásként elfogadnánk, magának a választott testületnek a létalap­ját, működésének értelmét, az együttes döntés demokratikus követelményét tagadnánk meg. Nincs tehát szakértelem, felké­szültség, szaktájékozottság dol­gában különbség a végrehajtó szervek, az apparátus szakember­munkatársai, és a választott tes­tület tagjainak hozzáértése kö­zött? Ezt dőreség volna állítani. Ám ugyanolyan hiba lenne ezt a szakértelmi különbséget oly mér­tékben abszolutizálni, mintha ez olyan behozhatatlan előnyt jelen­tene a szakapparátus javára, amit még csökkenteni is hiába­való fáradság. ELŐSZÖR IS — és legfőképpen — a testület, a választottak fel­halmozott tapasztalatait tekintve már nem laikus, különösen nem az társadalompolitikai kérdések megítélésében. Ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a rendszerünk lété­ből „rászületett” demokratizmus hordozója. Csak hát volt időnk megtanulni, saját buktatóink ne­veltek rá bennünket, hogy a rend­szer demokratizmusa nem ment­het fel bennünket a demokrati­kus formák működésére való oda­figyelés a'lól. Azaz, hogyha tar­talomról se szabad levenni a sze­münket, mert önmagában a de- mokratikus forma — a választott testület — még nem tartalom; a munkája minősége adja demokra­tikus tartalmát. A keretet a vá­lasztott testület, s az apparátus, a nem szakértők és szakértők. mind magasabb színvonalú együttműködése tölti meg demok­ratikus tartalommal. Ennek az összedolgozásnak már a testületi üléseket megelőzd időkben, tehát a határozatok dön­tésre vitele előtt is meg kell va­lósulnia. Ez az úgynevezett elő-, készítő szakasz éppen a szakér­telemben fennálló különbségek miatt döntőbb jelentőségű annál, mint hogy puszta „felkészítés”- nek tartsuk.. A szakapparátusnak — a gyümölcsöző együttműködés, a döntés, a legmegfelelőbb hatá­rozathozatal érdekében — ebben a menetben kell szakmai előnye folytán minél többet átadni be- avatottságából, terepismeretéből a nem szakértő testületnek, a ta­nácstagoknak,. HOGT EZ IDÁIG eléggé „elmé­leti” volt? Való igaz. Éppen ezért is követel helyet a folytatásban, az eddig elmondottak alátámasz­tásaként áz a gyakorlati példa, amelyet a megyeszékhely taná­csának életéből merítettünk. „Munka és közérzet” címmel P. I. kollégánk 'lapunk idei — január 27-i számában elemezte annak az őszinte eszmecserének a tanulsá­gait, amit dr. Mező Mihály ta­nácselnök a száztizenegy tagú városi tanács tagjaival folytatott. Bizonyára elnézik nekünk az ol­vasók, hogy saját. cikkünket is „kútfőkéit” használjuk fel fejte­getésünkben, de, mint látni fog­ják, a tanácstagok — akik jó ré­szét most újraválasztották, s vé­leményük az új tanácstagok in­Bartók Béla születésének 100. évfordulóját huszonöt mo­zaikból álló portrésorozattal kö­szönti az ifjúsági rádió. Az így láttam Bartókot című, augusztus 20-án kezdődő műsorsorozat olyan kertársak emlékeit idézi fel, akik a nagy muzsikust élete különböző szakaszában és munkaterületein személyesen ismerték. A három adásban családtagok, tanítványok, munkatársak, bará­tok állnak a mikrofon elé. Meg­szólal a sorozatban özvegye, Pdsztory Ditta zongoraművésznő, valamint fia, ifjabb Bartók Béla is. Szerepel az adásokban Kósa György és Takács Jenő zeneszer­ző. Molnár Antal zenetudós, Fe- rencsik János, Kossuth-díjas In­dulásához szükséges segítség ha­tásosságába is 'belejátszhat — igen fontos megállapításokat tet­tek a megbízatásuk ellátásával kapcsolatos tapasztalataikról, gondjaikról. Íme a leghangsúlyosabb véle­ménycsoportok. A TANÁCSTAGOK nem tartják kielégítőnek tájékoztatásukat. Akármilyen napirendi témát ve­gyünk, bizonyos, sajátosan szak­mai hozzáértést, tájékozottságot valamennyi ük igényel és magá­ban hordoz. Megfelelő tájékozta­tásuk nélkülözhetetlen részint vá­lasztókörzeti munkájuk konkrét­ságához, részint a testületi dönté­sekhez való érdemi hozzájárulá­sukhoz. Ha ez elmarad, vagy tes- sék-lássék módra felületes, alig­ha várható el, hogy az informá­ciószegény tanácstagok vélemé­nyéből, javaslataiból, ötleteiből alternatívák, lehetőségváltozatok „szerveződjenek” minél megala­pozottabb döntésekhez. így ala­kul ki olyan gyakorlat, hogy a határozati javaslat már többé- kevésbé „kész helyzetet” jelent, s a szakapparátus előterjesztéseit nemigen tudják a vitázók új al­ternatívákkal helyettesíteni. APROPÓ: előterjesztések. Szóvá tették a tanácstagok, hogy a tes­tületi ülések írásos előterjeszté­sei „vaskos köteget” tesznek ki, nyelvezetük gyakran az érthetet- lenségig „szakszerű”, s nemegy­szer indokolás nélküli „felsorolá­sok” jóváhagyását kérik. Márpe­dig — mondták a tanácstagok — „ahhoz, hogy döntés előtt érdem­ben. ha kefll kritikusan nyilvánít­sunk véleményt a város életének bármely területére vonatkozó kér­désben, alaposan ismernünk kell a hátteret.” Azaz: az összefüggé­seket, amelyek feltárása nélkül nem tudhat „nyugodt lélekkel szavazni” a tanácstag. Mert az az igazság, hogy a vitaindító szó­beli kiegészítések is sokszor . az írásos előterjesztések kivonatolt ismétlései. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a' tanácstagok, mint köve­tendő példát említették á megyei tanácsi előterjesztéseket, ame­lyeket, magyarul, magyarán — te­hát őszintén —, közérthetően szö- vegeznek”. DE, HOGY TOVÁBBI összefüg­gésekben is lássuk a tájékoztatás mélysége, sokrétűsége iránti igény fontosságát a tanácstagok részé­ről, utaljunk a szóban forgó 'be­szélgetés másik megállapítására. Csaknem kivétel nélkül fájlalták az utóbbi években fokozódóan észrevehető közönyt a tanácstagi 'beszámolókkal szemben. Hát, ha a gyengén informált tanácstag nem képes újat mondani, világos, hogy szürke közönybe fulladnak a találkozók... Erről elég ennyit is mondani. A tanácstagok egészséges javas­latait érdemes mindjárt az új ciklus kezdetén újragondolni, s mielőbb gyakorlatba átvinni. A tájékoztatás . javításának egyik módozataként a dr. Mező Mihály kezdeményezte,. tanácstagi cso­port-összejövetelekhez hasonló véleménycseréket javasolták. De a tájékoztatás-tájékozódás maga­sabb színvonalára az is fölsegit, ha a tanácstagok az eddiginél nagyvonalúbban igénylik a terü­leti .népfrontbizottságok, s a lakó- bizottságok segítségét. Hiszen kö­zöttük is mennyien kiváló isme­rői egy-egy szakterületnek. S amikor a tanácstag idejében megkapja a napirendek teljes do­kumentációját, van ideje rá, hogy már ott, a „területen” megtár­gyalja a témákat, s ismereteit to­vább bővítheti, ha szükséges, fön­tebb — mondjuk — a tanácsi szakemberrel... A kecskeméti tanácselnök év eleji kezdeményezéséről szólva, éppen azért, mert a barátian őszinte .beszélgetés sok-sok, a ta­nácsi munkában általában, tehát máshol is megrögződött hiányos­ság felszínre hozásához vezetett, csak aláhúzhatjuk: időszerű a kö­zös töprengés a demokratikus for­mák és tartalmak egységének ál­lapotáról. Az új ciklus magasabb követelményeket támaszt a taná­csi. munkával szemben is. Tóth István váló művész, valamint az egykori tanítványok és munkatársak so­rából Sándor György és Székely Júlia. A nagy zenetudós és a világhí­rű író, Thomas Mann budapesti találkozásának történetét Hatvány Lajos özvegye eleveníti fel a mik­rofon előtt. Lukács György filozó­fus húga pedig mint a gellérthe­gyi Lukács-villa egykori lakójáról emlékezik meg Bartók Béláról. A sorozat olyan kortársak hangját is felidézi', akik ma már nem áll­hatnak mikrofon elé. így Kodály Zoltáii, Szigeti József és Sza­bolcsi Bence beszélgetése Bartók­kal archív felvételről hangzik el a rádióban. (MTI) X*X-X*X*X*X*X*X-X-X-X-X*X*X*X4-X*X*X*X-X*X"X*X*X"X*X<’X-X<X*X-X''X''X*X*X"X*X''X,X’K:X:X:X:X Kijev, az olimpiai város Ütnak indult az olimpiai láng Görögországból, s az elkö­vetkező csaknem egy hónap során 4980 kilométert tesz meg Moszkváig. Ukrajnába — Bulgárián és Románián keresztül — 17 nap múlva, július 7-én, 17 óra öt perckor (helyi idő) érkezik meg, s az olimpiai tornák egyik színhelyén, Kijev­ben lesz első nagy állomása.' « Rádiósorozat Bartók Béláról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents