Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

I 4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 19. TUDOMÁNY - TECHNIKA Forgácsolás helyett sajtolás A sajtolással való alakítás egy­re szűkebb területre szorítja a fejlett országokban a forgácsolást, egyre több alkatrészt — apró csa­varoktól és szegecsektől egészen á nagyméretű tengelyekig, sőt tur­binalapátokig — terveznek át úgy a konstruktőrök, hogy sajtóban készülhessenek. Óriási előnye en­nek áz alakítási formának, hogy a munka során minimális vagy — hidegalakítás esetében — ép­penséggel nullával egyenlő az anyagveszteség, amellett a sajtó- lás nagymértékben automatizálha­tó, és ez nem csupán a munka­erő-szükségletet csökkenti, hanem sokkal méretpontosabb alkatré­szek előállítását teszi lehetővé. Márpedig kisebb területen, jóval nagyobb termelékenységgel, keve­sebb munkaerővel, kisebb anyag- és energiafelhasználással ki ne akarna azonos értékű terméket előállítani ? Am mivel a sajtoló és ková­csoló berendezések sokszor nagy­ságrendekkel kerülnek többe, mint a forgácsoló szerszámgépek, a kovácsolás vagy sajtolás előnyei a termelés során akkor mutatkoz­nak meg, ha biztosítható a kapa­citás állandó, legalább kétműsza- kos terhelése. Az is növeli a gaz­daságosságot, ha e drága és nagy teljesítményű berendezésekkel he­teken vagy hónapokon keresztül azonos alkatrészt lehet gyártani. A mai 'legnagyobb prések any- nyira drágák, hogy egyedül még a legnagyobb világcégek sem vál­takozhatnak a beszerzésükre és üzemeltetésükre, ezért több ipar­ág öszefogása révén oldják meg a „foglalkoztatásukat”. A világ je­lenlegi legnagyobb, 75 ezer ton­nás prése a Szovjetunióban mű­ködik (kétszer olyan nehéz, mint az Eiffel-torony), a repülőgép- ipar, a rakétaipar és' más gépipa­ri ágazatok számára készít alakí­tott alkatrészeket. . • NDK-beli hidraulikus prések egy sora, a berendezések közép­kategóriájának korszerű változatai. FEJLŐDŐ SZOLGÁLTATÁS, LÉTRÁK, BŰTORVÁZAK SOROZATBAN Alig két hét van hátra az idei esztendő első feléből, s az üzemekben, vállalatoknál, szövetkezetekben lassan meg­kezdődik a mérlegkészítés. A hat hónap eredményeinek, gondjainak értékelése igen jelentős feladat, a jó és rossz tapasztalatok figyelembevé­tele sok segítséget adhat az éves tervek teljesítéséhez. A napokban két kecskeméti ipari szövetkezet elnökével beszélgettünk e témáról. Sikeres 0 Tágas műhelyben, jobb körül­mények között dolgozhatnak a kecskeméti BACSMOBIL motor­kerékpár-szerelői. Felvételűnkön Tóth Antal egy kismotort javít. • A Kecskeméti Fémipari Szövetkezei új termékét, az ipari létrát el­lenőrzi Sánta Péter meó-csoportvezető. félév az ipari szövetkezetekben — Az 1960-as esztendő eddigi legnagyobb eredménye, hogy áp­rilis elején végre sikerült átadni rendeltetésének az új szolgáltató­házunkat — monda Csontos Gás­pár, a BÁCSMOBIL szövetkezet elnöke. — A saját beruházással, mintegy 3,7 millió forintos költ­séggel létrehozott szolgáltatóház­ban végre megfelelő helyet kap­tak a motorkerékpár javításával foglalkozó szakembereink. A ko­rábbinál sokkal jobb helyet ka­pott az alkatrészboltunk, amely­ben a második, félévéi kezdve nemcsak gépjármű-alkatrészeket, hanem motorkerékpárokat és ke­rékpárokat is árusítunk. Az első félév másik jelentős eredménye, a termékszerkezet- váltás. Lakosaink hosszú évek óta foglalkoznak konzervipari gépek gyártásával és javításával. Tavaly 3,5 millió forint értékű különbö­ző új gépet adtunk át az ország konzervgyárainak, az idén viszont már csak 1,5 millió forint értékű munkát vállaltunk. A felszaba­duló kapacitást az ipari szolgálta­tás bővítésére használjuk 'fel. Ami az első félévi terveket il­leti, bízunk az időarányos teljesí­tésben. A második félév kezde­téig hátralevő időben be kell fe­jeznünk minden munkát ahhoz, hogy meg tudjuk kezdeni a gép­járművek zárt technológiás vizs­gáztatását. Egymillió forint érté­kű diagnosztikai sor áll majd itt rendelkezésre, a műszaki vizs­gáztatásra való előkészítéshez. Sándor József a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet elnöke a következőket mondta: — A megfelelő és alapos elő­készületek után június 6-án vég­re megkezdtük az ipari létrák so­rozatgyártását. Az egy- és kétágú létrákból máris komoly megren­delést kell kielégítenünk, egy osztrák cég vár tőlünk 8 ezer da­rabot, 10 millió forint értékben. E termékünk előzetes sikerének számít, hogy tárgyalunk egy svéd megrendelővel, - akinek mintegy 6—7 ezer ilyen létrára van szük­sége. Az idei esztendőben eddig még sikerült minden tervünket telje­síteni. Az NSZK-ba május elején a megfelelő határidőre elszállítot­tuk a 3,5 millió forint értékű alu­mínium ülőbútorvázat. Az oszt­rák megrendelőnek is a megfe­lelő határidőket betartva adjuk át a rácsos és termoszkonténereket. Május 31-én hangulatos talál­kozót tartottak .szövetkezetünk tagjai a Tőserdőn, a társadalmi munkában készült új üdülőnkben. Átadtunk ekkor rendeltetésének 2 háromágyas és 2 kétágyas szobát, s hamarosan berendezünk újabb három kétágyast. Szövetkezetünk tagjai 10 napos turnusokban üdül­hetnek itt, és élvezhetik jól meg­érdemelt szabadságukat. — Nagyon bízom abban, hogy termelési feladatainkat az év má­sodik felében is meg tudjuk ol­dani, de abban már kevésbé, hogy az októberi határidőre el­készül az új 2200 négyzetméteres raktárunk. Nagyon nagy szüksé­günk lenne erre, a létesítményre, s ha társszövetkezetünk, a kecs­keméti ÉPSZISZ teljesítené szer­ződésben vállalat kötelezettséged, egy gondunkkal kevesebb len­be... Opauszky László Jól vizsgázott a GK Tiszatáj Beszélgetés a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettesével A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet több mint száz mezőgazdásági nagyüzemmel, termelési rendszerrel, ag­ráripari egyesüléssel tart kapcsolatot. Az itt nemesített fajtá­kat és hibrideket Magyarországon és külföldön is több mint 2 millió hektáron termesztik. A szegedi hibridkukoricák mellett új búzafajták is öregbí­tik az intézet hírnevét. Az elmúlt öt. évben 21 saját nemesí- tésű növény. 3 honosított, illetve hibrid nyert állami minő­sítést. Az elért eredményekről és a kutatókra váró feladatokról beszélgetünk dr Magassy Dániellel, az intézet igazgatóhe­lyettesével. SOK MÉG A TENNIVALÓ A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A' munkaerő-gazdálkodás fontos meghatározója a I Inr/vlr mezőgazdasági nagyüzemek eredményeinek. I 4% [ Mdm M, I ■ dm 1 B B BK a munkaerő-gazdálkodásban Az MSZMP megyei végrehajtó bizotlsága 1978 novembe­rében foglalkozott ezzel a témával, határozatában megfogal­mazta a mezőgazdasági szövetkezetek és társulások foglal­koztatáspolitikájának tennivalóit, a munka hatékonyságá­nak növelésével kapcsolatos feladatokat. Ez elősegítette, hogy a gazdaságok többségében javult a munkaügyi tevékenység, a vezetőség évről évre visszatérően foglalkozik a munkaerő­gazdálkodás javításával. A megyei párt-végrehajtóbizottság határozata óta jelent­kező fejlődés, a megváltozott körülmények szükségessé tet­ték a munkaerőhelyzet áttekintését a Bácska és a Duna mel­léki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzeté­ben. Az időjárásról mesélő fák A fa tipikus évelő növény. Mint minden élő organizmus, a fa éle­te is nagymértékben függ a kör­nyezettől. A mi viszonyaink kö­zött az éghajlati tényezők szinte évről évre változnak. Az ilyen változásokra a fa rendkívül érzé­kenyen reagál. Az időjárási vál­tozások a fa évgyűrűiből nagy pontossággal kiolvashatók. A bio­lógus egy-egy régi fa törzséből úgy olvas, mint más a történe­lemkönyvből. A száraz, forró nya­rakról például a keskeny, sötét, úgynevezett nyári évgyűrűk ta­núskodnak. Száraz, hómentes, rendkívül hideg tél esetén vi­szont a tavaszi évgyűrűk nőnek keskenyebbre. Mindamellett az* évgyűrűk főleg a csapadékviszo­nyokról árulkodnak a hőmérsék­let-ingadozásról a fa lényegesen kevesebbet árul el. Az utóbbi években a tudósok megállapították, hogy a fa évgyű­rűi a kozmikus hatásokat is re­gisztrálják. Sokáig nem tudták megmagyarázni, hogy az évkörök alakulása miért éppen 11 és 21 évenként módosult rendszeresen. Hosszas fejtörés és tanulmányo; zás után rájöttek, hogy a 11 éves periódus a napfolttevékenységgel függ össze, a 21 éves periódus pe­dig a napfolttevékenységből szár­mazó mágneses mező változásá­ból következik. Az elmondottak alapján és még több más szempontot is figye­lembe véve, az öreg fák a kor­szerű meteorológia általánosan használt segédeszközeivé váltak. A legtöbb információt a meteo­rológusok számára eddig egy ki­pusztult amerikai szakállas boró­kafenyő adta, amelynek évgyűrűi alapján 6200 évre visszamenőleg összeállíthatták Arizona időjárá­sának alakulását. Az így készült történelmi meteorológiai naptár több mint hat évezred minden egyes esztendejét elemzi és jel­lemzi. • Egy nem túl öreg fa törzsének metszetét a kutató összehasonlító kísérletei számára éppen „valla- tóra. fog”. — A tavalyi időjárás nem ked­vezett a gabonának. Az idén vi­szont, jóllehet korai még erről beszélni, rekordtermést ígérnek a földek. A kísérleti intézet par­celláin is halászol a búza... — Az elmúlt év a kedvezőtlen időjárás ellenére kutatási szem­pontból kedvezett nekünk. A hosszan tartó száraz, hó nélküli tél, majd a tavaszutói aszály, szá­mos érzékeny fajtajelöltet kizárt a további nemesítés! programból. Az idén már csak a természetes szelekció után megmaradtakat szaporítjuk tovább. Több helyütt az optimális, hektáronkénti 5 mil­lió csiraszám mellett, jóval 10 tonna feletti termést várunk. . — Egyik fajtájukat, a GK Sze­gedet tavaly több szakember az­zal „vádolta", hogy kevésbé tél­álló ... — A GK Szegedet összesen 60 ezer hektáron termesztik már. Ebből közel 5 ezer hektár Bács- Kiskunban zöldell. Kísérleti táb­láikon 10 tonna feletti termést adott hektáronként. De volt olyan gazdaság is, ahol nagyüzemi kö­rülmények között 8 tonnával fi­zetett a föld. Természetesen eh­hez az kell, hogy még az ősz elején megfelelő módon készítsék elő a talajt. A kiváló magágy má­zsákban mérhető terméstöbletet eredményez. Ha idejében földbe kerül a mag, akkor még tél előtt kellőképpen bokrosodik a növény. Háromleveles állapotban pedig már a GK Szeged télállósága sem rosszabb a hasonló, mediterrán búzákénál. — Az idén már a gabonát is minőség szerint veszi át a nagy­kereskedelmi vállalat... — Általunk nemesített fajta a GK Tiszatáj is. Javító minőségű búza. Ma már több mint 70 ezer hektáron termesztik. A fajta tu­lajdonságához tartozik, hogy igényli az időbeni aratást. Ha a szemek túlérnek, akkor a termény minősége — annak beltartalmi értéke — romlik. iFajtajelölt- jeink közül a GK Csongor már bizonyította, hogy a belőle ké­szült liszt minősége jobb, minden korábbi fajtánkénál. Másik fajta­jelöltünk, a GK Dankó azzal vált híressé a szakemberek között, hogy a lisztjének sütőipari érté­ke kiváló. — Olajos magvak nemesítésével milyen mértékben foglalkoznak? — A Bácsalmási Állami Gaz­dasággal, illetve a Bácsalmási Napraforgó-termesztési Rendszer­rel szoros, évek óta tartó, jó kap-; csolatunk van. A hazai napra­forgó-termesztésihez szükséges ve­tőmag 50 százalékát közösen ál­. lítjuk elő. A GK 70-es napraforgó- fajta és az NSH 26-os hibrid kü­lönösen jól vizsgázott. Lényeges, hogy kedvezőtlen adottságú, tala­jon is képes 1,8—2,5 tonna ter­mést adni hektáronként. A közép­tenyészidejű fajta jó földben 3 tonna fölött produkál. Á BNR földjein' vizsgáznak új fajtajelölt­jeink. Munkánkat nagyban segíti, hogy élvezzük a tudomány és a termelés oly sokszor, oly sokat emlegetett szoros kapcsolatánák előnyeit... — Meliorációs kísérleteikről is- hallottunk. — A Fülöpszállásan lévő tele­pünk javított szikű és réti tala­jon van. Öntözéssel és anélkül vizsgáztatjuk a búza és kukorica fajtajelöltjeinket. Ugyanakkor vizsgáljuk a talaj vízháztartásá­nak alakulását is. Nemesítési kí­sérleteken túl, ez már termelési, termesztési kísérleteket is jelent. Ez természetes, hisz segíti mun­kánkat. Előállíthatunk olyan faj­tákat is, amelyek kedvezőtlen adottságú földön is megfelelő mi-, nőségű és mennyiségű termést adhatnak majd __ S z. P. M. Javult a szociális ellátás A területi szövetség szakem­berei számos hasznos megállapí­tást tettek a téma tanulmányo­zása során. A közös gazdaságok­ban dolgozó tagok átlagos élet­kora 41 esztendő. Egyes termelő- szövetkezetekben — mint például a szakmári Petőfi,' a tompái Sza­badsz, a tassi Dózsa Tsz-ben — kedvező a korösszetétel, sok a 30 év alatti tag. Megtartásuk ér­dekében több intézkedést tesznek az üzemek. Segítik őket a lakás­építésben, telekjuttatásban, hi­szen közülük kerülnek ki a kép­zett szakmunkások,/ a vezetői utánpótlás is. Igaz, általában csökkent a 30 éven aluliak részaránya az utób­bi években, de a kiegészítő tevé­kenységekben fiatalodási folya­mat jelentkezik, ami arra is utal, hogy az itteni munkakörülmé-' nyék, feltételek jobban megfelel­nek a fiatalok igényeinek. Az elmúlt években tovább ja­vult a szociális ellátás. Általá­nossá vált a védőruha-juttatás, kialakították a munkahelyek több­ségében az öltözőket, fürdőket lé­tesítettek, étkezőhelyiségeket épí­tettek. A közös gazdaságok több mint 70 százalékában megoldott például az üzemi étkeztetés. Va­lamennyi közös gazdaságban meg­szervezték a munkahelyek közöt­ti személyszállítást. Sokat tettek az üdültetési igények kielégíté­séért. 1979-re a termelőszövetke­zetek és a közös vállalatok 77 százaléka megteremtette a lehe­tőséget a dolgozók szervezett üdültetésére. A nyugdíjasok részaránya meg­haladja a 46 százalékot az elmúlt évi statisztika szerint. A foglal­koztatottak 33 százaléka nő. Az idősek és a nők szociális helyze­tének javításáért sokat tettek az üzemek. Például a nők munka­végzését az is elősegíti, hogy tá­mogatják a gyermekintézmények fenntartását, bővítését. Sok he­lyen megteremtették a folyama­tos mpnka feltételeit. Jó példa er­re a csátaljái Űj Tavasz, amely ládakészítő üzemet létesített, itt foglalkoztatja az asszonyokat, lá­nyokat, amikor nincs munka a szőlőültetvényeken. A hartai Er­dei Ferenc Termelőszövetkezetben cipőfelsőrész-készítő üzemet és tésztakészítő melléküzemágat is létesítettek a nők foglalkoztatá­sára. Szakemberképzés A termelési körzetben mind na­gyobb gondot fordítanak a szak­emberképzésre. A csaknem ezer- kilencszáz különböző képzettségű dolgozónak mintegy 30 százaléka felsőfokú, 44 százaléka középfokú képesítéssel rendelkezik. Figye­lemre méltó, hogy több mint 24 százalékuk 30 éven aluli. A ter­melési körzetben egy felsőfokú vég­zettségű szakemberre 345 hektár földterület jut. Megjegyzendő, hogy az állami gazdaságokban ez az arány 110 hektár. Ez mutatja, hogy még sok a tennivaló a ter­melőszövetkezetekben. Több he­lyen nem rendelkeznek a vezetői munkakört betöltő szakemberek az előírt végzettséggel. Különösen magas ez az arány az állattenyész­tési ágazatban. Hasonlóképpen a műszaki ágazatvezetőknél is hiá­nyos a képzettség. Változatlanul kevés a növényvédő, a közgazda- sági, a számviteli, a pénzügyi, a •jogi, az áruforgalmi, a gépész- mérnöki képzettséggel rendelkező szakember. Javult a szakmunká­sok részaránya, ezt elősegítette a mezőgazdasági üzemek által szer­vezett szakmunkásképzés, vala­mint a kiegészítő tevékenységek körének bővítése is. örvendetes, hogy a szakember­utánpótlás érdekében a közös gaz­daságok a korábbinál szélesebb körben küldenek ösztöndíjjal to­vábbképzésre fiatalokat. Jelenleg az üzemek csaknem 80 százaléká­ban élnek ezzel' a lehetőséggel. A növekvő követelményekkel összhangban a tagszövetkezetek­ben tovább javült a munkaerő- gazdálkodás. Intézkedések történ­ték a belső tartalékok feltárására, az üzemen belüli átcsoportosítá­sokra. A szövetség kezdeményezé­sére munkaügyi tanfolyamot ren­deztek. Most már az üzemek 80 százalékában tevékenykedik kö­zépfokú végzettségű munkaügyi szakember. A tervszerűséggel és a szervezettséggel azonban még mindig baj van, különösen kam­pányidőszakokban jelentkezik szá­mos hiányosság a munkaszerve­zésben. A hatékonyabb foglakoz­tatást segítik elő azok a kezde­ményezések, amelyek azt céloz­zák, hogy a gazdaságok együtt­működjenek a .munkaerő-gazdál­kodásban. Ilyen együttműködés ta­pasztalható a sükösdi Május L, a dávodi Augusztus 20., a kun­bajai Béke Csillaga, a bajai Au­gusztus 20. Termelőszövetkezetek­ben. Tapasztalatcserék ..i i . A területi szövetség ügyintéző szervezete a XII. kongresszus ha­tározatában megfogalmazott elvek szellemében továbbra is elemzi & foglalkoztatással kapcsolatos • szer­vezési munkát, s ahol feszültségek jelentkeznek, ott segíti azok felol­dását, Ennek érdekében — ta­nácskozások, tapasztalatcserék szervezésével is — terjeszti a differenciált anyagi ösztönzés jól bevált módszereit. Számolnak az­zal, hogy a kiöregedő szövetkezeti tagokat nem l.ehet csupán a nők és-'az ifjúság köréből pótolni. Ezért minden lehetőséget szükséges megragadni ahhoz, hogy a tag­létszám megmaradjon és az eset­legesen visszaáramló munkáske­zeket fogadni tudják. Az előrejel­zések szerint ugyanis országosan mintegy százezer személy mozgá­sa indul meg a következő időszak­ban, amelyeknek jelentős része a mezőgazdaságban keres munkale­hetőséget. K. ,8.

Next

/
Thumbnails
Contents