Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

1980. június 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Kalocsán és Kiskunfélegyházán megalakult a városi tanács JÚLIUS ELSEJÉTŐL A hatvanhét újjáválasztott ta­nácstag korelnöke. Dusnoki Lász­ló köszöntötte hétfőn délután a KALOCSA város Tanácsa alaku­ló ülésének résztvevőit. Az elnök­ségben helyet foglalt Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese és Tóth Ferencné or­szággyűlési képviselő. . Nyirádi Jánosné, a Hazafias Népfront városi bizottságának tit­kára a társadalmi és tömegszer­vezetek nevében javaslatot 'tett a héttagú ügyréndi bizottság ösz- szetételére, valamint a tanácsel­nök és helyettese személyére. Az ügyrendi bizottság elnöke jelen­tésében elmondta, hogy a 'kalocsai választópolgárok 11 755 érvényes szavazatot adtak le. s ebből 11 602- vel a népfront jelöltjét támogat- . ták. A jelenlevők kézfeltartással hitelesítették az előzőleg már át­vett mandátumokat. Ezután nyílt szavazással ismét Ceri Istvánt választották meg ta­nácselnöknek, Kapitány Istvánt pedig elnökhelyettesnek. Velük együtt a tizenhárom 'tagú végre­hajtó bizottságot dr. Szabó István vb-titkár, Fábri Andrásné, Güsz- ner Mátyás, Korsós Lajos, Mátrai Károly, dr. Nagy Attila, Nyirádi Jánosné, Pirisi Andrásné, Romsits Sándor, Szalóki István és Szvo- rény János tanácstagok alkotják. Az eskütételt követően Geri. Ist­ván rövid székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, majd így fogalmazott: — E fórumon tisz­telettel kell szólnom arról az ál­dozatos társadalmi munkáról, me­lyet a tanácstagok végeztek szo­cialista céljaink elérésé érdeké­ben. Javaslom, hogy testületileg fejezzük ki elismerésünket, min­den volt tanácstagnak, közéleti te­vékenységéért, azoknak külön is, akik a most megalakuló tanácsba nem kaptak megbízást. Kérjük, hogy — ha egyéb társadalmi kö­telezettségük ebben nem gátolja — vegyenek részt továbbra is bi­zottságaink munkájában. Tohai László, a Bács-Kiskun megyei .Tanács Végrehajtó Bizott­sága üdvözletét tolmácsolta a tes­tületnek, s kifejezésre juttatta reményét, miszerint' az előttünk álló nehéz években is az eddi­giekhez méltón és hasonló siker­rel képviselik és szolgálják a kö­zösség érdekeit. Dr. Gaál István­nak, a járásbíróság elnökének előterjesztése alapján a tanács el­fogadta a. népi ülnökök (41 főj névsorát, majd — nyílt jelölés után — ismertették a titkos sza­vazás eredményét: a városi * ta­nács Baksa Zoltánnét, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat cso­portvezetőjét, Geri István tanács­elnököt, Kovács Géza érseki hely- nököt és Szvorény Jánost, a vá­rosi pártbizottság első titkárát delegálta a megyei tanácsba. A megbízólevelek átadásával és a tanácsi szakigazgatási szervek 'vezetőinek, tisztségviselőinek be­mutatásával zárult az alakuló ta­nácsülés. • Hétfőn, a városháza dísztermé­ben megtartotta alakuló ülését KISKUNFÉLEGYHÁZA város Tanácsa is. Az ülés korelnöke volt idős Agó József, a város díszpol­gára, akit az úttörők köszöntőt-, tek abból az alkalomból, hogy a tanácsok megalakulása óta, há­rom évtizede, látja el a tanácstagi teendőket. Az ügyrendi bizottság jelentését dr. Belényi István terjesztette elő: a 25 416 választásra jogosult 24 075 érvényes szavazata alapján választották meg Kiskunfélegyhá­za hetventagú tanácsát. A Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke, dr. Cseh László tett javaslatot a tanácsel­nök és helyettese személyére. A testület nyílt szavazással tanács­elnökinek ismét dr. Dobos Ferénr cet, elnökhelyettesnek dr. Kardos Andrást, a végrehajtó bizottság többi tagjának Ádám Andrást, Bondor Lászlót, Csányi Istvánt, Fricska N. Jánóst, Ipacs Lászlót, Kovács Sándort, Sztanojev And­rást és Vágán Ferencnét válasz­totta meg. A végrehajtó bizottság titkára dr. Korponai Zoltán. Az eskütétel után idős Ágó István köszöntötte a megválasztott vb tagjait és tisztségviselőit, mun­kájukhoz jó egészséget kívánva. A testület nevében dr. Dobos Fe­renc köszönte meg a bizalmat, majd átvette az üléselnöki tisz­tet. Az alakuló, ülés a bizottságok megválasztásával folytatódott: számvizsgáló, kulturális, egész­ségügyi-szociális, ifjúsági, terme- lés-ellátásíelügyeleti, kommuná­lis-műszaki. valamint államigaz­gatás-jogi bizottság alakult. Meg­választották a -városi népi ellen­őrzési bizottságot is, melynek el­nöke Térjék lstyánné, helyettese Judik Menyhért lett. Ezután ke­rült sor a negyven népi ülnök megválasztására. A Hazafias Népfront elnöke tet­te meg a javaslatot a megyei ta­nácstagok személyére. A tanács tagjai titkos szavazás útján vá­lasztották meg a megyei testület­be dr. Árvay Árpádot, a Bács- Kiskun megyei Tanács vb-titká- rát. dr. Dobos Ferencet, a város tanácselnökét, Fekete Lászlót, a KISZÖV elnökét, dr. Simon Sán­dor vezérőrnagyot, Bíró Albertné •cipőgyári dolgozót, dr. Adorján Mihályt, a KISZ megyebizottságá­nak titkárát, és Sztanojev And­rást, az MSZMP városi bizottsá­gának első titkárát. Szót kért Sztanojév András, aki a köszöntő szavak után arra kér­te a tanács tagjait, hogy segítsék Kiskunfélegyháza fejlődését. Dr. Adorján Mihály örömmel nyug­tázta, hogy soha ennyi fiatal — hivatalos mandátummal — nem vett még részt a város irányítá­sában, mint most. Reméli, hogy a bizalmat kiérdemlik tanácstagi munkájukkal. Ezután a megyei ta­nácstagok átvették a megbízóle­velet. Dr. Dobos Ferenc tanácselnök zárszavában rövid áttekintést adott Kiskunfélegyháza fejlődésé­inek eddigi igen lendületes szaka­száról, melynek -jelzőkövei: a két és fél ezer lakás megépülése, 3 ezer lakás bekapcsolása a gázhá­lózatba, ugyanennyi a vízellátás­ba. Ugyanakkor hangsúlyozta', hogy mennyire felelősségteljes feladatok várnak a tanácsra a kö­vetkező‘időkben, különösen az ál­talános iskolai, illetve az óvoda­gondok megoldásában. A zárszó és a bejelentések után a Szózat hangjaival ért véget az alakuló tanácsülés. K. F.—N. M. Olimpiai érmek Leningrádból NéPtáncosok seregszemléje A leningrádi pénzverde meg­kezdte a XXII. moszkvai olimpiai játékok győzteseinek szánt érmek készítését. A pénzverdében első­sorban érméket, érdemérmeket, kitüntetéseket és különféle emlék­plaketteket készítenek. Az olimpia győztesei számára mindössze 444 arany, 444 ezüst és 463 bronzéremre van szükség. Mégis többet készítenek belőlük, számítva arra, hogy egyes ver­senyszámokban több győztes lesz. összesen tehát 483 arany és ezüst, illetve 502 bronzérmet vernek majd. Az új érmek némileg különböz­nek, a korábbi olimpiák már ha­gyományossá vált darabjaitól. Az 1928 óta váltó,zatlan elülső ol­dalra felkerült a ,\XXII. Olimpiai Játékok — Moszkva” felirat. Meg­változott a hátoldal is. Az érmek élére pedig felvésik az olimpiai programban szereplő huszonkét sportág nev.ét. Az érmek átmérője — hatvan milliméter, vastagsága — három milliméter. Az aranyérem súlya 131,1 gramm (ebből 6 gramm jut az arnybevonatra), az ezüstéremé pedig — 128 gramm. Az aranyérmek. A SZÖVOSZ, az OKISZ, a TOT és a Kulturális Minisztérium a ha­gyományoknak megfelelően az idén is a Balaton partján rendezi meg a szövetkezeti néptáncosok VIII. országos találkozóját és ver­senyét. A döntőt területi bemuta­tók és minősítő versenyek előz­ték meg; a legjobbak — 25 együt­tes 1100 táncosa — június 28—29- én Balatonfüreden, Boglárlellén és Siófokon mutatkoznak be. A gálaműsorra és az. ünnepélyes eredményhirdetésre június 29-én Siófokon kerül sor. Naponta hétszáz sertést dolgoznak fel a bajai húskombinátban Tavaly 30 ezer tonna sertést ér­tékesített a bajai járás. A közfo­gyasztásra megvásárolt vágóállat­ból 22 ezer tonna az állami, és a szövetkezti gazdaságok, 8 ezer ton­na a kistermelők munkájának eredménye volt. A. két járás köz- igazgatási területéhez tartozó Bácska, ennél többet teljesített, mert Baja 50 kilométer sugarú körzetében évente 400—450 ezer sertést közfogyasztásra hizlalnak meg. Századok óta az állattartás és a takarmánytermesztés jellemezte Bácska mezőgazdaságát. Ez a ne­mes hagyomány a mezőgazdaság szocialista - átszervezés^ után to­vább fejlődött és a legutóbbi két évtizedben minden korábbinál ma­gasabb színvonalra . emelkedett. A szarvasmarha- és sertéstartás sok évtizedes gondja, hogy a leg­jelentősebb állattenyésztési kör­zetekben említésre méltó húsipari üzem nincs. 1960 óta számottevő­en nem változott az állami hús­ipar teljesítőképessége á Bácská­ban, a Duna mellékén, valamint a Homokhátságon. A megyei vál­lalat üzemének teljesítménye — az ott dolgozók minden igyekezete ellenére — mindössze 1.7 száza­lékát teszi ki a sertésvágó, fel­dolgozó, országos kapacitásnak. Ezért a Bács-Kiskun megyében fel­vásárolt sertést, hetenként 8—10 ezret, évente csaknem 100 milliós többletköltséggel, más vállalatok­hoz kell elszállítani. Ennek a költ­séges, emellett nagy veszteséggel járó módnak az áthidalására még 1969-ben elhatározták a bajai já­rás mezőgazdasági üzemei, hogy közös beruházással, évi 200 ezer sertés vágására, feldolgozására alkalmas húsüzemet létesítenek. Többszöri időpontváltozás után 1975-ben helyezték el a Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai üzemének alapkövét. A különböző követelmények figyelembevételé­vel módosított költségvetés kevés híián 700 millió forintot irányzott elő a 1 létesítmény kivitelezésére, amelynek befejezési határidejét eredetileg 1979. szeoterríber 30-ban jelölték méa. Később a három ge­nerálkivitelező vállalat 1980. jú­nius 30-át ajánlotta új határidő­nek. A próbavágás, valamint az üzemszerű termelés megindításé-, nak késedelme, elég nehéz hely­zet elé állította a Bácskai Hús­ipari Közös Vállalatot. Az alapí­tó mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok sertéstelepe­in ugyanis az 1979 október elejei vágó- és feldolgozóüzemi terme­lésre számítva szervezték a te­nyésztési, hizlalást. A közös vál­lalat az érdekelt tizenöt szövet­kezettel és négy állami gazdaság­gal az 1980-as évre 205 ezer vá­góállat átvételére szerződött, amely fedezi a gvár teljesítőké­pességének megfelelő alapanyag- szükségletet. A Bajai Mezőgazda­sági Kombinát 65 ezer. a Bács­almási Állami Gazdaság *5 ezer hízott sertést szállít a Bácskai Húsioari Közös Vállalatnak: a többi gazdaság ugyancsak a szer­• Facskó Péterné. a BÄCSHÜS cégjeiével látja el a készáruraktárban a szállításra váró kolbászárut. mégállapításai birtokában meg­kapta az ideiglenes üzembe helye­zési engedélyt. Jelenleg 550 sertést vágnak és dolgoznak fel a- bajai üzemben, július 1-től kezdve pe­dig ezt a teljesítményt is megnö­velik napi százötvennel. Ez még nem a felső határa a vágóhíd teljesítőképességének, néhány üzemrészt azonban a kivitelezők­nek még be kell fejezniük. Nincs kész a zsírolvasztó. A dobozoló­részleg is hiányzik. Egyelőre a sonkát darabolva szállítják Buda­pestre továbbfeldolgozásra az ottani húsipari vállalatnak. Június fordulója óta Baja .há­rom élelmiszerboltjának szállít töltelékárut az üzem. Július 1-től kezdve pedig az egész bácskai körzet, vagyis Baja és a járás, továbbá a kiskunhalasi járás déli felének hús- és töltelékáru-ellá­tását átveszi a másik, vállalattól. A Bácskai Húsipari Közös Vál­lalat vezetői úgy tervezik, hogy a gyár ez év augusztusban elérheti az előirányzott teljesítményét, na­ponta 800 sertés vágását, feldol­gozását és megkezdheti a sonka dobozolásat is. Tény, hogy a vágóhíd és hús­kombinát közeljövőben történő át­adásával nagy lépést tesz a Bács­ka az élelmiszer-feldolgozásban, ’ különösképpen a sertéstenyésztést, hizlalást kiegészítő tevékenység­ben. Mindez korántsem fedezi az egész megye szükségletét. A vá­góállatnak több mint 50 százalé­kát Bács-Kiskun megyéből, to­vábbra is az ország más tájaira kell elszállítani. K. A. 9 Gatti József a frissen töltött nyáriszalámit és egyéb töltelék-, árut továbbít a füstölőkamrába. (Méhesi Éva felvételei) ződés szerint, a sertéstelepéről ki­kerülő vágóállat mennyiségének megfelelő arányban. A húskombinát a különböző fel­dolgozó üzemrészek készültségi fo­kának megfelelő arányban kezdte meg a termelést január elején a vágási próbával, naponta harminc —hatvan, majd háromszáz sertés levágásával. A különböző hatósá­gok vizsgálatai és azok kedvező ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Baja, Budapest, Kecskemét, Kalocsa Fagylaltőrjárat a Balatonnál A nyári melegben kényesebb az élelmiszer, azért minőségének vizs­gálatára fokozott gondot fordít a MÉM Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Központja, Valamint a megyékben működő. 17 intézete. Naponta ezer­nél több mintát vizsgálnak meg, s az élelmiszerüzletekben már a gyártás során a technológiai fo­lyamatoknál ellenőreik az össze­tételt, a gyártási paraméterek be­tartását. Az éleLmiszeriparbán elő­állított mintegy háromezerféle termék közül a melegebb hóna­pokban különösen a tej- és a hús­ipar készítményei igényelnek a gyártás, a szállítás, a raktározás során nagyobb figyelmet, ezért az ellenőrzések e cikkekre foko­zatosan kiterjednek. Éppen így az1 üdülőhelyeken, idegenforgalmi centrumokban is kiemelt felada­ta a hálózat intézeteinek a szi­gorú vizsgálat, a gyakori- minta­vétel. A Balaton partján külön rendszeres fagylaltőrjáratot szer­veznek a minőség ellenőrei. Az élelmiszeripar termékeire az elmúlt évek fejlesztéseinek ered­ményeként általában a jó minő­ség jellemző a tömeggyártásnál feltételezhető kifogásolt 6,5 száza­lékos nemzetközileg meghatáro­zott arányt még egy százalékkal sem lépi túl. A mégis előforduló panaszok döntő többsége a hely­telen kezelésre, a rossz tárolás­ra, s a gyártól a fogyasztóig a hűtőlánc hiányosságaira vezethető vissza. Ezt igazolja a hatósági, megyei, fővárosi élelmiszer-vegy­vizsgáló és ellenőrző intézetek ré­széről kezdeményezett 6773 ható­sági intézkedés is. Erre akkor ke­rül sor, amikor a laboratóriumi vizsgálat valmilyen etérést mu­tat ki az előírttól. A tej- és tej­termékeknél általában a savfokot, a zsírtartalmat; a fajsúlyt és a lé- eresztést veszik vizsgálat alá, a húskészítményeknél pedig a tech­nológiai ellenőrzés mellett a töb­bi között a késztermék fehérje-, zsír- és sótartalmát ellenőrzik. A laktanyák új nevet kaptak A honvéd állomásparancsnok­ság kezdeményezéssel fordult a Nemzeti Bizottsághoz: járuljon hozzá egyes laktanyák nevének átváltoztatásához.. A Nemzeti Bi­zottság a javaslatot magáévá tet­te, és hozzájárult ahhoz, hogy a Rudolf laktanya neve ezután Lo- sonczy István, az Erzsébet lakta­nya neve Petőfi Sándor és a Fe- rencz József laktanya neve ez­után Zrínyi Miklós lesz. Javasolja továbbá a Nerhzeti Bizottság, hogy az illetékes fórum a Horthy-laktanyát Dózsa György laktanyára keresztelje át, a hu­szár laktanya pedig Kossuth La­jos nevét viselje. (Kecskeméti Lapok, 1945. jú­nius 17.) ■ Grassyt lefokozták és kicsapták a honvédségtől Vörös János honvédelmi ' mi­niszter, vezérkari főnök aláírta az a rendeletet, amely 47 háborús főbünös katonatisztet lefokozásra és a honvédség kötelékéből való kicsapatásra ‘ítélt. A hazaáruló tisztek között van Grassy József vezérőrnagy, a kecskeméti • ezred volt parancsno­ka, és Zöldi Márton < csendőr­őrnagy, a kecskeméti gettó véres­kezű, bitang pribékje. Sorsuk persze ezzel még nem dőlt el, a büntetés csak előleg a * kötélre, amelyet nem fognak bárhová bújtak el. elkerülni, (Kecskeméti nius 24.) Lapok, 1945. jtí­Darvas József „Szakadék” című drámájának előadása Baján A Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei a bajai legjobb műkedve­lőkkel együtt mutatták be Baján szombaton és vasárnap Darvas Jó­zsef drámáját. ... Mezei Mihály főispán mon­dott bevezetőt, és üdvözölte ez al­kalommal először a bajai közön­séget. Kérte, hogy továbbra is támogassák a Nemzeti Paraszt­pártot, amely létrehozta ezt az előadást. (Bajai Hírlap, 1945. június 19.) Szakszervezeti Hírek. Munkaverseny ... A demokrácia a termelés te­rén sem ismeri el a terrort. A munkafegyelmet a kielégítő ter­melés nem terrorisztikus úton, ha­nem értelmi okokkal igyekszik el­érni. A legfőbb és legegyszerűbb ilyen értelmi ok az, hogy a mun­kás már nem egyeseknek, hanem a köznek és önmagának termel. Saját érdeke hát, hogy munka­teljesítményét a lehetőségig fo- kozza. Ennek a szellemében zaj­lottak le a nagysikerű májusi munkaversenyek. Az ipari mun­kásság egykor példát állított az ország összes dolgozói elé a' meg­értés, a kötelességteljesítés és ál­dozatvállalás példáját. Most a vas- és fémmunkások szakszervezete hirdet munkaver­senyt. Ez az új munkaverseny ha­talmas fejlődésről tesz tanúságot, ma már nemcsak kér, hanem ad is'. 30 díjat ajánlott fel ugyanis a munkaversenyben legjobb ered­ményt elért vasmunkások részé­re. Áz első tíz díj: 2 heti ingyenes üdülés a Fonyód! üdülőtelepen, a második tíz" díj: a saját gyermeke, vagy ha nincs, akkor egy megne­vezett gyermek ingyenes középis­kolai oktatása 1 évig, a harmadik tíz díj: egy-egy öltöny ruha. és ez alkalommal megkérdeztük, hogy mik azok a törvényterveze­tek, amelyek -tárcája körébőL Kecskemétet- is érintik országos- viszonylatban. — Törvénytervezetet dolgozunk ki — kezdte a munkában kissé lefogyott miniszter —, amely a régi rendelkezéssel-szemben, nem­csak azok hozzátartozóit része­síti segélyben, akik október 25-ig estek hadifogságba, vagy önként átálltak a . Vörös Hadsereghez. Segélyben fogjuk részesíteni azok­nak a hozzátartozóit is, akiket a Szálasi-hordák elhurcoltak, vagy akikről megállapítható, hogy nem önszántukból hagyták el az ország területét a katonaság köteléké­ben. (Kecskeméti nius 21.) Lapok, 1945. jú­(Kalocsa nius.) és Járása, 1945. jú­Közletnény Felhívjuk az új földhöz jutta­tott gazdákat, akik bevetett föl­det kapták, hogy szigorúan tilos a gabonát mindaddig eladni, amíg erre vonatkozólag nem rendelke­zünk. Kalocsai Földigénylő Bizottság. (Kalocsa és Járása, 1945. jú­nius.) „Szabályozzák a hadisegély illetékességét” — mondotta Molnár Erik népjóléti miniszter Kecskeméten járt a héten dr. Molnár Erik népjóléti miniszter, Hírek Budapestről — A Vörösmarty téren meg­nyílt a régiv híres Gerbaud cuk­rászda. — A honvédelmi miniszter megszünteti a tiszti becsület vé­delmére biztosított fegyverhasz­nálati jogot. — Júniusban minden gyerek 20 deka cukrot kap Budapestén a- közellátási szelvényre. — Biídán, a Szebeny Antal té­ren, felrobbant egy akna, öt em­bert megölt. — 175 eszpresszó. 800 cukrász­da, 102 kávéház van nyitva Bu­dapesten. Összeállította: Heltai Nándor a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents