Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

4 • PETŐFI N£PE 0 1980. június 18. A második évtized küszöbén 0 Lehetővé vált a gépesített anyagmozgatás a lajosmizsel új központi raktárban. Varga János targoncával emeli helyére az alkatrészekkel teli kiskonténert. • A vállalat feladata a többi között a csehszlovák gyártmányú kotrógépek üzembe helyezése és átadá­sa. Évente átlag 150 érkezik a telepre, napjaink- 9 Rövid határidő alatt javítják meg a lajosmizsei ban 24-et készítenek elő a megrendelők részére. szervizben a háztáji kisgépeket. Képünkön Kras­Zalabai István szerelő az egyik kotrógépen az utol- nyánszki András szerelő egy olasz gyártmányú mo­só ellenőrzéseket végzi. toros kapát javít. (Opauszky László felvételei) Amikor a lajosmizsei Kossuth és Népfront Termelőszövetkezet, valamint a soroksári Vörös Októ­ber Tsz tíz évvel ezelőtt létrehoz­ta az AGROTÁP-ot, valószínűleg senkiinek sem jutott eszébe, hogy országos vállalat alapjainak le­rakásán fáradozik. Kezdetben ti­zenkét, később ennél jóval több dolgozó foglalkozott igen sokféle szolgáltatással, kezdve a rovarir­tástól, a gépjavításon keresztül az épületfelújításig és ‘takarmányke­verésig ... A napokban Saly Károllyal, a lajosmizsei AGROSZER Vállalat igazgatójával vetettünk rövid visszapillantást e kollektíva múlt­jába s elemeztük mai helyzetét. — Ogy érzem — mondta elgon­dolkodva az igazgató —, a hosszas útkeresés után végre sikerült ráta­lálnunk az igazira és biztos lép­tekkel haladunk rajta. Ezelőtt öt évvel kezdődött meg teljes erő­vel a profilírozás, az igazi szer­vezett munka. Akkor — 1975-ben — hatszáz dolgozója volt vállala­tunknak és ez a kollektíva a sok­féle munkájával 83 millió forint árbevételt ért el. Az idén négy- százharminc dolgozónk az év vé- véig 256 millió forint értékű mun­kát fog végezni. — Mi lett a fő profil? — Vállalatunk teljes neve hí­ven kifejezi: Mezőgazdasági Szer­viz, Szerelő és Szolgáltató Válla­lat. Itt, Lajosmizsén van a köz­pontunk, Győrben, Székesfehérvá­ron, Budapesten, Pécsett, Miskol­con, Békéscsabán és Debrecenben pedig üzemegységeink látják el a mezőgazdasági nagy- és kisgépek, háztáji gépek, nehéz földmunka- gépek, valamint építőipari gépek garanciális és „fizető” javítását. Szerelőink száznegyven gépkocsi­val rendelkeznek, s a kisebb hi­bákat a helyszínen javítják. Ta­valy még számos más tevékeny­séggel — ipari szigeteléssel, vas­ipari termékek gyártásával, tech­nológiai szereléssel — foglalkoz­tunk, az idén pedig már csak szolgáltatómunkát vállalunk. A múlt évben 800 típusból 27 ezer gépet javítottak szerelőink, a ház­táji gazdaságokban használatos kisgépekből pedig 19 ezret. Nyil­vántartásainkban jelenleg 400 ga­ranciális kombájn, 800 traktor, 2500 földmunkagép, 120 öntöző­berendezés és 3600 egyéb gép sze­repel. Tavaly érkezett hazánkba az első nagy teljesítményű szovjet T 130-as lánctalpas traktor, azóta már van belőle mintegy 200 és a mi feladatunk a garanciális szer­viz ellátása. — Lajosmizsén mivel foglalkoz­nak? — A háztáji kisgépek javítása mellett országosan a mi felada­tunk a nagy teljesítményű japán bulldózerek, angol kotrógépek és NSZK talajfúrógépek javítása. — Hogyan ismerkednek meg á~ szerelők az új, korábban nem is­mert gépekkel ? — Külföldi tanulmányútjaikon. Az elmúlt években már 200 szak­emberünk töltött egy-két hetet a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában és számos más ál­lamban. Az idén például 110-en gyarapítják idegenben szakmai tudásukat. Június 23-án négyen indulnak két hétre Londonba a kotrógépek gyárába. Vállalatunk a múlt év óta kü­lönben oktatási központ lett. Sze­relőink két-két hetes továbbkép­zéseken vesznek itt részt, a gép­kezelők pedig egyhetes tanfolya­mokon sajátítják el a-legfontosabb tudnivalókat. Jelenleg négy tan­folyamon 80-an tanulnák. Fejlődésünket különben az is bizonyítja, hogy a termelésirányí­tók közül 32-en egyetemi és fő­iskolai, 22 szerelőnk pedig tech­nikusi végzettséggel rendelkezik. A munka hatékonyságát, a jobb minőséget és az átfutási idők csök­kentését jól segíti az állóeszköz értékének növekedése. Míg a pro­• Molnár János szerelő, a Cson­ka János arany koszorús szocia­lista brigád tagja már többször járt külföldi tanulmányúton. Felvéte­lünk idején egy nagy teljesítmé­nyű japán bulldózer javításán dolgozott. filírozás első évében a nettó ér­ték alig érte el a 9,5 milliót, ad­dig ez a múlt év végére 31 mil- .lióra nőtt, az idén pedig eléri az ötvenmilliót. Az új épületek, kor­szerű gépek jól segítik eredmé­nyeink növelését. A múlt év vé­gén készült el a régi gondjain­kat megoldó 1600 négyzetméteres alapterületű központi alkatrész- raktár, s már megkezdtük egy 800 négyzetméteres nagyjavító csar­nok és egy ugyanilyen nagy, a saját gépkocsijaink javítására szolgáló csarnok alapozását — mondta beszélgetésünk végén az igazgató. Egységet az értelmezésben és a végrehajtásban Pártunk XII. kongresszusa kidolgozta és határozataiban rög* zítette a párt tevékenységének fő irányát az elkövetkező öt esztendőre. Napjainkban pártszervezeteink fontos feladata a kongresszus valamennyi dokumentumának alapos tanulmá­nyozása, a határozatok végrehajtásának megszervezése a sa­ját területükön. Ez a munka lényegében vala­mennyi szinten elkezdődött. Az országgyűlési képviselő- és ta­nácstagi választások előkészítésé­re irányuló politikai kampányban megfeleld helyet kapott a kong­resszus állásfoglalásainak tudato­sítása, összefüggéseinek magya­rázata. A propaganda és a veze­tőképző tanfolyamok, a pártokta­tás témái kiegészülnek a kong­resszus anyagaival. A sajtó pe­dig már eddig is több olyan fi­gyelemre méltó írást jelentetett meg, amely hasznosan segíti az egyes témák átfogó megismerését, illetve értelmezését. Fontos lépés­nek kell tartani azt is, ihogy na­gyon sok területen éppen az alap­szervezetek kezdeményezésére a pártcsoportokban vagy a kommu­nisták kisebb közösségében elkez­dődött a kongresszusi anyagok csoportos tanulmányozása kon­zultációs jelleggel. A párt XII. kongresszusa a po­litikai munka fejlesztésének alap­vétő területeként a végrehajtás javítását jelölte meg. Ennek vi­szont lényeges feltétele, hogy a párt tagsága, aktivistái nem utol­sósorban pedig az egész társa­dalom világosan értse, egységesen értelmezze azokat az állásfoglalá­sokat, amelyek az ország nyilvá­nossága előtt alkotó és felelősség- teljes vitákban alakultak ki. Az anyagok feldolgozása erősítse to­vább a szocialista nemzeti egysé­get, társadalmunk szocialista vo­násait, járuljon hozzá a felelős­ségteljes munkavégzésnek, a mun­ka becsületének növeléséhez, a közösségi szellem erősítéséhez, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítésé­hez. Régi tapasztalat, hogy olyan esetben, amikor egy átfogó és hosszabb időszakra szóló program megvalósításán több szerv és szer­vezet dolgozik, felmerülhetnek egyidejűségek, átfedések. Ezért alapvető igény, hogy* a párt-, ál­lami és társadalmi szervek a kongresszusi határozatok feldol­gozásával és végrehajtásával ösz- szefüggő ideológiai, politikai, agi- tációs-propaganda és szervező- munkában teremtsenek összhan­got. Lehetőleg kerüljék el, hogy a párttagok, az aktivisták más­más fórumokon az anyagok több­szöri feldolgozására kényszerülje­nek. Másrészről pedig hangsú­lyozni kell, hogy a kongresszusi anyagok feldolgozását, a velük kapcsolatos politikai munkát nem lehet szakaszokra bontani. Vagyis azt mondani, hogy „eddig tart a tanulmányozás, az értelmezés, és innen kezdődik a konkrét végre­hajtás”. A határozatok konkrét végre­hajtására a megyei pártbizottsá­gokig bezárólag ötéves feladatter­vek készülnek. Erre az alsóbb szintű pártbizottságok és párt- szervezetek nincsenek kötelezve. Egyidejűleg az átfedések miatt megszűnnek az „éves cselekvési programok”. Ezentúl a felsőbb szervek határozataiból eredő, va­lamint a gazdasági munkával ösz­szefüggő éves helyi feladatokat a pártszervezetek az eddig szokásos munkaterveikben határozzák meg. Egyértelmű tehát, hogy a gaz­daság területén kifejtett politikai munka nem csökkenhet, sőt, mai helyzetünkben tartalmában, mód­szerében, hatékonyságában min­den szinten fejleszteni kell azt. Csupán arról van szó, hogy egy és ugyanazon feladatok ne legye­nek ismétlődően megtervezve a különböző elnevezést viselő ter­vekben. E feladatok kidolgozásával ösz- szefüggésben — éppen a kong­resszus ide vonatkozó állásfogla­lásával összhangban — fontos kö­vetelmények jelentkeznek. Pártszervezeteink akkor járnak el helyesen, ha a tervezésben és a munkában egyaránt elkerülik a már korábban feldolgozott témák újraértelmezését és széles körű vizsgálatokat csak a legszüksége­sebb esetekben kezdeményeznek. A sokszor felesleges elemzőmun­ka helyett ajánlatos nagyobb fi­gyelmet fordítani viszont a ha­tározatok végrehajtását biztosító helyi intézkedések megjelölésére. Most nem arra van szükség, hogy pártszervezeteink újabb általános jellegű határozatokkal „fejeljék” meg a kongresszus, vagy netán saját pártértekezletük, a taggyű­lések állásfoglalásait. A jó végre­hajtás alapja, ha minden párt- szervezet a maga szintjén konkré­tan és nem általában jelöli meg a tennivalókat. A párt központi vezető szervé­nek a feldolgozással kapcsolatos határozata felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtás szaka­szában hatályosnak kell tekinte­ni azokat a korábbi központi bi­zottsági, politikai bizottsági, tit­kársági állásfoglalásokat, melyek a kongresszus határozataihoz kap­csolódnak, s ha szükséges, ezzel összhangban módosítani kell azo­kat. A pártmunka valamennyi te­rületén ezt az eljárást célszerű alkalmazni. Végeredményben te­hát most, amikor a 'pártszerveze­teink a kongresszusi határozatok helyi megvalósításán fáradoznak, a módszert tekintve akkor járnak el helyesen, ha mindenekelőtt át­tekinthetik saját korábbi állás- foglalásaikat és elbírálják, hogy közülük a kongresszusi határozat alapján melyek szorulnak kiegé­szítésre, vagy netán melyek azok, amelyeket hatályon kívül kell he­lyezni. Ezt — csakúgy, mint min­den más feladatot — úgy tudják megvalósítani, ha az irányító pártszervek szorosan együtt dol­goznak az alapszervezetekkel. A kongresszus után itt az alka­lom, hogy* irányító pártszerveink érvényesítsék a határozat arra vonatkozó kitételét, hogy adjanak több és érdemibb segítséget a pártmunka élvonalában dolgozó alapszervezeteknek. Ez a segítő munka több irányúan és folya­matosan történjen. Szükséges megfelelő tanácsokat adniuk ab­ban például, hogy saját célkitű­zéseikkel összhangban, az alap­szervezet jellegének megfelelően mely kérdések igényelnek figyel­met. Ugyancsak az irányító szer­vek fontos feladata a segítő- és ellenőrző munka azon elemeinek kimunkálása, melyek biztosítják, javítják a végrehajtás személyi, politikai stb. feltételeit. Mun­kánk eredményességét nagyban befolyásolja, hogy ez a szoros együttműködés mennyiben való­sul meg, nem kevésbé, hogy min­den pártszervezet következetesen, felelősséggel valósítsa meg a kongresszus határozatából azt. ami a feladatkörébe tartozik. Dr. Latos István az MSZMP KB alosztályvezetője KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mit kell tudni az ORI-műsorokról? A kecskeméti Tóth György — a többi fiatalhoz hasonlóan. — na­gyon kedveli a könnyű műfajú ze­nei rendezvényeket. Ha teheti, ott van mindegyiken, amelyre a „hí­rős” városban kerül sor. Pár hó­nappal ezelőtt is az elsők között váltott jegyet az egyik neves ma­gyar táncdalénekesnő hangverse­nyére, sajnos hiába, hiszen az el­maradt. Kellemetlen, hogy mind­erről csupán az előadásra érkezé­sekor tájékozódhatott. Pedig az ilyesmit ajánlatos lenne idejében közölni a közönséggel, különben félő, hogy az emberek nem veszik majd túlságosan komolyan az ORI-műsorokat — vélekedik olva­sónk, aki mások nevében is kérde­zi: az arra érvényes belépőket va­jon érdemes-e előre megváltani? Mint arról. az Országos Ren­dező Iroda kecskeméti megbízott­ja,. Vécsy György informált ben­nünket, a szóban forgó — s min­dig a Katona József- Színházban tartott — rendezvények iránt régóta fokozott az érdeklődés. Bi­zonyítja ezt, hogy jó néhány igen színvonlas tánczenei, operett- és magyarnóta-műsorból volt már egymás után két előadás — ahogy az tavaly történt, sőt a már el­múlt idei hónapokban is. De még így sem biztos, hogy minden ér­deklődő kaphatott jegyet. Ebből pedig az következik, hogy a fő­városi művészek eme produkciói­ra mindenképpen tanácsos meg­venni a belépőt idejében. , Ami a szóvá tett panaszt, vagyis az előadás elmaradását illeti, az egyáltalán nem jellemző az ORI- ra. Mindezt örvendetes ténnyel lehet alátámasztanti, nevezetesen, hogy az eltelt másfél évtizedben — az összesen háromszáz körüli rendezvényt figyelembe véve — csak most, legutóbb nem lett meg­tartva a műsor. Egyébként e már­cius végi esetről az utcai hirdet­mények kellő időben adtak hirt, sőt azt megírta a megyei lap is. Nem lesz ez másképp a jövőben sem, ha netán megint elhárítha­tatlan ok miatt nem léphet fel va­lamelyik program főszereplője. Vagyis célszerű, ha az ebbéli vál­tozásokról gyakorta érdeklődnek a belépőkkel rendelkezők. Végül azt kell tudni, az elmaradt elő­adás jegyei mindenkor; akár utó­lag is visszaválthatók. Hogyan kell adózni a földingatlan értékesítése után? Két. azonos tartalmú levél érke­zett hozzánk Sükösdről. A koráb­bi keltezésűt a Dózsa György u. 263. szám alatti Vécsei Tibor, a nemrég feladottat pedig a Kossuth u. 29. szám alatt lakó Szerletics János írta. A hetvenedik életévük­höz közeledő olvasóink régóta ren­delkeznek saját tulajdonú házzal, illetve a hozzátartozó földingat­lannal, s ez utóbbiból — melyek alkalmasak építési telkek kialakí­tására is — jelentős területet ér­tékesítettek. Ennek alapján jöve­delemadóval, majd községfejlesz­tési hozzájárulási adóval terhelte meg őket a helyi tanács. Az iránt érdeklődnek: jogosan keli-e fizet­niük, s van-e lehetőség arra, hogy az idős korúkra való tekintettel, tehát méltányosság címén mérsé­keljék, vagy töröljék adótartozásu­kat az illetékesek? . Hogy a sükösdi tanács adóügyi, csoportja számszakilag helyesen állapította-e még levélírónk fize­tési kötelezettségét, a rendelkezé­sünkre álló hiányos adatok alap­ján természetesen mi nem ítélhet­jük meg. Ehhez ugyanis helyszíni vizsgálatra van szükség, ami a já­rási hivatal, valamint a megyei tanács szakhatóságának a felada­ta, hatásköré. Így hát csak általá­nosan tájékoztathatunk arról, hogy a több építési telek kialakításá­ra, vagy több nem lakás céljára szolgáló helyiség (üdülő, garázs stb.) elhelyezésére alkalmas belte­rületi. földingatlan értékesítésekor jövedelmadót köteles fizetni az eladó, s eme összeget az ingatlan szerzéskori és elidegenítéskori for­galmi értékének különbözete alap­ján határozza meg a pénzügyi szerv. Ha a szerzéskori érték nem ismeretes, az a mostani értékesí­tést összeg 30 százalékában kell megállapítani. Mindezt a vonat­kozó miniszteri rendelet írja elő, mint ahogy ugyanilyen jogszabály tartalmazza azt is, hogy a jöve­delemadót fizető személyek köz- ségfejlesztési hozzájárulásra köte­lezettek. Befejezésül élmondjuk: kérőiemre, szociális indok «lapjpn mindkét adóösszeg mérsékelhető, s ilyen intézkedésre a pénzbeli kötelezettséget előíró hatóság jo­gosult. Melyek a kiszolgálás és az eladás szabályai? A kecskeméti Szekér Sándorné a helyi tejbár gyakori vendége, ahol mindig friss, ízletes árut vá­sárolhat. Onnan mégis roppant bosszúsan távozott legutóbb. Az történt; hogy őt, s más fogyasztót is nem az érkezés sorrendjében szolgálták ki. Az emiatti kellemet­lenségre aztán ráadás volt, hogy a keresett túróhoz nem jutottak hoz­zá, hiszen közben elfogyott. Es a reklamációt sem a készséges meg­hallgatás követte, esetleg a bocsá­natkérés, hanem az eladó enyhén szólva kevésbé udvarias viselkedé­se. Olvasónk e sajnálatos eset kap­csán szeretné tudni: szabályozva van-e az, hogyan kell kiszolgálnia és eladnia a kereskedőnek? A Kereskedelem Általános Üz­leti Szabályzata arra kötelezi a bolti dolgozókat, hogy a vásárló­kat szakszerűen, gyorsan és ud­variasan szolgálják ki. Fokozott figyelmet kell arra is fordítanunk, hogy az érkezésük sorrendjében elégítsék ki a vevők igényeit. Ki­vételt csak a terhes nők, a kis­gyermekes anyák és a rokkantak élvezhetnek. Nagyon fontos elő­írás,. hogy a kiszolgáláskor a fogyasztókat nem szabad indoko­latlanul megvárakoztatni. Az is alapvető rendelkezés, hogy a ve­vőnek csak az üzlet kirakatában, vagy eladóterében levő árut le­het értékesíteni. Előfordul persze, hogy hiányzik már a keresett ter­mék, ilyenkor másikat kell he­lyette ajánlani, vagy közölni vele a kifogyott áru pótlásának idejét, illetve azt, hogy a vállalat melyik üzletében szerezhető be a szóban forgó cikk. A naponta legalább háromezer fogyasztót kiszolgáló és évenként általában 1 millió forintot for­galmazó tejbár vezetői természe­tesen tisztában vannak az előző­ekben közöltekkel, s érdeklődé­sünkre elmondották: sajnálják a történteket, a hasonlók megelőzé­se érdekében pedig mindent még­tesznek — beleértve a munkafe­gyelemmel kapcsolatos intézke­déséket is. Szóltak még arról, hogy a rendszeresen árusítandó tizenöt­féle tejtermék sorában időnként található hiánycikk is, ám a nö­vekvő kereslet is kielégíthető a ki­egyensúlyozottabb áruellátással, melynek biztosítása érdekében nemcsak nekik vannak feladata­ik .... összeállította: Velkei Árpád MELEGÜZEMI PRÓBA AZ ÖNTÖDÉBEN • Befejező szakaszához érkezett az Ajkai Timföldgyár és Alumínium­kohó magasnyomású öntödéjének üzembe helyezése. A százötven mé­ter hosszú csarnokban már áll a tizenegy nagyszabású öntőberende­zés és megkezdődtek a próbaöntések.

Next

/
Thumbnails
Contents