Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-16 / 113. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1980. május 16. ÁRUSZÁLLÍTÁS ÚJ UTAKON Ne csak a MALÉV legyen gyors •‘■400 v 0 Egyiptomból friss zöldbabszállitmány érkezett TtJ—154-es géppel a Ferihegyi repülőtérre. A közelmúltban történt a Ferihegyi repülőtéren. Az egyik külkereskedelmi vállalat képviselője izgatottan rohant a MALÉV áru- fuvarozási osztályvezetőjéhez, Sallai Istvánhoz. Az áru megérkezett, itt az értesítés, de nem tudom elszállítani, mert a Külkerskedelmi Bank nem adta ki a „felszabdító” levelet, anélkül pedig a portéka — a feladó ilyen kikötése miatt — nem váltható ki a raktárból — mondta a vállalati képviselő. Az ilyenfajta izgalmak megértéséhez tudni kell, hogy a MALÉV a beérkező áru után, ha nem viszik el a repülőtérről, raktározási díjat számol. S nem is akármeny- nyit. Az első tíz napig még csupán ötázáz forint a taksa, attól kezdve azonban naponta és csomagonként kell ugyanennyit fizetni. Akadt már olyan külkereskedelmi vállalat is, amelynek ügyintézője harmincezer forintos számlát kapott a légitársaságtól. Ennyibe került a feledékenység. — A külkereskedelmi vállalatok nem kis része úgy van ezzel, hogy az áru ami megérkezett, nem az övé. Ök azt csak megrendelték, ha már itt van, 'attól kezdve törődjék vele az, aki hónapok óta várja. Márpedig az elszállítás a megrendelők dolga — mondja Sallai István. —■ Nem túl magasak ezek a tárolási díjak? — Semmiképpen, a külföldi légitársaságok képviselői jócskán csodálkoznak ezen, hogy amikor ennek a szolgáltatásnak, a repülőgépen történő fuvarozásnak, legfőbb célja és értelme a gyorsaság, nálunk sokan hosszú hetekig feléje sem néznek megérkezett csomagjaiknak. — A címzett minden esetben tud arról, hogy a küldemény megérkezett? — Természetesen. Korábban ugyanis levélben értesítettük a címzetteket, de a kézbesítés gyakran elég hosszadalmas volt. Ezért immár egy'éve a lehető leggyorsabban: telexen, táviratban vagy telefonon legkésőbb másnap megtudja mindenki, hogy az áru itt van. — Viszont kiderülhet, hogy hiába az igyekezet, hiszen a Külkereskedelmi Bank levele hiányzik. E levél garantálja, hogy a megrendelő rendelkezik azzal a devizamennyiséggel, ami az áru értékének kiegyenlítéséhez szükséges. — Valóban, de mi — ez is egy újítás a MALÉV ügyforgalmában —, akkor is átadjuk az árut, ha a fél csupán azt a költségrendezési bizonylatot tudja felmutatni, melynek egy példányát a bank átvette. Tesszük ezt egyrészt azért, mert a bank levele sokszor heteket késik, miközben az óra ketyeg, s a tárolási díj egyre nő, másrészt azért, mert ennyi kockázatot a MALÉV-nek vállalnia kell ügyfelei érdekében. Ami egyúttal a népgazdaságnak is érdeke, hiszen sokszor nélkülözhetetlen műszerekről, vagy gépekről van szó, amelyekre nagyon vártak a vállalatok. Szó ami szó, sok minden megváltozott az elmúlt év során a MALÉV-nél az áruszállításban. Sokan emlékeznek még — a mindennapos ügyfelek különösen —, milyen mostoha körülmények között kellett várni a légiáru kiváltására. Nem volt megfelelő vá- rakpzóhelyjség,, a ivarlevelek — az, utasok szeme láttára — ott rongyotódtak a szűk* “raktárépület folyosóján. Tavaly májusban felépült az új — 1200 négyzetméter területű — raktárépület. Az idén nyáron pedig újabb 1500 négyzetméterrel bővülnek a tárolási lehetőségek. A MALÉV megkezdte a felzárkózást a többi légitársaság hasonló szolgáltatásainak színvonalához. — Ha jelenlegi terveink megvalósulnak, akkor a szocialista országok élvonalába kerülhetünk —bizakodik Sallai István. — Ha jól tudom, mindarról, hogy hol tartanak ezek az országok, a közelmúltban rendeztek tanácskozást a légitársaságok áru- szállítási és fuvarozási szakemberei Budapesten. — Igen, és ezen a tanácskozáson is nagyon gyakran szó esett a házhoz szállítás gyorsaságáról. Mi kértünk is erre vonatkozó adatokat a többi társaságtól, hogy legyen összehasonlítási alapunk. Annyi’ bizonyos, a korszerű légi fuvarozás célja szerte a világon a gyors szállítás és a megérkezés .utánfe: azonnali ^yiátyéfek .,Mi>;is ezt akarjuk, ezen munkálkodunk. V. A. S. CIKKÜNK NYOMÁN Célbaérés Nemrég megírtuk, mennyire hátrányos a kecskeméti Széchenyi tér 1—3. számú házban lakó, mozgássérült Lőrincz Évának, hogy a lépcsőházi csempézés során eltávolították tolókocsi-feljáróját, és azt hónapok múltán is á házmesteri raktárban „őrzik”, mert nincs, aki felerősítse. Örömmel közöljük, hogy a „Kilenc lépcső” című cikkünk felkeltette az együttérző emberek figyelmét. Érdeklődött Ficsor Károly, a GAMF műszaki osztályvezetője, hol, hogyan tekinthetné meg az „elfekvő” — de Lőrincz Éva számára nélkülözhetetlen — alkalmatosságot, hogy felerősíthesse. A GELKA dolgozói közül is jelentkeztek. Végül a Bács- Kiskun megyei Gyógyszertári Központból két fiatalember, Tóth László és Fejt István ért célba abban az emberséges versengésben, amelynek eredménye, hogy a feljárót ismét használva, a természetes mozgásában akadályozott Lőrincz Éva segítség nélkül is kimehet az utcára. K—I A vidék jobb vízellátásáért 0 A Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszékének laboratóriumában a vidéki városok, falvak egészséges ivóvízellátását szolgáló SENTAB vasbeton nyomócsövek csatlakozó elemeinek szilárdságát vizsgálják. A drága öntött acélcsövek helyett a hazai alapanyagokból készülő vasbeton csövek lényegesen olcsóbbak. (MTI- fotó: Balaton József felvétele — KS) A háztáji sertéstartás jövedelmezősége Ismerősöm évek óta sertéseket hizlal. Kecskeméthez közeli kis településen lakik, s foglalkozása nem köti a mezőgazdasághoz. Tudván róla, hogy precíz ember, és bevallva, hogy jómagam nehezen találom az igazságot a háztáji sertéstartás jövedelmezősége körül, megkértem, hogy őszintén mondja el, mibe kérül a sertés- tartás, és neki mennyire jövedelmező a hizlalás. Elővette jegyzet- füzetét, elém tette, és mutatta az adatokat. Ebben minden le volt írva, a januárban vásárolt malacok árától, az állatorvosi, vála- mint tápköltségekig. Mielőtt még közreadom a fontosabb adatokat, előrebocsátom ez egy, lehetséges, hogy egyedi példa. Nem szándékom tehát az általánosítás, mert ahány ház, annyi szokás. Változóak a hizlalás! módszerek, és a költségek is. Az ismerősöm mintegy 50 négyzetméter alapterületű, télig zárt, fele részben pedig kifutónak használt, tetővel borított ólban tartja állatait. Január első fülében huszonegy malacot vásárolt, s az állatokat két csoportban április közepén, illetve ezekben a napokban adta le. A hízók átlagsúlya 105 kilogramm, 31,50-et kapott kilójáért. Takarmányra — különféle tápok, kukorica, lucer- naliszt —, valamint malacvásárlásra és egyéb dolgokra kerekítve 55 ezer forintot költött. A hízókért 69 ezer 458 forintot kapott. Tehát öt hónap alatt több mint 14 ezer forint jövedelme származót; a 21 sertés meghizlalásával. Egyenként 680 forint volt a tiszta haszna. Pontosabban ennyi a munkabére, mert jórészt egyedül végezte az összes tennivalókat, mivel felesége is dolgozik, gyermekei pedig tanulnak. Szóval egyedi példának vehető és még hozzáteszem, hogy náluk a hízók mérését az átvevők pontosan végzik. Nem úgy, mint Csi- kérián. Kövesdi Imréné ugyanis nemrég arról írt levelében, hogy amikor két hízót átadott a felvásárlónak, az 14 kilóval kevesebbel mért, mint előzőleg ő otthon, a mérlegükön. Még ezeket is írja: „Több kistermelő észrevette a rosszul mérést, de hallgattak, az illetékesnek nem mertek szólni. It; Csikérián továbora is lehet 120 kilogrammra hizlalni a sertéseket, mert átadáskor csak 113 kilósak lesznek.” — fejezi be írását némi iróniával. Fodor Imre hétényegvházi lakos részletes levelében elemzi a sertéshizlalás költségeinek alakulását. Egyetért azzal, hogy népgazdasági, érdek is a háztáji sertéstartás, de végsősoron arra a következtetésre jut, „úgy érzem, hogy 10—20 sertést senki sem tart hobbiból, csak szeretne valami eredményt is látni”. vagyis a hizlalás jövedelme- zöf-ége dönti el, hogy a háztáji gazdák vánalkoznak-e erre, vagy sem. Hegedűs László kecskeméti levélírónk arról számol be. hogy tavaly ilyenkor hetven sertést tartott. most pedig csak hármat. Van ugyan erre az évre is szerződése. de nem teljesíti. Azt írja. hogy eddig is „vékony pénzért” dolgozott, most hogy ,a táp árát felemelték, szerinte ez tovább rontja a sertéshizlalás jövedelmezőségét. összehasonlítást tesz a különböző beosztásban dolgozók, maszekok munkája és jövedelme, valamint a háztáji sertéstartók tevékenysége^ életkörülménye, kereseti lehetősége között. Szerinte az utóbbiak többet érdemelnének, már ami a munkájukért járó fizetséget illeti. A levelekből vett néhány idézet a gondolatok összefoglalása. Egyikben' sincs azonban leírva: ennyi forint nyereségem volt egy évvel ezelőtt egy sertésen, ennyi pedig ma. Szerintem „első mérgükben” a tápáremelés miatt né- hányan meggondolatlanul abbahagyták a hizlalást, meg sem próbálkoztak azzal, hogy az új körülmények között — gondolok a tápár növekedése mellett a fel- vásárlási árak növekedésére is — tartsanak sertéseket, és értékeljék a mostani jövedelmezőséget. A cikk elején említett ismerősömnek úgy hiszem, még most is megéri a sertéshizlalás, bár azt sem titkolta beszélgetésünk során, hogy az egy évvel ezelőttihez ké- fj, pest mintegy 150—200 forinttal kevesebbet kap egy sertésért. Vagyis, és ez már általánosítva mondható, csökkent a múlt évhez képest a háztáji sertéstartás jövedelmezősége, azonban véleményem szerint annyira nem, hogy ne érné meg az a mellékes kereset, ami a hizlalásból jut egy-egy csilládnak. És még hozzátehetem: régi tapasztalat, hogy a háztáji gazdák mindig leleményesek, keresik a módját, hogyan lehetne olcsóbban termelni. Erre a leleményre most is szükség lenne, például úgy is, hogy takarmányozáshoz hasznosítanák a mezőgazdasági melléktermékeket, hulladékokat, tápkoncentrátumok fel- használásával gazdasági abrakból maguk kevernék a hízótápot, hogy csak néhány ötletet említsek a sokból, aminek alkalmazásával javulna a jövedelmezőség. Cs. I. HÁZUNK TÁJA A burgonya növényvédelme A napsütéses május a födfel- színre csalogatja a burgonya hajtásait és a közeli napokban ugrásszerű fejlődésnek indul a növény. Termesztett növényeink közül a burgonyát károsítja a legtöbb kártevő és betegség. Egyes felmérések szerint mintegy kilencven baktérium és gomba, valamint harminc vírus .élőskpdik, a .növényen. A különböző betegségek következtében á Világ burgortyátermésének közel negyede károsodik. A termesztésben levő burgonyafajták többé-kevésbé ellenállnak az egyes betegségeknek, de jó eredményt csak a rendszeres védelemmel érhetünk el. A VlRUSBETEGSÉGEK — levélsodró-, burgonya X-. burgonya Y-, burgonya A-, dohány rattle-, aukuba mozaikvírus; sztolbur-be- tegség és a bíborszínű levélsodródás — ellen eredményesen védekezhetünk, ha szelektált és vírusmentes vetőgumót használunk, valamint a szaporítóanyagot rendszeresen felújítjuk. Az ültetvényből gyorsan eltávolított fertőzött tövek is segítenek a védekezésben. A BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK közül a fekete tőrothadás okozza a legnagyobb pusztítást. Főleg nedves, hűvös tavaszi és nyári időjáráskor számolhatunk kártételével. A védekezéskor alapelv, hogy egészséges, betegségtől mentes vetőgumót használjunk. A baktériumos betegségek esetén csökkenthetjük a fertőzés esélyét, ha betartjuk a vetésforgót: az egyszer fertőzött területen legalább négy évig nem termeszthető a burgonya, a paradicsom, a dohány, a hagyma, stb. A gumókat nem szabad 4—5 centiméternél mélyebben ültetni. Ha mégis fellép a betegség, akkor a károsított töveket azonnal el kell távolítani és megsemmisíteni. A GOMBÁS BETEGSÉGEK közül az egyik legrégibb a burgonyavész, vagy fitoftóra. Nemcsak a termés mennyiségét csökkenti, hanem nagymérvű gumórothadást is okoz. Ma már hatékonyan lehet ellene védekezni a Cobox, Copran- tol, Cupravit, Cupritox 50, Réz- oxiklorid 50 WP, Vitigran 0,4—0,5 százalékos oldatával, vagy Dithaj- ne M—45 0,2 százalékos oldatával. Az alternáriás levélföltosság ellen használhatók ugyanazok a szerek, melyek védelmet nyújtanak a fi tof tórától. Jelentkezhetnek még a fuzáriu- mos szárazrothadás, a cerkospórás levélfoltosság, a burgonyahimlő^ a hajtásrothadás, a szártőrothadas, a burgonyarák, a sugárgombás va- rasodás, valamint az ezüstfoltosság tünetei. Ellenük bizonyos védelmet nyújt a szellős talajszerkezet, a jó kondícióban levő ültetvény. valamint az idejében elvégzett fungicides permetezés. A KÁRTEVŐK közül három jelentősebb veszélyezteti a növényt. A burgonyabogár kártétele következtében a termésveszteség annál nagyobb, minél korábban és minél nagyobb mértékben pusztult el a levélzet. A termésveszteség elérheti a 70—80 százalékot is. A burgonyabogár elleni védekezés megoldott, megfelelő kémiai szerek állnak a termelők rendelkezésére. Többek között eredményesen védekezhetünk a Ditrifon 50 WP. a Fiiból E, a Folithion 50 EC, a Su- mithion 50 EC 0,2 százalékos; vagy a Pol-Melisekt 50 0,6 százalékos oldatával. A burgonyabogár biológiájának ismeretében — a tojásrakástól a fiatal bogár előjöveteléig körülbelül 40 nap telik él, amelyből 10 nap tojásállapot, a további 10 nap az ivarérettség eléréséhez szükséges. A jól és idejében végrehajtott permetezésekkel a burgonyaállomány megvédhető. A gumórontó fonálférget a gumón megbámult foltok jelzik. A mintegy egy milliméter nagyságú fonálféreg az ép és károsított rész határán található meg. A károsodás helye kiváló, táptalaja a különböző gombás és baktériumos betegségek másodlagos fertőzésének. A fonálféreg fertőzte területeken legalább öt évig nem szabad burgonyát termeszteni. A tárolás, előtti gondos i,yáloga1tá$s1a,l, gs a fertőzött gumók megsemmisítésével a kártétel csökkenthető, Hazánkban az áprilisi cserebogár, a májusi cserebogár és a júniusi cserebogár pajorja okoz tetemes kárt. A rágási felületet legtöbbször sebpara szigeteli el, de a kedvezőtlen tárolási feltételek között számos betegség fertőzési kapuja lehet. A rágott gumók étkezési célra értéktelenek, csak takarmányozásra használhatók. Talajfertőtlenítéssel a cserebogarak kártétele ellen is hatékonyan lehet védekezni. A Basudin 5 G talajfertőtlenítő szerből minden négyzetméterre 3,5 grammot kell kijuttatni. A NÖVÉNYVÉDŐ SZERREL VALÓ MUNKA VESZÉLYES. A felhasználók kötelesek a megszabott felhasználási előírásokat, várakozási időket betartani, és a szükséges védőöltözetet viselni. Növényvédő szerrel végzett munka közben, közvetlenül a munka előtt és végeztével szeszes italt fogyasztani tilos! Erős szélben a növényvédő szeres kezelést végezni tilos! A növényvédő szerekkel dolgozni csak olyan munkaeszközökkel szabad, melyek kizárólag erre a célra készültek. A fel nem használt növényvédő szereket el kell zárni, a használhatatlan, szennyezett tárgyakat pedig meg kell semmisíteni. Cz. P. A KISKUNFÉLEGYHÁZI CENTRUM ÁRUHÁZ Vegyes osztálya a földszinten található, alapterülete 210 m2. Nagy választékban kínál ajándékozásra alkalmas cikkeket: díszműáru, női és férfikarórák, bútorórák, játékok és divatékszerek. I A VEGYES OSZTÁLYON KAPHATÓ A HAZAI ES IMPORT KOZMETIKAI CIKKEK, ILLATSZEREK, HÁZTARTÁSI VEGYIARUK. ÜVEG-, PORCELÁN-, MÜANYAGÄRUK, HÁZTARTÁSI EDÉNYEK ÉS KISGÉPEK EGÉSZÍTIK KI A VÁLASZTÉKOT. JÁTÉKVÁSÁR május 31-ig Max-Factor szemhéjfesték Indiai hintőpor Angol Ponds krém Max-Factor szájrúzs Női és férfikarórák Ébresztőórák Dísztálak, díszdobozok Kerámia és porcelán dísztárgyak 76,— Ft 43,— Ft, 98,— Ft, 115,— Ft. 325,— Ft-lól 180,— Ft-tól 270,— Ft-tól 75,— Ft-tól 2400,— 350,— Ft-ig, Ft-ig, 20 százalék áreitgedntén y.
