Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-16 / 113. szám
1980. május 18. • PETŐFI NÉPE • 3 TANÁCSTAGJELÖLT FÜLÖPSZÁLLÁSON Tekintélyének titka: a tevékeny élet Kétszeres túljelentkezés az egyetemekre A térképen a kék szín folyót, vagy tavat jelöl. A zöld: alföldi tájat. A barna pedig hegyet. A emberi kapcsolatok feltérképezése azonban — akár egy-egy emberfői, akár pedig nagyobb csoportról vagy tömegről van szó — sokkal nehezebb, mint a hegyek. a völgyek, a folyók ábrázolása. Nehezebb, de nem lehetetlen. Az egyik fülöpszállási tanácstagjelölttel találkozva éppen ezert úgy irányítottam a beszélgetést, hogy választ kapjak arra: kit miért tisztelnek, kiben miért bíznak az itt élő emberek? ... □ □ □ A húszegynéhány esztendős Odor Sándorné tiltakozik, amikor a neve mögé azt írom, hogy üzletvezető: nem, ő csak eladó! Igaz, hogy ő irányítja a falu főterén büszkélkedő eszpresszót, de hivatalosan csak fél év múlva fogják kinevezni — majd, ha befejezte a tanulmányait. Mert iskolába jár: Kiskunhalason most végzi a kétéves boltvezetői tanfolyamot. Kétgyermekes anya létére. — Nem nehéz így? — kérdezem.-- Nem — feleli. — Sőt, talán még könnyebb is. — Ez kissé meglepően hangzik — vetem közbe. — Pedig egyszerű. Én itt az üzletben napi 'hat-nyolc órát fut- lccsok az asztalok között, mert csak hárman vagyunk, és valamennyiünknek dolgozni kell. Különben — főként a piacnapokon — nem győznénk a forgalmat. Bizony, ez a munka fárasztó. Utána ha például délelőttös vagyok ' —, otthon a konyhában, vrgy a kertben még szívesen te- szek-veszek, de a könyv mellé ülni már nincs erőm. Ilyenkor kézen fogom a két gyereket, és elviszem őket az új játszótérre. Elkezdik a mérleghintán, aztán mennek, sorba, minden játékon. Másfél-két óra múlva érnek a csúszdához, ahonnan aztán alig lehet leszedni őket. Igaz, nem is nagyon szoktam sietni, mert szívesen nézelődöm én is. Gyö-, oyörködöm a sok eleven apróságban. S a különös formájú játékokban, amelyeket egy fafaragó készített annak idején. Valósággal kicserélődve érkezem haza, és mái sietek a gyerekek lefektetésével, mert szinte kívánkozom a könyvek mellé ... □ □ n Később kiderül, hogy a játszótéren töltött órák nem csupán szemlélődéssel telnek: találkozik a hajdanvolt osztálytársakkal. és más ismerősökkel, s szívesen beszélget velük. Alighanem ezek a beszélgetések idéződ- . nek fel az emlékezetében, amikor megkérdezem tőle, hogy amennyiben megválasztják majd A TIT közművelődési tevékenységének fontos részévé vált az utóbbi időben az idegennyelv oktatása, az ismeretterjesztési formák közül csaknem 30 százalékot képvisel a nyelvtanítás — hangzott el csütörtökön a TIT or: zágos központ * idegennyelvoktatási választmányának plenáris ülésén. Az 1977-ben megtartott VII. közgyűlés óta fejlődött a társulat nyelvoktatási hálózata, a 15 oktatott nyelvet a tanácstagnak, hogyan szándékozik képviselni a választóit? i így felel: — Mindén más egyéb előtt a vízhálózat kiépítését, illetve a befejezését fogom sürgetni-segí- teni. Régen húzódik ez az ügy, és a fülöpszállásiak nagy része még ma is lávórban mosakszik. Vagy, ha fürdőkádban is, de minden fürdés után sncalják a kádat, mert ha nem, a vízkő napok alatt -befogja és elrondítja. Csakúgy, mint a 'ruhákat, ha nem lúgoz- za ki őket mosás után az ember. Aztán az utak! Sárosak, gödrösek! Még a termelőszövetkezet központja előtt is. pedig nekik aztán igazán nem kerülne sokba feltölteni néhány kocsi salakkal, vagy homokkal. És jó lenne változtatni a választóim — a fülöpszállási lakosok — szemléletén is egy kicsit. A porták szépek, virágosak, előttük a járda gondosan felseperve, de hogy a kerítésen túl mi van, az csak kévését érdekel. Aki például Solt felől érkezik a falunkba, azt egy szeméttelep fogadja. El kell érni, hogy végre összefogjunk a felszámolására. □ □ □ Probléma ugyan lenne még sok, de azokról majd egy más alkalommal beszélgetünk — ígéri később. Sietnie, kell Ügyánis: Va férje — aki szakápolóként -dolgozik a mentősöknél — most éppen huszonnégyórázik, és neki kell megetetnie a disznókat. Kicsit meglep, hogy a csinos fiatal- asszony milyen magától értetődő hangon jelenti ezt be, főként pedig az, hogy a kérdéseimre válaszolva, milyen szakszerű kiselőadást tart az anyakocák korszerű takarmányozásáról. Pedig, ha jobban belegondol az ember, tulajdonképpen természetes dolog ez. Legalább is Füiopszálláson, ahol a tekintély alapja, a bizalom záloga mindig egy volt: a tevékeny élet... Káposztás János múlt évben 2500 csoportban több mint 46 ezren tanulták. Differenciált nyelvtanulási lehetőséget nyújt a TIT a társadalom egyre szélesebb rétegei számára, , nyelvoktatása a kezdő szinttől a nyelvvizsgára előkészítő és társalgási szintig terjed. A felnőttek mellett néhány megyében — Békésben, Borsodban, Fejérben, Hajdúban, Tolnában, valamint a fővárosban a kisiskolásokat is mind nagyobb számban bevonják az oktatásba.(MTI) Az idén a felvehetők kétszerese — harminoháromezer fiatal — jelentkezett az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára, kétezerrel kevesebb, mint tavaly. A csökkenés összefüggésben van azzal, hogy az idén kevesebben érettségiznek a középiskolákban. A kétszeres jelentkezési arány a legjobbak számára reális felvételi esélyt, a felsőoktatási intézmények számára pedig kedvező lehetőséget biztosítana a legalkalmasabbak kiválasztására, de a különböző intézmények és szakok között rendkívül nagy a szóródás. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karára például a tavalyi ötszörössel szemben az idén a felvehetők 4!5-szerese ? jelentkezett, de még ez is túl sok. A bölcsészkarok közül a debrecenire a jelentkezők száma a felvehetők háromszorosa. Reálisabbak az esélyei azoknak, akik a Szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarára nyújtották be kérelmüket, itt valamivel több mint kétszeres a túljelentkezés. Rendkívül nagy a vonzerejük az állam- és jogtudományi karoknak is, három, három és félszer többen pályáznak, mint ahány fiatalt fel lehet venni. A korábbi évekhez hasonlóan mérsékeltebb viszont az érdeklődés a természettudományi karok iránt. Bár a fővárosnak nagy vonzereje van, áni a budapesti TTK-ra még így is csupán kétszeres a túljelentkezés, Szegedre és Debrecenbe másfélszeres. Az előző évhez képest némileg csökkent a tanárképző főiskolák iránti érdeklődés, a tavalyi két és félszeres túljelentkezéssel szemben ez évben minden helyre átlagban ketten nyújtották be pályázatukat. Jelentős eltérések vannak az intézmények között; az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola budapesti kihelyezett tagozatára például á felvehetőknek csaknem háromszorosa pályázott, s magas a túljelentkezés — két és félszeres — Pécsett is. A kiválasztás szempontjából, továbbra is gondot jelent, hogy a tanárképző főiskolákra pályázók száma csupán a felvehetőknek alig töi>toä¥liäti rIB3?A4Jp$líi?Sfri Jtk" vétel an jó hírű. szombathelyi, ta- nárképző' f'őiskola -tanítóképzői tagozata, ahol különösen sokan szeretnének továbbtanulni. Az előző évekhez hasonlóan alakult, az óvónőképző intézetekbe jelentkezők aránya: 625 helyre 1047 fiatal pályázott. Az utolsó három év orvosegyetemi jelentkezési statisztikája arról tanúskodik, h'ogy a fiatalok reálisabban ítélik meg esélyeiket. Az általános orvoskarok közül az idén is a budapesti a legostromol- tabb, itt a túljelentkezés „csak” mintegy háromszoros. Már második éve tapasztalható, hogy mind többen kívánnak továbbtanulni a fogorvostudományi karokon. A debreceni orvostudományi egyetem fogorvostudományi kara a felvételi vizsgáin például a felvehetők négy és félszerese jelenik majd meg, igaz, a felvételi keretszám viszonylag alacsony. A kívánatosnál mérsékeltebb az érdeklődés a műszaki pályák iránt. Még a legismertebbb intézménybe, a Budapesti Műszaki Egyetemre is a felvehetők csak alig több mint másfélszerese jelentkezett. Őrzi viszont népszerűségét az építészmérnöki kar, a száz új elsőéves 245 pályázó közül választhatják ki. Változatlanul sokan szeretnének bekerülni a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karára. (MTI) Napirenden: az idegennyelv-oktatás t Biztosítási formák turistáknak Megkezdődött az idegenforgalmi idény. Az idén is várhatóan ötmilliónál több magyar turista lépi át az országhatárt. A külföldi utazás,- némi kockázattal jár, bizonyítja ezt az Állami Biztosító statisztikája: balesetre, betegségre 10 millió forintnál többet fizettek ki tavaly külföldre utazó turistáinknak. Az utazók idén is többféle biztosítási forma közül válogathatnak. A tőkés országokba készülők napi 5 forintért betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást köthetnek. Ebben a szerződésben a biztosító vállalja, hogy a külföldön áurgős orvosi ellátásra, vagy kórházi ápolásra szoruló magyar állampolgároknak megtéríti az orvosi, kórházi és gyógyszertári költségeket. A biztosítás 10 naptól — egy éves időtartamra köthető és — díjmentesen a gyermekekre is vonatkozik. Ez a szerződés a betegségbiztosítás mellett 100 ezer forint összeg erejéig baleset-, és 12 ezer forint értékig poggyászbiztosítást is nyújt. A szocialista országokba utazók a napi 3 forintos balesetés poggyászbiztosítást vehetik igénybe. Az ingyenes orvosi és kórházi kezelést sürgős esetben államközi szerződések szabályozzák. A CSÉB, a tanuló- és a lakásbiztosítás baleseti szolgáltatásai külföldi sérülésekre, halálesetekre is érvényesek. A Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ma már Európa valamennyi szocialista országban — beleértve a Szovjetunió egész területét — érvényes. Ezekben az államokban a magyar rendszám és a „H” országjel elegendő a felelősségbiztosítás igazolására. Ugyanez vonatkozik néhány ország kivételével a tőkés államokra is. Akik azonban Görögországba, Törökországba, Spanyolországba, Portugáliába vagy Izland szigetére utaznak, azoknak ki kell váltaniuk az úgynevezett zöld kártyát. Ezt a biztosítónál, illetve az autóklubnál tehetik meg. A külföldi gépkocsikárok csak akkor térülnek meg, ha a gépkocsitulajdonos otthon CASCO- szerződést kötött. A CASCO valamennyi európai szocialista országbem — Jugoszláviában is — érvényes. Kiegészítő CASCO-t tehát csak azok kössenek, akik tőkés országokba utaznak. Akiknek nincs házai CASCO-juk és külföldre utaznak, azok az alkalmi külföldi utazásra szóló CAS- CO-szerződést vehetik igénybe. Az olimpiára készülő magyar 'autósok jó, ha tudják, .hogy a Szovjetunióban — a hazai gyakorlattól eltérően — nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Ezért a Szovjetunióba utazó turistáinknak hasznos CASCO-biztosítást kötni, mert így az esetleges káraikat gyorsan és zökkenőmentesen rendezhetik. (MTI) A képviselő felelőssége • Rohamosan közeledik június 8-a, az új országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásának napja. Egyre-másra jelennek meg a lapokban portrék a Hazafias Népfront jelöltjeiről, a már országszerte lezárult jelölő gyűlések által is, elfogadott, támogatott, megválasztásra ajánlott ország- gyűlési képviselőjelöltekről. Ilyenformán azt latolgatjuk már: hogyan tudnak majd megfelelni az újonnan megválasztott parlament széksoraiban ülő képviselők felelősségteljes közéleti megbízatásuknak? Kimondva vagy kimondatlanul sok jelölő gyűlés résztvevőiben felmerült a kérdés: miben is áll tulajdonképpen a képviáelő felelőssége? A választópolgárok természetesen elsősorban azt várják tőle, hogy az ő érdekeiket képviselje, ügyes-bajos dolgaik, gondjaik megoldását segítse, sürgesse a parlamentben. Kétségtelenül az országgyűlési képviselői munka egyik leglátványosabb része, ha — akár egy interpellációval is — sikerül „kiharcolnia” választókerülete valamilyen régi, jogos igényének teljesítését. De nemcsak a parlamentben, hanem kisebb, helyi ügyekben — például a taná-’ csóknál — is eredményes lehet indokolt esetekben a képviselő „közbenjárása”, legyen szó járdaépítésről vagy óvodai felvételről. Hiba lenne azonban, véleményünk szerint, ha választói csak azt várnák el parlamenti képviselőjüktől —, s ő maga is beérné ennyivel —. hogy a helyi érdekeket képviselje, a hozzátartozó terület jogos panaszainak orvoslásáért emeljen szót. Bármilyen fontos is ez — a képviselő közéleti munkájának csak egyik oldala. A másik, s nem kevésbé fontos, hogy a képviselő vállaljon részt az országos gondok megoldásából. Adott esetben akár azzal, hogy megérteti választóival: miért nem lehet az adott időpontban megvalósítani a választókerületben a már régóta óhajtott beruházást. Népszerűtlen feladat ez, de a politikailag az j egész országért —, s nemcsak szűkebb pátriájáért — felelősséget érző képviselő számára, aki ráadá- süi kellő közéleti tapasztalattal is rendelkezik, semmiképpen sem megoldhatatlan.' Aztán itt van a képviselők egyik legfelelősségteljesebb feladata, a törvényalkotás. Ez is országos kérdés a javából, aminek helyes megoldását a helyi tapasztalatok is jelentősen segíthetik. Az elmúlt években a törvénytervezetek széles körű társadalmi vitái is bizonyították: igazán jó, az élet igényeihez igazodó törvény megalkotása csakis úgy lehetséges, ha lehetőség nyílik rá, hogy annak tervezetéről az emberek — szakemberek és „laikusok” egyaránt — minél szélesebb körben mondhassanak véleményt. • A törvénytervezet országgyűlési bizottsági vitájában és a parlament teljes ülésén annak megszavazásában a képviselő /—, ha helyesen, felelősséggel végzi dolgát — nemcsak a saját egyéni, hanem választókerülete közösségi álláspontját is képviseli. Ez azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a fontosabb döntések meghozatala előtt ne kérje ki választói kisebb- nagyobb csoportjának véfeményét is. Az ilyen előzetes beszélgetések nemcsak a választópolgárok körében, hanem a parlamentben is jelentősen növelhetik a "képviselő szavának súlyát, tekintélyét. Arról nem is beszélve, hogy kitűnő iskolái a választópolgárok közéleti érdeklődésének is. Hiszen azt a tudatot erősítik a megkérdezettekben, hogy számítanak észrevételeikre, tényleges lehetőségük van nemcsak a helyi gondok megoldására, hanem — közvetett módon — az országos döntésekbe való beleszólásra is. A képviselő természetesen nincs mindig abbán a helyzetben, hogy állásfoglalása megfogalmazása előtt konzultáljon választóinak akárcsak kisebb csoportjával is. Dehát éppen azért esett rá az emberek bizalma, hog£ ilyenkor merjen saját belátása szerint, de a közvélemény ismeretében dönteni, cselekedni. A lényeg az: bátran szóljon bele-az országos jélentőgé- gű kérdések eldöntésébe, legyen szó akár a lakásépítésről, akár az egészségügyi ellátásról, vagy a beruházásokról. Érezze és tudja azt, hogy választói a helyi gondok orvoslásán kívül ezt is elvárják tőle. A képviselők őszinte vélemény- nyilvánítását egyébként igénylik a minisztériumok, országos hatáskörű szervek is. Igazolja ezt, hogy az elmúlt választási ciklusban a miniszterek, államtitkárok több beszámoló, törvénytervezet végleges szövegének elkészítésénél már eleve figyelembe vették a képviselők általában nagy élettapasztalatról, bölcs közéleti előrelátásról tanúskodó észrevételeit. A képviselők nyílt, őszinte véleménymondása országos kérdésekben sokszor kevésbé látványos egy parlamenti interpellációnál, hiszen ezeknek a vitáknak legfőbb színterei az országgyűlési bizottságok ülései. Fontosságukhoz azonban nem férhet kétség, mert ezek nyomán törvénytervezetek válnak korszerűbbé, életszerűbbé, miniszteri beszámolók formálódnak reálisabbá, őszintébb. hangvételűvé, új intézkedések szükségessége fogalmazódik meg. • S erre a társadalmi párbeszédre a megválasztandó ország- gyűlésben még a korábbinál is nagyobb szükség lesz. D. A. Szibéria kapujában • Alsó képünk: éjszakai műszak az egyik kemerovói bánya külszíni fejtésén. 2. Szovhoz a bányászokért : Egy. .darabka feketeszén'1 - -a- laikusnak nem sokat jelent, a vegyész számára azonban nagyon is beszédes anyag. Alapja a kemerovói kokszgyárnak, ahol a kokszosjtás közben számtalan más anyagot is nyernek. Am- móniumot, benzolt ... Az egész megye legnagyobb vegyipari üzeme a novoke- merovói vegyipari kombinát. — A kémia a csodák tudománya és vele kapcsolatos az emberiség boldogulása — mondotta Gorkij. A kemerovóiak nem csodálják ’már a vegyipart, hozzánött hétköznapjaikhoz. Olyannyira, hogy a város szélén a kombinátból . érkező meleg víz hetvenezer négyzetméter alapterületű üvegházat fűt. — Tavaly 2043 tonna zöldséget termeltünk — újságolta a „Tyer- licsnij” szovhoz vezetője, Nyiko- láj Alekszejevics Berezin. — A tiszta nyereségünk több mint 1,2 millió rubel. Mi látjuk el tizenhárom más gazdasággal együtt a bányászokat. Főként nekik szállítunk ... . Kinn a szabadban mínusz húsz fok körüli a hideg, benn a vastag üvegfalak között méhek dön- gicsélnek, a porzás miatt tartanak egy-egy melegházban néhány kaptárral. — Évente 35 ezer tonna zöldséget, 25 ezer tonna tejet, 38 millió tojást állítanak elő állami gazdaságaink — jegyezte meg Vaszi- lij Grigorevics Karel, az állami gazdaságokat tömörítő tröszt igazgatója. Zöldell az uborka, hagyma, cékla, káposzta. Hamarosan indul az idei első paradicsomszállítmány. Kétszázötvenen szorgoskodnak itt. Többnyire a szüret jelenti a nagyobb munkát. Hiszen a növény- védelem például néhány csap el- tekeréséből áll, s a kívánt anyag permete hull a növényekre a vezetékekből. Hamarosan százhúszezer négyzetméteren terjnelik majd a primőrt a város és környéke lakóinak. A kemerovóiak büszkék villa- mosenergia-iparukra is. Valamikor, még nem is olyan régen, úgy emlegették Kemerovót, mint a szénmedence energiaellátásának szívét. Csakhogy ez a kifejezés, azóta má% jócskán elöregedett. Ugyanis ma nemcsak három roppant hőerőmű ontja a villamos energiát, hanem itt található az a hatalmas irányítópult is, amelyik az egységes szibériai hálózathoz szolgál az Űréitől a Bajkálig. S az energiaipar fejlődésével együtt nőttek fel az új energetikusok. Közülük való Nyikolaj Lemeno- vics Belov, a KUZBASSZENER- GIA igazgatója. — Akárcsak a többiek, én is ásóval a kézben kezdtem munkáséletem. Egy építkezésen dolgoztam, majd emellett sajátítottam el a magasfeszültségű villanyszerelő szakmát — emlékezik vissza. Később elvégezte a moszkvai energetikai főiskolát, mérnöki diplomát szerzett, a szervező-irányító képességét a távol-keleti energiarendszer főmérnökeként bontakoztathatta ki. Aztán kinevezték igazgatónak. Mint mond-N ják róla, szerénység^, határozottsága és munkabírása a régi maradt, hiába haladtak előre az évek. A legrégibb kemerovói gyár a Metalliszt, 1932 óta termel. A gyár alapítása idején a szállítóeszköz jobbára a munkások karja, válla, háta volt. Aztán megkezdték az üzemi targoncák és más szállítóeszközök előállítását, ma pedig a gyárat különféle speciális gépkocsik hagyják el. Messziről indult az ipar Keme- rovóban. Elmesélték, hogy 1921. szeptember 19-én Vlagyimir II- jics Lenin fogadta a külföldi mérnökök és munkások egy csoportját, akik azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, hogy segítsen helyreállítani a nyugat-szibériai ipart. Ebben a munkában részt vett a munkásmozgalom sok kiemelkedő alakja: William Hel- vood, Tom Man, Kun Béla és mások. Helvoodék 1921 júniusában szemlélték meg a kemerovói bányákat, a kokszmű kemencéit. Elkészítették a segítségnyújtás részletes tervét, majd ezt elfogadta a Munka és Védelem Országos Tanácsa. Ezután aláírták a megállapodást a nemzetközi csoporttal. Alig két esztendő leforgása alatt 566 külföldi érkezett munkára és 27 nemzetet képviselt a nem kis létszámú munkássereg. A feladatok segítésére a kormány 2.5 millió aranyrubelt adott Biztosak voltak benne, hogy a szűkös időszakban nem volt rossz befektetés. S amikor befejeződött az ipar helyreállítása Szibéria kapujában, megnyílt az első munkásiskola, ahol 86 fiatal bányász kapott lehetőséget, hogy munka mellett diplomát szerezzen. Ami akkor kiváltságnak is számíthatott ma természetes. A bányászokat is különös gondoskodás övezi. Ke- merovótól hatvan kilométerre meglátogattunk egy üdülőközpontot. ‘ — Itt pihenik ki fáradalmaikat. Főként hétvégén hangos a környék — mbndta az üdülőkomplexum gondnoka. A betegségből felépülök is itt gyűjtik az energiát, a tajgai üdülőben. Orvosi felügyelet mellett. Mert hiába a temérdek természeti kincs — első az ember. G. Gy. (Folytatjuk)
