Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata W'nm .jj 'N# owr Sf- -w- -y Jp Jc/ JLíJnLl VAu A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé ülér sének résztvevői — áthatva attól a törekvéstől, hogy erősítsék a föld­kerekség népeinek a békés jövőbe vetett hitét — javasolják: a vi­lág valamennyi térsége államainak vezetői a közeljövőben találkoz­zanak a legmagasabb szinten. A találkozó résztvevői összpontosít­sák figyelmüket az európai népeket és az egész emberiséget egyaránt élénken foglalkoztató feladatra: a nemzetközi feszültség tűzfészkei­nek felszámolására. a háború megakadályozására. Ezen belül szen­teljenek megkülönböztetett figyelmet az európai biztonságnak és a kontinens békéje megőrzésének. Ilyen találkozóról meg lehet állapodni államközi konzultációk útján. A mai helyzet, azok az aggodalmak, amelyeket ez a helyzet kivált, és azok a lehetőségek, amelyeket még korántsem merítettek ki, vé­gül pedig a történelem tapasztalatai a Hitler-ellenes koalíciótól nap­jainkig egyaránt azt tanúsítják, hogy éppen az ilyen találkozók je­lentik a legmegbízhatóbb utat a kölcsönös megértéshez és a szilárd békéhez. TODOR ZSIVKOV. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára,' a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, GUSTAV HUSÁK. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, elnöke, EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, NICOLAE CEAUSESCU, . a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista í’ártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. Hazaérkezett Varsóból a magyar párt­ós kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) fenyegtő veszély. Ez az imperialis­ta erőpolitika, a konfrontáció és a hegemonizmus további/ aktivizá­lódásának, a megoldatlan nem­zetközi kérdések felhalmozódá­sának a következménye. Különleges veszélyeket rejt ma­gában a NATO döntése az új típusú amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták gyártásá­ról, és Nyugat-Európában törté­nő elhelyezéséről. Ha ezt végre­hajtják, súlyosan megromlik a helyzet az európai földrészen, mi­vel a pusztító potenciál megnö­vekedése Európában óhatatlanul kihat a kontinens politikai lég­körére és népeinek létérdekeire, hatalmas új kiadásokat von ma­ga után, amelyek még nagyobb teherként nehezednek a népek vállára. Az Amerikai Egyesült Államok, miközben félretette a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés (a SALT—II.) ratifikálását, s némely szövetségesével előidézi, hogy a tárgyalások a fegyverkezési haj- ■ sza korlátozásának sok fontos kérdéséről egyhelyben topogja­nak. bizonyos kérdésekben pedig meg is szakította ezeket, a nem­zetközi bizalom és a feszültség enyhülése érdekei ellen cselek­szik, szöges ellentétben az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésének határozataival. A szocialista államok ellen a „hidegháború” szellemében poli­tikai és propagandakampányokat bontakoztatnak ki. Az USA kor­mánya példa nélküli nyomást gyakorol az olimpiai mozgalom­ra, amelyben az ókortól napjain­kig a béke, a népek közötti együttműködés és közeledés szel­leme .öltött testet. Az ülésen képviselt államok fel­emelik szavukat minden hasonló, lépés és cselekedet ellen, minden olyan kísérlettel szemben, amely arra irányul, hogy aláássa a nem­zetközi enyhülést, akadályozza az államok együttműködését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek azért, hogy megakadá­lyozzák az ellenségeskedés és a bi­zalmatlanság légkörének újjáéledé­sét az európai földrészen. Elenged­hetetlenül szükséges, hogy az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok je­lenlegi politikai, gazdasági, műsza­ki-tudományos és más. békés kap­csolatai ne szűküljenek, hanem to­vább fejlődjenek. Az ülés résztvevőinek meggyő­ződése, hogy az összeurópai érte­kezleten részt vevő államok képvi­selőinek közelgő madridi találko­zója fontos szerepet játszhat, és kell is, hogy játsszék az európai enyhülés erősítésében, a biztonság megszilárdításában és az együtt­működés fejlesztésében. Ügy vélik, a jelenlegi európai helyzet nyoma­tékosan megköveteli, hogy az össz­európai tanácskozás valamennyi résztvevője kellő figyelmet fordít­son a találkozó gondos előkészíté­sére és törekedjék a találkozó si­keréhez elengedhetetlen bizalom és együttműködés légkörének meg­teremtésére. A madridi találkozó valamennyi résztvevőjének nagy felelőssége, hogy biztosítsa annak konstruktív lezajlását. A problémák között, amelyektől az európai béke megszilárdítása függ, jelenleg központi helyet fog­lal el a földrészen a katonai eny­hülés és a leszerelés. Haladást elérni a katonai eny­hülés "terén Európában — objektív és égető követelmény. Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az európai katonai enyhülés javát szolgáló gyakorlati megoldá­sok felkutatásában nincsenek és nem lehetnek leküzdhetetlen aka­dályok, ha valamennyi fél a konst­ruktív hozzájárulás szándékával közelit a feladathoz. Erre példa a Szovjetunió dönté­se, hogy egyoldalúan meghatáro­zott létszámú csapatokat és fegy­verzeteket — köztük páncélos egy­ségeket — von ki Közép-Európá- ból. Á politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok felhív­ják az összeurópai értekezlet va­lamennyi résztvevőjét, foglalja­nak el konstruktív álláspontot az európai katonai enyhüléssel és le­szereléssel foglalkozó konferen­cia kérdésében, hogy a madridi találkozón határozatot hozhassa­nak annak összehívásáról. Á ma­guk részéről készek figyelmesen tanulmányozni más államok ja­vaslatait a konferencia ügyrend­jére és munkájának tartalmára. Az ülés valamennyi résztvevő­je támogatja a Lengyel Népköz- társaság javaslatát, hogy az euró­pai katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó konferencia megtartására Varsóban kerüljön sor, abban a városban, amely a második világháború nehéz pró­bájának éveiben hallatlanul nagy hősiességet és önfeláldozást ta­núsított. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy az eu­rópai katonai enyhülés kérdései­nek vizsgálata sprán a bizalom erősítését és a leszerelést szolgáló érdemi intézkedések párosuljanak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok bizton­sága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses­jogi lépésekkel. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: az összeurópai értekez­leten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket nem alkalmaznak egymás ellen. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok különle­ges jelentőséget tulajdonítanak az olyan nagy horderejű kérdésnek, mint a közép-hatótávolságú nuk­leáris rekétafegyverekkel kapcso­latos megállapodás kidolgozása. A közép-hatótávolságú nukleáris ra­kétafegyverekről lehetségesek a tárgyalások, és az ülés résztvevői támogatják a Szovjetunió ezirá- nyú javaslatait. A tárgyalások megkezdéséhez csak egy kell: vissza kell vonni a NATO dönté­sét az új típusú amerikai nukleá­ris rakétafegyverek gyártásáról és Nyugat-Európában történő el­helyezéséről, vagy legalábbis fel kell függeszteni annak végrehaj­tását. Az ülésen képviselt államok megengedhetetlennek tartják a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalások további el­húzását. A bécsi tárgyalásokon részt ve­vő szocialista országok jelentős •lépéseket tettek az álláspontok közelítésére. A részt vevő NATO- országok azonban nem segítik elő a tárgyalások sikerét, hanem — a napirenden levő kérdések lé­nyegét tekintve — még inkább visszalépnek. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok követ­kezetesen fellépnek a katonai enyhüléssel kapcsolatos intézkedé­sek megvalósításáért Európa egyéb területein, valamint a Föld­közi-tenger térségében is. III. Az egyéb nemzetközi kérdések­ről folytatott véleménycsere so­rán a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei hangsú­lyozták, hogy államaik következe­tesen síkraszállnak a világ bár­mely részén kialakuló konfliktus­helyzetek igazságos és tartós, bé­kés rendezéséért. Nincs olyan glo­bális vagy regionális probléma, amely — megítélésük szerint — ne lenne politikai eszközökkel megoldható. A Közel-Keleten már régen lét­rejöhetett volna a tartós béke. Ismert az ehhez vezető út, amely­re már az ülésen képviselt álla­mok is nem egyszer rámutattak: ez az átfogó közel-keleti politikai rendezés, valamennyi érdekelt fél közvetlen részvételével — a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet révén a palesztinai arab népet is beleértve —, valamint a Közel- Kelet valamennyi állama és né- .pe, 'közöttük Izrael törvényes ér­dekeinek tiszteletben tartásával. Az ülés résztvevői aláhúzták az Afganisztán körül kialakult hely­zet politikai rendezésének szüksé- ségességét is. Az ilyen rendezés­nek megbízhatóan kell szavatol­nia, hogy teljesen megszűnik az Afganisztán kormánya és népe ellen irányuló külső beavatkozás minden formája és a későbbiekben sem újul 'ki. Az Afganisztán kor­mánya és népe ellen irányuló kül­ső beavatkozás minden formájá­nak teljes megszüntetésével együtt, a Szovjetunió nyilatkozatainak megfelelően, megkezdődik a szov­jet csapatok kivonása Afganisz­tánból. A véleményesere során az ülés résztvevői támogatásukról bizto­sították az iráni nép elidegenít­hetetlen jogát arra, hogy önállóan, mindenféle külső beavatkozás nélkül döntsön sorsáról, s hatá­rozza meg fejlődésének útját. A leghatározottabb módon és kate­gorikusan elítélik az Irán terüle­tén nemrég lebonyolított amerikai katonai-diverziós akciót, mint kü­lönösen durva erőszakot, beavat­kozást. egy független állam szu­verenitása megsértését. Az ülés résztvevői támogatá­sukról biztosították az Indiai-óce­án államainak javaslatát a térség bókeövezetté tételéről, s készsé­güket fejezték ki az együttmű­ködésre e kérdésben, beleértve az Indiai-óceánnal az ENSZ kere­tében 1981-ben foglalkozó nem­zetközi konferenciát is. Megelégedéssel üdvözlik Zim­babwe függetlenségének kikiáltá­sát, amely megkoronázta az or­szág népének a gyarmati fajüldö­ző uralom ellen, a szabad és méltó élet jogáért vívott sok éves hősies küzdelmét. Az ülés részt­vevői megerősítették szolidaritá­sukat Namíbia népének a sza­badságért és függetlenségért ví­vott igazságos harcával, valamint az apartheid-rendszer és a faji megkülönböztetés felszámolásáért küzdő dél-afrikai néppel. Az ülésen részt vevő tagálla­mok síkraszállnak azért, hogy a nemzetközi enyhülés folyama­ta kiterjedjen a világ minden tér­ségére. Az ülés résztvevői méltatták a jelenlegi nemzetközi politika je­lentős pozitív tényezőjének, az el nem kötelezett' mozgalomnak a megnövekedett szerepét- a bo­nyolult nemzetközi problémák megoldásában. Ennek szellemé­ben értékelik az el nem kötele­zett országok állam- és kormány­fői 1979-ben Havannában meg­tartott VI. konferenciájának ered­ményeit. Támogatják a konferencia ha­tározatait, amelyek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sára, a leszerelés megvalósításá­ra, békeövezetek létrehozására, az idegen területeken elhelyezett külföldi katonai támaszpontok felszámolására, az államok bel- ügyeibe való bármilyen külső be­avatkozás ellen irányulnak. IV. A Varsói Szerződés tagállamai,, amelyek szövetségük fennállá­sának 25. évfordulóján gyűltek össze a politikai tanácskozó tes­tület ülésére, felhívják valameny- nyi európai ország, a földkerek­ség minden országának figyelmét a jövőért való felelősségre, amelyben a világesemények je­lenlegi alakulása kapcsán vala­mennyi állam osztozik. Az államok vezetőinek, a kor­mányoknak, parlamenteknek, va­lamennyi társadalmi erőnek a sa­ját és a világ népeivel szembeni felelőssége tudatában minden erő­feszítést meg kell tennie annak ér­dekében, hogy kizárják egy új há-» ború kirobbanásának lehetőségét, s áthatolhatatlan gátat emeljenek útjába. A jelenlegi helyzet elem­zése parancsoló szükségessége te­szi, hogy ezeket az erőfeszítéseket, mindenekelőtt az alábbi irányok­ra összpontosítsák: ELŐSZÖR: a jó akarat közös megnyilvánulásaként állapodjanak meg abban, hogy egy meghatáro­zott, egyeztetett időponttól kezdve Európában egyetlen állam, egyet­len államcsoport sem növeli fegy­veres erőinek létszámát az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában meg­határozott térségben. Ez hozzájá­rulna a kedvező európai eredmé­nyek megszilárdításához és fontos lépés lenne a stabilitás és a biza­lom megszilárdítása terén Európá­ban. MÁSODSZOR: hiánytalanul bér tartják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróok­mányának valamennyi rendelke­zését, amelyet öt esztendővel ez­előtt Helsinkiben 35 állam legfelső szintű képviselői írtak alá ünne­pélyesen. Ez mindenekelőtt azokra az elvekre vonatkozik, amelyek megtartására az összeurópai érte­kezleten részt Vevő államok kap­csolataikban kötelezettséget vál­laltak. HARMADSZOR: az 1980-as esz­tendő végére tervezett madridi ta­lálkozó sikeres megtartása érdeké­ben tegyék intenzívebbé és mé­lyítsék el az eszmecseréket két- és többoldalú alapon, hogy még a ta­lálkozó előtt alapvetően közös egyetértés alakuljon ki azokban a kérdésekben, amelyekben a talál­kozón megállapodásra lehet jutni a záróokmány még teljesebb megva­lósításához vezető gyakorlati lépé­sekről. NEGYEDSZER: meg kelj gyor­sítani az európai katonai envhülés és leszerelés kérdésével foglalkozó konferencia összehívásának előké­szítését, erősíteni kell a kétoldalú véleménycserét az előkészítés konkrét kérdéseiről. A konferen­cián részt vevő államok képviselői tartsanak sokoldalú előkészítő konzultációkat azzal a céllal, hogy a-madridi találkozón gyakorlati döntések szülessenek a konferen­cia feladatairól, idejéről, helyéről, munkarendjéről, többek között az első szakasz napirendjéről, úgy hogy annak munkája a bizalom- erősítő intézkedésekre összponto­suljon. ÖTÖDSZÖR: erőfeszítéseket kell tenni abból a célból, hogy a fegy­verkezési verseny korlátozásának A Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság (JSZSZK) elnök­sége csütörtökön, Belgrádban, La­zar Kolisevszki elnökletével meg­tartott ülésén elnökévé a követ­kező egyéves időszakra megvá­lasztotta Cvijetin Mijatovicsot, Bosznia-Hercegovina küldöttét, alelnökévé pedig Szergej Kraig- hert, Szlovénia képviselőjét. A JSZSZK elnöksége testületi államfő. Nyolc tagját ötévi meg­bízatási időre az ország hat köz­társasága és két autonóm tarto­mányának képviselőházai választ­ják meg. A JSZSZK elnöksége saját tag­jai közül választja meg felváltva egy-egy évre elnökét és alelnö- két, a következő sorrendben: Ma­cedónia, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Szerbia,. Horvátország, Crna Gora, Vajdaság és Koszovo. Joszip Broz Tito örökös köz- társasági elnök egyben a JSZSZK elnökségének elnöke is volt. Má­jus 4-én bekövetkezett halálakor, a folyamatosság biztosítása vé­gett az elnökség megválasztotta elnökévé addigi alelnökét, Lazar és megszüntetésének különböző kérdéseiről folyó tárgyalásokon mielőbb megállapodások szülesse­nek. Haladéktalanul fel kell újíta­ni azokat a tárgyalásokat, amelye­ket szüneteltetnek vagy megszakí­tottak. A fegyverkezési hajsza megszün­tetését szolgáló gyakorlati intézke­dések terén a legközvetlenebb fel­adatnak kell tekinteni a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés, a SALT—2. életbe léptetése mellett azt, hogy mielőbb sikeresen befe­jeződjenek a tárgyalások: — a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról; — a sugárfegyverek betiltásáról: — a vegyi fegyverek betiltásáról és készleteik megsemmisítéséről; — arról, hogy nem alkalmaznak nukleáris fegyvert a nukleáris fegyverrel nem rendelkező és azt területükön nem tároló államok el­len, és nem helyeznek el nukleáris fegyvert olyan államok területén, ahol jelenleg nincs. HATODSZOR: haladéktalanul érdemi tárgyalásokat kell kezdeni a fegyverkezési hajsza megszün­tetését és a háború veszélyének kiküszöbölését szolgáló olyan idő­szerű intézkedésekről, amelyekért szüntelenül síkraszállnak a szo­cialista országok és amelyek mel­lett az Egyesült Nemzetek Szer­vezete is állást foglalt, de róluk eddig nem kezdtek tárgyalásokat: — egyetemes szerződés megkö­tése az erőszakról történő lemon­dásról; — a nukleáris fegyverek gyár­tásának megszüntetéséről és a nukleáris fegyverkészletek foko­zatos csökkentéséről, egészen tel­jes megsemmisítésükig; — új tömegpusztító fegyverfaj­ták és rendszerek létrehozásának megtiltásáról; — a katonai költségvetések csökkentéséről, mindenekelőtt a nagyhatalmak esetében. HETEDSZER: a béke és a nem­zetközi ‘Helyzet megszilárdítása, valamint a fontos nemzetközi ten­geri útvonalak megbízható és aka­dálytalan használatának szavato­lása érdekében meg kell vizsgálni — például az ENSZ keretében — a katonai jelenlét és tevékenység korlátozásának és szintje csökken­tésének kérdéseit az olyan térsé­gekben, mint az Atlanti-, az In­diai-, a Csendes-óceán, a Földkö­zi-tenger vagy a Perzsa-öböl. A Varsói Szerződés tagállamai, miközben e javaslataikat előter­jesztik, kifejezik reményüket, hogy Európa és a világ minden államának 'körmáhyá kedvéző szel­lemben fogadja és figyelmesen ta­nulmányozói fogja ezeket, s a ja­vaslatok- széles körű támogatás­ra találnak rpind részükről, mind Európa és a világ társadalmi erői részéről. A Varsói Szerződés tag­államai készek érintkezésbe lép­ni és párbeszédet kezdeni vala­mennyi érdekelt állammal e ja­vaslatok lényegéről. tí—• A Varsói Szerződés tagállamai a politikai tanácskozó testület ülé­sén áttekintették az európai eny­hülésért és biztonságért, a világ­béke megszilárdításáért vívott harc időszerű feladatait és meg­erősítik megingathatatlan elköte­lezettségüket a béke, az európai és a nemzetközi biztonság politi­kája iránt. Szilárd eltökéltségük, hogy minden területen erősítik a test­véri barátságot és együttműködést egymással és más szocialista or­szágokkal, fejlesztik kapcsolatai­kat, folytatják és mélyítik a pár­beszédet valamennyi állammal. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezik szilárd meggyőződésü­ket. hogy a világ államai és népei magas fokú felelősségük szellemé­ben cselekedve képesék megőriz­ni és megszilárdítani a békét, ké­pesek megvalósítani az emberiség törekvését a szabadságra és a ha­ladásra. VARSÓ, 1980. május 15. Kolisevszkit (Macedónia), alelnö­kévé pedig Cvijetin Mijatovicsot (Bosznia-Hercegovina). Az alkot­mányos rendelkezéseknek megfele­lően azonban most új választást tartott. A JSZSZK elnöksége képviseli az országot bel- és külföldön. Gon­doskodik a köztársaságok és tar­tományok közös érdekeinek ösz- szehangolásáról, egyenjogúságá­nak tiszteletben tartásáról és a föderáció működésével összefüg­gésben rájuk háruló feladatok vállalásáról. A JSZSZK elnöksége békében és háborúban egyaránt a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság fegyveres erőinek legfőbb parancsnókló szerve. A JSZSZK elnöksége javasol je­löltet a parlamentnek a szövetsé­gi kormány elnöki tisztségére. A JSZSZK elnöksége kihirdeti ártörvényeket, javaslatot tesz az alkotmányozó bíróság megválasz­tására, kinevezi és visszahívja az ország nagyköveteit, átveszi a kül­földi nagykövetek megbízó és visz- szahívó leveleit. Közkegyelmet Csütörtökön hazaérkezett a lengyel fővárosból a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai- ta­nácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormánykül­döttség. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkafa vézefté: Tagját r,,vM- tak: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja; ~á MiníszTertariá'cs elnöke, Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. Púja Fri­gyes külügyminiszter és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai. A párt- és kormányküldöttsé­Választási nagygyűlést tartottak csütörtökön a veszprémi Petőfi Színházban. A megyeszékhely mintegy 600 választópolgárát Ne- mecz Ernő, a Veszprémi Vegyipa­ri Egyetem rektora, a Hazafias Népfront megyei bizottságának el­nöke köszöntötte, majd Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára mondott beszédet. Választási nagygyűlést rendez­tek csütörtökön a szombathelyi gyakorol és kitüntetéseket ado­mányoz. A JSZSZK elnökségi tagjai nem tölthetnek be semmi más nyilvá­nos tisztséget és nem végezhetnek egyéb hivatásos tevékenységet. Az elnökség jelenlegi tagjai (az elnökön és alelnökön kívül): Vi- doje Zsarkovics (Crna Gora), Vla­Cvijetin Mijatovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államelnökségének május 4-én megválasztott új alelnöke 1913- ban Loparban (Bosznia) született. 1933 óta tagja a JKP-nek. Tuzlan járt gimnáziumba, s illegális kom­munista tevékenységéért már ott letartóztatták. Később, belgrádi egyetemista korában is többször volt letartóztatásban, majd pedig a visegrádi gyűjtőtáborba zárták, ahonnét 1935-ben szabadult. 1941- ben a boszniai antifasiszta fegyve­res felkelés egyik előkészítője, a II. világháború végén a 6. pro­letár brigád politikai biztosa. get a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly és Övári Miklós, a Központi Bizottság tit­kárai, a Politikai Bizottság tag­jai, Brutyó János, a Központi EUesPr,ző Bizottság., elnöke, „vala­mint Berecz János, a KB osztály­vezetője, Pullai /Aípáfii kögd^kedés- és postaügyi miniszter, Csémi Ká­roly vezérezredes, ‘ honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Köz­ponti Bizottság tagjai és Rácz Pál külügyminisztériumi állam­titkár fogadta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársa­ság magyarországi nagykövete. művelődési és sportházban is. A nagygyűlést, amelyre Vas megye egész területéről elküldték képvi­selőiket a választók, dr. István Lajos, a Hazafias Népfront Vas megyei bizottságának elnöke nyi­totta meg, majd Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, a megye 6. számú választókerületé-, nek országgyűlési képviselőjelölt­je mondott beszédet. (MTI) dimir Bakarics (Horvátország), Lazar Kolisevszki (Macedónia), Petar Sztambolics (Szérbia), Fa- dilj Hodzsa (Koszovo), Sztevan Doronyszki (Vajdaság). Az állam­elnökség tagjai közül Vladimir Bakarics, Sztevan Doronyszki, Fadilj Hodzsa és Petar Sztambo- lics tagja a JKSZ KB 23 tagú elnökségének is. _.Cvi)etin Mijatovics a felszaba­dulás után számos felelős politikai tisztséget töltött be. Huzamosabb ideig a bosznia-hercegovinai KP KB szervező titkára, majd a Komuniszt, a JKSZ KB hetilapja főszerkesztője, később szövetségi oktatási miniszter, majd a bosz­nia-hercegovinai köztársasági kor­mány alelnöke. Ezt követően Ju­goszlávia moszkvai nagykövete lett. 1964-ben a JKSZ KB VB tag­jává választották. 1979 óta a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államel­nökségének tagja. A JSZSZK elnökségének új elnöke: Cvijetin Mijatovics Választási nagygyűlés Veszprémben és Szombathelyen Cvijetin Mijatovics életrajza r*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents