Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

I IDŐJÁRÁS Várható Idfijirii ma estig: tovább nóvekvó felhózet, majd Jobbára erffsen felhős, Illetve borult Idd. Főként az ország déli és keleti részén esd, záporesd. Elénk keleti, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai bdmérséklet: általában 3, 8, északkele­ten még talajmenti fagy. A legmagasabb nappali bdmérséklet: 18, 17 fok kdzdtt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 113. szám Ára: 1,20 Ft 1980. május 16. péntek Ülést tartott a Minisztertanács Befejeződött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése O A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő küldöttségek Var­sóban megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját. Képünkön: a Kádár János vezette magyar küldöttség helyezi el koszorúját. 1980. május 14—15-én Varsóban ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó testü­leté. Az ülést Edward Gierék elvtárs, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. A Politikai Tanácskozó Tes­tület ülésén sorrendben Todor Zsivkov, a BKP KB első .titkára, a BNK Államtanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB el­ső titkára és Eriűh Honecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke elnökölt. A politikai tanácskozó testü­let ülésén megvonták a Varsói Szerződés 25 éves tevékenységének mérlegét, s áttekintették az euró­pai enyhülésért és biztonságért, az egyetemes béke megszilárdításáért folytatott harc időszerű kérdé­seit és feladatait. Az ülés résztvevői a jelenlegi európai és világihelyzet értékelé­sét és az európai politikai és ka­tonai enyhülés folyamatának ki­bontakoztatására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a világ po­litikai légkörének megjavítását szolgáló további lépésekre vonat­kozó javaslataikat egyhangúlag elfogadott nyilatkozatba foglalták. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítették szilárd elhatározá­sukat, hogy folytatják a harcot az európai biztonság erősítéséért és együttműködés fejlesztéséért, az egyetemes békéért, a népek sza­badságáért és függetlenségéért, a nemzetközi enyhülésért, a fegy­verkezési hajsza megállításáért és a leszerelésért. Ebben a harcban készek szorosan együttműködni mindazon államokkal és társadal­mi erőkkel, amelyek érdekeltek a békének és a népek biztonságának megszilárdításában. Megállapodtak, hogy a Lengyel Népköztársaság, mint az ülést rendező ország, a nyilatkozatot hivatalos dokumentumként az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszti és az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. Megegyezés született abban, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bizott­sága soron következő ülésén átte­kinti az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítésével és az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívá­sával kapcsolatos kérdéseket. A politikai tanácskozó testület meghallgatta V. G. Kulikovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főparancsno­kának, a Szovjetunió marsalljá- nak jelentését az egyesített pa­rancsnokság gyakorlati munkájá­ról. A politikai tanácskozó testület ülése baráti légkörben, a teljes egyetértés jegyéiben zajlott le, s megerősítette résztvevőinek né­zetazonosságát Európa és a világ kulcsfontosságú kérdéseiben. A Varsói Szerződés tagállamai­nak küldöttségei részt vettek' a testvéri szövetségük 25. évfordu­lójának szentelt ünnepi megemlé­kezéseken. (MTI) Vars< Kl w 11VI 11 T 11(1 A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagállamai, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a politikai tanácskozó testület 1980. május 14—15-i varsói ülésén érté­kelték testvéri, védelmi szövetségüknek a béke szolgálatá­ban kifejtett 25 éves tevékenysége eredményeit és áttekin­tették az európai enyhülésért és biztonságért, a világbéke megszilárdításáért vívott harc időszerű kérdéseit. A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 95. üléséről. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a je­lentést, és megbízta a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok bizott­ságát, hogy tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket az ülésen el­fogadott ajánlásokból adódó fel­adatok végrehajtására. A kormány elfogadta a ma­gyar—jugoszláv, gazdasági együtt-, működési bizottság ülésszakáról 'Szóló jelentést. Megállapította, hogy a kétoldalú kapcsolatok di­namikus bővítését mindkét fél kiemelt feladatnak tekinti, s meg­bízta az érintett szerveket, hogy az ülésszakon megfogalmazott feladatokra készítsenek intézke­dési tervet. A Minisztertanács megtárgyal­ta, és jóváhagyólag tudomásul vette a népgazdasági terv végre­hajtásának I. negyedévi tapasz­talatairól szóló jelentést. Megál­lapította, hogy az év első- három hónapjában a gazdasági folyama­tok összességükben összhangban voltak az éves terv irányvonalá­val, ebben nagy szerepet játszot­tak a kormányzati szervek össze­hangolt intézkedései. Felhívta a figyelmet: fontos feladat, hogy továbbra is folytassák a gazda­sági folyamatok elemzését, tegye­nek meg mindent a tervben fog­laltak szigorú és következetes végrehajtása érdekében. A kormány — a nehézipari mi­niszter előterjesztése alapján — rendeletet fogadott el a gazdál­kodó szervekre vonatkozó ener­giagazdálkodási bírság rendsze­rének bevezetéséről. Az energia- hordozók ésszerű felhasználására Erről tartottak négy megye — Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy és Tolna — agrokémikusainak, gabonaipari szakembereinek, a je­lentősebb gabonatermelő üzemek képviselőinek részvételével ta­nácskozást és. bemutatót. A teg­napi eseményen, amelynek ta­nácskozási részét Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának’ kongresszusi termében .tartották, dr. Molnár István, a megyei ga­bonaforgalmi és malomipari vál­lalat igazgatója ismertette a tá­rolással kapcsolatos beruházáso­kat. Elmondta, hogy a vállalat az elmúlt években a raktárfejlesztés­ben jelentős lépéseket tett. Két 20 ezer tonna befogadóképességű vasbetonsiló épült, ezenkívül több fémsiló és csarnoktár.oló létesíté­sével növelték a raktárterületet, a régieket pedig korszerűsítették. Jelenleg 180 ezer tonna szemes vonatkozó előírások megszegé­séért kiszabható bírság megálla­pításakor figyelembe kell venni a népgazdasági veszélyesség mér­tékét. A munkaügyi miniszter és a SZOT előterjesztése alapján a Minisztertanács határozott arról, hogy az 1979. évben bevezetett rendszernek megfelelően az 1980. július 31-e után nyugdíjba kerü­lök részére is megállapítják és folyósítják eltartott házastársuk (élettársuk) után a 180 forint ha­vonkénti jövedelempótlékot. A kormány tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a takarmány- gazdálkodás javítására tett intéz­kedésekről, valamint a KNEB elnökének, beszámolóját a takar­mánytermelés, -ellátás és felhasz­nálás utóvizsgálatáról. Megállapí­totta, hogy a kezdeti eredmények ellenére még számos összehan­golt intézkedés szükséges az ál­lati termékek gazdaságosabb ter­melésére, a takarmánygazdálko­dásban rejlő belső tartalékok in­tenzívebb kihasználására, egye­bek között a takarmányként is felhasználható mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek hasznosításának javítására. Erőteljesebben kell javítani — többek között — a mezőgazdasági nagyüzemi keveréktakarmány gyártását, a takarmánytermelés és -feldolgozás gépi eszközökkel va­ló ellátását, a háztáji és kisegítő gazdaságok takarmányellátását. A Minisztertanács felhívta az Or­szágos Tervhivatal elnökét, és a végrehajtásban érdekelt minisz­tereket, hogy dolgozzanak ki a VI. ötéves tervbe beilleszthető komplex takarmánygazdálkodási programot, és intézkedjenek a ' takarmánygazdálkodásra vonat­kozó határozatok következetesebb megvalósítására. (MTI) terményt tudnak tárolni, 40 ezer tonnát viszont csak ideiglenes raktárakban képesek elhelyezni. A jelenlegi raktártér még min­dig kevés ahhoz, hogy a betaka­rítás időszakában a mezőgazda- sági üzemektől az összes szemes terményt átvegyék. A következő esztendőkben is szükséges lesz — a termelőkkel kialakított jó kapcsolatok alapján — a bértá­rolási szerződések kötésére. Fejlesztési terveikben további korszerű tárolóhelyek építése sze­repel, ezekben az áru mozgatása teljesen gépesítve történik és a minőség megóvása és lényegesen könnyebb, kevesebb költséget igényel majd, mint az eddigi kor­szerűtlen raktáraiknál. Fésűs István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai I. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapították meg^ hogy nagy je­lentőségű esemény volt a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szer­ződés 25 évvel ezelőtti aláírása, válaszként a NATO. tömbjének megalakítására, az európai hábo­rús veszély fokozódására és a bé­keszerető államok biztonsága el­leni fenyegetésre — különösen e katonai tömb vezető köreinek azon irányvonalára, amely Nyu- gat-Németország újrafelfegyverzé- sét célozta. Testvéri szövetségünk — mint ahogy tagállamai is — együttmű­ködik és együtt munkálkodik más államokkal, valamennyi békesze­rető erővel, s negyedszázada lét­Központjának osztályvezetője előadásában rámutatott, hogy a termelés és a raktározás korsze­rűsítésével nem tartott lépést a szemes termények kártevőktől történő megóvásának technológiá­ja. Ez pedig nagyon fontos a minőség megóvása szempontjából, hiszen ma már hazánk gabona- exportáló ország és a minőségre nagyon kell ügyelnünk. Termé­szetesen nemcsak az export, ha­nem a belföldi fogyasztói igények is megkövetelik ezt. Ma már rendelkezünk olyan korszerű fertőtlenítő szerékkel, amelyeket bátran használhatunk, környezetvédelmi szempontból sem kifogásolhatók és megvédik a szemes terményt a kártevőktől. Ehhez megfelelő gépeket is gyár­tunk. Az előadásokat követően a tapasztalatcserén részt vevő négy megye szakemberei a gabonafor­galmi és malomipari vállalat kecskeméti körzeti üzemében ta­nulmányozták a tárolt termények minőségi megóvásának legkorsze­rűbb technológiai módszereit. A gabonafélék fertőtlenítésének eddig egyetlen módja a gázosítás volt, ezen a bemutatón viszont a szakemberek láthatták az ennél egyszerűbb, egyúttal korszerűbb, könnyebb, minőségvédő megoldá­sokat is. Ezt kisebb képzettségű szakemberek is végrehajthatják. K. S. fontosságú feladatokat old meg magabiztosan és hatékonyan, megakadályozza a háború kirob­banását Európában, minden esz­közzel hozzájárul a béke megszi­lárdításához, a nemzetközi feszült­ség csökkentéséhez, az államok közötti egyenjogú, békés együtt­működés fejlődéséhez. A Varsói Szerződés tagállamai a békéért, a biztonságért és az enyhülésért vívott harcban — mint eddig is — következetes és elvi álláspontot képviselnek, al­kotó magatartást és jóakaratot ta­núsítanak, bátran kezdeményez­nek. A tárgyalásokon valóságér­zékről tesznek ,tanúságot, készek figyelembe venni mások törvényes jogait és érdekeit. Az elmúlt 25 év, a Varsói Szer­ződés aláírása óta lezajlott ese­mények egész menete, a szerződés tagállamainak tapasztalatai meg­győzően mutatják, hogy a mai vi­lágban a nemzetközi biztonság megszilárdítása, az enyhülési fo­lyamat fejlesztése érdekében tett minden újabb lépés annak a ha­tározott harcnak az eredménye, amelyet a népek, valamennyi ha­ladó és demokratikus erő, az im­perializmus erő- és diktátumpo­litikája; a konfrontációra és a konfliktusok szítására, a fegyver­kezési hajszára és az államok bel- ügyeibe való külső beavatkozásra irányuló politikája ellen folytat­nak. Az elmúlt évtizedek legnagyobb eredménye, hogy sikerült meg­szakítani azt a tragikus körfor­gást, amikor a béke csupán rövid lélegzetvételnyi szünet volt a vi­lágháborúk között, és kibontakoz­tatni a legszélesebb körű harcot azért, hogy a háborúkat örökre száműzzék az emberi társadalom életéből. A népeknek az antifasiszta há­borúban aratott győzelme és a háború utáni fejlődés eredménye­ként Európában kialakult földraj­zi és politikai realitásokat minden állam elismerte, megerősítették az európai államok határainak sért­hetetlenségét, az európai konti­nensen haladás történt a stabilitás megszilárdításában és a 'békés ál­lamközi kapcsolatok fejlődésében. Hosszú és nehéz volt az út a ne­gyedszázada megkötött osztrák államszerződéstől a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, illetve a Német Szövetségi Köz­társaság között aláírt kétoldalú szerződésekig, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapo­dásig. Bulgária, Magyarország és Ro­mánia, illetve az NSZK kapcsola­tainak normalizálása is része volt ennek. Az imperializmus és a re- vansizmus erői támasztotta aka­dályok ellenére végigmentünk az úton, megszűnt a feszültség szá­mos ‘veszélyes forrása, jó alap jött létre az európai államok köl­csönös bizalmához, az európai bé­ke és biztonság sorsáért érzett kö­zös felelősségükhöz. A szocialista országok kezdemé­nyezésére összehívott európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet a realizmus politikájának és valamennyi résztvevő jóakara­tának nagy sikerét, a hidegháború híveinek, az európai és a nemzet­közi reakció erőinek vereségét je­lentette. A különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös meg­értésének, égyüttműködésének és békés egymás mellett élésének a szellemét megtestesítő összeurópai tanácskozás megkoronázása volt, hogy 35 állam vezetői elfogadták a helsinki záróokmányt, az euró­pai béke és biztonság e chartá­ját, a valamennyi európai nép ja­vát szolgáló együttműködés hosz- szú távú programját. A szocialista országok és sok más ország erőfeszítéseinek kö­szönhetően, az imperialista körök, és hadiipari komplexumuk el­szánt szembenállása ellenére si­került előrelépni a fegyverkezési verseny korlátozásának néhány területén: betiltották a nukleáris fegyverkísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt, hatály­ban van a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozá­sáról szóló szerződés, az államok lemondtak a tömegpusztító fegy­verek Föld körüli pályára jutta­tásáról, továbbá égitesteken, ten­ger- és óceánfenéken való elhe­lyezéséről, betiltották és meg­semmisítették a bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyvereket, tilalmat vezettek be a környezet­módosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazására.' A Varsói Szerződés tagállamai mindág a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködé­sért vívott harc élvonalában ha­ladtak és haladnak, az államközi kapcsolatok bármely területéről is legyen szó. Ebben jut kifejezésre mélyen népi, az emberiség létér­dekeinek megfelelő külpolitikájuk szocialista természete. Mindezek mellett, amíg a NA­TO tömbje létezik és a katonai fölény megszerzésére törekedve folytatja katonai erejének növelé­sét, a Varsói Szerződés tagállamai minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a kellő szinten tartsák védelmi képessé­güket. Mindig gondoskodni fog­nak népeik megbízható biztonsá­gáról. A Varsói Szerződés tagállamai ezt hangsúlyozva ismételten kije­lentik, hogy soha nem törekedtek katonai fölényre és a jövőben sem törekednek erre, változatlanul síkra szállnak azért, hogy a ka­tonai egyensúly mind alacsonyabb szinten valósuljon meg, hogy Európában csökkenjen és meg­szűnjön a katonai szembenállás. A szocialista országok védelmi szövetsége, a Varsói Szerződés tagállamainak természetétől ide­gen a tömbpolitfka. Nem egyszer kifejezték készségüket szövetsé­gük feloszlatására, ha egyidejűleg a NATO-t is megszüntetik. A Varsód Szerződés szervezeté­nek politikája — a szervezet megalakulásától ' napjainkig — nem a két szövetség ‘kiszélesítése, tevékenységük új területekre tör­ténő kiterjesztése, hanem Európa katonai-politikai csoportosulások­ra való felosztásának felszámolá­sa, a köztük levő szembenállás csökkentése, a bizalom erősítése valamennyi európai állam kapcso­lataiban. ‘ Ez lehetővé tenné, hogy mindkét szövetség résztvevői mér­sékeljék a katonai kiadások ter­heit, s teljesen a békés együtt­működés feladataira összpontosít­sanak. A Varsói Szerződés országai ezt akarják, erre készek, e cél el­érése érdekében nem egyszer tet­tek kezdeményezéséket. Vala­mennyi nép érdeke azt követéli, hogy a NATO tagországai is konstruktív álláspontot foglalja­nak el. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok tudatá­ban vannak annak, hogy sok fon­tos kérdés, amelytől az emberi­ség békés jövője és a haladás függ, még megoldatlan, különö­sen a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése terén. A tartós béke építése azonban már megkezdő­dött, s folytatódnia is kell. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok a ba­rátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról alá­írt szerződésük 25. évfordulóján ünnepélyesen megerősítik szilárd elhatározásukat, hogy fáradhatat­lanul ebben az irányban tevé­kenykednek, valamennyi más bé­keszerető országgal és társadalmi erővel együtt. II. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői a nemzetközi helyzet alakulása általános össze­függéseinek tükrében áttekintet­ték Európa mai, formálódó álla­potát, a biztonság és az együtt­működés időszerű kérdéseit az európai földrészen. A tanácskozás résztvevői ezzel kapcsolatban egyrészt megállapí­tották, hogy tovább erősödik a népek, valamennyi haladó és bé­keszerető erő eltökéltsége, hogy véget vessenek az imperializmus, . a gyarmatosítás és az újgyarma­tosítás agresszív és elnyomó po­litikájának, hogy még széleseb­ben kibontakoztassák a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a szabad­ságért és a társadalmi haladásért, a békés egyenjogú nemzetközi együttműködésért folytatott har­cot, a nemzeti függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tisztelet­ben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A tanácskozás résztvevői más­részt emlékeztettek arra, hogy a moszkvai nyilatkozatban rámu­tattak az imperializmus, és a reakció erőinek újból megnöve­kedett aktivitására, fokozódó kí­sérleteire, hogy uralmuk alá ren­deljenek független államokat és népeket, arra, hogy ösztönzik a fegyverkezési hajszát, durván be­avatkoznak más államok bel- ügyeibe, ami már akkor is veszé­lyeztette az enyhülési folyama­tot, szemben állt a népeknek a békére, a szabadságra, a függet­lenségre és a haladásra irányu­ló törekvésével. Ezért még nagyobb aggodalom­mal állapítják meg, hogy bonyo­lultabbá vált a jelenlegi nemzet­közi helyzet, jelentősen megnö­vekedett a békét és az enyhülést (Folytatás a 2. oldalon.) Tovább korszerűsítik a szemes termények tárolását Négy megye szakembereinek tapasztalatcseréje Hazánk az utóbbi évtizedben a gabonatermesztésben az egy hektárra jutó termésátlagokat tekintve,'a világ gabona- termelő országainak élvonalába került. Több esztendő át­lagában búzából 4 tonna, kukoricából pédig 5 tonna volt a hektáronkénti termés. Közismert, hogy Magyarország a ga­bonaimportáló államok között volt az előző évtizedben, je­lenleg pedig előléptünk az exportáló országok közé. A ter­mesztési technológia tehát sokat fejlődött, azonban a ter­ményt, a minőség megóvásával, megfelelően tárolni is szük­séges. Ide tartozik a korszerű fertőtlenítés, a kártevők elle­ni védekezés.

Next

/
Thumbnails
Contents