Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

10565*5 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS- KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. .102. szám Ára: 1,20 Ft 1980. május 4. vasárnap A munkásszolidaritás napja a világban Heti világhíradó Ösztönző bérpolitika 4. oldal Egy község művelődési térképe 5 oldal Heti rádió- és tv-műsor 6. oldal Sport 7. oldal Jó hangulatban, bizakodva ünnepeltük május elsejét Seregszemle Budapesten A szocialista építés 35 éves ered­ményeivel megalapozott erőt és bizakodást sugárzó, vidámságot árasztó seregszemlével köszöntöt­te Budapest dolgozó népe május elsejét, a proletár nemzetköziség és szolidaritás nagy ünnepét. A zászlódiszbe öltözött városrészek­ből már a kora reggeli órákban, megindult a demonstrációra ké­szülődök folyama; kilenc órára tízezrek népesítették be a Város­ligettel szomszédos utcákat. Ünne­pi köntöst öltött a Felvonulási tér is. A díszemelvényen néhány perc­cel 10 óra előtt foglalták el he­lyüket a párt- és a kormány ve­zetői; Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lá­zár György, a Minisztertanács el­nöke. Aczél György, Benke Valé­ria, Gáspár Sándor, Korom Mi­hály, Maróthy László, Méhes La­jos, Németh Károly, Óvári Mik­lós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára, továbbá a főváros párt- és taná­csi vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom veterán harco­sai, a kitüntetett szocialista brigá­dok, és a termelésben élenjáró munkáskollektívák képviselői. Pontosan 10 órakor harsantak fel az ünnepség kezdetét jelző fanfárok hangjai, s a tér közepén megelevenedett, elindult a nem­zetköziség gondolatát szimbolizáló zászlósor. _ A főváros 14 kerületének dolgo­zóit, lakosságát képviselők mene­tének élén a kiváló címmel és ok­levéllel kitüntetett gyárak, brigá­dok képviselői, valamint a város­• Losonczi Pál, Kádár János, és Lázár György a budapesti dísz- emelvényen. részek párt-, állami és társadalmi vezetői haladtak. A budapesti dolgozók ország­világ színe előtt zajló felvonulását — amelyet a televízió és a rádió is egyenesben közvetített, a Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitünte­tett Magyar Honvédelmi Szövet­ség egységeinek menete követte, majd a sportolók következtek, együtt meneteltek az előző olim­piák nagy csatákat nyert egyéni­NAGYGYŰLÉS KECSKEMÉTEN ségei a moszkvai viadalra készülő élversenyzőkkel, s az utánpótlást is felvonultató 14 fővárosi sport­egyesület fiataljaival. Ezután mintegy kétezer leány és fiú vette birtokba a teret, színes zászlócs­kákkal, hajladozva, szaladva for­máztak élőképet a moszkvai olim­pia tiszteletére. Végül a zárókép rajzolódott ki; „Éljen a párt!” Az ünnepség az Internacionálé hang­jaival ért véget. Sikereink legfőbb biztosítéka a jó munka Dr. Romány Pál ünnepi beszéde Tízezreket csalogatott <ki a sza­badba, az ünnepi díszbe öltöztetett terekre, utcákra Kecskeméten a verőiényes május elseje. A me- gyeszéknely közeli és távoli lakó­körzeteiből tömött sorokban gya­logszerrel, gépkocsival, autóbusz- szal -már a kora reggeli óráktól kezdve érkezett a város közönsége a Szabadság térre, s a környező utcákba. Zászlók, transzparensek alatt onnan vonultak át délelőtt tíz óra tájban a vasútkertbe, az ünnepi nagygyűlés színhelyére. A díszemelvényen a megye, a város párt-, állami, gazdasági ve­zetői, az emelvény közvetlen szomszédságában a kiváló címmel kitüntetett üzemek, vállalatok tel­vonuló csoportjai foglaltak helyet. Az ünneplő közönség teljesen megtöltötte a vasútkertet. Kürtszó harsant, ezután József Attila ver­sét mondta el Bregyán Péter, a Katona József Színház művésze. Dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP Kecskemét városi Bizottságának első titkára köszöntötte a 'húszez­res ünneplő közönséget és a dísz­emelvényen helyet foglalókat, kö­zöttük dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert, a nagygyűlés ünnepi előadóját, Nyers Rezsőt, az MSZMP KB tagját, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézetének igazgatóját, Kecskemét ország- gyűlési képviselőjelöltjét, Hor­váth, Istvánt, az MSZMP KB tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát, Erdélyi Ignácot, I me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdőcsi István megyei tanácsel­nököt, valamint a város szovjet vendégeit Viktor Konsztantinovics Csup elvtársat, Harkov város ke­rületi pártbizottságának első tit­kárát, Anatolij Iljics Tyitorenkó elvtársat, Harkov kerületi taná­csának elnökét, s a kiváló válla­latok, ipari, mezőgazdasági üze­mek, intézmények, közöttük az Alföldi TÜZÉP, a BÁCSÉPSZER. a Petőfi Nyomda, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz, a Törekvés Tsz, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Fémipari Szövetkezet, a MÁV kecskeméti csomópontja, a BRG kecskeméti gyára, GELKA kecskeméti üzeme, a KPM Közúti Építő Vállalat dolgozóit. A megnyitó után dr. Romány Pál, a nagygyűlés előadója mon­dott ünnepi beszédet; Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Csaknem száz éve, ezen a na- ‘ pon, földünk valamennyi konti­nensén azokat a dolgozó milliókat . köszöntik, akik a társadalmi meg­újulásért, az emberi haladásért, a nemzetközi együvétartozásért, a békéért küzdenek. Azok előtt tisz­telgünk és azokat ünnepeljük, akik életük legfőbb értelmének az al­kotó munkát és a szabadságot te­kintik. Köszöntjük a dolgos ma­gyar népet, a szocialista országok­ban élő munkástes fivéreinket, a tő­kés országokban harcolókat, a nem­zeti függetlenségükért és szabadsá­gukért 'harcoló népeket, az elma­radottság, a szegénység felszámo­lásáért küzdőket szerte a világ­ban. Büszkék vagyunk rá, hogy ha­zánkban, a fejlett szocialista tár­sadalmat építő Magyarországon a munkásosztály májusi eszméi va­lóra váltak. Népünk joggal büsz­ke arra, hogy szabadon alakíthat­ja szebb, gazdagabb és emberibb jövőjét. Erőt ad nekünk az a tu­dat, hogy a szocializmust építő népek nagy családjába tartozunk, 'hogy az eddig élért és eljövéndö sikereink fő forrása népünk alko­tó munkája volt és marad. Az el­múlt öt évben tovább erősödtek társadalmunk szocialista vonásai, növekedett népgazdaságunk tel­jesítőképessége. Eredményeink értékét növeli, hogy azokat a ne­hezedő külső gazdasági nehézsé­gek közepette, azok ellenére sike­rült elérnünk. A magyar népgaz­daság alapjai szilárdak, s a dol­gozó nép egybeforrottsága a nehe­zebb időkben is kiállta a próbát. Ez a mi legnagyobb eredményünk, a szocializmus magyarországi gya­korlatának legnagyobb értéke, er­re lehet és kell alapozni. A szocialista országok közössé­gével együttműködve lépünk fel a nemzetközi színtéren. Támogat­juk a haladásért és a nemzetkö­Dr. Romány Pál beszél a kecskeméti nagygyűlésen. zi függetlenségért küzdő erőket a fejlődő országokban, a tőkés orszá­gok kommunista és munkáspárt­jait, a világ haladó mozgalmait Arra törekszünk, hogy a politi­kai, gazdasági, kulturális kapcso­latokat és az emberek közötti kapcsolatokat is szélesítsük. E po­litika1 jegyében korrekt partnerei vagyunk a gazdaságilag fejlett tő­kés országoknak. Ez a politika, és ez a munka hozott eddig is sikert nekünk, ez biztosított elismerést és tekintélyt barátaink, partnere­ink, de még az ellenfeleink előtt is hazánknak. A becsületes kiál­lás a jó ügy mellett lesz a jel­lemző ránk a jövőben is. A munka ünnepe nálunk — folytatta az előadó — egyúttal a munkáshatalom ünnepe is. Az MSZMP a munkásosztály pártja­ként olyan osztályt képvisel, amelynek érdekei megfelelnek a társadalmi haladás és minden dol­gozó réteg, az egész nép érdekei­nek. A munkásosztály vezető sze­repének érvényesítése egy olyan politika képviseletét jelenti, amelyben kifejeződnek a munkás­osztály céljai, alapvető érdekei és politikai törekvései. I A kitüntetett üzemek, vállalatok, intézetek felvonuló csoportjai a kecskeméti vasútkertben. Pártunk meggyőződéssel vallja, hogy szerepe — jellegét tekintve — a nép szolgálata, és a kitűzött célok végrehajtására elsősorban politikai meggyőzéssel, a politika sokoldalú magyarázásával lehet felsorakoztatni minden együttmű­ködésre kész, becsületes embert. Ügy kell vitatkoznunk egymással, hogy politikai szövetségünk ne gyengüljön, hanem erősödjék, hogy szövetségeseink közeledjenek eszméinkhez és ne távolodjanak azoktól. Szövetségi politikánk erejét iga­zolja, hogy ma már a dolgozók nagy többségé érti és érzi, hogy a munkáshatalom erősítésének gazdasági alapját, népünk anyagi, szociális és kulturális színvonalá­nak további emelését csak jó és fegyelmezett munkával lehet va­lóra váltani. A korszerű gyárak, az iparosodó mezőgazdaság, az újjászülető városok és falvak kö­zös munkánk eredményeit hirde­tik. Kecskemét város dolgozói is nagy munkasikereket tudhatnak magukénak. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyhez Kecskeméten 1222 szocialista bri­gád 15 646 tagja csatlakozott. A felajánlások döntően a hatéko­nyabb gazdálkodás előmozdításá­ra, az anyag- és energiatakarékos­ságra irányultak. Emellett nem­csak a forintban kimutatható vál­lalások, hanem a politikai, szak­mai és általános műveltség eme­lésére tett, igen tartalmas köte­lezettségvállalások is helyet kap­tak a brigádok vállalásaiban. Ami itt Kecskeméten történik, az nem­csak a város, hanem a megye minden települése szempontjából is figyelemre méltó. Ez a város adja például a megye ipari ter­melésének egyharmadát, vagyis, ami az országnak Budapest, az Bács-Kiskunnak Kecskemét. Az ebben az évben záruló öt­éves terv minden tekintetben nagyszerű, új eredményeket ho­zott. A város belépett a százezer lakosú magyar nagyvárosok kö­zé. A város iparának termelési értéke közel jár a 10 milliárd fo­rinthoz, amiben igen nagy szere­pe van az élelmiszeriparnak. Ha a város vonzáskörzetét is ideszá­mítom, akkor elmondható, hogy az ország legfontosabb élelmiszer- ipari csomópontjainak egyike Kecskemét már most is. Élelmi­szeripari tevékenységének bővülé­se a magyar élelmiszeripar alföl­di központjává teheti. Hatékonyabbá vált a mezőgaz­dasági nagyüzemek gazdálkodása is. Felnőtt és részt kér a munká­ból egy új agrárnemzedék. Ezek a fiatalok tisztelik az apák útját, de maguk is vállalni akarnak, új utakat keresnek. Érdemes és szükséges segíteni őket. A lakos­ság életkörülményeinek javításá­ra, a város fejlesztésére közel 2,5 milliárdot fordított a városi ta­nács. Külön is elismerés jár az üzemek, vállalatok dolgozóinak azért a 300 milliós többletért, amit társadalmi munkájuk ered­ményeként önként ajánlottak fel a gyermekintézmények fejleszté­sére. Városszeretetük. önzetlen és igazi közösségi magatartásuk le­gyen példa a jövőben is. A munka társadalmi megbecsü­lését és elismerését tükrözi az is, hogy ezekben a napokban vették és veszik át a magas szintű ál­lami és szakszervezeti, szövetkezeti kitüntetést azok a kollektívák, amelyek a legjobbak a járásban, a megye egész területén! (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi ■ Bizottságának első litkára a fő­városi dolgozók májú« 1-i fel­vonulásán nyilatkozatul adott: — Nagy élmény a Magyar Népköztársaság fővárosá­nak, Budapest dolgozóinak május 1-i felvonulása, ame­lyen körülbelül negyedmil­lió ember vesz részt: nők és férfiak, idősek, fiatalok és gyerekek. Sok külföldi ven­dégünk is van, összesen 33 országból jöttek el bará­taink. A rádió és a. televí­zió jóvoltából — itthon és külföldön — milliók kísér­hetik figyelemmel sereg­szemlénket. Aki itt van, az érzi, akt nézi, láthatja, hogy ez a felvonulás lelkes, egy­séges, jó hangulatú, mond­hatnám, családias. — Mi érződik ezen a fel­vonuláson? Mindenekelőtt az idei tavasz nagy politi­kai programsorozata. Pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt megtartotta XII. kongresszusát, népünk megünnepelte április 4-ét, I az új világ születésének 35. évfordulóját, a kiválóan dolgozó vállalatok átvették megérdemelt kitüntetései­ket, s megkezdődtek a kép­viselő- és tanácstagválasz- tások előkészületei. — Most május 1-ét ünne­petjük. Érződik: pártunk és népünk egységes, céljaiban, bizakodó, tudatában van an­nak, hogy ha -a munkát „megfogjuk", ha sorainkat szorosabbra zárjuk, akkor eredményesen megoldjuk a szocialista társadalom épí­tésének soron következő feladatait. Meggyőző bizo­nyítéka ennek ez a felvonu­lás is, s hiszem, hogy ha­zánk más városaiban, fal­vaiban is ugyanilyen hangu­latban ünnepelnek. — Május elseje hagyomá­nyosan a nemzetközi mun­kásosztály szolidaritásának napja. Most már talán több is ennél, hiszen a földkerek­ség egynegyedén a szocia­lizmust építik; május else­je ma már a népek barát­ságának ünnepe is. Május elsejének természetesen mindig volt, most is van központi harci célja. Ez az idén világszerte: küzdelem az enyhülésért, a békéért, hiszen az élet, a társadalmi haladás, a nemzetek szabad­ságtörekvéseinek legele­mibb feltétele a béke, az, hogy megakadályozzuk egy új világháború kirobbaná­sát, hogy tért hódítson az enyhülés folyamata. — Mi, magyar dolgozók itt is a békéért, az enyhü­lésért emeljük fel szavun­kat, ugyanúgy, mint bará­taink, küzdőtársaink világ­szerte. A közelmúltban Pá­rizsban 22 európai kommu­nista és munkáspárt meg­beszélést tartott, amelynek egyetlen témája volt: vala­! mennyi békeszerető erő fogjon össze és küzdjön az enyhülésért, a béke és a biztonság megszilárdítá­sáért Európában és az egész világon. Mi, magyar kom­munisták — egész dolgozó népünk — a tanácskozás szellemében teszünk meg mindent az európai béke és biztonság megszilárdításá­ért, a világbékéért. E célt szolgálja pártunk a maga mozgalmi munkájával, szo­cialista államunk a külpoli­tika eszközeivel. Tükröződik i ez a felvonuláson látható- hallható jelszavakban is. Én is ezekkel az érzésekkel, gondolatokkal köszöntőm munkásosztályunkat, né­pünket e nagy napon, má­jus elsején, s köszöntjük in­nen barátainkat, a szocializ­must építő népeket, a hala­dásért és a békéért küzdő valamennyi embert a vilá­gon.

Next

/
Thumbnails
Contents