Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 4. A munkásszolidaritás napja a világban # Moszkvai transzparens: „Vessenek véget az imperialista beavat­kozásnak Afganisztánban!” ­MOSZKVA Több mint félmillió moszkvai köszöntötte május elsejét, a dol­gozók nagy ünnepét a Vörös téren: sok százezren vettek részt a szín­pompás ünnepi felvonulásban, sok ezren üdvözölték a tribünökről a felvonulókat. A hatalmas ország minden pontján megünnepelték ezt a napot, minden városban, fa­luban. lakótelepen felvonultak a dolgozók, hogy a nemzetközi szo­lidaritás, a munkásszolidaritás je­gyében köszöntsék május elsejét. Ünnepet tartottak a világűrben: az új szovjet űrexpedíció tagjai a kétoldalú televíziós. összeköttetés segítségével láthatták a Vörös téri felvonulást, köszöntötték a szovjet ország lakosait. BERLIN A hitleri fasizmus feletti győze­lem 35. évfordulójával összefüggő ünnepségsorozat egyik csúcspont­jaként ülték meg az idén május elsejét a Német Demokratikus Köztársaságban. Berlinben, a Karl- Marx-AIleen — a tömegfelvonulá­sok hagyományos színterén — reg­gel 9 órakor kezdődött meg kelle­mes napsütésben a főváros több százezer* lakosának órákon át tartó színes demonstrációja, a fia­talok és sportolók látványos me­nete. A tömegfelvonuláson — élü­kön Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államta­nácsának elnökével — részt vet­tek az NDK párt- és állami veze­tői. Harry Tisch, az NSZEP politikai bizottságának tagja, az NDK Sza­bad Német Szakszervezeti Szövet­ségének (FDGB) elnöke a felvonu­lást megnyitó beszédében hangsú­lyozta: „A világ békeszerető erői nem engedik meg. hogy föld­részünk újból a hidegháború szín­tere legyen, annak minden követ­kezményével. A béke, a népek megértése és a társadalmi haladás győzedelmeskedni fog.” PRÁGA A csehszlovák főváros lakossága május elsejét látványos, hangula- ' tos felvonulással köszöntötte, ame­lyet a prágai vár közelében levő Letná téren rendeztek. Az össze­gyűlt sok tízezres tömeg előtt Gus- táv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke mondott ünnepi beszédet. „Békés életünk, nyugodt, mun­kánk szilárd támasza a Szovjet­unióval v.aló őszinte barátságunk és mindenoldalú együttműködé­sünk, a szocialista közösség egysé­gének állandó mélyülése és nem­zetközi pozícióinak erősödése. Fon­tos hivatást tölt be e téren a Var­sói Szerződés szervezete, amely már 25 éve hatásos eszköz a tag­államok külpolitikájának és védel­mének összehangolásábán, jelentős tényező Európa békéjében és biz­tonságában. BUKAREST A nemzetközi munkásosztály szolidaritásának jegyében ünne­pelték május elsejét Romániában. Bukarestben szerdán este a kul­túr- és sportpalotában ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köz- társasági elnök is megjelent. Az ünnepi beszédet Ilié Verdet mi­niszterelnök mondotta. BELGRAD Tito elnök, a jugoszláv néphad­sereg főparancsnoka súlyos beteg­sége miatt a hagyományos május 1-i napiparancsot ezúttal Lazar Kolisevszki. az államelnökség al- elnö'ke adta ki. Elrendelte, hogy az ünnepet Belgrádban 24 löveg 15, a köztársasági székvárosokban pe­dig 10 löveg 12 díszlövés köszönt­se. BÉCS Kellemes tavaszi időben sok tíz­ezer dolgozó ünnepelte Bécsben május elsejét. A szocialista párt ünnepi szónoka, dr. Bruno Kreisky kancellár több ízben is nyomaték­kai hangsúlyozta, hogy Ausztria lakossága támogatja a kormány­nak az enyhülési politika folytatá­sát, valamint a konkrét leszerelé­si intézkedéseket sürgető külpoli­tikáját. RÓMA A római Szent János téren a bo­rús időben is 50 ezren jöttek ösz- sze a szakszervezetek május 1. al­kalmából tartott nagygyűlésére. A találkozó jelmondata így hangzott: „Május 1.. a békéért és a mun­káért, szabadságban és demokrá­ciában”. Luciano Lama, az Olasz Általá­nos Szakszervezeti Szövetség (CGIL) főtitkára intézett beszédet az egybegyűltekhez. TOKIÓ Japánban országszerte hétmillió munkás és alkalmazott részvételé­vel ünnepelték meg a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nap­ját. A központi rendezvényen, a tokiói Jojogi parkban sok tízezer ember részvételével megtartott tö­meggyűlésen Mijamoto Kendzsi, a Japán Kommunista Párt és Asza- kata Icsio, a Japán Szocialista Párt elnöke, valamint a többi ellenzéki párt vezetője mondott beszédet. A nagygyűlés után a részvevők tün­tető menetben vonultak végig To­kió fő közlekedési útvonalain, fel­iratos zászlók és transzparensek1 erdeje alatt. A kommunisták felszólították a lakosságot, f szigetország összes demokratikus erőit, hogy együtt­működésük szorosabbra fűzésével állják útját a japán—amerikai ka­tonai szövetség Japánra és a nem­zetközi békére nézve egyaránt ve­szélyes megerősítésének. (MTI) HETI VILÁGHÍR APÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az iráni kommandóakcióval kapcsolatos egyet nem értés mi­att .lemond Vance amerikai külügyminiszter, s nagy meglepetés­re Muskie, szenátort jelölik ki utódjaként. — Megoldódik a bo- gotai túszügy. — Az ellentétek jegyében zárul a kilencedik csúcsértekezlet. KEDD: Békefelhívással zárul az európai kommunista pártok párizsi találkozója. — Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületének összehívásáról. SZERDA: Ohira japán miniszterelnök amerikai útja. — Az új hol­land királynő trónralépése. — Az Afrika: Egységszervezet csúcs- konferenciája. — Arab fegyveresek elfoglalják, Irán londoni nagykövetségét. CSÜTÖRTÖK: Világszerte megünneplik május elsejét. — Egyiptom és Izrael között megkezdődik az úgynevezett palesztin autonó­miai tárgyalás finise. PÉNTEK: A pakisztáni elnök Pekingben. — Kabuli jelentés provo- kációs tüntetésekről és a rend helyreállításáról. — A kubai külügyminiszter Bécsben. — Csád fővárosában ismét kiújultak a harcok. SZOMBAT: Teheráni bejelentés újabb részleteket közöl az amerikai akcióról. — Puccskísérlet Salvadorban és Grenadában. A hét három kérdése Milyen újabb következmé­nyekkel járt az Irán elleni amerikai kommandóákció? Nem” könnyű kihámozni a hi­telesnek tűnő magot a híreszte­lések és cáfolatok özönéből, hi­szen ezekben ugyancsak része van az újságolvasónak az Irán-ellenes amerikai kommandóakciót köve­tően. Változatlanul rengeteg a kérdőjel, s minél több részletet szellőztetnek a megszaporodott elnöki sajtóértekezletek, annál inkább ködbevész a lényeg. Nagy érdeklődést váltott ki az a teneráni bejelentés, hogy meg­találták a „washingtoni kapcsola­tot”, vagyis azokat, akik az ame­rikai akciót támogatták volna. Részleteket azonban még nem közöltek, s nincs egyelőre hír a lehetséges iráni belpolitikai kö­vetkezményekről sem. Figyelmet keltett az a közlemény is, hogy Tabbasnál előkerült egy újabb megszenesedett holttest. Eszerint a Washingtonban közzétett adat, a nyolc amerikai halottról, nem állja meg a helyét, hiszen eddig a „Kék fény” különleges egység tíz tagjának maradványait találták volna meg. Ha ez a „számolási hiba” bebizonyosodik, kellemet­len percek várnak az amerikai elnökre. A halottak bizonytalan száma mellett annyi bizonyos, hogy volt egy „politikai halottja” is az ak­ciónak, méghozzá nem kisebb személyiség, mint Cyrus Vance külügyminiszter. Az udvarias han­gú levélváltás sem kendőzhette el, hogy az amerikai diplomácia vezetője nem értett egyet az el­nökkel és tiltakozásul nyújtotta be lemondását. Elhatározását elő­reláthatólag követi majd a kül­ügyminisztérium számos más ma­gas beosztású tisztviselője. Ebben a helyzetben bizonyos meglepetést keltett, hogy Carter -igyekezett szinte azonnal betölteni a külügyi tárca élén támadt űrt, méghozzá azzal, akivel legkevésbé várták: Muskie szenátorral, akinek vi­szonylag liberális híre van a de­mokrata törvényhozók között. Az elnöki lépés oka ez lehet: Wa­shingtonban. de különösképpen az Egyesült Államok szövetségesei között olyan félelem támadt, hogy V ance távozásával Brzezinski — ahogyan azt elődje, Kissinger tet­te — magára veszi a másik ka­lapot is és gyakorlatilag a kül­politika teljhatalmú végrehajtója lesz. Ami természetesen többet jelentene, mint egyszerű utasítás­teljesítést: a nemzetbiztonsági fő­tanácsadó befolyása jelen lehetne a külpolitikai lépések tervezésé­ben, a hírszerzés adatainak „meg­szűrésében”, I mindezt betetőzné a tényleges kivitelezés. Az Iránnal kapcsolatos esemé­nyeket — a jelek szerint — csak bonyolítja a legeslegújabb túsz­ügy. Miközben a héten — Havan­na pozitív közreműködésével — megoldódott a bogotai dominikai • A béke és a leszerelés kérdéseiről tanácskozott Párizsban 22 euró­pai kommunista és munkáspárt küldöttsége. Képünkön: a konfe­rencia ülésterme. nagykövetség foglyainak drámá­ja, arab fegyveresek megszállva tartják Irán londoni diplomáciai misszióját. Követeléseiket Tehe­rán visszautasította, sőt lényegé­ben szabad kezet adott a brit ha­tóságoknak a „rendezésre”. Jólle­het nincs biztos nyom az össze­függés igazolására, az iráni túsz­tartók (a teheráni amerikai nagy- követség őrzői1) úgy nyilatkoztak,' hogy a londoni túszszedés bonyo­lítja a fogságukban tartott ame­rikai diplomaták ügyét”. Mi a visszhangja a párizsi találkozó felhívásának? Kell-e indokolni különösképpen, mennyire sürgető és időszerű volt, hogy a béke és a leszerelés leg­következetesebb hívei, a kommu­nisták tanácskozzanak földrészün­kön? Hiszen elegendő, ha az új­ságolvasó átböngészi a híreket a feszültség emelkedéséről, az eny­hülést fenyegető újabb és újabb veszélyekről. A kétnapos párizsi munkata­lálkozó reális elemzését adta a némzetközi, valamint európai helyzetnek, s az enyhülés vívmá­nyainak védelme mellett öt konk­rét feladatra mozgósított: 1. Rá­kényszeríteni a NATO-t, hogy le­mondjon az eurorakéták elhelye­zéséről; 2. Keresztülvinni a SALT- megállapodás érvénybe lépését; 3. Haladást érni el Béqsben,. á had­erőcsökkentési tárgyalásokon; 4. Értekezlet összehívása Varsóba, az európai katonai enyhüléssel kapcsolatosan; 5. Sikeressé tenni a madridi Európa-találkozót. Mindez olyan alapot jelent, amely a szó legigazibb értelmében Európa érdekében áll — lehetősé­get nyújt széles körű összefogás­ra és egységre, azokkal a -kommu­nista pártokkal is, amelyek kü­lönböző meggondolások miatt'tá­vol maradtak Párizstól, de a szo­cialista, szociáldemokrata, vallá­sos színezetű és más politikai cso­portosulásokkal is. A párizsi találkozó Európa-fel- hívása joggal keltett kedvező visszhangot kontinensünkön és azon kívül — az értekezlet betöl­tötte hivatását. Az is nyilvánvaló azonban, hogy a kommunista pár­tok nem először és nem utoljára émleték fel szavukat a béke ér­dekében: Párizs ilyen értelemben egy hosszú küzdelem fontos ál­lomása. Mit jelent a palesztin aulo- nómiatárgyalások finise? A Washingtonban eredetileg el­határozott négyvennapos szaka­datlan tárgyalás végül is három hetesre zsugorodott: megkezdődött a palesztin autonómiatárgyalások finise. A kulcsdátum változatlanul május 26-a. Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok ezt az idő­pontot állította maga elé határ­napként a palesztin autonómia- megállapodás megkötésére. Erről már nem egyszer elmondhattuk: nem függetlenséget és önrendel­kezést,' csupád ködös autonómiát jelent; 3. az érdekeltek, a palesz- tinek visszautasítják. A jelek sze­rint még a szerény, minimális programban sem születhetett egyezség Kairó és Tel Aviv között. Az egyiptomiak szeretnének leg­alább valamilyen látszatered­ményt felmutatni, ami Washing­tonnak sem lenne ellenére — Iz­rael viszont húzódozik minden gesztustól. Ez utóbbi taktikája árra irányul, hogy meghosszabbít­sák a május 26-i határidőt, s vég­telen tárgyalásba fullasszák az autonómiaügyet. Szinte menet­rendszerűen bekövetkezett a szo­kásos merénylet egy település el­len, ami azután ürügyül szolgál­hat az állami szintre emelt ellen­terrorhoz, a feszültség növekedé­séhez. . A kilátások a finisben sem ja­vultak, legfeljebb az időzavar sarkallna lépésre. Csupán az a kérdés: ki akar és tud lépni, mi­lyen irányban? Kádár János és Gáspár Sándor szakszervezeti vezetőkkel találkozott Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke a Felvonulási téren találkozott azok­kal a külföldi szakszervezeti veze­tőkkel, akik 33 országból és a szakszervezeti világszövetség kép­viseletében részt vettek a buda­pesti dolgozók május elsejei ün­nepségén. Kádár János hangoztatta, hogy munkásosztályunk, népünk szocia­lista hazafisggát, internacionaliz­musát tükrözi a május 1-i ünnepi seregszemle. Jól ■ kifejezi népünk béketörekvéseit, erejét, szocialista céljainkba vetett hitét. Demonst­rálja testvériségünket a szocializ­must építő népekkel, hirdeti, ho'gy aktív, cselekvő szolidaritást válla­lunk a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért harcolókkal, a haladásért, a békéért küzdőkkel. (MTI) Alkudozás Londonban a túszszedő arab fegyveresekkel A londoni nagykövetséget szer­da óta megszállva tartó arab fegy­veresek az angol rendőrség sze­rint némi rugalmasságot tanúsí­tanak: ném váltották be fenyege­téseiket, két határidő elmúltával sem robbantották fel az épületet, s nem adtak újabb ultimátumot. Az angol rendőrség időközben az arab fegyveresek követeléseit el­utasító iráni kormánytól szabad kezet kapott a túszügy megoldá­sában. A rendőrök hangszórók se­gítségével állandóan összeköttetést tartanak fertn a fegyveresekkel (akinek száma újabb hírek szerint nem három, hanem esetleg öt). — megpróbálják kifárasztani őket. A fegyveresek egyébként szintén hosszabb tartózkodásra rendez­kedtek be: újabban meleg ételt követeltek. Ezt a rendőrök telje­sítették: hamburger helyett arab ételeket tartalmazó dobozt küld­tek, amit a .túszszedők nagy öröm­mel fogadtak. A tizenhat személyt fogva tartó fegyveresek azt akarták, hogy al­gériai, iraki és jordániai nagykö­vetek közvetítésével tárgyalhassa­nak iráni vezetőkkel. Mint isme­retes '— bebörtönzött khuzisztáni arabok szabadon bocsátását, és elvonulásuk biztosítását követelik. Ghotbzadeh külügyminiszter azonban — arab országokban tett körútjáról visszatérve — kizárt minden tárgyalást. ‘Kijelentette, hogy Irak londoni nagykövete „személy szerint is részt vett a nagykövetség elfoglalásának ki- tervelésében, s' összejátszik a fegyveresekkel”. . Nyilatkoztak a londoni ^ese­ményről az amerikai túszokat fogy­va tartó „iszláih diákok’' is'. Szó­vivőjük pénteken kijelentette, hogy Irán londoni nagykövetségé­nek elfoglalása csak megnehezíti á teheráni túszügy rendezését. ♦ Nagy-Britanniá konzultációra hazarendelte teheráni nagyköve­tét. Sir Johp Graham szombat reggel indult el Teheránból, s egyelőre nem ismeretes, hogy mi­kor tér vissza. Hazarendelése nyil­ván a londoni túszüggyel van ösz- szefüggésiben. Irán angliai nagy- követségének elfoglalása óta Te­heránban megszigorították az an­gol diplomáciai misszió védelmét. Az iráni hatóságok egyidejűleg fi­gyelmeztettek arra, hogy „ellen­forradalmi akciónak” tekintének bármilyen támadást az angol nagykövetség ellen. A.brit nagy­követ az utóbbi hetekben már harmadszor ingázik Teherán és London között. London az Irán elleni szankciók jegyében eddig kétszer rendelte haza nagyköve­tét, s a követség létszámát négy főre csökkentette. A teheráni rádió pénteki híre szerint az iráni hadsereg alakula­tai kiűzték a kurd gerillákat Sza- nandadzs városából, s ellenőrzé­sük alá vonták a kurdisztáni tar­tományi székhelyt. „Az 58. had­osztály sok lázadót 'harcképtelen­né tett, elfoglalta a kurdok állá­sait, megszerezte lőszerkészletei­ket, s ellenőrzése alatt tartja a városiba vezető útvonalakat” — hangzott a rádióközlemény. Kurd szervezetek viszont cáfolták a rá­dió hírét, amelynek szerintük ép- ißehuftf; ellenkezetted JR9Pí)9ha „hadsereg helyzete. súlyosabbá vál,ttyu,ÍMTI) tjK|9f)1 qld SZOVJET-AMERIKAI TALÁLKOZÓ? Meggyorsítják Muskie beiktatását Meggyorsítják Edmund Muskie amerikai külügyminiszter beikta­tását — közölte a külügyminiszté­rium. Az AFP francia hírügynök­ség jól értesült washingtoni forrá­sokra hivatkozva azt jelentette, hogy ezzel Muskie és Gromiko szovjet külügyminiszter esetleges május 16-i bécsi találkozóját akar­ják lehetővé tenni. Az amerikai diplomácia vezető­jét ugyanis szovjet, brit és francia kollégájával együtt meghívták az Ausztria semlegességét kimondó államszerződés aláírásának 25. év­fordulóján tartandó ünnepségek­re. Megfigyelők régóta hangsú­lyozták, hogy az ünnepségek kivá­ló alkalmat biztosítanak egy eset­leges szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozóra, az első ma­gasszintű tanácskozásra a két nagyhatalom kapcsolatainak ta­valy bekövetkezett rosszabbodása óta. Muskie és Gromiko esetleges bécsi tárgyalásait eddig sem szov­jet, sem amerikai részről nem erő­sítették meg hivatalosan. (MTI) Változások a spanyol kormányban MADRID Jelentős átalakítást hajtott vég­re kormányán Adolfo Suarez spa­nyol miniszterelnök. Az átalakí­tást pénteken este jelentették be; nyolc miniszteri tárca cserélt gaz­dát és hat új tagja van Suarez je­lenlegi kabinetjének, amely a ne-> gyedik azóta, hogy a kormányfő 1976-ban hivatalba lépett. A kormányátalakítás fő célja a jelek szerint ihatározottabbá tenni a gazdasági politikát az infláció és munkanélküliség kettős szorítá­sával szemben, és a fegyveres ter­rorizmus elleni haréot. Leváltot­ták a belügyiminisztefrt, Antonio Ibanez Freirét, és konzervatív szemléletű gazdasági szakembe­rekkel erősítették meg a kor­mányt. Megfigyelők az. átalakítást úgy értékelik, mint a konzervatív és kereszténydemokrata irányzatok felülkerekedését a szociáldemok­rata és 'liberális csoport fölött a kormányzó demokratikus Centrum Unión 'belül. Az új belügyminiszter Juan Jósé Roson, eddigi madridi kormány­zó, aki igen energikus emijoer hí­rében áll, s akitől sokkal kemé­nyebb és határozottabb fellépést várnak a fegyveres terrorizmus el­len. Ziaul Hak kínai tárgyalásai PEKING Ziaul Hak pakisztáni elnök szombaton megkezdte hivatalos pekingi tárgyalásait Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnök-helyet­tessel. Pakisztáni források szerint a találkozón elsősorban az iráni és az afganisztáni helyzetről volt szó. Ziaul Hak egyhetes kínai láto­gatása alatt még kétszer találko­zik Teng Hsziao-pinggel és vasár­nap fogadja őt Hua Kuo-feng kormányfő is. A pakisztáni elnök tiszteletére adott pénteki vacsorán Hua Kuo- feng utalt arra, hogy Kína tovább­ra is szállít fegyvereket a főleg pakisztáni területről támadó af­gán ellenforradalmároknak. Azt mondta, hogy „minden országnak joga van erkölcsi és anyagi tá­mogatást nyújtani” az afgán lá­zadóknak. A kínai vezető Peking támo­gatásáról biztosította Pakisztánt az állítólagos „új, súlyos katonai fenyegetésekkel” szemben, egyút­tal azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy „délre akar előretörni”. Ziaul Hak kijelentette, hogy Pakisztán és Kína „egyesült és elszánt frontot” alkot, de együtt­működésük „nem irányul harma­dik országok ellen”. A pakisztáni államfő egyúttal szorgalmazta, hogy az iszlám országok májusban Islamabadban tartandó újabb kon­ferenciája tűzze napirendre az afganisztáni helyzetet. Iránnal kapcsolatban azt mondta, hogy Pakisztán szolidáris vele és ellen­zi katonai erő vagy , szankciók alkalmazását a túszügy megoldá­sára. I

Next

/
Thumbnails
Contents