Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-13 / 110. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. május 13. SZÁMVETÉS VÁLASZTÁS ELŐTT A településfejlesztés öt éve A megyei pártértekezleten Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára egyebek kő-' zött a keletkezőket mondta: „A 1 végzett imunka eredményeként Bács-Kiskun megyében az élet ■ minden területén előbbre léptünk. • Dicsekvés nélkül kijelenthetjük, hogy a fejlődés megyénkben a beszámolási időszakban — a gon- '. dók és nehézségek ellenére is — ■ dinamikus volt. Több területen a fejlődés az országos átlagot is meghaladta. Különösen a terület- fejlesztés ötéves tervéről mondhatjuk, hogy minden eddigit meghaladó előirányzatokat teljesítettünk.” 1 Persze, ez nem jelenti azt, hogy gondtalanul, probléma nélkül étünk. Mint azt az eredmények megállapítása után Horváth István is hozzátette: a kedvező összkép részleteiben már nem minden tekintetben örvendetes. A tervek egy részének teljesítésében elmaradtunk. Mindennapjainkban ezt hogyan érezzük? Például úgy, hogy családot alapítva sokan még mindig albérletben laknak, aztán új, önálló otthonba költözve történetesen a város másik részébe kell bölcsődébe, óvodába vinni a zsúfolt autóbusszal a gyerekeket, s délután hazafelé a városközpontban kell bevásárolni, mert erre az új lakótelepen még nincs lehetőség. Nem mondhatjuk azt, hogy ez így van rendjén, s az ember természete is diktálja a mindig többre, a mindig jobbra való törekvést. A közös törekvések, illetve közös igények rangos helyet kapnak az éves és középtávú tervekben megvalósításra váró feladatok, között. Noha az V. ötéves tervidőszak. még nem fejeződött be, tehát nem egy lezárt folyamatról van szó, mégis elmondhatjuk, hogy az igények kielégítését célzó feladatok döntő többsége megvalósult. Huszonötezer lakás Általában három-négy tagú egy ' család, s ezt a számút 25. ezerrel ,iszorozva 75—80, ezer-lesz,.a'.végeredmény, vagyis Bács-Kiskun megyében az V. ötéves tervidőszak alatt ennyi ember költözhetett, illetve költözik az év Végéig új otthoniba. A lakásépítés négyévi eredményei, s az építkezések jelenlegi üteme alapján állíthatjuk, hogy a középtávú tervben meghatározott lakásépítési célkitűzéseket elérjük, vagyis elkészül a 25 ezer lakás. Sok ez a szám, vagy kevés? Ez összehasonlítás kérdése, mert például a 11 ezerhez viszonyítva nagyon sok. A második ötéves tervidőszak alatt ugyanis nem egészen 11 ezren költöztek új otthonba. A III. középtávú tervidőszakban sem épült 13 és fél ezernél több lakás, s a mostani 25 ezerhez képest még a IV. ötéves tervben átadott 20 ezer új otthon is viszonylag kevésnek számít. A kérdésre .tehát egyértelmű a válasz: öt év alatt Bács-Kiskun megyében még soha nem épült ennyi laikás. v Az újonnan épített lakások településenkénti megoszlása kissé eltér a területfejlesztési tervben meghatározottaktól: néhány százalékkal kevesebb a városi, illetve több a községi lakások aránya. Az elmúlt négy év alatt a mer gyeszékhelyen 5300 új lakásba költözhettek be a családok. Az V. ötéves tervben 6320 lakás építését irányozták elő, s ez túlteljesül. A dinamikus lakásépítés eredményeként a száz lakásra jutó lakosok száma 310-ről 280— 290-re csökkent. Emellett kecfve9 Az ötödik ötéves tervidőszakban 25 ezer lakás épül • A tervidőszakban készültei a kiskunfélegyházi szolgáltatóház. m Hffg* 9 A kiskunhalasi Semmelweis kórház. Kiskunhalas és Kiskőrös, valamint a két járás 130—140 ezer lakosának biztosítja a magas szintű egészségügyi ellátást. 9 A kiskunhalasi Kossuth I. lakótelepen a tervidőszak alatt készült el a bölcsőde és az óvoda. ző, hogy meggyorsult az építési területek előkészítése és az, hogy az új házak többsége házgyári technológiával épül. A Duna-parti város lakóinak csaknem fele új, modern lakásban lakik. Az V. ötéves tervidőszak alatt 'Baján. 2159 új otthont a^itak, illetve adnak át. Még ked- vezobb’á ’ helyzet Üískűrifélegjftíá- zán, ahol a tervezett 1670 lakás helyett- 1836 új otthont adnak át összesen az év végéig. A város 267 munkáslakás építésére kapott engedélyt, s 187 lakásba már be is költöztek. További nyolcvanat az év végéig adnak át. Az akció jelentősen hozzájárult a lakásgondok megoldásához. Kiskunhalas szintén kapott engedélyt munkáslakás-építésre. A középtávú tervben két ilyen akciót szerveztek, s ennek keretében jelentős állami támogatással 366 munkásnak adtak, illetve adnak lakást. Kiskunhalason a középtávú tervben egyébként 1568 lakás, (felépítését tűzték ki célul, s ezzel szemben az év végéig 1594 új otthon épül. Terven felül készült eh 75 úgynevezett „Cs”-la- kás, s ezzel lehetővé vált a Ha- rangos telep felszámolása. Az Erdei Ferenc téren épített 360 lakással, a Kuruc vitézek terén átadott 900 lakással e területek beépítése befejeződött, ugyanakkor megkezdődött a Kossuth II. lakótelep első- ütemének építése, amelynek teljes befejezése 1050 lakás felépítésével 1987-re várható. A lakásépítésben némi elmaradás van Kiskőrösön, ahol a tervezett 930-ból 860 -lakás épült, Kalocsán pedig a tervezett 1231 helyett 1023-at adnak át. Az elmaradást mindkét településen az OTP saját beruházásának késedelme, illetve a magánlakás-építés csökkenése okozta. Nemcsak a városokat jellemzi a dinamikus lakásépítés, hanem a kisebb településeket is. Árról adhatunk számot, hogy a közsé- gek.ben egyetlen tervidőszakban sem épült annyi lakás, mint az V. középtávú tervidőszak alatt. A kecskeméti járás községeiben például 3200 lakás építését tervezték, s ennek döntő többségét, az elmúlt négy év.alatt átadták. A nagyközségekbenAff például ’ TP I szakécskén, Kunszentmiklóson — növekedett a telepszerű, több szintes szövetkezeti és OTP saját beruházású lakások száma. Túlteljesítik a lakásépítési tervüket a kiskunhalasi járás településéi-is, az elmúlt év végére már megépült 1600 lakás, az idén több mint 400-at adnak át, így összesen több mint kétezer lesz az új otthonok száma az öt évre tervezett 1940 helyett. Erőteljesen fejlődött a közművesítés Bács-Kiskun megyében a közművesítésben is figyelemre méltó a javulás. Jelentősen növekedett a víztermelő kapacitás. A vizműépítések, illetve felújítások révén újabb településeken nyílt lehetőség a vezetékes 'vízellátásra/, 1975 óta másfélszeresére nőtt a vízhálózatba kapcsolt lakások száma. A megyeszékhelyen például a napi víztermelő kapacitás 10 ezer köbméterrel növekedett, a vízvezetékhálózat pedig 47 kilométerrel bővült. Lényeges az is, hogy a csatornahálózat bővítésére megyszerte komoly erőfeszítéseket tettek. _Az elmúlt négy év alatt 80 kilométerrel bővült a hálózat, nőtt a szennyvíztisztító kapacitás. A megyeszékhelyen az elmúlt négy év alatt 19 kilométer csapadékcsatorna és 20 kilométer szennyvízcsatorna épült. Több évtizedes lemaradást -pótolt a Csukásérnek a Halasi útig történő rendezése és átépítése. Egyre több település lakói használhatnak vezetékes gázt. 1975 óta Jászszentlászló és Kiskunhalas kapcsolódott a hálózatba. Hamarosan a bajaiak lsr. földgázt használhatnak. A külterületen lakók életkörülményein a hosszabb távon megmaradó tanyák villamosítása is sokat javított. A területfejlesztési terv a középtávú tervidőszakra 5 ezer tanya bekapcsolását ütemezte, de az év végéig ennél több tanyában gyullad fel a fény. Még zsúfoltak 9 bölcsődék Tíz évvel ezelőtt még csak 1472 volt a megyében a 'bölcsődei helyek száma, most pedig 2300 hely várja a gyerekeket. Szép ez az eredmény, de' a jelentős fejlesztéssel sem sikerült a problémát megoldani, mert míg 1970-ben száz bölcsődei helyre 108 bölcső- déskorú gyermek, 1979-ben ugyanennyi helyre -már 117 kisgyerek jutott. Elsősorban a városokban zsúfoltak a bölcsődék. Kecskeméten például az elmúlt négy év alatt 120-al gyarapodott a 'bölcsődei. helyek száma, de még így sem tudnak -minden igényt kielégíteni. Az év végéig még további 180 bölcsődei helyet adnak át. Az év végéig minden bizonnyal megoldódik a kiskunfélegyházi lakóte- ' lepen élő kisgyermekes szülők mindennapos gondja, ha elkészül a 60 személyes -lakótelepi bölcsőde. Kiskunhalason is javult a bölcsődei ellátás, ugyanis 205-tel emelkedett a helyek száma. Kórházfejlesztés veszik A tervidőszak eddigi éveiben az alapellátást jelentő körzeti orvosi hálózat bővült legnagyobb . mértékben. Több mint húsz új körzetet .hoztak létre. Az általát host jóval meghaladó volt a gyermekorvosi hálózat fejlesztése. Bács-Kiskun megye egészség- ügyi hálózatában az V. ötéves tervidőszak jelentős feladata volt a kórházfejlesztés, részben az új megyei kórház építése, részben pedig a régiek felújítása, bővítése. Befejeződik a 680 ágyas új, megyei kórház építése. A régi megyei kórház új pavilonnal, szemészeti osztállyal bővült. Kiskunfélegyházán a fekvőbeteg-ellátás gondijain enyhít az idén átadásra kerülő 95 ágyas belgyógyászati pavilon. Követésre méltóan fejlesztették az üzemorvosi hálózatukat a félegyháziak. Az elmúlt években a cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár és a Lenin Termelőszövetkezet létesített üzemorvosi rendelőt. A bajaiaknak sincs problémájuk az egészségügyi ellátással. A kórházban 276-tal növelték a bővítések révén az ágyak számát. Két új körzeti orvosi rendelőt alakítottak ki, s fejlődött az üzemi- és gyermekorvosi-ellátás is. Kalocsán .befejeződött az SZTK? rendelőintézet bővítése. A száz ágyas .tüdő-<belgyógyászati osztály 1976-iban megszűnt, s helyette a megyei -feladatokat is ellátó száz ágyas pszichiátriai osztályt szerveztek. Lényegesen javult a kiskunhalasiak egészségügyi ellátása az 1974-ben átadott új kórházzal és rendelőintézettel. A Semmelweis kórház Kiskunhalas és Kiskőrös, valamint a két járás 130—140 ezer lakosának biztosítja állam- polgári jogként az ingyenes és magas szintű egészségügyi ellátást. Az elmúlt négy év alatt a kórházi ágyak száma 719-ről 770- re, a kórház orvosainak száma 114-ről százhuszonkilencre emelkedett. .Nemcsak a városokban, hanem a kisebb településeken is fejlődött az egészségügyi ellátás. Űj egészségügyi központokat alakítottak ki, gyógyszertárak, anya- és gyermekvédelmi tanácsadó helyiségek, körzeti rendelők és orvoslakások épültek. .A kiskunhalasi járásban például 32 körzeti orvosi szolgálat működik. fejlődése 9 A kiskőrösi lakosok szalon szolgáltatásait. < közül sokan igénybe textiltiszti tő Kecskemét 5 ezer négyzetméteres piaccsarnoka. A kereskedelmi hálózat -dinamikus fejlődésének .talán legszembetűnőbb eredménye az, hogy a nagyobb lakótelepeken is lehetőség van napi bevásárlásra. Kecskeméten például a széchenyivá- rosi lakótelepen több mint 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató hálózat épült. A Műkertvárosban 700 négyzetméter alapterületű szolgáltató egységet adtak át. A Petőfi Sándor utcai épületek földszintjein üzletsor nyílt. Elkészült a Domus áruház, s az ötezer négyzetméteres piaccsarnok 38» 1 '-Az rW. ötéves 'tervidőszakai Végéig, tehát az idén felépül az UNIVER árpád városi élelmiszer- üzlete és a széchenyivárpsi ABC- ánuiház, valamint a négyezer adagos diákélelmezési konyha és étterem. Várhatóan még ebben az évben megkezdődik az új Centrum Áruház építése. A megyeszékhely lakosainak örömére tovább fejlődött a szolgáltatás is. Az elmúlt négy évben 1337 forintról 2100 forintra nőtt az egy személyre jutó szolgáltatási érték, ami azt jelzi, hogy a szolgáltatás egyre több fajtáját igénybe veheti a lakosság. Kiskunfélegyházán' is tovább folytatódott a kereskedelem korszerűsítése. Elkészült az új Centrum Áruház, a mezőgazdasági szakbolt, s a petőfiszállási ABC- áruház és több üzlet. Kiskőrösön közel ezer négyzetméterrel nőtt a bolti alapterület, s az iparcikkáruház megépítésével az idén eléri a 10 ezer négyzetmétert. Baján elsősorban a lakossági szolgáltatások színvonala javult. A Duna menti Szolgáltató Ipari Szövetkezet az egyesüléseket követően bővítette és szélesítette a szolgáltatásainak . körét, javította azok minőségét. Kalocsán az elmúlt négy év alatt megközelítőleg kétszeresére nőtt az üzletek alapterülete. Megnyílt több szakbolt, átadták a BIK -bútoráruházát, s az év végére átadják a Duna áruházát. Társadalmi munka Mindenki előtt ismeretes, tavaly ősszel Bács-Kiskun megyéből indult az az országos mozgalom, melynek alapján a települések az MSZMP XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója ^tiszteletére településfejlesztési társadalmi munkaprogramot dolgoztak ki, s a ’ lakosság egyre aktívabban veszi ki részét a munkából, örvendetes, hogy Bács-Kiskun megyében évek óta egyre többen segítik önkéntesen, díjazás nélkül a településfejlesztési tervekben meghatározott célok megvalósítását, egyebek között bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok, kollégiumok -építését, illetve bővítését, új utak, járdák, víz- és gázvezetékek, csatornák, parkolók, terek kialakítását. Évről évre emelkedik a társadalmi munkában részt vevők száma, s úgy nő az önként végzett munka értéke is. A lakosság széles körű összefogására a jövőben is nagy szükség lesz. Tárnál László L
