Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
1980. május 11. • PETŐFI NÉPE • 3 • Kecskeméten a Széchcnyiváros ellátását jelentősen javítja az év első hónapjaiban megnyílt Állami Gazdaságok Boltja. (Folytatás az 1. oldalról.) ■Az 1980. I. negyedévi termelésnövekmény a szocialista iparban teljes egészében a termelékenység javulásából származott. Kivételt képez a tanácsi ipa<r, ahol a foglalkoztatottak számának növekedése a termelékenység romlásával járt együtt. A megfigyelt fontosabb cikkek körében mintegy másfélszeresére nőtt a magnetofon, a kártolt szövet, valamint a 'hordós bor előállítása. Több mint ötödével emelkedett a kartondoboz termelése is, ugyanakkor ennéU valamelyest jobban visszaesett a gyermeklábbeli előállítása. A főzelékkonzerv- termelés alig több mint harmada az egy évvel korábbinak. Folytatódott a .földgáztermelés csökkenése, ezzel szemben némileg nőtt a kőolaj, s jelentősen fokozódott a városi gáz előállítása. 1980. I. negyedévben a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése 5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A visszaesés elsősorban a külkereskedelemben jelentkezik, ami összefügg a szabályozómódosítással kapcsolatos bizonytalansággal és a külpiacokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel is. Kiemelkedő volt a minisztériumi /nehézipar értékesítési tevékenységének alakulása. A tőkés kooperációban rejlő lehetőségek fokozott kihasználására utal, hogy közel másfélszeresére növekedett a nehézipar exportja. A megfigyelt fontosabb cikkek külkereskedelmi értékesítése igen szélsőségesen alakult. 1980. első három hónapjában nyolcszor any- nyi fürdőkádat es négyszer any- nyi magnetofont értékesített a minisztériumi ipar, mint egy évvel korábban. Több mint kétszer resére nőtt a paradicsomkonzerv és a savanyúság exportja. Ugyanakkor mintegy negyedével mérséklődött a főzelékkonzerv, s több mint felével a gyümölcskonzerv- értékesítés. Szembetűnően, csaknem negyedére esett.vissza a palackozott bor, valamint alig ötödére a szarvasmarha exportja. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparában 1980. I. negyedévben végzett saját építési-szerelési munkák értéke valamelyest meghaladta az 500 millió forintot, ami 'ÖSÄzéhááöriirtható áron csaknem 8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. (Országosán' 2,7 százalékkal csökkent a termelés volumene.) Az építőipari szervezetek 1980. évre 3049 millió forint építőipari termelést terveztek, az előző évinél 44 millióval kevesebbet. Az I. negyedév végéig az éves előirányzatnak 80 százalékát kötötték le szerződéssel, ami beruházási korlátozások, valamint az év elején tapasztalható bizonytalan megrendelői magatartás következtében — mintegy 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ezzel a beruházásokat korábban jellemző feszültségek mérséklődtek. • A negyedév végéig mindössze 31 millió forint értékű építési igényt utasítottak el, ami az egy évvel korábbinak csupán egynegyede. üzemekben az 1978. évinél 12 százalékkal kevesebb nyereséget realizáltak. A lakossági ellátás szempontjából kiemelten fontos zöldség- és gyümölcsfélék betakarított tér- mésmennyisége eltérően alakult. Zöldségfélékből a 295 ezer tonna 7.7 százalékkal több az előző évinél, ugyanakkor gyümölcsfélékből 22 százalékkal kevesebbet takarítottak be. A 128 ezer tonna gyümölcs az utóbbi évek legalacsonyabb termése. A megye növénytermelési főágazatának szerkezetében meghatározó arányt képviselő szőlőtermelés eredményei kedvezőek voltak. A megyében termelt 262 ezer tonna szőlő 37 százalékkal több volt, mint az előző évi. Az állattenyésztési főágazat termelése 1979-ben a tervet meghaladó mértékű volt. Az év folyamán az állományi adatokat a magas létszám jellemezte. A szarvasmarha-állomány tejhasznú szakosodása a tejtermelés színvonalának javulásával is együtt járt. A kifejt tehéntej mennyisége az összes gazdaságban 4 százalékkal több volt, mint 1978. évben; az egy tehénre jutó kifejt tej minden szektorban emelkedett. A hizlalás eredményessége 1979-ben nem javult. Az állami gazdaságokban és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban a hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 48 de- kagramm volt, . azonos az .1978. évivel. A hízómarhák napi súlygyarapodása mindkét fő szektorban mérséklődött. A jó export- árualapot biztosító pecsenyebá- rány-hizlalás eredményessége kedvezőbb volt az állami gazdaságokban, mint a termelőszövetkezetekben. Az 1980. március 31-i állatszámlálás adatai alapján a megyében összeírt 145,4 ezer szarvasmarha 3.7 ezer darabbal kevesebb, a 988,2 ezer sertés 19,4 ezer darabbal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A tehénállomány változatlan, a kocák száma viszont jelentősen visszaesett a megyében. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok állatállományának csökkenését a nagyüzemi gazdaságok állománynövekedése ellensúlyozta. tést tettek lehetővé. A személyi jövedelem ugyanakkor 8,2 százalékkal haladta meg az 1979. I. negyedévit. A bérszabályozási feltételek éreztetik * hatásukat a bérszínvonal alakulásában. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére az év első hegyedében jóval kisebb mértékben emelkedett, mint egy évvel korábban. (Kivételt képez az állami mező- és erdőgazdálkodás, ahol az előző évinél valamelyest jobban növeljék a béreket, tavaly viszont e tekintetben az ágazati sorrendben az utolsó vplt.) A lakosság takarékbetét-állománya 1980. I. negyedév végén 7,9 milliárd forint volt, 7,6 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Az állomány bővülésének üteme azonban nem érte el a múlt évi szintet. A megye lakossága 1980. I. negyedévében 61 millió forinttal növelte a hitelállományt. A hitelek összege az időszak végén így elérte az 5,2 milliárd forintot, ami 18 százalékkal haladta meg a bázist. A hosszú lejáratú hitelek állománya 20 százalékkal növekedett. 1980. I. negyedévben a kiskereskedelem eladási forgalma 12,5 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A növekedés üteme ugyan folyóáron meghaladt az egy évvel korábbit, összehasonlítható árakon azonban a forgalom 1978. óta csak lassuló ütemben emelkedik. A bolti élelmiszerekből folyóáron 19 százalékkal többet forgalmaztak, mint 1979. I. negyedévében. Többet adtak el mennyiségben is például tojásból, étolajból, margarinból, kávéból, borból, lisztből, cukorból. A vendéglátás forgalma folyóáron ugyan 6 százalékkal haladta meg az előző év I. negyedévét, a növekedés üteme alig fele az egy évvel korábbinak. A folyóáron számított ruházati forgalom 8 százalékkal növekedett. A forgalom alakulásában jelen- tős szerepet játszott a január 7-i fogyasztói árváltozás. Azoknál a termékeknél, amelyeknek az ára csökkent, a kereslet januárban jelentősen megnövekedett, az utánpótlás viszont — az ipar tartózkodó magatartása miatt — nehézségekbe ütközött. A későbbiekben az áruellátás valamelyest javult, a kereslet viszont megtorpant. 1979-ben mérsékelten tovább javult a megye közműellátottsága. Az év folyamán 30 kilométerrel bővült a vízvezeték-hálózat hosz- sza, s ezzel együtt több mint 7 ezerrel gyarapodott a közüzemi hálózatba kapcsolt lakások száma. Melegvíz-szolgáltatásra és távfűtésre továbbra is csak négy vá-< rosban van lehetőség; Baján, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Az év folyamán a megyében 5 százalékkal több villamos energiát használtak fel, mint 1978- ban. Ezen belül a háztartások fogyasztása — amely az összfo- gyasztás 30 százalékát képezi — ~ jóval dinamikusabban növekedett. Ugyancsak 5 százalékkal nőtt az értékesített vezetékes gáz meny- nyisége is az elmúlt évben, s ennél valamivel nagyobb arányban a háztartási felhasználás. 1979. végén 21,8 ezer háztartás rendelkezett vezetékes gázzal, közülük valamivel több, mint 13 ezer fűtési célra is ezt az energiafajtát használta. A táppénzes napok száma, illetve az emiatti munkanap-kiesés 1980. első negyedévében valamennyi népgazdasági ágban (az állami szektorra vonatkoztatva) meghaladta az egy évvel korábbit. Összességében 809 ezer napot töl-, töttek táppénzes állományban március végéig, 8 százalékkal többet, mint 1979. azonos időszakában. Ezáltal a rendelkezésre álló összes munkanap 5,9 “százaléka esett ki betegség miatt. A táppénzes napokon 'belül erőteljesen növekvő, ez évben már csaknem 10 százalékos részarányt képvisel a gyermekápolási .táppénz igény- bevétele. Mezőgazdaság A mezőgazdasági ágazat két fő szocialista szektorában — az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban — 1979-ben több mint 20 milliárd forint nettó árbevételt értek el, az előző évinél 10,7 százalékkal többet. Árbevételük 55,2 százaléka a mező- gazdasági tevékenységből, 44,8 százaléka az alaptevékenységen kívüli termelésből szármázott. A mezőgazdasági termelés nettó árbevétele a kedvezőtlen időjárás okozta termeléskiesések ellenére 5,2 százalékkal emelkedett. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység nettó árbevétele pedig 18,4 százalékkal több volt az előző évinél. A mezőgazdasági nagyÁ lakosság életkörülményei A lakosság készpénzbevétele 1980. I. negyedévben 7,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Több mint egynegyeddel nőtt a felvásárlásból és az egyéb mezőgazdasági munkákból származó bevétel, aminek nagy része a kistermelőktől történt élő állat — főleg sertés, süldőmalac — felvásárlásából származott. 1980. I. negyedévében 6 százalékkal több munkabért (tsz-munka- bér nélkül) fizettek ki, mint egy évvel korábban. A növekedés mérsékeltebb volt a múlt évinél. Többnyire csökkent ugyanis a foglalkoztatottak száma, az új szabályozórendszer szigorúbb feltételei is csak szerényebb bérfejlesz0 Ebben az évben avatták (el Fülöpszálláson a 2 és tél millió forintos költséggel létesített postahivatalt. A választási rendszetí fejlődése A képviselő- cs tanácstagjelölő gyűléseken az elmúlt öt év alatt elért eredményeket összegző előadásokat követően több mint tízezer állampolgár mondta el véleményét Bács-Kiskun megye településeinek fejlődéséről, s a további feladatokról. Belpolitikai életünk e fontos eseménysorozata jó lehetőséget adott a közös számvetésre. Ezt az elmúlt öt év alatti fejlődést tükrözi a nemrég megjelent Életünk, jövőnk Bács-Kiskunban című képes füzet is, amely viszonylag csekély példányszáma mialt sok állampolgárhoz nem jut el. Tekintettel arra, hegy Bács-Kiskun megye fejlődésének elmúlt ötéves szakasza minden megyebeli lakost érdekel, lapunkban sorozatot indítunk és június 8-ig, a választás napjáig részletesen ismertetjük olvasóinkkal a megye fél évtized alatti eredményeit. Ügy gondoljuk, hogy idősebb és fiatalabb olvasóinkat egyaránt érdekli, ha sorozatunkban először felidézzük a fel- szabadulás utáni magyar választási rendszer fejlődésének állomásait. A választások a felszabadulás után A felszabadulás utáni magyar választási rendszer fejlődését három nagy korszakra lehet osztani. Az első szakasz a felszabadulástól 1948—49-ig tartott. A fejlődésnek ezt a szakaszát a több- párt-rendszerű képviselet jellemzi. Ekkor úgynevezett kötött lajst- romos választási rendszer volt. Pártok indultak a választásokon, s amikor az állampolgárok szavazatukat leadták, elsődlegesen nem a jelöltekre, hanem a pártokra szavaztak* illetve a pártok áltál meghirdetett politikára. Erre utalnak a korabeli plakátok is, amelyek nem a képviselőjelöltre való szavazásra hívták fel a figyelmet, hanem a pártra történő szavazásra agitáltak. A kötött lajstromos választás azt jelentette, hogy a választójogosult csak a lajtsromok között választhatott, de a lajstromon belül nem végezhetett módosítást. 1954-ben a tanácstagoknál, 1966- ban dz országgyűlési képviselőknél megszűntek a lajstromos választókerületek. A választási rendszer fejlődésének második szakasza 1949-től az 50-os évek közepéig tartott. 1949 tavaszán már nem külön-külön pártok, hanem a Függetlenségi Népfrontban tömörült pártok közös lajstrommal indultak. A változás itt már a képviselet politikai tartalmában jelentkezett. Az 1949-es választás volt az első népfrontválasztás Magyarországon. Ekkor már nem a pártok közötti ellentmondáson, hanem a pártok politikai közösségén volt a hangsúly, s ezt a politikai felhívás is alátámasztotta, amely igy hangzóit: Szavazz a népfrontra 1 1950-ben az első tanácstagi választások során még lajstromos kerületek alapján választották a tanácstagokat. Ez azt jelentette például egy községi tanács választása esetén, hogy a községi népfrontbizottság a lajstromra annyi nevet vett fel, ahány tanácstagot a községben választani kellett. Tehát, ha történésén egy községben 20—25 tanácstag volt, akkor a községi lajstromra 20—25 nevet vettek föl. A lakosok ezt a lajstromot kapták meg. Szavazáskor az állampolgárok abban döntöttek, hogy a lajstromot elfogadják-e, vagy ellene szavaznak. Egyéni kerületi rendszer A felszabadulás utáni választási rendszer fejlődésének harmadik szakasza az 50-es évek közepén kezdődött, amikor felmerült a választójog további fejlesztésének igénye, szükségessége, egyebek között például az, hogy meg kellene változtatni a lajstromos rendszert. A tanácstagok vonatkozásában ez 1954-ben szűnt meg, s ekkor tértek át az egyéni kerületi rendszerre. Ennek az volt a lényege, hogy egy választókerületben egy mandátumot lehetett szerezni. Az egyéni kerületi rendszer új vonása, hogy a szervezetek helyett a jelöltek kerültek a választások homlokterébe. A képviselő- jelöltek személyének előtérbe kerülésével elsődlegessé váltak a választókerületi érdekek is. A változás lényege: a képviselő közvetlen a kerület érdekeit képviseli, fő feladata, hogy kerületének problémáival foglalkozzon. Noha már évekkel korábban felmérőit annak gondolata, hogy az országgyűlési képviselők vonatkozásában is át kell térni az egyéni kerületi rendszerre, ez az ellenforradalom miatt nem valósulhatott meg. Az 1956-os eseményeket követő első években még nem volt lehetőség arra, hogy a képviseletben ez a jelentős módosulás bekövetkezhessen. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy az ellenforradalom után két évvel, amikor a tanácstagi választásokkal egyidőben ország- gyűlési képviselőket is választottak, az utóbbiak választásánál nem történt lényegi változás, maradt a lajstromos kerületi rendszer. Ez 1966-ban a III-as törvénnyel módosult. A jelölési jog az állampolgároké A fentebb említett 1966. III-as törvény fél évtizedig sem volt hatályban, az 1970. évi III-as törvény módosította az előbbi jogszabályt és új rendelkezéseivel döntően a képviselet tartalmát erősítette. Ez a területi elv kiteljesedésében jelentkezett. A törvény legfontosabb rendelkezése az, hogy a választások útján a területi érdekeken túl más érdekeket nem kíván hangsúlyozni. A törvény módosítása hangsúlyozza az állampolgárok szerepének növelését a választásokban. Ez kétféle eszközzel történik, az egyik a jelölési rendszer módosulása, másik a szavazatok összeszámlá- lásának megváltozása. Az 1970. évi III-as törvény a jelölési jogot teljes egészében az állampolgárokra bízza. Ehhez szükséges hozzátenni, hogy jelölési joga csak az állampolgárok gyűléseinek van, ami a jelölő gyűléseken valósul meg. A törvény gyakorlati megvalósulása mindenki előtt ismerős: egy községi tanácstag esetében például az előbbiek azt jelentik, hogy egy választókerületben megtartanak egy jelölő gyűlést, s döntenek abban, hogy ki, vagy kik legyenek a jelöltek. A gyűlésen ajánlhatnak jelölteket a társadalmi szervek, a helyi népfrontbizottságok, de akármelyik állampolgár is. Az ajánlást szavazásra bocsájtják. Az egy évtizeddel ezelőtt hatályba lépett törvénynek az is új vonása, hogy nem a résztvevők felében állapítja meg a jelölési jogot, hanem az lesz a jelölt, aki a résztvevők egyharmadának szavazatát megkapja. A választáson azt döntik el, hogy ki legyen a mandátumot elnyerő személy, a jelölésnél azonban azt, hogy majd a választás napján kire lehet szavazni. Ebből következik, hogy aki nem jelölt, arra nem lehet érvényesen szavazatot adni. A gyakorlatban a jelölés annak eldöntését jelenti, hogy kire lehet szavazni. A törvény tehát növeli az állampolgárok befolyását a jelölt személyének kiválasztásában, ezzel a területi érdekek erősítésének alátámasztás Sára törekszik. A választási törvény az állampolgárokat aktív szavazásra készteti. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy korábban, ha egy választókerületben két jelölt volt és ha a választópolgár a választás során nem húzott ki egy nevet sem a szavazólapról, akkor a törvény értelmében ezt úgy kellett értelmezni, hogy az állampolgár a szavazólapon elsőként föltüntetett jelöltre adta a szavazatát. Ily módon a szavazólapon első helyen jelölt személy jelentős előnynyel indult. Az új törvény szerint, ha két jelölt van, és a szavazólapon mind a két jelöltet meghagyják, akkor érvénytelen a szavazás. Az intézkedésnek tehát az a célja, hogy az állampolgárok szabad ■ akaratukból döntsék el, hogy kit választanak képviselőnek, illetve tanácstagnak. Ez szintén a területi érdekek erősítését célozza. A területi érdekek képviselete A területi érdekek képviselete a megyei tanácsoknál a közvetett választás megteremtésében is kifejezésre jut. A megyei tanácstagok közvetett választását is a tíz évvel ezelőtt hatályba lépett III- as törvény írta elő. A rendelkezés lényege az, hogy a megyei tanácstagokat nem közvetlenül az állampolgárok választják, hanem , a községi, városi tanácsok. A jelölési jog a közvetett választások esetén is ugyanúgy alakul, mint a közvetlen választások alkalmával. A Hazafias Népfrontnak is van javaslattételi joga a jelöltre, de bármely községi, vagy városi tanácstag is ajánlhat jelöltet a tanácsülésen. A jelölés kérdésében a tanács testületé dönt egyharmados szótöbbséggel. A szavazólapra így felkerült jelölteket azonban a tanácstagok már titkos szavazással választják meg. A rendelkezésnek az a célja, hogy a megyei tanácsnál is erősödjék a területi elv. A megyei tanácstagot a községben, vagy a városban választják meg. Egy-egy település pedig egy reális érdeket kifejező egység, ennek folytán pedig a megyei tanácstagok közvetlenebbül kapcsolódnak munkájuk során a községi, városi érdekekhez. * A törvény időközben szétválasztotta az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választásokat. Ez a rendelkezés azonban az 1975. évi I-es törvény intézkedése révén módosult, így az idei általános választásokat az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok esetében ismét egyidőben kell megtartani. Az országos és a helyi érdekek ugyanis nem választhatók el egymástól, a választás célja is egységes és ez a képviselet tartalmában is kifejezésre juthat az egyidőben tartott választásokkal. Ismeretes a közvélemény előtt, hogy Bács-Kiskun megye lakossága — elfogadva a népfront javaslatát — az elmúlt hetekben megtartott gyűléseken megszavazta az országgyűlési képviselő- és tanácstagi jelölteket. A május második felében sorra kerülő választási nagygyűlések után június 8-án kerül sor a választásokra. Bács-Kiskun megye állampolgárai ekkor adják le szavazatukat azokra, akik az elkövetkező években képviselik a választókerületek lakosainak érdekeit. Hatodszor kiváló a Bácsalmási Állami Gazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) százaléka a mezőgazdasági alap- tevékenységből származik, ennek fele pedig az állattenyésztésből. A sertéstartásban 47 millió forint befektetéssel termelésbővítő rekonstrukciót hajtottak végre. A tehenészetben tavaly 4848 liter tejtermelési átlagot értek el. Az idén feladatul tűzték ki, hogy elérik a tehenenkénti 5000 litert. — Az anyagi termelés fokozása, illetve intenzív fejlesztése közepette nem feledkezhetünk meg sohasem a dolgozó emberről, minden intézkedésünk, fejlesztési elképzelésünk egyik fő vezérfonala a munkakörülmények javítása volt és lesz a következőkben is — hangsúlyozta a gazdaság vezetője. — Az V. ötéves terv időszaka alatt ötvenöt korszerűtlen lakás szűnt meg, és sikerült ezekből a családokat korszerű otthonokhoz juttatni. Az utolsó tanyát. tavaly számoltuk fel, s az utolsó cselédlakást pedig az idén lebontjuk. Az idei tervekről szólva utalt arra, hogy 21 százalékkal növelik a termelési értéket a vállalati nyereséget pedig csaknem 60 millióra tervezték. Ehhez természetesen még szervezettebb és fegyelmezettebb munkára és lendületesebb versenyre lesz szükség, minden tartalékot fel kell tárni ahhoz. hogy az eredmények megvalósuljanak. Az igazgató beszámolóját követően dr. Burgert Róbert, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a MÉM és a MEDOSZ nevében átadta a kiváló kitüntetéssel járó oklevelet Sen- dula Tibor igazgatónak. Elismeréssel szólt a gazdaság eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a bábolnai kombinát is sok vonatkozásban tanulhat a bácsalmásiaktól. Gál Gyula, a bajai járási pártbizottság első titkára és Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyeibi- zottságának titkára szintén gratulált a sikerekhez. Dr. Burgert Róbert kilenc dolgozónak adott át Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést. A gazdaságban egyébként huszonhármán kaptak vállalati kitüntetést. Az ünnepi termelési értekezlet Pártái István zárszavával' ért véget. K. S. i i A KSH megyei igazgatósága jelenti
