Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 106. szám Ár&! 1,20 Ft 1980. május 8. csütörtök Vöröskeresztes világnap 3. oldal Állami gazdasági újítók 4. oldal Színikritika (Ziska) 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal Üdvözlő táviratok Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Magyarország felett, a Belgrádba tartó repülőgép fedél­zetéről táviratban üdvözölte Ká­dár Jánost, az MSZMP KB első titkárát és Losonczi Pált. a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét. Ugyancsak táviratban üdvözölte Kádár Jánost Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titká­ra, akinek repülőgépe szintén át­haladt Magyarország felett. (MTI) A háborús veszély és a fegyverkezés ellen Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba Megérkezett a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet delegáció Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével szerdán ma­gyar párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba, hogy részt ve­gyen Joszip Broz Titónak. a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége el­nökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének temetésén. A küldöttség tagja Gyenes András, a Központi Bi­zottság titkára és Halász József, hazánk belgrádi nagykövete. A keleti pályaudvari búcsúztatá­son megjelentek: Lázár György, a kormány elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Berecz Já­nos, a KB osztályvezetője, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés, és postaügyi miniszter, valamint Milan Veres, a JSZSZK budapesti nagykövete. Sajtótájékoztató a BVT Elnökségének budapesti üléséről A Béke-világtanács Elnökségé­nek május 8-án, Budapesten kez­dődő ülése fontos állomása lesz a nemzetközi békemozgalom egész történetének — hangsúlyozta Ro- mesh Chandra, a BVT elnöke szerdán az újságíró szövetség székházában tartott sajtókonfe­rencián, amelyen a tanácskozás előkészületeiről, napirendjéről tájékoztatták a magyar és a kül­földi újságírókat. Több mint 75 ország és 12 nem­zetközi tömegszervezet képviselői munkálkodnak a következő na­pokban azért, hogy — nézeteiket és információikat kicserélve — akciókat szervezzenek a békét fe­nyegető veszélyek leküzdésére. Az ülés központi témájaként meg­vizsgálják: miként lehet erősíte­ni, még inkább összefogni a né­pek harcát a háborús veszély, s a növekvő fegyverkezés ellen, a béke és az enyhülés védelmé­re. Az Egyesült Államok katonai erőinek Irán elleni támadása, hallatlan méretű fegyverkezése az egész világra kiterjedő fenye­getést jelent a béke, a szuvere­nitás és a függetlenség ellen. A Béke-világtanács Elnöksége bu­dapesti ülésén megvitatja azokat az utakat és módokat, amelyekkel szélesebb körű, egységes és ösz- szehangolt akciókat indíthat az emberiség létérdekeiért. A Béke­világtanács baráti kezet nyújt mindazoknak, akik megállítani törekednek az enyhülés politiká­jától való tragikus eltávolodást, akik gátat kívánnak állítani a há­borús előkészületeknek. A tanácskozás résztvevői külön figyelmet szentelnek az európai biztonság és együttműködés hel­sinki dokumentumába foglalt el­vek és megállapodások védel­méért folytatott küzdelemnek. Kontinensünk népei — hangsú­lyozta a BVT elnöke — erőtelje­sen sürgetik az amerikai rakéta­telepítési tervekről történő le­mondást, vagy legalábbis a tele­pítés elhalasztását, hogy gyümöl­csöző tárgyalások kezdődhessenek a tényleges leszerelési intézkedé­sekről, s minél előbb össze le­hessen hívni az európai leszerelé­si értekezletet. Az ülés ideje alatt tanácsko­zik a Béke-világtanács több ál­landó bizottsága is, május 10-én és ll’-éh pedig ä Népek Világpar­lamentje a Békéért szófiai kon­ferencia nemzetközi előkészítő bizottsága vitatja meg időszerű teendőit. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében megtartott sajtó- konferencián Romesh Chandra után Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára a májusi bé­ke- és barátsági hónap céljairól, várható eseményeiről tájékoztat­ta a sajtó képviselőit. (MTI) MÁJUS VÉGÉN ÜZEMPRÓBA A szezonra készülnek a Kecskeméti Konzervgyárban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke szerda délután Belgrádba (Folytatás a 2. oldalon.) • Szerdán magyar párt- és állami vezetők keresték fel a Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségéi, hogy részvétüket nyilvánítsák Milan Veres nagykövetnek. A képen Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a PB tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter és Milan Veres nagykövet. A MEG'YM^KISZ-BIZÖTTSÁG ÜLÉS Bács-Kiskun várja a legtöbb építőtáborozót A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának tegnap délelőtti, Kecskeméten megtartott ülésén három téma megvitatása szere­pelt a napirenden. Először az el­nöklő dr. Adorján Mihály megyei KISZ-titkár tájékoztatta a testü­let tagjait a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozataiból adódó ifjúságpo­litikai feladatokról. A kongresz- szussal foglalkozott felszólalásá­ban Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára is. Szünet után a bizottság tagjai az idei forradalmi ifjúsági napok tapasztalatairól tájékozódtak Ba­ta Zsuzsanna megyei KlSZ-bizott- sági titkár előterjesztése alapján, majd a nyári építőtáborozások előkészületeiről Sárközi Sándor számolt be. Hagyományosan ebben az esz­tendőben is Bács-Kiskun megye fogadja a legtöbb építőtáborozót. csaknem tizenhat és fél ezret. Jú­nius 22-től augusztus 16-ig négy turnusban Mátéházára, Vaskútra, Nemesnádudvarra, Kockatelepre, Lakitelekre, Üjhögre, Tabdiba, Kunfehértóra és Tajóra nyolc- száz-nyolcszáz középiskolást vár­nak. A legtöbben — ezer fővárosi diák — Kunbaján segédkeznek az időszerű mezőgazdasági mun­kákban. Mátétélkére 240, Kiskun­félegyházára 640, Jakabszál-lásra 360. Kunbaracsra pedig 600 tanu­ló utazik dolgozni. A fölsorolt ti­zenkilenc állami gazdasági tábo­ron kívül öt termelőszövetkezet is számit a fiatalok munkájára. Négy turnusban 400—400 önkén­tes jelentkező vesz részt a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság. a Törekvés, a tiszakécskei Új Élet Termelőszövetkezet épí­tőtáborában; hatszázan a tompái Kossuth, négyszáznyolcvanan a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz nyári munkáját segítik. Szolnok megyéből várnak nyolcszáz diá­kot a Kecskeméti Konzervgyárba. Elkészült a Bács-Kiskun me­gyei fiatalok mozgósítási terve is — összesen 27á6 fiatalt várnak építőtáborba. Zalaegerszegre jú­nius 22-től július 5-ig az első tur­nusba négyszáz, a július 6-töl jú­lius 19-ig tartó másodikba 270 fiú és lány utazik. Koedukált a száz­harminc fős második turnus ide­jén működő ráckevei tábor is, ha­sonlóképpen a hétszáz fiatalt vá­ró törökbálintihoz. A Középület Építő Vállalathoz, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalathoz és a Lenin Kohászati Művekhez, valamint a 21-es Építőipari Vál­lalathoz fiúk jelentkeznek. Kive­szik részüket megyénk fiataljai az új kórház és a postaközpont épí­téséből is — ■ háromszáztizenöt diák dolgozik majd a két utolsó turnusban. A leendő táborhelyeket az il­letékesek a napokban járják vé­gig; ellenőrzik az elhelyezési kö­rülményeket. megszervezik az utazást. Május 22-én a leendő brigádvezetőket hívják össze, hogy ismertessék velük a szüksé­ges tudnivalókat. B. J.­Ilyenkor tavasszal nemcsak a mezőgazdasági szakemberek fi­gyelik aggodalommal az időjárás alakulását, hanem a konzerv- és hűtőipar dolgozói is. A fagyok, sőt már az évszaknak megfelelőnél hidegebb napok sorozata is befo­lyásolja az egész évi munkájukat. Áz idén késik a napos, meleg idő, a szezon kezdéséhez nyersanya­got adó növények elmaradtak a fejlődésben, de — mint Kalmár Ferenc műszaki főosztályvezetőtől hallottuk — a Kecskeméti Kon­zervgyárban tervszerűen készítik elő a gépeket és berendezéseket a tavasz végétől őszig tartó nagy igénybevételre. ». Erre az esztendőre másfél mil­liárd forint értékű áru előállítá­sát tervezte a vállalat. A terv megvalósításának egyik alapfelté­tele a jó minőségű és határidőre való műszaki felkészülés. A fő­osztályvezető elmondta, hogy ezekben a napokban nagy lendü­lettel folyik a karbantartás és fel­újítás, hiszen május 26-a, a borsó­feldolgozó vonalak „vizes” üzem­próbájának napja már nincs mész-*’ sze. A műszaki főosztály három­száztíz dolgozója mindent meg­tesz azért, hogy a termelési ter­vet minden beérkező nyersanyag jóminőségű feldolgozásával teljesí­teni tudja a vállalat. A Szakma Kiváló Brigádja címet viselő Viet­nam és Petőfi munkáskollektíva becsületbeli ügynek tekinti, hogy a fölkészülés kifogástalan legyen az ez évi nehezebb körülmények ellenére is. Az teszi bonyolultabbá a mű­szakiak idei feladatait, hogy a szezonra való fölkészülésen kívül részt vesznek a bébiételüzem lé­tesítésében, ami szintén rendkí­vül fontos a vállalatnak. Az épülő új üzemben minden olyan mun­kát a gyár saját szakemberei vé­geznek, amelyet külső vállalko­zónak nem tudtak kiadni. A gé­pek beállítása, a technológiai sze­relés áll a feladatok élén. Bár a bébiételüzem kivitelezése jelentős erőket köt le az I. számú telepen. Kalmár Ferenc biztos benne, hogy a szezonra való felkészülés terv szerint megtörténik. Ugyanis a karbantartást időben megkezdték, az egyedi gépjavítá­sokat január óta végezték. A fel­• Az idén a hagyományosak mellett két nagyobb kapacitású korszerű vonal áll majd rendelkezésre a zöldborsó feldolgozásához. A másodi­kat angol töltő- és amerikai zárógép kombinálásával hozták létre. Képünkön: Molnár István és Terecskei János ez utóbbi gépegyütlesen dolgozik. (Tóth Sándor felvétele) dolgozó vonalakon az elmúlt év­hez képest lényegesen nem változ­tatnak, csak apróbb „finomításo­kat” végeznek. A zöldborsónak, az első friss nyersanyagnak a tartó­sításához két nagy teljesítményű, három hagyományos és egy, a bé­biételüzemet is kiszolgáló vonalat készítenek fel. Az előkészületek műszaki intéz­kedési tervét a termelő üzemek vezetőivel, brigádvezetőkkel és munkásokkal vitatták meg, hogy a múlt évi termelési tapasztalato­kat hasznosítani tudják. Sajnos, a karbantartást nem egy esetben anyaghiány hátráltatta. Olyan egyszerű, hazai gyártású alkatré­szeket is, mint például a csapágy, a szimering és egyes csavarok csak nehézségek árán lehetett be­szerezni. A borsószezon után a zöldbab következik majd az I. számú te­lepen, aminek a zavarmentes feldolgozásához már szintén foly­nak a felújítások, s június 30-ra be kell fejezni ezt a munkát. A fogadó állomást és a három fel­dolgozó vonalat a konzervgyár saját szakemberei készítik elő, a hegyvágó gépet a gyártó vállalat újította föl. A Kecskeméti Konzervgyár II. számú telepén ezekbeu a napok­ban vegyes befőttet gyártanak, s ezzel párhuzamosan végzik a kar­bantartást. A vállalat főosztály- vezetője arról tájékoztatott, hogy ezen a telepen is előfordultak anyagbeszerzési problémák. Ezért, s a „bevethető” szakemberek kel­leténél kisebb száma miatt túl­órázásra is szükség van, hogy a felkészülést időben befejezhessék. 1980-ban a II. számú telep mű­szaki újdonsága lesz a harmadik folyamatosan üzemelő pasztörizá- ló. A kísérleti példánynak számító berendezést a gyümölcslevek hő­kezelésére használják majd, de al­kalmazható paradicsom hőkezelé­sére is. A kettős lehetőséget fi­gyelembe véve helyezik el az új berendezést a paradicsomüzem és az ivóléüzem közt. A. T. S. rri .a • v,:‘- ..* ‘ Tartalmas kapcsola Igigifllil Valamikor a hatvanas évek elején-közepén elindult egy kezdeményezés: egy üzem munkásközössége a rászoruló iskola segítségére, pártfogolá- sára szegődött. Nem nehéz ki­találni, milyen gondolatok ve­zérelhették a kezdeményező ötlet atyját. Természetes, jó pedagógiai érzékkel alighanem abból indult ki, hogy a gyerek első munkahelye az iskola, nem mindegy tehát, milyen környe­zetben, milyen feltételek mel­lett történik a felkészítés a munkáséletre. Tény, hogy a kezdeményezés egykettőre követőkre talált, rohamosan mozgalommá tere­bélyesedett. Az üzemi közössé­gek pártfogása cselekvésben nyilvánult meg. Olyan tettek­ben, amelyek nyomán megszé­pült például az iskolaépület el­addig viharvert külleme; hasz­nálhatóvá lettek, vagy éppen megújultak a meghibásodott, a kicserélésre szoruló beren­dezések, szemléltető eszközök. Számos osztályközösség pedig a patronáló üzem autóbusszal, s gyakran pénzzel való támo­gatásának köszönhetően tett kirándulást, jutott el a haza addig ismeretlen, szép tájaira. A közelmúlt napokban a vá­rosi tanács kezdeményezésére ötvenöt kecskeméti, illetve vá­ros környéki üzem vezető kép­viselője és ugyanannyi általá­nos iskola igazgatója együtte­sen tekintett vissza a mozga­lom kezdetére. S amikor az eredményekben nem szűkölkö­dő időszakot felölelve, a mához érkeztek, egybehangzó volt a következtetés: a mozgalom túl­nőtt az annak idején, jóllehet a szükség szülte kereten. Olyan tartalommal gazdagodott, amelynek csirája a kezdet-kez­detén is jelen volt, s amely vé­gül is az üzem és iskola kap­csolatának lényegét adja: az életre nevelésnek a dolgozók példájával, emberi és munka­közeli kapcsolattal, való előse­gítése. Kezdetben, mert rászorultak, főleg az általános iskolák mun­kával, anyagiakkal való támo­gatásában nyilvánult meg az egy üzem — egy iskola együtt­működése. A munkahelyi kö­zösségekkel eleinte legfeljebb a tsz-ekben, állami gazdaságok­ban — például gyümölcsszedés­kor az ültetvényeken — kerül­tek életközeli kapcsolatba a gyerekek. Az ipari üzemek lég­köréből a hetvenes évektől kezdve, többnyire ünnepi al­kalmakkor vették az első Ízelí­tőt a különböző megemlékezé­seket műsorral színesítő kis­diákok. Ugyanebben az időszakban kezdett kialakulni, s vált egy­re jellemzőbbé a szocialista brigádok bekapcsolódása a mozgalomba. Nemcsak az adott iskolát patronáló, hanem más üzemekben dolgozó brigádok is keresték, s találták meg a nem utolsósorban a pályaválasztást elősegíteni célzó kapcsolatot az osztályközösségekkel. Bizo­nyosra vehető, hogy egy-egy osztálynak épp e kapcsolatnak köszönhető üzemi látogatása nem maradt hatás nélkül a ta­nulók szakmaválasztására. A gyerekember fogékony. Megragadja, kedvet ébreszt benne a munka lendülete, ér­dekessége, szépsége. És jó a szeme, érzékeny megfigyelő. Gyorsan felfedezi magának azt a felnőttet, a mestert, a példa­képet, akihez — mert van mi­ért — szeretne hasonlatos len­ni. S ez bizony, valljuk meg, nem mellékes szempont. Talán éppen ilyen gondolat adta az ösztönzést nem egy üzem KlSZ-szervezetének, a patro­nált iskola úttörőivel való kap­csolatfelvételre. A munkás KISZ-fiatalök közreműködése — akár egy-egy rajfoglalkozás levezetésével — nemcsak az úttörőmunkát gazdagítja, elő­készítést is jelent a további kö­zösségi tevékenységre, a KISZ- szervezeti életre. A fentebb említett kecske­méti tanácskozás résztvevőit azonban nemcsak az egy üzem — egy iskola mozgalom eddigi útjának, hasznának áttekinté­se vezérelte. Annál inkább az a törekvés, hogy a legjobb ta­pasztalatokat célzatosan hasz­nosítsák az elkövetkező idő­szakban. Megegyezett a véle­ményük abban, hogy fenntart­va a mozgalom eddigi célját — a rászoruló iskola támoga­tását —, erőteljesebben törek­szenek az emberi kapcsolatok erősítésére, ápolására. Az olyan együttműködésekre, amilye­nek számos szocialista brigád és osztályközösségek között jöttek létre. Hiszen több üzem. több brigádja révén nemcsak több kollektíva tagjaihoz ke­rülnek közel a tanulók, hanem — ami nagyon lényeges — több ismeretet is szereznek a pályaválasztási lehetőségekről. Az összegezett tapasztalato­kat, s az elhangzott, megannyi ötletet a művelődési osztály ajánlásaként állásfoglalásba rögzíti. Ennek alapján felül­vizsgálják eddigi szerződései­ket az üzemek és iskolák, s bizonyos, hogy a további együttműködésükben az embe­ri kapcsolatoknak jut a megha­tározó szerep. P. L t

Next

/
Thumbnails
Contents